Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 69/2020. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros Önkormányzata 2021. évi összevont költségvetéséről

Budapest főpolgármestere

a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörét gyakorolva,

az 1-2. §, az 5-32. § tekintetében a Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 3. § tekintetében a Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 58. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a 4. § tekintetében a Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 93. § (2) bekezdésében és a 232/A. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Budapest Főváros Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a Főpolgármesteri Hivatal, valamint a Budapest Főváros Önkormányzat által ellátott - fővárosi önkormányzati költségvetési szervekhez nem sorolt - egyes feladatcsoportok 2021. évi költségvetése, kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja, címrendje

1. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja

1. § (1) *  Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a Budapest Főváros Önkormányzata 2021. évi összevont költségvetésének (a továbbiakban: költségvetés)

a) költségvetési bevételeit 251 532 977 ezer Ft-ban,

b) költségvetési kiadásait 397 497 778 ezer Ft-ban,

c) költségvetési egyenlegét -145 964 801 ezer Ft-ban,

d) finanszírozási bevételeit 152 058 838 ezer Ft-ban,

e) finanszírozási kiadásait 6 094 037 ezer Ft-ban,

f) finanszírozási egyenlegét 145 964 801 ezer Ft-ban,

g) bevételi főösszegét 403 591 815 ezer Ft-ban,

h) kiadási főösszegét 403 591 815 ezer Ft-ban

állapítja meg.

(2) *  Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési bevételek és költségvetési kiadások egyenlegéből, amely teljes egészében a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyenlege:

a) 63 100 000 ezer Ft összeget az előző évek maradványának igénybevételével kell finanszírozni,

b) 49 838 153 ezer Ft összeget a 2021-ben lehívni tervezett hitelszerződések alapján kell finanszírozni,

c) 39 120 685 ezer Ft összeget belföldi értékpapírok bevételeiből kell finanszírozni,

d) 6 094 037 ezer Ft összeget hiteltörlesztés kiadásaira kell fordítani.

2. A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai és engedélyezett létszámkeretek

2. § (1) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, feladatok szerinti részletezését és a Budapest Főváros Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények) és a Főpolgármesteri Hivatal (a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények és a Főpolgármesteri Hivatal a továbbiakban együtt: fővárosi önkormányzati költségvetési szervek) engedélyezett létszámkeretét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Fővárosi Önkormányzat 2021. évi és az azt követő éveket terhelő adósságszolgálatának tervezett kiadásait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Fővárosi Önkormányzat 2021-ben megkötendő, adósságot keletkeztető ügylet terhére megvalósítandó felhalmozási feladatokat a 3. melléklet tartalmazza.

3. Az illetményalap meghatározása és a jutalmazás szabályai

3. § (1) A Főpolgármesteri Hivatalban és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál dolgozó köztisztviselők illetményalapja 2021. január 1. napjától 45 000 forint.

(2) A Főpolgármesteri Hivatalnál és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál foglalkoztatottak részére 2021. évben tervezhető, a feladatát kiemelkedően teljesítő, illetve feladatát hosszabb időn át eredményesen végző foglalkoztatott részére adható jutalom mértéke a rendszeres személyi juttatások eredeti előirányzatának legfeljebb 8%-a azzal, hogy az előző évi személyi juttatások maradványából, annak jóváhagyását követően, valamint a személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarításából a tárgyévben szintén történhet jutalmazási célú kifizetés.

(3) A Főpolgármesteri Hivatalban és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál dolgozó köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés mértéke 2021. évben:

a) felsőfokú iskolai végzettség esetén az alapilletmény 40%-a,

b) érettségi végzettség esetén az alapilletmény 20%-a.

4. Közszolgálati Tisztviselők Napja

4. § A Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság köztisztviselői (ideértve a közszolgálati ügykezelőket is) számára 2021-ben a Közszolgálati Tisztviselők Napja július 1-je munkaszüneti nap.

5. A költségvetés címrendje

5. § (1) A költségvetés a bevételeket és a kiadásokat az 1. melléklet szerint, a fővárosi önkormányzati költségvetési szervekre, valamint Budapest Főváros Önkormányzat által ellátott - fővárosi önkormányzati költségvetési szervekhez nem sorolt - egyes feladatcsoportokra tagoltan 1-28-ig számozott fejezetekre, az egyes fejezeteken belül költségvetési címekre, a címeken belül kiemelt előirányzatokra tagoltan, felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások) esetén a kiemelt előirányzatokat a címen belül feladatonként csoportosítva tartalmazza.

(2) A költségvetési fejezeteken belül a költségvetési címek megjelölése 6 jegyű címkódból és megnevezésből áll. A címkód képzése a következő:

a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek címkódjának

aa) 1-4. számjegye az intézmény azonosító száma,

ab) 5. számjegye „0”,

ac) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli;

b) a gazdasági szervezettel nem rendelkező fővárosi költségvetési intézmények, valamint a fővárosi költségvetési intézmény által megvalósított elkülönített nyilvántartású kiemelt projektek címkódjának

ba) 1-4. számjegye annak a fővárosi költségvetési intézménynek az a) pont aa) alpont szerinti azonosító száma, amely a költségvetési szerv tekintetében a gazdasági szervezet feladatait ellátja,

bb) 5. számjegye a cím sorszáma,

bc) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli;

c) a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat esetén a címkód

ca) 1-4. számjegye az adott cím azonosító száma,

cb) 5. számjegye „0”,

cc) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli.

(2a) *  A (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a Fővárosi Önkormányzat Óvodájára a 390411, a Cseppkő Óvodára a 390421, a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központra a 390431, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériára pedig a 390441 címkód alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti azonosító számok első számjegye

a) a fővárosi költségvetési intézményekhez tartozó címek esetén az intézmény ágazati besorolásától függően

aa) „1” a védelem, közmű,

ab) „2” a szociálpolitika,

ac) „3” a köznevelés

ad) „5” a kultúra;

ágazatba tartozó intézményeknél.

b) a Főpolgármesteri Hivatalhoz tartozó címek esetén „7”;

c) a Fővárosi Önkormányzati feladatellátáshoz tartozó címek esetén

ca) „8” a nem tartalék jellegű előirányzatoknál,

cb) „9” a tartalék jellegű előirányzatoknál.

(4) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bc) alpontja és c) pont cc) alpontja szerinti jelölés

a) „1” a kötelező feladatok

b) „2” az önként vállalt feladatok és

c) „3” az államigazgatási feladatok

esetén.

(5) A felhalmozási kiadásokra vonatkozó előirányzatok esetében az 1. mellékletben a feladatokhoz kapcsolódó „engedélyokirat vagy célokmány állapota” megjelölés, a Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló 50/1998. (X. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: beruházási rendelet) szerinti engedélyokirat (a továbbiakban engedélyokirat) vagy a beruházási rendelet szerinti célokmány (a továbbiakban: célokmány) (az engedélyokirat és a célokmány a továbbiakban együtt: okirat) állapotát határozza meg az alábbiak szerint:

a) „Hatályos (A)”: a hatályos okirattal rendelkező önkormányzati beruházások, illetve felújítások és egyéb beruházási, illetve felújítási célú támogatások esetében,

b) „Nem releváns (A)”: az okiratkészítési kötelezettség alá nem eső önkormányzati beruházások, illetve felújítások és egyéb beruházási, illetve felújítási célú támogatások esetében,

c) „Hatályos (B)”: a hatályos okirattal rendelkező céljelleggel támogatott intézményi és a hivatali beruházások, illetve felújítások esetében,

d) „Nem releváns (B)”: az okirati kötelezettséget nem érintő céljelleggel támogatott intézményi és a hivatali beruházások, illetve felújítások esetében,

e) „Előkészítés alatt (C)”: valamennyi hatályos okirattal még nem rendelkező feladat esetében,

f) „Nem releváns (C)”: az okirati kötelezettséget nem érintő keret jellegű feladatok esetében, továbbá

g) „Nem releváns (D)”: az okirati kötelezettséget nem érintő egyéb tételek esetében.

MÁSODIK RÉSZ

Budapest Főváros Önkormányzata 2021. évi költségvetése végrehajtásának szabályai

I. Fejezet

Az önkormányzati körre vonatkozó általános szabályok

6. A költségvetés általános tartaléka

6. § (1) A 930001 címkódú címen tervezett általános tartalék az év közben felmerülő, előre nem látható kiadásokra biztosít fedezetet. Ha az általános tartalékból finanszírozott kiadásra utólag más forrásból származó fedezet érkezik, akkor az utólagos fedezet beérkezésekor annak összegével az általános tartalék összegét ki kell egészíteni.

(2) A 2020. évre vonatkozó maradványelszámolás eredményeképpen megállapításra és a zárszámadással elfogadásra kerülő szabad maradványt az általános tartalék emelésére kell fordítani.

7. Egyes céljellegű elkülönített kiadási előirányzatok felhasználásának szabályai

7. § (1) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím

a) a Fővárosi Önkormányzat üzleti vagyonának gyarapítására, ingatlan vásárlására,

b) az önkormányzati portfólió gyarapítására, annak kezelésével, értékelésével, értékesítésével kapcsolatos kiadásokra,

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítása, üzemeltetése során felmerülő, ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségekre (így különösen közvetlen hasznosításhoz kapcsolódó szabályozási terv készítésének költségeire, pályáztatási költségekre)

fordítható.

(2) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím terhére a beruházási rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó vagyonszerzés nem finanszírozható.

(3) A „891201 Forgótőke áfa-finanszírozásra” cím a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: BKK) átmenetileg finanszírozandó áfa-kötelezettség finanszírozását biztosítja. Az egyes feladatokhoz kapcsolódóan maximálisan utalható áfa-finanszírozást, valamint a BKK részére elismert, visszautalt, illetve más forrásból finanszírozott áfa visszautalásának részletes szabályait a Fővárosi Önkormányzat és a BKK közötti külön megállapodás határozza meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti előirányzat év végi egyensúlyának biztosítása érdekében a kölcsönt a BKK a tárgyév december 31-éig akkor is köteles visszapótolni, ha a BKK által annak terhére finanszírozott áfa-kötelezettséget addig a BKK máshonnan nem tudta megfinanszírozni.

(5) A „892401 BKV-DBR 4-es metró forgótőke áfa finanszírozására” cím a BKV-DBR 4-es metró beruházáshoz kapcsolódóan az év folyamán felmerülő áfa-fizetési kötelezettségek átmeneti fedezetét biztosítja. Az ezen előirányzat terhére kölcsönként rendelkezésre bocsátott összegeket a Budapesti Közlekedési Zrt. (a továbbiakban: BKV Zrt.) tárgyév december 31-ig köteles visszapótolni.

(6) A (3) és az (5) bekezdés szerinti előirányzatot a Fővárosi Önkormányzat külön alszámláján kell nyilvántartani.

8. § (1) A „849901 Vitatott, peres és egyéb jogi ügyek kiadásai” cím a vitatott és peres ügyekre, a peren kívüli egyezség megkötésére, bírósági ítéletek végrehajtására, jogi képviseleti díjakra és jogi képviseleti tevékenységhez szükséges jogi és egyéb szakértői tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra biztosít fedezetet. A cím felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött, kivéve a jogerős bírósági ítéletek végrehajtásához kapcsolódó kifizetéseket.

(2) A „895602 Részvételi költségvetési projektek” cím a társadalmi egyeztetések alapján fontosnak ítélt budapesti fejlesztések megvalósításának fedezetére szolgál. A cím felhasználásáról az érintett polgárok lehető legszélesebb körével folytatott konzultáció alapján, a konzultáció eredményeképpen kialakuló megalapozott fejlesztési igényeket a lehető legmesszebb menő mértékig figyelembe véve a főpolgármester dönt, aki a döntéséről és az azt megalapozó módszertanról beszámol a Közgyűlésnek.

(3) A „896102 Közösségi gyűlések és Nyitott Budapest kiadások” cím az egyes stratégiai kérdésekben a budapesti polgárokkal való strukturált, sajátos módszertan szerinti párbeszéd folytatásából adódó intézkedések meghatározásához szükséges társadalmi egyeztetésekkel (így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való mintavételezés alapján budapesti polgárok számára kiküldésre kerülő kérdőívek előkészítésével és feldolgozásával) kapcsolatos adminisztratív és lebonyolítási feladatok költségeinek fedezetére, a résztvevő állampolgárok juttatásaira és a rendezvény során biztosított étkezésre, valamint a részvételiséggel és társadalmasítással összefüggő tevékenységéhez kötődő, társadalmi tájékoztatással és bevonással összefüggő kiadásokra szolgál, ideértve az e tevékenységekben közreműködő nonprofit szervezetek támogatását is. A cím felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött.

(3a) *  A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésekkel összefüggésben a Fővárosi Önkormányzat által az abban részt vevő polgároknak biztosított pénzbeli juttatás mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti egyéb jövedelem kifizetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Főpolgármesteri Hivatal látja el.

(4) „897502 Tanulmányi ösztöndíj program” cím a középfokú oktatásban részt vevő rászoruló budapesti tanulók részére tanulmányi eredményük elismerésére, valamint tanulmányaik ösztönzésére és támogatására irányuló pályázat fedezetére szolgál. A cím felhasználása külön rendeletben meghatározottak alapján történik.

9. § (1) *  A „890101 Emberi Erőforrások Bizottsága”, a „890601 Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság”, a „893901 Tulajdonosi Bizottság”, a „897701 Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság”, a „897801 Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság” és a „896802 Vizsgálóbizottság” címeken tervezett működési kiadási előirányzat a Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2021. (II. 5.) önkormányzat rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 75. § (1) bekezdése szerinti kiadások közterhekkel növelt összegének és a főpolgármester előzetes engedélyéhez kötötten az SZMSZ 75. § (4) bekezdése szerinti szakértői megbízások közterhekkel növelt összegének fedezetére szolgál. Az előirányzatok felhasználása során a bizottság elnöke vállal kötelezettséget, illetve igazolja az ezen előirányzatból fedezett felhasználást, szerződésszerű teljesítést.

(2) A „884801 MSZP Képviselőcsoport”, „884901 FIDESZ-KDNP Képviselőcsoport”, „894701 Demokratikus Koalíció Képviselőcsoport”, „894801 Momentum Képviselőcsoport” és „894901 Párbeszéd Magyarországért Képviselőcsoport” címeken tervezett működési kiadási előirányzat az SZMSZ 84. §-a szerinti kiadások közterhekkel növelt összegének és az SZMSZ 86. §-a szerinti szakértői megbízások közterhekkel növelt összegének fedezetére szolgál. Az előirányzatok felhasználása során a képviselőcsoport vezetője vállal kötelezettséget, illetve igazolja az ezen előirányzatból fedezett felhasználást, szerződésszerű teljesítést.

(3) A „895301 Egészségügyi Tanácsnok” címen tervezett működési kiadási előirányzat az SZMSZ 90. § (1) bekezdése szerinti kiadások közterhekkel növelt összegének fedezetére szolgál. Az előirányzatok felhasználása során a tanácsnok vállal kötelezettséget, illetve igazolja az ezen előirányzatból fedezett felhasználást, szerződésszerű teljesítést.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában az SZMSZ 75. § (1) bekezdése, 84. §-a és 90. § (1) bekezdése szerinti kiadás a bizottság, a képviselőcsoport, illetve a tanácsnok tevékenységével összefüggő hivatali, szakmai vagy városdiplomáciai, illetve képviselőcsoport és bizottság esetében a saját működéssel összefüggő egyeztetés, rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, nemzeti vagy fővárosi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az egyeztetéshez, rendezvényhez, eseményhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás díja, protokolleseményhez okszerűen kapcsolódó áru vagy szolgáltatás beszerzése, európai, nemzeti vagy budapesti jelképet megjelenítő áru beszerzése, valamint újságelőfizetés, illetve konyhai és elektronikus hírközlési eszköz vásárlása.

(5) Az SZMSZ 85. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatottak illetménye, illetve munkabére képviselőcsoportonként átlagosan 750 000 Ft, a valamely képviselőcsoporthoz tartozó, az SZMSZ 76. § (8) bekezdése szerinti képviselő feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló foglalkoztatottak illetménye, illetve munkabére pedig képviselőcsoportonként átlagosan 408 000 forint lehet azzal, hogy a foglalkoztatott személyére, valamint az illetmény, illetve munkabér összegére az adott képviselőcsoport vezetője tesz javaslatot, amelynek során az átlag el nem érése esetén a különbözetként jelentkező bértömeg az e bekezdés szerinti más foglalkoztatottak illetményére, illetve munkabérére tett javaslat során számításba vehető, ennek hiányában az adott képviselőcsoport e § (2) bekezdés szerinti szakértői keretét növeli.

(6) Az SZMSZ 76. § (8) bekezdése szerinti, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló foglalkoztatott illetménye, illetve munkabére 408 000 forint lehet.

(7) Az SZMSZ 75. § (2) bekezdése szerinti, adminisztratív feladatokat ellátó foglalkoztatott illetménye, illetve munkabére legfeljebb 408 000 forint, az SZMSZ 75. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati tanácsadó illetménye pedig legfeljebb 750 000 Ft lehet.

8. Beruházások, felújítások szabályai

10. § (1) A beruházásokra, illetve felújításokra vonatkozó szerződésekben előleg fizetésére - a jogszabályból fakadó előlegfizetési kötelezettségen túl - különösen indokolt esetben főpolgármesteri engedély alapján kerülhet sor.

(2) A beruházási vagy felújítási címeken megtervezett feladatok esetében kötelezettségvállalás vagy kifizetés csak a kapcsolódó engedélyokiratnak vagy célokmánynak az 5. § (5) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti állapota, valamint - okiratkészítési kötelezettséggel nem járó esetben - az 5. § (5) bekezdés b), d) vagy g) pontja szerinti állapota esetében történhet.

(3) A „888501 Önkormányzati eszközök beszerzése bizottságok, képviselőcsoportok és tanácsnok részére” és a „888601 Önkormányzati informatikai eszközök beszerzése bizottságok, képviselőcsoportok és tanácsnok részére” címeken tervezett felhalmozási előirányzat a bizottságok, képviselőcsoportok és tanácsnok részére informatikai és egyéb eszközök pénzügyi fedezetére szolgál. A fedezet felhasználását a bizottság elnökének, a képviselőcsoport vezetőjének, illetve a tanácsnoknak a kezdeményezése alapján a főpolgármester hagyja jóvá.

(4) A beruházási rendelet 15. § (1) bekezdésétől eltérve a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a „Tárgyi eszköz beszerzés” feladatra meghatározott beruházási, illetve „Intézményi felújítási keret” feladatra meghatározott felújítási kiemelt előirányzatából megvalósított feladatai tekintetében az engedélyokirat és az azzal összefüggő megállapodás módosítása nem szükséges, ha a jóváhagyásban szereplő alapvető naturáliák (kapacitás) változása várhatóan nem haladja meg a 20%-os mértéket.

II. Fejezet

A fővárosi önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések

9. Általános szabályok

11. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerveknek az elemi költségvetésüket az 1. mellékletben a rájuk vonatkozó fejezetben meghatározott összegekkel kell összeállítaniuk.

(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv tervezett bevételének elmaradása nem vonja maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatból kifizetést csak annyiban teljesíthet, amennyiben az annak fedezésére szolgáló bevételi előirányzat teljesülése azt fedezi.

(3) A kiadások készpénzben történő teljesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor, ha más készpénzkímélő módon a kifizetés nem teljesíthető:

a) készlet, kis értékű immateriális javak, tárgyi eszköz beszerzése,

b) belföldi és külföldi kiküldetési kiadások kifizetése,

c) reprezentációs kiadások kifizetése,

d) kisösszegű, 100 ezer Ft-ot el nem érő szolgáltatási kiadások kifizetése,

e) társadalom- és szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásainak kifizetése,

f) közfoglalkoztatottak személyi juttatásainak, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítéseinek kifizetése,

g) a foglalkoztatottak nem rendszeres személyi juttatásainak kifizetése, vagy

h) illetményelőleg, valamint a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott egyéb előlegek kifizetése.

(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek a jóváhagyott előirányzatokon belül - beleértve a létszámkeretet is - kötelesek gazdálkodni. A fel nem használt kiadási előirányzatot a költségvetési szervet irányító szerv a maradványelszámolás során felülvizsgálja.

(5) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv - ha a 18. § (9) bekezdés c) pontja alapján a főpolgármester eltérően nem rendelkezik - más szervezetnek nem nyújthat támogatást, adományt és más javára nem vállalhat ellenérték nélküli kötelezettséget, ilyen célból kifizetést nem teljesíthet. Ez a tilalom nem vonatkozik a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú - oktatási, szociális vagy sportcélú - tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra.

(6) A 239/2020. (III. 25.) Főv. Kgy. határozattal a kulturális, köznevelési és szociálpolitikai ágazatokhoz tartozó fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények részére irányítószervi támogatásként a „Budapest pótlék” fedezetének biztosítására juttatott összegnek megfelelő összeget az érintett intézményeknek a személyi juttatások, illetve a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatain belül továbbra is elkülönítetten kell kezelni, és annak felhasználására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a támogatás kizárólag a foglalkoztatottak részére fizetendő bér és járulék kiadások fedezetére fordítható,

b) a „Budapest pótlék” kulturális és szociálpolitikai intézmények esetében illetménykiegészítésként, köznevelési intézmények esetében pótlékként kerül számfejtésre a foglalkoztatottak részére,

c) „Budapest pótlék” mértékéről az intézmény vezetője dönt, annak megállapítása határozatlan időre történik, figyelembe véve a Fővárosi Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél vagy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál eltöltött jogviszony összesített időtartamát,

d) a teljes munkaidőre átszámított alapbér szerint az intézményi átlagkeresettől legalább húsz százalékkal elmaradó alapbérre jogosult közalkalmazottak esetében a munkáltató minden esetben bértöbbletet biztosít a tárgyévre jóváhagyott keret felhasználásával,

e) a „Budapest pótlék”-ra biztosított fedezethez kapcsolódó bér és járulék kiadási előirányzatok terhére átcsoportosítás nem hajtható végre,

f) a támogatás felhasználásáról az intézmény a tárgyévi költségvetési beszámoló elkészítésének időpontjában elszámol,

g) a fel nem használt támogatást visszafizetési kötelezettség terheli.

10. Helyszíni bírságból származó bevételek átutalása

12. § A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság a helyszíni bírságból a Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételt havonta, a tárgyhót követő hónap 15-éig köteles átutalni a Fővárosi Önkormányzat pénzforgalmi számlájára.

11. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésre külső személlyel, szervezettel történő szerződéskötés szabályai

13. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervnél a szerv alapfeladata keretében szellemi tevékenység végzésére a szervvel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy (a továbbiakban: külső megbízott vagy vállalkozó) is igénybe vehető - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetendő egyéb juttatás előirányzata, illetve a dologi kiadások előirányzata terhére.

(2) Külső megbízott vagy vállalkozó akkor vehető igénybe, ha

a) az alapfeladat mint közfeladat ellátása másként nem biztosítható, és

b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy egyébként a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(3) Jogszabályban vagy a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szerződés külső személlyel nem köthető.

(4) A külső személlyel, szervezettel ellátandó feladat részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv és a külső megbízott vagy vállalkozó között megkötött, írásba foglalt szerződésben kell meghatározni.

(5) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az ellátandó feladatot,

b) a díjazás mértékét,

c) részletes utalást arra, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek közül melyek állnak fenn,

d) a szerződés időtartamát,

e) a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki köteles a feladat ellátására,

f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését, és

g) a szerződés jellegétől függően a szerződés megerősítését szolgáló kötelezettség vagy egyéb biztosíték kikötését.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról az elemi költségvetés részletezése szerint az éves beszámoló keretében szöveges és számszaki tájékoztatást kell adni.

12. Egyes feladatok szolgáltatásként történő megrendelése, illetve más költségvetési szervvel történő ellátása

14. § (1) A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a működtetéssel, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével kapcsolatos feladatait saját gazdasági szervezetével, valamint részben vásárolt, az irányító szerv által engedélyezett szolgáltatással (a továbbiakban: vásárolt szolgáltatás), vagy más költségvetési szervvel is elláthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, tartós jelleggel saját szervezettel ellátott - a feladat ellátásához igénybe vett foglalkoztatottak illetményének, illetve munkabérének tekintetében a személyi juttatás és járulék kiemelt előirányzatból fedezett - feladat akkor rendelhető meg vásárolt szolgáltatásként, ha az dokumentáltan hatékonyabb vagy gazdaságosabb forma a saját szervezettel való ellátásnál.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vásárolt szolgáltatással történő feladatellátáshoz az irányító szerv előzetes egyedi engedélye szükséges. A szerződés engedélyeztetésekor a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének nyilatkoznia kell a (2) bekezdésben foglalt feltétel meglétéről, ezzel egyidejűleg kezdeményeznie kell az e feladatra rendelt álláshelyek számának módosítását és az ezzel összefüggő költségvetési előirányzatok rendezését.

(4) A feladat ellátásáért való felelősség a feladat vásárolt szolgáltatás útján való ellátása esetén is a fővárosi önkormányzati költségvetési szervet terheli.

(5) Amennyiben a feladat vásárolt szolgáltatás megrendelésével való elláttatása gazdaságtalan, úgy az irányító szerv engedélyével gondoskodni kell a feladat saját létszámkerettel való ellátásáról, és az ehhez szükséges körben az előirányzat és létszámkeret megfelelő rendezéséről.

(6) A (3) bekezdéstől eltérve, az olyan működési és szakmai feladatok vásárolt szolgáltatás útján történő ellátásához, amelyek fedezete a dologi kiadások vagy az egyszeri jelleggel tervezett személyi kiadások között szerepel, nem kell irányító szervi engedély.

13. A külső támogatási igényekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok

15. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv szakmai pályázatot vagy egyéb olyan kötelezettségvállalást, amelynek teljesítése a Fővárosi Önkormányzat részéről költségvetési többlettámogatást igényel (a továbbiakban: pályázat), akkor nyújthat be, illetve akkor vállalhat, ha azt a Fővárosi Önkormányzat - a főpolgármester előterjesztése alapján - előzetesen jóváhagyta.

(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a „845601 Intézményi fejlesztési pályázatok önrészének kerete” címen elkülönített előirányzat erejéig a pályázat benyújtására és a kapcsolódó, a 18. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-átcsoportosításra vonatkozó főpolgármesteri döntés alapján akkor is benyújthatja az (1) bekezdés szerinti pályázatot, ha a rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel a Fővárosi Önkormányzat más szerve döntésének bevárására nincs lehetőség.

(3) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv olyan pályázatának benyújtásához, amelynek teljesítése a Fővárosi Önkormányzat részéről költségvetési többlettámogatást sem a tárgyévben, sem azt követően nem igényel, a főpolgármester jóváhagyása szükséges.

(4) A Közgyűlést - a pályázati eredményhirdetést követően - a (2) bekezdés szerint benyújtott pályázatokról és azok eredményéről tájékoztatni kell. Sikertelen pályázat esetén a pályázat önrészének fedezeteként felszabadított összeget a „845601 Intézményi fejlesztési pályázatok önrészének kerete” címre kell visszapótolni.

(5) A Fővárosi Önkormányzat által elnyert, fővárosi önkormányzati költségvetési szerv részére nyújtott beruházási vagy felújítási célú támogatást a céljelleggel támogatott intézményi beruházás, illetve felújítás vonatkozó előirányzatára kell - a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül - átcsoportosítani.

III. Fejezet

Az előirányzat-módosításra és -átcsoportosításra vonatkozó szabályok

14. Előirányzat-módosítás és -átcsoportosítás általános szabályai

16. § (1) A központi költségvetésből a Fővárosi Önkormányzat általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások év közben a 2021. évi központi költségvetési törvényben előírtak szerint, a májusi és októberi felmérések alapján módosítandók. Ha a módosítás következtében

a) valamely jogcímhez kapcsolódóan támogatáslemondásra kerül sor - és ezáltal az érintett intézmény költségvetésében betervezett támogatási és kiadási előirányzatok az adott feladatok ellátásához kapcsolódóan túlfinanszírozást mutatnak -, akkor a lemondásban szereplő támogatás az érintett intézménytől elvonható, illetve

b) valamely jogcímhez kapcsolódóan támogatás pótigénylésére kerül sor, és a támogatáshoz kapcsolódó feladatra a fedezet a költségvetésben az érintett intézmények támogatási és kiadási előirányzatain már rendelkezésre áll, akkor a beérkezett pótelőirányzat az általános tartalékba helyezhető.

(2) Év közben az e rendeletben szereplő kiemelt előirányzat-módosításról és címeken belül vagy címek között történő átcsoportosításról a főpolgármester dönthet a 17-19. §-ban meghatározottak szerint.

(3) A tárgyévet követően a tárgyévi költségvetést meghatározó költségvetési rendelet csak egy alkalommal, kizárólag

a) az év végén beérkezett állami bevételek tervbevétele,

b) az év végi intézményi saját hatáskörben vagy főpolgármesteri hatáskörben végrehajtott döntések átvezetése,

c) a beszámolóval való egyezőség biztosítása érdekében szükséges számviteli jellegű előirányzat-rendezések, és

d) egyéb különösen indokolt előirányzat-módosítások vagy átcsoportosítások

céljából módosítható.

15. Előirányzat-módosítás és -átcsoportosítás főpolgármesteri hatáskörben

17. § (1) A főpolgármester dönthet a központi költségvetésből biztosított és jogszabály, támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján felhasználási kötöttséggel járó működési célú többletbevételek tervbevételéről, valamint az államháztartáson belüli és államháztartáson kívüli pénzeszköz és egyéb támogatás átvételéhez és átadásához, céladomány fogadásához kapcsolódóan a bevételi és azonos összegű kiadási előirányzat-módosításról vagy -átcsoportosításról, ha az nem irányul alapítványi forrás átvételére vagy átadására.

(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv, illetve a Fővárosi Önkormányzat címein tervezett költségvetési kiadási - és a kapcsolódó központi, irányító szervi támogatási bevételi - előirányzatok tekintetében címen belül a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokra a főpolgármester jogosult. A felhalmozási feladatok esetében a kapcsolódó áfa-rendezés céljából a „841101 Pénzügytechnikai feladatok” címet érintően is történhet előirányzat-átcsoportosítás. Az átcsoportosítások nem eredményezhetik az adott fejezet engedélyezett létszámához kapcsolódó törvény szerinti személyi és járulékköltségek fedezetének hiányát.

(3) A Közgyűlés soron következő rendes üléséig nem halasztható feladatok miatt - eseteként legfeljebb 150 millió Ft erejéig - a „930001 Általános tartalék” cím előirányzatának felhasználásáról és a kapcsolódó előirányzat-módosításról a főpolgármester dönt.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a főpolgármester értékhatárra tekintet nélkül dönthet az áfa-befizetési kötelezettség teljesítésére a „841101 Pénzügytechnikai feladatok” és a „712001 Hivatali pénzügytechnikai feladatok” címekre, valamint a „842401 Állammal szemben folyamatban lévő és egyéb elszámolások kerete” és a „849901 Vitatott, peres és egyéb jogi ügyek kiadásai” címekre történő átcsoportosításról.

(5) A 2020. évi költségvetésben megtervezett és kötelezettségvállalással terhelt, továbbá a Fővárosi Közgyűlés vagy szerve által meghozott döntésen vagy egyéb más fizetési kötelezettségen alapuló, de 2021. évre áthúzódó kifizetéseket - ha nincs 2021. évi szabad előirányzat a megfelelő címkódon, illetve feladaton - átmeneti jelleggel elsősorban a „844901 Önkormányzati feladatellátás működési kerete” címről vagy a „840301 Önkormányzati beruházások” címen tervezett „Áthúzódó kiadások átütemezési kerete” feladatról, másodsorban egyéb tartalékról, illetve keretről kell finanszírozni. A kapcsolódó felhasználási címre történő előirányzat-átcsoportosításról a főpolgármester dönthet.

(6) A 7-tel vagy 8-cal kezdődő címkódú címek esetében a működési kiadások tekintetében - egy adott címkódot érintő, mindösszesen - 5 000 ezer Ft-ot meg nem haladó, címek közötti, illetve új címre történő átcsoportosítás, valamint az önkormányzati bevételi címkódok közötti forráscsere főpolgármesteri hatáskörben végrehajtható.

(7) Az 1. mellékletben megtervezett beruházási, illetve felújítási feladatok esetében elfogadott célokmány, illetve engedélyokirat alapján a főpolgármester jogosult az engedélyokirat vagy célokmány „Előkészítés alatt (C)” állapotát „Hatályos (A)” vagy „Hatályos (B)” állapotra módosítani. Célokmány esetén ezzel egyidejűleg a feladat teljes költségét előkészítési és megvalósítási sorokra bontva kell megtervezni az okirat állapotának megfelelően.

(8) *  A fővárosi önkormányzati költségvetési intézmény, a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak előirányzatait tartalmazó - adott kiemelt előirányzaton belüli, és a felhalmozási feladatok esetében adott feladaton belüli - címek közötti, valamint a 570101 és 570111 címek közötti adott kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosításra a főpolgármester jogosult.

(9) *  A „856801 Veszélyhelyzet közérdekű célú adományok” cím bevételi előirányzatán kell tervbe venni az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvánnyal (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) összefüggésben a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező veszélyhelyzet miatti többletkiadások fedezetéül szolgáló közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében koronavírus világjárvánnyal vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben felmerülő többletkiadásokra kell felhasználni. Az adományok tervbe vételéről és az e bekezdés szerinti felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról a főpolgármester dönt.

(10) *  A „856901 Kötelező közfeladatok ellátását és az ehhez közvetlenül kapcsolódó beruházási és felújítási feladatok támogatására nyújtott adományok” cím bevételi előirányzatán kell tervbe venni a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok ellátására kell felhasználni. Az adományok tervbe vételéről és az e bekezdés szerinti felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról a főpolgármester dönt.

18. § (1) Az alábbi címeken tervezett céltartalékok és keretek célok szerinti felhasználásáról és a felhasználási címekre történő átcsoportosításról a főpolgármester dönt:

a) „911802 Ifjúsági ügyek támogatása”,

b) „913801 Budapest védelmi keret”,

c) „914202 Udvarzöldítési és komposztálási program (pályázati keret) céltartaléka”,

d) „915801 Diákolimpiai versenyrendszer támogatása”,

e) „916202 Drogprevenciós Keret céltartaléka”,

f) „916401 Budapesti Színházi Keret”,

g) „916701 Vis maior tartalék”,

h) „845601 Intézményi fejlesztési pályázatok önrészének kerete”.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő „913801 Budapest védelmi keret” cím - a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány hátrányos következményei és az azzal okozott károk elhárításának, így különösen a világjárvánnyal összefüggésben elrendelt veszélyhelyzettel, illetve egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben felmerült, előre nem tervezhető ágazati többletkiadásoknak, illetve bevételkiesésekből adódó többlet támogatási igényeknek a fedezetére szolgál.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában szereplő „916701 Vis maior tartalék” cím terhére a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények az önkormányzati tulajdonban, valamint önkormányzati ingyenes használatban lévő építményt sújtó, előre nem látható természeti vagy más - az önkormányzat kötelező feladatellátását, illetőleg a helyi közlekedés biztonságát veszélyeztető - károkból adódó többletkiadások részbeni vagy teljes támogatására - a biztosításból vagy egyéb módon (pl.: decentralizált vis maior keretből) megtérülő károk figyelembevételével - igényelhetnek rendkívüli támogatást külön normatív utasításban meghatározottak szerint. A főpolgármester a Vis maior keretből a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények részére beruházási és felújítási célú támogatások esetén felhalmozási célú előirányzatra - a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül - csoportosíthat át.

(4) Az (1) bekezdés a), c), d), e), f) és h) pontjában szereplő tartalékok és keret felhasználási célja a következő:

a) „911802 Ifjúsági ügyek támogatása” cím gyermekek, diákok, családjuk és pedagógusok, valamint a nemzetközi kapcsolatok keretében résztvevő diákok és kísérőik számára szervezett szabadidős programok (táborozás, városismereti programok, sportprogramok, művészeti programok, projektek, ünnepségek, megemlékezések, versenyek) szervezésére, azokon történő részvételre nyújt fedezetet.

b) „914202 Udvarzöldítési és komposztálási program (pályázati keret) céltartaléka” cím a lakókörnyezet zöldítése, illetve a komposztálás elősegítése, támogatása, a lakosság zöldfelületi hozzáférésének növelését célzó pályázati program keretében nyújtandó támogatásokra biztosít fedezetet.

c) „915801 Diákolimpiai versenyrendszer támogatása” cím a 2021/2022. évi diákolimpiai versenyrendszer működtetésének támogatására, hatékonyságának növelésére, továbbá a Budapesten tanuló diákok fizikai aktivitásának fokozására biztosít fedezetet.

d) „916202 Drogprevenciós Keret céltartaléka” cím a drogprevenciós tevékenységek ellátására támogatási kérelmet benyújtó civil és egyéb szervezetek részére nyújtandó támogatások fedezetére szolgál.

e) „916401 Budapesti Színházi Keret” cím elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek színházba jutásának, a határon túli színházak vendégjátékának, a Budapest tematikájú kortárs előadások, az új kortárs magyar drámák színrevitelének, a színházi beavató programok, a vidéki és független színházi társulatokkal történő koprodukciók, a nemzetközi színházi projektek, tematikus színházi fesztiválok megvalósításának, a gyerek és ifjúsági programokkal történő repertoár bővítésének, valamint a fogyatékkal élők számára esélyegyenlőségi program megvalósításának támogatására biztosít fedezetet.

f) „845601 Intézményi fejlesztési pályázatok önrészének kerete” cím a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek részére, pályázat benyújtása esetén, a pályázat önrészének biztosítására nyújt fedezetet.

(5) A „915401 Kulturális támogatási keret” és a „915901 Sport támogatási keret” címek felhasználása külön rendeletben meghatározottak alapján történik. A kapcsolódó előirányzat-átcsoportosítások végrehajtásáról a főpolgármester dönt.

(6) Az (1) és (5) bekezdés szerinti főpolgármesteri döntés csak további támogatási igényt nem eredményező átcsoportosításra korlátozódik, valamint nem irányulhat a céltartalékok közötti átcsoportosításra.

(7) A 710901, 710902, 711701, 711702, 712403, 714301, 714401, 714402, 714501, 714502, 714601, 714602, 886401, 886402, 888001 és 888002 címek esetében a főpolgármester dönthet a címen belüli előirányzat-átcsoportosításokról, illetve a címek közötti előirányzat-átcsoportosításokról.

(8) A főpolgármester dönt a likvid hitel felvételéhez és törlesztéséhez, valamint a forgatási célú belföldi értékpapírok beváltásához, értékesítéséhez, illetve vásárlásához, továbbá a Magyar Államkincstárral történő havi elszámolásokhoz kapcsolódó bevételi és kiadási előirányzat-rendezésekről az alábbi címeken:

a) „855702 Likvid hitel felvétele”,

b) „848402 Likvid hitel törlesztése”,

c) „852502 Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése”,

d) „855501 Kamatbevételek és egyéb pénzügyi műveletek bevételei”,

e) „842702 Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása”,

f) „856501 Állami támogatás forgótőke elszámolás bevételei”

g) „845501 Állami támogatás forgótőke elszámolás kiadásai”.

(9) A Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzet idején - halaszthatatlan esetben, az egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülmények enyhítése, illetve az azzal kapcsolatos védekezés és az abból eredő károk elhárítása érdekében, ezen célokkal arányosan - a főpolgármester az ebben az alcímben meghatározott eseteken túli esetekben is, az ebben az alcímben rögzített korlátokra tekintet nélkül dönthet

a) a bevételi, illetve kiadási előirányzat módosításáról vagy átcsoportosításáról,

b) kiadási előirányzat zárolásáról vagy annak feloldásáról, és

c) a szükséges körben a 11. § (5) bekezdés szerinti tilalomtól eltérve fővárosi önkormányzati szervnek - a közfeladatával összefüggésben - más javára támogatás vagy adomány nyújtását engedélyezheti.

(10) Az SZMSZ módosítása esetén a főpolgármester dönthet a 9. § (1) bekezdés szerinti címeknek, valamint a kiadási előirányzatoknak az SZMSZ módosításából okszerűen következő módosításáról, azzal, hogy az előirányzat csökkentése esetén a más előirányzatra át nem csoportosított részt az „930001 Általános tartalék” javára kell átcsoportosítani.

(11) A főpolgármester dönthet a „894302 Főpolgármesteri Iroda feladataihoz kapcsolódó tanácsadó szolgáltatásokra, szakértői díjra” és a „710901 Igazgatási apparátus kiadásai” címek közötti előirányzat-átcsoportosításról.

16. Előirányzat-módosítás és -átcsoportosítás főpolgármesteri hatáskörben bizottsági javaslat alapján

19. § (1) A feladatkörrel rendelkező bizottság javaslata alapján a (2)-(4) bekezdés szerint a főpolgármester dönt államháztartáson belüli és államháztartáson kívüli forrás átvételéhez és átadásához szükséges előirányzat-módosításról vagy átcsoportosításról. Az előirányzat-módosítás nem irányulhat alapítványi forrás átvételére vagy átadására.

(2) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím felhasználásáról ingatlanvásárlással kapcsolatban - a Közgyűlés vagy bizottság hatáskörébe tartozó ingatlanvásárlás esetén a testületi döntést követően - a szükséges előirányzat-átcsoportosításról a főpolgármester dönt.

(3) A „844301 Közműkiváltások kerete” cím felhasználására vonatkozó döntés végrehajtásához kapcsolódóan a „847501 Közműkiváltások elszámolása” címre történő előirányzat-átcsoportosításról az érintett bizottság javaslata alapján a főpolgármester dönt.

(4) *  A Közgyűlés soron következő rendes üléséig nem halasztható feladatok miatt - esetenként a 150 millió Ft-ot meghaladó, éves szinten mindösszesen legfeljebb 1 milliárd Ft-ot elérő összegű kiadások erejéig - a „930001 Általános tartalék” cím előirányzatának felhasználásáról és a kapcsolódó előirányzat-módosításról a Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján dönt a főpolgármester azzal, hogy a döntésről a Közgyűlés soron következő rendes ülésén köteles beszámolni.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti főpolgármesteri döntés csak további támogatási igényt nem eredményező átcsoportosításra korlátozódik, valamint nem irányulhat a céltartalékok vagy keretek közötti átcsoportosításra.

(6) A képviselőcsoport vezetőjének javaslata alapján a 9. § (2) bekezdés szerinti címek esetében az SZMSZ keretei között a dologi kiadások, valamint a személyi juttatások és ahhoz kapcsolódóan a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok közötti átcsoportosításról a főpolgármester dönthet, azzal, hogy a képviselőcsoport vezetője javaslatának teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha annak teljesítése jogszabályba ütközne.

16. Előirányzat-módosítás és előirányzat-átcsoportosítás a fővárosi önkormányzati költségvetési szerveknél saját hatáskörben

20. § (1) A bevételi előirányzatok tekintetében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a bevételi előirányzatok esetében címen belül a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben is átcsoportosíthat az államháztartáson belülről és kívülről származó működési és felhalmozási célú támogatások előirányzatait illetően.

(2) A működési kiadási előirányzatok tekintetében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a 100000-740300 címen szereplő kiadási előirányzatok esetében címen belül a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben is átcsoportosíthat a havi zárlati kimutatásai esetén egy alkalommal, a hatályos költségvetési rendeletben szereplő cím szerinti kiadási főösszege 1%-ának mértékéig.

(3) A (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem eredményezheti az adott fejezet engedélyezett létszámkeretéhez kapcsolódó törvény szerinti személyi juttatások és járulékok költsége fedezetének hiányát.

(4) A felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódóan a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben kizárólag az adott feladaton belüli kiemelt előirányzatok között csoportosíthat át.

21. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételéről - az államháztartáson belülről és kívülről származó működési és felhalmozási célú támogatások, az áfa-visszatérítés és az egyéb működési bevételeken belül a biztosító által fizetett kártérítés kivételével - köteles a tárgyhavi zárlati kimutatás megküldésével egyidejűleg ágazati adatszolgáltatást benyújtani a Fővárosi Önkormányzatnak, mely többletbevételekből finanszírozandó kiadásokra főpolgármesteri engedély kell.

(2) A többletbevételből finanszírozandó kiadási előirányzatok engedélyezése érdekében a főjegyző tárgyhót követő hónap 20-áig - de legkésőbb a tárgyévben sorra kerülő utolsó költségvetésirendelet-módosítás adatszolgáltatási határidejéig - kezdeményezi a főpolgármesteri engedély kiadását.

(3) A nem engedélyezett többletbevételek tervbevételekor az adott saját bevételi előirányzat növelésével egyidejűleg az irányító szervi támogatást a tervbe vett többletbevétel összegével csökkenteni kell.

(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a főpolgármesteri engedély alapján jóváhagyott többletbevételét a Közgyűlés által elfogadott előirányzat-módosítás alapján használhatja fel.

(5) A működési és felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről és kívülről, az áfa-visszatérítésből és a biztosító által fizetett kártérítésből származó bevételek esetében a tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételt a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben köteles előirányzatként tervbe venni a teljesülést vagy az adott támogatásról szóló döntés kézhezvételét követő 15 napon belül.

(6) Ha a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az év során olyan nettó finanszírozott beruházási, felújítási feladatot valósít meg, amelyhez áfa-visszatérítési jogosultsága kapcsolódik, úgy címen belül a támogatott cél megvalósítása időszakában az ehhez kapcsolódó kiadási és bevételi előirányzat rendezését a felmerüléskor szükséges időben, folyamatosan, saját hatáskörben köteles végrehajtani.

18. A maradvány elszámolása

22. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá és dönt a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felosztásáról.

(2) A 2020. évről áthúzódó kiadások 2021. évi fedezetére a „844901 Önkormányzati feladatellátás működési kerete” címről vagy a „840301 Önkormányzati beruházások” címen tervezett „Áthúzódó kiadások átütemezési kerete” feladatról, illetve egyéb keretekről vagy tartalékról átcsoportosított összeget a 2020. évi maradvány elszámolásakor az adott keretre kell visszapótolni.

(3) Az állami hozzájárulások, a felhasználási kötöttséggel járó egyes állami támogatások és támogatás értékű bevételek 2021. évi elszámolásához kapcsolódóan a Fővárosi Önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a maradványa terhére a Fővárosi Önkormányzat javára történő befizetésre kötelezhető.

(4) A működési bevételek közül:

a) készletértékesítés ellenértékéből,

b) a szolgáltatások ellenértékéből,

c) tulajdonosi bevételekből és

d) az egyéb működési bevételekből

realizált, a 21. § szerint új vagy módosított előirányzatként nem tervbe vett többletbevételek terhére a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a Fővárosi Önkormányzat javára történő befizetésre kötelezhető.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettségről a zárszámadás elfogadásával együtt kell dönteni.

19. A főpolgármester tájékoztatási és döntés-előkészítési kötelezettségei

23. § (1) A főpolgármester a Közgyűlés rendes ülésén:

a) írásban tételesen beszámol arról, hogy az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap milyen pótelőirányzatot biztosított a rendes ülést megelőző hónapban Budapest Főváros Önkormányzata, illetve valamely fővárosi önkormányzati költségvetési szerv részére,

b) beszámol a 17-19. §-ban részletezett döntési, illetve előirányzat-módosítási hatáskörében az előző rendes ülés óta hozott intézkedések előirányzat-csoportokat érintő hatásairól.

(2) A főpolgármester a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a Budapest Főváros Önkormányzat által ellátott - fővárosi önkormányzati költségvetési szervekhez nem sorolt - egyes feladatcsoportok szerint költségvetési címek I. félévi teljesítés adatainak bemutatásáról a 2021. szeptemberi, vagy a rákövetkező első rendes ülésén tájékoztatja a Közgyűlést.

(3) A főpolgármester a Közgyűlés elé terjeszti a költségvetési rendelet módosítását:

a) ha az Országgyűlés Budapest Főváros Önkormányzatát, a Főpolgármesteri Hivatalt vagy a fővárosi önkormányzati költségvetési ágazati szerveket érintő előirányzat-zárolásról dönt, úgy annak kihirdetését követően haladéktalanul,

b) ha az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely központi költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap részéről biztosított pótelőirányzat, vagy egyéb önkormányzati többletbevétel tervbevétele, a Közgyűlés költségvetést érintő döntéseinek a költségvetési rendeleten történő átvezetése, illetve valamely egyéb feladat végrehajtása érdekében szükséges, úgy az első negyedév kivételével negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési beszámoló Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerébe történő feltöltését megelőző rendes ülésen,

c) ha a 17-19. § szerint főpolgármester által, vagy a 20-21. § szerint fővárosi önkormányzati költségvetési intézmény által saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás tervbevételére és az előirányzat-átcsoportosítások átvezetésére van szükség, úgy a költségvetési rendelet módosításával egyidejűleg a költségvetési rendelet módosításának elfogadásáig meghozott döntésekre vonatkozóan, valamint a december 31-ig történő időszakra vonatkozóan legkésőbb a költségvetési beszámoló Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerébe történő feltöltését megelőző rendes ülésen.

IV. fejezet

A támogatások utalásának szabályai

20. A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek önkormányzati működési támogatásainak utalása

24. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek működési kiadásaihoz kapcsolódó támogatást a Fővárosi Önkormányzat kincstári rendszer keretében biztosítja.

(2) A kincstári rendszer által érintett bankszámlák körébe tartozik

a) a Fővárosi Önkormányzat pénzforgalmi számlája, valamint

b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek pénzforgalmi számlája.

(3) Az e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv havi bontású éves likviditási tervet készít, és azt a főpolgármesternek megküldi.

25. § (1) A kincstári rendszer operatív végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat külön főpolgármesteri normatív utasítás szabályozza.

(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a megnyitott bankszámláról a főpolgármestert a számla megnyitását követő 10 napon belül tájékoztatja.

21. A gazdasági társaságok, civil szervezetek, alapítványok, kerületi önkormányzatok, nem fővárosi költségvetési szervek, valamint egyéb szervezetek önkormányzati támogatásainak utalása

26. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a közfeladatai ellátására létrehozott gazdasági társaság részére a közfeladat ellátásának ellenértékét a megkötött közszolgáltatási, vagy egyéb szerződések szerint utalja át.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nem fővárosi önkormányzati intézmény, gazdasági társasság, civil szervezet és egyéb szervezet részére támogatás megkötött támogatási szerződésben vagy közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint folyósítható.

(3) Alapítvány részére támogatás megkötött támogatási szerződésben vagy közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint folyósítható.

(4) Azon gazdasági társaság esetében, amelynek van hatályos közszolgáltatási keretszerződése, de nincs még jóváhagyott 2021. évi közszolgáltatási szerződése, a közszolgáltatási keretszerződés alapján

a) a 2021. évi költségvetésben jóváhagyott összeg erejéig,

b) a költségvetési rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 90 napig,

c) kizárólag az előző évi közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátására, az ott meghatározott feltételek szerint,

d) a társaság likviditása fenntartásához szükséges mértékben

utalható támogatás (kompenzáció).

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a gazdasági társaság a 2. negyedéves teljesítési jelentés határidejével egyidejűleg köteles elszámolni a 2021. évi éves közszolgáltatási szerződése elfogadását megelőző időszakról.

(6) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott valamely gazdasági társasággal 2021. évben nem kerül sor éves közszolgáltatási szerződés megkötésére, az érintett gazdasági társaság az üzleti beszámolójának tulajdonos általi elfogadását követő 30 napon belül köteles elszámolni a 2021. évi költségvetésből juttatott támogatással (kompenzációval), és ennek keretében tételesen és részletesen köteles indokolni, hogy milyen minőségi és mennyiségi paraméterek alapján teljesített az érintett időszakban.

(7) Annál a hatályos közszolgáltatási keretszerződéssel rendelkező gazdasági társaságnál, amelynél a Kormány által elrendelt veszélyhelyzet idején a rendes feladatellátástól lényegesen eltérő működési feltételek miatt nincs lehetőség a költségvetési rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a 2021. évi közszolgáltatási szerződés megkötésére, az érintett gazdasági társaság írásbeli, részletes indokolást és egész évre vonatkozó mennyiségi és minőségi szolgáltatási mutatókkal alátámasztott kalkulációs kitekintést is tartalmazó kezdeményezése alapján a gazdasági társaság működőképességének és feladatellátásának folyamatos biztosítása érdekében a Fővárosi Önkormányzat és a gazdasági társaság a (8) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött szerződésben a (4)-(5) bekezdés előírásaitól eltérően is megállapodhat.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a Fővárosi Önkormányzat az érintett gazdasági társasággal a veszélyhelyzet fennállásáig, de legkésőbb 2021. június 30. napjáig terjedő időszakra szóló szerződést köthet. A szerződés alapján a gazdasági társaság működése és feladatellátása legfeljebb a 2021. évi költségvetésben jóváhagyott keretösszeg erejéig, a Fővárosi Önkormányzattal havonta egyeztetendő likviditási terv alapján - figyelemmel a 2021. II. félévi feladatellátási kötelezettségre is - likviditási alapon finanszírozható, a veszélyhelyzetből eredő feladatváltozással összefüggő költségek, bevételek kimutatása és az azokkal történő elszámolási kötelezettség előírása mellett

a) a 2021. évi költségvetésben jóváhagyott összeg erejéig,

b) a költségvetési rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 90 napig,

c) kizárólag az előző évi közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátására, az ott meghatározott feltételek szerint,

d) a társaság likviditása fenntartásáéhoz szükséges mértékben

utalható támogatás (kompenzáció).

27. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanításához kapcsolódó támogatást a ténylegesen teljesített mennyiségnek megfelelően a feladatot végző gazdasági társaság részére havonta, tárgyhót követő hónap 25-éig utalja a Fővárosi Önkormányzat.

(2) A meghatározott célra kapott állami támogatás, valamint a támogatás államháztartáson belülről a támogatási összeg kedvezményezettjének számlájára (beleértve a civil szervezetet is) a Főváros Önkormányzathoz történő beérkezést követően utalható.

22. A beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó önkormányzati források utalása

28. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek felhalmozási kiadásaihoz kapcsolódó támogatást a Fővárosi Önkormányzat teljesítményarányosan, a beruházás, illetve a felújításhoz szükséges munkálatok elvégzése, szerződés teljesítésének mértékéhez, a szerződésből fakadó fizetési kötelezettségek felmerüléséhez igazodóan utalja.

(2) A beruházási rendelet hatálya alá tartozó felhalmozási kiadások esetében a feladatokra a kifizetéseket a kijelölt gazdasági társaság részére pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás, fejlesztési megállapodás vagy megvalósítási megállapodás alapján, teljesítményarányosan teljesíti a Fővárosi Önkormányzat.

(3) A beruházási rendelet hatálya alá nem tartozó beruházásra önálló címen jóváhagyott beruházási támogatás a gazdasági társasággal, önkormányzattal, költségvetési szervvel vagy más gazdálkodó szervezetekkel megkötött fejlesztési és egyéb megállapodások szerint teljesíthető.

23. A fővárosi nemzetiségi önkormányzatokat érintő támogatások utalásának szabályai

29. § (1) A fővárosi nemzetiségi önkormányzat számlájára a Fővárosi Önkormányzat az SZMSZ 4. § (1) bekezdése szerinti, a testületi működéshez kapcsolódó fővárosi önkormányzati támogatást a „845801 Nemzetiségi önkormányzatoknak folyósított támogatás” cím terhére időarányosan, havonta tárgyhó 5-éig utalja.

(2) Ha valamely fővárosi nemzetiségi önkormányzat kéri, akkor a testületi működéshez kapcsolódó fővárosi önkormányzati támogatást - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az erre meghatározott időarányos költségvetési keret mértékéig, a testületi működés személyi feltételei esetében a Főpolgármesteri Hivatal által természetben, az egyéb tárgyi feltételek esetében pedig a szállítói számlák közvetlen átutalásával, szállítói finanszírozás alkalmazásával is biztosíthatja a Fővárosi Önkormányzat.

V. Fejezet

A finanszírozási célú műveletekkel, pénzügyi befektetésekkel, hitelfelvétellel és adósságot keletkeztető ügyletekkel kapcsolatos szabályok és egyéb rendelkezések

24. A finanszírozási célú műveletekkel, pénzügyi befektetésekkel, hitelfelvétellel és adósságot keletkeztető ügyletekkel kapcsolatos szabályok

30. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott finanszírozási bevételek és kiadások közül az átmenetileg szabad pénzeszközök betétként való elhelyezéséről és visszavonásáról, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlásával, beváltásával kapcsolatosan a (2) bekezdés szerint a főpolgármester dönt.

(2) A főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit

a) államilag garantált vagy bankgarantált értékpapír vásárlására fordíthatja, valamint

betétként lekötheti.

(3) A Fővárosi Önkormányzat éven belüli finanszírozása során a már megkötött, likvid hitelre vonatkozó szerződéssel rendelkezésre álló hitelkeret szabadon felhasználható.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

25. Hatálybalépés

31. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

26. Hatályon kívül helyező rendelkezés

32. § * 

dr. Számadó Tamás s. k. Karácsony Gergely s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 69/2020. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez * 

2. melléklet a 69/2020. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

KIMUTATÁS
Budapest Főváros Önkormányzata számított adósságszolgálatáról
a teljes futamidőre számítva

adatok ezer forintban
Sor-
szám

Megnevezés

Teljes költség
Kötelezettség
időtartama,
év
Tény
2020.
XII. 31-ig

2021. évi

2022. évi

2023. évi

2024. évi
2025-től
2049-ig
összesen
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
I. Ténylegesen felvett hitelek adósságszolgálata
1.) OTP ÖIP Hitelszerződés
összesen 23 747 591 2014-2039 2 842 819 1 263 697 1 248 407 1 233 116 1 218 474 15 941 078
- tőketörlesztés 20 000 000 1 728 394 987 654 987 654 987 654 987 654 14 320 990
- kamat 3 747 591 1 114 425 276 043 260 753 245 462 230 820 1 620 088
2.) M3 metróvonal járműfelújítás
összesen 68 199 489 2015-2030 13 301 555 6 101 298 5 981 716 5 877 135 5 774 487 31 163 298
- tőketörlesztés 60 000 000 10 212 766 5 106 383 5 106 383 5 106 383 5 106 383 29 361 702
- rend.tartási jutalék 392 217 392 217 0 0 0 0 0
- kamat 7 807 272 2 696 572 994 915 875 333 770 752 668 104 1 801 596
II. Előző években indított és folyamatban lévő hitelfelvétel adósságszolgálata
1.) EIB Városi Közlekedés A
összesen 87 138 901 2019-2049 419 525 351 223 1 101 459 1 101 459 1 104 477 83 060 758
- tőketörlesztés 69 283 853 0 0 0 0 0 69 283 853
- rend.tartási jutalék 94 681 50 152 44 529 0 0 0 0
- kamat 17 760 367 369 373 306 694 1 101 459 1 101 459 1 104 477 13 776 905
2.) EIB Városfejlesztés A
összesen 41 481 853 2019-2044 388 131 323 222 542 466 542 466 543 952 39 141 616
- tőketörlesztés 33 713 599 0 0 0 0 0 33 713 599
- rend.tartási jutalék 27 243 14 431 12 812 0 0 0 0
- kamat 7 741 011 373 700 310 410 542 466 542 466 543 952 5 428 017
III. 2021-től indítani tervezett hitelfelvétel adósságszolgálata
EIB COVID-19
összesen 84 350 929 2021-2046 0 0 366 070 366 070 957 114 82 661 675
- tőketörlesztés 71 320 000 0 0 0 0 0 71 320 000
- kamat 13 030 929 0 0 366 070 366 070 957 114 11 341 675
IV. Adósságszolgálat összesen (I. + II. + III.)
összesen 304 918 763 16 952 030 8 039 440 9 240 118 9 120 246 9 598 504 251 968 425
- tőketörlesztés 254 317 452 11 941 160 6 094 037 6 094 037 6 094 037 6 094 037 218 000 144
- rend.tartási jutalék 514 141 456 800 57 341 0 0 0 0
- kamat 50 087 170 4 554 070 1 888 062 3 146 081 3 026 209 3 504 467 33 968 281

3. melléklet a 69/2020. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

KIMUTATÁS
Budapest Főváros Önkormányzata tervezett hitelfelvételéről
EIB COVID-19

adatok ezer forintban
Finanszírozás Finanszírozás éves bontásban
összesen 2021. 2022. 2023. 2024. 2025.


Projektleírás

Teljes projekt-költség
EIB
hitelből
(finan-
szírozás részaránya legfeljebb 90%)


Saját
forrásból


EIB
hitelből


Saját
forrásból


Összesen


EIB
hitelből


Saját
forrásból


Összesen


EIB
hitelből


Saját
forrásból


Összesen


EIB
hitelből


Saját
forrásból


Összesen


EIB
hitelből


Saját
forrásból


Összesen
Közösségi közlekedési eszközök beszerzése és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések 42 827 400 38 544 700 4 282 700 6 571 400 0 6 571 400 7 921 300 978 700 8 900 000 7 966 000 350 000 8 316 000 12 486 000 1 804 000 14 290 000 3 600 000 1 150 000 4 750 000
Városmegújítási és zöldterületfejlesztési feladatok 36 417 000 32 775 300 3 641 700 4 460 000 0 4 460 000 8 400 000 0 8 400 000 10 867 000 0 10 867 000 9 048 300 1 401 700 10 450 000 0 2 240 000 2 240 000
Mindösszesen: 79 244 400 71 320 000 7 924 400 11 031 400 0 11 031 400 16 321 300 978 700 17 300 000 18 833 000 350 000 19 183 000 21 534 300 3 205 700 24 740 000 3 600 000 3 390 000 6 990 000

  Vissza az oldal tetejére