Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése feladat- és hatáskörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet alapján Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljáró
állami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi, agrárügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi, közlekedési és fogyasztóvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala,
bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj – Zemplén Megyei Kormányhivatal,
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság,
légiközlekedési hatóság,
katonai légügyi hatóság,
közlekedésért felelős miniszter,
közlekedési és a természetes gyógytényezők hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatal,
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala,
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat,
honvédelemért felelős miniszter,
Hajdú-Bihar Megyei – tűzvédelmi, polgári védelmi, valamint területi vízvédelmi és területi vízügyi hatóságként is eljáró – Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
Országos Vízügyi Főigazgatóság,
Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság,
Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság,
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet területi hatálya Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet – Szabályozási terv – áttekintő nézet,
aa) 1.1. melléklet: Jellemzően beépítésre szánt területek tervlapjai,
ab) 1.2. melléklet: Jellemzően beépítésre nem szánt területek tervlapjai,
ac) 1.3. melléklet: Utcai párkánymagasság tervlapjai,
ad) 1.4. melléklet: Védelem, korlátozás, kötelezettség tervlapjai,
b) 2. melléklet: Építési övezetek szabályozási határértékei,
c) 3. melléklet: Övezetek szabályozási határértékei,
d) 4. melléklet: Személygépkocsik elhelyezése,
e) * 5. melléklet: Szentlászlófalva, Nagyerdőalja, Burgundia, Mesterfalva, Belváros, Péterfia, Kandia, Wesselényi, Miklóskapu, Tizenháromváros és Vénkert területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
f) 6. melléklet: Széchényikert, Postakert és Vargakert területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
g) * 7. melléklet: Köntöskert és Hatvan utcai kert területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
h) 8. melléklet: Liget lakópark területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma,
i) 9. melléklet: Nyulas területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. Alapellátás: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, kulturális, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló intézmény. Az egészségügyi alapellátásról szóló törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározottakon túl a mentőszolgálati, a rendőrségi és a tűzoltósági telephelyek is ideértendők.
2. Állatkifutó: 4 m2-nél nagyobb területű, állatoknak mozgási lehetőséget biztosító, bekerített fedetlen terület.
2a. * Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.
3. Átmenő telek: két ellentétes oldalával közterülethez vagy magánúthoz csatlakozó telek.
4. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
5. Egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi.
6. Építési telek kiegészítésére szolgáló szabályozási vonal: olyan szabályozási vonal, amely a közterület alakítását úgy érinti, hogy annak korrekciója – a telekalakítás kötelmével – az építési telek kiegészítésére szolgál.
7. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.
8. Gépjármű közlekedési kapcsolat: közvetlen útkapcsolattal nem rendelkező, egy vagy több rendeltetés rendszeres járműforgalmának folyamatos biztosítására szolgáló, közterület terepszintjén a forgalmi igényeknek megfelelően kiépített szilárd burkolat.
9. Jelentős gyalogos kapcsolat: a közlekedési rendszer és a beépítés sajátosságaiból adódó, a gyalogos és kerékpáros forgalom folyamatos biztosítására szolgáló, közterület és építési telek terepszintjén a forgalmi igényeknek megfelelően kiépített szilárd burkolat.
10. Kerti tető: legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel rendelkező, lábon állóan kialakított, helyiséget nem tartalmazó, pihenést szolgáló épület, amelynek legmagasabb pontja legfeljebb 4,5 méter.
11. Kézműipari építmény: olyan ipari vagy üzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
12. Kialakult érték (KÉ): az a hiányos építési övezeti szabályozás, amely esetén a 2. és 3. mellékletben feltűntetett KÉ jelű övezeti paraméterek az illeszkedés építésjogi követelménye érvényesítésével alkalmazandók.
13. Koncentrált rakodóhely: a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok szerinti közúti területen kijelölt rakodóhely.
14. Közforgalmú áthajtó: két közlekedési célú közterület vagy közforgalom számára megnyitott magánút összekötésére, vagy építési telek belső részének megközelítésére szolgáló, terepszinten a közlekedés rendszeres forgalma számára kiépített szilárd burkolattal és a közterületre vonatkozó közlekedési szabályokkal rendelkező terület.
15. Lakótelepi egység: a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen, valamint a településközpont területen elhelyezkedő, építési övezetként lehatárolt, jellemzően lakóépületekkel beépített telepszerű beépítésű területi egység, függetlenül a telekszerkezettől.
16. Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal (Mev): az építési övezetek esetén alkalmazott olyan szabályozási elem, amely meghatározza, hogy az épülethomlokzatnak milyen arányban kell ezen a vonalon állnia.
17. Nagy- és kishaszonállat: sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett pulykánál nagyobb testű haszonállat.
18. Nem önálló üzemanyagtöltő állomás: olyan közforgalmú üzemanyagtöltő állomás rendeltetést tartalmazó épület, amely legalább 2000 m2 egyéb, az építési övezet területén megengedett rendeltetést is tartalmaz.
19. Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
20. Önálló mélygarázs: teljes egészében parkolást szolgáló létesítmény, amelynek a működéséhez szükséges helyiségek a földszinten is elhelyezhetők.
21. Önálló parkolóház: a földszint kivételével teljes egészében és legalább a beépített bruttó szintterület 75%-ában parkolást szolgáló létesítmény, amely egy vagy több garázsszinttel is rendelkezhet.
22. Önálló pince: olyan földdel fedett önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb egy méterrel emelkedik a környező és csatlakozó terepszint fölé és egy bejárata van.
23. P+R parkoló számára fenntartott terület és minimális férőhelyszáma: ahol a szabályozási tervlapon lehatárolt területen belül legalább a minimálisan meghatározott férőhelyszámú parkoló, annak közúti kapcsolata és az átszállási lehetőség egyidejű megteremtése biztosított.
24. Saroktelek: az a telek, amely a közterülettel, vagy már kialakított magánúttal egynél több, egymással szöget bezáró utcai határvonallal érintkezik.
25. Telek be nem építhető része (terven jelölt): az a telekrész, ahol építmény – a tömör lábazat nélküli drótfonásos kerítés kivételével – nem építhető, továbbá gyümölcsfa kivételével fa nem ültethető.
26. Telekmélység: a telek szabályozott homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.
27. Telepszerű beépítés: olyan épület elhelyezés, ahol egy tömbtelken belül több úszótelek van, melyen önálló épület áll.
28. Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó: a 2. mellékletben rögzített érték, amellyel a telekméretet szorozva meghatározottá válik a terepszint felett építhető, legnagyobb bruttó szintterület.
29. Tömbtelek: az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai alapján kialakított, több főépület elhelyezésére szolgáló meglévő telek.
30. Utcai párkánymagasság: az 1.3. melléklet szerinti tervlapon rögzített, a kialakult közterület irányába néző utcai homlokzaton alkalmazott magassági szabály.
31. Útsorfa: 220 centiméter törzsmagasságot és 18 centiméter törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
32. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (különösen levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
33. * Zártsorú beépítési mód: olyan beépítési mód, ahol az épületelhelyezés során az épületek nyílás nélküli határfalai (tűzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz, vagy – amennyiben az építési övezeti előírások megengedik – hézagosan csatlakoznak.
3. § Az 1.4. melléklet szerinti tervlapon „Vízfolyások és állóvizek védőzónájaként” jelölt területen új épület nem helyezhető el.
4. § (1) Az építési telkek beépítettségével, beépítettségének növelésével egyidejűleg a telepített lombos fák számának el kell érnie az építési övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 150 m2-re után legalább 1 db-ot.
(1a) * Amennyiben a Gip/1, a Bajor út menti, az M35 gyorsforgalmi út és a 354. számú főút csomópontjának környezetében lévő Gá-Ip/21, valamint Gá-Ip/22 építési övezetre előírt legkisebb zöldfelület gyepszint, valamint legalább 25%-ban lombhullató,- és örökzöld talajtakaró vagy cserjeszint kialakítással valósul meg, az (1) bekezdéstől eltérően a zöldfelület mértékszáma 300 m2-re növelhető, mely során a fatelepítésre vonatkozó kötelezettség teljesítése a határoló közterületek fásításával is biztosítható.
(1b) * A Gip/1, a Bajor út menti, az M35 gyorsforgalmi út és a 354. számú főút csomópontjának környezetében lévő Gá-Ip/21, valamint Gá-Ip/22 építési övezetek területén az előírt zöldfelület legkisebb mértékének kialakítása és a meghatározott fásítási kötelezettség megvalósítása az építési telkek tervezett teljes beépítettségéhez viszonyítottan, azok beépítettségével arányosan, ütemezetten is megvalósítható az építési beruházással érintett területeken telekalakítással kialakuló egyes építési telkeken belül.
(2) A felszíni gépjármű várakozóhely felületek árnyékolása érdekében minden megkezdett 4 db felszíni gépjármű várakozóhely után, azokhoz kapcsolódóan 1 db, nagy lombkoronát növelő, várostűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fát kell ültetni, faegyedenként legalább 4 m2 termőföldterület biztosításával.
(2a) * A (2) bekezdéstől eltérően a Gip/1, a Bajor út menti, az M35 gyorsforgalmi út és a 354. számú főút csomópontjának környezetében lévő Gá-Ip/21, valamint Gá-Ip/22 építési övezetek területén a felszíni gépjármű várakozóhely felületek árnyékolása érdekében minden megkezdett 6 db felszíni gépjármű várakozóhely után, azokhoz kapcsolódóan 1 db, nagy lombkoronát növelő, várostűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fát kell ültetni, faegyedenként legalább 2 m2 termőföldterület biztosításával.
(3) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Telek zöldfelületként fenntartandó részeként” jelölt területen
a) a zöldfelületek aránya közcélú rendeltetés elhelyezése esetén legalább 60%, egyéb esetben legalább 80%,
b) * lakóterületi, valamint a K-Okt és K-Eü építési övezetekben kerti tető elhelyezhető,
c) A Gip és Gá építési övezetekben újonnan csak a terület rendeltetéséhez szükséges fedett kerékpártároló, porta- és kapuépület helyezhető el, amely nem haladhatja meg a jelölt terület 5%-át,
d) A Gip és Gá építési övezetekben személygépkocsi és tehergépjármű várakozóhely nem helyezhető el,
e) * a Gip, K-Hull és K-Mü építési övezetekben, valamint a Kb-Hull övezetekben a telek minden megkezdett 50 m2-én egy db közepes, vagy nagy lombkoronát növesztő, várostűrő fát kell telepíteni, továbbá a telekhatár felől legalább egy sorban legalább 1 méter szélességben cserjeszintet kell kialakítani,
f) * a Gá építési övezetben a telek minimális zöldfelületének minden megkezdett 100 m2-én egy db közepes, vagy nagy lombkoronát növesztő, várostűrő fát kell telepíteni, amely a (2) bekezdés alapján telepített fák számával csökkenthető, továbbá a telekhatár felől legalább egy sorban legalább 1 méter szélességben cserjeszintet kell kialakítani,
g) A K-Ker/3, K-Ker/6 és Gá-Ny/2 építési övezetekben burkolt felület nem alakítható ki, deponálás és géptárolás nem folytatható.
5. § (1) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Közterület zöldfelületként fenntartandó részeként” és „Lakótelep zöldfelületként fenntartandó részeként” jelölt
a) területen kizárólag játszóteret, bekerített kutyafuttatót, sportpályát, közkertet, nyilvános illemhelyet és kioszkot lehet létesíteni és
b) a terület legalább 60%-án zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani.
(2) A tervezett épületeket és a kapubejárókat a meglévő közterületi faállomány megtartásával kell kialakítani.
(3) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Közterületi fásítás”-ként jelölt szakaszokon a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének és a fák életterének biztosítása mellett fasort kell telepíteni.
(4) A fa élettere földfelszín alatt a kis lombkoronát növelő fák esetében legalább 1,5 méter, míg a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 méter a fa tövének közepe és a legközelebbi közművezeték között.
(5) Új közterületek kialakításakor, vagy a meglévő közterületek közműveket is érintő átépítésekor –közterület-alakítási tervvel érintett területek kivételével – a legalább 14 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 14 méternél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni.
(6) Fasor telepítésénél és kiegészítésénél várostűrő, útsorfa minőségű fát kell ültetni. Az ültetéssel egy időben az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
6. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a hulladéklerakó kivételével az érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkező ipari és hulladékgazdálkodási létesítmények ingatlanhatárától mért 300 méteren belül új lakóépület nem helyezhető el.
(2) Az Lk, Lke és Lf építési övezetekben a lakó rendeltetéstől eltérő rendeltetés esetén a lakó rendeltetésre meghatározott környezeti követelmények és határértékek vonatkoznak. Az eltérő rendeltetés a lakórendeltetés használatát nem korlátozhatja.
(3) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely korlátozási zónájaként” jelölt területen lakórendeltetés, valamint szállás jellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Hulladékgyűjtő udvar csak a Gip, Gá és K-Hull építési övezetek területén, valamint a Kb-Hull övezet területén helyezhető el.
(5) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Tervezett zajárnyékoló létesítmény nyomvonalaként” jelölt szakaszon biztosítani kell zajárnyékoló létesítmény helyét. A jelölt zajárnyékoló létesítmény hosszától a létesítménytervezés során legfeljebb 25%-kal lehet eltérni.
(6) Nagy- és kishaszonállat tartásával összefüggésben kialakított trágyatároló csak a bűzhatás és a szivárgás megakadályozására alkalmas zárt kialakításban, lakóépülettől legalább 15 méter, telekhatártól pedig legalább 3 méter távolságra helyezhető el.
7. § (1) A közművet közterületen, szabályozási terven jelölt magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.
(2) Út építésénél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(3) Közművezeték létesítésekor, vagy meglévő felújításakor az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon a „Közterületi fásítással” jelölt helyen az 5. § (4) bekezdés szerinti közműmentes életteret kell biztosítani.
(4) Az építési övezetek területén teljes közművesítettséget kell biztosítani, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek.
(5) * Minden övezet és építési övezet területén elhelyezhetőek a következő sajátos építményfajták:
a) záportározó,
b) vízműkút,
c) közművezetékek és kapcsolódó műtárgya,
d) a debreceni Déli Gazdasági Övezet környezetében a bel, – és csapadékvíz elvezetés műtárgyai.
(6) Az (5) bekezdésben felsorolt sajátos építményfajták elhelyezésének céljára, műszakilag indokolt esetben a funkciónak megfelelő, tetszőleges méretű, és a 2. és 3. mellékletben meghatározott építési paraméterektől eltérő telek kialakítható.
(7) A vízműkutak és közmű műtárgyak azok védelme érdekében lekeríthetőek.
(8) Építési telek és telek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.
(9) Közműbekötés csatlakozási pontja csak rendezett telek beépítettség szempontjából figyelembe vehető részén, elsősorban előkertben létesíthető, a (10) bekezdés figyelembevételével.
(10) Az Mk/1 övezet területén a közműbekötés csatlakozási pontja a telek megközelítését szolgáló út tengelyétől legalább 7 méterre lehet.
8. § (1) Az épületeket a kiépült víziközművekre rá kell kötni.
(2) Új szennyvízelvezető-rendszer csak elválasztott rendszerben építhető.
(3) A szennyvízelvezető-rendszer kiépítését követően az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését arra rá kell kötni és a meglévő szennyvíz közműpótló műtárgyat fel kell számolni.
(4) Szennyvízelvezető-rendszerbe csak kommunális jellegű szennyvíz vezethető, amennyiben ettől eltérő a szennyvíz minősége, úgy azt az ingatlanon belül elő kell kezelni és csak az előkezelést követően vezethető a szennyvízcsatornába.
(5) A szennyvizek szikkasztása tilos.
(6) Egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény elhelyezése csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon meghatározott a K-Mü/1 és K-Mü/2 építési övezetekben lehetséges.
(7) A csapadékvíz elvezetése során biztosítani szükséges a csapadékvizek megtisztítását a befogadóba történő bevezetés előtt, amennyiben a befogadó nem zárt csatorna.
(8) Új építés esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.
(9) Újonnan épített 20, illetve annál több személygépkocsit befogadó parkoló esetében a parkoló felületén keletkező csapadékvizeket össze kell gyűjteni, és azok csak előtisztítást követően vezethetők befogadóba.
9. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az építési övezetek előírásai szerinti módon, legalább a 4. melléklet szerinti mennyiségben, telken belül kell biztosítani, a (2) bekezdés szerinti eltérő előírások figyelembevételével.
(2) Személygépkocsi elhelyezési kötelezettség nem keletkezik
a) gyalogos aluljáróban lévő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésnél,
b) önálló parkolóház földszintjén lévő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésnél,
c) közforgalmú személyközlekedés végállomásának utasforgalmat szolgáló épületében lévő kereskedelmi, szolgáltató létesítménynél,
d) a meglévő beépítés földszintjének vagy pinceszintjének kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetésre történő módosulása esetén a 4. melléklet szerinti Kiskörút vonalán belüli területen és az azzal határos építési telkeken,
e) közkerteknél a 4. melléklet szerinti Belső, Középső és Külső zóna területén,
f) kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterénél 100 m2 bruttó szintterületig a 4. melléklet szerinti Belső zóna területén,
g) * kereskedelmi rendeltetések közül a vendéglátó önálló rendeltetési egység közterületi terasza esetén.
(3) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető. Amennyiben egyéb előírás a személygépkocsi elhelyezését építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi-elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.
(4) Személygépkocsi várakozóhely rendeltetésmódosításakor a megszűnő személygépkocsi várakozóhelyet a 4. melléklet szerinti Belső zóna területe esetében 150%-ban kell visszapótolni a megszűnő parkoló elhelyezési módjával azonosan.
(5) Új építés vagy bővítés esetén az építési telek határától mért 300 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés a tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek vonatkozásában:
a) forgalomtechnikai szempontból nem engedhető meg a személygépkocsi ingatlan-kiszolgálás,
b) meglévő védett épület vagy védett növényzet miatt nem alakítható ki közúti kapcsolat,
c) épületben biztosítandó parkolás esetében a telek szélessége nem éri el a 20 métert,
d) rámpa minimális területe meghaladná a telek területének 25%-át,
e) * az Ln-T/1, Ln-T/2, Ln-T/3, Lk-T, Vt-Hk-T, Vt-Vk-T, a Boka Károly utca menti Lk-K/AI1 és a Külsővásártér menti K-Okt/6 építési övezetek területén kerül sor az építésre, bővítésre.
(6) Az egymással szomszédos sport, strand, kulturális és közösségi szórakoztató, jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű személygépkocsi elhelyezési kötelezettségének biztosításához meglévő létesítmény személygépkocsi várakozóhely kapacitásának és meglévő szomszédos P+R parkoló kapacitásának 50%-a beszámítható.
(7) * A Külsővásártér utcai és a Boka Károly utcai középfokú nevelési, oktatási intézmények bővítése és átalakítása esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges elhelyezendő személygépkocsik számánál az OTÉK 4. számú melléklete szerinti határértéktől legfeljebb 50%-os eltérés engedélyezett.
(8) * Beépítésre szánt területen lévő telek kizárólag önálló parkolóterületként történő használata nem megengedett, kivéve ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölve van.
10. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához a szükséges autóbusz várakozóhelyeket – 15 méter hosszúságú járművek részére – 200 férőhelyenként kell biztosítani
a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,
b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén és
c) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén.
(2) Az egymással szomszédos sport, strand, kulturális és közösségi szórakoztató és jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális létesítmények rendeltetésszerű autóbusz elhelyezési kötelezettségének biztosításához a megvalósult létesítmény autóbusz parkoló kapacitásának 75%-a beszámítható.
(3) Autóbusz várakozóhely létesítési kötelezettség – eltérő jogszabályi rendelkezés, illetve hatósági előírás hiányában – az ingatlannal határos közútszakaszon is teljesíthető, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:
a) az építési telek számára az autóbusz ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,
b) az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő autóbusz várakozóhely számára közúti csatlakozás nem biztosítható,
c) az építési telken lévő, védett épület vagy növényzet miatt a telken belül létesítendő autóbusz várakozóhely nem helyezhető el.
11. § Zártsorú beépítési mód esetén a rendszeres áruszállítást igénylő, 300 m2 bruttó szintterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmények ellátása – eltérő jogszabályi rendelkezés, illetve hatósági előírás hiányában – olyan koncentrált rakodóhelyről is biztosítható, ahol a rakodás a közterület forgalmát és az épület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, és amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:
a) az építési telek számára a tehergépjármű ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,
b) az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő áru-rakodóhely számára közúti csatlakozás nem biztosítható,
c) az építési telken lévő, védett épület vagy növényzet miatt telken belül létesítendő áru-rakodóhely nem helyezhető el,
d) főútvonalról kiszolgált építési telek esetében telken belül a tehergépjármű megfordulása – útügyi előírással – nem biztosítható.
12. § A szerkezeti jelentőségű, önálló kerékpáros infrastruktúra kiépítése során az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Szerkezeti jelentőségű, önálló kerékpáros infrastruktúra nyomvonalak”-ként jelölt nyomvonaltól, annak előzetes módosítása nélkül, a hálózati kapcsolatok megtartása mellett el lehet térni.
13. § (1) * Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a gazdasági, valamint a K-Eü, K-Okt, K-Sp, K-Hon, K-Vü és K-Hull különleges területek építési övezetei kivételével csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki azzal, hogy a magánútnak közlekedési területbe sorolt közúthoz kell csatlakoznia.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és meglévő közterülethez kell csatlakoznia.
(3) A közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélessége
a) kiszolgálóút esetén 12 méter, kivéve
aa) gazdasági területet kiszolgáló út esetén, ahol 16 méter, amennyiben az övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek,
ab) * telekszámtól függetlenül a legfeljebb 8 lakó rendeltetés elhelyezését biztosító kiszolgáló út esetén, ahol 6 méter,
b) kerékpárút esetén 4 méter,
c) gyalogút esetén 3 méter.
(4) A közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 30 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter.
(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.
14. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát – eltérő jogszabályi rendelkezés, illetve hatósági előírás hiányában – a forgalmi szempontból minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani az alábbiak szerint:
a) személygépkocsik esetén négyszáz férőhely parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárattal,
b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépkocsik és a tehergépjárművek forgalma számára elkülönített kapcsolat
létesíthető.
(2) Ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap a „Közlekedési célú közterületen” belül, annak közlekedési célra igénybe vehető része és az építési övezet között, a „Közterület zöldfelületként fenntartandó rész”-ét vagy „Iparvágány”-t jelölnek, ott az „Iparvágány” keresztezhető, és a „Közterület zöldfelületként fenntartandó része” a szükséges mértékben igénybe vehető a telek megközelítésére.
15. § Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely KÖl övezet területén, valamint egészségügyi, honvédelmi, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetésű beépítés részeként létesíthető.
16. § Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon repülőtér védőtávolságával érintett területen új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni, továbbá területet felhasználni nem lehet.
17. § (1) * Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken,
b) a visszamaradó telek mérete a megengedett legkisebb telekméret alá csökken,
c) a visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.
(1a) * Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a telek beépíthető, amennyiben az egyéb építési előírások teljesíthetők.
(2) Közterületek építési területe szakaszosan is kialakítható.
(3) Magánút és iparvasút céljára a telekalakítás akkor is megengedett, ha a magánút vagy iparvasút telekterülete és legkisebb telekszélessége az építési övezetben, övezetben meghatározott értéket nem éri el.
(4) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.
(5) * Olyan telek kialakítása, amely a telekalakítást követően több építési övezetbe, övezetbe tartozik – nemzeti vagyon részét képező, valamint a közterületi szabályozás végrehajtásával érintett telkek kivételével – nem megengedett.
(6) *
(7) *
(8) * A telekcsoport újraosztással érintett területek esetén a közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha ezen kötelemmel érintett telekcsoport újraosztása ezzel egy időben nem valósul meg. Ez esetben azonban a közterületi határrendezés nem jelenti egyben az építési telek kialakulását.
(8a) * Amennyiben a telekcsoport újraosztással érintett ingatlan eltérő építési övezetbe, övezetbe is tartozik, a telek megosztható, azonban az övezethatár szerinti telekalakítás a telekcsoport újraosztással érintett területen belüli telekrészen nem jelenti egyben az építési telek kialakulását.
(9) * Amennyiben a helyi építési szabályzat szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthető, a telek kialakítható, de az egyéb építésügyi korlátozás tényét az ingatlan tulajdoni lapjára a telekalakítást engedélyező hatóság döntése alapján be kell jegyeztetni.
18. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekcsoport újraosztással érintett „Telekcsoport újraosztással érintett terület határa”-ként jelölt területeket az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap jelölik.
19. § (1) * A terepszint alatti beépítés helye – amennyiben építési övezeti előírás vagy az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképp nem rendelkezik – az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hely azzal, hogy a terepszint alatti beépítés az előkert irányába 20%-kal növelhető.
(2) Ha a telken meglévő épületek épületmagassága nagyobb, mint a 2. mellékletben az érintett területre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.
(3) Ha a telek meglévő beépítettségi mértéke nagyobb, mint a 2. mellékletben az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mérték, a telken meglévő épület felújítható, de a meglévő beépítettség – a tetőtér beépítés kivételével – nem növelhető. A bruttó szintterület és az épületmagasság mértékének növelése az övezeti előírásoknak megfelelő mértékig és építési helyen belül megengedett.
(4) * Ha a telek kialakult beépítése nem felel meg az érintett területen meghatározott beépítési módnak, az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak, vagy az építési övezetek, övezetek szabályozási határértékeinek (beépítettség, zöldfelület stb.), a meglévő épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, rendeltetése megváltoztatható, azonban bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet.
(5) Tetőtér csak egy szintben építhető be.
(6) * Az egy személygépkocsi tárolására szolgáló helyiség, vagy önálló épület belső méretének legalább 3,6x5,5 vagy 3,0x6,0 méter nagyságúnak kell lennie, kivéve ha a lakás(ok)hoz, vagy lakóépület egység(ek)hez tartozóan legalább 4 m2 alapterületű tároló létesül.
(7) Új utcai kerítés csak a közterületi határvonalon, a (8) bekezdés figyelembevételével építhető.
(8) Meglévő telekhatáron, amennyiben az nem felel meg az 1.1. és 1.2. melléket szerinti tervlapon rögzített szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető és nem építhető át.
(9) Hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén szabályozott legnagyobb épületmagasság mértéke a harangtorony magassági értékével növelhető.
(10) Kerti tetőt az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül elhelyezni nem lehet.
(11) Egy építési telken több kerti tető megvalósítása esetén azokat egymástól legalább 4 méter távolságra kell telepíteni.
(12) * Oldalhatáron álló főépítmény eresze a terepcsatlakozás felett legalább 3 méter magasságban és legfeljebb 0,5 méterre a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre történő visszavezetésével.
(13) * Az építési övezetek területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel szabályozott telekrészen melléképítmény, illetve kerti tető nem helyezhető el, burkolt felületek nem alakíthatók ki. Ezen telekrészek a telekhatárrendezést követően, az újonnan kialakuló telkek beépítése szempontjából nem vehetők figyelembe.
20. § * (1) Eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja 1,8 méter lehet, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át.
(2) Közterületi telekhatáron a kerítés részeként létesített hulladéktartály-tároló tömör falazatának szélessége, illetve fedésének legmagasabb pontja legfeljebb 2 méter lehet.
(3) Lakóterületen építési telek személygépkocsival való megközelítése és a telken belüli kapcsolat biztosítása érdekében az építési telek előtti közterület burkolásának mértéke nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át, de legfeljebb 6 métert, a járda kialakításának kivételével.
21. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteire vonatkozóan
a) a telek kialakítható legkisebb területét,
b) a beépítési módot,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
d) az épületmagasság megengedett legkisebb és legnagyobb értékét,
e) a zöldfelület legkisebb mértékét, és
f) a terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzót
a 2. melléklet határozza meg.
(2) Az Ln-T/1, Ln-T/2, Ln-T/3, Lk-T és Vt-Vk/T építési övezetekben a 2. mellékletben meghatározott szabályozási határértékek az építési telekre, azaz az építési övezeten belüli telkek (tömbtelek és az azt tartalmazó úszótelek) összességére alkalmazandók.
(3) Az építési övezetekre a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság értékét az épületek közterületre néző homlokzatmagassága – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – nem lépheti túl, kivéve saroktelek esetében.
(4) Az előkert nélküli építési övezetek 25 méternél kisebb szélességű közterületek melletti telkein elhelyezett épület, építmény terepszint feletti része – kivéve az eresz – közterület fölé nem nyúlhat.
(5) Amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap és az építési övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, az előkert minimális 5 méteres méretén belül épületrész, építményrész – a szabadon- és oldalhatáron álló, az ikres, valamint az előkertes zártsorú beépítési mód esetén – 3 méter magasság felett legfeljebb 0,6 méterre nyúlhat be az előkertbe, ha a benyúló épületrészek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület előkertre néző homlokzati hosszának 1/3-a.
(6) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Telek be nem építhető része” terület mellett 5–5 méter széles sávban épület nem építhető.
(7) * Beépítésre szánt területen – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, vagy ha az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli –
a) a szabadonálló építési hely szerinti beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az oldalkert mérete a 2. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3 méter,
b) az oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az oldalkert mérete a 2. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság, azzal, hogy a közterületi telekhatáron mért legalább 9 méter és legfeljebb 14 méter szélességű telkek 4 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetők és bővíthetők, ha az épületmagasság legfeljebb 6 méter,
c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb a 2. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság, illetve a hátsókert felé néző tényleges homlokzatmagasság méreténél, sem pedig 6 méternél,
d) * az előkert legkisebb mélysége a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában 5,0 méter.
(8) Az építési övezeti előírások szerint elhelyezhető rendeltetésű főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, azt kiegészítő épület épületmagassága – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek – nem haladhatja meg 4,5 métert.
(9) * Szállás és szállás jellegű rendeltetést tartalmazó épületek közül – eltérő rendelkezés hiányában –
a) lakóterületeken kollégium, szálloda és panzió,
b) vegyes területeken kollégium, szálloda, panzió és pihenőház,
c) különleges területeken kollégium, szálloda, panzió, kemping és üdülőház
helyezhető el.
(10) Nyárikonyha, mosókonyha, személygépkocsi tároló épület, valamint kézműipari építmény épülete kizárólag az Lk, Lke és Lf építési övezetekben az építési helyen belül helyezhető el.
(11) * Eltérő rendelkezés hiányában az oldalkert előírt legkisebb méretén belül az OTÉK 35. § (6) bekezdésében, valamint az 1. számú melléklet 86. pont c)–j) alpontjában meghatározott melléképítmények nem létesíthetők.
(12) * Az Lke és Lf építési övezetek területén – a KÖu mentén elhelyezkedő, és az AI területek kivételével – a lakó rendeltetés nélküli főépítményként megvalósuló épület(ek) esetében rendeltetési egységenként legalább 1000 m2 telekméretet kell biztosítani azzal, hogy legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el.
(13) * Lakó, és vegyes területeken – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek – zártsorú beépítési mód esetén
a) átmenő telek mindkét közterülethez, vagy a 13. §-nak megfelelően kialakított magánúthoz csatlakozó telekhatár mentén főépítménnyel történő egyidejű beépítésekor a településkép előnyös átalakítása érdekében,
b) saroktelek, valamint három oldalról közterülettel vagy a 13. §-nak megfelelően kialakított magánúttal határolt telek esetén,
a 2. melléklet táblázatainak D oszlopában meghatározott építési övezeti szabályozási határérték legfeljebb 20 százalékponttal növelhető, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg sem az OTÉK 2. számú melléklete szerinti határértéket, sem a 80%-ot, a H oszlopban meghatározott építési övezeti szabályozási határérték a megnövelt beépítettség és a D oszlopban meghatározott beépítettség mértékének arányában, de legfeljebb 50%-al növelhető. Ezen építési övezeti szabályozási határértékek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.
(14) * Közlekedési terület és magánút közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel terepszint alatt beépíthető, mely területtel közvetlenül határos építési telek gépjárműtárolás és más kiegészítő funkciók elhelyezésének céljára igénybe vehető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos épületek pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható.
22. § (1) Az 1.1. és 1.2. melléklet tervlapján „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységen belül telket beépíteni csak akkor lehet, ha az építési övezetre előírt közművesítés mellett
a) az „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységet határoló „Közúti főhálózat (KÖu)” besorolású közlekedési elemeknek a „Közúti főhálózat” már meglévő elemeihez kapcsolódó közúti szakasza legalább 2x1 forgalmi sávos közúti keresztmetszettel a teljes területbiztosítás mellett kialakításra került,
b) az építési telek az építési övezet paramétereinek megfelelő, valamint az építési telekkel határos kiszolgálóút szerepkör ellátásához szükséges infrastruktúra elhelyezését biztosító terület legalább 12 méter szélességben magánútként vagy közútként rendelkezésre áll, és
c) az „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységen belül jelölt zöldterületek helybiztosítása megtörtént,
amennyiben településrendezési szerződésben foglaltaknak megfelelően módosított előírások erről másképpen nem rendelkeznek.
(2) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Infrastruktúra fejlesztést követően igénybe vehető terület”-ként lehatárolt területegységen belül az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesüléséig építeni csak a 124. § előírásainak megfelelően lehet.
23. § (1) A beépítésre nem szánt területek övezeteire vonatkozóan
a) a telek kialakítható legkisebb területét, amennyiben azt az övezeti előírás a művelési ágtól függően nem rögzíti,
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb értékét, és
d) a zöldfelület legkisebb mértékét
a 3. melléklet határozza meg.
(2) Kerítés legmagasabb pontja – közcélú és védelmi rendeltetés kivételével – 2 méter lehet.
24. § (1) Új közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak a 4. melléklet szerinti Belső zóna területén kívül, gyorsforgalmi út, I. rendű főút és II. rendű főút hálózati szerepet betöltő közút mellett lévő építési telken helyezhető el.
(2) * Önálló rendeltetésként új közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak a Gip, Gá, K-Ker és a Vt-Hk-M/4 építési övezetek területén létesíthető az (1) bekezdésben meghatározott közutak mellett.
(3) Új nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak a Gip és Gá építési övezetek területén helyezhető el.
(4) Elektromos töltőállomás a KÖu övezet területén és az azok mellett lévő építési telkeken, valamint a Kt-Kk övezet területén is elhelyezhető.
25. § (1) Önálló parkolóház és mélygarázs kertvárosias és falusias lakóterületen nem helyezhető el.
(2) Ellenérték fejében igénybe vehető közhasználatú önálló parkolóház vagy mélygarázs a 4. melléklet szerinti Kiskörút vonalán belüli terület kivételével csak a KÖu övezetbe tartozó közterülettel határos építési telken létesíthető.
(3) * Közterületen parkolóház és mélygarázs csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Jelentős önálló, terepszint feletti gépjárműtároló (önálló parkolóház) és minimális férőhelyszáma” jelöléssel, valamint „Jelentős önálló, terepszint alatti gépjárműtároló (önálló mélygarázs) és minimális férőhelyszáma” jelöléssel határolt területen belül létesíthető.
(4) Az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „P+R parkoló számára fenntartott terület”-en belül kell legalább az ott meghatározott várakozóhely számot biztosítani, a más jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A beépítésre nem szánt területek övezeteiben a „P+R parkoló számára fenntartott területen” a parkoló megvalósításáig épület és közmű nem létesíthető, fa nem telepíthető.
(5) Önálló parkolóház elhelyezésénél az építési övezetekre a 2. mellékletben meghatározott „terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” paraméter-értéket nem kell figyelembe venni.
26. § (1) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény (állat ól, állatkifutó) csak mezőgazdasági, erdőgazdasági és természetközeli övezetekben, a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi, valamint a falusias lakó építési övezetekben helyezhető el.
(2) Az Lf építési övezet területén állattartó építmény
a) csak a főrendeltetés megvalósítása után, vagy azzal egy időben helyezhető el,
b) területe nem haladhatja meg a főrendeltetés bruttó alapterületének 100%-át.
(3) * Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 15 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 15 méter,
e) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, a kereskedelmi rendeltetések közül a vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter.
27. § * (1) Ahol a 2. melléklet táblázatainak C oszlopa tartalmazza a beépítés módját, a területen annak megfelelő beépítési mód alkalmazandó.
(1a) * Ikres beépítési móddal szabályozott építési övezetekben lévő telekpárok telekösszevonásuk esetén szabadonálló beépítési módnak megfelelően fenntarthatók és beépíthetők. A már meglévő (fél) ikres beépítési mód megfeleltethető a szabadonálló építési hely szerinti épületelhelyezés karakteri jellemzőinek, a meglévőhöz kapcsolódóan fél ikeregység beépíthető, az ikerház átépíthető.
(2) Ahol a 2. melléklet táblázatainak C oszlopában KÉ jelölés szerepel, ott a hiányos építési övezeti szabályozásnak megfelelően az építési övezeten belüli beépítési mód kialakult.
(3) * Ahol a 2. melléklet táblázatainak C oszlopa nem tartalmaz beépítési módot, ott – a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül – új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni a (4)–(11) bekezdésben meghatározott épületelhelyezési követelmények megtartása mellett lehet.
(4) A (3) bekezdésében foglalt esetben, ha az építési vonalon mért telekszélesség kevesebb, mint 9 méter a telek kizárólag akkor építhető be, ha a beépítéssel érintett telek mindkét szomszédos telke zártsorúan beépített. Ebben az esetben kizárólag telekhatártól telekhatárig történő épületelhelyezés megengedett.
(5) A (3) bekezdésében foglalt esetben, ha az építési vonalon mért telekszélesség legalább 9 és legfeljebb 16 méter, új épület oldalhatáron helyezhető el az alábbiak szerint:
a) * ha a telektömbben a telkek jellemzően azonos helyzetű oldalhatáron álló beépítési mód szerinti épületelhelyezéssel épültek be, akkor a már beépült telkekkel azonos helyzetű oldalhatár mentén vagy attól legfeljebb 3 méterre kell az új épületet elhelyezni,
b) * az a) ponttól eltérő egyéb esetekben, az építési oldal amellett a telekhatár mellett van, mely szomszédos telek irányába a nagyobb telepítési távolság, de minimum 4 méter biztosítható,
azzal, hogy a szemközti oldalhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének megfelelő épületelhelyezési távolságot kell tartani. A legfeljebb 14 méter széles telkek esetében a szomszédos telkeken meglévő és tervezett építmények közötti legkisebb épületelhelyezési távolság 4 méterig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen előírás maximum 6 méteres megengedett épületmagasságig alkalmazható.
(6) * A (3) bekezdésben foglalt esetben, ha az építési vonalon mért telekszélesség legalább 16 méter, új épületet szabadon állóan mindkét szomszédos telekhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolságra kell elhelyezni, de minimum 3 méterre. Amennyiben a telektömbben a telkek jellemzően azonos helyzetű oldalhatáron álló beépítési mód szerinti épületelhelyezéssel épültek be, akkor a már beépült telkekkel azonos helyzetű oldalhatár mentén kell az új épületet elhelyezni azzal, hogy a szemközti oldalhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének megfelelő épületelhelyezési távolságot kell tartani.
(7) A (3) bekezdésben foglalt esetben a telek szélességétől függetlenül, ha a szomszédos telkeken az épület a közös telekhatáron áll, vagy egyik oldalhatár irányából sem biztosított a szomszédos telkeken a meglévő épülettől az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének fele, a telek – a telepítési távolságok megtartásával – akkor építhető be, ha a telepítési távolságok megtartása után visszamaradó beépítési szélessége legalább 6 méter és a beépítéssel érintett telkekkel szomszédos ingatlanokon lévő épülettől legalább 4 méter épületelhelyezési távolság biztosítható.
(8) * A (3) bekezdésben foglalt esetben ikres épületelhelyezési móddal beépített telekpárok telekösszevonásuk esetén szabadonálló épületelhelyezési módnak megfelelően fenntarthatók és beépíthetők.
(9) * A (3) bekezdésben foglalt esetben ahol a telek szélessége eléri az építési övezetre előírt maximális épületmagasság 12 méterrel növelt értékét, ott a telek megosztható és ikres épület elhelyezési módban is beépíthető, ha a beépítéssel nem érintett oldalhatártól mért minimális épület elhelyezési távolság legalább az övezetre előírt maximális épületmagasság fele, de minimum 3 méter.
(10) * A (3) bekezdésben foglalt esetben meglévő tűzfalas fél ikeregységhez kapcsolódóan a szomszédos telek a telek szélességétől függetlenül beépíthető, amennyiben a beépítéssel nem érintett oldalhatártól mért minimális épületelhelyezési távolság legalább az övezetre előírt maximális épületmagasság fele, de minimum 3 méter.
(11) * A (3) bekezdésben foglalt esetben, ha a telek sarokteleknek minősül, úgy az előkertek megtartása mellett, telekszélességtől függetlenül új épület
a) szabadon álló (mindkét szomszédos telekhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, de minimum 3 méter épületelhelyezési távolságot kell tartani) vagy
b) oldalhatáron álló (a szemközti oldalhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének megfelelő épületelhelyezési távolságot kell tartani)
beépítési mód szerint is elhelyezhető.
28. § (1) * A nagyvárosias lakóterület (a továbbiakban: Ln) sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az Ln építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda és
g) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Ln építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – olyan önálló parkolóház is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) Az Ln építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
c) hulladéktartály-tároló egyenként legfeljebb 8 m2 bruttó alapterülettel, és
d) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
29. § (1) * Az Ln-T építési övezetekbe az elsősorban lakóépületekkel beépült lakótelepi egységek, az azokat kiszolgáló alapintézmények és parkoló-építmények elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.
(2) Az Ln-T/1, Ln-T/2 és Ln-T/3 építési övezetek területén az építési jog megszerzését megelőzően a szabályozásban rögzített telekalakításokat el kell végezni, az építési telek részét nem képező területet a tömbtelek területébe közterületként be kell vonni.
(3) Az Ln-T/AI1, Ln-T/AI2, Ln-T/AI3, Ln-T/AI4, Ln-T/AI5 és Ln-T/AI6 építési övezetek területén kizárólag a lakosság ellátását szolgáló
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) igazgatási, iroda és
e) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(4) A rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket
a) az Ln-T/AI1, Ln-T/AI2, Ln-T/AI3, Ln-T/AI4, Ln-T/AI5 és Ln-T/AI6 építési övezetek területén a telken,
b) az Ln-T/1, Ln-T/2 és Ln-T/3 építési övezetek területén a lakótelepi egységen
belül kell kialakítani.
(5) Az Ln-T építési övezetekben – az Ln-T/AI1, Ln-T/AI2, Ln-T/AI3, Ln-T/AI4, Ln-T/AI5 és Ln-T/AI6 építési övezetek kivételével – a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket – a (6) bekezdés figyelembevételével – épületben kell biztosítani.
(6) Az Ln-T/1, Ln-T/2 és Ln-T/3 építési övezetek területén
a) önálló parkolóház nem helyezhető el,
b) önálló mélygarázst elhelyezni csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Jelentős önálló terepszint alatti gépjárműtároló (önálló mélygarázs) és minimális férőhelyszáma” jelöléssel ellátott helyeken lehet.
(7) Az Ln-T/P1, Ln-T/P2 és Ln-T/P3 építési övezetek területén kizárólag önálló parkolóház helyezhető el, amelynek földszintje kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat.
(8) * Az Ln-T/AI1, Ln-T/P1, Ln-T/P2 és Ln-T/P3 építési övezetekben – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképpen nem jelöli – az elő-, oldal- és a hátsókert mérete 0 méter.
(9) Az Ln-T építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.1. alpontja határozza meg.
30. § (1) Az Ln-SZ építési övezetekbe az önálló telken, szabadonálló beépítési mód szerint beépített és beépíthető területek tartoznak.
(2) * Az Ln-SZ építési övezetek területén lakó rendeltetési egység esetén a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül, épületben kell kialakítani.
(3) Az Ln-SZ építési övezetek területén önálló parkolóház és önálló gépjármű tároló épület nem helyezhető el.
(4) Az Ln-SZ/7 építési övezet területén
a) kizárólag lakó és iroda rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el,
b) a Raktár utca mentén, a telekhatártól számított 25 méteres sávban lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(5) Az Ln-SZ/8 építési övezet területén, a Déli sor mentén a közterület határától számított 25 méteres sávban új lakás nem helyezhető el.
(5a) * Az Ln-SZ/9 építési övezet területén
a) kizárólag lakó, sport és iroda rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el,
b) a telekhatártól számított 25 méteres sávban lakó rendeltetés nem helyezhető el,
c) önálló épületben megvalósuló sport rendeltetés esetén az épületmagasság megengedett legkisebb mértékét nem kell figyelembe venni.
(6) Az Ln-SZ építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.2. alpontja határozza meg.
31. § (1) Ln-Z építési övezetekbe önálló telken, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek tartoznak.
(2) * Az Ln-Z építési övezetek területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül, épületben kell kialakítani.
(3) Az Ln-Z építési övezetek területén önálló parkolóház nem helyezhető el.
(4) * Az Ln-Z/3 építési övezet területén – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 75%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el.
(4a) * Az Ln-Z/5 építési övezet területén az előkert legkisebb mélysége 0 méter.
(5) Az Ln-Z építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.3. alpontja határozza meg.
32. § (1) Az Ln-Vke építési övezet területén kizárólag az ivóvízszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmények helyezhetők el.
(2) Az Ln-Vke építési övezet paramétereit a 2. melléklet 1. pont 1.4. alpontja határozza meg.
33. § (1) * A kisvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az Lk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Lk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) Az Lk építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
c) hulladéktartály-tároló és
d) kerti építmény
helyezhető el.
(5) Az Lk építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.
34. § (1) * Az Lk-B építési övezetek a 4. melléklet szerinti Nagykörút vonalán belüli, intenzív, zártsorú beépítési móddal rendelkező elsősorban kisvárosias lakó épületek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) Az Lk-B építési övezet területén 5,5 méter és 12,5 méter közötti épületmagasságú épületek helyezhetők el az 1.3. melléklet szerinti tervlapon meghatározottaknak megfelelően.
(3) Az Lk-B építési övezetben sport rendeltetés csak épületben helyezhető el.
(4) * Az Lk-B építési övezetben nem helyezhető el
a) üzemanyagtöltő állomás és
b) a közműpótló műtárgyak közül fúrt kút.
(5) * Az Lk-B építési övezetben a főépítménytől különálló személygépkocsi tároló és mosókonyha nem helyezhető el.
(6) * Az Lk-B építési övezetben – kivéve a KÖu mentén egy telekmélységben – telkenként legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
35. § (1) * Telekösszevonás esetén az Lk-B építési övezetekben – az Lk-B/3 építési övezet kivételével – a megengedett legkisebb kialakítható telekméret legfeljebb háromszorosának megfelelő, de 2000 m2–t meg nem haladó nagyságú telek alakítható ki.
(2) Az Lk-B építési övezetben újonnan kialakítható telek mélysége 25 méternél kisebb nem lehet.
(3) * Az Lk-B építési övezetben zártsorú beépítési módban 450 m2-nél kisebb telek esetén, a településkép előnyös alakítása érdekében a 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában foglalt táblázat D oszlopában meghatározott építési övezeti szabályozási határérték legfeljebb 20 százalékponttal növelhető, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot, a H oszlopban meghatározott építési övezeti szabályozási határérték a megnövelt beépítettség és a D oszlopban meghatározott beépítettség mértékének arányában, de legfeljebb 50%-al növelhető. Ezen építési övezeti szabályozási határértékek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.
(4) *
(5) * Az Lk-B építési övezetben új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 2/3-a – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – a közterületi telekhatáron álljon. A szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzatot magába foglaló épített kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.
(6) Az Lk-B építési övezetben az építési hely a telek homlokvonalától számított 15 méter mélységben az (5) bekezdés figyelembevételével, e telekmélységen túl a (7)–(9) bekezdés figyelembevételével építhető be.
(7) Az Lk-B építési övezetben 15 méternél nagyobb telekmélységben épület vagy épületrész
a) 20 méternél kisebb szélességű telken oldalhatárra telepítve, meglévő szomszédos tűzfalhoz csatlakozva, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával,
b) 20 méternél nagyobb telekszélességű telken meglévő szomszédos tűzfal esetén ahhoz csatlakozva oldalhatárra telepítve, vagy szabadonállóan, legalább az övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával
helyezhető el.
(8) * Az Lk-B építési övezetben a hátsókert legkisebb mélysége:
a) 25 méter, vagy annál kisebb átlagos telekmélység esetén 0 méter,
b) 25 méternél nagyobb és 50 méternél kisebb átlagos telekmélység esetén a megengedett épületmagassággal megegyező,
c) 50 méter vagy annál nagyobb átlagos telekmélység esetén a átlagos telekmélység 30%-a.
(9) Az Lk-B építési övezetben zártsorú beépítési mód esetén a telek oldalsó telekhatárán létesülő épület ereszpárkánya nem nyúlhat át a szomszédos telekre.
(10) Az Lk-B építési övezetben átmenő telek esetén a telek mindkét homlokvonala beépíthető, de először a magasabb rendű útvonalhoz csatlakozó telekhatárra, illetve egyenrangú útvonalak esetén a kialakult, nagyobb szélességű közterületi homlokvonalra eső épületet kell megépíteni.
(11) Az Lk-B építési övezetben, ha átmenő telken csak az egyik közterületi homlokvonalon létesül épület, akkor a másikon zárt, falazott és legalább 2,5 méter magas, épített kerítést kell létesíteni, melyben legfeljebb egy, gépjármű és gyalogos forgalom céljára alkalmas kapu létesíthető.
36. § (1) Az Lk-B építési övezetben terepszint alatti beépítés az építési hely határain nem nyúlhat túl, mértéke a 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában meghatározott „Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke” értékénél legfeljebb a telekméret után számított 20%-kal lehet nagyobb.
(2) * Az Lk-B építési övezetbe tartozó telkeken az egy rendeltetési egységre jutó rendeltetésszám meghatározását az 5. melléklet tartalmazza.
(3) Lk-B építési övezetben önálló mélygarázs egyedüli főépítményként nem létesíthető.
(4) Az Lk-B építési övezet területén a 200 m2 vagy annál kisebb telken a személygépkocsi tárolás felszínen is biztosítható.
(5) Az Lk-B építési övezet területén, a 37. §-ban foglalt eltéréssel összhangban, a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül, épületben kell elhelyezni az Lk-B/18 építési övezet kivételével, ahol a szükséges várakozóhelyek telken belül felszínen, fásítottan is kialakíthatóak.
(6) *
(7) * Az Lk-B/3, Lk-B/4, Lk-B/6 Csap utca menti Lk-B/17 és az Lk-B/18 építési övezetek területén
a) a telkek KÖu övezetekkel határos homlokvonalától mért 10 méter távolságban a földszinten lakás nem létesíthető,
b) a telkek nem KÖu övezettel határos homlokvonalán lakás padlómagassága a járdaszint felett legalább 1 méter, de legfeljebb 1,5 méter magasságban alakítható ki.
(8) Az Lk-B/7, Lk-B/9 és Lk-B/19 építési övezetek területén új tűzfal legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 méter lehet.
37. § * Az Lk-B/19 építési övezetben
a) kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el,
b) szállás jellegű rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek telken belül felszínen is biztosíthatók.
38. § (1) * Az Lk-B/AI1, Lk-B/AI2 és Lk-B/AI3 építési övezetek a 4. melléklet szerinti Nagykörút vonalán belül található, alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) * Az Lk-B/AI1, Lk-B/AI2 és Lk-B/AI3 építési övezetek telkein kizárólag
a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) kulturális és
c) igazgatási, iroda
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) * Az Lk-B/AI1, Lk-B/AI2 és Lk-B/AI3 építési övezetek telkein a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló,
c) hulladéktartály-tároló és
d) kerti építmény
helyezhető el.
39. § Az Lk-B építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontja határozza meg.
40. § (1) * Az Lk-K építési övezetek a 4. melléklet szerinti Nagykörút vonalán kívül található, közepes intenzitású elsősorban kisvárosias lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) * Az, Lk-K/19 és a Tócó menti Lk-K/10 építési övezetek területén
a) lakó,
b) hitéleti,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda és
e) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) * Az Lk-K/24, Lk-K/26, Lk-K/29 és Lk-K/37 építési övezetekben a 8. melléklet szerinti Liget lakópark területén kizárólag
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató és
c) hitéleti, egészségügyi
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(4) Az Lk-K/4 építési övezet területén
a) a Mikepércsi út úttengelyétől számított 80 méteres,
b) a Leiningen utca úttengelyétől számított 25 méteres és
c) a Monostorpályi út úttengelyétől számított 35 méteres
sávban lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.
(4a) * Az Lk-K/4 építési övezet területén olyan más rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel, különösen a legfeljebb 300 férőhellyel rendelkező munkavállalói szállás jellegű rendeltetés.
(5) * Az Lk-K/AI1, Lk-K/AI2 és Lk-K/AI7 építési övezetek területén kizárólag a lakosság ellátását szolgáló
a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) kulturális, közösségi szórakoztató és
c) igazgatási, iroda
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(6) * Az Lk-K/AI3, Lk-K/AI4, Lk-K/AI5 és Lk-K/AI6 építési övezetek területén kizárólag a lakosság ellátását szolgáló
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató és
d) igazgatási, iroda
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(7) * Az Lk-K építési övezetek területén hátsókertben melléképítmény és egyéb tároló épület – a kerti tető kivételével – nem helyezhető el. Ezen előírás nem vonatkozik a maximum két rendeltetési egység elhelyezését lehetővé tevő, a 41. § (3) és (6)–(8) bekezdésében rögzített területekre.
(8) Előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.
(9) * Az LK-K építési övezetek területén a 4. melléklet szerinti „Középső zónában” lakó rendeltetési egység rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket telken belül, – a Kassai út menti Lk-K/1 építési övezet kivételével – épületben kell elhelyezni.
(10) * Az Lk-K építési övezetek területén a 4. melléklet szerinti „Külső zónában” új lakó rendeltetési egység építése esetén annak rendeltetésszerű használatához
a) 100 lakó rendeltetési egységig minden lakás után egy várakozóhelyet épületen belül kell elhelyezni,
b) 100 lakó rendeltetési egységet meghaladóan a lakások után a várakozóhelyeket a felszínen is el lehet helyezni.
(11) * Az Lk-K építési övezetek területén önálló épületben megvalósuló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés esetén az épületmagasság megengedett legkisebb mértékét nem kell figyelembe venni.
(12) * Az Lk-K/43 építési övezet területén a lakó rendeltetésen kívül kizárólag a lakosság ellátását szolgáló
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) igazgatási, iroda,
e) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
41. § (1) * Az Lk-K építési övezetek területén – a (2)–(8) bekezdésben foglalt területek, és az Lk-K/1 és az Lk-K/43 építési övezetek kivételével – legfeljebb egy önálló rendeltetési egység alakítható ki a telekterület minden 140 m2-e után.
(2) * A Gázvezeték utca – Vénusz utca – 14435/7 hrsz-ú tervezett közterület – Egyletkert utca – Dobogó utca – Mandolás utca által határolt területen található Lk-K/7 és Lk-K/41 építési övezetekben lakásonként legalább 75 m2 telekhányadot kell biztosítani.
(3) * Az Lk-K/3, Lk-K/10, Lk-K/14, Lk-K/16, Lk-K/17, Lk-K/18, Lk-K/20, Lk-K/21, Lk-K/22, Lk-K/31, Lk-K/32 Lk-K/38 Lk-K/40 és Lk-K/42 építési övezetek Külsővásártér – Szoboszlói út – Keleti sor – Déli sor – István út – Kishegyesi út – Kürtös utca – Széchenyi utca által határolt Széchenyikert, Postakert és Vargakert területén a 6. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek, a KÖu menti telkek esetén a 40. § (2) bekezdés szerinti rendeltetési egységek helyezhetők el. A rendeltetéseket egy tömegben kell kialakítani, amelyek akár dilatálva, eltérő időpontban is megvalósíthatóak.
(4) A Nagyerdei körút – Hadházi út – Füredi út – Egyetem sugárút által határolt területen található Lk-K/10 és Lk-K/11 építési övezetek területén lakásonként legalább 350 m2 telekhányadot kell biztosítani.
(5) A Tócó menti Lk-K/10 és Lk-K/19 építési övezetek területén
a) lakásonként legalább 120 m2 telekhányadot kell biztosítani, de egy telken maximum 8 önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület helyezhető el,
b) * – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 25%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el,
c) átmenő telkek esetén elegendő a terven jelölt egyik építési vonalat figyelembevenni,
d) az épületek földszinti padlóvonalának a tervezett és rendezett közterület vagy magánút útkorona szintjéhez képest legalább 15 centiméterrel magasabbnak kell lennie.
(6) * Az Lk-K/17 és Lk-K/25 építési övezetek Hatvan utcai kert területén a 7. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek helyezhetők el.
(7) Az Lk-K/24, Lk-K/26, Lk-K/29 és Lk-K/37 építési övezetekben a Liget lakópark területén a 8. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek helyezhetők el.
(8) A Balmazújvárosi út – Szabó Lőrinc utca – Gyires Béla utca által határolt területen található Lk-K/3 építési övezet területén a Balmazújvárosi út úttengelyétől számított 40 méter széles sávon belül lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.
(9) * Az Lk-K/14 építési övezet területén magánút mentén az előkert mérete 3,0 méter.
42. § (1) * Az Lk-K építési övezetek területén – a (2)–(5) bekezdésben foglalt területek kivételével, vagy ha az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – zártsorú beépítési mód esetén az előkert vonalától mért 15 méternél nagyobb telekmélységben épület vagy épületrész
a) 20 méternél kisebb szélességű telken oldalhatárra telepítve, meglévő tűzfalhoz csatlakozva helyezhető el, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával,
b) 20 méternél nagyobb szélességű telken
ba) oldalhatárra telepítve, meglévő tűzfalhoz csatlakozva helyezhető el, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával, vagy
bb) szabadonállóan helyezhető el, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasságnak megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával.
(2) A Simonyi út menti Lk-K/4 és Lk-K/11 építési övezetek területén a kialakult előkert mérete nem csökkenthető.
(3) Az Lk-K/26 és Lk-K/37 építési övezetek területén a hátsókert mérete 10 méter.
(4) Az Lk-K/26 építési övezet területén az oldalkert mérete 3,5 méter.
(4a) * Az Lk-K/43 építési övezet területén az előkert mérete 0 méter, a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(5) * A Gázvezeték utca – Vénusz utca – 14435/7 hrsz-ú tervezett közterület – Egyletkert utca – Dobogó utca – Mandolás utca által határolt területen található Lk-K/7 és Lk-K/41 építési övezetekben az előkert mérete Köu és Kt-Kgy övezetek mentén 0 méter.
(6) Az Lk-K/26, Lk-K/29 és Lk-K/37 építési övezetek területén a kerítés magassága
a) beépítésre nem szánt területtel határos hátsó telekhatáron legfeljebb 1,8 méter,
b) egyéb helyen legfeljebb 1,2 méter
lehet.
(7) Az Lk-K/33, Lk-K/34, Lk-K/35, Lk-K/36 és Lk-K/38 építési övezetek területén új tűzfal legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 méter lehet.
(8) * Az Lk-K/26, Lk-K/29 és Lk-K/37 építési övezetek területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel szabályozott telekrészekre melléképítmény, illetve kerti tető nem helyezhető el, burkolt felületek nem alakíthatók ki. Ezen telekrészek a telekhatárrendezést követően, az újonnan kialakuló telkek beépítése szempontjából nem vehetők figyelembe.
(8a) * Az Lk-K/39 építési övezetben kerítés a telek homlokvonalától számított 10 méter mélységig nem építhető.
(9) * Az Lk-K/30 építési övezet területén a 25 méternél kisebb mélységű telkek esetén, amennyiben a meglévő beépítés zártsorú vagy ikres, a hátsó kert mérete 0 méter.
(10) * Az Egyetem sugárút menti Lk-K/3 építési övezet területén a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kevesebb 6 méternél és az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasságának mértékénél sem.
43. § Az Lk-K/5 építési övezet területén a felszínen a gépjárművek közlekedése számára közlekedési út nem létesíthető, kivéve a pinceszintek megközelítését biztosító útfelületet. A terület felszínén csak sétautak és gyalogutak létesíthetők, mely felületeken a megkülönböztetett jelzésű járművek mozgásának lehetőségét annak geometriájával, méretezésével biztosítani kell.
44. § Az Lk-K építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.2. alpontja határozza meg.
45. § (1) * Az Lk-T építési övezetekbe a 12,5 métert meg nem haladó épületmagasságú, elsősorban lakóépületekkel beépült lakótelepi egységek elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.
(2) * Az Lk-T építési övezet területén
a) lakó
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) igazgatási, iroda
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Lk-T építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.3. alpontja határozza meg.
46. § (1) Az Lk-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el.
(2) Az Lk-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 2. pont 2.4. alpontja határozza meg.
47. § (1) * A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az Lke építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) legfeljebb 2 vendégszobával rendelkező szállás jellegű és
e) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Lke építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló,
c) hulladéktartály-tároló és
d) kerti építmény
helyezhető el.
(4) Az Lke-I/AI, Lke-L/AI, Lke-J/AI és Lke-Kb/AI építési övezetek területén a (3) bekezdésben felsorolt melléképítményeken túlmenően zászlótartó oszlop is elhelyezhető.
(5) Az Lke építési övezetek területén előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.
(6) Az Lke építési övezetek területén lakásonként legfeljebb 1 db kerti tető helyezhető el.
(7) Az Lke építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.
(8) * Az Lke építési övezetek területén, az AI területek kivételével – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – legfeljebb két önálló rendeltetési egység alakítható ki. Ha a telek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott egy rendeltetésre vonatkozó telekhányad érték alá csökken, a telek beépíthető, ha az egyéb építési előírások teljesíthetőek.
(9) Az Lke építési övezetek területén legfeljebb egy lakás alakítható ki a telekterület minden 450 m2-e után, valamint a 900 m2-nél kisebb, de legalább 550 m2 telekterületű építési telkeken lakással egybeépítve további egy, maximum 30 m2 nettó alapterületű más, az építési övezet használati jellegéhez igazodó önálló rendeltetési egység is létesíthető.
(10) *
(11) *
(12) * Az Lke építési övezetek területén oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy északnyugati oldalhatárának kell lennie.
(13) * Az Lke építési övezet területén a 4. melléklet szerinti „Középső zónában” és „Külső zónában” lakásonként 1 darab személygépkocsi várakozóhelyet kell kialakítani saját telken, épületben.
(14) * Az Lke építési övezet területén az Lke-I/AI, Lke-L/AI, Lke-J/AI és Lke-Kb/AI építési övezetek kivételével az építési hely mélysége az előkerti építési határvonalra merőlegesen mért 30 méter, amely előírást saroktelek esetén az egyik közterület felől kell betartani. Az építési hely hátsó határvonala és a hátsókert minimális méretének határvonala közötti területen a hátsókert beépítési szabályait kell alkalmazni.
(15) * Az Lke építési övezetben, zártsorú beépítési mód esetén közbenső telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 2/3-a – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – a közterületi telekhatáron vagy az előkerti építési határvonalon álljon. A szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzatot magába foglaló épített kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.
(16) * A KÖu övezet területével határos Lke-I és Lke-L építési övezetek területén egy telek mélységben telkenként az építési övezetre meghatározott rendeltetéseken kívül a rendeltetésszámra vonatkozó előírások betartásával iroda rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.
48. § (1) * Az Lke-I építési övezetek a központi belterületen elhelyezkedő, kettőnél több rendeltetési egységet megengedő, elsősorban kertvárosias lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) * Az Lke-I/AI1 építési övezet területén kizárólag
a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) igazgatási, iroda és
c) kereskedelmi, szolgáltató
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
49. § (1) * Az Lke-I építési övezetek területén – amennyiben a 7. és 9. melléklet másképp nem rendelkezik – legfeljebb egy önálló rendeltetési egység alakítható ki a telekterület minden 140 m2-e után, azzal, hogy a rendeltetéseket egy tömegben kell kialakítani, amelyek dilatálva, akár eltérő időpontban is megvalósíthatóak.
(2) * Az Lke-I/5, Lke-I/6, Lke-I/7 Lke-I/8 és az Lke-I/11 építési övezetek Köntöskert területén a 7. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek helyezhetők el.
(3) A Böszörményi út – József Attila utca – Szabó Lőrinc utca – Akadémia utca által határolt területen lévő Lke-I/8 és Lke-I/9 építési övezetek területén lakásonként legalább 350 m2 telekhányadot kell biztosítani.
(4) Az Lke-I/1, Lke-I/2 és Lke-I/4 építési övezetekben a Tücsök utca – Böszörményi út – Doberdó utca – Kartács utca –telektömb északi részén 20 méter szélességben szabályozott út által határolt Nyulas területén elhelyezhető önálló rendeltetési egységek számát az 9. melléklet határozza meg.
50. § Az Lke-I építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.1. alpontja határozza meg.
51. § (1) * Az Lke-L építési övezetek a központi belterületen elhelyezkedő, legfeljebb két rendeltetési egységet megengedő, elsősorban kertvárosias lakó épületek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) * Az Lke-L/1 építési övezet területén a lakó rendeltetés mellett, a rendeltetésszámra vonatkozó előírások betartásával kereskedelmi, szolgáltató, továbbá a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.
(3) Az Lke-L/19 építési övezet területén telkenként
a) 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy
b) * legfejlebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó (kereskedelmi, szolgáltató és egészségügyi) épület
helyezhető el.
(4) Az Lke-L/20 építési övezet területén lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális és
d) legfeljebb 2 vendégszobával rendelkező szállás jellegű
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(5) * A KÖu övezet területével határos és a Basahalom utca mentén lévő Lke-L/29, valamint a KÖk övezet területével határos Lke-L/31 építési övezetek területén egy telek mélységben telkenként
a) 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy
b) * legfejlebb két önálló rendeltetési egységet – kereskedelmi, szolgáltató, valamint egészségügyi, hitéleti, továbbá a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést – tartalmazó épület
helyezhető el.
(6) Az Lke-L/7 és Lke-L/18 építési övezetek Balaton utca – Vadász utca – Kanális utca – Csoroszlya utca által határolt területén telkenként legfeljebb egy önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(7) Az Lke-L/29 építési övezet területén a Vágóhíd utca Tengerész utca – Sipos utca közötti szakaszán egy telek mélységében nem helyezhető el lakó rendeltetést tartalmazó épület.
(8) Az Lke-L/AI1, Lke-L/AI2 és Lke-L/AI9 építési övezetek területén kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
c) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(9) * Az, Lke-L/AI4, Lke-L/AI5, Lke-L/AI6, Lke-L/AI7 és Lke-L/AI8 építési övezetek területén kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) legfeljebb 2 vendégszobával rendelkező szállás jellegű
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(10) * Az Lke-L/AI3 építési övezet területén kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) legfeljebb 16 vendégszobával rendelkező szállás jellegű
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(11) * Az Lke-L/AI3 építési övezet területén a közüzemi szolgáltatás kiépítéséig egyedi módon is teljesíthető a vízellátás, különösen magán vízvezetékkel vagy ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kúttal.
52. § (1) A Határ út mentén található Lke-L/5 és Lke-L/8 építési övezetek területén új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az előkert mérete 20 méter.
(2) Az Lke-L/19 építési övezet területén
a) az építési telkek legkisebb mélysége 40 méter, az oldalkert mérete 4 méter, a hátsókert mérete 12 méter,
b) * – ahol az 1.1 és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 25%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el.
(3) Az Lke-L/20 építési övezet területén
a) az előkert mérete 7,5 méter, az oldalkert mérete 5 méter azzal, hogy saroktelek esetében a telek hosszoldala felől az oldalkertre vonatkozó méret alkalmazható,
b) a földszinti padlóvonal a rendezett terephez képest nem lehet magasabb 55 centiméternél,
c) kerítés a telek homlokvonalától számított 10 méter mélységig nem építhető.
(4) Az Olajfa utca, Hattyú utca, Feketerét utca, Bükkfa utca és Jégvirág utca menti Lke-L/21 építési övezet területén
a) * – ahol az 1.1 és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 25%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el,
b) átmenő telkek esetén elegendő a terven jelölt egyik kötelező építési vonalat figyelembe venni,
c) gazdasági terület felé eső telekhatártól számított 10 méteren belül nem helyezhető el lakó rendeltetés.
(5) A Basahalom utca menti Lke-L/29 építési övezet területén az újonnan kialakítandó építési telek legkisebb utcafronti szélessége 16 méter.
(6) * Az Lke-L/4 és Lke-L/17 építési övezetek Hatvan utcai kert területén a 7. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek helyezhetők el.
53. § Az Lke-L építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.2. alpontja határozza meg.
54. § (1) * Az Lke-J építési övezetek a Józsa területén található elsősorban kertvárosias lakó épületek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) Az Lke-J/2, Lke-J/16 és Lke-J/18 építési övezetek területén lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) szállás jellegű,
d) a lakosság közbiztonságát szolgáló és
e) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Lke-J/4 építési övezetek területén lakó rendeltetésen kívül kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(4) Az Lke-J/7 építési övezet területén lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) egészségügyi, és
c) szállás jellegű
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(5) Az Lke-J/AI1 és Lke-J/AI2 építési övezetek területén kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
c) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(6) Az Lke-J/AI3 építési övezet területén kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató és
c) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(7) Az Lke-J/2 és Lke-J/18 építési övezetek területén melléképítményt úgy lehet elhelyezni, hogy
a) egyik oldalának a hátsó telekhatáron kell állnia, és
b) a hátsó telekhatáron lévő oldalhossza nem haladhatja meg ezen telekhatár szélességének 30%-át.
55. § (1) Az Lke-J/2, Lke-J/16 és Lke-J/18 építési övezetek területén egy telken legfeljebb négy lakás létesíthető, amelyeket egy épületben kell elhelyezni.
(2) * Az Lke-J/2 és Lke-J/18 építési övezetek területén – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 25%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el.
(3) * Az Lke-J/4 építési övezet területén – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 60%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el.
(4) Az Lke-J/4 építési övezet területén a 35. számú főút mellett az úttengelytől számított 50 méter széles sávon belül huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség a főút felé nem tájolható.
(5) * Az Lke-J/AI4 építési övezet területén, amennyiben a rendeltetéshez szükséges parkolók az előkerti sávban kerülnek kialakításra, és ezen területrész közforgalom céljára átadásra kerül, kerítés – a parkolók és az ingatlanon létesítendő épület gyalogosforgalmi megközelítését szolgáló területigény figyelembevételével – a telek bármely részén létesíthető.
56. § Az Lke-J építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.3. alpontja határozza meg.
57. § * Az Lke-Kb építési övezetek a Bánk, Haláp, Nagycsere, Nagymacs és Pallag területén található elsősorban kertvárosias lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló területek.
58. § (1) * A Bánk területén található Lke-Kb/9, Lke-Kb/4 és Lke-Kb/10 építési övezetek telkein lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) szállás jellegű,
d) a lakosság közbiztonságát szolgáló és
e) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) * A Bánk területén a Fogoly utcától nyugatra található Lke-Kb/9 és Lke-Kb/10 építési övezetek területén közműpótló műtárgyként hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.
(3) * Lke-Kb építési övezetben Bánk és Pallag területén – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 30%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el.
59. § (1) A Pallag területén található Lke-Kb/3 építési övezet területén lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató és
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) * A Pallag területén található Lke-Kb/1, Lke-Kb/6, Lke-Kb/7, Lke-Kb/8, Lke-Kb/9 és Lke-Kb/10 építési övezetek területén egy telken legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység alakítható ki, melyeket egy épületben kell megépíteni.
(2a) * A Pallag területén található Lke-Kb/1, Lke-Kb/6, Lke-Kb/7 és Lke-Kb/8 építési övezetek területén
a) a hátsókert mérete legalább 10 méter,
b) az előkert mérete legalább 10 méter, amely saroktelek esetén csak a kisebb telekszélesség felől tartandó,
c) az oldalkert mérete legalább 3 méter.
(2b) * A Pallag területén található Lke-Kb/9 építési övezet területén a hátsókert mérete legalább 10 méter, az oldalkert mérete legalább 3 méter.
(2c) * A Pallag területén található Lke-Kb/10 építési övezet területén a hátsókert mérete legalább 10 méter, az oldalkert mérete legalább 6 méter.
(3) A Pallag területén található Lke-Kb/3 építési övezetek területén az oldalkert mérete 4 méter és a hátsókert nem lehet kisebb 10 méternél.
(4) A Pallag területén található Lke-Kb/AI1 építési övezet területén az oldalkert mérete 12 méter és a hátsókert mérete nem lehet kisebb 20 méternél.
60. § (1) A Nagycsere területén lévő Lke-Kb/2 építési övezetben az oldalkert mérete 6 méter, az előkerti építési határvonal egyben építési vonal is.
(2) A Nagycsere területén található Lke-Kb/2 építési övezetben az épület utcai homlokzatának hossza nem haladhatja meg az előkerti építési határvonalon mért telekszélesség felét.
61. § * Az Lke-Kb/4 és Lke-Kb/11, a Nagycsere területén található Lke-Kb/AI1, a Haláp területén található Lke-Kb/2, Lke-Kb/8 és Lke-Kb/9, valamint Bánk területén a Fogoly utcától keletre található Lke-Kb/9 és Lke-Kb/10 építési övezetek területén közműpótló műtárgyként zárt szennyvíztároló és hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.
62. § (1) Az Lke-Kb/12 építési övezet területén – amennyiben a 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképp nem jelöli – az előkert mérete 6 méter, az oldalkert mérete az építési telek északi és keleti oldalán 3 méter, a déli és nyugati oldalán 9 méter, és a hátsókert mélysége 10 méter.
(2) Az Lke-Kb/12 építési övezet területén az előkerti építési határvonal egyben építési vonal is.
63. § Az Lke-Kb/AI1 és Lke-Kb/AI2 építési övezetek területén kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
d) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
64. § Az Lke-Kb építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.4. alpontja határozza meg.
65. § (1) Az Lke-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el.
(2) Az Lke-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 3. pont 3.5. alpontja határozza meg.
66. § (1) * A falusias lakóterület (a továbbiakban: Lf) legfeljebb 7,5 méteres beépítési magasságú, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az Lf építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – lakó rendeltetésen kívül
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Lf építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f) állat ól, állatkifutó,
g) komposztáló,
helyezhető el.
(4) Az Lf építési övezetek területén előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel a kerítés részeként létesíthető.
(5) Az Lf építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsókertben helyezhető el.
(6) * Az Lf építési övezetek telkein egy lakás alakítható ki a telekterület minden 600 m2-e után, de legfeljebb két önálló rendeltetési egység a (7) bekezdés figyelembevételével. A lakó rendeltetés mellett a második, lakótól eltérő rendeltetés legalább 1000 m2 nagyságú telken alakítható ki.
(7) Az Lf építési övezetek területén a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésig egy telken csak egy lakást tartalmazó épület helyezhető el.
(8) * Az Lf építési övezet területén főépítményt kiszolgáló épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet. A mezőgazdasági tevékenységhez tartozó épület elhelyezése esetén annak épületmagassága – a technológia indokoltsága miatt – az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság értékének maximum kétszereséig növelhető, a telepítési távolságok biztosítása mellett.
(9) Az Lf építési övezetek területén hátsókertben a melléképítmények közül kizárólag
a) kerti építmény és
b) komposztáló
helyezhető el.
(10) *
(11) *
(12) * Az Lf építési övezetek területén az építési hely mélysége az előkerti építési határvonalra merőlegesen mért 30 méter, amely vetületi hosszra vonatkozó előírást saroktelek esetén az egyik közterület felől kell betartani. Ezen építési hely mélysége állattartó épület létesítése esetén 15 méterrel növelhető. Az építési hely határvonala és a hátsókert minimális méretének határvonala közötti területen a hátsókert beépítési szabályait kell alkalmazni.
(13) Az Lf építési övezet területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket és mezőgazdasági járműtárolókat telken belül kell elhelyezni.
(14) * Az Lf építési övezet területén lakásonként 1 darab személygépkocsi várakozóhelyet kell kialakítani saját telken, épületben.
(15) Az Lf építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
67. § (1) Az Lf/AI1 építési övezet telkein kizárólag
a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) kulturális, közösségi szórakoztató és
c) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) Az Lf/1, Lf/4, Lf/5, Lf/10 és Lf/AI1 építési övezetek területén a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.
(3) Az Lf/7 építési övezet területén csak részleges közművesítettséget szükséges biztosítani.
68. § (1) * A településközpont terület (a továbbiakban: Vt-Vk és Vt-Hk) elsősorban lakó és települési szintű, a lakó rendeltetésre nem zavaró hatású, egyéb épületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás,
e) igazgatási, iroda és
f) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken kívül olyan önálló parkolóház és a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve szélkerék, zárt szennyvíztároló és hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(5) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén sport rendeltetés csak épületen belül helyezhető el.
(6) * A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén – amennyiben az építési övezeti előírások másképp nem rendelkeznek – nem helyezhető el elektromos töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő állomás.
(7) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén nem helyezhető el a főépítménytől különálló
a) személygépkocsi tároló,
b) mosókonyha, és
c) nyárikonyha
épület.
69. § (1) A Vt-Vk építési övezetek területén újonnan kialakítható telekmélység 25 méternél kisebb nem lehet.
(2) *
(3) * A Vt-Vk/19 építési övezet területén a településképi illeszkedés érdekében az egyik utca felől már jogszerűen beépített, 2020. december 31. napja előtt már kialakult állapotú olyan átmenő telek esetén, amely már legalább 60% mértékig beépített, a maximum 80%-os beépíthetőség mértéke további 20 százalékponttal növelhető, továbbá a H oszlopban meghatározott építési övezeti szabályozási határérték a megnövelt beépítettség és a D oszlopban meghatározott beépítettség mértékének arányában, de legfeljebb 100%-al növelhető. Ezen építési övezeti szabályozási határértékek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a, amely tetőkerten is biztosítható.
(4) A Vt-Vk építési övezetek területén – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, hézag alkalmazása megengedett.
(4a) * A Vt-Vk/66 építési övezetben az épület utcai homlokzata az utcai telekhatártól visszaléphet, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni.
(5) * A Vt-Vk építési övezetek területén – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 50%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület a közforgalom elől nem zárható el.
(6) Amennyiben a Vt-Vk építési övezetek területén az építési helyen belül több épület valósul meg, úgy a különálló épületek átfedő homlokzatai között legalább 6 méter épülettávolságot kell biztosítani a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevétele mellett.
(7) A Vt-Vk építési övezetek területén zártsorú beépítési mód esetén a telek oldalsó telekhatárán létesülő épület párkánya és eresze nem nyúlhat át a szomszédos telekre.
(8) A Vt-Vk építési övezetek területén az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap jelölt „Közforgalmú áthajtó” területe terepszint alatt nem, terepszínt felett csak a közúti űrszelvény magassága felett építhető be.
(9) * A Vt-Vk építési övezetek területén terepszint alatti beépítés – a 71. § (10a) bekezdésben meghatározott építési övezet kivételével – az építési hely határain nem nyúlhat túl. A terepszint alatti beépítés mértéke a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontjában foglalt táblázat D oszlopában meghatározott építési övezeti szabályozási határértéknél – zártsorú beépítési módban sarok – vagy átmenő telek esetén a 21. § (13) bekezdésben meghatározott kedvezménnyel növelt értéknél – legfeljebb a telekméret után számított 20%-al lehet nagyobb, azonban annak legalább 80%-át a főépítmény alatt kell megvalósítani.
(10) A Vt-Vk építési övezetekben közforgalmú parkolóház építése esetén a beépítettség legmagasabb mértéke elérheti a 100%-ot, a zöldfelület legkisebb mértéke pedig legalább 10%, amely tetőkertként is kialakítható.
(11) * A Vt-Vk építési övezetek területén az 1.1. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Közterület, kizárólag közúti űrszelvény feletti épület helye” terület terepszint felett a közúti űrszelvény helybiztosításával építhető be, mely a területtel közvetlenül határos építési telken kialakított építménnyel a telekhatárokon keresztül összekapcsolható és számukra közös bejárat is biztosítható.
(12) * A Vt-Vk építési övezetek területén az 1.1. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Közterület, kizárólag közút alatti épület helye” terület terepszint alatt közműelemek helybiztosításával építhető be, mely a területtel közvetlenül határos építési telken kialakított építménnyel a telekhatárokon keresztül összekapcsolható és számukra közös bejárat is biztosítható.
70. § (1) * A Vt-Vk/1-66 építési övezetek területén 5,5 méter és 25 méter közötti épületmagasságú épületek helyezhetők el az 1.3. melléklet szerinti tervlapon meghatározottaknak megfelelően.
(2) * A Vt-Vk/1-62 és Vt-Vk/64-66 építési övezetek területén
a) a KÖu, Kt-Kgy és Kt-Fk övezetekkel határos telkek homlokvonalától mért 10 méter mélységben a földszinten lakás nem létesíthető,
b) * a telkek nem Köu övezettel határos homlokvonalán lakás földszinti padlómagassága a járdaszint felett legalább 1 méter, de legfeljebb 1,5 méter magasságban alakítható ki,
c) * a Nagy Imre, Tisza István és Antall József utcák mentén a földszinten lakás nem létesíthető.
(3) * A Vt-Vk/1-62 és Vt-Vk/64-66 építési övezetek területén KÖu, Kt-Fk és a Kt-Kgy övezetekkel határos telkeken a (4) bekezdés figyelembevételével az új épületek földszintjén a közterület felőli épületrészekben 4 méteres mélységben gépjármű tároló nem helyezhető el, azonban egyéb nem lakó rendeltetési egységek elhelyezhetőek.
(4) * A Vt-Vk/1-62 és Vt-Vk/64-66 építési övezetek területén KÖu határos övezetekkel határos telkeken az új önálló parkolóház létesítése esetén a közterület felőli épületrészekben 4 méteres mélységben gépjármű tároló is létesíthető, amennyiben a földszint szintmagassága legalább 3 méter.
(5) * A Vt-Vk/1-62 és Vt-Vk/64-66 építési övezet területén
a) lakó rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi tárolókat telken belül, épületben kell elhelyezni,
b) lakó rendeltetéstől eltérő, az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetésszerű használatához előírt parkoló igénye 20%-ban épületen kívül, saját telken a felszínen (térszinten) is biztosítható.
(6) * Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Hatvan utca – Kossuth tér – Bajcsy-Zsilinszky utca – Pásti utca által határolt területen található Vt-Vk/48 építési övezetben építmények rendeltetésszerű használatához előírt parkoló igény saját telken épületben vagy felszínen is biztosítható.
71. § (1) * A településkép előnyös alakítása érdekében a Vt-Vk/2, Vt-Vk/3, Vt-Vk/4, Vt-Vk/5, Vt-Vk/6, Vt-Vk/7, Vt-Vk/8, Vt-Vk/9, Vt-Vk/11, Vt-Vk/12, Vt-Vk/13, Vt-Vk/14, Vt-Vk/15, Vt-Vk/16, Vt-Vk/17, Vt-Vk/18, Vt-Vk/19, Vt-Vk/20, Vt-Vk/21, Vt-Vk/22, Vt-Vk/23, Vt-Vk/24 és Vt-Vk/25, valamint a Vt-Vk/65 (a továbbiakban: Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 és Vt-Vk/65) építési övezetekben zártsorú beépítési módban a 450 m2-nél kisebb telek esetén a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontjában foglalt táblázat D oszlopában meghatározott építési övezeti szabályozási határérték legfeljebb 20 százalékponttal növelhető, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. A H oszlopban meghatározott építési övezeti szabályozási határérték a megnövelt beépítettség és a D oszlopban meghatározott beépítettség mértékének arányában, de legfeljebb 50%-al növelhető. Ezen építési övezeti szabályozási határértékek növelése esetén a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.
(2) * A Vt-Vk/2 építési övezet területén telkenként összesen legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetés helyezhető el.
(3) * A Vt-Vk/4, Vt-Vk/5 és Vt-Vk/25 építési övezet területén, ahol az 5. melléklet legfeljebb 2 rendeltetés elhelyezését teszi lehetővé, új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 2/3-a – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – a közterületi telekhatáron álljon. A szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal és falazott kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.
(4) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén telek homlokvonalán az építési hely a telek teljes szélességében, legfeljebb 15 méter mélységben vehető igénybe, a 15 méter telekmélységen felüli építési hely a (5)–(8) bekezdés figyelembevételével építhető be.
(5) A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén 15 méternél nagyobb telekmélységben épület vagy épületrész
a) 20 méternél kisebb szélességű telken oldalhatárra telepítve, meglévő szomszédos tűzfalhoz csatlakoztatva, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával,
b) 20 méternél nagyobb szélességű telken meglévő szomszédos tűzfal esetén ahhoz csatlakozva oldalhatárra telepítve vagy szabadonállóan, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával
helyezhető el.
(6) A Vt-Vk/5 építési övezet területén tűzfal legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 méter lehet.
(7) * A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 és Vt-Vk/65 építési övezetek területén a 30 méternél kisebb átlagos telekmélységű telken egy főrendeltetésű épület helyezhető el.
(8) * A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 és Vt-Vk/65 építési övezetek területén a telek homlokvonalán az utcai telekhatártól számított 30 méter telekmélységben álló épület megépítését követően vagy annak építésével egy időben további főépítmény
a) 20 méter, vagy annál nagyobb telekszélesség esetén vagy a szomszédos tűzfalhoz csatlakozóan vagy a szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság, illetve a zártsorú beépítési mód esetén ezen értékeknek megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával helyezhető el,
b) 20 méternél kisebb telekszélesség esetén oldalhatárra telepítve, tűzfalas kialakítással, legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosításával helyezhető el, amennyiben a szomszédos telken már van meglévő tűzfal, akkor az épületet ahhoz csatlakoztatva.
(9) * A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 építési övezetek területén a hátsókert legkisebb mélysége
a) 25 méter, vagy annál kisebb átlagos telekmélység esetén 0 méter,
b) 25 méter vagy annál nagyobb és 50 méternél kisebb átlagos telekmélység esetén a megengedett épületmagassággal megegyező,
c) 50 méter vagy annál nagyobb átlagos telekmélység esetén a átlagos telekmélység 30%-a.
(9a) * A Hatvan utca menti Vt-Vk/56 és a Vt-Vk/65 építési övezet területén a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kevesebb 6 méternél és az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasságának mértékénél sem.
(9b) * A Vt-Vk/66 építési övezetek területén a hátsókert mérete 0 méter azzal, hogy amennyiben a telek 0 méteres hátsókerti telekszakaszán annak az egyharmadánál nagyobb mértékű beépítés valósul meg, úgy a hátsókerti szakaszon a hátsókerti szomszédos épülettől a telektömbre meghatározott épületmagasság értékével megegyező épületelhelyezési távolságot kell tartani.
(10) * A Vt-Vk/2-9, Vt-Vk/11-25 és Vt-Vk/65 építési övezetek területén átmenő telek esetén
a) a telek mindkét homlokvonala beépíthető, de először a kialakult, nagyobb közterületi szélesség felőli homlokvonalra eső épületet kell megépíteni,
b) ha csak az egyik közterületi homlokvonalon létesül épület, a másik, nem beépített homlokvonalon zárt, falazott és legalább 2,5 méter magas kerítést kell létesíteni, melyben legfeljebb egy – gépjármű és gyalogos forgalom céljára alkalmas – kapu alakítható ki.
(10a) * A Vt-Vk/63 építési övezet területén az építmények alapja vagy terepszint alatti része a magánút vagy közterület alá legfeljebb 14,0 m-en nyúlhat be.
(10b) * A Vt-Vk/44 építési övezetben
a) létesülő épületben legalább 70 db közcélú parkolóhelyet kell létesíteni,
b) az építési telek terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 100%,
c) az építési telek – a zártsorú beépítés elhelyezhetősége érdekében – annak teljes területének építési helyként történő figyelembevételével építhető be.
(11) * A Vt-Vk építési övezetekbe tartozó telkeken az egy rendeltetési egységre jutó rendeltetésszám meghatározását az 5. melléklet tartalmazza.
72. § A Vt-Vk/AI építési övezetek területén kizárólag
a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) kulturális, közösségi szórakoztató és
c) igazgatási, iroda
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
73. § * A Vt-Vk/1-66 és a Vt-Vk/AI építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontja határozza meg.
74. § (1) * A Vt-Vk-T építési övezetbe a 12,5 métert meg nem haladó épületmagasságú elsősorban lakótelepi egységek elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.
(2) A Vt-Vk-T építési övezet területén – a (3) bekezdés figyelembevételével – kizárólag
a) lakó,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) igazgatási, iroda, és
d) kereskedelmi
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) A Vt-Vk-T építési övezet területén kereskedelmi rendeltetés csak a Petőfi térre nyílóan, épület földszintjén helyezhető el.
(4) A Vt-Vk-T építési övezet paramétereit a 2. melléklet 5. pont 5.2. alpontja határozza meg.
75. § (1) A Vt-Hk építési övezeteibe
a) Józsa (Vt-Hk-J),
b) Hőforrás (Vt-Hk-H),
c) Műhelytelep (Vt-Hk-M),
d) Aeropolisz (Vt-Hk-A) és
e) Tócóvölgy (Vt-Hk-T)
területén található, a településközpont, városközpont területet tehermentesítő vegyes területek tartoznak.
(2) * A Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M/2, Vt-Hk-M/4, Vt-Hk-H/1, Vt-Hk-H/4, Vt-Hk-T/3, Vt-Hk-T/4, Vt-Hk-T/5 és Mikepércsi út menti Vt-Hk-A/1 építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás,
e) igazgatási, iroda,
f) sport és
g) lakó
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2a) * A Vt-Hk-T/3 építési övezet területén sem a 2. mellékletben meghatározott szabályozási határértékek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott szabályozási határértékek nem léphetők túl.
(2b) * A Dobogó utca – 0493/66 hrsz-ú közterület – Szatke Ferenc utca – Mandolás utca által határolt területen levő Vt-Hk-A/1 és Vt-Hk-A/2 építési övezetek területén kizárólag
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás,
e) igazgatási, iroda
f) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2c) * A Dobogó utca menti Vt-Hk-A/4 építési övezetben a Köu és Kt-Kgy övezetek mentén az előkert mérete 0 méter.
(3) * A Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M/2, Vt-Hk-M/4, Vt-Hk-A/1 építési övezetek területén lakás az épületek földszintjén nem helyezhető el. Lakó rendeltetést tartalmazó épületrész a telekhatártól legalább 10 méter távolságra helyezhető el, valamint lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyisége nem tájolható I. és II. rendű főút felé.
(4) * A Vt-Hk-H/1 és Vt-Hk-H/4 építési övezetek területén telkenként legfeljebb hat lakás alakítható ki.
(5) A Vt-Hk-J/2, Vt-Hk-M/3, Vt-Hk-H/2, Vt-Hk-H/3, Vt-Hk-T/1, Vt-Hk-T/2 és Vt-Hk-A/3 építési övezetek területén
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és
d) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(6) A Vt-Hk-J/2 építési övezet területén a lakó rendeltetést nem zavaró kézműipari építmény és a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény is elhelyezhető.
(7) A Vt-Hk-J/2 építési övezet területén az átmenő telkekből újabb építési telek nem alakítható ki, azokat elegendő a Szentgyörgyfalvi út felől lévő építési vonalon beépíteni.
(8) * Vt-Hk-J/2 építési övezet területén – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 75%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el.
(9) * A Vt-Hk-M/4 építési övezet területén
a) elektromos töltőállomás és üzemanyagtöltő állomás elhelyezhető,
b) a kialakítandó tetőkert mértéke legalább a telek területének 50%-a azzal, hogy annak minimális földtakarása 41 cm,
c) védelmi céllal növényfuttató tartószerkezet létesíthető, melynek teljes magassága nem haladhatja meg az építési övezetre előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét, azzal, hogy annak lábazati része tömör kialakítással legfeljebb 2,5 méter magasságig létesíthető, és a növényfuttató tartószerkezet az épülethez is rögzíthető.
(10) * A Vt-Hk-A/1, Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-J/2, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M/2, Vt-Hk-M/3, Vt-Hk-M/4, Vt-Hk-H/1, Vt-Hk-H/2, Vt-Hk-H/3 és Vt-Hk-H/4 építési övezetek területén új, vagy rendeltetésmódosítással létrejövő lakás rendeltetésszerű használatához minden lakás után 1 darab személygépkocsi várakozóhelyet kell létesíteni épületben.
(11) A Vt-Hk-T/1, Vt-Hk-T/2, Vt-Hk-T/3, Vt-Hk-T/4, Vt-Hk-T/5 és Vt-Hk-A /1, Vt-Hk-A/2 és Vt-Hk-A/3 építési övezetek területén iroda és szállás rendeltetést tartalmazó épület esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek legalább 50%-át épületben kell biztosítani.
(12) * A Vt-Hk-J/1, Vt-Hk-J/2, Vt-Hk-M/1, Vt-Hk-M/2, Vt-Hk-M/3, Vt-Hk-M/4 , Vt-Hk-H/1, Vt-Hk-H/2, Vt-Hk-H/3 és Vt-Hk-H/4 építési övezetek területén szállás rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek legalább 50%-át épületben kell biztosítani.
(13) A Vt-Hk építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 5. pont 5.3. alpontja határozza meg.
76. § (1) * A Vi építési övezetekbe elsősorban az intézményi rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.
(2) A Vi építési övezetek telkein – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás,
e) igazgatási, iroda,
f) sport,
g) nem önálló üzemanyagtöltő és
h) közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakó
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) A Vi építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) A Vi építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve szélkerék, zárt szennyvíztároló és hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(5) * A Vi-Z és Vi-Sz építési övezetekben a 4. melléklet szerinti „Belső zóna” és „Középső zóna” területén a lakás rendeltetésszerű használatához minden lakás után 1 darab személygépkocsi várakozóhelyet kell létesíteni épületben
(6) A Vi-Z és Vi-Sz építési övezet területén a 4. melléklet szerinti „Külső zóna” területén a lakás rendeltetésszerű használatához
a) 65 m2-t el nem érő nettó alapterületű lakás esetén minden lakás után 1 db, épületben elhelyezett,
b) 65 m2 és annál nagyobb nettó alapterületű lakás esetén minden lakás után 1 db, épületben elhelyezett és további 1 db, telken belül felszínen, vagy épületben elhelyezett
személygépkocsi várakozóhelyet kell létesíteni.
(7) *
77. § (1) A Vi-Z építési övezetekbe az intézményi területen belüli zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területek tartoznak.
(2) * A Vi-Z/3, Vi-Z/4, Vi-Z/6, Vi-Z/8 és Vi-Z/9 építési övezetek területén a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül új épület szabadon állóan is elhelyezhető, ha mindkét szomszédos telekhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolság biztosítható. Amennyiben egyik oldalhatár irányából sem biztosítható a szomszédos telkeken az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének fele, a telek szélességétől függetlenül az oldalhatárok felé tűzfalas épület is létesíthető.
(3) A Vi-Z/1, Vi-Z /3 és Vi-Z/8 építési övezetek területén kizárólag
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás,
e) igazgatási, iroda,
f) sport,
g) a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági és
h) közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakó
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(4) * A Vi-Z/1, Vi-Z/3 és Vi-Z/8 építési övezetek területén – a „Belső zóna” kivételével – közterülettel határos épületrész legalább 5 méteres sávjában önálló lakó rendeltetés nem létesíthető.
(5) A Vi-Z/1 és Vi-Z/3 építési övezetek területén parkolóház és üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
(6) A Vi-Z/2 és Vi-Z/5 építési övezetek területén kizárólag
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) szállás,
c) igazgatási, iroda és
d) üzemanyagtöltő
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(7) A Vi-Z/2 és Vi-Z/5 építési övezetek területén olyan önálló parkolóház is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(8) A Vi-Z/2 építési övezet területén közhasználat céljára szolgáló legalább 250 db személygépkocsi várakozóhelyet kell létesíteni. Új rendeltetési egység kizárólag a közhasználat céljára szolgáló személygépkocsi várakozóhelyek létesítését követően alakítható ki. Az önálló rendeltetési egység vagy terület rendeltetésszerű használatához előírt várakozóhely a közhasználat céljára szolgáló személygépkocsi várakozóhelyek számába nem számítható be.
(8a) * A Vi-Z/1, Vi-Z/2 és Vi-Z/3 építési övezetek területén iroda és szállás rendeltetést tartalmazó épület esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi várakozóhelyek 50%-át épületben kell biztosítani.
(8b) * A Simonyi út menti Vi-Z/4 építési övezet területén kizárólag meglévő rendeltetés vagy annak működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el, lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.
(8c) * A Vi-Z/9 építési övezet területén lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el, kivételt képez ez alól a Hajnal utca menti Vi-Z/9 építési övezet területe, ahol a telkek KÖu övezettel határos homlokvonalától mért 20 méter távolságban épület földszintjén és első emeletén lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(9) A Vi-Z/2 építési övezet területén telkenként legfeljebb 4000 m2 bruttó kereskedelmi szintterület létesíthető.
(10) * A Vi-Z/1 és Vi-Z/2 építési övezet területén – ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-at jelöl – új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 50%-ban a „Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal”-on kell állnia. Az épület és a közterület között kialakult területen és az utcai telekhatáron utcai kerítés nem építhető, és ez a terület közforgalom elől nem zárható el.
(11) A Vi-Z/8 építési övezet területén az iroda rendeltetési egység bruttó szintterülete telkenként legfeljebb 1000 m2 nagyságban létesíthető.
(12) A Vi-Z építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 6. pont 6.1. alpontja határozza meg.
78. § (1) A Vi-Sz építési övezetekbe az intézményi területen belüli szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető területek tartoznak.
(2) A Vi-Sz/1, Vi-Sz/2, Vi-Sz/6, Vi-Sz/8, Vi-Sz/9, Vi-Sz/23, Vi-Sz/30 és Vi-Sz/31 építési övezetek területén kizárólag
a) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) kulturális, közösségi szórakoztató,
c) igazgatási, iroda és
d) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) * A Vi-Sz/4 és Vi-Sz/16 építési övezetek területén a telkek KÖu övezettel határos homlokvonalától mért 20 méter távolságban épület földszintjén és első emeletén lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(4) A Vi-Sz/10 építési övezet területén kizárólag nevelési, oktatási és annak működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.
(5) A Vi-Sz/11 építési övezet területén kizárólag egészségügyi és annak működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.
(6) A Vi-Sz/15 építési övezet területén
a) lakó rendeltetés nem helyezhető el,
b) az előkert mérete 0 méter.
(7) * A Vi-Sz/17 építési övezet területén lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(8) A Vi-Sz/19 és a Vi-Sz/27 építési övezetek területén kizárólag meglévő és annak működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.
(9) A Vi-Sz/24 építési övezet területén kizárólag nevelési, oktatási és szállás és annak működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.
(10) * A Vi-Sz/12 és Vi-Sz/35 építési övezetek területén kizárólag
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) igazgatási, iroda,
e) sport és
f) szállás
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(11) A Vi-Sz/29 építési övezet területén a telkek KÖu övezettel határos homlokvonalától mért 20 méteres távolságban lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(12) * A Vi-Sz/4, Vi-Sz/16, Vi-Sz/25, Vi-Sz/27, Vi-Sz/34, Vi-Sz/36 és Vi-Sz/37 építési övezetek területén
a) közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás,
f) igazgatási, iroda,
g) sport és
h) a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(13) A Vi-Sz/39 építési övezet területén kizárólag nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(14) A Vi-Sz/3, Vi-Sz/5, Vi-Sz/7, Vi-Sz/14, Vi-Sz/18, Vi-Sz/19, Vi-Sz/20, Vi-Sz/21, Vi-Sz/22, Vi-Sz/26, Vi-Sz/28, Vi-Sz/32, Vi-Sz/33 és Vi-Sz/38 építési övezetek területén lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.
(14a) * A Vi-Sz/40 építési övezet területén a Füredi útra és a Böszörményi útra nyílóan a földszinten és első emeleten lakás nem helyezhető el.
(15) * A Vi-Sz/35, Vi-Sz/36 és Vi-Sz/37 építési övezetek területén telkenként legfeljebb 2400 m2 bruttó kereskedelmi szintterület létesíthető.
(16) * A Vi-Sz/34 építési övezet telkén maximum 12 lakás vagy azzal megegyező vendégszoba számú szállás rendeltetési egység létesíthető.
(17) A Vi-Sz/6, Vi-Sz/8, Vi-Sz/9 és Vi-Sz/23 építési övezetek területén az iroda rendeltetési egység bruttó szintterülete telkenként legfeljebb 1000 m2 nagyságban létesíthető.
(18) A Vi-Sz építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 6. pont 6.2. alpontja határozza meg.
79. § (1) A Vi-IK építési övezet területén kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató és
c) közlekedési célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) A Vi-IK építési övezet területén a felszínen – kivéve a pinceszintek megközelítését szolgáló útfelületet – a személygépkocsik közlekedése számára közlekedési út nem létesíthető.
(3) A Vi-IK építési övezet paramétereit a 2. melléklet 6. pont 6.3. alpontja határozza meg.
80. § (1) * A Gip építési övezet területe a környezetre jelentős hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös, vagy nagy zajterhelést okozó rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A Gip építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) különlegesen veszélyes rendeltetést tartalmazó épület,
b) bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmény
helyezhető el.
(3) A Gip építési övezetek területén a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló és nem a szennyvíz előtisztítására szolgáló egyedi szennyvíztisztító kisberendezés nem helyezhető el.
(4) * A Gip/1 építési övezet területén
a) a telek és a telken lévő főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő kiegészítő rendeltetésként olyan oktatási és sportolási célú épületek és építmények is elhelyezhetők, amelyek használatuk során az általános gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozzák,
b) az előkert 0 méter,
c) a közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban kizárólag porta és fedett kerékpártároló építmények helyezhetők el,
d) támfal és a telkek határán kerítéssel egybeépített támfal létesíthető,
e) * magánút – egyedi útügyi méretezés alapján – 16 méternél kisebb szélességgel is kialakítható.
(5) A Gip építési övezetek területén az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet mentén 100 méter széles sávban csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely nem növeli a jelenlegi zajterhelési állapotot a lakóterületen.
(6) A Gip/1 építési övezet határától 1000 m-es távolságon belül újonnan lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el és állattartó telep nem létesíthető.
(7) A Gip építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 7. pont 7.1. alpontja határozza meg.
81. § (1) A Gip-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmények helyezhetők el.
(2) A Gip-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 7. pont 7.2. alpontja határozza meg.
82. § (1) A Gá építési övezet területe a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenység célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál a (2)–(4) bekezdés figyelembevételével.
(2) A Gá építési övezet területén főépítményben az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek –
a) igazgatás, iroda,
b) * hitéleti, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális,
c) sport és
d) egyéb közösségi szórakoztató
rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(3) A Gá építési övezet területén kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete legfeljebb 10000 m² lehet.
(4) A Gá építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.
(5) A Gá építési övezet területén ipari gazdasági rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, a közös telekhatár felőli 10 méteres sávon belül nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 10 méterre telepített, gazdasági főtevékenység végzésére szolgáló épület és a telekhatár között csak előlépcső és előtető épületrész, vagy a gazdasági tevékenységhez köthető zaj- és légszennyezéssel nem járó létesítmény helyezhető el.
(6) A Gá építési övezet területén – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap nem határozza meg másképpen – a kialakítható legkisebb telekszélesség a 2. melléklet 8. pontja szerint meghatározott
a) 900 – 1100 m2 legkisebb telekméret esetén 25 méter,
b) 2000 – 2500 m2 legkisebb telekméret esetén 30 méter,
c) * 4000 – 6000 m2 legkisebb telekméret esetén 50 méter, kivételt képez a Gá-Ip/21 építési övezet, ahol 40 méter.
(7) A Gá építési övezet területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló és nem a szennyvíz előtisztítására szolgáló egyedi szennyvíztisztító kisberendezés nem helyezhető el.
83. § (1) * A Gá-Ip építési övezetek gazdasági, valamint ipari tevékenységhez köthető, továbbá nem a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgáló területek.
(1a) * A Gá-Ip építési övezetek területén az (1) bekezdésben és a 82. § (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl a fő rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m2 alapterülettel lakó rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(1b) * A Gá-Ip/23 építési övezetek területén az (1) bekezdésben, az (1a) bekezdésben és a 82. § (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl olyan iroda, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó és szállás rendeltetésű épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(1c) * A Gá-Ip/1 építési övezet területén a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területen a védett régészeti érték (Szepes-halom1.) védelmének biztosítása érdekében csak egyszintes növényállomány telepíthető.
(1d) * A Határ út menti Gá-Ip/13 építési övezet területén kizárólag nem a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.
(2) A Gá-Ip építési övezetek területén
a) az előkert mérete amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másképp nem jelöli KÖu övezet mentén 15 méter, Kt-Kk övezet mentén 10 méter, kivételt képez
aa) * a Gá-Ip/1, Gá-Ip/2, Gá-Ip/3, Gá-Ip/4, Gá-Ip/5, Gá-Ip/12, Gá-Ip/20, Gá-Ip/28 és Gá-Ip/29 építési övezetek területe, ahol 0 méter,
ab) a Gá-Ip/2 építési övezet területe, ahol Kt-Kk övezet mentén 0 méter, és a közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló helyezhető el,
ac) * a Gá-Ip/8, Gá-Ip/10, Gá-Ip/24, Gá-Ip/25, Gá-Ip/26 és a Gá-Ip/27 építési övezetek területe, ahol a Kt-Kk övezet mentén a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5 méter,
ad) * a Gá-Ip/19 építési övezet területe, ahol a Harsona utca mentén 10 méter,
ae) * a Gá-Ip/21 építési övezet területe, ahol a KÖu övezet mentén 10 méter, a Kt-Kk övezet mentén 0 méter, és a Kt-Kk közterületi telekhatártól mért 5 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló helyezhető el,
af) * a Köntösgát sor menti Gá-Ip/15 építési övezet területe, ahol a KÖu övezet mentén a kialakult állapotnak megfelelő és a közterületi telekhatártól mért 15 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló helyezhető el,
ag) * a Gá-Ip/22 építési övezet területe, ahol a KÖu övezet mentén 0 méter, és a közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló helyezhető el,
ah) * a Gá-Ip/22 építési övezet területe, ahol a Kt-Kk övezet mentén 0 méter, és a közterületi telekhatártól mért 5 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló helyezhető el,
b) * a Bajor út menti, az M35 gyorsforgalmi út és a 354. számú főút csomópontjának környezetében lévő Gá-Ip/21, valamint a Gá-Ip/22 építési övezetek kivételével a közterületi és oldalsó telekhatár mentén a kerítés mellett legalább 1 méter széles sövényt kell telepíteni, mely növénytelepítés megszakítható, amennyiben a rendeltetéshez szükséges parkolók az előkerti sávban már kialakításra kerültek.
(3) A Gá-Ip/1, Gá-Ip/2, Gá-Ip/3, Gá-Ip/4 és Gá-Ip/5 építési övezetek területén nagy telekterületű ipari, logisztikai rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el, ahol
a) a nagy telekterületű ipari, logisztikai célú építményeket kiszolgáló és legfeljebb közepes tűzrendészeti kockázati osztályú épületek elhelyezése esetén az oldalkert legkisebb mérete 6 méter, azonban az oldalkertre néző homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 7,5 métert,
b) a nagy telekterületű ipari, logisztikai célú építményeket kiszolgáló és magas tűzrendészeti kockázati osztályú épületek elhelyezése esetén az oldalkert legkisebb mérete 10 méter, azonban az oldalkertre néző homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 12,5 métert,
c) az előírt legnagyobb épületmagasság értéke – a technológia igazolása mellett – 5 méterrel növelhető.
(3a) * A Mikepércsi út mentén lévő Gá-Ip/5 építési övezet területén a közcélú feladatellátás céljára szolgáló légimentő bázis telephely is kialakítható.
(3b) * Az M35 gyorsforgalmi út és a 354. számú főút csomópontjának környezetében lévő Gá-Ip/21 építési övezet területén a fő rendeltetés szerinti épületek használatba vételéig az építési beruházás megvalósítása során a kivitelezési munkák elvégzéséhez szükséges munkavállalók által ideiglenesen használt, munkásszállónak nem minősülő, de az OTÉK 104/A. §-ában foglaltaknak maradéktalanul megfelelő szállás jellegű épület elhelyezése a telekalakítással kialakuló építési telken belül megengedett, amennyiben ezen szállás jellegű épület teljes közművesítettséggel rendelkezik, azzal, hogy a szállás jellegű épülethez nem kötelező gépjármű várakozóhelyeket biztosítani.
(4) A Gá-Ip építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.1. alpontja határozza meg.
84. § (1) * A Gá-É, Gá-Ny, Gá-D, Gá-K és Gá-Eb építési övezetek területe kereskedelem, szolgáltatás rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgáló terület, amely használata az általános gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozza.
(1a) * A Gá-É, Gá-Ny, Gá-D, Gá-K és Gá-Eb építési övezetek területén az (1) bekezdésben és a 82. § (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl a fő rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m2 alapterülettel lakó rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(2) * A Gá-É/1, Gá-Eb/6 és Gá-Eb/8 építési övezetek területén
a) az általános gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozó termelő és raktározási célú tevékenységet is magába foglaló építmény is elhelyezhető,
b) olyan telek irányába, ahol a lakórendeltetést tartalmazó épület elhelyezése megengedett, a közös telekhatártól 30 méteren belül gazdasági célú építmény nem létesíthető.
(3) * A Gá-É/2 és Gá-É/6 építési övezetek területén
a) az általános gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozó termelő és raktározási célú tevékenységet, valamint oktatási és kutatási rendeltetést tartalmazó épület(ek) is elhelyezhető(k).,
b) az előkert mérete 0 méter,
c) a közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló elhelyezhető.
(4) A Gá-É/5 építési övezet területén kizárólag köztemető rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű gazdasági építmények helyezhetők el.
(4a) * A Gá-É/6 építési övezet területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetést tartalmazó épületeken túl kutatási rendeltetést tartalmazó épület(ek) is elhelyezhető(k).
(4b) * A Gá-É/6 építési övezet területén az ivóvízellátás, a csapadékvíz elvezetés, illetve kezelés, a gázellátás biztosítása a közüzemi közműhálózat kialakításáig a vonatkozó hatósági előírások megtartásával egyedi módon, műszakilag megfelelő helyettesítő berendezéssel pótolható, a szennyvíz időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztároló műtárggyal is történhet.
(5) A Gá-D/2 építési övezet területén a 2. mellékletben meghatározott „Legnagyobb épületmagasság” legfeljebb 12,5 méterrel és a „Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó” 0,7-tel növelhető repülőtérhez kapcsolódó rendeltetést tartalmazó épület esetén.
(6) A Gá-D/12 építési övezet területén a Mikepércsi út – Somlyai utca kereszteződésénél a 2. mellékletben meghatározott „Legnagyobb épületmagasság” a településkép előnyös alakítása érdekében legfeljebb két méterrel növelhető új épület létesítése esetén.
(6a) * A Gá-K/10 építési övezet területén
a) az (1a) bekezdésben meghatározott lakó rendeltetést tartalmazó épület,
b) a 82. § (1) bekezdésében rögzített raktár rendeltetésű építmény,
c) a 82. § (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseket tartalmazó épület
nem helyezhető el.
(7) * A Gá-K/1, Gá-K/9, Gá-K/10, Gá-Eb/1, Gá-Eb/6, a Gá-Eb/8 és Gá-É/6 építési övezetek területén közműpótló műtárgyként hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.
85. § (1) A Gá-É építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.2. alpontja határozza meg.
(2) A Gá-Ny építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.3. alpontja határozza meg.
(3) A Gá-D építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.4. alpontja határozza meg.
(4) A Gá-K építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.5. alpontja határozza meg.
(5) A Gá-Eb építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.6. alpontja határozza meg.
86. § (1) A Gá-Ü építési övezet területén kizárólag üzemanyagtöltő állomások és azokat kiszolgáló, kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A Gá-Ü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.7. alpontja határozza meg.
87. § (1) A Gá-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A Gá-En építési övezet területén közműpótló műtárgyként zárt szennyvíztároló is elhelyezhető.
(3) A Gá-En építési övezet paramétereit a 2. melléklet 8. pont 8.8. alpontja határozza meg.
88. § (1) * A K-Ker építési övezet elsősorban a 10000 m2 bruttó szintterületet meghaladó nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények és azok rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Ker építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek –
a) kereskedelmi, szolgáltató és
b) közösségi szórakoztató
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) A K-Ker építési övezetek területén iroda rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) A K-Ker építési övezetek területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló,
c) hulladéktartály-tároló és
d) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(5) A K-Ker építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 9. pontja határozza meg.
89. § (1) * A K-Okt építési övezet területe a környezetüktől eltérő sajátos jellemzőkön túlmutató szereppel rendelkező közhasználatú oktatási rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) * A K-Okt építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – oktatási, kutatási, sportolási és annak működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A K-Okt építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
90. § (1) A K-Okt/1 építési övezet területén
a) * oktatási, kutatási és napi fogyasztási cikket értékesítő kereskedelmi épületek, valamint ezek működését biztosító kiszolgáló és kapcsolódó rendeltetésű építmények helyezhetők el,
b) önálló terepszint alatti építményként kizárólag sajátos építményfajták helyezhetők el,
c) épülethez csatlakozó terepszint alatti építmény építési helyen kívül is elhelyezhető,
d) a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 50% lehet és
e) sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.
(1a) * A Bánk területén található K-Okt/5 építési övezetek telkein a 89. § (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl egészségügyi, szociális, hitéleti rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.
(2) A K-Okt/2 építési övezet területén, ha az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli, az elő- és hátsókert mérete 10 méter, az oldalkert mérete 6 méter.
(3) A K-Okt/5 építési övezet területén közműpótló műtárgyként hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.
(4) A K-Okt/6 építési övezet területén sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.
(4a) * A Postakert utca menti K-Okt/6 építési övezet területén magánút – egyedi útügyi méretezés alapján – 12 méternél kisebb szélességgel is kialakítható.
(5) A K-Okt építési övezet paramétereit a 2. melléklet 10. pontja határozza meg.
91. § (1) * A K-Eü építési övezet területe az egészségügyi szakellátáshoz tartozó, nagy területigényű, az általános alapfokú ellátó szerepet meghaladó közhasználatú egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Eü építési övezet területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – az egészségügy körébe tartozó rendeltetések és annak működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A K-Eü építési övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
c) hulladéktartály-tároló és
d) kerti építmény
helyezhető el.
92. § (1) A K-Eü/1 építési övezet területén
a) egészségügyi rendeltetés, oktatási és kutatási épületek, valamint ezek működését biztosító kiszolgáló és kapcsolódó rendeltetésű építmények helyezhetők el,
b) önálló terepszint alatti építményként kizárólag sajátos építményfajták helyezhetők el,
c) épülethez csatlakozó terepszint alatti építmény építési helyen kívül is elhelyezhető,
d) a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 50% lehet és
e) sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.
(2) A K-Eü/2 építési övezet területén sem a 2. mellékletben meghatározott paraméterek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott paraméterek nem léphetők túl.
(3) A K-Eü/3 építési övezet területén a Kt-Kk övezet mentén az előkert mérete 0 méter.
(4) A K-Eü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 11. pontja határozza meg.
93. § (1) * A K-Sp építési övezet területe az elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Sp építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A K-Sp építési övezetek területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
94. § (1) A K-Sp/3 építési övezet területén a Dóczy József utca mentén az előkert mérete 0 méter.
(2) * A K-Sp/3, K-Sp/5 és K-Sp/6 építési övezetek területén sport, szállás, kulturális, nevelési, oktatási és ezeket kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.
(3) A K-Sp építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 12. pontja határozza meg.
95. § (1) * A K-Nk építési övezet területe növénykertek és az azt kiszolgáló rendeltetéseket tartalmazó építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Nk/1 építési övezet területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(3) A K-Nk/1 építési övezet területén
a) az idegenforgalomhoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szálláshely szolgáltató-, vendéglátási- és sportépítmények, a lovas turizmust szolgáló állattartó építmények, a termálfürdőzés építményei, illetőleg oktatási-, művelődési- és kutatási építmények, valamint ezek kiszolgáló építményei, továbbá a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 80 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység helyezhető el,
b) a homlokzatmagasság a 2. mellékletben megengedett „Legnagyobb épületmagasságot” legfeljebb egy homlokzat hosszának a felén és legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg,
c) egyes speciális funkciójú, jellegüknél fogva nagyobb magasságot igénylő építmények közül csak az idegenforgalomhoz, a sporthoz, az ismeretszerzéshez és a szabadidő eltöltéshez kapcsolódók helyezhetők el (különösen kilátó, csúszdatorony, strand csúszda, versenyirányító torony), amelyek legmagasabb pontja legfeljebb 30 méter lehet,
d) közműpótló műtárgyként hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.
(4) A K-Nk/2 építési övezet területén
a) kizárólag a magán növénykert létesítéséhez és fenntartásához szükséges rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el,
b) a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.
(5) A K-Nk építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 13. pontja határozza meg.
96. § (1) * A K-Hon építési övezet területe kizárólag honvédelmi, illetve belbiztonsági célokat szolgáló és azt kiegészítő rendeltetést tartalmazó építmény elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Hon építési övezet paramétereit a 2. melléklet 14. pontja határozza meg.
97. § (1) * A K-Hull építési övezet területe a települési szilárd és folyékony hulladék tárolását, valamint a hulladék kezelését, feldolgozását, hasznosítását szolgáló és a tevékenységhez szorosan kötődő, rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, azt kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Hull építési övezet területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék nem helyezhető el.
(3) A K-Hull/1 építési övezet esetében közműpótló műtárgyként zárt szennyvíztároló is elhelyezhető.
(4) A K-Hull építési övezet paramétereit a 2. melléklet 15. pontja határozza meg.
98. § (1) * A K-Közl építési övezet területe a közösségi közlekedési hálózatok végállomásai és a járműpark tárolását, üzemi felkészítését, karbantartását szolgáló járműtárolók és mindezek működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgáló terület. A területen továbbá egyéb közlekedési létesítmények és P+R parkolók is létesíthetőek.
(2) A K-Közl/1 építési övezet területén a közműpótló műtárgyak közül szélkerék, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.
(3) A K-Közl építési övezet paramétereit a 2. melléklet 16. pontja határozza meg.
99. § (1) * A K-Mü építési övezet területe a mezőgazdasági termelési (növénytermesztés, állattenyésztés), feldolgozási, erdőgazdálkodási, kutatási, valamint egyéb kiegészítő tevékenységek (különösen gépjármű állomány, mezőgazdasági gépek tárolása, fenntartása) folytatására szolgáló építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Mü építési övezet területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésű főépítményt kiszolgáló épületenként legfeljebb a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység elhelyezhető.
(3) A K-Mü építési övezet területén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy használatbavételi, fennmaradási engedéllyel rendelkező lakó rendeltetés megtartható, azonban új nem alakítható ki.
(4) A K-Mü építési övezet területén csak a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő és a használat jellegéhez igazodó raktár és legfeljebb nettó 100 m2 alapterülettel rendelkező kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés helyezhető el.
(5) * A K-Mü építési övezet területén az előírt legnagyobb épületmagasság értéke – a technológia igazolása mellett –az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság értékének legfeljebb háromszorosáig növelhető.
100. § (1) A K-Mü építési övezet területén a közművesítettség mértékét és az elhelyezhető szennyvíz közműpótló fajtáját az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap határozza meg a következők szerint:
a) közművesítettség meghatározása:
aa) teljes közművesítettség esetén: T,
ab) részleges közművesítettség esetén: R,
ac) hiányos közművesítettség esetén: H,
b) alkalmazható szennyvíz közműpótló meghatározása:
ba) szennyvíz közműpótló elhelyezése nem megengedett: 0,
bb) zárt szennyvíztároló elhelyezése megengedett: Z,
bc) hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezése megengedett: E,
bd) hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény elhelyezése megengedett: K.
(2) A K-Mü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 17. pontja határozza meg.
101. § (1) * A K-Rek építési övezet területe a lakosság és a turizmus számára pihenést, kikapcsolódást szolgáló közhasználatú rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Rek építési övezetek területén – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – a rekreáció körébe tartozó és annak működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A K-Rek építési övezetek területén a melléképítmények közül – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló és szélkerék,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
102. § (1) A K-Rek/2 építési övezet területén a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területen háromszintes növényállományt kell telepíteni.
(2) A K-Rek/1 és a K-Rek/5 építési övezet területén
a) szabadidő eltöltést, rekreációt szolgáló rendeltetések céljára szolgáló építmények, üdülő rendeltetés céljára szolgáló épület, üdülőtábor, kemping és ezt kiszolgáló építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak,
b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató, kulturális építmények,
c) állattartó épületek közül kizárólag lovasturizmust szolgáló lóistálló helyezhető el,
d) parkoló és garázs csak az 5. melléklet szerinti rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számára alakítható ki.
(3) A K-Rek/1 építési övezet területén közműpótló műtárgyként hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezhető.
(4) A K-Rek/2 építési övezet területén szabadidő eltöltést és rekreációt szolgáló rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(5) * A K-Rek/3 jelű építési övezet területén az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Jelentős gyalogos kapcsolat” kialakításához szükséges terület nem keríthető le és az előkert mérete 0 méter.
(6) A K-Rek/7 építési övezet területén a lovas és horgász sporttal és turizmussal kapcsolatos rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges egyéb rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(7) A K-Rek építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 18. pontja határozza meg.
103. § (1) * A K-Vü építési övezetek területe kizárólag városgazdálkodási, igazgatási, büntetés-végrehajtási és üzemeltetési rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésére szolgáló terület.
(2) * A K-Vü építési övezetek területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység elhelyezhető.
(3) A K-Vü építési övezetek területén a közműpótló műtárgyak közül egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.
(4) A K-Vü/2 építési övezet területén kizárólag igazgatási, büntetés-végrehajtási rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(5) A K-Vü/3 építési övezet területén kizárólag a vízellátást szolgáló gépházak, épített medencék és egyéb technológiai építmények, valamint a működéshez szükséges kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(6) A K-Vü/4 építési övezet területén kizárólag állatmenhely és a működéshez szükséges kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(7) A K-Vü építési övezetek paramétereit a 2. melléklet 19. pont 19.1. alpontja határozza meg.
104. § (1) * A K-Vü-En építési övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-Vü-En építési övezet paramétereit az 2. melléklet 19. pont 19.2. alpontja határozza meg.
105. § (1) * A K-En építési övezet területe a megújuló energiaforrások hasznosításának sajátos építményfajtái és a funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A K-En építési övezet paramétereit az 2. melléklet 20. pontja határozza meg.
106. § (1) * A KÖu övezet területe a gyorsforgalmú hálózat elemeinek, az I. rendű és II. rendű főútvonalak, az országos mellékutak és a városi gyűjtőutak, ezek kollektor pályáinak és szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, keskeny nyomtávú vasútvonalak és iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények, kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖu övezet területén I. rendű és II. rendű főútvonalak területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.
(3) A KÖu övezet területén tervezett utak esetében önálló kerékpáros infrastruktúra (kétoldali irányhelyes kerékpár sáv, kerékpárút) elhelyezését biztosítani kell.
(4) A KÖu övezet területén épület és kioszk – P+R parkoló terület kivételével – nem helyezhető el.
(4a) * A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a KÖu övezet területén elhelyezhető a kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó önálló rendeltetési egység épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere.
(5) A KÖu övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.1. alpontja határozza meg.
107. § (1) * A Kt-Kk övezet területe a kiszolgáló utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények, kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén a Kt-Kk-S övezet és az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „P+R parkoló számára fenntartott terület és minimális férőhelyszáma”-ként meghatározott területek kivételével épület nem helyezhető el.
(2a) * A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kt-Kk-S övezet területén elhelyezhető a kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó önálló rendeltetési egység épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere.
(3) A Kt-Kk-S övezet területe jelentősebb közösségi közlekedési végállomások, ahhoz kapcsolódó üzemi létesítmények és épületek elhelyezésére, valamint P+R parkolók kialakítására szolgáló terület.
(4) A Kt-Kk övezetek paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.2. alpontja határozza meg.
108. § (1) * A Kt-Kgy övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, közúti-vasúti (villamos) pályák, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények, kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza elhelyezésére szolgál.
(2) * A Kt-Kgy övezet területén – kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó önálló rendeltetési egység épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítóterének kivételével – épület nem helyezhető el.
(3) A Kt-Kgy övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.3. alpontja határozza meg.
109. § (1) A KÖk övezet területe kizárólag vasúti pálya, keskeny nyomtávú vasút, valamint azok megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá iparvágányok, a közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek és a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) * A KÖk övezet területén a vasúti közlekedéshez kapcsolódó iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), valamint a személyzet számára szolgáló lakás építményei helyezhetők el.
(3) A KÖk övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.4. alpontja határozza meg.
110. § (1) A KÖl övezet területe kizárólag repülőtér, valamint a működéséhez kapcsolódó egyéb közlekedési elemek, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖl övezet területén a közlekedést kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, raktározási, szálláshely rendeltetésű és parkolási építmények épületei helyezhetőek el.
(3) A KÖl övezet paramétereit a 3. melléklet 1. pont 1.5. alpontja határozza meg.
111. § (1) * A Z és Kt-Zkk övezetekben területet az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon jelölt „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” és a „Vízműkút belső védőterület”-ként jelölt területek kivételével csak közbiztonsági okból lehet elzárni.
(2) * A Z és Kt-Zkk övezetek területén
a) játszótér,
b) közkert,
c) díszkert,
d) kutyafuttató,
e) közösségi kert és
f) dísztó
alakítható ki.
(3) * A Z és Kt-Zkk övezetek területén
a) * kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó rendeltetést tartalmazó épületek,
b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
d) terület fenntartásához szükséges építmények,
e) nyilvános illemhelyek,
f) a parkolás építményei és
g) épülethez kapcsolódó, akadálymentesítést szolgáló liftek, rámpák
helyezhetők el.
(4) * A Z és Kt-Zkk övezetek területén
a) a környezeti terheléstől védendő rendeltetéseknek, különösen a pihenő- és játszóhelyeknek megfelelő védelmet nyújtó növényállományt kell kialakítani,
b) a telepített lombos fák számának el kell érnie az övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 100 m2-re után legalább 1 db-ot,
c) * csak az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Jelentős önálló, terepszint alatti gépjárműtároló (önálló mélygarázs) és minimális férőhelyszáma” jellel meghatározott területen belül helyezhető el önálló mélygarázs, ha a terepszint alatti beépítés fölött legalább 60%-ban 80 centiméternél vastagabb termőföldrétegű tetőkert kerül kialakításra,
d) * ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen”-ként jelölt területet jelöl, ott épület(ek) – amennyiben az övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag ezen területen belül, ennek hiányában bárhol elhelyezhetők.
112. § (1) A Z-Vp övezetbe a 10 hektárnál nagyobb rekreációs jelentőségű zöldterületek tartoznak.
(2) A Z-Vp övezet területén
a) 1 db illemhely az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen”-ként jelölt területen kívül is elhelyezhető,
b) kulturális rendeltetésű építmény és a főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő kiegészítő rendeltetésként szálloda és panzió is elhelyezhető,
c) * meglévő, önálló helyrajzi számmal rendelkező úszótelkek területe 100%-ig beépíthető.
(3) A Z-Vp övezet területének minden megkezdett 5000 m²-e után 1 db kioszk helyezhető el, legfeljebb 20 m2 alapterülettel.
(4) A Z-Vp övezet területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.1. alpontja határozza meg.
113. § (1) A Z-Kp övezetbe az 1 és 10 hektár közötti méretű rekreációs jelentőségű zöldterületek tartoznak.
(2) A Z-Kp övezet területén 1 db illemhely az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen”-ként meghatározott területen kívül is elhelyezhető.
(3) A Z-Kp övezet területének minden megkezdett 5000 m²-e után 1 db kioszk helyezhető el, legfeljebb 20 m2 alapterülettel.
(4) A Z-Kp övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.2. alpontja határozza meg.
114. § (1) A Z-Kk és Kt-Zkk övezetbe az 1 hektárnál kisebb területű rekreációs jelentőségű zöldterületek tartoznak.
(2) A Z-Kk és Kt-Zkk övezetek területén az övezetek paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.3. alpontja határozza meg.
115. § (1) * A Z-Vke övezet területén kizárólag az ivóvízszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó épület, valamint ezen belül kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó rendeltetés helyezhető el.
(2) A Z-Vke övezet területén meglévő, ivóvíz-szolgáltatási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó rendeltetésű építmény nem bővíthető.
(3) A Z-Vke övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.4. alpontja határozza meg.
116. § (1) A Kt-Fk övezetbe a nagyarányú burkolt felülettel rendelkező közterek tartoznak.
(2) A Kt-Fk övezet területén
a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
c) nyilvános illemhelyek,
d) parkolás építményei és
e) épülethez kapcsolódó, akadálymentesítést szolgáló liftek, rámpák,
f) * kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere
helyezhetők el.
(3) A Kt-Fk övezet területének minden megkezdett 5000 m²-e után 1 db kioszk helyezhető el, legfeljebb 20 m2 alapterülettel.
(4) A Kt-Fk övezet területén a telepített lombos fák számának el kell érnie az övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 200 m2-e után legalább 1 db-ot.
(5) A Kt-Fk övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 2. pont 2.5. alpontja határozza meg.
117. § (1) Az E övezetbe tartozó, de még nem beerdősült területek mezőgazdasági célú hasznosítása, továbbá a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó létesítmények telepítése ideiglenesen, a tényleges igénybevételig megengedett.
(2) Az E övezet területén új vasúti iparvágány nem alakítható ki.
(3) * Az E övezet területén a 2003. július 1-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, statikailag állékony lakó, illetve idegenforgalmi,, kiskereskedelmi, szolgáltató, valamint mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül
a) lakó, idegenforgalmi,, kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb bruttó 50 m2,
b) mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb bruttó 100 m2
szintterülettel bővíthető. A bővítéssel önálló, új rendeltetési egység nem jöhet létre.
(4) Az E övezet területén rendeltetésmódosítás kizárólag akkor megengedett, ha az a terület környezeti, közlekedési terhelését csökkenti a meglévő rendeltetéshez képest.
(5) * Az E övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet elzárni. Továbbá az övezetben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb a 3. mellékletben az övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mértékkel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb azoknál 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat.
(6) * Az E–V övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.
118. § (1) Az E-V övezetbe az elsődlegesen természetvédelmi és környezetvédelmi célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.
(2) Az E-V/1 övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei helyezhetők el.
(3) Az E-V/2 övezet területén az épületnek nem minősülő
a) közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei,
b) pihenést, testedzést szolgáló építmények és
c) ismeretterjesztést szolgáló építmények
helyezhetők el.
(4) Az E-V-En övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések helyezhetők el.
(5) Az E-V övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 3. pont 3.1. alpontja határozza meg.
119. § (1) Az E-G övezetbe elsődlegesen a meglévő és tervezett gazdasági rendeltetésű erdőterületek tartoznak, amelyeknél a gazdasági haszonvétel a meghatározó.
(2) Az E-G övezet területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 3. pont 3.2. alpontja határozza meg.
120. § (1) Az E-K övezetbe a rekreációs, turisztikai célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.
(2) Az E-K övezet területén a közjóléti funkcióhoz kapcsolódóan
a) * kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó rendeltetést szolgáló épületek,
b) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények,
c) sportcélú ló tartásához kapcsolódó építmények,
d) ismeretterjesztési célú építmények,
e) a terület fenntartásához szolgáló építmények és
f) közlekedési és közműépítmények
helyezhetők el.
(3) Az E-K övezet területén elhelyezett épületekhez legfeljebb azoknál kétszer nagyobb, közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.
(4) Az E-K övezetben a megengedett legnagyobb parkolóterület legfeljebb 200 m2 lehet.
(4a) * Az E–K övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.
(5) Az E-K övezetek területén az övezet paramétereit a 3. melléklet 3. pont 3.3. alpontja határozza meg.
121. § (1) A Tk övezetbe az ex lege védett lápok, egyéb értékes vizes élőhelyek, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre érdemes területek tartoznak, amelyeken erdőgazdálkodás vagy természetkímélő gyep- és nádgazdálkodás kivételével mezőgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak.
(2) A Tk övezet területén
a) épületet elhelyezni nem lehet,
b) épületnek nem minősülő építmény kivételesen, csak a természetvédelmi szempontok figyelembevételével helyezhető el.
(3) A Tk övezet területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) A Tk övezet területén az Országos Erdőállomány Adattár által nyilvántartott erdőterületeken kívül erdőtelepítés nem végezhető.
(5) * A Tk övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.
122. § (1) Az Má és Mk övezetek területén
a) szabadidős, sportolási célú építmények csak legalább 5 ha telekterületen és
b) * szállás, valamint kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó rendeltetésű épület legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel
helyezhető el.
(2) *
(3) Az Má és Mk övezetek területén az 1.4. melléklet tervlapján „Átlagosnál jobb minőségű termőföld”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területeken, továbbá kiváló termőhelyi adottságú szántó, országos természetvédelemmel érintett területen (művelésből már kivont ilyen státuszú területek kivételével) új birtokközpont nem létesíthető.
(4) Az Má és Mk övezetek területén birtokközpont telkének megközelítése Kt-Kk övezetbe tartozó közúton keresztül nem megengedett.
(5) * Az Má és Mk övezetek területén a 2003. július 1-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, statikailag állékony, lakó, illetve idegenforgalmi,, kiskereskedelmi, szolgáltató, valamint mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül
a) lakó, idegenforgalmi,, kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület esetén a teleknagyságtól függetlenül legfeljebb bruttó 50 m2,
b) mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazó épület esetén legalább 2000 m2 telekterületen legfeljebb bruttó 200 m2
szintterülettel bővíthető, azonban a bővítéssel önálló, új rendeltetési egység nem jöhet létre.
(6) Az Má és Mk övezetek területén rendeltetésmódosítás kizárólag akkor megengedett, ha az a terület környezeti, közlekedési terhelését csökkenti a meglévő rendeltetéshez képest.
(7) * Az Má és Mk övezetekben erdő művelési ágú földrészletet is tartalmazó területek erdőgazdálkodási célú hasznosításával összefüggő építmények helyezhetők el, az övezetekre vonatkozó előírások betartásával.
(8) * Az Má/2 övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.
123. § (1) Az Má övezetbe jellemzően a zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozási és ‐tárolási, valamint haszonállat‐tartási célú nagytelkes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) * Az Má övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az Má/1 övezet területén gazdasági épület
a) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 1 ha telekterületen,
b) * szántó, rét, legelő művelési ág és művelés alól kivett terület esetén legalább 3 ha telekterületen
helyezhető el.
(4) Az Má/1 övezet területén gazdasági épület nádas művelési ág esetén nem helyezhető el.
(5) Az Má/1 övezet területén lakóépület
a) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 5 ha telekterületen,
b) * szántó művelési ág és művelés alól kivett terület esetén legalább 10 ha telekterületen
helyezhető el.
(6) Az Má/1 övezet területén lakóépület rét, legelő, nádas művelési ág esetén nem helyezhető el.
(7) Az Má/1 övezet területén
a) * önálló lakóépületként egy lakó rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 alapterülettel,
b) új tanya nem létesíthető,
c) a telken épület az úttengelytől legalább 11 méterre helyezhető el és
d) üzemi épületek épületmagasságának szabályozott megengedett legnagyobb értéke növelhető a technológia igazolása mellett.
124. § (1) Az Má/2 övezetbe a környezeti, tájvédelmi, valamint ökológiai okból nem beépíthető általános mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az Má/2 övezet területén
a) nyomvonal jellegű építmény,
b) kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,
c) honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgy,
d) természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást szolgáló épület és
e) legeltetéses állattartást szolgáló épület
helyezhető el.
(3) Az Má/2 övezet területén telkenként egy, legfeljebb 100 m2 beépített alapterületű épület helyezhető el.
(4) Az Má/2 övezet területén birtokközpont kialakítása nem megengedett.
125. § (1) Az Má-En övezetbe az energiaközmű létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.
(2) Az Má-En övezet területén kizárólag az energiaszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Má övezet paramétereit a 3. melléklet 4. pontja határozza meg.
126. § (1) Az Mk övezetbe a zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozási és ‐tárolási, valamint kishaszonállat‐tartási célú kistelkes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az Mk/1 övezetbe a korlátozott használatú kertes mezőgazdasági területek tartoznak.
(3) * Az Mk/1 övezet területén
a) szántó, rét, legelő, nádas művelési ágú, valamint 3000 m2 alatti művelés alól kivett telek nem építhető be,
b) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
c) 720 m2–1500 m2 közötti, kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken legfeljebb egy gazdasági épület és egy pince létesíthető,
d) 1500 m2–3000 m2 közötti, kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken legfeljebb három gazdasági épület és egy pince létesíthető,
e) 3000 m2 feletti, kizárólag szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban nyilvántartott vagy művelés alól kivett telken legfeljebb három gazdasági épület és egy pince, továbbá kiegészítő rendeltetésként napi fogyasztási cikket értékesítő, legfeljebb 80 m2 nettó alapterületű kereskedelmi épület létesíthető,
f) lakóépület és hozzá tartozó gazdasági épületek csak 6000 m2 feletti, kizárólag szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban nyilvántartott vagy művelés alól kivett telken létesíthetők.
g) gazdasági rendeltetésű épület esetén az épületmagasság legfeljebb 3,5 méter lehet,
h) a gazdasági rendeltetésű épület alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t,
i) önálló lakóépület legfeljebb 300 m2 alapterületen létesíthető, legfeljebb egy lakó rendeltetési egységgel,
j) a telken épület az úttengelytől legalább 11 méterre helyezhető el,
k) az úttengelytől számított 6 méteren belül rámpa nem helyezhető el és fa nem ültethető.
(4) Az Mk/1 övezetben állattartás céljára szolgáló építmény a teleknagyságtól függetlenül elhelyezhető. Az állattartás céljára szolgáló építmény által elfoglalt terület nem haladhatja meg a beépíthető nettó alapterület 30%-át. Állattartó telep az övezetben nem létesíthető.
(5) Az Mk övezet paramétereit a 3. melléklet 5. pontja határozza meg.
127. § (1) A V övezet területén
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények,
c) közhasználatú, szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények és
d) természetvédelemmel kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
(2) A V övezet
a) területén épület nem helyezhető el,
b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
c) területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
128. § * A V-F övezetbe az állandó vízáramlású, természetes vagy mesterséges vízfolyások és részben azok parti sávjai, valamint azok környezetében lévő záportározók területei tartoznak.
129. § A V-Á övezetbe a településszerkezeti jelentőségű, természetes és mesterséges tavak, tározók, valamint a fenntartási területeik tartoznak.
130. § A V-Szá övezetbe a belvízveszélyes területek csapadékvíz-mentesítését szolgáló szikkasztó árkok, valamint a fenntartási területeik tartoznak.
131. § (1) A Kb-En övezet területén a megújuló energiaforrások hasznosításának sajátos építményfajtái és a funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetőek el.
(2) A Kb-En övezet területén elhelyezett létesítményt be kell keríteni.
(3) A Kb-En övezet paramétereit a 3. melléklet 6. pontja határozza meg.
132. § (1) * A Kb-Arb övezetbe a különleges, beépítésre nem szánt közhasználatú gyűjteményes kertek tartoznak. Az övezet területén a főépítményt kiszolgáló épületek mellett oktatási, kutatási és intézmény üzemeltetési célú épületek is elhelyezhetők.
(2) A Kb-Arb övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló és
f) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(3) * A Kb-Arb/2 övezet területén legfeljebb 1 db, a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el, legfeljebb nettó 100 m2 alapterülettel.
(4) A Kb-Arb övezetek paramétereit a 3. melléklet 7. pontja határozza meg.
133. § (1) A Kb-T övezetbe a köztemetők és vallásfelekezeti temetők tartoznak.
(2) A Kb-T övezet területén
a) portaépület,
b) temetőiroda,
c) ravatalozó,
d) hamvasztómű,
e) kegyeleti-hitéleti épület,
f) üzemeltetői szociális épület,
g) üzemeltetői műhely és munkagép-, illetve járműtároló és
h) illemhely
helyezhető el.
(3) A Kb-T övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) komposztáló és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(4) A Kb-T övezet területén legfeljebb 1 db, a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el, legfeljebb nettó 80 m2 alapterülettel.
(5) A Kb-T övezet lezárt temetők területén kegyeleti park kialakításán kívül építési tevékenység nem végezhető.
(6) A Kb-T övezet területén
a) sírboltok alapterülete legfeljebb 30 m2, magassága legfeljebb 3,5 méter,
b) urnasírok, urnafalak magassága legfeljebb 2 méter,
c) * síremlék maximális magassága a szegélyalap szintjétől gyermek- és urnasírnál 1,2 méter, felnőtt sírnál 1,8 méter
lehet.
(7) A Kb-T övezet paramétereit a 3. melléklet 8. pontja határozza meg.
134. § (1) A Kb-Hull övezet területén kizárólag a települési szilárd és folyékony hulladék (szennyvíz és iszap) kezelését, feldolgozását, hasznosítását szolgáló és a veszélyes hulladékok kezelését szolgáló építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.
(2) A Kb-Hull övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló és
f) gáz-, folyadék- és ömlesztett anyagtároló
helyezhető el.
(3) A Kb-Hull övezet paramétereit 3. melléklet 9. pontja határozza meg.
135. § (1) A Kb-Rek övezetbe a rekreációs célú, jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületek tartoznak.
(2) A Kb-Rek övezet területén
a) kulturális,
b) * kereskedelmi rendeltetések közül vendéglátó,
c) turisztikai,
d) sportolási, rekreációs és
e) ismeretterjesztő
rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(3) A Kb-Rek övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(4) * A Kb-Rek övezet területén a meglévő és annak működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek fenntarthatók és elhelyezhetők, amennyiben az övezet előírásai arról másképp nem rendelkeznek. A működéshez szükséges épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb 100 m2 alapterületű lakás helyezhető el.
(4a) * A Kb-Rek övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek.
(5) * A Kb-Rek/6 jelű övezet területén kizárólag szállás, szolgáltató, szabadidő, állatpark rendeltetést tartalmazó épületek és azok működéséhez szükséges egyéb kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.
(6) A Kb-Rek övezetek paramétereit az 3. melléklet 10. pontja határozza meg.
135/A. § * (1) A Kb-Log övezet területe a raktározási, termelő és logisztikai tevékenységi célú, továbbá szolgáltató rendeltetésű építmények, valamint egyéb kiegészítő és ezeket kiszolgáló tevékenységek folytatására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-Log övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) gáz-, folyadék- és ömlesztett anyagtároló és
f) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(3) A Kb-Log övezet területén közterületi telekhatártól mért 10 méteres sávban porta és fedett kerékpártároló építmények elhelyezhetők.
(4) A Kb-Log/1 övezetek területén közműpótló műtárgyként hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.
(5) * A Kb-Log övezet szabályozási határértékeit a 3. melléklet 11. pontja határozza meg.
135/B. § * (1) A Kb-Log-Mü övezet területén a mezőgazdasági termeléssel és termékfeldolgozással összefüggő raktározási, termelő és logisztikai tevékenységi célú, továbbá szolgáltató rendeltetésű építmények, valamint egyéb kiegészítő és ezeket kiszolgáló tevékenységek folytatására szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) A Kb-Log-Mü övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) gáz-, folyadék- és ömlesztett anyagtároló és
f) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(3) A Kb-Log-Mü övezet területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésű főépítményt kiszolgáló épületként a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység is elhelyezhető.
(4) A Kb-Log-Mü övezetek területén közműpótló műtárgyként hatóság által engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető.
(5) A Kb-Log-Mü övezet szabályozási határértékeit a 3. melléklet 11.2. alpontja határozza meg.
135/C. § * (1) A Kb-B övezetbe a beépítésre nem szánt nyersanyag kitermelésre szolgáló területek tartoznak.
(2) A Kb-B övezet területén a nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló és annak működéséhez szükséges kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épületek fenntarthatók és helyezhetők el.
(3) A Kb-B övezet területén a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(4) A Kb-B övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 12. pontja határozza meg.
136. § Ez a rendelet 2021. február 1. napján lép hatályba.
136/A. § * E rendeletnek a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) módosított 83. § (1b) bekezdését, 99/B. alcímét, 1.1. mellékletét, 1.2. mellékletét, 2. mellékletét és 3. mellékletét a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
136/B. § * E rendeletnek a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 28/2023. (X. 19.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) módosított 27. § (5) – (6) bekezdését, 42. § (10) bekezdését és 71. § (9a) bekezdését a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
136/C. § * E rendeletnek a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 35/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) módosított 70. § (6) bekezdését és 1.1. mellékletét a Módr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
137. § *
Dr. Szekeres Antal címzetes főjegyző | Dr. Papp László polgármester |
1.1. Nagyvárosias telepszerű lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítés mód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Ln-T/1 | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | 50 | KÉ | |
3 | Ln-T/2 | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | 40 | KÉ | |
4 | Ln-T/3 | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | 20 | KÉ | |
5 | Ln-T/AI1 | KÉ | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 30 | 1,25 | |
6 | Ln-T/AI2 | KÉ | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 15 | 1,25 | |
7 | Ln-T/AI3 | 14000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 30 | 1,25 | |
8 | Ln-T/AI4 | KÉ | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,60 | |
9 | Ln-T/AI5 | KÉ | szabadonálló | 50 | 7,0 | 9,5 | 30 | 1,60 | |
10 | Ln-T/AI6 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 13,0 | 30 | 1,60 | |
11 | Ln-T/P1 | 4000 | szabadonálló | 80 | - | 15,0 | 10 | 4,00 | |
12 | Ln-T/P2 | 5000 | szabadonálló | 80 | - | 9,5 | 10 | 2,40 | |
13 | Ln-T/P3 | 3000 | szabadonálló | 80 | - | 9,5 | 10 | 2,40 |
1.2. Nagyvárosias szabadonálló lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítés mód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Ln-SZ/1 | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | 30 | KÉ | |
3 | Ln-SZ/2 | 1100 | szabadonálló | 30 | - | 14,0 | 30 | 1,40 | |
4 | Ln-SZ/3 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 15,0 | 30 | 1,00 | |
5 | Ln-SZ/4 | KÉ | szabadonálló | 40 | - | 13,0 | 30 | 1,60 | |
6 | Ln-SZ/5 | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | 30 | KÉ | |
7 | Ln-SZ/6 | 9000 | szabadonálló | 30 | - | 15,0 | 50 | 1,50 | |
8 | Ln-SZ/7 | 5000 | szabadonálló | 30 | - | 15,0 | 30 | 1,50 | |
9 | Ln-SZ/8 | 1100 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 9,5 | 30 | 1,00 | |
10 * | Ln-SZ/9 | 5000 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 30 | 1,50 |
1.3. Nagyvárosias zártsorú lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítés mód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Ln-Z/1 | KÉ | zártsorú | KÉ | - | KÉ | 30 | KÉ | |
3 | Ln-Z/2 | KÉ | zártsorú | 80 | - | 13,0 | 10 | 3,20 | |
4 | Ln-Z/3 | 1100 | zártsorú | 60 | - | 13,0 | 20 | 2,60 | |
5 | Ln-Z/4 | 900 | zártsorú | 40 | - | 13,0 | 30 | 1,80 | |
6 * | Ln-Z/5 | 1500 | zártsorú | 60 | – | 12,5 | 20 | 3,00 |
1.4. Nagyvárosias vízkezelési és -tárolási terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítés mód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Ln-Vke | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
2.1. * Belvárosi kisvárosias lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lk-B/1 | 900 | zártsorú | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,50 | |
3 | Lk-B/2 | 900 | zártsorú | KÉ | - | 7,5 | KÉ | 1,50 | |
4 | Lk-B/3 | 1000 | zártsorú | 50 | - | 10,0 | 40 | 1,25 | |
5 | Lk-B/4 | 900 | zártsorú | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,75 | |
6 | Lk-B/5 | 1000 | zártsorú | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,75 | |
7 | Lk-B/6 | 4000 | KÉ | 40 | - | 9,5 | 20 | 1,25 | |
8 | Lk-B/7 | 1100 | zártsorú | 50 | - | 6,5 | 40 | 1,00 | |
9 | Lk-B/8 | 400 | zártsorú | 50 | - | 7,5 | 40 | 0,75 | |
10 | Lk-B/9 | 600 | zártsorú | 40 | - | 6,5 | 40 | 1,00 | |
11 | Lk-B/10 | 1100 | zártsorú | 50 | - | 9,5 | 30 | 2,00 | |
12 | Lk-B/11 | 1000 | zártsorú | 50 | - | 7,5 | 30 | 1,00 | |
13 | Lk-B/12 | 600 | zártsorú | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,25 | |
14 | Lk-B/13 | 2500 | zártsorú | 50 | - | 9,5 | 40 | 1,50 | |
15 | Lk-B/14 | 720 | zártsorú | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,50 | |
16 | Lk-B/15 | 800 | zártsorú | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,75 | |
17 | Lk-B/16 | 800 | zártsorú | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,75 | |
18 | Lk-B/17 | 900 | zártsorú | 50 | - | 12,5 | 30 | 2,00 | |
19 * | Lk-B/18 | 1000 | KÉ | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ | |
20 | Lk-B/19 | 1000 | zártsorú | 40 | - | 6,5 | 40 | 1,00 | |
21 | Lk-B/AI1 | 9000 | zártsorú | 40 | - | 12,5 | 30 | 1,75 | |
22 | Lk-B/AI2 | 4500 | zártsorú | 40 | - | 12,5 | 30 | 1,50 | |
23 | Lk-B/AI3 | KÉ | zártsorú | 30 | - | 7,5 | 40 | 0,75 | |
2.2. Külső városi kisvárosias lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 * | Lk-K/1 | 900 | zártsorú | 40 | 8,5 | 12,5 | 40 | 1,60 | |
3 | Lk-K/2 | 2500 | szabadonálló | 40 | 8,5 | 12,5 | 40 | 1,25 | |
4 * | Lk-K/3 | 900 | szabadonálló | 40 | 8,5 | 12,5 | 40 | 1,50 | |
5 | Lk-K/4 | 2500 | szabadonálló | 30 | 8,5 | 12,5 | 50 | 1,25 | |
6 | Lk-K/5 | 19000 | szabadonálló | 25 | 8,5 | 12,5 | 50 | 1,00 | |
7 | Lk-K/6 | 900 | zártsorú | 40 | 7,0 | 9,5 | 40 | 1,25 | |
8 * | Lk-K/7 | 900 | szabadonálló | 40 | 7,0 | 9,5 | 40 | 1,35 | |
9 | Lk-K/8 | 4000 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 9,5 | 50 | 1,00 | |
10 | Lk-K/9 | 2500 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 9,5 | 50 | 1,00 | |
11 | Lk-K/10 | 900 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 9,5 | 50 | 1,00 | |
12 | Lk-K/11 | 900 | szabadonálló | 25 | 7,0 | 9,5 | 50 | 0,75 | |
13 | Lk-K/12 | 4000 | zártsorú | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
14 | Lk-K/13 | 600 | zártsorú | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
15 | Lk-K/14 | 300 | zártsorú | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
16 | Lk-K/15 | 180 | zártsorú | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
17 | Lk-K/16 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
18 | Lk-K/17 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
19 | Lk-K/18 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
20 | Lk-K/19 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
21 | Lk-K/20 | 450 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
22 | Lk-K/21 | 720 | - | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
23 | Lk-K/22 | 720 | - | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
24 * | Lk-K/23 | 180 | zártsorú | 50 | - | 7,5 | 30 | 1,00 | |
25 | Lk-K/24 | 300 | zártsorú | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,80 | |
26 | Lk-K/25 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,65 | |
27 | Lk-K/26 | 800 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,65 | |
28 | Lk-K/27 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
29 | Lk-K/28 | 450 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,65 | |
30 | Lk-K/29 | 800 | szabadonálló | 20 | - | 6,0 | 60 | 0,40 | |
31 | Lk-K/30 | 180 | ikres | 50 | - | 6,0 | 30 | 1,00 | |
32 | Lk-K/31 | 450 | ikres | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
33 | Lk-K/32 | 600 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
34 | Lk-K/33 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 5,5 | 40 | 0,65 | |
35 * | Lk-K/34 | 300 | zártsorú | 40 | - | 5,5 | 40 | 0,80 | |
36 | Lk-K/35 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 5,5 | 50 | 0,65 | |
37 | Lk-K/36 | 1100 | szabadonálló | 20 | - | 5,5 | 60 | 0,70 | |
38 | Lk-K/37 | 360 | zártsorú | 40 | - | 5,0 | 40 | 0,60 | |
39 | Lk-K/38 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,60 | |
39a. * | Lk-K/39 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 6,5 | 55 | 0,65 | |
39b * | Lk-K/40 | 250 | ikres | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,75 | |
39c * | Lk-K/41 | 13 000 | szabadonálló | 40 | 7,0 | 12,5 | 40 | 1,60 | |
39d * | Lk-K/42 | 720 | - | 40 | - | 6,0 | 40 | 1,00 | |
39e * | Lk-K/43 | 1000 | szabadonálló | 40 | – | 12,5 | 40 | 1,6 | |
40 * | Lk-K/AI1 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 15,0 | 20 | 1,50 | |
41 | Lk-K/AI2 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 40 | 0,70 | |
42 | Lk-K/AI3 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 7,5 | 50 | 0,70 | |
43 | Lk-K/AI4 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
44 | Lk-K/AI5 | 720 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
45 | Lk-K/AI6 | 4000 | - | 20 | - | 9,5 | 50 | 0,70 | |
46 | Lk-K/AI7 | 1100 | - | 50 | 8,5 | 12,5 | 20 | 1,25 |
2.3. Kisvárosias telepszerű lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 * | Lk-T | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | 9,5 | KÉ | 1,50 |
2.4. Kisvárosias energiaközmű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lk-En | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
3.1. * Intenzív kertvárosias lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lke-I/1 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
3 | Lke-I/2 | 720 | - | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
4 | Lke-I/3 | 1100 | szabadonálló | 20 | - | 6,0 | 65 | 0,40 | |
5 | Lke-I/4 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
6 | Lke-I/5 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
7 | Lke-I/6 | 900 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
8 | Lke-I/7 | 720 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
9 | Lke-I/8 | 600 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
10 | Lke-I/9 | 300 | zártsorú | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,70 | |
11 | Lke-I/10 | 600 | ikres | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,60 | |
12 | Lke-I/11 | 600 | oldalhatáron álló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
13 | Lke-I/AI1 | 2500 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,70 | |
3.2. Laza kertvárosias lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lke-L/1 | 600 | zártsorú | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
3 | Lke-L/2 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,50 | |
4 | Lke-L/3 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,60 | |
5 | Lke-L/4 | 720 | - | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,60 | |
6 * | Lke-L/5 | 1100 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
7 * | Lke-L/6 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
8 | Lke-L/7 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
9 | Lke-L/8 | 900 | oldalhatáron álló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,40 | |
10 | Lke-L/9 | 720 | oldalhatáron álló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,50 | |
11 | Lke-L/10 | 600 | oldalhatáron álló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
12 | Lke-L/11 | 600 | zártsorú | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
13 | Lke-L/12 | 300 | zártsorú | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
14 | Lke-L/13 | 180 | zártsorú | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,80 | |
15 | Lke-L/14 | 600 | - | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,80 | |
16 | Lke-L/15 | 1100 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,40 | |
17 | Lke-L/16 | 900 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,40 | |
18 | Lke-L/17 | 720 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
19 | Lke-L/18 | 600 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
20 | Lke-L/19 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
21 | Lke-L/20 | 900 | szabadonálló | 25 | - | 4,5 | 60 | 0,40 | |
22 | Lke-L/21 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
23 | Lke-L/22 | 720 | szabadonálló | 25 | - | 4,5 | 60 | 0,45 | |
24 | Lke-L/23 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,60 | |
25 | Lke-L/24 | 900 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
26 | Lke-L/25 | 600 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,60 | |
27 | Lke-L/26 | 720 | zártsorú | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
28 | Lke-L/27 | 600 | ikres | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
29 | Lke-L/28 | 1100 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,45 | |
30 | Lke-L/29 | 900 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,45 | |
31 | Lke-L/30 | 720 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,45 | |
32 | Lke-L/31 | 600 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,45 | |
33 * | Lke-L/32 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
34 | Lke-L/AI1 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 12,5 | 50 | 1,00 | |
35 | Lke-L/AI2 | 2500 | - | 30 | - | 9,5 | 50 | 0,80 | |
36 | Lke-L/AI3 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,80 | |
37 | Lke-L/AI4 | 2500 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,70 | |
38 | Lke-L/AI5 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 7,5 | 65 | 0,50 | |
39 | Lke-L/AI6 | 900 | - | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,80 | |
40 | Lke-L/AI7 | 2500 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
41 | Lke-L/AI8 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
42 | Lke-L/AI9 | 2500 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 |
3.3. * Józsai kertvárosias lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lke-J/1 | 1100 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,65 | |
3 | Lke-J/2 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
4 | Lke-J/3 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,60 | |
5 | Lke-J/4 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,50 | |
6 | Lke-J/5 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
7 | Lke-J/6 | 900 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
8 | Lke-J/7 | 600 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,60 | |
9 | Lke-J/8 | 900 | zártsorú | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
10 | Lke-J/9 | 600 | zártsorú | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
11 | Lke-J/10 | 1100 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,35 | |
12 | Lke-J/11 | 900 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
13 | Lke-J/12 | 900 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
14 | Lke-J/13 | 720 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
15 | Lke-J/14 | 600 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
16 | Lke-J/15 | 600 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
17 | Lke-J/16 | 600 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
18 | Lke-J/17 | 600 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
19 | Lke-J/18 | 450 | zártsorú | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
19a * | Lke-J/19 | 900 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 60 | 0,40 | |
20 | Lke-J/AI1 | 4000 | - | 30 | - | 9,5 | 45 | 0,80 | |
21 | Lke-J/AI2 | 2500 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,70 | |
22 | Lke-J/AI3 | 2500 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
23 * | Lke-J/AI4 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,50 | |
3.4. Egyéb különálló belterület, kertvárosias lakóterület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lke-Kb/1 | 1100 | szabadonálló | 20 | - | 6,0 | 65 | 0,35 | |
3 | Lke-Kb/2 | 1100 | szabadonálló | 20 | - | 4,5 | 65 | 0,35 | |
4 | Lke-Kb/3 | 900 | szabadonálló | 25 | - | 4,5 | 60 | 0,40 | |
5 * | Lke-Kb/4 | 900 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 | |
6 | Lke-Kb/5 | 900 | szabadonálló | 20 | - | 4,5 | 65 | 0,40 | |
7 * | Lke-Kb/6 | 2500 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,60 | |
8 | Lke-Kb/7 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,50 | |
9 | Lke-Kb/8 | 720 | - | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,50 | |
10 | Lke-Kb/9 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
11 | Lke-Kb/10 | 720 | oldalhatáron álló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,50 | |
12 | Lke-Kb/11 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,60 | |
13 | Lke-Kb/12 | 900 | szabadonálló | 25 | - | 4,5 | 60 | 0,40 | |
14 | Lke-Kb/AI1 | 2000 | szabadonálló | 25 | - | 6,0 | 60 | 0,50 | |
15 | Lke-Kb/AI2 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,40 |
3.5. Kertvárosias energiaközmű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lke-En | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Lf/1 | 720 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,35 | |
3 | Lf/2 | 720 | szabadonálló | 20 | - | 4,5 | 65 | 0,30 | |
4 | Lf/3 | 900 | szabadonálló | 20 | - | 4,5 | 65 | 0,30 | |
5 | Lf/4 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 5,5 | 50 | 0,35 | |
6 | Lf/5 | 1100 | - | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,35 | |
7 | Lf/6 | 1100 | szabadonálló | 20 | - | 4,5 | 65 | 0,35 | |
8 | Lf/7 | 1100 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,30 | |
9 | Lf/8 | 1100 | szabadonálló | 20 | - | 5,5 | 65 | 0,30 | |
10 | Lf/9 | 900 | szabadonálló | 20 | - | 4,5 | 65 | 0,30 | |
11 | Lf/10 | 720 | - | 30 | - | 5,5 | 50 | 0,35 | |
12 | Lf/AI1 | 3500 | szabadonálló | 30 | - | 4,5 | 50 | 0,30 | |
13 | Lf/AI2 | 1100 | szabadonálló | 20 | - | 5,5 | 65 | 0,20 | |
5.1. Városközpont terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Vt-Vk/1 | 900 | szabadonálló | 80 | - | 18,0 | 10 | 4,75 | |
3 | Vt-Vk/2 | 1100 | zártsorú | 50 | - | 7,5 | 40 | 0,75 | |
4 | Vt-Vk/3 | 900 | zártsorú | 50 | - | 7,5 | 30 | 1,00 | |
5 | Vt-Vk/4 | 900 | zártsorú | 60 | - | 7,5 | 20 | 1,00 | |
6 * | Vt-Vk/5 | 900 | zártsorú | 50 | - | 6,5 | 30 | 1,00 | |
7 | Vt-Vk/6 | 1100 | zártsorú | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,75 | |
8 * | Vt-Vk/7 | 900 | KÉ | 80 | - | 9,5 | 10 | 2,50 | |
9 * | Vt-Vk/8 | 900 | zártsorú | 60 | - | 12,5 | 20 | 2,75 | |
10 | Vt-Vk/9 | 900 | zártsorú | 60 | - | 15,0 | 20 | 2,25 | |
11 | Vt-Vk/10 | 1000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 2,00 | |
12 | Vt-Vk/11 | 1000 | zártsorú | 70 | - | 7,5 | 10 | 1,50 | |
13 * | Vt-Vk/12 | 1000 | zártsorú | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,75 | |
14 | Vt-Vk/13 | 1100 | zártsorú | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,75 | |
15 | Vt-Vk/14 | 1100 | zártsorú | 80 | - | 9,5 | 10 | 2,50 | |
16 * | Vt-Vk/15 | 1100 | zártsorú | 60 | - | 23,0 | 20 | 5,00 | |
17 | Vt-Vk/16 | 1000 | zártsorú | 50 | - | 12,5 | 30 | 2,00 | |
18 | Vt-Vk/17 | 1100 | zártsorú | 60 | - | 12,5 | 20 | 2,00 | |
19 | Vt-Vk/18 | 1100 | zártsorú | 70 | - | 12,5 | 10 | 2,25 | |
20 * | Vt-Vk/19 | 1000 | zártsorú | 80 | - | 15,0 | 10 | 3,25 | |
21 | Vt-Vk/20 | KÉ | ké | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ | |
22 | Vt-Vk/21 | 1000 | zártsorú | KÉ | - | 15,0 | KÉ | 2,50 | |
23 | Vt-Vk/22 | 1000 | zártsorú | 60 | - | 16,0 | 20 | 3,00 | |
24 | Vt-Vk/23 | 1200 | zártsorú | 80 | - | 18,0 | 10 | 3,00 | |
25 | Vt-Vk/24 | 1500 | zártsorú | 60 | - | 12,5 | 20 | 2,50 | |
26 * | Vt-Vk/25 | 1500 | zártsorú | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,75 | |
27 | Vt-Vk/26 | 1500 | zártsorú | 60 | - | 12,5 | 20 | 2,50 | |
28 | Vt-Vk/27 | 3000 | szabadonálló | 60 | - | 12,5 | 20 | 2,50 | |
29 | Vt-Vk/28 | 1500 | zártsorú | 80 | - | 15,0 | 0 | 4,00 | |
30 | Vt-Vk/29 | 2500 | zártsorú | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,25 | |
31 | Vt-Vk/30 | 2500 | zártsorú | KÉ | - | 15,0 | KÉ | 5,00 | |
32 | Vt-Vk/31 | 2500 | zártsorú | KÉ | - | 12,5 | KÉ | 3,50 | |
33 * | Vt-Vk/32 | 3000 | KÉ | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ | |
34 | Vt-Vk/33 | 3000 | zártsorú | 70 | - | 18,0 | 20 | 3,50 | |
35 | Vt-Vk/34 | 3000 | zártsorú | 80 | - | 16,0 | 10 | 4,00 | |
36 * | Vt-Vk/35 | 3500 | zártsorú | 50 | - | 16,0 | 30 | 2,00 | |
37 | Vt-Vk/36 | 4000 | zártsorú | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,25 | |
38 * | Vt-Vk/37 | 1000 | zártsorú | 80 | - | 16,0 | 10 | 3,50 | |
39 * | Vt-Vk/38 | 400 | zártsorú | 80 | - | 12,5 | 10 | 3,50 | |
40 | Vt-Vk/39 | 4000 | zártsorú | KÉ | - | 15,0 | KÉ | 5,00 | |
41 | Vt-Vk/40 | 5000 | szabadonálló | 40 | - | 15,0 | 40 | 2,50 | |
42 | Vt-Vk/41 | 1100 | zártsorú | 80 | - | 12,5 | 10 | 2,50 | |
43 | Vt-Vk/42 | 6000 | zártsorú | 60 | - | 12,5 | 20 | 2,00 | |
44 * | Vt-Vk/43 | 1100 | zártsorú | 80 | - | 18,0 | 10 | 4,00 | |
45 * | Vt-Vk/44 | KÉ | zártsorú | 80 | - | 20,0 | 20 | 3,50 | |
46 | Vt-Vk/45 | KÉ | zártsorú | 50 | - | 16,0 | 30 | 3,00 | |
47 * | Vt-Vk/46 | 2000 | zártsorú | 80 | - | 12,5 | 10 | 3,20 | |
48 | Vt-Vk/47 | KÉ | zártsorú | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,75 | |
49 | Vt-Vk/48 | 2000 | zártsorú | 60 | - | 12,5 | 10 | 2,50 | |
50 | Vt-Vk/49 | 3000 | zártsorú | 60 | - | 16,0 | 20 | 2,50 | |
51 | Vt-Vk/50 | 1100 | zártsorú | 90 | - | 18,0 | 10 | 4,25 | |
52 | Vt-Vk/51 | KÉ | zártsorú | 60 | - | 15,0 | 20 | 2,25 | |
53 | Vt-Vk/52 | KÉ | zártsorú | 70 | - | 22,0 | 10 | 3,50 | |
54 | Vt-Vk/53 | KÉ | zártsorú | 80 | - | 10,0 | 10 | 2,50 | |
55 | Vt-Vk/54 | KÉ | zártsorú | 80 | - | 12,5 | 10 | 3,25 | |
56 | Vt-Vk/55 | KÉ | zártsorú | 80 | - | 22,0 | KÉ | 5,50 | |
57 | Vt-Vk/56 | KÉ | zártsorú | 80 | - | 15,0 | 10 | 4,00 | |
58 | Vt-Vk/57 | KÉ | zártsorú | KÉ | - | 9,5 | KÉ | 3,00 | |
59 | Vt-Vk/58 | KÉ | zártsorú | KÉ | - | 22,0 | KÉ | KÉ | |
60 | Vt-Vk/59 | KÉ | zártsorú | KÉ | - | 25,0 | KÉ | KÉ | |
61 | Vt-Vk/60 | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | 5,50 | |
62 | Vt-Vk/61 | 720 | zártsorú | 80 | - | 12,5 | KÉ | 2,50 | |
63 | Vt-Vk/62 | 6000 | zártsorú | KÉ | - | 15,0 | KÉ | 4,25 | |
63a * | Vt-Vk/63 | 4000 | zártsorú | 85 | - | 25,0 | 0 | 6,7 | |
63b * | Vt-Vk/64 | 900 | zártsorú | 60 | - | 18,0 | 20 | 3,25 | |
63c * | Vt-Vk/65 | 1000 | zártsorú | 80 | - | 11,50 | 15 | 2,50 | |
63d * | Vt-Vk/66 | 1100 | zártsorú | 70 | - | 18,0 | 10 | 2,75 | |
64 | Vt-Vk/AI1 | 5000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,75 | |
65 * | Vt-Vk/AI2 | 900 | zártsorú | 50 | - | 16,0 | 40 | 2,00 |
5.2. Városközponti telepszerű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Vt-Vk-T | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
5.3. Helyi központ terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Vt-Hk-J/1 | 900 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 2,00 | |
3 | Vt-Hk-J/2 | 900 | zártsorú | 40 | - | 12,5 | 50 | 1,60 | |
4 | Vt-Hk-M/1 | 2500 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 50 | 1,00 | |
5 | Vt-Hk-M/2 | 1100 | szabadonálló | 50 | 7,0 | 12,5 | 30 | 1,75 | |
6 | Vt-Hk-M/3 | 1100 | szabadonálló | 50 | - | 7,5 | 30 | 1,25 | |
6a * | Vt-Hk-M/4 | 1100 | szabadonálló | 60 | - | 12,5 | 30 | 1,75 | |
7 | Vt-Hk-H/1 | 600 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,75 | |
8 | Vt-Hk-H/2 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,40 | |
9 * | Vt-Hk-H/3 | 720 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 0,75 | |
9a * | Vt-Hk-H/4 | 600 | oldalhatáron álló | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,75 | |
10 | Vt-Hk-T/1 | 900 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 1,25 | |
11 * | Vt-Hk-T/2 | 5000 | szabadonálló | 50 | – | 16,5 | 30 | 1,50 | |
12 * | Vt-Hk-T/3 | 10000 | szabadonálló | 60 | – | 25,5 | 25 | 1,75 | |
13 * | Vt-Hk-T/4 | 4000 | zártsorú | 60 | – | 13,0 | 35 | 1,50 | |
14 * | Vt-Hk-T/5 | 7000 | szabadonálló | 60 | – | 25,5 | 15 | 2,00 | |
15 | Vt-Hk-A/1 | 4000 | szabadonálló | 40 | 8,5 | 15,0 | 40 | 2,25 | |
16 | Vt-Hk-A/2 | 4000 | szabadonálló | 40 | 8,5 | 12,5 | 40 | 2,00 | |
17 * | Vt-Hk-A/3 | 900 | zártsorú | 50 | – | 12,5 | 30 | 2,00 | |
18 * | Vt-Hk-A/4 | 13 000 | zártsorú | 50 | - | 15,0 | 30 | 2,00 |
6.1. * Vegyes, jellemzően zártsorú beépítésű intézmény terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Vi-Z/1 | 1100 | zártsorú | 60 | 7,0 | 12,5 | 20 | 2,50 | |
3 | Vi-Z/2 | 1100 | zártsorú | 60 | 7,0 | 15 | 20 | 3,50 | |
4 | Vi-Z/3 | 1100 | zártsorú | 60 | 8,5 | 12,5 | 20 | 2,00 | |
5 | Vi-Z/4 | 6000 | zártsorú | 60 | - | 15,0 | 20 | 2,00 | |
6 | Vi-Z/5 | 10000 | zártsorú | 80 | - | 15,0 | 5 | 4,00 | |
7 | Vi-Z/6 | 4000 | zártsorú | 80 | - | 9,5 | 10 | 3,00 | |
8 | Vi-Z/7 | 2500 | zártsorú | 80 | - | 15,0 | 5 | 4,00 | |
9 | Vi-Z/8 | 4000 | zártsorú | 30 | - | 25 | 50 | 2,50 | |
10 | Vi-Z/9 | 10000 | zártsorú | 60 | - | 25,0 | 30 | 5,00 | |
6.2. Vegyes, jellemzően szabadonálló beépítésű intézmény terület
A | B | c | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Vi-Sz/1 | 35000 | szabadonálló | 15 | - | 9,5 | 70 | 0,50 | |
3 | Vi-Sz/2 | 29000 | szabadonálló | 20 | - | 7,5 | 60 | 0,50 | |
4 | Vi-Sz/3 | 10000 | szabadonálló | 60 | - | 25,0 | 20 | 5,00 | |
5 | Vi-Sz/4 | 10000 | szabadonálló | 50 | - | 15,0 | 30 | 2,50 | |
6 | Vi-Sz/5 | 10000 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,60 | |
7 | Vi-Sz/6 | 10000 | szabadonálló | 40 | 7,0 | 9,5 | 40 | 1,25 | |
8 | Vi-Sz/7 | 10000 | szabadonálló | 30 | - | 12,5 | 50 | 1,25 | |
9 | Vi-Sz/8 | 10000 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 12,5 | 50 | 1,00 | |
10 | Vi-Sz/9 | 10000 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 9,5 | 50 | 1,00 | |
11 | Vi-Sz/10 | 6000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,25 | |
12 | Vi-Sz/11 | 6000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,25 | |
13 | Vi-Sz/12 | 6000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,25 | |
14 | Vi-Sz/13 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 15,0 | 30 | 2,50 | |
15 | Vi-Sz/14 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 15,0 | 30 | 2,50 | |
16 | Vi-Sz/15 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 2,00 | |
17 | Vi-Sz/16 | 4000 | szabadonálló | 50 | 8,5 | 12,5 | 30 | 2,00 | |
18 * | Vi-Sz/17 | 4000 | szabadonálló | 50 | 9,5 | 12,5 | 20 | 2,00 | |
19 * | Vi-Sz/18 | 4000 | szabadonálló | 40 | – | 13,0 | 40 | 2,00 | |
20 | Vi-Sz/19 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 15,0 | 40 | 2,00 | |
21 | Vi-Sz/20 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,60 | |
22 | Vi-Sz/21 | 4000 | szabadonálló | 40 | 7,0 | 9,5 | 30 | 1,25 | |
23 | Vi-Sz/22 | 4000 | szabadonálló | 40 | 7,0 | 9,5 | 40 | 1,25 | |
24 | Vi-Sz/23 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 15 | 50 | 2,50 | |
25 | Vi-Sz/24 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 12,5 | 50 | 1,25 | |
26 | Vi-Sz/25 | 4000 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 12,5 | 30 | 1,25 | |
27 | Vi-Sz/26 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 50 | 1,00 | |
28 | Vi-Sz/27 | 3500 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
29 | Vi-Sz/28 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,25 | |
30 | Vi-Sz/29 | 2000 | szabadonálló | 80 | - | 9,5 | 10 | 1,00 | |
31 | Vi-Sz/30 | 2500 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 50 | 1,00 | |
32 | Vi-Sz/31 | 2500 | szabadonálló | 20 | - | 9,5 | 60 | 1,00 | |
33 | Vi-Sz/32 | 1500 | szabadonálló | 50 | - | 15,0 | 30 | 2,50 | |
34 | Vi-Sz/33 | 1500 | szabadonálló | 40 | 7,0 | 9,5 | 40 | 1,25 | |
35 | Vi-Sz/34 | 1100 | szabadonálló | 60 | - | 7,5 | 20 | 1,50 | |
36 * | Vi-Sz/35 | 1100 | szabadonálló | 80 | - | 7,5 | 10 | 2,50 | |
37 | Vi-Sz/36 | 1100 | szabadonálló | 50 | 8,5 | 12,5 | 30 | 2,00 | |
38 | Vi-Sz/37 | 1100 | szabadonálló | 30 | 7,0 | 9,5 | 50 | 1,00 | |
39 | Vi-Sz/38 | 600 | szabadonálló | 100 | - | 25,0 | 0 | 8,00 | |
40 * | Vi-Sz/39 | 180 | szabadonálló | 80 | KÉ | KÉ | KÉ | KÉ | |
41 * | Vi-Sz/40 | 4000 | szabadonálló | 50 | – | 16,0 | 30 | 2,00 |
6.3. Vegyes, intermodális csomópont intézmény terület
A | B | c | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Vi-IK | KÉ | szabadonálló | 80 | 15,0 | 20,0 | 10 | 5,00 |
7.1. Általános ipari Gip jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gip/1 | 1000000 | szabadonálló | 50 | - | 30 | 30 | 1,50 | |
3 | Gip/2 | 100000 | szabadonálló | 50 | - | 30 | 30 | 1,50 | |
4 | Gip/3 | 60000 | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ | |
5 | Gip/4 | 25000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 1,50 | |
6 | Gip/5 | 10000 | szabadonálló | 50 | - | 17,5 | 30 | 1,50 | |
7 | Gip/6 | 10000 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,50 | |
8 | Gip/7 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 17,5 | 30 | 1,50 | |
9 | Gip/8 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 15,0 | 30 | 1,50 | |
10 | Gip/9 | 4000 | szabadonálló | 50 | 12,5 | 30 | 1,50 |
7.2. Általános ipari Gip-En jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gip-En | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
8.1. Általános gazdasági Gá-Ip jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 * | Gá-Ip/1 | 280000 | szabadonálló | 40 | - | 25 | 40 | 2,00 | |
3 | Gá-Ip/2 | 100000 | szabadonálló | 60 | - | 25 | 20 | 2,00 | |
4 | Gá-Ip/3 | 40000 | szabadonálló | 50 | - | 25 | 30 | 2,00 | |
5 * | Gá-Ip/4 | 40000 | szabadonálló | 60 | - | 25 | 20 | 2,00 | |
6 * | Gá-Ip/5 | 10000 | szabadonálló | 50 | - | 15 | 30 | 1,50 | |
7 | Gá-Ip/6 | 6000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 1,30 | |
8 | Gá-Ip/7 | 6000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,00 | |
9 * | Gá-Ip/8 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 25 | 1,30 | |
10 | Gá-Ip/9 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,00 | |
11 | Gá-Ip/10 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 7,5 | 30 | 0,80 | |
12 | Gá-Ip/11 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
13 | Gá-Ip/12 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
14 | Gá-Ip/13 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,40 | |
15 | Gá-Ip/14 | 2500 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 1,30 | |
16 * | Gá-Ip/15 | 2500 | szabadonálló | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,20 | |
17 | Gá-Ip/16 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,00 | |
18 | Gá-Ip/17 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
19 | Gá-Ip/18 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
20 * | Gá-Ip/19 | 1100 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,50 | |
21 | Gá-Ip/20 | 900 | szabadonálló | 60 | - | 4,5 | 20 | 0,60 | |
22 * | Gá-Ip/21 | 4000 | szabadonálló | 60 | – | 15 | 20 | 2,00 | |
23 * | Gá-Ip/22 | 5000 | szabadonálló | 60 | – | 30 | 20 | 2,00 | |
24 * | Gá-Ip/23 | 2500 | szabadonálló | 60 | – | 12,5 | 20 | 2,00 | |
25 * | Gá-Ip/24 | 4000 | szabadonálló | 60 | - | 12,5 | 12,5 | 1,30 | |
26 * | Gá-Ip/25 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 12,5 | 1,30 | |
27 * | Gá-Ip/26 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 7,5 | 12,5 | 0,80 | |
28 * | Gá-Ip/27 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 12,5 | 0,60 | |
29 * | Gá-Ip/28 | 10000 | szabadonálló | 60 | - | 25 | 20 | 2,00 | |
30 * | Gá-Ip/29 | 40000 | szabadonálló | 40 | - | 25 | 40 | 2,00 |
8.2. Általános gazdasági Gá-É jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gá-É/1 | 40000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 2,00 | |
3 | Gá-É/2 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 15 | 30 | 1,50 | |
4 | Gá-É/3 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,60 | |
5 | Gá-É/4 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
6 | Gá-É/5 | 2500 | szabadonálló | 40 | 6,0 | 40 | 0,50 | ||
7 * | Gá-É/6 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 15,0 | 30 | 2,00 |
8.3. Általános gazdasági Gá-Ny jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gá-Ny/1 | 16000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,00 | |
3 | Gá-Ny/2 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,00 | |
4 | Gá-Ny/3 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
5 | Gá-Ny/4 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 7,5 | 30 | 1,00 | |
6 | Gá-Ny/5 | 2500 | szabadonálló | 60 | - | 12,5 | 20 | 1,50 | |
7 | Gá-Ny/6 | 2500 | szabadonálló | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,00 | |
8 | Gá-Ny/7 | 2500 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,00 |
8.4. Általános gazdasági Gá-D jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gá-D/1 | 6000 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 50 | 0,60 | |
3 | Gá-D/2 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 1,30 | |
4 | Gá-D/3 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,60 | |
5 | Gá-D/4 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,00 | |
6 | Gá-D/5 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
7 | Gá-D/6 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,50 | |
8 | Gá-D/7 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 9,5 | 65 | 0,60 | |
9 | Gá-D/8 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 6,0 | 65 | 0,20 | |
10 | Gá-D/9 | 2500 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,00 | |
11 | Gá-D/10 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
12 | Gá-D/11 | 2500 | szabadonálló | 30 | - | 6,0 | 50 | 0,40 | |
13 | Gá-D/12 | 2000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
14 | Gá-D/13 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
15 | Gá-D/14 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
16 * | Gá-D/15 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,00 |
8.5. Általános gazdasági Gá-K jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gá-K/1 | 10000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
3 | Gá-K/2 | 10000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
4 * | Gá-K/3 | 4000 | szabadonálló | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,50 | |
5 | Gá-K/4 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 1,30 | |
6 | Gá-K/5 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,60 | |
7 | Gá-K/6 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,30 | |
8 * | Gá-K/7 | 2500 | szabadonálló | 60 | - | 9,5 | 20 | 1,50 | |
9 | Gá-K/8 | 1000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
10 * | Gá-K/9 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
11 * | Gá-K/10 | 4000 | szabadonálló | 40 | – | 10,5 | 30 | 1,30 |
8.6. Általános gazdasági Gá-Eb jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gá-Eb/1 | 10000 | szabadonálló | 15 | - | 6,0 | 70 | 0,20 | |
3 | Gá-Eb/2 | 4000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 30 | 1,60 | |
4 | Gá-Eb/3 | 10000 | szabadonálló | 40 | - | 6,0 | 40 | 0,50 | |
5 | Gá-Eb/4 | 2500 | szabadonálló | 50 | - | 7,5 | 30 | 0,80 | |
6 | Gá-Eb/5 | 2500 | szabadonálló | 50 | - | 6,0 | 30 | 0,60 | |
7 | Gá-Eb/6 | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 0,60 | |
8 | Gá-Eb/7 | 1100 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 0,80 | |
9 | Gá-Eb/8 | 2500 | szabadonálló | 50 | - | 12,5 | 30 | 1,30 | |
10 * | Gá-Eb/9 | 10000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 |
8.7. Általános gazdasági Gá-Ü jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gá-Ü | 2500 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 20 | 0,80 |
8.8. Általános gazdasági Gá-En jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | Gá-En | KÉ | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Ker/1 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 15 | 40 | 1,70 | |
3 | K-Ker/2 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,30 | |
4 | K-Ker/3 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,50 | |
5 | K-Ker/4 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 20 | 1,30 | |
6 | K-Ker/5 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 15 | 50 | 2,00 | |
7 | K-Ker/6 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 50 | 1,00 |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Okt/1 | 100000 | szabadonálló | 40 | - | KÉ | 40 | 2,00 | |
3 | K-Okt/2 | 50000 | szabadonálló | 30 | - | 12,5 | 50 | 1,30 | |
4 | K-Okt/3 | 12000 | szabadonálló | 15 | - | 7,5 | 70 | 0,40 | |
5 | K-Okt/4 | 6000 | szabadonálló | 30 | - | 25 | 50 | 2,50 | |
6 | K-Okt/5 | 5000 | szabadonálló | 30 | - | 9,5 | 50 | 0,40 | |
7 * | K-Okt/6 | 4000 | zártsorú | 50 | - | 17,5 | 20 | 3,20 | |
8 | K-Okt/7 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 15 | 50 | 1,50 |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Eü/1 | - | szabadonálló | 40 | - | KÉ | 40 | 2,00 | |
3 | K-Eü/2 | - | szabadonálló | 25 | - | 15,5 | 40 | 1,25 | |
4 | K-Eü/3 | - | szabadonálló | 40 | - | 18,0 | 20 | 1,60 | |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Sp/1 | 50000 | szabadonálló | 15 | - | 6,0 | 70 | 0,30 | |
3 | K-Sp/2 | 40000 | szabadonálló | 20 | - | 6,0 | 65 | 0,40 | |
4 * | K-Sp/3 | 20000 | szabadonálló | 30 | - | 12,5 | 50 | 0,90 | |
5 | K-Sp/4 | 10000 | szabadonálló | 50 | - | 20,0 | 30 | 2,00 | |
6 * | K-Sp/5 | 10000 | oldalhatáron álló | 20 | - | 12,5 | 30 | 0,80 | |
7 | K-Sp/6 | 20000 | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Nk/1 | 200000 | szabadonálló | 15 | - | 7,5 | 70 | 0,30 | |
3 | K-Nk/2 | 4000 | szabadonálló | 15 | - | 5,0 | 70 | 0,25 |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Hon/1 | 40000 | szabadonálló | 40 | - | 9,5 | 40 | 1,30 | |
3 | K-Hon/2 | 20000 | szabadonálló | 40 | - | 12,5 | 40 | 1,70 | |
4 | K-Hon/3 | 4000 | szabadonálló | 15 | - | 9,5 | 70 | 0,50 | |
5 | K-Hon/4 | 20000 | szabadonálló | 10 | - | 4,5 | 75 | 0,15 |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Hull/1 | 10000 | szabadonálló | 40 | 8,5 | 12,5 | 40 | - | |
3 | K-Hull/2 | 10000 | szabadonálló | 40 | - | 6,0 | 40 | - | |
4 | K-Hull/3 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | - | |
5 | K-Hull/4 | 4000 | szabadonálló | KÉ | - | 7,5 | 50 | - |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Közl/1 | 40000 | szabadonálló | 50 | - | 9,5 | 10 | 1,30 |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Mü/1 | 4000 | szabadonálló | 10 | - | 7,5 | 40 | - | |
3 | K-Mü/2 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 7,5 | 40 | - | |
4 | K-Mü/3 | 4000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | - |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Rek/1 | 50000 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,80 | |
3 | K-Rek/2 | 40000 | szabadonálló | 20 | - | 7,5 | 65 | 0,50 | |
4 | K-Rek/3 | 30000 | szabadonálló | 40 | - | 20 | 20 | 2,00 | |
5 | K-Rek/4 | 10000 | szabadonálló | 20 | - | 10,5 | 50 | 0,70 | |
6 | K-Rek/5 | 10000 | szabadonálló | 15 | - | 7,5 | 70 | 0,40 | |
7 | K-Rek/6 | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 7,5 | 50 | 0,80 | |
8 | K-Rek/7 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 6,0 | 65 | 0,40 |
19.1. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló K-Vü jelű terület
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Vü/1 | 20000 | szabadonálló | 20 | - | 6,0 | 65 | 0,40 | |
3 | K-Vü/2 | 20000 | szabadonálló | 40 | - | 7,5 | 40 | 1,00 | |
4 | K-Vü/3 | 4000 | szabadonálló | 20 | - | 9,5 | 65 | 0,60 | |
5 | K-Vü/4 | 4000 | szabadonálló | 15 | - | 4,5 | 50 | 0,25 |
19.2. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló energiaközmű K-Vü-En jelű terület *
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-Vü-En | 10000 | szabadonálló | KÉ | - | KÉ | KÉ | KÉ |
A | B | C | D | E | F | G | H | ||
Épületmagasság | |||||||||
1 | Építési övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítésmód | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | megengedett legkisebb mértéke (m) | megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó | |
2 | K-En | 4000 | szabadonálló | 30 | - | 20 | 40 | 1,50 |
1.1. Közúti főhálózat terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | KÖu | - | 2 | - | - |
1.2. Mellékúthálózat terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | Kt-Kk | - | 2 | - | - | |
3 | Kt-Kk-S | - | 10 | - | 7,5 |
1.3. Önálló gyalogos utak terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | Kt-Kgy | - | 2 | - | - |
1.4. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési létesítmények terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | KÖk | - | 2° | 12,5°° | - | |
° Konténerterminál esetén 5% °° Konténerterminál esetén 30 méter |
1.5 Légi közlekedési létesítmények terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | KÖl | - | 2 | - | 15 |
2.1. Városi jelentőségű közpark területe
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | Z-Vp | 150000 | 2 | 7,5 | 70 |
2.2. Közpark terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | Z-Kp/1 | 10000 | 2 | 4,5 | 70 | |
3 * | Z-Kp/2 | 10000 | 3 | 7,5 | 50 | |
4 | Z-Kp/3 | 10000 | 0 | - | 50 |
2.3. Közkert terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | Z-Kk | 1000 | - | - | 60 | |
3 | Kt-Zkk/1 | 1000 | - | - | 60 | |
4 | Kt-Zkk/2 | 1000 | - | KÉ | KÉ | |
5 * | Kt-Zkk/3 | - | - | - | 60 |
2.4. Zöldterületi vízkezelési és -tárolási terület
A | B | C | D | E | ||
1 | Övezet jele | A kialakítható telek legkisebb területe (m2) | Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) | Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | |
2 | Z-Vke | KÉ | KÉ | KÉ | KÉ |
2.5. Fásított köztér terület