Budapest Főváros Közgyűlése
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 7. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, valamint 45. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következő rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya arra a Budapest közigazgatási területén tartózkodó személyre terjed ki,
a) aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,
b) aki fővárosi kerülettel megjelölt településszintű lakóhellyel rendelkezik,
c) akinek a bejelentett lakóhelye a főváros területén lévő hajléktalanszálláson van, vagy
d) akinek a részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzat – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül – köteles rendkívüli települési támogatást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti, és aki
da) az éjszakáit a főváros közterületein, a főváros területén lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségben vagy a főváros területén lévő hajléktalanszálláson tölti; vagy
db) elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt, vagy egyéb okból került életét, testi épségét veszélyeztető helyzetbe.
2. § (1) Rendkívüli települési támogatást az az 1. §-ban meghatározott személy kaphat, akinek a megélhetése más módon azért nem biztosított, mert
a) nincs jövedelme,
b) az ő és a vele együtt élő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója és élettársa (a továbbiakban együtt: közeli hozzátartozó) összesített elkölthető jövedelmeiből számított egy főre jutó havi elkölthető jövedelem nem haladja meg a 75 000 forintot, vagy
c) egyedül élő kérelmezőként a havi elkölthető jövedelme nem haladja meg a 100 000 forintot.
(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti elkölthető jövedelem alatt a Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemből a végrehajtás során történő letiltás vagy levonás után fennmaradó összeg értendő.
3. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítására önkormányzati hatósági eljárás keretében, kérelemre vagy hivatalból kerül sor.
(2) A rendkívüli települési támogatást úgy kell megállapítani, hogy az elősegítse a rendkívüli települési támogatásra rászoruló személy (a továbbiakban: rászoruló) létfenntartását.
(3) A rászoruló – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén egyszerre csak egy jogcímen részesíthető rendkívüli települési támogatásban.
(4) A 8., 9. és 10. alcímben meghatározott rendkívüli települési támogatás más rendkívüli települési támogatások mellett is megállapítható.
4. § (1) A rászoruló a rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelmét írásban, a főjegyzőnek címezve
a) postai úton a Főpolgármesteri Hivatal 1840 Budapest postai címre,
b) Budapest Főváros Önkormányzata részére elektronikus úton, vagy
c) személyesen a Főpolgármesteri Hivatal 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 84. szám alatti ügyfélszolgálati irodáján (a továbbiakban: ügyfélszolgálati iroda) ügyfélfogadási időben
nyújthatja be.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az igényelt rendkívüli települési támogatás megjelölését;
b) a kérelmező azonosító adatait (neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele), lakóhelyének vagy tartózkodási helyének pontos címét, és állampolgárságát;
c) a kérelmezővel együtt élő közeli hozzátartozó azonosító adatait (a közeli hozzátartozó neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve), a rokoni kapcsolat megnevezését;
d) a kérelem indokát;
e) a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozók összes elkölthető havi jövedelmét forintban bemutató jövedelemnyilatkozatot;
f) az igényelt rendkívüli települési támogatás folyósításának kért módját (készpénzben, bankszámlára utalással vagy postai úton); és
g) a kérelmező értesítési címét.
(3) A rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelemben foglaltakat a következő hatósági igazolványokkal vagy más megfelelő dokumentumokkal, igazolásokkal kell alátámasztani:
a) a személyazonosságot a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal, a lakcímet pedig a lakcímet is tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal vagy a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal;
b) a jövedelmet azt igazoló megfelelő dokumentumokkal;
c) az 1. § d) pont da) alpontja szerinti helyzetet a budapesti hajléktalanszálló, vagy a Budapesten bejegyzett utcai gondozó szolgálat által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolással;
d) az 1. § d) pont db) alpontja szerinti helyzetet rendőrségi jegyzőkönyvvel, orvosi igazolással, család- és gyermekjóléti szolgálat, vagy hajléktalanellátó szervezet igazolásával
kell igazolni.
(4) A (3) bekezdés szerinti igazolványok, vagy más megfelelő dokumentumok, igazolások másolatát a kérelemhez csatolni kell.
(5) A kérelem benyújtásának elősegítése érdekében Fővárosi Önkormányzat a budapest.hu honlapon az (1)–(4) bekezdés előírásainak megfelelő kérelemmintát és kitöltési útmutatót, valamint a rendkívüli települési támogatások igénybevételére vonatkozó részletes tájékoztatót tesz közzé.
5. § (1) A rendkívüli települési támogatásról a kérelem benyújtását, vagy az eljárás hivatalból való megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.
(2) A rendkívüli települési támogatás megállapításáról a Fővárosi Önkormányzat dönt.
(3) A rendkívüli települési támogatás folyósítása a rászoruló kérelmében foglaltak szerint
a) az ügyfélszolgálati irodán készpénzben,
b) bankszámlára utalással, vagy
c) postai úton
történik.
6. § (1) A kötött felhasználási célra kifizetett rendkívüli települési támogatás felhasználását a Fővárosi Önkormányzat a szociális munkás igazolása, továbbá nyugta, számla vagy egyéb bizonylat alapján is ellenőrizheti.
(2) Amennyiben az ügyfél – az előzetes írásbeli nyilatkozata ellenére – hitelt érdemlően nem tudja igazolni az általa kötött felhasználási célra felvett rendkívüli települési támogatás jogszerű felhasználását, akkor 3 hónapra kizárható a rendkívüli települési támogatásokból, kivéve a 9. alcímben és a 10. alcímben megállapított rendkívüli települési támogatásokat.
7. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett rendkívüli települési támogatás folyósítását meg kell szüntetni és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett rendkívüli települési támogatás összegét vissza kell fizettetni.
(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett rendkívüli települési támogatás folyósításának megszüntetéséről és a jogosulatlanul felvett rendkívüli települési támogatás visszafizetésének kötelezettségéről, valamint a 6. § (1) bekezdés szerinti kizárásról a Fővárosi Önkormányzat dönt.
8. § (1) Munkaképtelen személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az az 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, aki munkaképtelen, és nem részesül társadalombiztosítási vagy egyéb rendszeres pénzbeli szociális ellátásban, vagy a részére folyósított társadalombiztosítási vagy egyéb rendszeres pénzbeli szociális ellátás havi összege nem éri el a 60 000 forintot.
(2) A munkaképtelenség igazolására a háziorvos, a hajléktalan ellátás keretében működő Egészségügyi Centrum orvosa, vagy a fekvőbeteg-szakellátásban dolgozó orvos által kiadott, a munkaképtelenség időtartamát is megjelölő igazolás fogadható el.
9. § (1) * Munkaképtelen személyek rendkívüli települési támogatását egy naptári évben egy alkalommal, legfeljebb 3 havi időtartamra lehet megállapítani, kifizetése havonta történik, azzal, hogy két kifizetés között legalább 30 napnak el kell telnie.
(2) A munkaképtelen személyek rendkívüli települési támogatásának havi összege 20 000 forint.
10. § (1) Munkába álló személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az a munkába álló, 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, akinek jövedelme nincs, vagy aktív korúak ellátásában részesül.
(2) Munkába álló személy az, aki a kérelem előterjesztését megelőző 30 napon belül munkaviszonyt (ide nem értve az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyt), közfoglalkoztatási, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesített.
(3) A munkába álló személyek rendkívüli települési támogatása a munkaviszony létesítését követő 30 napon belül beadott kérelem esetén adható.
11. § (1) A munkába álló személyek rendkívüli települési támogatását egy naptári évben egy alkalommal lehet megállapítani, a támogatás folyósítása három részletben történik. A munkaviszony fennállását a kérelem beadásakor, valamint a második és harmadik folyósítással egyidejűleg is megfelelően igazolni kell.
(2) A munkába álló személyek rendkívüli települési támogatásának összege
a) az első folyósításkor 50 000 forint;
b) a második folyósításkor – folyamatos munkaviszony fennállása esetén – a munkaviszony kezdő időpontját követő 3. hónapban 25 000 forint;
c) a harmadik folyósításkor – folyamatos munkaviszony fennállása esetén – a munkaviszony kezdő időpontját követő 5. hónapban 25 000 forint.
12. § Jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az a munkaképes, 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, akinek jövedelme nincs és egyéb ellátásra sem jogosult, továbbá az állami foglalkoztatási szolgálat, vagy rehabilitációs hatóság által kiállított igazolás alapján együttműködőnek minősül.
13. § (1) * A jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatását a kérelem beadásától, vagy hivatalból indított eljárás esetén az eljárás megindításától az Szt. 33. § (1) bekezdés f) pontjában az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeként előírt együttműködés (a továbbiakban: együttműködés) minimális időtartamának a lejártáig, de legfeljebb 12 havi időtartamra lehet megállapítani, kifizetése havonta történik, azzal, hogy két kifizetés között legalább 30 napnak el kell telnie.
(2) A jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatásának összege havonta 20 000 forint.
(3) A jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatásának folyósítási feltétele az együttműködés havonkénti igazolása, az utolsó folyósítás feltétele pedig az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtásának igazolása.
14. § (1) Rendszeres ellátást kérelmező személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az az 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, akinek a részére rendszeres ellátásként társadalombiztosítási ellátás, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, gyermekek otthongondozási díja, vagy ápolási díj megállapítása van folyamatban, de a rendszeres ellátást még nem kapta meg.
(2) A rendszeres ellátás kezdeményezését az ellátást megállapító szerv által kiadott – a kérelem beadását átvételi elismervénnyel, ügyiratszámmal bizonyító – dokumentummal kell igazolni, az eljárás folyamatosságáról, annak befejezéséig havonta igazolást kell benyújtani.
15. § (1) * A rendszeres ellátást kérelmező személyek rendkívüli települési támogatását egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal, a kérelem beadásától a rendszeres ellátás folyósításának a kezdetéig terjedő legfeljebb 10 havi időtartamra lehet megállapítani, kifizetése havonta történik, azzal, hogy két kifizetés között legalább 30 napnak el kell telnie.
(2) A rendszeres ellátást kérelmező személyek rendkívüli települési támogatásának összege havonta 30 000 forint.
16. § Várandósgondozási rendkívüli települési támogatásra jogosult az az 1. § c) pontja és d) pont da) alpontja szerinti várandós nő, aki a legalább 91. napja fennálló várandósságát és a várandósgondozásban való részvételét a várandósgondozási könyve bemutatásával igazolja.
17. § (1) A várandósgondozási rendkívüli települési támogatás a várandósság ideje alatt legfeljebb három alkalommal adható, összege alkalmanként 30 000 Ft.
(2) A várandósgondozási rendkívüli települési támogatás folyósításának feltétele
a) első alkalommal az, hogy a kérelmező részt vett
aa) a várandósság 11–13. hetében ultrahangos szűrővizsgálaton,
ab) a várandósság első harmadában vér- és vizeletvizsgálaton, és
ac) a várandósság ideje alatt legalább egy alkalommal védőnői gondozáson;
b) második alkalommal az, hogy a kérelmező részt vett
ba) a várandósság 18–20. hetében ultrahangos szűrővizsgálaton,
bb) a várandósság második harmadában vér- és vizeletvizsgálaton, és
bc) a várandósság alatt legalább 2 alkalommal védőnői gondozáson;
c) harmadik alkalommal pedig az, hogy a kérelmező részt vett
ca) a várandósság 30–32. hetében ultrahangos szűrővizsgálaton,
cb) a várandósság harmadik harmadában vér- és vizeletvizsgálaton, és
cc) a várandósság alatt legalább 3 alkalommal védőnői gondozáson.
18. § (1) Temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatásra jogosult az az 1. § szerinti személy, aki az elhunyt közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az elhunyt személy halálát követő négy hónapon, de legfeljebb a temetési költségekről szóló számla kiállításától számított három hónapon belül lehet benyújtani. Csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, és be kell mutatni az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.
19. § (1) Egy temetés vonatkozásában csak egy személy részére állapítható meg a temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás, amelynek összege legfeljebb a fővárosban legolcsóbb temetés költségének 80%-a lehet. A fővárosban legolcsóbb temetés költségét a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. által közölt adatok alapján kell megállapítani.
(2) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás összegének az (1) bekezdésben meghatározott keretek között való megállapítása során mérlegelni kell a kérelmező vagyoni és jövedelmi helyzetét, illetve a temetés esetleges más költségviselőinek teherviselő képességét.
(3) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás megállapított összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét – az erről szóló határozat számával együtt – a benyújtott temetési számlára rá kell vezetni és azt a kérelmezőnek vissza kell adni.
(4) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás a temetés előtt is adható, ha a kérelmező az elhunyt közeli hozzátartozójának eredeti halotti anyakönyvi kivonatát és a kérelmező nevére kiállított temetési számlát bemutatja. Ilyen esetben a temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás megítélt összegét a Fővárosi Önkormányzat közvetlenül a temetési számlát kiállító részére utalja át.
20. § (1) Krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatásra jogosult az az 1. § d) pontja szerinti személy, aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint igazolhatóan krízishelyzetbe került.
(2) Krízishelyzetbe került
a) * az, akinek élete, testi épsége a támogatás nélkül veszélybe kerülne, és ezt a helyzetet 30 napnál nem régebbi okirattal (így különösen rendőrségi jegyzőkönyvvel, orvosi igazolással, család- és gyermekjóléti szolgálat, vagy hajléktalanellátó szervezet igazolásával) igazolja;
b) az a nő, aki a várandósságát várandósgondozási könyvvel vagy orvosi igazolás bemutatásával igazolja, és nem részesül a 8. alcím szerinti várandósgondozási támogatásban;
c) az, aki kiskorú gyermeket nevel és a gyermek iskoláztatásához, vagy a gyermek eltartásához, ellátásához segítségre szorul, és ezt család- és gyermekjóléti szolgálat 30 napnál nem régebbi igazolásával alátámasztja; vagy
d) az, akinek a nevelésbe vett gyermekével való kapcsolattartáshoz segítségre van szüksége, és ezt hatóság által kiállított igazolással, határozattal, bizonyítvánnyal igazolja.
21. § (1) * Krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás egy naptári évben legfeljebb két alkalommal adható azzal, hogy a krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás második alkalommal történő megállapítására legkorábban az előző krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás folyósítását követő 90 nap elteltével van lehetőség.
(2) A krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként 10 000 forint.
22. § (1) Lakcím nélküli lakosok rendkívüli települési támogatására jogosult az az 1. § a)–c) pontja szerinti, létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki az általa életvitelszerűen lakott lakásban nem rendelkezik bejelentett lakcímmel.
(2) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakás elhelyezkedése szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat által aláírt nyilatkozattal igazolja
a) az életvitelszerű lakáshasználatát,
b) a lakcím bejelentését ellehetetlenítő körülményeket, és
c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet.
(3) A lakcím nélküli lakosok rendkívüli települési támogatásának összegét a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet elhárításához szükséges támogatási mértékre tekintettel, évente legfeljebb három alkalommal, de az azonos lakásban együtt élő közeli hozzátartozók részére összesen legfeljebb 75 000 forintban kell megállapítani.
(4) A kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell a lakcím bejelentésével kapcsolatos jogairól.
23. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.
24–25. § *
| dr. Számadó Tamás s. k. | Karácsony Gergely s. k. | |
| főjegyző | főpolgármester |
