Budapest Főváros Közgyűlése
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában és 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megye Önkormányzata, Pest Megyei Kormányhivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium, Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park véleményének kikérésével
a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer 1. melléklet szerinti szabályozási tervben lehatárolt területére (a továbbiakban: a terület) terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Csónakház: Olyan létesítmény, amely evezősport céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására, illetve a sporttevékenységhez kapcsolódó háttértevékenységek céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik.
2. Csónaktároló: Olyan létesítmény, amely evezősport céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására szolgáló helyiséggel rendelkezik.
3. Fa statikai védőzónája: Meglévő fa esetében a törzsátmérő négyszeresének megfelelő sugarú kör a fa törzsétől mérve, tervezett fa esetében kis lombkoronát növelő fáknál 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fáknál 2,5 m sugarú kör a fa tövének közepétől mérve.
4. Komfortpont: Korszerű – a higiéniai és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából az elvárásoknak megfelelő – közhasználatú illemhely, zuhanyzó és gyermekpelenkázó együttese.
5. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.
6. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
3. § Az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében a sétány nyomvonalát és szélességét úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.
4. § Közterületen sátor kizárólag rendezvény időtartamára helyezhető el.
5. § (1) Legalább 14 méter szélességű közúthálózati elemek mentén kétoldali, legalább 2,0–2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a fák statikai védőzónájának biztosításával.
(2) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők.
6. § Az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány” és „Kiemelt jelentőségű fasor” faegyedei – a külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével – csak akkor vághatók ki, ha az élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, vagy az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából szükséges, vagy egyébként részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.
7. § Az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány” területén új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalhatja el.
8. § (1) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány/fasor” statikai védőzónájának védelmét biztosítani kell.
(2) A fa statikai védőzónájában új közművezetéket létesíteni nem lehet, munkavégzés csak kézi eszközzel történhet.
9. § (1) A K–Rek és K–Vke építési övezetek telkein a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-ére legalább egy fa jusson.
(2) A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.
(3) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.
(4) Inváziós fás szárú fajok nem telepíthetőek. A fák telepítésénél előnyben kell részesíteni az őshonos, Duna mentén jellemző fajokat.
(5) A fák statikai védőzónáján belül az eredeti terepszint csak a fa életfeltételeinek változatlan biztosítása vagy javítása mellett változtatható meg.
10. § (1) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek egynél több övezetbe tartozik.
(2) A sajátos építményfajták számára az övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(3) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.
(4) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.
(5) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
11. § A szabályozási vonal végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület az építési övezetben vagy övezetben megengedett legkisebb érték alá csökken, vagy
b) annak eredményeként a telken már meglevő beépítés alapján a beépítettség és a szintterületi mutató meghaladja az építési övezeti vagy az övezeti határértéket.
12. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 13. § figyelembevételével.
(2) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
13. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(3) Tisztítatlan és tisztított szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) Tíz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, úgy, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Az így összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.
14. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(5) bekezdések szerinti előírások figyelembevételével telken belül kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletszemélygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.
(3) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép) kizárólag az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható úgy, hogy az az önálló gépjárműhasználatot biztosítja.
(4) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép) felszínen nem telepíthető.
(5) Személygépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
15. § (1) Rendszeres forgalom esetén az új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához azok minden megkezdett 100 férőhelye után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani. Rendszeres forgalomra kell számítani
a) 10 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység,
b) 100 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység,
c) 150 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény, és
d) 100 férőhelyet meghaladó sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység
esetén. Több pályával rendelkező sportlétesítmény esetén a forgalmat a mértékadó nagyságú lelátóra kell méretezni.
(2) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
16. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlettehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.
(3) Tehergépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
17. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani.
18. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.
(3) A 30 méternél hosszabb, közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén, a magánút területén belül, a tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása céljából) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.
(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A magánutak területén épület nem helyezhető el.
19. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom el nem zárt magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a) személygépjárművek esetén 500 férőhelyes parkolókapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő;
b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.
(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani, a (3) bekezdés figyelembevételével.
(3) A K–Rek építési övezetek területén az ingatlanok kiszolgálását a K–Rek jelű építési övezetekre vonatkozó szabályok betartásával kell biztosítani.
20. § A területen rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely – az egészségügyi, rendőrségi, katasztrófavédelmi rendeltetésű beépítés kivételével – nem létesíthető és nem üzemeltethető.
21. § Ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, a megengedett fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épület elhelyezhető, melynek beépített alapterülete legfeljebb a megengedett beépítési mérték 25%-a lehet.
22. § Meglévő épületben a gépjárműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha ezt követően a parkolás telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára önálló gépjárműtárolót elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló gépjárműtároló a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, kivéve, ha a meglévő épület járműtárolója korábban jogszerűen létesített lakás rendeltetési egység lakófunkciójú vagy ahhoz tartozó mellékhelyiség kialakítása, lakáskorszerűsítés érdekében szűnik meg.
23. § A kiegészítő rendeltetésű épület legnagyobb épületmagassága
a) gépjárműtároló, barkácsműhely, háztartással kapcsolatos tárolóépület esetén legfeljebb 3,0 méter,
b) műterem esetén 4,5 méter
lehet.
24. § (1) A területen melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény és
d) építménynek minősülő zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(2) A területen csónakház és csónaktároló utólagos rendeltetésmódosítása nem megengedett.
(3) Építményeket helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási építményként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.
25. § Síknak tekinthető, legfeljebb 5%-os lejtésű terepen az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 métert.
26. § Az előkert, oldalkert, hátsókert 3 méteres területi sávjában a terepszint alatti építmény talajtakarással együtt sem emelkedhet a szomszédos eredeti terepcsatlakozás fölé 0,5 méternél nagyobb mértékben.
27. § A területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó, továbbá mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
28. § (1) A K–Rek/1, K–Rek/2, K–Rek/3 jelű építési övezet területén
a) üdülő,
b) szállás,
c) sport,
d) sporteszköz-tárolási,
e) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi,
f) vendéglátás,
g) kulturális, közösségi-szórakoztató,
h) nevelési, oktatási,
i) egészségügyi, szociális, és
j) mélygarázs
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(2) A K–Rek/4 jelű építési övezet területén kizárólag a fürdőzést, strandolást, az idegenforgalmat és a sportolást szolgáló rendeltetések helyezhetők el, a hozzátartozó kiegészítő funkciójú egyéb épületekkel.
29. § (1) A K–Rek/INT–1, K–Rek/INT–2, K–Rek/INT–3 jelű építési övezet területén
a) szállás,
b) sport,
c) sporteszköz-tárolási,
d) vendéglátás,
e) kulturális, közösségi-szórakoztató,
f) nevelési, oktatási,
g) egészségügyi, szociális, és
h) mélygarázs
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(2) A K–Rek/1, K–Rek/2, K–Rek/3 jelű építési övezetekben legfeljebb 200 m2 szintterületű, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi építmény helyezhető el.
(3) A K–Rek/4 jelű építési övezet területén a Kt-Zkp övezet menti előkertben 1 darab vendéglátás rendeltetésű kioszk létesíthető.
30. § (1) Közcsatorna hiányában új épület nem helyezhető el, meglévő épület funkciókörei nem bővíthetők, és a meglévő üdülőegységek száma és a szálláshely-szolgáltató épület szobaszáma nem növelhető.
(2) Az építési övezetek területén építési telek új beépítés esetén csak Kt-Zkp övezetbe nem sorolt közterületről, Kt-Kk övezetbe sorolt közlekedési területről szolgálható ki, magánútról megközelíthetően új telek kialakítása nem megengedett.
31. § (1) Az építési övezet területén az épület legmagasabb pontja
a) K–Rek/1 építési övezetben 9,5 méter,
b) K–Rek/2 építési övezetben 11,0 méter.
(2) Az építési övezet területén
a) az északi oldalkert mérete az övezetben előírt épületmagasság fele, mely legfeljebb 3,0 méterre csökkenthető, amennyiben az északi szomszédos telek építési helyétől, az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak megfelelő, épületek közötti távolság biztosítható,
b) a déli oldalkert legkisebb mérete
ba) a K–Rek/1 és K–Rek/INT–1 jelű építési övezet területén 6,5 méter, de 20 méternél nagyobb telekszélesség esetén 8 méter,
bb) a K–Rek/2 és K–Rek/INT–2 jelű építési övezet területén 12 méter, mely csónakház építése esetén 8,0 méterre csökkenthető,
bc) a K–Rek/3 és K–Rek/INT–3 jelű építési övezet területént megegyezik az építési övezetben meghatározott épületmagasság mértékével,
c) az előkert mérete a Kt-Zkp övezet mentén 20 méter, egyéb helyeken 5 méter.
32. § (1) Egy épület egybefüggően beépített területe nem haladhatja meg
a) a K–Rek/1 és K–Rek/2 jelű építési övezet területén a bruttó 1000 m2-t,
b) a K–Rek/3 jelű építési övezet területén a bruttó 500 m2-t.
(2) A K–Rek/1 és K–Rek/2 jelű építési övezetek területén, a telken a tíz egységes, vagy annál nagyobb számú társasüdülő létesítése esetén létesíteni kell
a) közösségi helyiséget legalább 100 m2 nettó alapterülettel,
b) testedzésre, sportolásra alkalmas legalább 50 m2 nettó alapterületű egy vagy több helyiséget, területrészt, és
c) a Kossuth Lajos üdülőpart közterületével határos telken legalább minden két üdülőegységenként egy darab csónak tárolására szolgáló csónaktárolót.
33. § (1) Az építési övezetben a csónakház, csónaktároló és garázs rendeltetéseken kívül a létesíthető rendeltetési egységek száma az építhető bruttó általános szintterület 100-zal történő osztásából adódó hányados.
(2) A 2000 m2-nél nagyobb területű telek esetén a beépítési mérték és a bruttó szintterület számításánál a telek 2000 m2 feletti többletterületének csak 50%-a vehető figyelembe. A zöldfelületi mértéket a telek teljes területére kell számolni.
(3) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet tartalmazza. A Különleges területek – nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős terület a Kossuth Lajos parton (K–Rek) építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértéket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.
34. § Az építési övezet területén az ivóvízszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések, sportrendeltetés és a személyzet számára lakás helyezhető el.
35. § (1) Az övezet területén csak a terület működtetéséhez szükséges melléképítmények helyezhetők el.
(2) A különleges területek – vízkezelési terület (K–Vke) építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.
36. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő- és kiszolgáló- (lakó-) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszereinek, valamint a parkolók, a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra-elemek, a közmű- és hírközlési építmények, továbbá a zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A kiszolgálóutak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.
37. § Az övezet területén épület nem helyezhető el.
38. § Az övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra-elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszereinek, valamint a közmű- és hírközlési építmények, továbbá a zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
39. § Az övezet területén épület nem helyezhető el.
40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
| dr. Számadó Tamás s. k. | Karácsony Gergely s. k. | |
| főjegyző | főpolgármester |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telekterület (m2) | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) | Legkisebb épületmagasság (m) | Legnagyobb épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (%) | Általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | Parkolásra fordítható szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | |
| 2 | K–Rek/1 | 9000 | - | 15 | 4,5 | 7,5 | 65 | 20 | 0,4 | 0,2 | |
| 3 | K–Rek/2 | 8000 | - | 15 | 4,5 | 9,0 | 65 | 20 | 0,4 | 0,2 | |
| 4 | K–Rek/3 | 2000 | - | 15 | 4,5 | 6,5 | 65 | 20 | 0,4 | 0,25 | |
| 5 | K–Rek/4 | 20000 | szabadon álló | 15 | 3,0 | 12,5 | 60 | 35 | 0,5 | 0,25 | |
| 6 | K–Rek/INT–1 | 6000 | - | 15 | 4,5 | 7,5 | 60 | 20 | 0,4 | 0,2 | |
| 7 | K–Rek/INT–2 | 10000 | - | 15 | 4,5 | 9,0 | 60 | 20 | 0,4 | 0,2 | |
| 8 | K–Rek/INT–3 | 5000 | - | 15 | 4,5 | 6,5 | 50 | 20 | 0,4 | 0,25 |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telekterület (m2) | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) | Legkisebb épületmagasság (m) | Legnagyobb épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (%) | Általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | Parkolásra fordítható szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | |
| 2 | K–Vke | 2000 | szabadon álló | 10 | 3,0 | 5,0 | 85 | 10 | 0,025 | 0,0 |
| A | B | ||
| 1 | Funkció (egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani a Norma oszlop szerinti mennyiség után) | Norma | |
| 2 | Lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után | 1 | |
| 3 | Kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett m2-e után | 12,5 | |
| 4 | Kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100–1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett m2-e után | 25 | |
| 5 | Kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett m2-e után | 20 | |
| 6 | Szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) vendégszobája után | 1,25 | |
| 7 | Fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 fogyasztótere után | 10 | |
| 8 | Kiszolgálóút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 fogyasztótere után | 10 | |
| 9 | Bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 nettó alapterülete vagy tanterme után | 20 | |
| 10 | Felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 20 | |
| 11 | Kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető – minden férőhelye után | 5 | |
| 12 | Kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető – minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 50 | |
| 13 | Lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után | 10 | |
| 14 | Lelátóval rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után | 30 | |
| 15 | Igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 10 | |
| 16 | Fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden betegágya után | 4 | |
| 17 | Ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helységeinek minden megkezdett m2-e után | 200 | |
| 18 | Raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2-e után | 1500 | |
| 19 | Közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkolólétesítési kötelezettség | – | |
| 20 | Iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 20 | |
| 21 | Jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett m2-e után | 500 | |
| 22 | Kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden férőhelye után | 10 | |
| 23 | Hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 20 |
| A | B | ||
| 1 | Funkció (egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani a Norma oszlop szerinti mennyiség után) | Norma | |
| 2 | Lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után | 1 | |
| 3 | Kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett m2-e után | 12,5 | |
| 4 | Kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100–1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett m2-e után | 25 | |
| 5 | Kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett m2-e után | 20 | |
| 6 | Szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) vendégszobája után | 1,25 | |
| 7 | Fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 fogyasztótere után | 10 | |
| 8 | Kiszolgálóút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 fogyasztótere után | 10 | |
| 9 | Bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 nettó alapterülete vagy tanterme után | 20 | |
| 10 | Felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 20 | |
| 11 | Kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető – minden férőhelye után | 5 | |
| 12 | Kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető – minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 50 | |
| 13 | Lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után | 10 | |
| 14 | Lelátóval rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után | 30 | |
| 15 | Igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 10 | |
| 16 | Fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden betegágya után | 4 | |
| 17 | Ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helységeinek minden megkezdett m2-e után | 200 | |
| 18 | Raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2-e után | 1500 | |
| 19 | Közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkolólétesítési kötelezettség | – | |
| 20 | Iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 20 | |
| 21 | Jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett m2-e után | 500 | |
| 22 | Kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden férőhelye után | 10 | |
| 23 | Hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után | 20 |
