A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Tanácsának 7/1984. (1985. I. 31.) sz. rendelete

a lakóépületek, ingatlanok házirendjéről * 

A házirend célja, hogy meghatározza a lakóépületben tartózkodó személyek egymás iránti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek, továbbá előírja a lakóépületek, ingatlanok rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló más jogszabályokban nem rögzített követelményeket.

I. Lakóépületek, ingatlanok rendje

1. § (1) A rendelet hatálya, a főváros területén kiterjed - tulajdoni formától függetlenül - minden lakó- és vegyes rendeltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épületre, ideiglenesen lakott, valamint beépítetlen ingatlanra és mindazon személyekre, akik a lakóépületet, ingatlant használják; állandó vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak.

(2) Az állampolgárok közös tulajdonában álló ingatlan tulajdon- vagy használó közössége e rendelet rendelkezéseitől a 18. §-ban felsorolt esetekben eltérhet.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából

lakóépület: az, amelyben kizárólag lakások, vagy vegyesen lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vannak;

kezelő: állami tulajdon esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló, kezelési feladatokat ellátó szerv, társadalmi szervezet;

használó: a lakóépületben, ingatlanon bármilyen jogcímen, akár állandóan vagy ideiglenesen tartózkodó (tulajdonos, bérlő, családtag, látogató stb.) személy;

közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;

közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része;

közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl.: barkácsműhely, hobbiszoba).

3. § (1) A lakóépületben és a hozzá tartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől.

(2) Televízió, rádió, lemezjátszó, video- és egyéb berendezések úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarják.

(3) A lakóépületben

- zajt okozó háztartási és egyéb gépek használata,

- zajjal járó építési, szerelési munka végzése

munkanapokon 7 és 20 óra,

szombaton: 7 és 14 óra között,

- a háztartási gépek használata

vasárnap és ünnepnapokon is 9 és 14 óra között engedélyezett.

E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést.

4. § (1) Az ének és zene gyakorlása (oktatása), ha a használók többsége eltérően nem rendelkezik, munkanapokon 7 óra és 20 óra, szombaton 7 és 14 óra, vasárnap és ünnepnapokon 9 és 14 óra között folytatható.

(2) Hivatásos művészek, együttesek és oktatók működését, a kerületi tanács V. B. igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve *  - rendkívül indokolt esetben - az (1) bekezdésben foglalt időszakon belül is megtilthatja.

5. § (1) A tulajdonos, kezelő a lakóépület kapuját 22 órától 5 óráig zárva köteles tartani. A műemlék és műemlék jellegű épületek kivételével a tulajdonos, kezelő a kaput 5 óra és 22 óra között is zárva tarthatja, a zárvatartási időt meghosszabbíthatja, ha kaputelefon használatával vagy egyéb más módon az épületbe való bejutás biztosított.

(2) A tulajdonos, kezelő köteles az épületbe bejutás módját a kapunyitással, továbbá a felvonó felügyeletével megbízott személy nevét és tartózkodási helyét az épület bejárati ajtajánál, jól látható módon kifüggeszteni. A kezelőnek az épületbe jutás módjának feltüntetésére, továbbá a kapukulcs és felvonókulcs szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeit az egyes házfelügyelői szolgáltatásokról szóló rendelet, a házfelügyelő (gondnok) feladatait pedig a munkaszerződése írja elő. A felvonó üzemeltetésére és használatára a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályi rendelkezésben foglaltak az irányadók.

II. A lakóépületek, ingatlanok tisztasága

6. § (1) A tulajdonos, kezelő a lakóépület, ingatlan tisztán tartása érdekében köteles a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket folyamatosan takarítani, naponként legalább egyszer seperni, a szennyeződést, sarat, havat, jeget eltávolítani, a burkolatokat legalább hetenként egyszer felmosni, az idejétmúlt hirdetményeket (falragaszokat) - amennyiben az elhelyező e kötelezettségét nem teljesíti - eltávolítani.

(2) A tulajdonos, kezelő köteles az egész lakóépületben évenként három alkalommal nagytakarítást végezni, ennek keretében a közös használatra szolgáló helyiségek és területek ajtóit, ablakait, fémtárgyait megtisztítani.

(3) A lakóépülethez, ingatlanhoz kapcsolódó közterületek, az ajtók, ablakok, redőnyök, kirakatok, kapuk, cégtáblák, reklámtáblák stb. tisztán tartására a köztisztaságról szóló rendelet szabályai az irányadók.

(4) A használónak a háztartási szemetet a lakóépületben a tulajdonos, kezelő által - a vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések betartása mellett - megjelölt módon, a helyileg rendszeresített formában kell a tárolóhelyre eljuttatnia, a tulajdonosnak, kezelőnek onnan elszállíttatnia.

(5) A szemétledobó berendezéssel ellátott lakóépületekben a szemétledobóba kizárólag háztartási szemét önthető. A nem háztartási szemét (elhasznált berendezés, bútorok, nagyobb tárgyak) elszállításáról a használó köteles gondoskodni.

7. § (1) Ha a használók többsége eltérően nem rendelkezik, a lakáson kívül

munkanapokon: 9 és 20 óra között,

szombaton: 9 és 14 óra között lehet

- ruhaneműt, ágyneműt szellőztetni, lakástextíliát porolni, tisztítani;

- porképződéssel járó takarítást végezni, portörlő ruhát a lakóépület udvarára (kertjére) nyíló ablakában, erkélyén, függőfolyosóján kirázni.

A porzsák tartalmát a háztartási hulladékkal azonos módon kell eltávolítani.

(2)

A tisztítással okozott szennyeződést a használónak, a tisztítás befejezését követően azonnal el kell távolítania.

(3) A lakóépületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Ablakban, loggián, erkélyen, teraszon, függőfolyosón növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad.

(4) Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása által a közös használatú helyiséget vagy területet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszüntetni. Ha a szállító és a használó személye eltér, a szennyeződés megszüntetéséről az köteles gondoskodni, akinek érdekében a szállítás történt.

(5) Nagymértékű rovarfertőzés megszüntetése érdekében a használó a lakásban, helyiségben a rovarmentesítési munkákat köteles elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi és járványügyi hatóság kötelezése alapján azt eltűrni.

III. A lakóépületek, ingatlanok és lakások állagvédelme

8. § (1) A lakóépület, a benne lévő lakások és a beépítetlen ingatlanok állagának védelme a használót arra kötelezi, hogy

- a lakásokat, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,

- a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, valamint a közösségi helyiségeket,

- a lakóépület központi berendezéseit és tartozékait (pl.: fűtő- és melegvíz-szolgáltató, háziszemét-ledobó, szellőztető, kaputelefon és felcsengető berendezés, központi televízió- és rádióantenna, személy- és teherfelvonó)

rendeltetésének megfelelően, a környezet sérelme nélkül, gazdaságosan használja.

(2) A tulajdonos, kezelő köteles a lakásbérleti, a polgári védelmi, a köztisztasági, egészségügyi, balesetvédelmi rendelkezésekben megjelölt berendezési és felszerelési tárgyakat beszerezni és azokat megfelelően karbantartani.

(3) A tulajdonos, kezelő a lakóépületen, ingatlanon, a lakásokban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben végzendő munka megkezdésének időpontjáról, várható időtartamáról a használókat a felújítási munkáknál 90, a karbantartási munkáknál 30 nappal a munkakezdést megelőzően írásban, életveszély elhárításához szükséges munkáknál azonnal, szóban köteles értesíteni.

(4)

9. § (1) Az épület közterületről látható tetőzetén, homlokzatán, kerítésén, falfelületén hirdetőberendezés, fényreklám, díszkivilágításra szolgáló berendezés, kirakatszekrény, cég- és címtábla elhelyezéséhez a tulajdonos, kezelő előzetes hozzájárulása kell. A hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályban esetlegesen megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól.

Hirdetmények (falragaszok) elhelyezésére a tulajdonos, kezelő jelölhet ki helyet.

(2) Loggiára, erkélyre, teraszra, ablakra rácsokat elhelyezni csak a tulajdonos, kezelő előzetes hozzájárulásával és hatósági engedéllyel lehet.

(3) A lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek külső ajtóit, ablakait, redőnyeit, rácsait, a loggia, az erkély, a terasz falait a tulajdonos, kezelő előzetes engedélyével, az általa megjelölt színre szabad mázolni és festeni.

(4) Loggián, erkélyen és teraszon csak a városképet nem rontó, azok rendeltetésszerű használatával összhangban lévő bútorok, egyéb tárgyak, díszek helyezhetők el, ruhaneműt kiteríteni csak korlátmagasságig szabad. Virágot biztonságosan rögzített tartókon szabad elhelyezni.

IV. Közös használatra szolgáló helyiségek, területek használata, tárolási szabályok

10. § (1)

(2) A közös használatra szolgáló és a közösségi helyiségeket használat után tisztán és rendben kell átadni. A használat idején kívül a helyiségeket zárva kell tartani. A zárva tartás ideje alatt a kulcsokat a tulajdonos, kezelő, illetőleg az általa megjelölt személy hozzáférhető helyen köteles tartani.

(3) A közösségi helyiség rendeltetési célját a közösségi jelleg megszüntetése nélkül a tulajdonos, kezelő megváltoztathatja.

11. § (1)

(2) A játszó-, illetőleg a tartózkodási helyet lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy az a használók nyugalmát ne zavarja.

A gyermekek házirendet sértő magatartásáért, az általuk okozott kárért - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint - a gondozójuk, kivételes esetekben maga a károkozó felel.

12. § (1) A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területeken bútorokat és egyéb tárgyakat (pl.: gyermekkocsi, targonca, kerékpár) - ide értve az építkezésből származó anyagokat és tárgyakat is - a tulajdonos, kezelő engedélyével lehet tárolni.

A közös használatra szolgáló területet a tulajdonos, kezelő felszólítása alapján, az abban megjelölt időpontig fel kell szabadítani.

(2) A tulajdonos, kezelő jogosult az engedély nélkül vagy az engedélyben megjelölt időtartamon túl tárolt vagyontárgyakat felelős őrzésbe venni és azokat tulajdonosa költségére elszállítani.

V. Gépjárműtárolás

13. § (1) Az olyan lakóépületben, amelyben 200 m2-nél nagyobb, személygépkocsi tárolására alkalmas terület van (pl.: udvar, kapualj) a zöldterület kivételével a tulajdonos, kezelő az állandó jelleggel a lakóépületben lakó személlyel - ha ilyen nincs, kívülállóval - személygépkocsi (oldalkocsis motorkerékpár, motoros tricikli) tárolására szerződést köthet. Mozgássérültek részére rendszeresített személygépkocsik tárolására szerződést 200 m2-nél kisebb udvar területére is lehet kötni, részükre e lehetőséget a lakóépületben lakó személyek igényével szemben is biztosítani kell.

(2) Műemlék vagy műemlék jellegű lakóépület kapualjában, udvarán gépjárművek tárolására szerződés nem köthető.

(3) A szerződés megkötésekor a tárolás feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a tárolás a lakóépület többi használójának nyugalmát ne zavarja, a zöldterületet ne csökkentse.

(4) Gépjárművekkel az épület kapualjában, udvarán zajt okozni - túráztatni, ajtókat csapkodni - nem szabad. Javítási munka, üzemanyagtöltés, olajcsere, festés és fényezés még az engedélyezett tárolóhelyeken sem végezhető.

(5) A gépjármű üzembentartója a tárolóhelyet köteles tisztán tartani, felel a vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartásáért és a tárolással kapcsolatban keletkezett kárért is.

VI. Tüzelőanyagtárolás és -szállítás

14. § (1) A lakóépületben tüzelőt tárolni, fát aprítani, folyékony tüzelőanyagot lefejteni csak a tulajdonos, kezelő által meghatározott helyen és a tűzvédelmi előírások betartásával szabad.

(2) A tüzelőanyagot lakásokba, nem lakás céljára szolgáló helyiségekbe hétköznapokon 9 és 20 óra között lehet szállítani. A szállítás következtében keletkezett szennyeződés eltakarítására a 7. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

VII. Állattartás

15. § (1) Madarat úgy tartani vagy etetni, hogy az mások lakásának loggiáját, erkélyét, teraszát, ablakpárkányát vagy az épület közös használatra szolgáló területeit szennyezze, nem szabad.

(2) A lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani, a lakásban tartott állatot oda kiengedni, etetni, kóbor állatot, valamint madarat az épületbe szoktatni nem szabad.

(3) A más jogszabályokban meghatározott engedéllyel tartott állat okozta szennyeződést annak gondozója haladéktalanul köteles feltakarítani.

(4) Az eb- és állattartás mértékét és a tartás módját, valamint az eb felvonóban történő szállítását külön rendeletek szabályozzák.

VIII. Szabálysértés

16. § *  A külön jogszabályban meghatározott csendháborítás és tűzvédelmi szabálysértésen túl szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki

a) * 

b) az épületbe bejutás, a kapunyitással megbízott személyre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget [5. § (2) bek.];

c) aki a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint a közösségi helyiségek használatára vonatkozó szabályokat megszegi [10. § (1)-(2) bek.];

d) közös használatra szolgáló területet engedély nélkül elfoglal, vagy elfoglalva tart [12. § (1) bek.];

e) aki a gépjármű tárolására vonatkozó szabályokat megszegi (13. §);

f) * 

g) aki a madarak tartására, etetésére és az állatok tartására, illetőleg kóbor állat befogadására vonatkozó előírásokat megszegi (15. §).

17. § (1) A lakóépületben az együttélési szabályok betartása, e rendeletben foglaltak érvényre juttatása a tulajdonos, kezelő és a használók közös kötelezettsége.

(2) A rendeletbe ütköző magatartás miatt feljelentést a kezelő, a sérelmet szenvedett használó tehet az illetékes kerületi szabálysértési hatóságnál.

18. § E rendelet 3. § (3) bek., 4. § (1) bek., 5. § (1) bek., 6. § (2) bek., 7. § (1) bek., 10. § (1) bek. és (2) bek., 13. § (1)-(3) bekezdéseinek előírásaitól társasháztulajdont alapító okirat és a társasház közösségének közgyűlési határozata, a lakásszövetkezet alapszabálya és közgyűlési határozata, valamint az állampolgárok osztatlan, közös tulajdonában és használatában álló épület esetén a tulajdonostársak - hasznosítás esetén a bérlők - eltérően rendelkezhetnek.

IX. Vegyes rendelkezések

19. § A tulajdonos, kezelő köteles a házirendet a lakóépületben jól látható helyen kifüggeszteni, és a bérleti szerződések megkötésekor annak egy példányát, függelékével együtt a bérlő részére átadni. Ahol e rendelet eltérő rendelkezést megenged, az eltérésről az eltérésre jogosítottat terheli tájékoztatási kötelezettség.

20. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.  *