Budapest Főváros XIV Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése alapján, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. 46. § (4) bekezdésére és a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §, valamint 4. § (2) bekezdésére is figyelemmel, a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XIV Kerület Zugló közigazgatási területére (a továbbiakban: Zugló) terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben meghatározott plakátnak minősülő kampányeszköznek a kampányidőszakban történő elhelyezésére vagy alkalmazására.
(3) E rendeletet Zugló építési szabályzatával (a továbbiakban: ZÉSZ) és a településképi arculati kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.
(4) * E rendelet hivatkozásai utalnak: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényre (a továbbiakban: Tvtv:); a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Rkkr.), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Tttkr.) és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre (a továbbiakban: Ebtv.).
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Átfeszítés: építmények vagy tartószerkezetek között kifeszített hirdetési célú berendezés.
2. Bejelentés: a Tvtv. 8. § (2) bekezdés c) pontja a szerinti településképi bejelentés.
3. Bírság: Tvtv. 11. § (2) bekezdés szerinti településkép-védelmi közigazgatási bírság.
4. *
5. Cégfelirat: az intézmény vagy a vállalkozás megjelölésére szolgáló, a falfelületre festett felirat, melyen az intézmény vagy a vállalkozás nevén és címén kívül a helyiség, helyiségegyüttes neve és egyéb adatai, valamint az ott folytatott tevékenység is megjelölhető.
6. Cégtábla: a homlokzati falsíkkal párhuzamos, intézmény, vállalkozás, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet, esetleg egyéb adatait – funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét – tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken, rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla vagy fényreklám.
7. Címtábla, névtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető – jellemzően a homlokzati falsíkkal párhuzamos – tábla.
8. *
9. Eredeti állapot: a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő, illetve a védelem alapját adó értéket/értékeket képviselő állapot.
10. * Értékvizsgálat: a Tttkr: 32. §-a szerinti értékvizsgálat.
11. Felíró tábla: homlokzati vagy kirakatportálok között az épület homlokzati síkjához rögzített, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység nevére utaló jelkép, arculati logó vagy a napi kínálat feltüntetésére szolgáló felület, információs tábla.
12. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező vagy külső fényforrással megvilágított hirdetési célú berendezés, felirat, vagy ábra.
13. Főépítész: az Étv. 2. § 16. pontja szerinti önkormányzati (települési, kerületi) főépítész.
14. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: a berendezés funkciójából vagy használatából adódó, az adott közhasználatú területen ténylegesen felmerülő lakossági igények kielégítését szolgáló berendezés, különösen a kerékpáros pihenő esővédő építménye, pad, telefonfülke, illemhely, hulladékgyűjtő, elektromos töltőoszlop.
15. Helyi jelentőségű rendezvény: a rendszeresen, meghatározott időközönként vagy meghatározott naptári napon megtartott önkormányzati rendezvény.
16. Hirdetési célú berendezés: a reklámhordozó, a reklámhordozót tartó berendezés, és az információs vagy más célú berendezés.
17. Hirdetőtábla: közérdekű tájékoztatások, változó tartalmú hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló szerkezet.
18. Konzultáció: a Tvtv. 8. § (2) bekezdés a) pontja a szerinti szakmai konzultáció.
19. Kötelezés: a Tvtv. 11. § (2) bekezdés szerinti településképi kötelezés.
20. Közhasználatú terület: a közterület, a közhasználat céljára átadott vagy a közforgalom számára megnyitott terület, a (köz)használati joggal vagy közcélú szolgalommal érintett telekrész, a magánút, valamint a közforgalommal másképp érintett (például: árkád, átjáró, aluljáró) telekterületek gyűjtőfogalma.
21. * Közhasználatú területről látható: az az objektum, amely közhasználatú területen van, vagy a telek homlokvonalát érintő 20 méteres sávba legalább részben beleér, és van a közhasználatú terület felé néző – kivéve főépület által teljesen kitakart – homlokzata, nézete.
22. * Megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás környezetében elhelyezett ideiglenes hirdetési célú berendezés, ideérje a talajhoz nem rögzített strandzászlót is.
23. Mobilház: járműkategóriába nem sorolható, közúton való közlekedésre nem alkalmas, de kialakításánál, súlyánál fogva elmozdítható, szállítható olyan meghatározott rendeltetés céljára telepített építmény, mely annak rendeltetésszerű használata során egy helyben áll, így helyhez kötött közműcsatlakozásokkal rendelkezik, rendeltetését helyhez kötötten tölti be
24. Műemlék: a kiemelten védett és a védett műemlék.
25. Portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, bejárata.
26. Reklámfelület: a reklámhordozón, az információs vagy más célú berendezésen, az építmény homlokzatán elhelyezett, gazdasági reklámnak minősülő hirdetés, felirat, grafika, a reklámhordozó és az információs vagy más célú berendezés gazdasági reklámként kialakított része vagy a reklám tartalmát egészében mutató, egybefüggő felület befogadó formája.
27. Rendeltetés-változtatás: az építmény rendeltetési egységeinek számának megváltozása, a rendeltetés módosítása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás), az önálló rendeltetési egység alapterületének változtatása, új önálló rendeltetési egység létrehozása.
28. Szakmai vélemény: Zugló főépítészének vagy Tervtanácsának véleménye.
29. Totemoszlop: hirdetőoszlopnak nem minősülő, oszlopszerű hirdetési célú berendezés.
30. Transzparens: építményen kifeszített vagy kifüggesztett, textilből vagy más anyagból készült, folytonos vagy áttört anyagú hirdetési célú berendezés.
31. Tűzfalkép: az épület homlokzatán vagy a tűzfalán a reklámozás célját nem szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített felület, grafikai mű.
32. Útbaigazító tábla: a közlekedők tájékozódását segítő, az úti célt, annak irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, a talajhoz rögzített vagy rögzítés nélküli berendezés, ide nem értve a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt.
33. Ünnepekhez köthető időszak: a karácsonyi időszak (november 25. és január 5. közötti időszak 42 napja), a húsvéti időszak (a húsvét vasárnapot megelőző 10. naptól a húsvét hétfőt követő napig terjedő időszak 12 napja), és a helyi jelentőségű rendezvény megtartásának a napja és az azt megelőző és követő egy-egy nap (összesen legfeljebb 30 nap).
34. Vállalkozást népszerűsítő tábla: a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozás érdekében elhelyezett, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti gazdasági reklám, felirat és más grafikai megjelenítés.
35. Városképi követelmények: a Tvtv. szerinti településképi követelmények.
36. Városliget: a Városliget építési szabályzata hatálya alá tartozó terület.
37. Véleményezés: a Tvtv. 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi véleményezés.
38. Vendéglátó terasz: vendéglátó rendeltetési egységhez kapcsolódó, szintkiegyenlítő szerkezettel vagy anélkül létesített, nyitott vagy zárt fogyasztó tér.
39. Zuglói értékvédelmi támogatás: a Tvtv. 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi önkormányzati támogatás.
40. * Védett építmény: műemléki, fővárosi, vagy kerületi egyedi védelemmel érintett építmény.
41. * Tetőterasz: földszint vagy emeletszint feletti födémen létesített terasz.
3. § (1) Zugló építészeti örökségének feltárása és számbavétele írásbeli kezdeményezés alapján történik. A kezdeményezés az építészeti örökség védelem alá helyezési, vagy a védelem megszüntetési eljárására (a továbbiakban: védelmi eljárás) irányulhat.
(2) A védelmi eljárást bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy hivatalból a főépítész kezdeményezheti. A védelmi eljárás kérelemre – az 1. melléklet szerinti kitöltött adatlap és a mellékleteinek benyújtásával – indul.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, továbbá a védelmi eljárással érintett érték megnevezése mellett: rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását; kerületi területi védelem (a továbbiakban: területi védelem) esetén a terület lehatárolását; kerületi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) esetén az ingatlan helyrajzi számát, az elhelyezkedése szerinti közterület nevét, jellegét, a házszámot, – ha az azonosításhoz szükséges akkor – az épület megjelölését; valamint értékvizsgálatot.
4. § (1) A védelmi eljárás a hiánytalan kezdeményezés benyújtásával indul.
(2) A védelmi eljárásban érdekeltnek kell tekinteni: a kezdeményezőt; a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosát (társasház esetén a közös képviselőt); a védelemre javasolt érték tulajdonosát; a védelemre javasolt érték élő alkotóját vagy a szerzői jog jogosultját; az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hatóságot; és Budapest Főváros Önkormányzatát.
(3) A védelmi eljárás megindításáról az érdekelteket – a nem ismert érdekelteket hirdetményi úton – kell értesíteni. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét vagy a hirdetmény közzétételét követő 21 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
5. § (1) Egyedi építészeti érték vagy terület védelmére akkor kerülhet sor, ha az értékvizsgálat alapján a főépítész megállapította, hogy az építmény vagy a terület az építészeti örökség része lehet és nem áll műemléki, vagy fővárosi egyedi védelem alatt.
(2) Az építészeti örökség védelmének a megszüntetésére akkor kerülhet sor: ha a védelem alatt álló építészeti örökség (a továbbiakban: védett érték) megsemmisült; ha a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette; vagy ha a védelem alapját adó tényekben olyan változás állt be amely a védelem megszűntetését indokolja.
(3) Ha védett értéket fővárosi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, a védelmet megállapító joghely hatálybalépésével egyidejűleg az egyedi védelem megszűnik.
6. § (1) Zugló Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az eljárás megindításától számított 6 hónapon belül dönt az építészeti örökség védelem alá helyezéséről vagy annak megszüntetéséről, annak figyelembe vételével, hogy a védelemre javasolt építészeti érték Zugló múltjában jelentős szerepet játszott-e; a megjelenése, szerkezeti kialakítása egyedi értéket képvisel-e; a műszaki állapota alapján az értékes elemek megőrzése biztosítható-e; a megjelenése a környezetének esztétikai értékeit növeli-e; a megőrzése Zugló fejlődését akadályozza-e. A döntésről az érdekelteket értesíteni kell. A nem ismert érdekelteket hirdetményi úton kell értesíteni.
(2) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségeket a 2. melléklet határozza meg.
7. § (1) A védett értéket tábla elhelyezésével meg lehet jelölni.
(2) A védett érték megjelölésére egységes megjelenésű tábla helyezhető el, amely a védelem tárgyának a megnevezése mellett a következő szöveget tartalmazza: „Budapest Főváros XIV Kerület Zugló Önkormányzata kerületi védelem alá helyezte – [évszám]”.
(3) A tábla elhelyezését a védett érték tulajdonosa tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a védett érték tulajdonosának a feladata.
8. § (1) A védett érték karbantartása és fenntartása a tulajdonos kötelessége.
(2) Az építési tevékenység és a használat a védett érték fennmaradását nem veszélyeztetheti, városképi, vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja.
(3) A védett értéket – a szakértői véleménnyel igazoltan – életveszélyes állapot kivételével csak az egyedi védelem megszüntetését követően lehet lebontani. Ha a védett értéket kell lebontani, akkor az eredeti formájában – ha az eredeti formája nem állapítható meg, akkor az értékvizsgálat alapján – vissza kell építeni.
(4) A védelem alatt álló épület kortárs építészeti stílusban akkor bővíthető, ha
a) az eredeti épülettömeg a védett értékeit megőrizve újul meg;
b) az új épületrész a meglévő épülettel harmonizál; és
c) – az épületre, a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő részletes vizsgálaton alapuló – konzultáció keretében szakmai vélemény által meghatározott városképi követelményeknek megfelel.
9. § Az Önkormányzat a védett értékekről elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait; a védelem típusát; a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a lehatárolását; a védelem rövid indokát, és a védelem kezdetének időpontját.
10. § (1) Az Önkormányzat vissza nem térítendő értékvédelmi támogatás formájában, vagy egyéb keretből támogathatja a tulajdonosnak a fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség felújítására, helyreállítására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(2) A támogatási kérelem – a 3. melléklet szerinti adatlapon is – benyújtható.
(3) Pályázati forrásból a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó építési költség támogatható. A Zuglói értékvédelmi támogatás forrását az Önkormányzat az éves költségvetésében határozza meg, amelynek a felhasználására pályázat alapján kerül sor. A pályázatot az éves költségvetési rendelet megalkotását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontrendszerét a Képviselő-testület a pályázati kiírásban határozza meg.
(4) A pályázatokat értékelő munkacsoport tagja: a városfejlesztésért felelős alpolgármester; a városképvédelmi tanácsnok; a pályázattal érintett ingatlan helye szerinti terület önkormányzati képviselője; a főépítész; az épített örökség védelmével foglalkozó helyi civil szervezet delegált tagja; továbbá egy fő művészettörténész.
(5) A munkacsoport a beérkezett pályázatokat – a pályázati kiírási feltételek és szakmai szempontok alapján – vizsgálja és a meghatározott szempontrendszer alapján értékeli
(6) A beérkezett pályázatok alapján a támogatási szerződésről a Képviselő-testület dönt.
11. § Területi védelem alatt álló terület: az Erzsébet királyné úti lakótelep, a Kerepesi úti lakótelep, a Nagy Lajos király úti lakótelep, a Postás tisztviselőtelep, a Tisztviselő telep és a Vitézi telkek. Térképi lehatárolásukat a 4. melléklet tartalmazza
12. § A területi védelem alatt álló területek kivételével Zugló teljes közigazgatási területe városképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: meghatározó terület).
13. § (1) A városkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő polgármester hatósági döntésében.
(2) A helyrehozatali kötelezettség hatósági döntésének tartalmaznia kell: az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, megnevezés); a kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa; az érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megjelölését; a teljesítés határidejét; a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait; a kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; a teljesítés elmaradásának szankcióit; valamint indoklást.
(3) A helyrehozatali kötelezettség nem teljesítése esetén – a 85. § szerinti – közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
14. § (1) A területi védelem alatt álló területen az épületek és a kerítések jellemző tagolását – telekalakítás esetén is – meg kell őrizni.
(2) A területi védelem alatt álló területen az utcaképet, az épületek tömeg-, tető- és homlokzati ritmusát, jellegét építési tevékenységgel megváltoztatni csak az értékvizsgálat alapján, az abban rögzített értékek megtartásával lehet.
(3) A meghatározó területen a telek beépítési módjával, az épület tömegével, jellemző szintszámával és a tetőidommal a környező beépítéshez igazodni kell.
(4) * A területi védelem alatt álló területen lévő – védett építménnyel nem érintett ingatlanon – új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése során a védett építmény telepítési módjához, jellemző szintszámához, építészeti értékeihez illeszkedni kell; valamint a meglévő építmény átalakítása során a védett építmény építészeti értékeihez illeszkedni kell.
(5) A területi védelem alatt álló és a meghatározó területekre is vonatkozó egységes területi építészeti követelményeket a 15.–18. §-ok határozzák meg.
15. § * Az épület legmagasabb pontja az 5. mellékletben meghatározott mértéket nem haladhatja meg, kivéve, ha a meglévő épületnek a legmagasabb pontja meghaladja a megengedett mértéket, akkor – a mértéket meghaladó épületrész fennmaradásáig – az épület legmagasabb pontjának mértéke a kialakult állapot szerinti lehet.
16. § (1) A lakóterületek – kivéve a barnamezős és a nagyvárosias telepszerű lakóterület – telkén az épületek terepszint feletti szintszámának értéke az adott tömbre vonatkozóan – a (2) bekezdés alapján – kiszámított mértékadó szintszámnál egy szinttel lehet nagyobb.
(2) A mértékadó szintszám értékén – az érintett telek és a főrendeltetésű épülettel nem beépített telkek figyelmen kívül hagyásával – az adott tömb azonos övezetbe tartozó egyes telkeihez rendelt a főrendeltetés szerinti épületek közül a legnagyobb szintszámának értékei alapján kiszámított átlagérték egészrészét kell érteni.
(3) Ha a meglévő épület szintszáma meghaladja a (1)–(2) alapján meghatározott értéket, akkor az épület szintszám értéke a kialakult lehet és bővítés esetén eggyel növelhető.
(4) Amennyiben a telken, a csatlakozó telken, a tömb közterületszakaszának, vagy a tömb telkein meglévő beépítések szerinti legnagyobb szintszámok eltérőek, akkor – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a csatlakozó tűzfalakra, a műszaki adottságokra tekintettel, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő vizsgálaton alapulóan – az (1)–(3) bekezdések szerint meghatározott szintszám értékétől legfeljebb egy szinttel eltérés engedhető konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározottan és előírt feltételekkel.
17. § (1) Közterület-alakítási terv (a továbbiakban: KAT.) készítésének célja, hogy a közhasználatú terület használata és fejlesztése – a szabadtér-építészeti, kertépítészeti, gyalogos és gépjármű közlekedési, közmű- és felszíni vízelvezetési, hírközlési, városszerkezeti, forgalom-technikai, városökológiai, városképi, műszaki szempontokból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából – egységes és összehangolt módon történjen. A KAT.-et városszerkezeti és forgalomtechnikai szempontból összefüggő területre kell készíteni.
(2) Elfogadott KAT. alapján végezhetők a 6. mellékletben felsorolt tevékenységek és amelyek végzését a ZÉSZ vagy e rendelet KAT. alapján teszi lehetővé.
(3) A közterületen elhelyezett rendeltetésekhez szükséges jármű elhelyezés módjáról KAT.-ban, a jármű elhelyezési kötelezettség teljesítésének további részleteiről és feltételeiről városrendezési megállapodásban lehet rendelkezni.
18. § (1) A KAT.-et az finanszírozza, akinek a kezdeményezésére készül, kivéve, ha városrendezési megállapodás másképp írja elő.
(2) Azokban az esetekben, amikor önkormányzati rendelet építmény létesítését KAT.-hoz köti, akkor az eljárásban a városképi követelményeket is meg kell határozni.
(3) A KAT. készítését megelőzően konzultáció keretében adott szakmai véleményben kell meghatározni a KAT. területét és a terv tartalmi és formai kérdéseit.
(4) A közterület-alakításra vonatkozó – 7. melléklet szerinti kitöltött adatlapból és a KAT-ból álló – kérelmet a főépítészhez kell benyújtani.
(5) A KAT. elfogadásáról – szakmai véleményen alapulóan – a Városfejlesztési Bizottság dönt, kivéve, ha a KAT. olyan célra irányul, amely az önkormányzati költségvetésben bevételt vagy kiadást eredményez, akkor a Gazdasági Bizottság dönt.
19. § (1) A területi védelem alatt álló és a meghatározó területekre is vonatkozó egységes egyedi építészeti követelményeket az V. és a VII.-VIII. Fejezetek határozzák meg.
(2) Az épületek telepítését, méreteit, alaprajzi arányait, formáját, építészeti kialakítását úgy kell meghatározni, hogy a környező meglévő kialakult beépítések karakteréhez illeszkedjen.
(3) A Szabályozási terv építési hely jelölése hiányában ikres vagy zártsorú beépítés módú telek esetén a telekhatárhoz csatlakozó épület mélysége – kivéve (4) bekezdés esetét – a közös telekhatáron álló terepszint felett csatlakozó főépület mélységét legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, de minden esetben elérheti a 12 métert.
(4) A kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a csatlakozó tűzfalakra, a műszaki adottságokra, a szomszéd telekre gyakorolt hatásra is kiterjedő vizsgálat alapján a (3) bekezdés szerint meghatározott épületmélység értékétől – konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározott mértékben és előírt feltételekkel – eltérés engedhető.
(5) A szomszéd telekhatárhoz illesztett 2 méteres sávban mellvéddel csatlakozó tetőterasz nem alakítható ki, kivéve, ha a csatlakozó tűzfal a mellvédnél legalább 50 cm-rel magasabb.
20. § (1) A lakó és a szállás jellegű rendeltetés önálló rendeltetési egysége alapterületének a 30 m2-t meg kell haladnia, és szobái:
a) nem alakíthatók ki:
aa) előkert nélkül, közterület felé nézően 70 cm-nél kisebb szintmagasságú földszinten;
ab) épületszinten, melynek padlószintje – járdaszinthez viszonyítottan – terepszint alatti;
b) közül legalább egynek a legkisebb alaprajzi mérete a 3,6 méter értéket érje el.
(2) Az épületek – kivéve a parkolóházat – új szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy
a) az első emeletszint szintmagassága legalább 3 méter és
b) az emeleti szintek közötti szintkülönbség legalább 3 méter, iroda esetén legalább 3,5 méter legyen.
(3) A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 1 méterrel haladhatja meg a – ZÉSZ szerint meghatározott – legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve a (4) bekezdés esetén.
(4) Amennyiben a telken, a csatlakozó telken, a tömb közterületszakaszának, vagy a tömb telkein meglévő beépítések szerinti magassági értékek eltérőek, vagy építészeti hangsúly(ok) kialakítása indokolt, akkor a szintmagasság (3) bekezdés alapján megállapított legnagyobb mértékétől legfeljebb 3 méterrel eltérés engedélyezhető – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a csatlakozó tűzfalakra, a műszaki adottságokra tekintettel és a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározottan és előírt feltételekkel.
21. § * (1) A homlokzatok között távolságot kell tartani, mely nem lehet kisebb, mint a szembenéző homlokzatok közül a magasabb tényleges homlokzatmagasság értékének
a) 100%-a ha a magasabb tényleges homlokzatmagasság 5 méter legfeljebb;
b) 90%-a ha a magasabb tényleges homlokzatmagasság több mint 5 m, de legfeljebb 10 m;
c) 4/5-e ha a magasabb tényleges homlokzatmagasság több mint 10 m, de legfeljebb 15 m;
d) 3/4-e ha a magasabb tényleges homlokzatmagasság több mint 15 m, de legfeljebb 18 m;
e) 2/3-a ha a magasabb tényleges homlokzatmagasság több mint 18 méter.
(2) * Nem kell az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok között távolságot tartani, ha az egymással szemben lévő homlokzatok közül az együk
a) nyílás nélküli, vagy
b) nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásait
tartalmazza.
22. § (1) Az épületnek a telek oldalhatárával legalább 60°-os szöget bezáró homlokzati falában és a tetőn a telekhatártól legalább 1 méter távolságra létesíthető nyílás és nyílászáró, kivéve a garázskaput és a nem huzamos tartózkodású helyiség fix üvegezésű nyílászáróját.
(2) A homlokzat színezésével az épület jellegéhez, tömegalakításához igazodni kell.
(3) A helyreállítás kivételével kőburkolatként csak nagyelemes, vágott, matt felületű kőburkolat alkalmazható. Kőutánzatú vagy egyéb anyagot utánzó csempeburkolat közhasználatú területről látható helyen nem alkalmazható.
(4) Mobilház létesítése esetén konténerszerű homlokzatkialakítás tilos, a mobilház homlokzat jellegű burkolása kötelező.
23. § (1) Meglévő épület közhasználatú terület felőli homlokzatát és a hozzá csatlakozó falait csak egyidejűleg lehet felújítani vagy átfesteni, kivéve, ha
a) az épület rendelkezik földszint feletti osztópárkánnyal és a homlokzat részleges felújítása, átfestése a homlokzat teljes földszinti sávjában történik,
b) a földszinti kirakatportál cseréje, átalakítása vagy a homlokzat egy részének erős rongálódása miatt szükséges a javítás elvégzése,
c) ikres vagy zártsorú beépítés esetén a bontást követően visszamaradó takaratlan tűzfal ideiglenes védelmének biztosítása szükséges,
d) az egymástól lényegesen eltérő homlokzati architektúrájú épületrészek felújítása, átfestése szükséges, vagy
e) tűzfalkép létesítése esetén.
(2) * Az épület homlokzat-felújítása során a meglévő díszítőelemeket és tagozatokat meg kell őrizni. A homlokzat hőszigeteléssel egybekötött felújítása során – védett építmény kivételével – külső hőszigetelés elhelyezhető, ha a tagozatok és a díszítőelemek a homlokzaton tagozatként a hőszigetelést követően is megjelennek.
(3) Meglévő épület esetén műgyantás lábazatvakolat csak akkor alkalmazható, ha a kő-, műkő- vagy téglaburkolatú lábazat megtartása, felújítása műszaki okból nem lehetséges. A műgyantás lábazatvakolat csak homogén szemcseszínű lehet. Kő-, műkő- vagy téglaburkolatú lábazat átszínezése, lefestése tilos. A graffiti elleni védelemről gondoskodni kell.
24. § (1) Az építmény kialakítása során kerülni kell a lakások rendeltetésszerű használatát zavaró új fényhatások keletkezését. Olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy sem a járművek, sem a köz- és térvilágítás, sem a reklámok, sem azok tükröződése ne okozza a komfortérzet csökkenését a környező lakásokban.
(2) * Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az környező épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja, továbbá az épület városképi megjelenését ne rontsa. Felfelé vagy oldalra sugárzó díszkivilágítás nem alkalmazható, kivéve védett építmény esetén.
(3) Tűzfalkép csak megvilágítás nélkül vagy egyenletes megvilágítással készülhet.
(4) Tűzfalkép reklámot nem tartalmazhat, kivéve felülete legfeljebb 5%-án lévő céglogót.
25. § (1) Magastető, előtető, védőtető fedésére – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem alkalmazható:
a) bitumenes zsindely, bitumenes lemez,
b) műanyag-, bitumenes hullámlemez,
c) polikarbonát lemez,
d) fém hullámlemez, fém trapézlemez,
e) hullámpala,
f) nagytáblás cserepes lemez és
g) más jellegű héjalás elemeit utánzó héjalás.
(2) Korcolt fémlemezfedés csak matt felülettel létesíthető.
(3) Fém hullámlemez és fém trapézlemez fedés a magastető, valamint az előtető és a védőtető fedésére csak gazdasági terület építési övezetein belül kizárólag ipari vagy raktár rendeltetésű épületen használható.
(4) A tetőfedés színe a környezetéből kirívó, harsány színű nem lehet.
(5) * Új lapostető felületének legalább 60%-át zöldtetőként kell kialakítani.
(6) Az eredeti tetőtömeg, tetőfelépítmények – értékvizsgálat alapján – visszaállíthatók.
26. § (1) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához illeszkedően létesíthető.
(2) Új magastető építése esetén – helyreállítás vagy nagy fesztávú ipari és raktárépület kivételével – a tető hajlásszöge legalább 30 fokos lehet.
(3) A magastető teljes befoglaló felületéhez viszonyítottan:
a) legfeljebb 40%-án alakítható ki tetőkiemelés és álló tetőablak,
b) legalább 50%-a legyen a magastető héjazatfelülete.
(4) Magastető újonnan kialakított látható homlokzat oromfala aszimmetrikus nem lehet és – gazdasági területen belül kizárólag ipari vagy raktár rendeltetésű épület kivételével – 12 méternél nagyobb fesztávú nem lehet.
(5) Több lépcsőben visszahúzott tetőemeletek nem alakíthatók ki.
(6) * Egy homlokzathoz tartozóan legfeljebb egy emeletszinthez alakítható ki tetőterasz, kivéve, ha minden tetőterasz ugyanahhoz a lakáshoz tartozik.
(7) * Emeletszinthez tartozó tetőterasz felett erkély nem alakítható ki, kivéve az ugyanazon lakáshoz tartozót.
27. § (1) Meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, eltérő anyagú, valamint eltérő osztású nyílászáró.
(2) Nagyméretű üvegfelületek kialakítása esetén a védett madárfajok megóvása érdekében: speciális („madárvédő üveget”) kell használni, mely a madarak számára látható módon veri vissza az UV-fényt; vagy az üvegfelületekre speciális, matt felületet képező fóliát vagy mintás fóliát kell felhelyezni; vagy az üvegfelületek elé külső árnyékoló szerkezetet kell tenni.
(3) Tűzfalon üvegtégla felület, nyílászáró, üvegfal nem létesíthető.
(4) Nyílászáró mérete, helyzete akkor változtatható meg, illetve nyílászáró akkor létesíthető vagy szüntethető meg, ha az épületen jellemző nyílászárórendhez illeszkedik.
28. § (1) Új épületben földszinti kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés közhasználatú terület felé néző homlokzati felületének legalább 50%-át üvegfelülettel kell kialakítani.
(2) * A közhasználatú terület felé néző – nem lakás rendeltetéshez tartozó – nyílászáró üvegfelületei reklámot nem tartalmazó matt vagy tejüveg fóliával takarhatók.
(3) Meglévő kirakatportál átalakítása vagy cseréje esetén az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő kirakatportált az építéskori tervek alapján, az építéskori nyílások geometriai méreteinek a figyelembevételével, eredeti tervek hiányában a homlokzat megjelenéséhez és jellegzetességeihez illeszkedően kell helyreállítani.
(4) Kirakatszekrény nem helyezhető el.
(5) * A legalább 60 cm széles tömör falfelület nélkül tagoltan kialakított üvegezett homlokzatszakasz mérete legfeljebb 4 méter magas és 4 méter széles lehet.
(6) * Az emeletszint homlokzathosszának:
a) legfeljebb 10%-át érheti el az emeletszinthez tartozó egy üvegezett nyílászáró hossza,
b) legfeljebb 70%-át érheti el az üvegezett nyílászárók összes hossza.
29. § (1) Épületen korlát, rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés egységes kialakítással, a homlokzat részeként, azzal összhangban helyezhető el.
(2) * Erkély, loggia, vagy tetőterasz áttört vagy átlátszó korlátjára utólagos takarás – így különösen nád- vagy vászonszövet – csak a teljes épületen egységes anyaghasználattal helyezhető el. Új épület esetén az erkély, loggia vagy tetőterasz mellvédje tömör vagy üvegkorlát (tejüveg vagy’ matt) lehet, míg a pálcás korlátot növényzettel kell takarni. A földszint feletti födémen lévő terasz esetén pálcás korlát nem alkalmazható.
30. § * Új építmény kialakításakor és meglévő építményt érintő tevékenység során az építmény homlokzati- és tetőfelületén nem helyezhető el – villámhárító és esővíz levezető csatorna kivételével – vezeték, cső, kábel és a használaton kívüli nem díszítő elemeket – különösen a vezetéket, csövet, kábelt, antennát, szerkezetet (tartó-, reklámtartó-) – el kell távolítani.
31. § (1) A kerítés magassága – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 2 méter; lábazatának magassága legfeljebb 60 cm; pillér szélessége legfeljebb 50 cm lehet.
(2) A kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.
(3) * A mobil vagy épített kerítés – ha e rendelet másként nem rendelkezik – áttört kialakítással létesíthető:
a) a kerítés áttörtségének a mértéke legalább 50%, kivéve az alapfokú oktatási intézmény és a gyermekjóléti intézmény kerítését, ahol az áttörtség mértéke legalább 10%.
b) az áttörtség mértékét kerítésmezőnként, a kerítés tényleges magassága alapján, az üres felületeknek a kerítés teljes felületéhez viszonyított arányából kell megállapítani, mely számítás során figyelmen kívül kell hagyni a kerítéspillér, a kerítéslábazat és a 32. § szerinti tömör kerítésszakasz felületét.
(4) Belátás akadályozása céljára áttört kerítést takarni kizárólag növénytelepítéssel lehet.
32. § (1) Áttörtség nélküli tömör kerítést kell létesíteni – a szomszédos ingatlan védelme érdekében – a telek oldal- és hátsókertjében, közvetlenül a telekhatáron létesített nyitott gépjárműtároló és felszíni parkolóhely mellett, melynek magassága legalább 1,6 méter, és a hossza nem haladhatja meg a nyitott gépjárműtároló és a felszíni parkolóhely hosszát.
(2) Tömör kerítés létesíthető:
a) a rendőrségi és a büntetés-végrehajtási rendeltetés esetén a kerítés teljes hosszán, továbbá a kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló létesítése esetén, a kerítés hulladéktartály tárolóval határos szakaszán;
b) a telek Szuglói körvasút sor felőli telekhatárán, ha a vasúti védőtávolságon belül helyezkedik el, és a vasút mentén nincs zajvédő fal;
c) a telek közhasználatú terület felőli telekhatárán, ha a zaj- és porvédelem érdekében indokolt és konzultáció keretében adott szakmai vélemény támogatja;
d) szerelt módon, az építés ideje alatt az építési terület lehatárolására.
(3) A kerítéssel egybeépített hulladéktartály tárolóval határos tömör kerítésszakasz utcafronti szélessége legfeljebb 2,5 méter lehet, kivéve, ha e rendelet az utcafronti kerítés teljes hosszán lehetővé teszi a tömör kerítés létesítését.
(4) A kerítés tömör szakaszai közötti távolság legalább 1,5 méter lehet, kivéve, ahol a kapuk mérete vagy helyzete miatt ez a távolság nem biztosítható.
(5) A rendőrségi és a büntetés-végrehajtási rendeltetésű ingatlan, valamint az alapfokú oktatási intézmény és a gyermekjóléti intézmény kivételével a saroktelek esetében – a közlekedési felületek megfelelő beláthatósága érdekében – a kerítést a szükséges mértékben, de legalább a saroktól mért 5 – 5 méteres hosszban áttörten kell kialakítani, ha az útpálya széle a kerítéstől 5 méternél kisebb távolságra van.
33. § (1) Közhasználatú terület határától vagy attól számított 1 méteren belül kezdődő lehajtó rámpához kerítést és kaput kell építeni a közhasználatú terület határára.
(2) Hulladéktartály tároló utcafronti kerítés megléte esetén csak azzal egybeépítetten, vagy utcafronti kerítés hiányában csak az utcafronti telekhatár mentén létesíthető.
(3) Ha a telekhatáron támfal építése is szükséges, a megtámasztott rendezett terep szintje fölött a kerítésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(4) A kerítés kialakítása során a telken meglévő, vagy tervezett épület formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell, kivéve, ha az alkalmazott anyag használatát e rendelet tiltja.
(5) Kerítés felújítása, helyreállítása esetén – a meglévő szerkezetekhez igazodás érdekében – a 31.–32. §-ban foglaltaktól bejelentési eljárás keretében eltérés engedhető.
34. § (1) A játszótér lehatárolására szolgáló kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet.
(2) Közhasználatú területen kutyafuttató kerítésének magassága legfeljebb 1,5 méter lehet.
(3) A sportterület lehatárolására a sportágnak megfelelő magasságú kerítés és labdafogó háló építhető.
(4) Kerítés felújítása, helyreállítása, kerítéselem áthelyezése esetén – a meglévő szerkezetekhez igazodás érdekében – az (1)–(2) bekezdésekben foglaltaktól bejelentési eljárás keretében eltérés engedhető.
35. § (1) Nyitottan megépített gépkocsilehajtót – a műszakilag lehetséges mértékig – zöldtetővel, vagy növénnyel takart pergolával kell takarni.
(2) A nyitott rámpát határoló támfalat növényzettel befuttatva kell kialakítani.
36. § (1) Vendéglátó rendeltetési egységhez kapcsolódóan jelen alcímben foglaltak szerint vendéglátó terasz alakítható ki.
(2) A vendéglátó terasz az épület színezésével összhangban lévő vászon árnyékolóval lefedhető. Az árnyékoló szerkezet és a vendéglátó terasz bútorzata reklámot, terméknevet nem tartalmazhat, de a vendéglátóegység neve, cégfelirat elhelyezhető.
(3) Vendéglátó terasz, járda burkolataként műfű nem helyezhető ki. Podeszt, dobogó csak a legalább 15 fokos lejtésű terület szintkiegyenlítésére, vagy akadálymentesítésre használható.
(4) Az épület homlokzata mellett kialakított vendéglátó terasz esetén homlokzatra szerelt árnyékoló szerkezet csak annak tagolását figyelembe véve helyezhető el.
(5) * Vendéglátó terasz létesítése esetén – amennyiben annak területe a 2 m2-t meghaladja – a vendéglátó terasz nagyságának 10%-át elérő, de legalább 0,5 m2 nagyságú – a vendéglátó terasz területén, vagy azzal határosán elhelyezkedően – zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelület a járda burkolatának megbontása nélkül virágláda vagy dézsás fák elhelyezésével is biztosítható.
(6) Zártan kialakított (a továbbiakban: téliesített) vendéglátó terasz építési telken csak az építési hely határán belül, vagy – városrendezési megállapodásban meghatározott feltételek mellett – előkertben helyezhető el.
37. § (1) * Közhasználatú területen építmény, köztárgy, berendezés akkor állhat, ha
a) közlekedési övezetbe sorolt közterületen fennmaradó szabad gyalogosfelület szélessége legalább 2 méter,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egyéb közhasználatú terület esetén a fennmaradó szabad gyalogosfelület szélessége legalább 1,80 méter.
(2) Közhasználatú területen vendéglátó terasz akkor létesíthető vagy maradhat fenn, ha
a) felülről legfeljebb mobil árnyékoló szerkezettel lehatárolt;
b) oldalról a közterület egyéb részeitől való elkülönítés megoldott: növényzettel; növényzettel kombinált szerkezettel; vagy a környezettel összhangban lévő, természetes hatású anyagból készült, 1 méternél nem magasabb, térburkolathoz nem rögzített utcabútorral, dézsával, virágládával, vagy planténerrel.
38. § (1) Közhasználatú területen vendéglátó terasz téliesítése esetén a speciális- és az épületekre előírt általános követelményeket is érvényesíteni kell.
(2) * A vonatkozó követelmények betartásával és a terület tulajdonosának hozzájárulásával közhasználatéi területen épület, vagy terepszint alatti építmény a ZÉSZ-ben meghatározott vagy jóváhagyott KAT. szerinti helyszínen létesíthető, kivéve a (3) bekezdés eseteit.
(2a) * A közhasználatú területen jogszerűen létesített meglévő épület vagy terepszint alatti építmény a terület tulajdonosának hozzájárulásával maradhat fenn.
(3) Közhasználatú területen – a vonatkozó követelmények betartásával és a terület tulajdonosának hozzájárulásával – elhelyezhető építmények:
a) a közösségi közlekedés megállójához tartozó perontető, védőtető, utasváró, liftépítmény,
b) rendészeti célú,
c) szelektív hulladékgyűjtő edény vagy tartály tárolásának célját szolgáló,
d) nyilvános illemhely,
e) az úszótelken álló épület, közfeladatot ellátó szerv által vagy egészségügyi szolgáltatást ellátó szerv által használt épület akadálymentes megközelítését biztosító, a földszinti bejárathoz csatlakozó rámpa, továbbá
f) közművekhez tartozó, vagy más közérdekű műtárgyak.
(4) Közhasználatú területet kerítéssel lekeríteni nem lehet, kivéve a játszótér, a kutyafuttató, a közösségi kert, a pihenőkert és a sportpálya kerítését, továbbá a közbiztonsági okból való zárva tartást.
39. § (1) * Közhasználatú területen épület létesítésére engedély akkor adható, ha a (2)–(9) bekezdések szerinti speciális városképi követelmények is érvényesíthetők.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület árusítóterének és vendéglátó rendeltetésű épület fogyasztóterének közterület felé néző oldalfelületeinek legalább 80%-a teljesen átlátszó üvegfelület legyen.
(3) Vendéglátó rendeltetésű épület fogyasztóterének fedéseként alapterületének legalább 2/3-ában teljesen átlátszó üvegfelület alkalmazható.
(4) A (2) bekezdés szerinti oldalfalak üvegfelületének legfeljebb 5%-a lehet fóliával vagy felirattal takart és legalább 2/3-ának nyithatónak kell lenni.
(5) A (3)–(4) bekezdések szerinti üvegfelületek számításánál a növényzettel fedett felületet figyelembe lehet venni legfeljebb az üvegfelület felületének 1/3-os mértékéig.
(6) A (2) bekezdés szerinti oldalfalak üvegfelületének nyitvatartási időn túli betörésvédelmének céljából redőnypáncélzat alkalmazható.
(7) Az épület tartószerkezetei és burkolatai – a padló és az álmennyezet kivételével – felületéül kizárólag fém alkalmazható, fekete vagy szürkeárnyalatú színekben.
(8) Gépészeti berendezések csak álmennyezeti zónába rejtetten helyezhetők el.
(9) Az épülethez tartozóan – reklám és felirat nélküli, szürkeárnyalat színű – textil árnyékoló alkalmazható, mely kinyitható konzolos szerkezetű vagy kifeszített lehet.
40. § (1) A közhasználatú területen a játszótér területének részleges árnyékolását fásítással kell biztosítani. Az újonnan telepített fák lombozatának a megnövekedéséig az árnyékolást bontható szerkezettel kell biztosítani.
(2) A közút felújítása, átépítése esetén a közúti vasúti pályát füvesítetten kell kialakítani.
(3) Közterületi zöldfelület csökkentése csak KAT. alapján engedhető.
41. § (1) Erkély és zárterkély a közhasználatú terület fölé kinyúlhat:
a) a 12 métert el nem érő szélességgel szabályozott közhasználatú terület esetén a terepcsatlakozástól mért 3 méteres magasság felett, a homlokzat vízszintes hosszának legfeljebb 40%-án, az összes felületének legfeljebb 40%-án legfeljebb 40 cm-t;
b) a legalább 12 méter, de 18 métert el nem érő szélességgel szabályozott közhasználatú terület esetén a terepcsatlakozástól mért 3,5 méteres magasság felett, a homlokzat vízszintes hosszának legfeljebb 50%-án, összes felületének legfeljebb 50%-án legfeljebb 60 cm-t;
c) a legalább 18 méter szélességgel szabályozott közhasználatú terület esetén a terepcsatlakozástól mért 4 méteres magasság felett, a homlokzat vízszintes hosszának legfeljebb 60%-án, az összes felületének legfeljebb 60%-án legfeljebb 1 métert,
d) az a)–c) pontoktól városrendezési megállapodás alapján lehet eltérni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti épületrész elhelyezésekor a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1 méter távolságot kell tartani a tűzvédelmi előírások figyelembe vételével.
(3) * A közhasználatú terület fölé nem nyúlhat olyan épületrész, amit a beépítettség számításnál figyelembe kellene venni.
(4) * Az emeletszint homlokzathosszának:
a) legfeljebb 10%-át érheti el az emeletszinthez tartozó erkély hossza,
b) legfeljebb 60%-át érheti el az erkélyek összes hossza.
42. § (1) Lakókocsi vagy lakóautó csak az Lke jelű építési övezetben és lakásonként legfeljebb egy helyezhető el, kizárólag tárolás céljára és csak az előkerten kívüli telekrészen.
(2) Kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás céljára lakókocsi, lakóautó és utánfutó – a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet szerinti közterületen való elhelyezés kivételével – nem helyezhető el.
43. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökség esetén e rendelet előírásait a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Az épület eredeti, építéskori állapota, eredeti tervei, vagy az értékvizsgálat alapján és az épület építési időszakában ismert és használt megoldásokat figyelembe véve konzultáció keretében adott szakmai véleményben kell meghatározni a városképi követelményeket:
a) * a homlokzaton a nyílászáró színének, osztásának, tok- és profilszélességének és helyzetének megváltoztatása;
b) az épület felújítása, belső átalakítása, a meglévő homlokzat helyreállítása; valamint
c) a tető hajlásszögére és tetőfedés anyagára vonatkozóan tetőt érintő építés esetén.
(3) * Épület homlokzatán új külső tokos redőny beépítése és kirakatszekrény kihelyezése tilos.
(4) Az épület homlokzati felületeinek a részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.
(5) Hirdetési célú berendezés a védett érték figyelembevételével, az épület adottságaihoz igazodva helyezhető el, a hirdetési célú berendezés méretét, kialakítását konzultáció keretében adott szakmai véleményben egyedileg kell meghatározni.
(6) Klímaberendezés vagy hőszivattyú kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet és a tetőn napelem, napkollektor közhasználatú területről látható helyen nem helyezhető el.
44. § (1) A Vitézi telkeken és a Tisztviselő telepen e rendelet előírásait az egyedi védelem alatt álló ingatlanokra vonatkozó szabályok alkalmazása mellett, ebben az alcímben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt és az építmény külső megjelenésére vonatkozóan a 8. mellékletben található ábrák szerint kell alkalmazni.
(2) A Vitézi telkekre és a Tisztviselő telepre vonatkozó különös rendelkezéseknek megfelelő épületszerkezetet meg kell őrizni, bontás esetén azonos méretben, azonos forma-, szín- és anyaghasználattal vissza kell építeni.
45. § (1) A Vitézi telkeken a tető hajlásszöge 37 fokos, a Tisztviselő telepen 45 fokos lehet.
(2) A Vitézi telkeken a keresztszárny és az épület széle között legalább 3,5 méter távolságot kell tartani, a fióktető magassága a főtető magasságának legfeljebb 80%-a lehet.
(3) * A Vitézi telkeken a tetőforma füstlikas, kontyolt kialakítású lehet és a füstnyílást deszkázattal kell takarni, amelyet áttör a taréjszelemen.
(4) * A Vitézi telkeken az eresz 70 cm széles, vízcsendesítővel készített, deszkázott gerendavéges kialakítású lehet és az épületen csak függő ereszcsatorna alkalmazható.
(5) Tetőfedésre anyagában színezett, hódfarkú- vagy hornyolt kerámiacserép alkalmazható.
46. § (1) Tetőtér-beépítéskor egy tetőfelületen vagy csak háromszög alakú vagy csak egyenes záródású kiemelt tetőablak alkalmazható.
(2) A Vitézi telkeken a háromszög alakú kiemelt tetőablak beépítéséhez a tető hajlásszöge 37 fokos, szélessége legfeljebb 4,5 méter, magassága legfeljebb 1,7 méter lehet. A Tisztviselő telepen a háromszög alakú kiemelt tetőablak beépítéséhez a tető hajlásszöge 37 fokos, szélessége legfeljebb 4 méter, magassága legfeljebb 1,5 méter lehet.
(3) A Vitézi telkeken az egyenes záródású kiemelt tetőablak szélessége legfeljebb 2,3 méter, magassága legfeljebb 1,2 méter lehet. A Tisztviselő telepen az egyenes záródású kiemelt tetőablak szélessége legfeljebb 3,5 méter, magassága legfeljebb 1,2 méter lehet.
(4) Tetősíkban fekvő ablak bármely tetőfelületen elhelyezhető.
47. § (1) Csak faszerkezetű nyílászáró építhető be.
(2) Az utcai homlokzaton egységesen csak kétszárnyú, hatos osztású, 1 m széles és 1,2 m magas, vagy 1,2 m széles és 1,5 m magas, zsalugáterrel ellátott ablak építhető be.
(3) Az ajtó és az üvegfal függőleges osztásköze legfeljebb 1 méter lehet.
48. § (1) A homlokzatot simított, fehér vagy sárga színű vakolattal kell kialakítani.
(2) A félkör alakú bejárati tornác tetővel fedett vagy üvegezett is lehet.
(3) A kőlábazat jellegét meg kell őrizni.
(4) Az épület faszerkezeteit zöld színre, a Tisztviselő telepen lévő téglahomlokzatú épületek esetén vajszínűre kell festeni.
(5) A kerítés Haidekker típusú, vaskeretes, drótfonatos kialakítású, egyenes vagy íves záródású, zöld színű vagy fekete lehet.
(6) E szakasz alkalmazásában a szín árnyalata lehet:
a) a fehér szín RAL kód szerint RAL1013, RAL 9001, RAL 9003 vagy RAL 9010,
b) a sárga szín RGB kód szerint R 240 G 234 B 207, R 241 G 232 B 198, R 243 G 229 B 183, R 244 G 224 B 162, R 245 G 216 B 140, R 244 G 208 B 118, R 240 G 235 B 208, R 240 G 234 B 199, R 242 G 232 B 185, R 243 G 228 B 166, R 245 G 223 B 144, R 247 G 214 B 118, R 240 G 235 B 210, R 241 G 233 B 201, R 242 G 231 B 187, R 243 G 226 B 169, R 245 G 220 B 148 vagy R 246 G 211 B 124,
c) a zöld szín RAL kód szerint RAL 6000, RAL 6001, RAL 6002, RAL 6005, RAL 6010, RAL 6011, RAL 6017, RAL 6025, RAL 6026, RAL 6028 vagy RAL 6029,
d) a vajszín RAL kód szerint RAL 1013, RAL 1014 vagy 1015.
49. § (1) * A Fogarasi út 24–26. (31960/1 hrsz.) ingatlanon új kereskedelmi vagy vendéglátó rendeltetésű építmény a (2) bekezdés szerint alakítható ki.
(2) * Az építményre vonatkozó követelmények:
a) Az új kereskedelmi vagy vendéglátó rendeltetésű építmény helyét telepítési helyszínrajz alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben – kell meghatározni.
b) Az új építményeken a cégtáblák és egyéb hirdetési felületek egységes rend szerint helyezhetők el.
c) Az építmény falának, valamint a cégtáblák és egyéb hirdetési felületek megvilágítására külső reflektor nem alkalmazható.
d) Az építményen előtető nem létesíthető, azon kizárólag feltekerhető vászon előtető helyezhető el.
e) Klímaberendezés kültéri egysége csak az építmény tetején helyezhető el.
50. § (1) A Rákosfalva park 1–3. (39221/28 hrsz.), Csertő park 3. (39470/64 hrsz.), Csertő park 5–22. (39470/65 hrsz.), Vezér utca 39. (39470/62 hrsz.) ingatlanokon e rendelet előírásait a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Portálszerkezet cseréje vagy átalakítása esetén csak a padlótól az álmennyezetig tartó függönyfal szerkezetű üvegportál alakítható ki.
(3) Az épület homlokzatán csak antracit szürke színű fém nyílászáró építhető be.
(4) Az építményen előtető és kihúzható árnyékoló nem létesíthető, árnyékolásra csak függőleges árnyékoló szerkezet alkalmazható.
(5) Az attikafalat sima, egynemű tömör felülettel, fehér színnel kell kialakítani.
(6) Az épületen cégtábla csak az attikafalon helyezhető el úgy, hogy a cégtábla magassága az attikafal magasságának 50%-a lehet.
(7) Cégtábla, felíró tábla, valamint nyitva tartást ismertető tábla csak a belső térben, a portál üvegfelülete mögött helyezhető el – jogszabályban meghatározott – bevilágítás biztosítása mellett úgy, hogy tábla legfeljebb az üvegfelület 50%-át takarhatja.
51. § (1) A Városliget területén e rendelet előírásait ebben az alcímben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) A sportterületeket határoló, a növényvédelmet szolgáló, valamint az állatkifutó kerítése kivételével a kerítés magassága a lekerített terület rendeltetésétől függetlenül legfeljebb 1,75 méter lehet. Ha támfal építése is szükséges, a kerítés magasságát a támfal tetejétől kell mérni.
(3) Az állatkifutó kerítését a szakmai szabályoknak megfelelő magassággal és kialakítással kell megépíteni.
(4) Ha a terület rendeltetése indokolja, a zajgátlás elősegítő fal vagy szakmailag indokolt áttörtségű kerítés építhető, melyet tereprendezéssel és növényültetéssel is takarni kell.
(5) Anyagával, forma- és színvilágával az épülethez és a környezetéhez igazodó kerítés vagy poller alkalmazható.
(6) A növényvédelmet szolgáló, elsősorban a növényágyást határoló kerítés magassága legfeljebb 90 centiméter lehet.
(7) Az épület látványának védelme érdekében a biztonsági előírások megtartása mellett a lehajtó rámpánál kerítés építése nem kötelező.
52. § (1) Vendéglátó terasz létesítése esetén a közhasználatú terület egyéb részeitől való elkülönítés céljára csak olyan utcabútor, dézsa, virágláda, planténer helyezhető el, mely anyagával, forma- és színvilágával az épülethez és a környezetéhez igazodik.
(2) Vendéglátó terasz téliesítésére október 1. és április 30. között kerülhet sor. A pavilon téliesítésére műanyag vagy ponyva anyagú lehatárolás nem alkalmazható.
(3) Időszakos ünnepi vásár céljából kizárólag egységes megjelenésű vagy azonos arculatú pavilon létesíthető.
53. § (1) A Városliget területén önálló reklámhordozó elhelyezése tilos, mely alól ünnepekhez köthető időszakban sem engedhető eltérés.
(2) Időszakos ünnepi vásár a rendezvény időtartama alatt és azt legfeljebb két héttel megelőzően az építményen kihelyezett transzparensen, molinón, vagy átfeszítésen hirdethető.
(3) A Városliget területén elhelyezett információs célú berendezést kétnyelvű (magyar és angol) felirattal, továbbá jól értelmezhető piktogramokkal ellátva kell készíteni.
(4) Épületen antenna és antennatartó szerkezet, kisméretű mobilhálózati bázisállomás csak a városképi szempontok érvényesítésével, az épülethez illeszkedő módon helyezhető el.
(5) Rácsozat csak az épület architektúrájához igazodóan helyezhető el.
54. § (1) Az új közművezeték létesítése, meglévő közművezeték más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve a közbiztonsági berendezéshez és díszkivilágításhoz szükséges vezeték elhelyezése.
(2) Közművezeték felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményt a terep eredeti felszínének helyreállításával el kell bontani, közterületen, közterület alatt és közterület fölött felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat, kivéve azokat az eseteket, amikor a közműszolgáltató szakértői véleménnyel igazolja, hogy a bontási tevékenység a faállományt veszélyezteti, vagy a bontás műszaki ok miatt nem lehetséges.
(3) A díszkivilágítás elosztó szekrénye kivételével az új közműépítmény létesítése, meglévő közműépítmény cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a következők szerint kell megvalósítani:
a) járdaszigeten terepszint alatti kialakítással;
b) tömegközlekedési eszköz járdaszigeten elhelyezett megállója esetén terepszint alatti kialakítással vagy terepszint felett takarással; vagy
c) az a)–b) pont alá nem tartozó területen terepszint alatti kialakítással, építményen belül vagy terepszint felett takarással
(4) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.
55. § (1) A közműépítmény terepszint feletti takarása történhet:
a) zöldterületen, valamint a lakótelep zöldfelületén növényzet telepítésével, legfeljebb 1 méter magasságig tereprendezéssel, takarást biztosító műtárggyal, ha a helyszíni adottságok ezt nem teszik lehetővé, festéssel,
b) a járda és az úttest közötti berendezési sávban, ha a sáv szélessége lehetővé teszi, növényzet telepítésével, takarást biztosító burkolattal, a berendezési sáv megfelelő szélessége hiányában festéssel,
c) a gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban növényzet telepítésével vagy takarást biztosító műtárggyal, vagy
d) az a)–c) pont alá nem tartozó egyéb elhelyezés esetén növényzet telepítésével, legfeljebb 1 méter magasságig tereprendezéssel, takarást biztosító műtárggyal, vagy ha a helyszíni adottságok ezt nem teszik lehetővé, festéssel.
(2) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével kell biztosítani. Közműépítmény tereprendezéssel történő takarásakor a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetést biztosítani kell.
(3) A közműépítmény festése közúti jelzést, azokkal összetéveszthető ábrát, feliratot, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színt, és gazdasági reklámnak minősülő feliratot nem tartalmazhat.
(4) A gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban elhelyezett közműépítmény takarását biztosító műtárgynak a mögötte lévő ingatlanon álló épülethez, kerítéshez illeszkednie kell. A takarást biztosító műtárgy az épület díszítőelemét, nyílását részben sem takarhatja el.
(5) A közműépítmény takarását biztosító műtárgy fényvisszaverő anyagból nem készülhet.
(6) A szénhidrogén kitermelő berendezés homlokzat jellegű burkolása kötelező.
56. § (1) Új épület, épületrész építése esetén távhűtés vagy központi hűtés, vagy az egyedi hűtés rendszerét ki kell építeni úgy, hogy minden kültéri egység a közhasználatú területről nem látható módon elhelyezhető legyen.
(2) Meglévő épületen klímaberendezés és hőszivattyú kültéri egysége a közhasználatú területről láthatóan nem helyezhető el, kivéve a (3) bekezdés esetén.
(3) * Ha az épület adottságai indokolják, akkor takaratlanul – önálló rendeltetési egységenként – legfeljebb 1 db kültéri egység helyezhető el, elsődlegesen a tetőn vagy terepszinten. Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, úgy a nyílászárókhoz igazítva, a teljes épületen egységes rend szerint kell elhelyezni, vagy az épület homlokzat-felújítása esetén egységes rend szerint át kell helyezni.
(4) A berendezések kondenzvize közhasználatú terület és – saját telken kívüli – más telek területére nem vezethető.
57. § Napelem, napkollektor csak az érintett ingatlan ellátására telepíthető és
a) magastetőn csak a tető síkjával párhuzamos síkon; több napelem, napkollektor telepítése esetén csak téglalap alakzatban helyezhetők el, valamint
b) lapostetőn a külső homlokzati sík és a legfelső teljes építményszint záró szerkezet felső síkja által meghatározott metszésvonalról az építmény irányában indított 10 fok alatt vont síkon belül helyezhető el, vagy épületszerkezet takarásában;
58. § (1) Szélgenerátor és szélkerék csak az érintett ingatlan ellátására telepíthető.
(2) Csak függőleges tengelyű szélkerék telepíthető.
(3) Szélkerék a terepszinten csak közhasználatú területről nem látható helyen telepíthető.
(4) A szélkerék magassága legfeljebb 2 méterrel haladhatja meg a magastetős épület gerincmagasságát, a lapostetős épület attikamagasságát.
59. § (1) Önálló antennatartó szerkezet nem létesíthető.
(2) Antenna és antennatartó szerkezet – a környezethez való illeszkedése és a városképi követelmények érvényesítése mellett – csak a tetőn vagy az épületen belül helyezhető el.
60. § (1) Homlokzaton új szerelt kémény, cirkóberendezés égéstermék-elvezetése, parapetkonvektor nem létesíthető és meglévő nem helyezhető át.
(2) A szerelt kémény fémszerkezete csak matt felületű lehet.
(3) Tűzfal mellett végzett kéménymagasítás esetén a meglévő kémény fémszerkezettel történő magasítása csak a csatlakozó tűzfal színével megegyező színnel történhet.
61. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a városképbe illeszkedően és csak úgy helyezhető el, hogy
a) ne akadályozza a közhasználatú területi képfelvevő látószögét,
b) ne akadályozza közhasználatú terület és magánterület rendeltetésszerű használatát,
c) ne okozzon kárt az elhelyezéssel érintett építményben,
d) ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, valamint
e) ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(2) Épület üvegfelületén, közmű építményen, közhasználatú terület felőli kerítésen, és támfalon hirdetési célú berendezés, reklámfelület nem helyezhető el, nem létesíthető, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.
(3) A tulajdonos köteles gondoskodni a hirdetési célú berendezése rendszeres karbantartásáról.
(4) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás során az e rendeletnek nem megfelelő hirdetési célú berendezést el kell távolítani.
(5) A hirdetési célú berendezés eltávolítására irányuló kötelezettségének az elhelyező akkor tesz eleget, ha a hirdetőfelületet és a tartószerkezetét annak alapozásával, rögzítésével együtt eltávolítja, továbbá a hirdetési célú berendezés helyét az eredeti állapot szerint helyreállítja.
62. § (1) A hirdetési célú berendezés méretét a hordozó szerkezettel együtt kell meghatározni, függetlenül az arra helyezett hirdetés, hirdetmény, reklámfelület nagyságától. A szerkezetileg több elemből álló berendezés egy hirdetési célú berendezésnek minősül, melynek méretét az összefüggő szerkezeti elemek által körbehatárolt felülettel kell figyelembe venni.
(2) Hirdetési célú berendezés
a) villogó, káprázást okozó fényt vagy futófényt nem tartalmazhat,
b) villogó vagy káprázást okozó külső fényforrással megvilágított nem lehet,
c) fényújságszerűen mozgó feliratokat vagy mozgó alakokat nem tartalmazhat,
d) felülete fényvisszaverő anyagból nem készülhet, és
e) közúti jelzést, azzal összetéveszthető ábrát, feliratot, fényt, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színt nem tartalmazhat.
(3) Hirdetési célú berendezés megvilágítására – a hirdetőoszlop kivételével – csak belső vagy hátoldali megvilágítás alkalmazható.
(4) Hirdetési célú berendezés megvilágításának az elektromos ellátásához a vezeték csak a homlokzat síkján belül, közhasználatú területről nem látható módon vezethető, a vezetéket a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem lehet vezetni.
63. § (1) Az információs vagy más célú berendezések: cégér, cégtábla, cégfelirat, vállalkozást népszerűsítő tábla, név- és címtábla, felíró tábla, megállító tábla, útbaigazító tábla, totemoszlop, hirdetőtábla, transzparens, átfeszítés, funkcionális célokat szolgáló utcabútor, ingatlan eladását vagy bérbeadását meghirdető tábla, valamint zászlótartóoszlop.
(2) Közhasználatú területen az információs vagy más célú berendezések közül a megállító tábla, az útbaigazító tábla, a totemoszlop, a hirdetőtábla, az átfeszítés, a funkcionális célokat szolgáló utcabútor és a zászlótartóoszlop helyezhető el.
(3) Előkertben a hirdetési célú berendezések közül kizárólag totemoszlop, közművelődési célú hirdetőoszlop, név- és címtábla, valamint zászlótartóoszlop helyezhető el.
64. § (1) * Épület homlokzatán csak olyan cégér, cégtábla, cégfelirat és vállalkozást népszerűsítő tábla helyezhető el, vagy maradhat fenn, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Cégér, cégtábla és cégfelirat elhelyezése történhet: a földszinti portál részeként; a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban; vagy az egységes építészeti motívumokkal összefogott szintet az emelettől elválasztó sávban.
(3) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, cégfelirat vagy vállalkozást népszerűsítő tábla nem helyezhető el, nem létesíthető.
(4) A cégér, a cégtábla és a vállalkozást népszerűsítő tábla tartó- és hordozó szerkezetét, továbbá a cégfeliratot úgy kell kialakítani, hogy
a) annak a mérete, az aránya és az anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
b) a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színt ne tartalmazzon, valamint
c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.
65. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.
(2) Rendeltetési egységenként a kirakatportál szerkezetén kívül 1 db cégér, valamint 1 db cégtábla vagy cégfelirat helyezhető el, kivéve a sarki rendeltetési egységet, ahol az eltérő homlokzatonként további 1–1 db cégér, valamint cégtábla vagy cégfelirat elhelyezhető.
(3) Cégtábla és cégfelirat felülete nem haladhatja meg a rendeltetési egységgel határos homlokzatfelület 10%-át, a cégtábla vastagsága legfeljebb 10 centiméter lehet.
(4) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága legfeljebb 30 cm lehet. Cégér a járda szintjétől mért 2,5 méter magasság felett helyezhető el. Cégér homlokzati síktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1 métert.
(5) A vállalkozást népszerűsítő tábla a rendeltetési egység bejárata melletti faltesten, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab helyezhető el, és annak felülete – annak tartószerkezetével együtt – a 0,75 m2-t nem haladhatja meg.
(6) A cégtábla, cégér, cégfelirat és a vállalkozást népszerűsítő tábla létesítése esetén bejelentési eljárás során a polgármester – e rendelet követelményeitől szakmai véleményen alapulóan – eltérést engedélyezhet.
66. § (1) A közhasználatú terület felől bejárattal nem rendelkező rendeltetési egységek jelzésére cégtábla helyett név- és címtábla helyezhető el.
(2) Az épület homlokzatán csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(3) A név- és címtábla felülete a 0,1 m2-t nem haladhatja meg.
(4) A név- és címtábla elhelyezhető
a) a kapubélletben,
b) a bejárat két oldalán, vagy
c) az előkertben önálló tartószerkezeten.
(5) A név- és címtábla kapuzatonként azonos anyag és méret alkalmazásával, összerendezve a kapuzat architektúrájához illeszkedően kell elhelyezni. Az előkertben a névés címtáblák összevontan, egy legfeljebb 2 m2 felületű szerkezeten helyezhetők el.
67. § (1) Felíró tábla a rendeltetési egység bejárata melletti faltesten, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab, ha a vállalkozást népszerűsítő tábla elhelyezésére is sor kerül, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab helyezhető el.
(2) A felíró tábla felülete annak tartószerkezetével együtt a 0,75 m2-t nem haladhatja meg.
(3) Megállító tábla a rendeltetési egység bejárata előtti területen elhelyezhető, ha az sem a gyalogos-, sem a járműforgalmat nem akadályozza, nem veszélyezteti. A megállító tábla felülete annak tartószerkezetével együtt a 0,75 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Útbaigazító tábla közhasználatú területen csak a közhasználatú terület biztonságos használatának biztosításával helyezhető el. Az útbaigazító tábla a közúti jelzőtáblák láthatóságát nem akadályozhatja, közúti jelzőtáblák utólagos elhelyezése esetén a láthatóságát akadályozó útbaigazító táblát el kell távolítani.
68. § (1) Magánterületen csak olyan totemoszlop helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az ingatlanon folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Totemoszlopon kizárólag a következők jeleníthetők meg: a vállalkozás neve és a céglogója, a nyitvatartási idő, valamint – töltőállomás esetén – az árjelző.
(3) Totemoszlopot csak belső megvilágítással és a terepszinttől azonos keresztmetszettel vagy oszlopra, oszlopokra állítva lehet elhelyezni. A totemoszlop magassága legalább 2 méter.
69. § (1) Hirdetőtábla felülete nem haladhatja meg a 2 m2-t.
(2) Transzparens és átfeszítés csak akkor helyezhető el, ha annak tartalma idegenforgalmi, tudományos, kulturális vagy nemzeti eseményhez köthető. A transzparenst és az átfeszítést legkorábban az esemény meghirdetésekor helyezhető el és legkésőbb az esemény befejeződését követő egy héten belül el kell távolítani.
(3) Ingatlanonként 1 darab, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla helyezhető el az épület falán vagy ablakában, beépítetlen ingatlan esetén az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában, melynek mérete nem haladhatja meg beépített telek esetén a 0,5 m2-t, beépítetlen telek esetén a 4 m2-t.
70. § (1) A reklámhordozót tartó berendezés megjelenése vagy elhelyezése szerint lehet: építési reklámháló, hirdetőoszlop, utcabútoron elhelyezett reklámhordozót tartó berendezés, egyéb építményen elhelyezett reklámhordozót tartó berendezés, valamint önálló tartószerkezeten elhelyezett reklámhordozót tartó berendezés.
(2) A közhasználatú területen, a köztulajdonban álló ingatlanon, továbbá a köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés – az építési reklámháló kivételével – a 10. mellékletben megjelölt területen helyezhető el.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlannak nem minősülő ingatlanon reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés – az építési reklámháló kivételével – a 11. mellékletben megjelölt területen helyezhető el.
(4) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a reklámhordozó tulajdonosának a nevét, a megnevezését, a címét, és a székhelyét. Az adatokban bekövetkezett változásoknak megfelelően a feliratot módosítani kell.
71. § (1) Építési reklámháló
a) elhelyezhető az érintett homlokzaton végzett építési tevékenység idejére, melynek megkezdését az építési naplóba való bejegyzéssel kell igazolni;
b) felületén a tervezett új homlokzat rajzolatát és színezését mérethelyesen ábrázolni kell;
c) kizárólag az építési tevékenységgel érintett fal elé épített állványzaton helyezhető el; és
d) a reklámfelület homlokzatonként legfeljebb 5,5 m2 lehet.
(2) Épület falához rögzített reklámháló nem minősül építési reklámhálónak.
72. § A hirdetőoszlopok közül közhasználatú területen kizárólag Rkkr. szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el azzal, hogy a hirdetőoszlop fa köré nem helyezhető, elhelyezése a gyalogosok biztonságos közlekedését nem akadályozza, és a palástja nem foroghat.
73. § (1) Utasváró felületének legfeljebb kétharmadán helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, de összesített méretük nem haladhatja meg a 8 m2-t.
(2) Kerékpáros pihenő esővédő építménye és kioszk felületének legfeljebb egyharmadán helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
(3) A kerékpáros pihenő esővédő építménye kivételével az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb 50%-án, az egy szerkezeten belül váltakozó tartalmú hirdetések esetén legfeljebb kétharmadán, tehető közzé reklám, vagy helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, a (4)–(5) bekezdések figyelembe vételével.
(4) A reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés méretének a meghatározása során a tető és a padozat felülete nem vehető figyelembe.
(5) Az egy szerkezeten belül váltakozó tartalmú hirdetések esetén az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületét az ismétlődő tartalmak összesített mérete alapján kell meghatározni.
74. § (1) Közművelődési intézmény saját tulajdonában, vagyonkezelésében vagy bármely jogcímen a tartós használatában álló épületén kizárólag a közművelődési intézményre vagy rendezvényére vonatkozó, legfeljebb 11 m2 felületű reklám tehető közzé, mely alól ünnepekhez köthető időszakban sem engedhető eltérés.
(2) Közművelődési intézmény homlokzatán a közművelődési intézményre vagy rendezvényére vonatkozó reklámon a szponzori reklám legfeljebb 10% lehet. Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő épület homlokzatán reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
75. § (1) Önálló tartószerkezeten elhelyezett reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés a 11. mellékletben megjelölt területen – a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével – nem helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés közhasználatú területen csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza közúti jelzőtábla, jelzőeszköz láthatóságát, vagy a közhasználatú terület más részeinek a rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(3) Út mellett kilométerenként összesen legfeljebb 5 darab reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el úgy, hogy azok egymástól mért távolsága legalább 50 méter legyen. Utak mentén ellenkező irányból láttatni kívánt reklámhordozó akkor telepíthető már meglévő reklámhordozó mögé, ha a talajszint feletti magasságuk és méretük azonos, szerkezetük összekapcsolódik. Azonos útvonalon elhelyezett reklámhordozókat és reklámhordozót tartó berendezéseket azonos magasságban és rálátási szögben kell elhelyezni.
(4) Közhasználatú területről két- vagy több oldalról látható reklámhordozó csak valamennyi látható oldalát reklámfelületként kialakítva létesíthető.
76. § (1) A fényreklám a közlekedés biztonságát, más ingatlan rendeltetésszerű használatát nem veszélyeztetheti, villogó effektust nem alkalmazhat.
(2) Aszfaltmatrica elhelyezésére kizárólag rendezvény reklámozása céljából kerülhet sor. A matrica mérete nem haladhatja meg az 1 m2-t, mennyisége pedig rendezvényenként a 10 darabot. A matrica eltávolításáról – a rendezvény zárását követő 24 órán belül – a kihelyező köteles gondoskodni.
77. § Ünnepekhez köthető időszak idejére a bejelentési eljárás során a polgármester – szakmai véleményen alapulóan – eltérést engedélyezhet a Tvtv.-ben, Rkkr.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, kivéve, ha az eltérést e rendelet kifejezetten tiltja.
78. § (1) A főépítész – a benyújtott kérelem alapján – városrendezési-, városképi kérdésben tájékoztatást, állásfoglalást, nyilatkozatot vagy konzultáció keretében szakmai véleményt ad.
(2) * A tájékoztatás iránti kérelméhez a 12. melléklet szerinti adatlapot is be lehet nyújtani. A konzultáció iránti kérelmet – a 13. melléklet szerinti adatlapon és a szükséges mellékletekkel – az Ebtv. szerinti elektronikus úton kell benyújtani. Amennyiben az Ebtv. az elektronikus ügyintézést nem írja elő, akkor konzultáció iránti kérelem papír alapon is benyújtható.
(3) A konzultáció kérelmét a főépítész nyilvántartásba veszi és az állásfoglalást vagy szakmai véleményt 15 napon belül – a kérelem benyújtása szerinti módon – kiadja.
(4) A konzultáció eljárásában ügyfél lehet: a kérelmező, az ingatlan tulajdonos, az építtető, a tervező, vagy mindazok akiket az ügy érinti és a döntés ekként jelöl meg.
79. § Kötelező szakmai konzultációt kezdeményezni a 14. mellékletben felsorolt tevékenység és a tevékenységhez előírt további eljárás megkezdését megelőzően. A kérelemhez minden esetben mellékelni kell tervdokumentációt vagy a szakmai vizsgálatot. A kérelemre kiadott szakmai vélemény a vizsgált tervdokumentációval együtt érvényes.
80. § (1) A konzultáció keretében vizsgálni kell, hogy a tervezett megoldás érinti-e és megfelel-e a 15. mellékletben felsorolt városképi szempontoknak.
(2) E rendelet HARMADIK RÉSZÉBEN előírt követelmények szabályaitól – az épített környezetre, a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő – vizsgálat alapján konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározottak szerint és előírt feltételekkel eltérés adható.
(3) * Ha a ZÉSZ vagy e rendelet rendelkezése, engedményes értéke konzultáció keretében adható szakmai véleményhez vagy városrendezési megállapodás megkötéséhez kötött, akkor – az engedmény mértékét, feltételeit meghatározó – szakmai vélemény vagy városrendezési megállapodás hiányában az eltérést eredményező tevékenység nem végezhető.
81. § (1) Az építési-, az összevont építési- és a fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően véleményezési eljárást kell lefolytatni. A véleményezési eljárást a 16. melléklet szerinti adatlap és az előírt mellékletek benyújtásával lehet kezdeményezni.
(2) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás,
b) beépítési követelményeket igazoló idomtervek,
c) helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézetével, a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
d) az épület tömegkialakítását meghatározó, eltérő szintek alaprajzai,
e) megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró metszet,
f) építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv,
g) színezési terv a homlokzati anyaghasználat és szín pontos meghatározásával, valamint
h) utcakép és látványterv az illeszkedés megfelelőségének megállapításához szükséges számú szomszédos épületek ábrázolásával.
(3) A véleményezési eljárásban ügyfél lehet: a kérelmező, az ingatlan tulajdonos, az építtető, a tervező, vagy mindazok akiket az ügy érinti és a döntés ekként jelöl meg.
(4) * Önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva a polgármester – szakmai véleményen alapuló – véleményt ad.
(5) A véleményezési eljárás keretében vizsgálni kell, hogy a tervezett megoldás érinti-e és teljesíti-e a 15. mellékletben felsorolt szempontokat.
82. § (1) * Bejelentési eljárás köteles tevékenységek körét a 17. melléklet határozza meg.
(2) * A bejelentés kérelmét – a 18. melléklet szerinti adatlapon a szükséges mellékletekkel – az Ebtv. szerinti elektronikus úton lehet benyújtani. Amennyiben az Ebtv. az elektronikus ügyintézést nem írja elő, akkor a bejelentés kérelme papír alapon is benyújtható.
(3) A bejelentési dokumentáció készítőjére a 19. melléklet, a tartalmára vonatkozó követelményeket a 20. melléklet határozza meg. A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a városképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell. Fővárosi egyedi védelem alatt álló épület esetén a városképi követelményeknek való megfelelés igazolásához a fővárosi főépítész véleményét is csatolni kell.
(5) Az építményt érintő több egyidejű tevékenység esetén a bejelentések összevonhatók.
(6) A bejelentés a tervezett tevékenységre ütemezetten is benyújtható, de a bejelentési dokumentációt ebben az esetben is a teljes tevékenységre kell elkészíteni.
(7) * A bejelentési eljárás és a bejelentési eljárás során meghozott elsőfokú döntés elleni jogorvoslat költségmentes.
(8) A bejelentési eljárásban ügyfél lehet: a kérelmező, az ingatlan tulajdonos, az építtető, a tervező, vagy mindazok, akiket az ügy érinti és a döntés ekként jelöl meg.
83. § (1) A bejelentési eljárást meg kell szüntetni: ha az eljárás okafogyottá válik; ha a kérelem lehetetlen célra irányul; vagy ha nem felel meg a formai követelményeknek.
(2) A bejelentés elbírásakor vizsgálni kell, hogy a tervezett megoldás érinti-e és teljesíti-e:
a) a 15. mellékletben felsorolt szempontokat, valamint
b) a Rkkr.-ben foglalt elhelyezési követelményeket.
(3) * Önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva a polgármester a bejelentésben kérelmezett tevékenységet – szakmai véleményen alapulóan – tudomásul veszi, elutasítja, az eljárást megszünteti, vagy hatósági bizonyítványt állít ki. A bejelentési kötelezettség teljesítése, tudomásulvétele polgárjogi igényt nem dönt el és nem mentesít – egyéb jogszabályokban előírt – engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól.
(4) Jogszerű hallgatás esetéről a főépítésztől igazolás kérhető.
84. § (1) A kötelezettség megszegésének minősül:
a) a kötelezően előírt előzetes KAT. elmulasztásával, a KAT.-et jóváhagyó döntésben foglaltaktól vagy a jóváhagyott dokumentáció tartalmától eltérően végzett tevékenység;
b) a kötelezően előírt előzetes konzultáció elmulasztásával, a konzultáció keretében kiadott szakmai véleményben foglaltaktól vagy a konzultáció során jóváhagyott dokumentáció tartalmától eltérően végzett tevékenység;
c) a bejelentési eljárás elmulasztásával, a polgármester tiltása ellenére, a bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltaktól vagy a bejelentési eljárás során jóváhagyott dokumentáció tartalmától eltérően végzett tevékenység;
d) a véleményezési eljárásban adott polgármesteri véleményben foglaltaktól vagy a véleményezési eljárás során jóváhagyott dokumentáció tartalmától eltérően végzett tevékenység; valamint
e) * a rendeltetésekre előírt, vagy a fővárosi, vagy a kerületi településképi követelmények megsértésével végzett tevékenység.
(2) * Kötelezettség megszegése esetén önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva a polgármester:
a) figyelmeztetést és kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki,
b) a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja.
(3) * A kötelezési eljárást annak a földrészlet ingatlannak, vagy az egyéb önálló ingatlannak (például: kerítés, épület, építmény, melléképítmény, terasz, albetét, önálló rendeltetési egység), vagy ingatlanrésznek (például: önálló ingatlanhoz tartozó építmény, burkolt felület, épületszerkezet, tartószerkezet, rögzített berendezés) a tulajdonosa ellen kell lefolytatni, akinek az ingatlanával, ingatlanrészével összefüggésben, vagy akinek az érdekében végezték a tevékenységet.
(4) A kötelezési eljárás során a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.
(5) A (4) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester bírság egyidejű kiszabása mellett – megfelelő határidő megállapításával – kötelezi a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.
(6) A kötelezett – teljesítési határidő letelte előtt benyújtott – kérelmére a kötelezésben megállapított határidő egy alkalommal meghosszabbítható.
85. § (1) Az egyes kötelezettségek megszegésével végzett tevékenységek esetére a közigazgatási bírság kiszabható legnagyobb összegét a 21. melléklet határozza meg.
(2) Amennyiben egyszerre több kötelezettség megszegése, vagy több tevékenység révén valósul meg, akkor az egyes bírságokat külön határozatban kell kiszabni.
(3) A bírságot az építmény, építményrész felújításának, átalakításának, elbontásának, eltávolításának, a zöldfelület kialakításának elrendelése esetén is ki lehet szabni.
(4) Több kötelezett esetén a bírság megosztásáról rendelkezni kell.
86. § E rendelet 2021. április 24. napján lép hatályba.
87. § *
88. § * E rendeletet a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.
| Horváth Csaba | dr. Tiba Zsolt | |
| polgármester | jegyző |
| A: cím | B: hrsz. | C: védett értékek | ||
| 1 | Ajtósi Dürer sor 27/a. = Jávor utca 15. | 32687/1 | tömeg, homlokzatok, lépcsőház | |
| 2 | Ajtósi Dürer sor 27/b. | 32687/2 | tömeg, homlokzatok, lépcsőház | |
| 3 | Amerikai út 48. | 32271 | tömeg, homlokzatok, kovácsoltvas kerítés | |
| 4 | Amerikai út 53–55. = Laky Adolf utca 42. | 31571/4 | Lajta Béla által tervezett épület részek tömege, homlokzatai | |
| 5 | Amerikai út 73/b. | 29809/4 | tömeg, homlokzatok, lépcsőház | |
| 6 | Amerikai út 76. | 31612/1 | homlokzatok | |
| 7 | Amerikai út 81. | 29813/9 | homlokzatok | |
| 8 | Amerikai út 83. | 29813/8 | homlokzatok | |
| 9 | Amerikai út 85. | 29813/7 | homlokzatok | |
| 10 | Amerikai út 87. | 29813/6 | homlokzatok | |
| 11 | Amerikai út 90/b–90/c. = Edison köz 1–5. = Erzsébet királyné útja 10/d-10/e. | 29805/17 | beépítési mód, teljes épület, két szobor a parkban | |
| 12 | Amerikai út 96. = Dorozsmai utca 18–34. | 29803/1 | tömeg és homlokzatok (szín- és anyaghasználattal együtt) | |
| 13 | Angol utca 1. = Fogarasi út 80/a–80/c. | 31904/14 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 14 | Angol utca 2–6. = Bagolyvár utca 1/a–3/b. = Fogarasi út 74/a–74/b. | 31904/13 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 15 | Angol utca 3. = Fogarasi út 78/a–78/b. | 31904/16 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 16 | Angol utca 5. = Bagolyvár utca 5. | 31904/12 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 17 | Angol utca 7. = Kalapács utca 11/a–11/b. | 31904/8 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 18 | Angol utca 8–10. = Bagolyvár utca 7/a–9/c. = Kalapács utca 1–7/b. | 31904/11 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 19 | Angol utca 9. = Kalapács utca 9/a–9/b. | 31904/9 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 20 | Angol utca 11–15. = Kalapács utca 8–10. | 31903/17 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 21 | Angol utca 12. = Bagolyvár utca 11. = Kalapács utca 6. | 31903/16 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 22 | Angol utca 14. = Bagolyvár utca 13. | 31903/15 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 23 | Angol utca 16. = Bagolyvár utca 15. = Wass Albert tér 11. | 31903/14 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 24 | Angol utca 17–21. = Mogyoródi út 69. = Wass Albert tér 2. | 31903/10 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 25 | Angol utca 18. = Bagolyvár utca 17. = Wass Albert tér 1. | 31903/13 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 26 | Angol utca 20. = Bagolyvár utca 19. | 31903/12 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 27 | Angol utca 22. = Mogyoródi út 67. = Bagolyvár utca 21. | 31903/11 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 28 | Angol utca 34. | 31788/6 | Györgyi Dénes és Thomas Antal által tervezett épületek: tömeg, homlokzatok | |
| 29 | Angol utca 36. | 31788/3 | Györgyi Dénes és Thomas Antal által tervezett épületek: tömeg, homlokzatok | |
| 30 | Bagolyvár utca 12–14. = Fráter György utca 15–17. = Wass Albert tér 12–13. | 31905/13 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 31 | Bánki Donát utca 11–13. = Bolgárkertész utca 2–4. = Róna utca 15–23. | 31928/8 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 32 | Bánki Donát utca 15–17. = Bolgárkertész utca 6–8. = Padlizsán utca 10–12. | 31928/6 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 33 | Bánki Donát utca 19–23. = Bolgárkertész utca 10. = Padlizsán utca 11–13. | 31928/3 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 34 | Bánki Donát utca 25–27. = Bolgárkertész utca 12. = Szervián utca 2–4. | 31925/2 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 35 | Bánki Donát utca 26–28. = Szervián utca 13. | 31917/128 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 36 | Bánki Donát utca 29. = Szervián utca 11. | 31926/43 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 37 | Bánki Donát utca 30. | 31917/130 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 38 | Bánki Donát utca 31. | 31926/41 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 39 | Bánki Donát utca 32. | 31917/131 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 40 | Bánki Donát utca 33. | 31926/34 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 41 | Bánki Donát utca 34. | 31917/141 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 42 | Bánki Donát utca 35. | 31926/33 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 43 | Bánki Donát utca 36. | 31917/142 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 44 | Bánki Donát utca 37. | 31926/26 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 45 | Bánki Donát utca 38. | 31917/144 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 46 | Bánki Donát utca 39. = Xantus utca 12. | 31926/24 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 47 | Bánki Donát utca 40. = Xantus utca 14–16. | 31917/145 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 48 | Bánki Donát utca 41. = Xantus utca 11. | 31926/16 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 49 | Bánki Donát utca 42. = Xantus utca 13–15. | 31917/147 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 50 | Bánki Donát utca 43. | 31926/15 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 51 | Bánki Donát utca 44. | 31917/148 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 52 | Bánki Donát utca 45. | 31926/14 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 53 | Bánki Donát utca 46. | 31917/149 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 54 | Bánki Donát utca 47. | 31926/11 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 55 | Bánki Donát utca 48. | 31917/168 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 56 | Bánki Donát utca 49. | 31926/10 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 57 | Bánki Donát utca 50. | 31917/169 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 58 | Bánki Donát utca 51. = Kaffka Margit utca 12. | 31926/9 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 59 | Bánki Donát utca 52. = Kaffka Margit utca 14–16. | 31917/170 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 60 | Bánki Donát utca 54. | 31917/121 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 61 | Bánki Donát utca 56. | 31917/120 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 62 | Bánki Donát utca 57. = Kaffka Margit utca 1/f. | 31920/16 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 63 | Bánki Donát utca 58. = Bátorkeszi utca 6/a. | 31917/119 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 64 | Bánki Donát utca 59. | 31920/15 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 65 | Bánki Donát utca 61. | 31920/14 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 66 | Bánki Donát utca 63. | 31920/11 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 67 | Bánki Donát utca 65. | 31920/10 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 68 | Bánki Donát utca 67–69. = Bátorkeszi utca 4/b. | 31920/9 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 69 | Bátorkeszi utca 1. | 31917/63 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 70 | Bátorkeszi utca 2/a. = Bolgárkertész utca 58. | 31920/3 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 71 | Bátorkeszi utca 2/b. | 31920/4 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 72 | Bátorkeszi utca 2/c. | 31920/6 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 73 | Bátorkeszi utca 2/d. | 31920/7 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 74 | Bátorkeszi utca 3. | 31917/62 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 75 | Bátorkeszi utca 4/a. | 31920/8 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 76 | Bátorkeszi utca 5. | 31917/61 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 77 | Bátorkeszi utca 6/b. | 31917/118 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 78 | Bátorkeszi utca 7. | 31917/60 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 79 | Bátorkeszi utca 8/a. | 31917/117 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 80 | Bátorkeszi utca 8/b. | 31917/114 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 81 | Bátorkeszi utca 9. | 31917/59 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 82 | Bátorkeszi utca 10. = Boros Mátyás utca 5. | 31917/113 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 83 | Bátorkeszi utca 11. | 31917/58 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 84 | Bátorkeszi utca 12. = Boros Mátyás utca 6. | 31917/108 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 85 | Bátorkeszi utca 13. = Boros Mátyás utca 7. | 31917/56 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 86 | Bátorkeszi utca 14. | 31917/107 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 87 | Bátorkeszi utca 15. Boros Mátyás utca 8. | 31917/55 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 88 | Bátorkeszi utca 16. | 31917/104 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 89 | Bátorkeszi utca 17. | 31917/53 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 90 | Bátorkeszi utca 18. | 31917/103 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 91 | Bátorkeszi utca 19. | 31917/52 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 92 | Bátorkeszi utca 20. | 31917/100 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 93 | Bátorkeszi utca 21. | 31917/51 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 94 | Bátorkeszi utca 22. | 31917/99 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 95 | Bátorkeszi utca 23. | 31917/50 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 96 | Bátorkeszi utca 24. | 31917/96 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 97 | Bátorkeszi utca 25. | 31917/49 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 98 | Bátorkeszi utca 26. | 31917/95 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 99 | Bátorkeszi utca 27. | 31917/48 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 100 | Bátorkeszi utca 28. | 31917/92 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 101 | Bátorkeszi utca 29. | 31917/47 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 102 | Bátorkeszi utca 30. = Felsőbüki Nagy Pál utca 5. | 31917/91 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 103 | Bátorkeszi utca 31. | 31917/46 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 104 | Bátorkeszi utca 32. = Felsőbüki Nagy Pál utca 6. | 31917/86 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 105 | Bátorkeszi utca 33. = Felsőbüki Nagy Pál utca 7. | 31917/44 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 106 | Bátorkeszi utca 34. | 31917/85 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 107 | Bátorkeszi utca 35. = Felsőbüki Nagy Pál utca 8. | 31917/43 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 108 | Bátorkeszi utca 36. | 31917/82 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 109 | Bátorkeszi utca 37. | 31917/41 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 110 | Bátorkeszi utca 38. | 31917/81 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 111 | Bátorkeszi utca 39. | 31917/40 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 112 | Bátorkeszi utca 40. | 31917/78 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 113 | Bátorkeszi utca 41. | 31917/39 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 114 | Bátorkeszi utca 42. | 31917/77 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 115 | Bátorkeszi utca 43. | 31917/38 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 116 | Bátorkeszi utca 44. | 31917/74 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 117 | Bátorkeszi utca 45. | 31917/37 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 118 | Bátorkeszi utca 46. | 31917/73 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 119 | Bátorkeszi utca 47. | 31917/36 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 120 | Bátorkeszi utca 48. = Fogarasi út 65. | 31917/69 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 121 | Bátorkeszi utca 49. = Fogarasi út 67. | 31917/35 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 122 | Bolgárkertész utca 9–11/b. = Padlizsán utca 3–9. | 31924/13 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 123 | Bolgárkertész utca 13/a–13/f. | 31924/6 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 124 | Bolgárkertész utca 14–16. = Szervián utca 1. | 31926/37 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 125 | Bolgárkertész utca 15/a–15/f. | 31924/7 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 126 | Bolgárkertész utca 17–23. = Bolgárkerék utca 4–10. | 31924/11 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 127 | Bolgárkertész utca 18. | 31926/36 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 128 | Bolgárkertész utca 20. | 31926/35 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 129 | Bolgárkertész utca 22. | 31926/32 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 130 | Bolgárkertész utca 24. | 31926/31 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 131 | Bolgárkertész utca 25–31. = Bolgárkerék utca 3. | 31924/20 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 132 | Bolgárkertész utca 26–28. = Xantus utca 2. | 31926/30 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 133 | Bolgárkertész utca 30–32. = Xantus utca 1. | 31926/22 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 134 | Bolgárkertész utca 34. | 31926/20 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 135 | Bolgárkertész utca 36. | 31926/13 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 136 | Bolgárkertész utca 38. | 31926/12 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 137 | Bolgárkertész utca 40. | 31926/5 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 138 | Bolgárkertész utca 42. = Kaffka Margit utca 2. | 31926/3 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 139 | Bolgárkertész utca 48. = Kaffka Margit utca 1/a. | 31920/22 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 140 | Bolgárkertész utca 50. | 31920/20 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 141 | Bolgárkertész utca 52. | 31920/13 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 142 | Bolgárkertész utca 54. | 31920/12 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 143 | Bolgárkertész utca 56. | 31920/5 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 144 | Bon yhádi út 17. | 39592/24 | homlokzatok | |
| 145 | Boros Mátyás utca 3. | 31917/112 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 146 | Boros Mátyás utca 4. | 31917/109 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 147 | Boros Mátyás utca 9. | 31917/57 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 148 | Boros Mátyás utca 10. | 31917/54 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 149 | Borostyán utca 1/b. | 29765/1 | homlokzatok | |
| 150 | Bölcsőde utca 1. | 32226/10 | tömeg, homlokzatok, előcsarnok | |
| 151 | Cházár András utca 6. | 32746 | tömeg„ homlokzatok, dombormű | |
| 152 | Cházár András utca 16. | 32719 | utcai homlokzat | |
| 153 | Columbus utca 1–5. = Szugló utca 16–18. | 32207 | tömeg és homlokzatok | |
| 154 | Columbus utca 12. = Szabó Lőrinc utca 12. | 32191/2 | eredeti homlokzatok, lépcsőház | |
| 155 | Columbus utca 33. = Bácskai utca 5. | 32284/1 | homlokzatok | |
| 156 | Columbus utca 57/b. | 31624/1 | tömeg, homlokzatok | |
| 157 | Columbus utca 89. = Kacsóh Pongrác út 25 | 29803/4 | eredeti tömeg és homlokzatok | |
| 158 | Cserei köz 5. | 32362/12 | beépítési mód és utcai homlokzatok | |
| 159 | Cserei köz 7. | 32362/11 | beépítési mód és utcai homlokzatok | |
| 160 | Cserei köz 9. | 32362/8 | beépítési mód és utcai homlokzatok | |
| 161 | Cserei köz 11. | 32362/7 | beépítési mód és utcai homlokzatok | |
| 162 | Cserei köz 13–15. | 32362/3 | beépítési mód és utcai homlokzatok | |
| 163 | Cserei köz 17. | 32362/9 | beépítési mód és utcai homlokzatok | |
| 164 | Cserei köz 19. | 32362/10 | beépítési mód és utcai homlokzatok | |
| 165 | Dorozsmai utca 11/a. = Laky Adolf utca 64–66. | 29811/5 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 166 | Dorozsmai utca 11/b. | 29811/6 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 167 | Dorozsmai utca 11/c. = Laky Adolf utca 61–63. | 29811/12 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 168 | Dorozsmai utca 13/a. | 29811/13 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 169 | Dorozsmai utca 13/b. = Uzsoki utca 54. | 29811/19 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 170 | Dorozsmai utca 40. = Dorozsmai köz 1. | 29813/29 | tömeg, homlokzatok | |
| 171 | Dorozsmai utca 9c. | 29810/5 | teljes épület, kivéve 1945 utáni átépítés | |
| 172 | Dózsa György út 29. = Ajtósi Dürer sor 1. | 32725 | beépítés, tömeg, eredeti homlokzat, kapu és kapualj | |
| 173 | Edison utca 8. = Dorozsmai u. 7a. | 29804/18 29804/19 | eredeti tömeg és homlokzatok | |
| 174 | Edison utca 9. = Edison köz 7–9. | 29805/16 | tömeg, homlokzatok | |
| 175 | Egressy út 1/a. | 32539/27 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 176 | Egressy út 3/a–3/d. = Gizella út 11–17. = Szobránc utca 18–20. | 32521 | Egressy út és Gizella út felőli épületszárny: teljes épület, két sgraffito falkép | |
| 177 | Egressy út 114–116. = Egressy tér 7. = Pósa Lajos utca 1. | 31489/1 | homlokzatok | |
| 178 | Emma utca 16–18. = Szugló utca 37–39. = Újvilág utca 46. | 32157/23 | homlokzatok, szobor a kertben | |
| 179 | Erzsébet királyné útja 14/a. = Laky Adolf utca 48–50. | 29811/1 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 180 | Erzsébet királyné útja 14/b. | 29811/7 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 181 | Erzsébet királyné útja 15/a-15/b . | 31617 | nyaraló épület homlokzata | |
| 182 | Erzsébet királyné útja 17. | 31616 | eredeti homlokzat | |
| 183 | Erzsébet királyné útja 16/a. = Laky Adolf utca 53. | 29811/8 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 184 | Erzsébet királyné útja 16/b. | 29811/14 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 185 | Erzsébet királyné útja 18. = Uzsoki utca 46. | 29811/15 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 186 | Erzsébet királyné útja 26. | 29819/36 | homlokzatok | |
| 187 | Erzsébet királyné útja 33–39. = Uzsoki utca 43–45. = Róna utca 214–220. | 31529 | eredeti épület homlokzatai | |
| 188 | Felsőbüki Nagy Pál utca 3. | 31917/90 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 189 | Felsőbüki Nagy Pál utca 4. | 31917/87 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 190 | Felsőbüki Nagy Pál utca 9. | 31917/45 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 191 | Felsőbüki Nagy Pál utca 10. | 31917/42 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 192 | Fogarasi út 63. | 31917/70 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 193 | Fogarasi út 69. | 31917/34 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 194 | Fogarasi út 76/a–76/b. | 31904/15 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 195 | Fogarasi út 82/a–82/b. | 31904/17 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 196 | Fogarasi út 84/a–84/b. | 31904/18 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 197 | Fogarasi út 86/a–86/c. | 31904/20 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 198 | Fogarasi út 88/a–88/b. | 31904/19 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 199 | Francia út 49/b. | 31658/37 | teljes épület | |
| 200 | Fűrész utca 63. | 31232 | homlokzatok | |
| 201 | Gervay utca 22. | 30820 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 202 | Gervay utca 32. = Fűrész utca 83. | 30845 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 203 | Gervay utca 33. = Fűrész utca 78. = Gyarmat utca 96. | 30814 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 204 | Gervay utca 36. | 30843 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 205 | Gervay utca 40. | 30841 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 206 | Gervay utca 42. = Balázs utca 18. | 30840 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 207 | Gervay utca 44. = Balázs utca 15. | 30866 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 208 | Gervay utca 50. | 30863 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok | |
| 209 | Gyarmat utca 6. | 31603 | homlokzatok | |
| 210 | Gyarmat utca 47/a–47/b. = Bácskai utca 42. = Cinka Panna utca 1–13. = Varsó utca 14–26. | 31693/20 | beépítési mód, tömeg, homlokzatok | |
| 211 | Gyarmat utca 49. = Varsó utca 28/a–28/e. | 31693/23 | beépítési mód, tömeg, homlokzatok | |
| 212 | Gyarmat utca 52. | 31516/1 | eredeti tömeg | |
| 213 | Hermina út 12. | 32642 | homlokzatok | |
| 214 | Hermina út 16. = Ida utca 3. | 32644 | tömeg, homlokzatok | |
| 215 | Hermina út 18. = Ida utca 4. | 32654 | tömeg, homlokzatok, lépcsőház, belső ornamentika, kerítés | |
| 216 | Hermina út 19 | 31671/1 | tömeg, homlokzatok, alaprajzi elrendezés, belsőépítészet (felületképzések, ornamentika) | |
| 217 | Hermina út 26–32. | (29732/11) | Pántlika vendéglátó pavilon: vasbetonszerkezet, homlokzat | |
| 218 | Hermina út 35. | 31660/3 | beépítési mód, homlokzatok art deco részletekkel | |
| 219 | Hermina út 37. = Erzsébet királyné útja 1/a. | 31660/2 | beépítési mód, homlokzatok art deco részletekkel | |
| 220 | Hermina út 49. | 29770 | megmaradt részletek, kerítés, előtető, kapu | |
| 221 | Hermina út 55. = Bethesda utca 1. | 29767/7 | eredeti homlokzatok | |
| 222 | Hermina út 61. = Borostyán utca 1/a. | 29765/2 | homlokzatok | |
| 223 | Hungária körút 33–41. = Besnyői utca 7–9. = Mogyoródi út 2–4. | 32426/8 | telekbelsőn található U-alakú épület: beépítési mód és homlokzatok | |
| 224 | Hungária körút 200–202. = Bethesda utca 3–5. = Hermina út 51–53. | 29768/2 | Hild József által tervezett épület, Aigner Sándor által tervezett épület, valamint Tóth Kálmán által tervezett épület: eredeti tömegek és homlokzatok | |
| 225 * | ||||
| 226 | Ilka utca 46. | 32672 | tömeg, homlokzatok | |
| 227 | Ilka utca 47. | 32651 | tömeg, homlokzatok, kerítés, kapu | |
| 228 | Istvánmezei út 1–5. | 32826 | Nemzeti Sportcsarnok: tömeg, homlokzatok, anyaghasználat, belső kialakítás | |
| 229 | Jávor utca 5/b. | 32681 | teljes épület | |
| 230 | Jávor utca 13. | 32686 | eredeti homlokzat | |
| 231 | Jávor utca 14. | 32692/1 | tömeg, homlokzatok | |
| 232 | Jerney utca 42–44. = Pitvar utca 3–11. | 39708/1 | beépítési mód, homlokzatok és színezés, kerítések és korlátok | |
| 233 | Kaffka Margit köz 1. | 31917/134 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 234 | Kaffka Margit köz 3. | 31917/135 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 235 | Kaffka Margit köz 7/b. | 31917/157 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 236 | Kaffka Margit köz 9. | 31917/158 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 237 | Kaffka Margit utca 1/b. | 31920/21 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 238 | Kaffka Margit utca 1/c. | 31920/19 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 239 | Kaffka Margit utca 1/d. | 31920/18 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 240 | Kaffka Margit utca 1/e. | 31920/17 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 241 | Kaffka Margit utca 3/a–3/b. | 31917/116 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 242 | Kaffka Margit utca 4. | 31926/4 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 243 | Kaffka Margit utca 5. | 31917/115 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 244 | Kaffka Margit utca 6. | 31926/6 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 245 | Kaffka Margit utca 7. = Boros Mátyás utca 1. | 31917/111 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 246 | Kaffka Margit utca 8. | 31926/7 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 247 | Kaffka Margit utca 9. = Boros Mátyás utca 2. | 31917/110 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 248 | Kaffka Margit utca 10. | 31926/8 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 249 | Kaffka Margit utca 11. | 31917/106 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 250 | Kaffka Margit utca 13. | 31917/105 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 251 | Kaffka Margit utca 15. | 31917/102 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 252 | Kaffka Margit utca 17. | 31917/101 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 253 | Kaffka Margit utca 18. | 31917/167 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 254 | Kaffka Margit utca 19. | 31917/98 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 255 | Kaffka Margit utca 20. | 31917/166 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 256 | Kaffka Margit utca 21. | 31917/97 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 257 | Kaffka Margit utca 22. | 31917/165 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 258 | Kaffka Margit utca 23. | 31917/94 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 259 | Kaffka Margit utca 24. | 31917/164 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 260 | Kaffka Margit utca 25. | 31917/93 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 261 | Kaffka Margit utca 26. | 31917/163 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 262 | Kaffka Margit utca 27. = Felsőbüki Nagy Pál utca 1. | 31917/89 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 263 | Kaffka Margit utca 28. | 31917/162 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 264 | Kaffka Margit utca 29. = Felsőbüki Nagy Pál utca 2. | 31917/88 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 265 | Kaffka Margit utca 30. | 31917/161 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 266 | Kaffka Margit utca 31. | 31917/84 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 267 | Kaffka Margit utca 32. | 31917/160 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 268 | Kaffka Margit utca 33. | 31917/83 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 269 | Kaffka Margit utca 34. = Kaffka Margit köz 11. | 31917/159 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 270 | Kaffka Margit utca 35. | 31917/80 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 271 | Kaffka Margit utca 37. | 31917/79 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 272 | Kaffka Margit utca 39. | 31917/76 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 273 | Kaffka Margit utca 41. | 31917/75 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 274 | Kaffka Margit utca 43. | 31917/72 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 275 | Kaffka Margit utca 45. = Fogarasi út 61. | 31917/71 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 276 | Kalapács utca 12–14. | 31903/19 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 277 | Kalapács utca 13/a–13/c. | 31904/10 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 278 | Kalapács utca 15/a–15/b. | 31904/7 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 279 | Kalapács utca 17/a–17/b. | 31904/6 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 280 | Kalapács utca 19/a–19/c. | 31904/4 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 281 | Kalapács utca 21/a–21/b. | 31904/5 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 282 | Kerepesi út 76/a–76/e. = Bolgárkertész utca 1–7. = Padlizsán utca 2–8. = Róna utca 1–13. | 31928/11 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 283 | Kerepesi út 78/a–78/h. = Bolgárkerék utca 2. = Padlizsán utca 1. | 31924/12 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 284 | Kerepesi út 80/a–80/d. = Bolgárkerék utca 1. | 31924/17 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 285 | Kövér Lajos utca 21–29. | 31788/5 | Györgyi Dénes és Thomas Antal által tervezett épület: tömeg, homlokzatok | |
| 286 | Kövér Lajos utca 31–37. | 31788/15 | Thomas Antal által tervezett épületek: tömeg, homlokzatok | |
| 287 | Kövér Lajos utca 32. | 31877/1 | főépület beépítési módja, homlokzatok, kerítés | |
| 288 | Laky Adolf utca 15. | 32248/8 | tömeg, homlokzatok | |
| 289 | Laky Adolf utca 52–54. | 29811/2 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 290 | Laky Adolf utca 55. | 29811/9 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 291 | Laky Adolf utca 56–58. | 29811/3 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 292 | Laky Adolf utca 57. | 29811/10 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 293 | Laky Adolf utca 59. | 29811/11 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 294 | Laky Adolf utca 60–62. | 29811/4 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 295 | Lapály utca 11. | 29819/34 | homlokzatok | |
| 296 | Mexikói út 76/a–76/b. = Dévényi utca 1. = Hajtsár út 215–219/a. | 29834/21 korábban: 29834/14 | Szegedi úti vasúti átjáró mellett lévő kereskedelmi igazgatóság épülete, szolgálati lakóépület: tömegek, homlokzatok Vasúti deltában található harangépület, szivattyúház: tömegek, szerkezet, homlokzatok | |
| 297 | Mogyoródi út 71/a–71/b. | 31903/8 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 298 | Nagy Lajos király útja 56/a–60. = Fogarasi út 90–92. | 31904/21 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 299 | Nagy Lajos király útja 62. | 31904/2 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 300 | Nagy Lajos király útja 64–70. = Kalapács utca 23–25. | 31904/3 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 301 | Nagy Lajos király útja 72–74/b. = Kalapács utca 16–18. | 31903/20 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 302 | Nagy Lajos király útja 76/a-80/c . = Wass Albert tér 5–8. | 31903/6 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 303 | Nagy Lajos király útja 82/a–84. = Mogyoródi út 73/a–73/b. | 31903/7 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 304 | Ormos utca 10–12. | 31911/7 | homlokzatok, szerkezet | |
| 305 | Őrnagy utca 5–9. | 32444 | Hőnig Dezső által tervezett épület: homlokzatok | |
| 306 | Örs vezér tere 1–3. | 31924/18 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 307 | Örs vezér tere 4–6. = Bánki Donát utca 71–73. = Bolgárkertész utca 62–64. | 31920/24 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészet: reliefek, szobrok | |
| 308 | Pálma utca 9. | 29772/9 | homlokzatok | |
| 309 | Pálma utca 11. | 29772/8 | homlokzatok | |
| 310 | Pálma utca 13. = Hungária krt. 192. | 29772/7 | homlokzatok | |
| 311 | Pitvar utca 4–6. | 39708/3 | beépítési mód, homlokzatok és színezés, kerítések és korlátok | |
| 312 | Rákospatak utca 99–101. = Kacsóh Pongrác út 125129. = Ungvár utca 38–42. = Sárköz utca 2–8. | 29978/102 | beépítési mód, tömeg, homlokzatok | |
| 313 | Róna utca 124–132. = Bölcsőde utca 3. = Szugló utca 42–48. | 32226/12 | raktár homlokzata és szerkezet | |
| 314 | Róna utca 147. = Varsó utca 2. | 31697/8 | tömeg, homlokzatok | |
| 315 | Róna utca 174–186. = Bácskai utca 24–36. = Gyarmat utca 29–31., 37–43. = Titel utca 1/c. | 32240 | Molnár Péter által tervezett épület: homlokzatok, stúdió belső | |
| 316 | Róna utca 222. = Erzsébet királyné útja 28. | 29819/35 | teljes épület | |
| 317 | Róna utca 224. | 29819/37 | teljes épület | |
| 318 | Róna utca 226. | 29819/38 | teljes épület | |
| 319 | Róna utca 228. = Lapály utca 13. | 29819/33 | teljes épület | |
| 320 | Stefánia út 19. = Szobránc köz 2. | 32528/31 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 321 | Stefánia út 21. | 32528/30 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 322 | Stefánia út 23. | 32528/29 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 323 | Stefánia út 25. | 32528/50 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 324 | Stefánia út 27. = Ju risich Miklós utca 1. | 32528/49 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 325 | Stefánia út 29. = Gizella út 2/a. | 32539/10 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 326 | Stefánia út 31. | 32539/11 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 327 | Stefánia út 33. | 32539/12 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 328 | Stefánia út 35. | 32539/13 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 329 | Stefánia út 37. | 32539/14 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 330 | Stefánia út 39. | 32539/15 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 331 | Stefánia út 41. | 32539/16 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 332 | Stefánia út 43. | 32539/26 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 333 | Stefánia út 45. = Egressy út 2. | 32594 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 334 | Stefánia út 47. | 32595/1 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 335 | Stefánia út 49. | 32595/2 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 336 | Stefánia út 51. | 32596 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 337 | Stefánia út 53. = Cserei utca 1/a. | 32598 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 338 | Stefánia út 55. = Cserei utca 2. | 32609 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 339 | Stefánia út 57/a. | 32610/1 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 340 | Stefánia út 57/b. | 32610/2 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 341 | Stefánia út 59. | 32611/2 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 342 | Stefánia út 61. | 32611/1 | beépítési mód, épülettömegek, homlokzatok | |
| 343 | Szegedi út 72–74. = Tahi utca 95–101. = Tatai utca 1., 9., 15–77. = Teleki Blanka utca 15–21. | 29834/10 | Szegedi úti vasúti átjáró mellett lévő felvételi épület, vasutas laktanya: tömegek, homlokzatok | |
| 344 | Szervián utca 3. | 31926/38 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 345 | Szervián utca 5. | 31926/39 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 346 | Szervián utca 7. | 31926/40 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 347 | Szervián utca 9. | 31926/42 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 348 | Szervián utca 15. | 31917/129 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 349 | Szervián utca 17. | 31917/132 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 350 | Szervián utca 19. | 31917/133 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 351 | Szugló utca 9–15. = Ibrány utca 6. = Törökőr utca 33–39. | 32175/10 | tömeg, homlokzatok | |
| 352 | Tatai utca 79., 85–95. = Tahi utca 112/a–120. | 29834/13 | Vasúttörténeti parkban lévő fűtőház, víztorony, szertár, pénztár, csillés szénkezelő, kétállásos fiókjavító műhely épülete: tömegek, szerkezet, homlokzatok | |
| 353 | Thököly út 41. = Cházár András utca 1/b. | 32836 | Thököly úti teljes épület | |
| 354 | Thököly út 48–50., 54. | 32742 | Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett épület: tömeg, homlokzatok | |
| 355 | Thököly út 112/a. | 32289/3 | tömeg, homlokzatok, előcsarnok | |
| 356 | Thököly út 173. = Bosnyák tér 1. | 31715 | kezelő épület tömeg és homlokzat, remiz: vasbetonszerkezet kerítés, kapu | |
| 357 | Tihamér utca 18. | 39570 | tömeg, homlokzatok | |
| 358 | Róna utca 192–212. = Korong utca 54–58. = Uzsoki utca 29–41. | 31524 | eredeti tömeg és homlokzat | |
| 359 | Uzsoki utca 47. = Erzsébet királyné útja 20. | 29817/7 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 360 | Uzsoki utca 48. | 29811/16 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 361 | Uzsoki utca 49/a. | 29817/8 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 362 | Uzsoki utca 49/b. = Lapály utca 1. | 29817/9 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 363 | Uzsoki utca 50. | 29811/17 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 364 | Uzsoki utca 51. = Lapály utca 2–4. | 29816/3 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 365 | Uzsoki utca 52. | 29811/18 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 366 | Uzsoki utca 53. = Dorozsmai utca 15–17. | 29816/4 | beépítési mód, eredeti tömeg, homlokzatok | |
| 367 | Wass Albert tér 3–4. | 31903/9 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 368 | Wass Albert tér 9–10. | 31903/18 | beépítési mód, tömegek, eredeti homlokzatok, társművészeti alkotások: mozaikok, reliefek, szobrok | |
| 369 | Xantus utca 3. | 31926/21 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 370 | Xantus utca 4. | 31926/29 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 371 | Xantus utca 5. | 31926/19 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 372 | Xantus utca 6. | 31926/28 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 373 | Xantus utca 7. | 31926/18 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 374 | Xantus utca 8. | 31926/27 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 375 | Xantus utca 9. | 31926/17 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 376 | Xantus utca 10. | 31926/25 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 377 | Xantus utca 17. | 31917/150 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 378 | Xantus utca 18. | 31917/143 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 379 | Xantus utca 19. | 31917/151 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 380 | Xantus utca 20. | 31917/140 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 381 | Xantus utca 21. | 31917/152 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 382 | Xantus utca 22. | 31917/139 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 383 | Xantus utca 23. | 31917/153 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 384 | Xantus utca 24. | 31917/138 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 385 | Xantus utca 25. | 31917/154 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 386 | Xantus utca 26. | 31917/137 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 387 | Xantus utca 27. | 31917/155 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 388 | Xantus utca 28. = Kaffka Margit köz 5. | 31917/136 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok | |
| 389 | Xantus utca 29. = Kaffka Margit köz 7/a. | 31917/156 | eredeti beépítési mód, tömeg és homlokzatok |
A következő tevékenységek elfogadott közterület-alakítási terv alapján végezhetőek:
1. * Épület, téliesített vendéglátó terasz építése, elhelyezése esetén, amennyiben a Szabályozási terv nem jelöl építési helyet.
2. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, kivéve a nem vízzáró burkolattal létesített út, parkoló.
3. Totemoszlop építése.
4. Szobor, emlékmű építése, elhelyezése, emlékfal építése.
5. Önálló kereszt, emlékjel, emléktábla építése, elhelyezése.
6. Üvegház, fóliasátor építése, bővítése.
7. Siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, bővítése.
8. Víz-, fürdőmedence, tó építése.
9. Támfal, kerítés építése.
10. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-berendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése.
11. Hulladékgyűjtő edény, -tartály tároló építmény építése, elhelyezése.
Kötelező konzultációt lefolytatni a következő tevékenységek eseteit megelőzően:
1. * Egyszerű bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkák.
2. *
a) Védett építményt vagy annak telkét érintő,
b) védett faegyed törzsének 10 méteren belüli területét érintő vagy
c) védett zöldfelület területét érintő.
3. Építési engedély köteles munkák.
4. A ZÉSZ-ban vagy e rendeletben konzultáció keretében adott szakmai véleményhez kötött eltérési lehetőség igénybevételének szándéka.
5. * Egyéb műszaki berendezés elhelyezése, átalakítása, kivéve, ha településképi bejelentés köteles.
6. Tűzfalkép létesítése.
7. Építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, lakóautó stb.) 30 napot meghaladó időtartamra terjedő letelepítése.
8. Kapubehajtó építése, meglévő átalakítása, bővítése.
9. * Telek átmeneti hasznosítása, telekalakítás.
10. Az érintett terület nagyságának és lehatárolásának meghatározására kat. készítése előtt.
A tervezett tevékenység vizsgálatának városképi szempontjai:
1. megfelel-e a városképi követelményeknek, az építési szabályoknak, az e rendeletben előírtaknak, az arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak, ajánlásoknak;
2. a városképi illeszkedés körében:
a) a beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és környező adottságokat,
b) szerkezetei, részletmegoldásai, színvilága, anyaghasználata, léptéke, formanyelve, tömegalakítása, megjelenése figyelembe veszi-e, harmonizál-e a környezetben alkalmazott megoldások karakteréhez, funkciójához, megjelenéséhez,
c) a homlokzat – különösen a tagolása és a nyílászárók kiosztása – és a tető – különösen a hajlásszöge és a tetőfelépítményei – építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy az átalakuló épített környezethez és összhangban állnak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
3. alaprajzi elrendezése nem eredményezi-e az épület kedvezőtlen megjelenését;
4. megoldott-e a rendeltetéssel összefüggő hirdetési célú berendezések és az egyéb műszaki berendezések és tartozékaik elfogadható elhelyezése, kialakítása;
5. a környezetre való hatása tekintetében:
a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, kilátását, rendeltetésszerű használatát,
c) az építési telek tervezett megközelítése nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a közhasználatú terület – különösen a zöldfelületek – használatát, jövőbeni kialakíthatóságát;
d) a közhasználatú terület fölé benyúló részek, szerkezetek és berendezések nem befolyásolják-e hátrányosan a közhasználatú terület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra;
6. több építési ütemben tervezett megvalósulás esetén biztosított lesz-e – az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő – további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága és a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett városkép követelményének, továbbá 7
7. megfelel-e a rendeltetési egységek kialakítása az előírásoknak.
I. * Bejelentési eljárás köteles az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető, valamint a jogerős építési engedélytől eltérően, módosított építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül, amennyiben közhasználatú területről látható:
1. Építmény átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, nyílászáró helyének, helyzetének, méretének, anyagának, osztásának a megváltoztatása, a homlokzatfelület színezése, felületképzésének megváltoztatása, a tetőhéjazat cseréje.
3. Égéstermék-elvezető kémény esetén új létesítése. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése.
4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
5. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, átalakítása, valamint bővítése.
6. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, valamint bővítése, kivéve a nem vízzáró burkolattal létesített út, parkoló.
7. Totemoszlop építése, meglévő átalakítása, bővítése, megváltoztatása.
8. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emléktábla építése, elhelyezése. Emlékfal építése.
9. Üvegház, fóliasátor építése, bővítése, meglévő átalakítása, megváltoztatása.
10. Siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése.
11. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
12. Támfal építése, bővítése, meglévő átalakítása, megváltoztatása.
13. Kerítés, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése.
14. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-berendezés, áru- és pénzautomata építményen, építményben, vagy önállóan való elhelyezése.
15. Hulladékgyűjtő edény, -tartály tároló építmény építése, elhelyezése.
16. Építmény, építményrész díszkivilágítása.
17. Új cégér, cégtábla, cégfelirat, vállalkozást népszerűsítő tábla, valamint név- és címtábla elhelyezése, a meglévő átalakítása, megváltoztatása.
18. Transzformátor-állomás takarása.
II. Bejelentési eljárás köteles az építmény rendeltetés-változtatása.
III. Bejelentési eljárás kötelesek a fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló örökség esetén a védett értéket érintően az I.1. – I.18. pontok szerint felsorolt tevékenységek, függetlenül a közterületről való láthatóságuktól.
IV. * Bejelentési eljárás köteles a reklám, reklámhordozó és tartóberendezéseinek elhelyezése, meglévő átalakítása, megváltoztatása.
1. Műszaki leírás
Szöveges dokumentum, mely ismerteti
1.1. a meglévő és a tervezett építményre, reklámfelületre, rendeltetés-változásra vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő műszaki információkat,
1.2. a településképi bejelentési eljárást megelőző, azzal összefüggő egyeztetések, engedélyek tartalmát.
2. Helyszínrajz
A bejelentési dokumentáció készítője által készített helyszínrajz vagy ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, amely tartalmazza:
2.1. az égtájjelölést,
2.2. a tervezéssel érintett telek ábrázolását,
2.3. a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő és tervezett terepszint feletti építményt (építmények körvonalrajzát, rendeltetések megjelölésével),
2.4. a helyi építési szabályzatban meghatározott beépítési paramétereknek (beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, önálló rendeltetési egységek száma) való megfelelőség igazolása, ha a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetés-változás a beépítési paraméterek megváltoztatását eredményezi,
2.5. az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását,
3. Alaprajz
Az építmény szempontjából meghatározó, a tervezett tevékenységgel érintett szint(ek) rajza, melyen ábrázolni kell
3.1. az építmény kontúrját,
3.2. az építmény kontúrján kívül megjelenő előtetőt, előlépcsőt, és egyéb szerkezeteket,
3.3. az épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása és az építmény, önálló rendeltetési egység rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén az önálló rendeltetési egységek belső kialakítását,
3.4. a bejelentéssel érintett hirdetési célú berendezés, nyílászáró, egyéb szerkezet helyét,
3.5. a tetőt érintő tevékenység esetén a tetőidomot,
3.6. a kerítés esetén a pillérek, kapuk méretét, helyét, a kapuk nyitásirányát.
4. Homlokzatrajz és színterv
Az építmény építési tevékenységgel érintett valamennyi jellemző, külső nézetét ábrázoló rajz vagy fotómontázs, amely tartalmazza
4.1. az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, hirdetési célú berendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőket, díszítőelemeket, lépcsőket.
4.2. az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, vagy a terméket bemutató fotó,
4.3. az egyes homlokzati felületek színskála szerinti színkódját vagy a termék pontos beazonosíthatóságát lehetővé tevő színmeghatározást,
4.4. a meglévő állapotot bemutató fotó(ka)t.
5. Utcakép
A környezetbe illesztés bemutatására a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telken lévő építmények utcai nézetének rajza vagy fotódokumentáció.
6. Látványterv
Az építmény tervezett kialakítását bemutató axonometrikus vagy perspektivikus ábrázolás, vagy fotómontázs.
