A házirend célja, hogy meghatározza a lakóépületben tartózkodó személyek egymás iránti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek, továbbá előírja a lakóépületek, ingatlanok rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló más jogszabályokban nem rögzített követelményeket.
1. § (1) A rendelet hatálya, a főváros területén kiterjed - tulajdoni formától függetlenül - minden lakó- és vegyes rendeltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épületre, ideiglenesen lakott, valamint beépítetlen ingatlanra és mindazon személyekre, akik a lakóépületet, ingatlant használják; állandó vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak.
(2) Az állampolgárok közös tulajdonában álló ingatlan tulajdon- vagy használó közössége e rendelet rendelkezéseitől a 18. §-ban felsorolt esetekben eltérhet.
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából
lakóépület: az, amelyben kizárólag lakások, vagy vegyesen lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vannak;
kezelő: állami tulajdon esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló, kezelési feladatokat ellátó szerv, társadalmi szervezet;
használó: a lakóépületben, ingatlanon bármilyen jogcímen, akár állandóan vagy ideiglenesen tartózkodó (tulajdonos, bérlő, családtag, látogató stb.) személy;
közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;
közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része;
közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl.: barkácsműhely, hobbiszoba).
3. § (1) A lakóépületben és a hozzá tartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől.
(2) Televízió, rádió, lemezjátszó, video- és egyéb berendezések úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarják.
(3) A lakóépületben
- zajt okozó háztartási és egyéb gépek használata,
- zajjal járó építési, szerelési munka végzése
munkanapokon 7 és 20 óra,
szombaton: 7 és 14 óra között,
- a háztartási gépek használata
vasárnap és ünnepnapokon is 9 és 14 óra között engedélyezett.
E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést.
4. § (1) Az ének és zene gyakorlása (oktatása), ha a használók többsége eltérően nem rendelkezik, munkanapokon 7 óra és 20 óra, szombaton 7 és 14 óra, vasárnap és ünnepnapokon 9 és 14 óra között folytatható.
(2) Hivatásos művészek, együttesek és oktatók működését, a kerületi tanács V. B. igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve * - rendkívül indokolt esetben - az (1) bekezdésben foglalt időszakon belül is megtilthatja.
5. § (1) A tulajdonos, kezelő a lakóépület kapuját 22 órától 5 óráig zárva köteles tartani. A műemlék és műemlék jellegű épületek kivételével a tulajdonos, kezelő a kaput 5 óra és 22 óra között is zárva tarthatja, a zárvatartási időt meghosszabbíthatja, ha kaputelefon használatával vagy egyéb más módon az épületbe való bejutás biztosított.
(2) A tulajdonos, kezelő köteles az épületbe bejutás módját a kapunyitással, továbbá a felvonó felügyeletével megbízott személy nevét és tartózkodási helyét az épület bejárati ajtajánál, jól látható módon kifüggeszteni. A kezelőnek az épületbe jutás módjának feltüntetésére, továbbá a kapukulcs és felvonókulcs szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeit az egyes házfelügyelői szolgáltatásokról szóló rendelet, a házfelügyelő (gondnok) feladatait pedig a munkaszerződése írja elő. A felvonó üzemeltetésére és használatára a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályi rendelkezésben foglaltak az irányadók.
6. § (1) A tulajdonos, kezelő a lakóépület, ingatlan tisztán tartása érdekében köteles a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket folyamatosan takarítani, naponként legalább egyszer seperni, a szennyeződést, sarat, havat, jeget eltávolítani, a burkolatokat legalább hetenként egyszer felmosni, az idejétmúlt hirdetményeket (falragaszokat) - amennyiben az elhelyező e kötelezettségét nem teljesíti - eltávolítani.
(2) A tulajdonos, kezelő köteles az egész lakóépületben évenként három alkalommal nagytakarítást végezni, ennek keretében a közös használatra szolgáló helyiségek és területek ajtóit, ablakait, fémtárgyait megtisztítani.
(3) A lakóépülethez, ingatlanhoz kapcsolódó közterületek, az ajtók, ablakok, redőnyök, kirakatok, kapuk, cégtáblák, reklámtáblák stb. tisztán tartására a köztisztaságról szóló rendelet szabályai az irányadók.
(4) A használónak a háztartási szemetet a lakóépületben a tulajdonos, kezelő által - a vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések betartása mellett - megjelölt módon, a helyileg rendszeresített formában kell a tárolóhelyre eljuttatnia, a tulajdonosnak, kezelőnek onnan elszállíttatnia.
(5) A szemétledobó berendezéssel ellátott lakóépületekben a szemétledobóba kizárólag háztartási szemét önthető. A nem háztartási szemét (elhasznált berendezés, bútorok, nagyobb tárgyak) elszállításáról a használó köteles gondoskodni.
7. § (1) Ha a használók többsége eltérően nem rendelkezik, a lakáson kívül
munkanapokon: 9 és 20 óra között,
szombaton: 9 és 14 óra között lehet
- ruhaneműt, ágyneműt szellőztetni, lakástextíliát porolni, tisztítani;
- porképződéssel járó takarítást végezni, portörlő ruhát a lakóépület udvarára (kertjére) nyíló ablakában, erkélyén, függőfolyosóján kirázni.
A porzsák tartalmát a háztartási hulladékkal azonos módon kell eltávolítani.
(2)
A tisztítással okozott szennyeződést a használónak, a tisztítás befejezését követően azonnal el kell távolítania.
(3) A lakóépületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Ablakban, loggián, erkélyen, teraszon, függőfolyosón növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad.
(4) Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása által a közös használatú helyiséget vagy területet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszüntetni. Ha a szállító és a használó személye eltér, a szennyeződés megszüntetéséről az köteles gondoskodni, akinek érdekében a szállítás történt.
(5) Nagymértékű rovarfertőzés megszüntetése érdekében a használó a lakásban, helyiségben a rovarmentesítési munkákat köteles elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi és járványügyi hatóság kötelezése alapján azt eltűrni.
8. § (1) A lakóépület, a benne lévő lakások és a beépítetlen ingatlanok állagának védelme a használót arra kötelezi, hogy
- a lakásokat, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
- a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, valamint a közösségi helyiségeket,
- a lakóépület központi berendezéseit és tartozékait (pl.: fűtő- és melegvíz-szolgáltató, háziszemét-ledobó, szellőztető, kaputelefon és felcsengető berendezés, központi televízió- és rádióantenna, személy- és teherfelvonó)
rendeltetésének megfelelően, a környezet sérelme nélkül, gazdaságosan használja.
(2) A tulajdonos, kezelő köteles a lakásbérleti, a polgári védelmi, a köztisztasági, egészségügyi, balesetvédelmi rendelkezésekben megjelölt berendezési és felszerelési tárgyakat beszerezni és azokat megfelelően karbantartani.
(3) A tulajdonos, kezelő a lakóépületen, ingatlanon, a lakásokban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben végzendő munka megkezdésének időpontjáról, várható időtartamáról a használókat a felújítási munkáknál 90, a karbantartási munkáknál 30 nappal a munkakezdést megelőzően írásban, életveszély elhárításához szükséges munkáknál azonnal, szóban köteles értesíteni.
(4)
9. § (1) Az épület közterületről látható tetőzetén, homlokzatán, kerítésén, falfelületén hirdetőberendezés, fényreklám, díszkivilágításra szolgáló berendezés, kirakatszekrény, cég- és címtábla elhelyezéséhez a tulajdonos, kezelő előzetes hozzájárulása kell. A hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályban esetlegesen megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól.
Hirdetmények (falragaszok) elhelyezésére a tulajdonos, kezelő jelölhet ki helyet.
(2) Loggiára, erkélyre, teraszra, ablakra rácsokat elhelyezni csak a tulajdonos, kezelő előzetes hozzájárulásával és hatósági engedéllyel lehet.
(3) A lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek külső ajtóit, ablakait, redőnyeit, rácsait, a loggia, az erkély, a terasz falait a tulajdonos, kezelő előzetes engedélyével, az általa megjelölt színre szabad mázolni és festeni.
(4) Loggián, erkélyen és teraszon csak a városképet nem rontó, azok rendeltetésszerű használatával összhangban lévő bútorok, egyéb tárgyak, díszek helyezhetők el, ruhaneműt kiteríteni csak korlátmagasságig szabad. Virágot biztonságosan rögzített tartókon szabad elhelyezni.
10. § (1)
(2) A közös használatra szolgáló és a közösségi helyiségeket használat után tisztán és rendben kell átadni. A használat idején kívül a helyiségeket zárva kell tartani. A zárva tartás ideje alatt a kulcsokat a tulajdonos, kezelő, illetőleg az általa megjelölt személy hozzáférhető helyen köteles tartani.
(3) A közösségi helyiség rendeltetési célját a közösségi jelleg megszüntetése nélkül a tulajdonos, kezelő megváltoztathatja.
11. § (1)
(2) A játszó-, illetőleg a tartózkodási helyet lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy az a használók nyugalmát ne zavarja.
A gyermekek házirendet sértő magatartásáért, az általuk okozott kárért - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint - a gondozójuk, kivételes esetekben maga a károkozó felel.
12. § (1) A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területeken bútorokat és egyéb tárgyakat (pl.: gyermekkocsi, targonca, kerékpár) - ide értve az építkezésből származó anyagokat és tárgyakat is - a tulajdonos, kezelő engedélyével lehet tárolni.
A közös használatra szolgáló területet a tulajdonos, kezelő felszólítása alapján, az abban megjelölt időpontig fel kell szabadítani.
(2) A tulajdonos, kezelő jogosult az engedély nélkül vagy az engedélyben megjelölt időtartamon túl tárolt vagyontárgyakat felelős őrzésbe venni és azokat tulajdonosa költségére elszállítani.
13. § (1) Az olyan lakóépületben, amelyben 200 m2-nél nagyobb, személygépkocsi tárolására alkalmas terület van (pl.: udvar, kapualj) a zöldterület kivételével a tulajdonos, kezelő az állandó jelleggel a lakóépületben lakó személlyel - ha ilyen nincs, kívülállóval - személygépkocsi (oldalkocsis motorkerékpár, motoros tricikli) tárolására szerződést köthet. Mozgássérültek részére rendszeresített személygépkocsik tárolására szerződést 200 m2-nél kisebb udvar területére is lehet kötni, részükre e lehetőséget a lakóépületben lakó személyek igényével szemben is biztosítani kell.
(2) Műemlék vagy műemlék jellegű lakóépület kapualjában, udvarán gépjárművek tárolására szerződés nem köthető.
(3) A szerződés megkötésekor a tárolás feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a tárolás a lakóépület többi használójának nyugalmát ne zavarja, a zöldterületet ne csökkentse.
(4) Gépjárművekkel az épület kapualjában, udvarán zajt okozni - túráztatni, ajtókat csapkodni - nem szabad. Javítási munka, üzemanyagtöltés, olajcsere, festés és fényezés még az engedélyezett tárolóhelyeken sem végezhető.
(5) A gépjármű üzembentartója a tárolóhelyet köteles tisztán tartani, felel a vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartásáért és a tárolással kapcsolatban keletkezett kárért is.
14. § (1) A lakóépületben tüzelőt tárolni, fát aprítani, folyékony tüzelőanyagot lefejteni csak a tulajdonos, kezelő által meghatározott helyen és a tűzvédelmi előírások betartásával szabad.
(2) A tüzelőanyagot lakásokba, nem lakás céljára szolgáló helyiségekbe hétköznapokon 9 és 20 óra között lehet szállítani. A szállítás következtében keletkezett szennyeződés eltakarítására a 7. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
15. § (1) Madarat úgy tartani vagy etetni, hogy az mások lakásának loggiáját, erkélyét, teraszát, ablakpárkányát vagy az épület közös használatra szolgáló területeit szennyezze, nem szabad.
(2) A lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani, a lakásban tartott állatot oda kiengedni, etetni, kóbor állatot, valamint madarat az épületbe szoktatni nem szabad.
(3) A más jogszabályokban meghatározott engedéllyel tartott állat okozta szennyeződést annak gondozója haladéktalanul köteles feltakarítani.
(4) Az eb- és állattartás mértékét és a tartás módját, valamint az eb felvonóban történő szállítását külön rendeletek szabályozzák.
16. § * A külön jogszabályban meghatározott csendháborítás és tűzvédelmi szabálysértésen túl szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki
a) *
b) az épületbe bejutás, a kapunyitással megbízott személyre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget [5. § (2) bek.];
c) aki a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint a közösségi helyiségek használatára vonatkozó szabályokat megszegi [10. § (1)-(2) bek.];
d) közös használatra szolgáló területet engedély nélkül elfoglal, vagy elfoglalva tart [12. § (1) bek.];
e) aki a gépjármű tárolására vonatkozó szabályokat megszegi (13. §);
f) *
g) aki a madarak tartására, etetésére és az állatok tartására, illetőleg kóbor állat befogadására vonatkozó előírásokat megszegi (15. §).
17. § (1) A lakóépületben az együttélési szabályok betartása, e rendeletben foglaltak érvényre juttatása a tulajdonos, kezelő és a használók közös kötelezettsége.
(2) A rendeletbe ütköző magatartás miatt feljelentést a kezelő, a sérelmet szenvedett használó tehet az illetékes kerületi szabálysértési hatóságnál.
18. § E rendelet 3. § (3) bek., 4. § (1) bek., 5. § (1) bek., 6. § (2) bek., 7. § (1) bek., 10. § (1) bek. és (2) bek., 13. § (1)-(3) bekezdéseinek előírásaitól társasháztulajdont alapító okirat és a társasház közösségének közgyűlési határozata, a lakásszövetkezet alapszabálya és közgyűlési határozata, valamint az állampolgárok osztatlan, közös tulajdonában és használatában álló épület esetén a tulajdonostársak - hasznosítás esetén a bérlők - eltérően rendelkezhetnek.
19. § A tulajdonos, kezelő köteles a házirendet a lakóépületben jól látható helyen kifüggeszteni, és a bérleti szerződések megkötésekor annak egy példányát, függelékével együtt a bérlő részére átadni. Ahol e rendelet eltérő rendelkezést megenged, az eltérésről az eltérésre jogosítottat terheli tájékoztatási kötelezettség.
20. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. *