Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatára (a továbbiakban: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata vagy: önkormányzat) Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és a helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervekre (intézmények), valamint az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságokra terjed ki.
2. § (1) Címet alkotnak:
a) a kerület összesen,
b) a helyi önkormányzat, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek külön-külön.
(2) Az önkormányzat részletes címrendjét az 1. melléklet tartalmazza.
3. § * (1) A Képviselő-testület a 2021. évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 35 342 682 ezer forintban (a továbbiakban: eFt) állapítja meg az alábbiak szerint:
a) a költségvetési bevételek összege: 29 589 512 eFt,
b) a költségvetési kiadások összege: 33 099 237 eFt,
c) a költségvetési hiány összege: 3 509 725 eFt.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott költségvetési hiány belső finanszírozására az előző évi működési célú költségvetési maradványt vonja be 2 553 091 eFt összegben.
(3) A Képviselő-testület a költségvetési hiány belső finanszírozása utáni hiányt 956 634 eFt -bán állapítja meg.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott hiányra a lekötött betét megszüntetése, továbbá az államháztartáson belüli megelőlegezések bevétele nyújt fedezetet 956 634 eFt összegben.
(5) A Képviselő-testület a finanszírozási műveletek figyelembevételével:
a) a működési mérleg egyenlegét + 1 399 501 eFt-ban,
b) a felhalmozási mérleg egyenlegét –1 399 501 eFt-ban
határozza meg.
4. § (1) * A Képviselő-testület a 3. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi és kiadási főösszegen belül:
a) a működési bevételeket 27 103 768 eFt-ban,
b) a működési kiadásokat 29 213 992 eFt-ban,
c) a felhalmozási bevételeket 2 485 744 eFt-ban,
d) a felhalmozási kiadásokat 3 885 245 eFt-ban,
e) a finanszírozási bevételeket (irányító szervi támogatás nélkül) 5 753 170 eFt-ban,
f) a finanszírozási kiadásokat (irányító szervi támogatás nélkül) 2 243 445 eFt-ban
állapítja meg.
(2) A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 2021. évi
a) bevételeit a 2. melléklet,
b) kiadásait a 3. melléklet,
c) bevételeit és kiadásait intézményenként a 4. melléklet
tartalmazza.
5. § A Képviselő-testület
a) a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata kerületi szintű 2021. évi költségvetésének a bevételi és kiadási főösszegét és annak forrásonkénti részletezését a 2. és a 3. melléklet szerint állapítja meg,
b) a helyi önkormányzat 2021. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét és annak forrásonkénti részletezését a 4. melléklet I. táblázata szerint állapítja meg,
c) az önkormányzati hivatal 2021. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét és annak forrásonkénti részletezését a 4. melléklet II. táblázata szerint állapítja meg,
d) az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv 2021. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét és forrásonkénti részletezését a 4. melléklet III–XXXIV. táblázata szerint állapítja meg,
e) az európai uniós támogatásból megvalósuló kiadásokat és bevételeket az 5. melléklet szerint hagyja jóvá.
6. § (1) * A Képviselő-testület
a) az éves létszámkeretet 1 837,90 főben,
b) a közfoglalkoztatottak éves létszámkeretét 8 főben
állapítja meg a 6. melléklet szerint költségvetési szervenkénti bontásban.
(2) A létszámkeret módosításáról a Képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv vezetője a létszámkeretbe tartozó álláshely megüresedéséről és annak betöltéséről a Gazdasági Főosztályon keresztül az önkormányzatot havonta, minden hónap 5-éig írásban tájékoztatja. Feladatváltozás miatt megüresedett álláshely nem tölthető be.
7. § A Képviselő-testület
a) a felújítási előirányzatokat célonként a 7. melléklet,
b) a beruházási kiadásokat feladatonként a 8. melléklet,
c) a lakosságnak juttatott támogatásait, szociális és rászorultsági jellegű ellátásait a 9. melléklet,
d) az államháztartáson belülre és kívülre adott támogatásait a 10. melléklet
szerint állapítja meg.
8. § A Képviselő-testület a tartalékok cél szerinti részletezését a 11. melléklet szerint állapítja meg.
9. § (1) A Képviselő-testület a kormányzati döntéseken alapuló 2020. és 2021. évi önkormányzati források csökkenésének kompenzálásának lebonyolítására létrehozza a Zuglói Védelmi Alapot.
(2) Az alap bevételét a központi költségvetésből befolyó, veszélyhelyzet ideje alatti önkormányzati bevétel kiesések és egyéb veszélyhelyzetben felmerült többletköltségek miatti kárenyhítések összege, valamint egyéb önkéntes befizetések képezik.
(3) Az alap felhasználási céljait és feladatait a 14. melléklet határozza meg. A felhasználásra irányuló egyedi intézkedésre polgármester jogosult pénzügyi ellenjegyzést követően.
10. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szerv vezetőjét a 2021. évi előírt bevételek beszedésére, valamint a kiadásoknak a bevételektől függő, a bevételek teljesítésének az arányában történő teljesítésére.
(2) Fia az előírt bevétel önkormányzati ingatlan értékesítésből származik, és a Képviselő-testület az önkormányzati ingatlannak az értékesítéséről egyedi határozatában a döntését már meghozta, az elidegenítésre irányuló – az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet szerinti – eljárást a bevétel beszedése érdekében további döntés nélkül le kell folytatni.
(3) Az önkormányzat és a fenntartása alá tartozó gazdálkodó szerv a gazdálkodási döntéseiért a felelősséget maga viseli, takarékos és ésszerű gazdálkodással gondoskodik a bevétele és a kiadása egyensúlyának a megtartásáról.
(4) Az önkormányzati rendezvények fedezetét az önkormányzat költségvetésén belül éves keret biztosítja. Az éves keret felhasználásának az ütemezését tartalmazó rendezvénynaptár jóváhagyásáról a polgármester dönt.
(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 169. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz a költségvetési szerv az önkormányzati adatszolgáltatás határidejét 2 munkanappal megelőzően szolgáltat adatot.
11. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat fizetőképességének folyamatos biztosítása érdekében folyószámla-hitelkeret szerződést kössön 2.000.000 e Ft keretösszeggel. A hitelkeret felhasználására akkor kerül sor, ha a fizetési kötelezettségek keletkezése megelőzi a bevételek beérkezését. A hitelkeret visszapótlására a beszedett bevételek nyújtanak fedezetet.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét az e rendeletben szabályozott költségvetési évet követő év költségvetési rendeletének a hatálybalépéséig gyakorolhatja.
(3) A Képviselő-testület a közép- és hosszú lejáratú hitel (kölcsön) felvételére vonatkozó döntés jogát saját hatáskörében tartja.
12. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedéseket hozhat.
(2) Átmeneti intézkedésnek minősül különösen az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás és következményeinek az elhárítása, valamint a költségvetés egyensúlyára kedvezőtlenül ható esemény miatti intézkedés.
(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (3) és (4) bekezdése alapján a polgármester hatáskörébe utalt halaszthatatlan esetben – két képviselő-testületi ülés között – a forrásfelhasználásról történő döntés értékhatára az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatok teljes összege.
(4) A polgármester az (1)–(3) bekezdésben meghozott intézkedéseiről köteles a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni.
13. § (1) A polgármester és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a kiemelt kiadási és bevételi előirányzatait az Ávr. 42. § alapján saját hatáskörben módosíthatja.
(2) A helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatokon belül a rovatok közötti átcsoportosításra – az Ávr. 43/A. § (3) bekezdése alapján – saját hatáskörben jogosult.
(3) A helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője köteles harminc napon belül a Gazdasági Főosztály útján a polgármestert tájékoztatni a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításról és átcsoportosításról.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat-módosítást a soron következő költségvetési rendelet módosításában kell átvezetni.
14. § (1) Az Ávr. 35. § (1) bekezdésében meghatározott bevétel esetében – ha ahhoz kiadási kötelezettség is társul – a helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a polgármestert írásban tájékoztatja.
(2) Az Ávr. 35. § (1) bekezdésében meghatározott azon bevétel esetében – melyhez kiadási kötelezettség nem társul, és tényleges többletbevételként jelentkezik – a helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv a többletbevételt felhasználhatja. Az előirányzatmódosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján keml sor az Ávr. 35. § (10) bekezdése szerint.
(3) A Képviselő-testület – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bevételi többlet felhasználásához kapcsolódó – előirányzat-módosítás engedélyezését a polgármesterre ruházza át.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előirányzat módosítását a soron következő költségvetési rendelet módosításában kell átvezetni.
15. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv költségvetési kiadásainak és bevételeinek a kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítási jogát a polgármesterre ruházza át.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv közötti feladatátrendezésből adódó kiadási és bevételi előirányzat-módosítást értékhatár nélkül ruházza át a polgármesterre.
(3) A helyi önkormányzat kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra értékhatár nélkül a polgármester jogosult.
(4) A Képviselő-testület az általános tartalék és a céltartalékok költségvetési sorokra történő átcsoportosítás jogát értékhatár nélkül a polgármesterre ruházza át.
(5) A Képviselő-testület a „Népjóléti Bizottság kerete” elnevezésű céltartalék költségvetési sorokra történő átcsoportosítási és az azok feletti rendelkezés jogát a keret összegéig a Képviselő-testület utólagos beszámolási kötelezettséggel a Népjóléti Bizottságra ruházza át.
(6) A Képviselő-testület a „Városfejlesztési Bizottság kerete” elnevezésű céltartalék költségvetési sorokra történő átcsoportosítási és azok feletti rendelkezési jogát a keret összegéig a Képviselő-testület utólagos beszámolási kötelezettséggel a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át.
(7) A (4), (5) és (6) bekezdés szerinti átcsoportosítási és rendelkezési jog alapítvány támogatására nem terjed ki.
16. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a meglévő pályázati önerő terhére az előirányzatnak megfelelő összegig a pályázat benyújtására és a pályázat benyújtása esetén az önrész biztosítására, az erről szóló nyilatkozat megtételére, az önrész változása esetén annak módosítására.
(2) A Képviselő-testület a gazdálkodás biztonsága érdekében a fejlesztési előirányzatok felhasználását a realizálódott felhalmozási bevételek mértékéig, ide értve az előző évi maradvány igénybevételét is, illetve a működési bevételek teljesítési arányának megfelelően engedélyezi.
(3) A Zuglói Fejlesztési Alap terhére megvalósítandó fejlesztési feladatok előirányzatai az Alap bevételeinek realizálódásáig zárolásra kerülnek. A zárolás feloldására a polgármester jogosult pénzügyi ellenjegyzést követően.
(4) A Zuglói Fejlesztési Alap településrendezési szerződésekből, valamint nem lakás ingatlanok értékesítéséből tervezett bevételeiből megvalósítandó fejlesztési feladatokat a 12. melléklet határozza meg. A fejlesztések és zárolások sorrendjét a polgármester jogosult meghatározni.
(5) A Zuglói Fejlesztési Alap lakás ingatlan értékesítéséből származó bevételeiből megvalósuló lakáscélú fejlesztéseket és a zárolások feloldásának sorrendjét a polgármester jogosult meghatározni.
(6) A Képviselő-testület a 2021. évi iparűzési adó bevételi kockázatának kezelési eszközeként a 13. mellékletben meghatározott 2021. évi eredeti előirányzatokat zárolja. A zárolás feloldására a polgármester jogosult pénzügyi ellenjegyzést követően.
(7) A Képviselő-testület a 2021. évi tervezett fizető parkolási zónabővítés miatt várható többletbevételekből megvalósítandó feladatokat a 15. melléklet tartalmazza. A feladatok előirányzatai a bevételek realizálódásáig zárolásra kerülnek. A zárolás feloldására a polgármester jogosult pénzügyi ellenjegyzést követően.
(8) A Képviselő-testület helyiségbér hátralék beszedéséből, elektromos töltőállomás közterületi díjából, valamint a Magyar Testgyakorlók Köre által fizetendő bérleti díjból várható többletbevételekből megvalósítandó feladatokat a 16. melléklet tartalmazza. A költségvetésbe történő beemelésre a bevételek realizálását követően kerülhet sor.
(9) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a dologi kiadások előirányzatán belül elvégzett, felújításnak minősülő feladatok felújítási címjegyzékbe történő felvételére és a felújítási feladatok között elvégzett karbantartásnak minősülő feladatok dologi kiadások közé történő átcsoportosítására. A felhatalmazás a polgármestert értékhatárra tekintet nélkül illeti meg.
(10) Az átruházott hatáskörben eljáró szerv nem hozhat olyan döntést, amely éven túli kötelezettségvállalásnak minősül.
17. § Ha a polgármester vagy a bizottság a 14–15. §-ban átruházott hatáskörben döntést hoz, vagy ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot, kötött felhasználási célú támogatást biztosít, a polgármester azt köteles negyedévente – az első negyedév kivételével, legkésőbb a 2021. évi költségvetési beszámoló elkészítésének a határidejéig, december 31-ei hatállyal – rendeletmódosítás keretében a Képviselő-testület elé terjeszteni. Ezzel a kötelezett az átruházott hatáskörben hozott döntéséről történő beszámolási kötelezettségének eleget tesz.
18. § (1) A helyi önkormányzat, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv a meghatározott kiadási előirányzatait nem lépheti túl. A fel nem használt kiadási előirányzatot a Képviselő-testület a felügyeleti szervi támogatás csökkentése mellett a költségvetési rendelet utolsó módosításakor az általános tartalékba helyezi.
(2) A jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli többletbevételt, a jóváhagyott előző évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt, továbbá az elmaradt feladatokat érintő kiadási előirányzat-megtakarítás összegét a költségvetési rendelet utolsó módosításakor általános tartalékba kell helyezni.
(3) Ha az önkormányzat tervezett bevétele év közben jelentősen elmarad, erről a tényről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(4) A maradványelszámolás során a költségvetési szervet nem illeti meg
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
b) a központi támogatásoknak a jogosultságot meghaladó összege,
c) az önkormányzat költségvetéséből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeg:
ca) a közüzemi díjak kiadásainak az előirányzat-maradványa,
cb) a karbantartási feladatok kiadásainak az előirányzat-maradványa,
cc) az élelmezési feladatok kiadásainak az előirányzat-maradványa,
cd) az ellátottak juttatásai előirányzat-maradványa,
ce) a céljelleggel biztosított személyi juttatások és azok járulékainak a maradványa,
d) az év közben engedélyezett létszámnövekedéshez juttatott előirányzat-növekményből fel nem használt összeg,
e) a személyi juttatások közterhei maradványának azon része, amely nem kapcsolódik személyi juttatásokra jóváhagyott maradványhoz,
f) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány,
g) azon kötelezettségvállalással terhelt maradvány, amelynél a teljesítés a tárgyévet követő évben június 30-ig nem történik meg,
h) a költségvetési szerv többletbevételéből képződött maradvány, amennyiben a maradvány felülvizsgálata során – figyelembe véve a költségvetési szerv vezetőjének az indokolását – az eredeti bevételi előirányzat alultervezettsége állapítható meg,
i) az önkormányzat zárszámadási rendeletében jóváhagyott, a költségvetési szervnek járó maradványon felüli összeg.
19. § (1) A költségvetési szerv a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 2. mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok ágazati feladatainak a támogatásával jogcímenként év közben 2 alkalommal és az éves költségvetési beszámoló keretében az önkormányzati adatszolgáltatáshoz köteles tételesen elszámolni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolás eredményeképpen az önkormányzati fenntartású költségvetési szervet meg nem illető részt és a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség fedezetét a soron következő költségvetési rendelet módosítása keretében az irányítószervi támogatás előirányzatának az összegéből el kell vonni, amennyiben a támogatásról történő lemondás vagy visszafizetés a költségvetési szervnek felróható okból történik.
(3) A pótlólagos igények összegét a költségvetési szerv költségvetésében jóvá kell írni a kapott célra történő felhasználási kötöttség mellett.
(4) A költségvetési szerv részére év közben biztosított előirányzatok csak a megadott felhasználási célokra fordíthatók. Ha a tényleges felhasználás kevesebb, mint a kapott fedezet, úgy a költségvetési szerv köteles elszámolás keretében az előirányzatról írásban lemondani az alábbi tételek esetében:
a) a céltartalékban tervezett, egyszeri jellegű előirányzatok,
b) az általános tartalékból év közben meghatározott feladatfinanszírozására jóváhagyott előirányzatok,
c) az intézményi étkeztetési és közüzemi kiadások és
d) azon személyi juttatások és járulékok, melyek kifizetését jogszabály kötelezően előírja.
(5) A költségvetési szerv esetében a bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a fenntartói támogatás növekedését. Ha a bevételek nem folynak be, a kiadási előirányzatok nem teljesíthetők.
(6) A költségvetési szerv elszámolási kötelezettséggel tartozik a részére cél jelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználásról.
(7) Költségvetési szerv a polgármester engedélyével nyújthat be szakmai pályázatot abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.
(8) A költségvetési szerv vezetője a polgármester engedélyével pályázhat, ha a pályázat költségvetési többlettámogatási igénnyel nem jár, önerőt nem igényel, de utófinanszírozású. Az engedélyt a polgármester akkor adja meg, ha az önkormányzat, ezáltal a költségvetési szerv likviditása az utófinanszírozás esetében is biztosított, illetve a költségvetési szerv az előirányzataiból a forrást biztosítani tudja, és erről az intézményvezető nyilatkozik.
(9) Az önkormányzati költségvetési szerv éven túli kötelezettséget csak a Képviselő-testület jóváhagyásával vállalhat a kötelezettségvállalási korlátokra vonatkozó jogszabályok szerint. Éven túli kötelezettségvállalásnak minősül a szakmai program indítása, ha az többletlétszámot igényel, vagy többletköltséggel jár. Nem minősül éven túli kötelezettségvállalásnak a költségvetési szerv folyamatos működéséhez szükséges kötelezettségvállalás.
20. § A Képviselő-testület
a) a hajléktalan-ellátási feladatokat,
b) a családok és gyermekek átmeneti otthonának működtetését,
c) a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását és
d) az anyaotthon működtetési kötelezettségét
feladatellátási szerződés alapján látja el.
21. § (1) A Képviselő-testület által jóváhagyott, önkormányzati keretből biztosított vagy az államháztartáson kívülről átvett támogatás átadása, továbbadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni elszámolási kötelezettség előírásával. Az önkormányzati támogatás felhasználását és a felhasználásról benyújtott elszámolást ellenőrizni kell.
(2) Nem folyósítható támogatás azon személy vagy szervezet részére, amelynek
a) lejárt határidejű tartozása van az önkormányzat felé,
b) az önkormányzattal fennálló egyéb szerződéses kapcsolatából adódóan tartósan, legalább 3 hónapja fennálló, nem teljesített kötelezettsége van,
c) a korábbi támogatásához kapcsolódó, lejárt elszámolási kötelezettségét nem teljesítette, vagy
d) az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. § és 75. §-a alapján a beszámolója letétbe helyezését nem teljesítette.
(3) A megkötött visszterhes szerződésnek, megbízásnak, megrendelésnek vagy más hasonló, visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint átlátható szervezetnek minősül.
22. § (1) Az önkormányzati költségvetés előirányzatainak a felhasználási ütemtervét havonta a tárgyhót követő 20-áig aktualizálni kell, amelyhez a várható havi kifizetésekről a tervezési egységek, főosztályok adatot szolgáltatnak. A likviditási tervben nem szerepeltetett kifizetéseket csak a rendelkezésre álló pénzeszközök erejéig lehet teljesíteni, azok folyószámlahitelből nem finanszírozhatóak.
(2) A beruházási, felújítási, valamint a civil szervezetek támogatási előirányzata terhére kötendő szerződés tekintetében úgy kell eljárni, hogy a szerződésből származó kifizetésekre lehetőleg április és október hónapban kerülhessen sor.
(3) Az önkormányzat a gazdasági társasága részére a közszolgáltatási kereteket a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak, illetve az éves likviditási ütemtervet figyelembe véve biztosítja. A polgármesteri hivatal cégmonitor rendszert működtet, amelyhez az önkormányzati gazdasági társaság teljes körű adatszolgáltatásra köteles. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatás típusú közszolgáltatási finanszírozás felfüggesztésével jár.
(4) A bevételek elmaradása esetén a polgármester jogosult a likviditási ütemtervben meghatározott közszolgáltatási kifizetések ütemezését módosítani, amely módosításról haladéktalanul értesíti a társaságot, valamint tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen.
(5) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv finanszírozása az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról közvetlenül történik, az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv számára nyitott költségvetési elszámolási számlára folynak be a saját bevételei. A számláik nap végi egyenlege nulla. A kiadások teljesítése során a beérkezett bevételeket is figyelembe kell venni.
(6) A helyi önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv a napi, bankon keresztül biztosított fedezet összegét tartalmazó finanszírozási tervet készít, melyet a tárgyhónapot megelőző hó 20-ig aktualizál. A havonta aktualizált limitek módosítására indokolt esetben, hetente legfeljebb 1 alkalommal kerülhet sor.
23. § (1) A költségvetési szerv irányítószervi támogatása – figyelemmel a költségvetési szerv saját bevételeinek a teljesítésére is – a feladatellátáshoz szükséges kiadások esedékességének megfelelő ütemben történhet.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési egyenlegének a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a költségvetési szerv támogatási előirányzatait, az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság és a helyi nemzetiségi önkormányzat támogatási előirányzatait – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti vagy törölheti.
(3) A zárolás nem vonatkozhat:
a) az európai uniós források vagy más támogatások igénybevételével megvalósuló projektekhez biztosítandó önkormányzati támogatás,
b) személyi juttatások és járulékaik finanszírozásához szükséges önkormányzati támogatás, valamint
c) a segély jellegű ellátások
előirányzataira.
(4) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően dönt.
(5) A polgármesteri hivatal kivételével az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv irányítószervi támogatás terhére 2021. december 15-ét követően 2021-re kötelezettséget nem vállalhat.
(6) A polgármesteri hivatal és a költségvetési szerv más szervezetet nem támogathat.
24. § (1) Az önkormányzat pénzügyi likviditási egyensúlyának a megtartása érdekében e rendeletben szereplő felhalmozási kiadási előirányzatok felhasználása és a közbeszerzési eljárások elindítása csak a 2021. évi közbeszerzési terv alapján, a pénzügyi likviditási helyzet figyelembe vételével, a fejlesztési előirányzatokhoz kapcsolódó forrás megléte esetén, a polgármester engedélyével valósítható meg.
(2) A fejlesztési kiadások ütemezésénél a külső forrásokkal támogatott előirányzatokat kell elsősorban figyelembe venni.
(3) Az önkormányzati költségvetésben meghatározott felhalmozási kiadások megvalósításához szükséges előkészítési-tervezési, kivitelezési feladatok kötelezettségvállalása csak polgármesteri engedéllyel történhet.
(4) A fejlesztési feladatok (beruházás, felújítás) indításához külön rendeletben meghatározottak szerinti beruházási/felújítási engedélyokirat kiállítása szükséges.
25. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei tekintetében a 2021. évben érvényes köztisztviselői illetményalap
2021. január 1 – február 28-ig 55 000 Ft,
2021. március 1-től 56 500 Ft.
(2) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére meghatározott létszámkeretet (álláshely) a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.
(3) Az egyes foglalkoztatási formákra álláshelyenként és összességében az elemi költségvetésben tervezett módosított személyi juttatás előirányzat nem léphető túl.
(4) A tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzata év közben legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, szerződés esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelhető.
(5) Az önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szerv éves személyi juttatás előirányzata nem emelhető az intézményi ellátási díjnak, az alkalmazottak térítésének, az alkalmazott és a tanuló kártérítésének, továbbá egyéb térítésének, a felhalmozási célú bevételeknek, valamint az átvett pénzeszközöknek az előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadásra irányul, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.
(6) A költségvetési szerv csak akkor fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatás pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata vagy maradványa nem biztosítja az önkormányzat kötelező feladatai ellátását, törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.
(7) Az önkormányzat fenntartása alá tartozó intézménynél keletkezett bérmaradványból jutalom kifizetésére a polgármester engedélyével és csak akkor kerülhet sor, ha a költségvetési szerv valamennyi jogszabály szerinti fizetési kötelezettségét teljesíti, és a kifizetést az önkormányzat likviditási helyzete lehetővé teszi.
26. § (1) A polgármesteri hivatalban és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervnél a jutalom és céljuttatás címen kifizethető juttatás együttes összege – ide nem értve az előző évi maradvány címen kifizetett teljesítéseket – éves szinten nem haladhatja meg a tárgyévi törvény szerinti illetmények fel nem használt előirányzatának a mértékét.
(2) Az önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény vezetője a személyi juttatások előirányzatból a költségvetési szerv foglalkoztatottjainak a jutalmazása előtt köteles a Gazdasági Főosztályon keresztül a polgármestert tájékoztatni, bemutatva az előirányzat alakulását, a bérmegtakarítás keletkezésének okát, számszaki hatását és a várható év végi felhasználást. A jutalom kifizetésére a polgármester engedélyével kerülhet sor.
27. § (1) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az alábbi meghatározott feltételekkel vehető igénybe:
a) a szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni,
b) a szerződéskötés feltétele, hogy a költségvetési szerv az adott feladatellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés nem köthető meg a költségvetési szerv vezető jogállású álláshelyének a betöltésére.
28. § A Képviselő-testület – kamatbevétel szerzése céljából – az átmenetileg szabaddá váló pénzeszköz lekötési jogát értékhatár nélkül a polgármesterre ruházza át. A polgármester a bankbetétbe történő elhelyezésen kívül kizárólag állam által garantált értékpapír vásárlására jogosult.
29. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. 4. pontja szerinti közzétételi kötelezettség tényéről a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a szerződő felet írásban tájékoztatni kell.
(2) Az önkormányzat költségvetési szerve az (1) bekezdés szerinti szerződés példányát az aláírást követő harminc munkanapon belül kötelesek megküldeni a polgármesteri hivatal részére.
30. § A Tervtanács tagjait 2021. évben tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke 30 000 Ft/fő/alkalom + munkáltatót terhelő járulék.
31. § (1) Ha az önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti előirányzatának a 10%-át vagy a 150 millió forintot, haladéktalanul köteles erről a tényről a polgármestert írásban tájékoztatni.
(2) Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság az önkormányzattal kötött szerződésből tervezett bevétele esetében a tervezett éves bevétele 10%-át vagy a 150 millió Ft-ot elérő harminc napon túli lejárt tartozásállományáról – ha e tartozást 1 hónap alatt nem képes harminc nap alá szorítani – köteles haladéktalanul a polgármestert és a Felügyelő Bizottságot írásban tájékoztatni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a polgármester önkormányzati biztos kijelölését kezdeményezi. Az önkormányzati biztost a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon közzéteszi.
(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a polgármester a Felügyelő Bizottság javaslatára független, külső szakértőt bíz meg.
(5) Az önkormányzati biztos és a független külső szakértő tevékenységével kapcsolatos költségek az önkormányzatot terhelik, annak fedezetét az önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.
32. § A kiadások készpénzben történő teljesítésére – figyelemmel a költségvetési szervek pénzkezelési szabályzatában meghatározott összeghatárra és a készpénzkímélő fizetési módok előnyben részesítésének a követelményére – az alábbi esetekben kerülhet sor:
a) készlet, kis értékű tárgyi eszköz beszerzése,
b) tartós tárgyi eszközök beszerzése indokolt esetben (a Zuglói Egészségügyi Szolgálat esetében a költségvetési szerv vezetője, az egyéb költségvetési szervnél a jegyző előzetes engedélye alapján),
c) kiküldetési kiadások,
d) reprezentációs kiadások,
e) 100 eFt alatti kis összegű szolgáltatási kiadások,
f) társadalom- és szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásai,
g) pályázatok végrehajtása során felmerülő, banki átutalással nem teljesíthető kiadások,
h) munkavállalók nem rendszeres személyi juttatásai, fizetési előleg, amennyiben az érintett munkavállaló kérése alapján a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában erre felhatalmazott személy a kifizetést engedélyezi, továbbá
i) utólagos elszámolásra kiadott vásárlási előlegek,
j) jegyző által írásban engedélyezett egyedi esetekben.
33. § A költségvetési évről december 31 -ei fordulónappal készített, a könyvviteli mérlegben kimutatott tárgyi eszközöket és immateriális javakat és az azok állományában bekövetkezett változásokat háromévente kell leltározni, a tárgyi eszközökről és az immateriális javakról, valamint az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező mennyiségi és értéknyilvántartást kell vezetni.
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
| Horváth Csaba | dr. Tiba Zsolt | |
| polgármester | jegyző |
