Budapest Főváros Közgyűlése
az 1. §, a 2. §, a 3. § (4)–(5) bekezdés és az 5–38. § tekintetében a Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva;
a 3. § (1)–(3) bekezdés tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 62. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva;
a 4. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 93. § (2) bekezdésében és 232/A. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § * (1) Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a Budapest Főváros Önkormányzata 2024. évi összevont költségvetésének (a továbbiakban: költségvetés)
a) költségvetési bevételeit 460 287 367 194 Ft-ban,
b) költségvetési kiadásait 464 316 950 616 Ft-ban,
c) költségvetési egyenlegét –4 029 583 422 Ft-ban,
d) finanszírozási bevételeit 40 517 205 997 Ft-ban,
e) finanszírozási kiadásait 36 487 622 575 Ft-ban,
f) finanszírozási egyenlegét 4 029 583 422 Ft-ban,
g) bevételi főösszegét 500 804 573 191 Ft-ban,
h) kiadási főösszegét 500 804 573 191 Ft-ban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési bevételek és költségvetési kiadások egyenlegéből, amely teljes egészében a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyenlege:
a) 2 500 000 000 Ft összeget az előző évek maradványának igénybevételével kell finanszírozni,
b) 1 066 022 146 Ft összeget belföldi értékpapírok bevételeiből kell finanszírozni,
c) 7 476 037 477 Ft összeget bankbetétek bevételeiből kell finanszírozni,
d) 6 094 036 824 Ft összeget hiteltörlesztés kiadásaira kell fordítani,
e) 918 439 377 Ft összeget további belföldi finanszírozás kiadásaira kell fordítani.
(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások tartalmazzák a Budapest Főváros Önkormányzata irányítása alá tartozó költségvetési intézmények (a továbbiakban: fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények) és a Főpolgármesteri Hivatal (a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények és a Főpolgármesteri Hivatal a továbbiakban együtt: fővárosi önkormányzati költségvetési szervek) számára folyósított irányító szervi támogatás halmozódásának kiszűrését –66 131 153 022 Ft összegben.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti bevételi és kiadási főösszegeknek fejezetek, címek, feladatok szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Fővárosi Önkormányzat 2024. évi és az azt követő éveket terhelő adósságszolgálatának tervezett kiadásait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeket, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés szerinti bevételek tervezett, illetve előre látható összegét a 3. melléklet tartalmazza.
2/A. § * (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2a) bekezdése szerinti gazdasági társaságok beszámolóját és könyvvizsgálati jelentését a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az Áht. 23. § (2b) bekezdése szerinti társaság üzleti tervét az 5. melléklet tartalmazza.
(3) Az Áht. 23. § (1) bekezdés i) pontja szerinti követelések összegét a 6. melléklet tartalmazza.
3. § (1) A Főpolgármesteri Hivatalban és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál dolgozó köztisztviselők illetményalapja 2024. január 1. napjától 65 000 Ft.
(2) A Főpolgármesteri Hivatalnál és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál foglalkoztatottak részére 2024. évben tervezhető, a feladatát kiemelkedően teljesítő, illetve feladatát hosszabb időn át eredményesen végző foglalkoztatott részére adható jutalom mértéke a rendszeres személyi juttatások eredeti előirányzatának legfeljebb 8%-a lehet azzal, hogy az előző évi személyi juttatások maradványából, annak jóváhagyását követően, valamint a személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarításából a 2024. évben szintén történhet jutalmazási célú kifizetés.
(3) A Főpolgármesteri Hivatalban és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál dolgozó köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés mértéke 2024. évben:
a) felsőfokú iskolai végzettség esetén az alapilletmény 40%-a,
b) érettségi végzettség esetén az alapilletmény 20%-a.
(4) A Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 85. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatottak illetménye, illetve munkabére képviselőcsoportonként átlagosan 750 000 Ft, a valamely képviselőcsoporthoz tartozó, az SZMSZ 76. § (8) bekezdése szerinti képviselő feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló foglalkoztatottak illetménye, illetve munkabére pedig képviselőcsoportonként átlagosan 408 000 Ft lehet azzal, hogy a foglalkoztatott személyére, valamint az illetmény, illetve munkabér összegére az adott képviselőcsoport vezetője tesz javaslatot, amelynek során az átlag el nem érése esetén a különbözetként jelentkező bértömeg az e bekezdés szerinti más foglalkoztatottak illetményére, illetve munkabérére tett javaslat során számításba vehető, ennek hiányában az adott képviselőcsoport SZMSZ 86. § szerinti szakértői keretét növeli.
(5) Az SZMSZ 76. § (8) bekezdése szerinti, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló foglalkoztatott illetménye, illetve munkabére 408 000 Ft lehet.
(6) Az SZMSZ 75. § (2) bekezdése szerinti, adminisztratív feladatokat ellátó foglalkoztatott illetménye, illetve munkabére legfeljebb 408 000 Ft, az SZMSZ 75. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati tanácsadó illetménye pedig legfeljebb 750 000 Ft lehet.
4. § A Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság köztisztviselői számára 2024. évben a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
5. § (1) A költségvetés a bevételeket és a kiadásokat az 1. melléklet szerint, a fővárosi önkormányzati költségvetési szervekre, valamint Budapest Főváros Önkormányzat által ellátott – fővárosi önkormányzati költségvetési szervekhez nem sorolt – egyes feladatcsoportokra tagoltan 1–25-ig számozott költségvetési fejezetekre, az egyes fejezeteken belül költségvetési címekre, a címeken belül kiemelt előirányzatokra tagoltan, a felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások) és egyes működési kiadások esetén a kiemelt előirányzatokat a címen belül feladatonként csoportosítva tartalmazza.
(2) A költségvetési fejezeteken belül a költségvetési címek megjelölése 6 jegyű címkódból és megnevezésből áll. A címkód képzése a következő:
a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek címkódjának
aa) 1–4. számjegye az intézmény azonosító száma,
ab) 5. számjegye „0”,
ac) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli;
b) a gazdasági szervezettel nem rendelkező fővárosi költségvetési intézmények, valamint a fővárosi költségvetési intézmény által megvalósított elkülönített nyilvántartású kiemelt projektek címkódjának
ba) 1–4. számjegye annak a fővárosi költségvetési intézménynek az a) pont aa) alpontja szerinti azonosító száma, amely a költségvetési szerv tekintetében a gazdasági szervezet feladatait ellátja,
bb) 5. számjegye a cím sorszáma,
bc) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli;
c) a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat esetén a címkód
ca) 1–4. számjegye az adott cím azonosító száma,
cb) 5. számjegye „0”,
cc) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a Fővárosi Önkormányzat Óvodájára a 390411, a Cseppkő Óvodára a 390421, a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Házra a 390431, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériára pedig a 390441 címkód alkalmazandó.
(4) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti azonosító számok első számjegye
a) a fővárosi költségvetési intézményekhez tartozó címek esetén az intézmény ágazati besorolásától függően
aa) „1” a védelem,
ab) „2” a szociálpolitika,
ac) „3” a köznevelés,
ad) „5” a kultúra
ágazatba tartozó intézményeknél;
b) a Főpolgármesteri Hivatalhoz tartozó címek esetén „7”;
c) a Fővárosi Önkormányzati feladatellátáshoz tartozó címek esetén
ca) „8” a nem tartalék jellegű előirányzatoknál,
cb) „9” a tartalék jellegű előirányzatoknál.
(5) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bc) alpontja és c) pont cc) alpontja szerinti jelölés
a) „1” a kötelező feladatok,
b) „2” az önként vállalt feladatok, és
c) „3” az államigazgatási feladatok
esetén.
(6) A felhalmozási kiadásokra vonatkozó előirányzatok esetében az 1. mellékletben a feladatokhoz kapcsolódó „engedélyokirat vagy célokmány állapota” megjelölés, a Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló 50/1998. (X. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: beruházási rendelet) szerinti engedélyokirat (a továbbiakban: engedélyokirat) vagy a beruházási rendelet szerinti célokmány (a továbbiakban: célokmány) (az engedélyokirat és a célokmány a továbbiakban együtt: okirat) állapotát határozza meg az alábbiak szerint:
a) „Hatályos”: a jóváhagyott okirattal rendelkező önkormányzati beruházások, illetve felújítások, a céljelleggel támogatott intézményi és a hivatali beruházások, illetve felújítások, továbbá egyéb beruházási, illetve felújítási célú támogatások esetében,
b) „Előkészítés alatt”: valamennyi hatályos okirattal még nem rendelkező feladat esetében,
c) „Nem releváns (keret)”: az okirati kötelezettséget nem érintő keret jellegű feladatok esetében, továbbá
d) „Nem releváns”: az okiratkészítési kötelezettség alá nem tartozó önkormányzati beruházások, illetve felújítások, a céljelleggel támogatott intézményi és a hivatali beruházások, illetve felújítások, továbbá egyéb beruházási, illetve felújítási célú támogatások és egyéb felhalmozási tételek esetében.
6. § (1) Év közben az e rendeletben szereplő előirányzat-módosításról és -átcsoportosításról a 7. §-ban és a 8. §-ban meghatározott esetekben és feltételek szerint a főpolgármester – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, értékhatárra tekintet nélkül – dönt.
(2) Az e rendeletben szereplő előirányzat-módosításról és -átcsoportosításról a 9. §-ban és a 10. §-ban meghatározott esetekben és feltételek szerint év közben a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv dönt saját hatáskörben.
(3) * Az e rendeletben foglaltak nem érintik a főpolgármesternek az Áht. 40. § (5) bekezdése szerinti hatáskörét.
7. § (1) A főpolgármester dönt a központi költségvetésből biztosított és jogszabály, támogatási szerződés, támogatói okirat vagy egyéb szerződés alapján keletkező felhasználási kötöttséggel járó működési és felhalmozási célú bevételek tervbevételéről, módosításáról, valamint az államháztartáson belüli és államháztartáson kívüli pénzeszköz és egyéb támogatás átvételéhez és átadásához, céladomány fogadásához kapcsolódóan a bevételi és azonos összegű kiadási előirányzat-módosításról vagy -átcsoportosításról.
(2) A főpolgármester dönt a fővárosi önkormányzati bevételi előirányzatok tekintetében a címek és kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításokról.
(3) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek, illetve a Fővárosi Önkormányzat fejezetekben tervezett költségvetési kiadási – és a kapcsolódó központi, irányító szervi támogatási bevételi – előirányzatok tekintetében címen belül a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokra a főpolgármester jogosult. A felhalmozási feladatok esetében a kapcsolódó áfa rendezése céljából a „841101 Pénzügytechnikai feladatok” címről vagy címre is történhet előirányzat-átcsoportosítás.
(4) A Közgyűlés soron következő rendes üléséig nem halasztható feladatok fedezetének biztosítása érdekében a főpolgármester az e rendeletben foglalt egyéb átcsoportosításra vonatkozó felhatalmazás hiányában is – esetenként legfeljebb 150 000 000 Ft erejéig – dönthet
a) a „930001 Általános tartalék” cím előirányzatának terhére a kapcsolódó előirányzatra történő átcsoportosításról, valamint
b) a működési és felhalmozási kiadások, valamint a kiadásokhoz kapcsolódó bevételeket érintően egy adott címről egy másik címre, illetve e célból létrehozott új címre történő előirányzat-átcsoportosításról.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a főpolgármester – értékhatárra tekintet nélkül – dönt
a) a „841101 Pénzügytechnikai feladatok”,
b) a „712001 Hivatali pénzügytechnikai feladatok”,
c) a „842401 Állammal szemben folyamatban lévő és egyéb elszámolások kerete”,
d) a „849901 Vitatott, peres és egyéb jogi ügyek kiadásai”,
e) a „911101 Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alap”
címre történő átcsoportosításról.
(6) A „930001 Általános tartalék” cím összegének megemelése céljából
a) a 12. § és a 26. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-visszapótlási kötelezettségek végrehajtása,
b) a központi költségvetésből a Fővárosi Önkormányzat általános működéséhez és ágazati feladataihoz biztosított támogatásoknak a májusi és októberi mutatószám-felmérések alapján történő módosításaihoz kapcsolódóan a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények részére megelőlegezett támogatások előirányzat-rendezése, vagy
c) a költségvetés egyensúlyának biztosítása
érdekében a főpolgármester átcsoportosításról dönthet a kiadási előirányzat szükséges mértékű elvonásával.
(7) A 2023. évi költségvetésben megtervezett és kötelezettségvállalással terhelt, továbbá a Fővárosi Közgyűlés vagy szerve által meghozott döntésen, vagy más fizetési kötelezettségen alapuló, és a 2024. évre áthúzódó kifizetések fedezetének biztosítása érdekében, ha nincs 2024. évi szabad előirányzat a megfelelő címkódon, illetve feladaton,
a) a „844901 Önkormányzati feladatellátás működési kerete” címről,
b) a „840301 Önkormányzati beruházások” címen tervezett „Áthúzódó kiadások átütemezési kerete” feladatról, vagy
c) – ha az a) vagy b) pont szerinti előirányzatok nem használhatóak – egyéb tartalékról, illetve keretről
a főpolgármester a kapcsolódó felhasználási címre és feladatra, illetve új címre és új feladatra történő előirányzat-átcsoportosításról dönthet.
(8) A 2023. évi költségvetésben tervezett, a 2024. évre áthúzódó beruházási és felújítási feladatok finanszírozása fedezetének biztosítása érdekében – a 2023. évben teljesült kiadási előirányzatok tényadatai alapján – a 2024. évi költségvetésbe tervezendő bevételi előirányzatok tervbevételéről és a kapcsolódó kiadási előirányzatok módosításáról a főpolgármester dönt.
(9) Ha a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzata a tervezettnél alacsonyabb szinten teljesül, a bevételi előirányzat ennek megfelelő csökkentéséről, és ezzel egyidejűleg
a) fővárosi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatának ezzel egyező mértékű csökkentésről, vagy
b) az irányító szervi támogatás megemeléséről
a főpolgármester dönt.
(10) A főpolgármester dönthet a beruházási, illetve felújítási feladatok esetében elfogadott célokmány, illetve engedélyokirat „Előkészítés alatt”, valamint „Nem releváns” állapotának „Hatályos” állapotra módosításáról.
(11) A főpolgármester dönthet adott kiemelt előirányzatról, vagy – felhalmozási feladat esetében – feladatról
a) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv és a Fővárosi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai fedezetének biztosítását szolgáló címek között, valamint
b) az 570101 és 570111 címek között
azonos kiemelt előirányzatra, feladat esetén azonos feladatra történő átcsoportosításról.
(12) * A 17. §, 18. § és a 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti céltartalékról, valamint a 20. § (4) és (6) bekezdése szerinti keretről – az annak felhasználására vonatkozó korlátok között – a megfelelő felhasználási címre történő átcsoportosításról a főpolgármester dönt.
(13) A 19. § (3) bekezdése szerinti céltartalékról a megfelelő felhasználási címre történő átcsoportosításról – a támogatás odaítéléséről hozott önkormányzati döntés alapján – a főpolgármester dönt.
(14) A 710901, 710902, 711702, 712403, 714301, 714401, 714402, 714501, 714502, 714601, 714602, 886401, 886402, 888001, 888002 és a 899401 címek esetében a főpolgármester dönt a címen belüli előirányzat-átcsoportosításokról, illetve a címek közötti előirányzat-átcsoportosításokról, továbbá a 9. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján nem intézményi saját hatáskörbe tartozó kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításokról.
(15) A főpolgármester dönt a likvid hitel felvételéhez és törlesztéséhez, a forgatási célú belföldi értékpapírok beváltásához, értékesítéséhez és vásárlásához, a betétek lekötéséhez és megszüntetéséhez, továbbá a Magyar Államkincstárral történő havi elszámolásokhoz kapcsolódó előirányzat-módosításokról az alábbi címek tekintetében:
a) „855702 Likvid hitel felvétele”,
b) „848402 Likvid hitel törlesztése”,
c) „852502 Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése”,
d) „855501 Kamatbevételek és egyéb pénzügyi műveletek bevételei”,
e) „842702 Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása”,
f) „856501 Állami támogatás forgótőke elszámolás bevételei”,
g) „845501 Állami támogatás forgótőke elszámolás kiadásai”,
h) „848502 Betétlekötés”,
i) „855802 Betétek megszüntetése”.
(16) Az alábbi bevételi címek érvényes bevételi előirányzatait meghaladóan teljesült – közvetlen felhasználási kötöttséggel nem járó – többletbevételek tervbevételéről a főpolgármester dönt azzal, hogy ezen többletbevételek összegével egyidejűleg megemelheti a „911101 Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alap” cím kiadási előirányzatát:
a) „850101 Értékesítések, szolgáltatások bevételei”,
b) „850301 Iparűzési adó”,
c) „850401 Idegenforgalmi adó”,
d) „850601 Egyéb közhatalmi bevételek”,
e) „855501 Kamatbevételek és egyéb pénzügyi műveletek bevételei”,
f) „855601 Közterület-használati díjbevétel, kártalanítás”.
(17) A pénzforgalommal nem járó feladatok végrehajtása céljából a bevételi és kiadási előirányzatok jogszabályi előírás miatti rendezéséhez szükséges előirányzat-módosításokról a főpolgármester dönt.
(18) * A főpolgármester dönthet megszűnt feladat esetén annak a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal költségvetési kiadási, és kapcsolódó központi, irányító szervi támogatási bevételi előirányzatáról más kiadási, és kapcsolódó központi, irányító szervi támogatási bevételi előirányzatra történő címek közötti átcsoportosításról a megszűnt feladat szabad előirányzatának mértékéig.
8. § (1) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím felhasználásáról ingatlanvásárlással kapcsolatban bizottság átruházott hatáskörébe tartozó ingatlanvásárlás esetén a bizottsági döntés alapján a szükséges előirányzat-átcsoportosításról a főpolgármester dönt.
(2) A képviselőcsoport vezetőjének javaslata alapján a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás fedezetének biztosítása érdekében a dologi kiadások, valamint a személyi juttatások és ahhoz kapcsolódóan a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok közötti átcsoportosításról a főpolgármester dönt azzal, hogy a javaslat teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha annak teljesítése jogszabályba ütközne.
9. § (1) A bevételi előirányzatok tekintetében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a bevételi előirányzatok esetében címen belül a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben is átcsoportosíthat az államháztartáson belülről és kívülről származó működési és felhalmozási célú támogatások előirányzatait illetően.
(2) A kiadási előirányzatok tekintetében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – saját hatáskörben is átcsoportosíthat a havi zárlati kimutatásai esetén egy alkalommal
a) működési előirányzatok esetén címen belül a kiemelt előirányzatok között a főkönyvi könyvelésben rendezett előirányzat nyilvántartás szerinti érvényes költségvetési főösszegének 1%-áig, valamint
b) az államháztartáson belülről és kívülről származó működési és felhalmozási célú támogatások felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatok között.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak
a) nem eredményezhetik a személyi juttatások és járulékok költsége fedezetének hiányát, és
b) nem alkalmazhatók
ba) a takarmány, az élelmezés és a közüzemi kiadásokat érintő dologi kiadásokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzaton belüli és kiemelt előirányzatok közötti, továbbá
bb) a budapesti hajléktalanellátási kapacitások kiesésének megakadályozása érdekében elrendelt rendkívüli feladatokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzaton belüli és kiemelt előirányzatok közötti
átcsoportosításra.
(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) a takarmány-, élelmezési és közüzemi kiadásai fedezetének biztosítására szolgáló címein belül a dologi kiadási előirányzatokat, valamint
b) a budapesti hajléktalanellátási kapacitások kiesésének megakadályozása érdekében elrendelt rendkívüli feladatokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzatokat
érintő átcsoportosításáról és módosításáról csak a főpolgármester előzetes jóváhagyásával dönthet.
(5) A felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódóan a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben kizárólag a központi, irányító szervi támogatásból finanszírozott felhalmozási feladatokon kívüli feladatok tekintetében és csak az adott felhalmozási feladatok között, illetve az adott feladaton belüli kiemelt előirányzatok között csoportosíthat át.
(6) Az előirányzat-rendezések érdekében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben címen belül 1000 forint alatti összegben működési és felhalmozási kiemelt kiadási előirányzaton belül, és kiemelt kiadási előirányzatok között is átcsoportosíthat.
10. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a működési és felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről és kívülről, az áfa-visszatérítésből és a biztosító által fizetett kártérítésből származó bevételek, valamint a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételek esetében a tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételt saját hatáskörben köteles előirányzatként tervbe venni a kapcsolódó kiadási előirányzatok módosításával egyidejűleg, a teljesülést vagy az adott támogatásról szóló döntés kézhezvételét követő 30 napon belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételek kivételével minden egyéb esetben a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételéről – a tárgyhavi zárlati kimutatás megküldésével – adatszolgáltatást nyújt be a Fővárosi Önkormányzatnak.
(3) A (2) bekezdés szerinti többletbevétel tekintetében a főpolgármester dönt
a) a kapcsolódó bevételi és – a költségvetési szervnek az adatszolgáltatásával egyidejűleg benyújtott indokolása alapján – kiadási előirányzatok módosításáról, vagy
b) a költségvetési szerv kapcsolódó saját bevételi előirányzatának növeléséről és az irányító szervi támogatás csökkentéséről.
(4) Ha a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az év során olyan nettó finanszírozott beruházási, felújítási feladatot valósít meg, amelyhez áfa-visszatérítési jogosultsága kapcsolódik, úgy címen belül a támogatott cél megvalósítása időszakában az ehhez kapcsolódó kiadási és bevételi előirányzatot a felmerüléskor szükséges időben, folyamatosan, saját hatáskörben rendezi.
11. § (1) Az állami hozzájárulások, a felhasználási kötöttséggel járó egyes állami támogatások és támogatás értékű bevételek 2024. évi elszámolásához kapcsolódóan a Fővárosi Önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a szabad maradványa, illetve a 2024. évi előirányzata terhére a Fővárosi Önkormányzat javára befizetésre kötelezhető.
(2) A működési bevételek közül:
a) készletértékesítés ellenértékéből,
b) a szolgáltatások ellenértékéből,
c) tulajdonosi bevételekből, és
d) az egyéb működési bevételekből
realizált, a 10. § szerint új vagy módosított előirányzatként nem tervbe vett 2023. évi többletbevételek terhére a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a Fővárosi Önkormányzat javára befizetésre kötelezhető.
(3) A kötelezettségvállalás évet követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: áthúzódó kötelezettségvállalás) tekintetében kizárólag az alábbi eseteket lehet kötelezettségvállalással terhelt maradványnak tekinteni:
a) Fővárosi Önkormányzat esetében
aa) a költségvetési évben befolyt, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 15. melléklet szerinti rovatrend alapján a B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan költségvetési bevételt, amely bizonyítottan a költségvetési bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő költségvetési kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a költségvetési bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza;
ab) 2024. évben beérkezett pályázati úton biztosított támogatás azon összegét, amelyekhez támogatói okirat tartozik és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalások 2025. évre áthúzódnak;
ac) az államháztartáson kívülről származó olyan költségvetési bevétel összegét, amely esetén az átadó az átadott összeg terhére ellátandó feladatot meghatározta; vagy
ad) az európai uniós projektből finanszírozott költségvetési támogatások önkormányzat támogatási előlegként kapott, még fel nem használt összegét;
b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv esetében:
ba) a kötelezettségvállalások azon állományát, amely a költségvetési szerv költségvetési évi felhalmozási célú kiadási előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-ig;
bb) a költségvetési évben befolyt, az Áhsz. 15. melléklet szerinti rovatrend alapján a B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan költségvetési bevételt, amely bizonyítottan a költségvetési bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő költségvetési kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a költségvetési bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza;
bc) 2024. évben beérkezett pályázati úton biztosított támogatás azon összegét, amelyekhez támogatói okirat tartozik és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalások 2025. évre áthúzódnak; valamint
bd) a 2024. évi költségvetési évben elbírált lakáscélú munkáltatói kölcsön összegét, amelynek a pénzügyi teljesítése áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-ig.
12. § A „930001 Általános tartalék” cím az év közben felmerülő, előre nem látható kiadásokra biztosít fedezetet. Ha az általános tartalékból finanszírozott kiadásra utólag más forrásból származó fedezet érkezik, akkor az utólagos fedezet beérkezésekor annak összegével az általános tartalék összegét ki kell egészíteni.
13. § (1) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím
a) a Fővárosi Önkormányzat üzleti vagyonának gyarapítására, ingatlan vásárlására;
b) az önkormányzati értékpapír üzletrész gyarapítására, annak kezelésével, értékelésével, értékesítésével kapcsolatos kiadásokra; vagy
c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítása, üzemeltetése során felmerülő, ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségekre (így különösen közvetlen hasznosításhoz kapcsolódó szabályozási terv készítésének költségeire, pályáztatási költségekre)
fordítható.
(2) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím terhére a beruházási rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó vagyonszerzés nem finanszírozható.
(3) A „849901 Vitatott, peres és egyéb jogi ügyek kiadásai” cím a vitatott és peres ügyekre, a peren kívüli egyezség megkötésére, bírósági ítéletek vagy hatósági határozatok teljesítésére, jogi képviseleti díjakra, jogi képviseleti tevékenységhez szükséges jogi és egyéb szakértői tevékenységhez, valamint bírósági ülnökválasztáshoz kapcsolódó kiadásokra biztosít fedezetet. A cím felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött, kivéve a jogerős bírósági ítéletek vagy végrehajtható hatósági határozatok végrehajtásához kapcsolódó kifizetéseket.
(4) A „891201 Forgótőke ÁFA-finanszírozásra” cím a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: BKK) átmenetileg finanszírozandó áfa-kötelezettség finanszírozását biztosítja. Az egyes feladatokhoz kapcsolódóan maximálisan utalható áfa-finanszírozást, valamint a BKK részére elismert, visszautalt, illetve más forrásból finanszírozott áfa visszautalásának részletes szabályait a Fővárosi Önkormányzat és a BKK közötti külön megállapodás határozza meg. Az előirányzat év végi egyensúlyának biztosítása érdekében a kölcsönt a BKK a tárgyév december 31-éig akkor is köteles visszapótolni, ha a BKK által annak terhére finanszírozott áfa-kötelezettséget addig a BKK máshonnan nem tudta megfinanszírozni. Az előirányzathoz tartozó fedezetet a Fővárosi Önkormányzat külön alszámláján kell kezelni.
(5) A „892401 BKV–DBR 4-es metró forgótőke ÁFA finanszírozására” cím a BKV–DBR 4-es metró beruházáshoz kapcsolódóan az év folyamán felmerülő áfafizetési kötelezettségek átmeneti fedezetét biztosítja. Az ezen előirányzat terhére kölcsönként rendelkezésre bocsátott összegeket a Budapesti Közlekedési Zrt. (a továbbiakban: BKV Zrt.) tárgyév december 31-ig köteles visszapótolni.
14. § (1) A „895602 Közösségi költségvetési projektek 2020/2021”, „870102 Közösségi költségvetési projektek 2021/2022” és a „871902 Közösségi költségvetési projektek 2022/2023” címek az érintett polgárok lehető legszélesebb körével folytatott konzultáció alapján, a konzultáció eredményére figyelemmel a főpolgármester által meghatározott célokra használhatók fel.
(2) A „896102 Közösségi gyűlések és Nyitott Budapest kiadások” cím az egyes stratégiai kérdésekben a budapesti polgárokkal való strukturált, sajátos módszertan szerinti párbeszéd folytatásából adódó intézkedések meghatározásához szükséges társadalmi egyeztetésekkel kapcsolatos adminisztratív és lebonyolítási feladatok (így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való mintavételezés alapján budapesti polgárok számára kiküldésre kerülő kérdőívek előkészítése és feldolgozása) költségeinek fedezetére, a részt vevő állampolgárok juttatásaira és a rendezvény során biztosított étkezésre, valamint a részvételiséggel és társadalmasítással összefüggő tevékenységéhez kötődő, társadalmi tájékoztatással és bevonással összefüggő kiadásokra szolgál, ideértve az e tevékenységekben közreműködő nonprofit szervezetek támogatását is. A cím felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött.
(3) A (2) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésekkel összefüggésben a Fővárosi Önkormányzat által az abban részt vevő polgároknak biztosított pénzbeli juttatás mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti egyéb jövedelem kifizetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Főpolgármesteri Hivatal látja el.
(4) A „897502 Trambulin tanulmányi ösztöndíj program” cím a középfokú oktatásban részt vevő rászoruló budapesti tanulók részére tanulmányi eredményük elismerésére, valamint tanulmányaik ösztönzésére és támogatására irányuló pályázat fedezetére szolgál. A cím felhasználása külön rendeletben meghatározottak alapján történik.
15. § (1) A Fővárosi Közgyűlés bizottságainak költségvetési kereteit meghatározó címeken tervezett működési kiadási előirányzat az SZMSZ 75. § (1) bekezdése szerinti kiadások közterhekkel növelt összegének és – ha azt a főpolgármester előzetesen engedélyezte – az SZMSZ 75. § (4) bekezdése szerinti szakértői megbízások közterhekkel növelt összegének fedezetére szolgál. Az előirányzatok felhasználása során a bizottság elnöke vállal kötelezettséget, illetve igazolja az ezen előirányzatból fedezett felhasználást, szerződésszerű teljesítést.
(2) A Fővárosi Közgyűlés képviselőcsoportjainak költségvetési kereteit meghatározó címeken tervezett működési kiadási előirányzat az SZMSZ 84. §-a szerinti kiadások közterhekkel növelt összegének és az SZMSZ 86. §-a szerinti szakértői megbízások közterhekkel növelt összegének fedezetére szolgál. Az előirányzatok felhasználása során a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoportnak a képviselőcsoport vezetője által írásban kijelölt tagja vállal kötelezettséget, illetve igazolja az ezen előirányzatból fedezett felhasználást, szerződésszerű teljesítést.
(3) A Fővárosi Közgyűlés által megválasztott tanácsnokok költségvetési kereteit meghatározó címeken tervezett működési kiadási előirányzatok az SZMSZ 90. § (1) bekezdése szerinti kiadások közterhekkel növelt összegének fedezetére szolgál. Az előirányzatok felhasználása során a tanácsnok vállal kötelezettséget, illetve igazolja az ezen előirányzatból fedezett felhasználást, szerződésszerű teljesítést.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában az SZMSZ 75. § (1) bekezdése, 84. §-a és 90. § (1) bekezdése szerinti kiadás a bizottság, a képviselőcsoport, illetve a tanácsnok tevékenységével összefüggő hivatali, szakmai vagy városdiplomáciai, illetve képviselőcsoport és bizottság esetében a saját működéssel összefüggő kiadásokra, így különösen egyeztetés, rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, nemzeti vagy fővárosi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az egyeztetéshez, rendezvényhez, eseményhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás díja, protokolleseményhez okszerűen kapcsolódó áru vagy szolgáltatás beszerzése, európai, nemzeti vagy budapesti jelképet megjelenítő áru beszerzése, egészségügyi termék beszerzése, valamint sajtótermék, illetve konyhai és elektronikus hírközlési eszköz vásárlása.
(5) * A bizottságok, képviselőcsoportok, tanácsnok működéséhez biztosított, a 2023. évi előirányzat háromnegyedét meghaladó összegű 2024. évi költségvetési előirányzatok olyan éves keretek, melyekből a 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontjáig csak az éves előirányzatnak a 2024. szeptember 30. napjáig tartó időszakra eső időarányos része vonatkozásában vállalható kötelezettség, a választás időpontját követően pedig 2024. október 1-jéig kötelezettség nem vállalható.
(6) * A „880802 Főépítészi és városrendezési feladatok”, a „891802 Protokolláris és egyéb dologi kiadások”, a „894302 Főpolgármesteri Iroda feladataihoz kapcsolódó tanácsadó szolgáltatásokra, szakértői díjra” cím, a „895802 Digitális Budapest program” és a „896102 Közösségi gyűlések és Nyitott Budapest kiadások” cím előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalásról – ha ahhoz nem szükséges a Fővárosi Közgyűlés vagy a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság előzetes jóváhagyása – a főpolgármester dönt.
16. § (1) A „856801 Veszélyhelyzet – közérdekű célú adományok bevétele” cím bevételi előirányzatán kell tervbe venni az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrenddel összefüggésben a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező, a különleges jogrenddel összefüggő többletkiadások fedezetéül szolgáló közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrenddel összefüggésben felmerülő többletkiadásokra kell felhasználni.
(2) A „856901 Kötelező közfeladatok ellátását és az ehhez közvetlenül kapcsolódó beruházási és felújítási feladatok támogatására nyújtott adományok” cím bevételi előirányzatán kell tervbe venni a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok ellátására kell felhasználni.
(3) A „892602 Az Ukrajnában kialakult háborús konfliktushoz kapcsolódóan befolyt közérdekű célú adományok és kiadások” cím bevételi és kiadási előirányzatán kell tervbe venni a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében az Ukrajnában kialakult háborús konfliktus következtében előállt többletfeladatok közvetlen finanszírozására kell felhasználni.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti adományokból, az ott megjelölt célra kapott központi költségvetési támogatásból, valamint a fővárosi saját forrásból az ott megjelölt célra a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek részére nyújtott beruházási és felújítási célú támogatásból a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül történhet felhalmozási célú előirányzat-átcsoportosítás.
17. § A „916701 Vis maior tartalék” cím terhére a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek az önkormányzati tulajdonban, valamint önkormányzati ingyenes használatban lévő ingatlant és ingó vagyont érintő, előre nem látható természeti vagy más – az önkormányzat kötelező feladatellátását, illetőleg a helyi közlekedés biztonságát veszélyeztető – károkból adódó halaszthatatlan és a közfeladat-ellátást veszélyeztető helyzet elhárításához elengedhetetlenül szükséges feladatok elvégzésével összefüggő többletkiadások részbeni vagy teljes támogatására – a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével – használható fel. A keretből a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek részére nyújtott beruházási és felújítási célú támogatások esetén – a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül – történhet előirányzat-átcsoportosítás.
18. § A „911202 Budapest 150 programok” cím előirányzata a városegyesítés 150. évfordulójáról való megemlékezéssel összefüggő rendezvény- és kiemelt programsorozat 2024-ben esedékes megvalósítási munkáira használható fel.
19. § (1) A „918701 Környezetvédelmi Alap tartaléka” cím fedezetét a Fővárosi Önkormányzat hatósági jogkörében kiszabott és befolyó természetvédelmi bírságok összege adja, mely előirányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontja alapján környezetvédelmi célokra, így a Környezetvédelmi Alap terhére kiírandó környezetvédelmi pályázatra használható fel.
(2) * A „911101 Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alap” cím – a költségvetési lehetőségek függvényében – a közvilágítással, fővárosi önkormányzati költségvetési szervek, a gazdasági társaságok, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő egyéb gazdálkodó szervezet, nonprofit és egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: önkormányzati intézmények) takarmány-, élelmezés-, közüzemi és egyéb rezsikiadásainak, valamint személyi kiadásainak emelkedésével, a kamatkiadásokkal, a közösségi közlekedéssel, és a hátrányos helyzetű budapesti lakosok rezsitámogatásával, továbbá a 7. § (7) bekezdése szerinti kifizetésekkel kapcsolatos többletigények fedezetének biztosítására használható fel.
(3) A „915901 Sport támogatási keret” cím felhasználása külön rendeletben meghatározottak alapján történik.
20. § (1) A beruházásokra, illetve felújításokra vonatkozó szerződésekben előleg fizetésére – a jogszabályból fakadó előlegfizetési kötelezettségen túl – különösen indokolt esetben
a) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv jóváhagyott engedélyokiratában szereplő feladat maximum 30%-áig a költségvetési szerv saját hatáskörében meghozott döntése,
b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv jóváhagyott engedélyokiratában szereplő feladat 30%-át meghaladó esetben a főpolgármester döntése,
c) önkormányzati felhalmozási feladat esetében a főpolgármester döntése
alapján kerülhet sor. A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a kifizetett előlegekről havi adatszolgáltatás keretében köteles adatot szolgáltatni tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.
(2) A beruházási vagy felújítási címen megtervezett feladatok esetében kötelezettségvállalás vagy kifizetés csak a kapcsolódó engedélyokiratnak vagy célokmánynak „Hatályos” állapota, valamint – okiratkészítési kötelezettséggel nem járó körben – a „Nem releváns” állapota esetében történhet. Az „Előkészítés alatt” és „Nem releváns (keret)” állapotok esetén nem történhet kötelezettségvállalás.
(3) A „888501 Önkormányzati eszközök beszerzése bizottságok, képviselőcsoportok és tanácsnok részére” címen tervezett felhalmozási előirányzat a bizottságok, képviselőcsoportok és tanácsnok részére a munkájukhoz indokolt és szükséges tárgyi eszközök beszerzésének pénzügyi fedezetére szolgál. A fedezet felhasználását a bizottság elnökének, a képviselőcsoport vezetőjének, illetve a tanácsnoknak a kezdeményezése alapján a főpolgármester hagyja jóvá.
(4) A „895501 Céljelleggel támogatott intézményi fejlesztések kerete” címen az „Intézményi tárgyi eszköz beszerzés kerete” feladaton tervezett beruházási kiemelt előirányzat a fővárosi önkormányzati költségvetési intézményeknél jelentkező tárgyieszköz beszerzésre és halaszthatatlan felújítási feladatra használható fel. A keretből az intézmények részére nyújtott felhalmozási célú előirányzatok átcsoportosítása „Tárgyi eszköz beszerzés” vagy „Intézményi felújítási keret” megnevezésű feladatokra történhet.
(5) A beruházási rendelet 15. § (1) bekezdésétől eltérve a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a „Tárgyi eszköz beszerzés” feladatra meghatározott beruházási, illetve az „Intézményi felújítási keret” feladatra meghatározott felújítási kiemelt előirányzatából megvalósított – az egyes naturáliák tervezett költségét is tartalmazó módon megtervezett – feladatai tekintetében az engedélyokirat és az azzal összefüggő megállapodás módosítása nem szükséges, ha a jóváhagyásban szereplő adott feladat teljes (áfával növelt) bekerülési összegének változása várhatóan nem haladja meg a 20%-os mértéket, azzal, hogy a módosítással a feladatellátás érdekében szükségessé váló új naturáliák is beemelhetőek.
(6) * A „840301 Önkormányzati beruházások” cím „Víziközmű fejlesztési keret” feladaton tervezett beruházási kiemelt előirányzat a víziközmű építményekhez kapcsolódó bruttó, és a csatornahálózatokhoz kapcsolódó nettó felújítási és beruházási kiadásokra használható fel.
21. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerveknek a költségvetésüket elemi szinten, az Áhsz. 15. melléklet szerinti rovat szintű bontásban, az e rendeletben a rájuk vonatkozó fejezetben meghatározott összegekkel kell összeállítaniuk. Az adatszolgáltatás a Főpolgármesteri Hivatal által meghatározott formában történik.
(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv tervezett bevételének elmaradása nem vonja maga után a fenntartói támogatás növekedését. A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatból kifizetést csak annyiban teljesíthet, amennyiben az annak fedezésére szolgáló bevételi előirányzat teljesülése azt fedezi.
(3) A kiadások készpénzben történő teljesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor, ha más készpénzkímélő módon a kifizetés nem teljesíthető:
a) készlet, immateriális javak, tárgyi eszköz beszerzése,
b) belföldi és külföldi kiküldetési kiadások kifizetése,
c) reprezentációs kiadások kifizetése,
d) kisösszegű, egyszeri megrendelésre irányuló, 200 000 Ft-ot el nem érő szolgáltatási kiadások kifizetése,
e) társadalom- és szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásainak kifizetése,
f) közfoglalkoztatottak személyi juttatásainak, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítéseinek kifizetése,
g) a foglalkoztatottak nem rendszeres személyi juttatásainak kifizetése, továbbá
h) illetményelőleg, valamint a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott egyéb előlegek kifizetése.
(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv – ha a Fővárosi Közgyűlés, vagy az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend idején az annak kihirdetésére okot adó körülmények magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében a főpolgármester eltérően nem rendelkezik – más szervezetnek nem nyújthat támogatást, adományt és más javára nem vállalhat ellenérték nélküli kötelezettséget, ilyen célból kifizetést nem teljesíthet. Ez a tilalom nem vonatkozik a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra.
(5) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az Áht. szerinti irányító szerv előzetes jóváhagyását követően
a) a behajthatatlan követeléséről a követelés elengedésével egyidejűleg lemondhat,
b) a behajthatatlannak nem minősülő követeléséről – teljes egészében vagy részben – a követelés egyidejű elengedésével lemondhat, ha a lemondáshoz a fővárosi önkormányzati költségvetési szervnek igazolhatóan nagyobb érdeke fűződik, mint a teljesítés követeléséhez.
22. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek részére irányító szervi támogatásként külön közgyűlési határozattal „Budapest pótlék” fedezetének biztosítására juttatott összegnek megfelelő összeget (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatás) az érintett költségvetési szervnek a személyi juttatások, illetve a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatain belül elkülönítetten kell kezelni, és annak felhasználására a (2)–(6) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) A támogatás kizárólag a foglalkoztatottak részére fizetendő bér- és járulékkiadások fedezetére fordítható; a „Budapest pótlék” kulturális és szociálpolitikai intézmények esetében illetménykiegészítésként, köznevelési intézmények esetében pótlékként kerül számfejtésre a foglalkoztatottak részére.
(3) „Budapest pótlék” mértékéről a szerv vezetője dönt, annak megállapítása határozatlan időre történik, figyelembe véve a Fővárosi Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, vagy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál eltöltött jogviszony összesített időtartamát.
(4) A teljes munkaidőre átszámított alapbér szerint az intézményi átlagkeresettől legalább húsz százalékkal elmaradó alapbérre jogosult közalkalmazottak esetében a munkáltató minden esetben bértöbbletet biztosít a tárgyévre jóváhagyott keret felhasználásával.
(5) A „Budapest pótlék”-ra biztosított fedezethez kapcsolódó bér- és járulékkiadási előirányzatok terhére átcsoportosítás nem hajtható végre.
(6) A támogatás felhasználásáról a költségvetési szerv a tárgyévi költségvetési beszámoló elkészítésének időpontjában elszámol, a fel nem használt támogatást visszafizetési kötelezettség terheli.
23. § A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság a helyszíni bírságból a Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételt havonta, a tárgyhót követő hónap 15-éig köteles átutalni a Fővárosi Önkormányzat Költségvetési elszámolási számlájára.
24. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervnél a szerv alapfeladata keretében szellemi tevékenység végzésére a szervvel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy (a továbbiakban: külső megbízott vagy vállalkozó) is igénybe vehető – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetendő egyéb juttatás előirányzata, illetve a dologi kiadások előirányzata terhére a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Külső megbízott vagy vállalkozó akkor vehető igénybe, ha
a) az alapfeladat mint közfeladat ellátása másként nem biztosítható, és
b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy egyébként a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
(3) Jogszabályban vagy a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szerződés külső személlyel nem köthető.
(4) A külső személlyel, szervezettel ellátandó feladat részletes feltételeit és az ellátható feladatokat a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv és a külső megbízott vagy vállalkozó között megkötött, írásba foglalt szerződésben kell meghatározni.
(5) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek közül melyek állnak fenn,
d) a szerződés időtartamát,
e) a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki köteles a feladat ellátására,
f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy meg-nevezését, és
g) a szerződés jellegétől függően a szerződés megerősítését szolgáló kötelezettség vagy egyéb biztosíték kikötését.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a költségvetés 21. § (1) bekezdése szerinti részletezésében az éves beszámoló keretében szöveges és számszaki tájékoztatást kell adni.
25. § (1) A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a működtetéssel, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével kapcsolatos feladatait saját gazdasági szervezetével, valamint részben vásárolt szolgáltatással (a továbbiakban: vásárolt szolgáltatás), vagy más költségvetési szerv igénybevételével is elláthatja a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, tartós jelleggel saját szervezettel ellátott – a feladat ellátásához igénybe vett foglalkoztatottak illetményének, illetve munkabérének tekintetében a személyi juttatás és járulék kiemelt előirányzatából fedezett – feladat akkor rendelhető meg vásárolt szolgáltatásként, ha az hatékonyabb vagy gazdaságosabb forma a saját szervezettel való ellátásnál.
(3) A vásárolt szolgáltatással vagy más költségvetési szerv igénybevételével történő feladatellátáshoz a főpolgármesternek – a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének indokolással és az azt alátámasztó dokumentumokkal együtt benyújtott kérelme alapján – megadott jóváhagyása szükséges, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet. A jóváhagyás feltétele az adott feladatra rendelt álláshelyek számának módosítása és az ezen álláshelyek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzatok rendezése.
(4) Nem kell a főpolgármester jóváhagyása az olyan működési és szakmai feladatok vásárolt szolgáltatás útján történő ellátásához, amelyek fedezete a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv dologi kiadásai vagy az egyszeri jelleggel tervezett személyi kiadásai között szerepel. A feladat ellátásáért való felelősség a feladat vásárolt szolgáltatás útján, vagy más költségvetési szerv igénybevételével való ellátása esetén is a fővárosi önkormányzati költségvetési szervet terheli.
(5) Amennyiben a feladat vásárolt szolgáltatás megrendelésével való elláttatása gazdaságtalan, úgy a főpolgármester jóváhagyását követően gondoskodni kell a feladat saját foglalkoztatottakkal való ellátásáról, és az ehhez szükséges körben az előirányzat megfelelő rendezéséről.
26. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv szakmai pályázatot vagy egyéb olyan kötelezettségvállalást, amelynek teljesítése a Fővárosi Önkormányzat részéről a 2024. évi vagy azt követő évekre többlettámogatást igényel (a továbbiakban: pályázat), csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával nyújthat be, illetve vállalhat.
(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a pályázatot halaszthatatlan esetben a fenntartó jóváhagyásának bevárása nélkül is benyújthatja, ha az önrész biztosításához szükséges többletfedezet rendelkezésre áll.
(3) A Közgyűlést – a pályázati eredményhirdetést követően – a (2) bekezdés szerint benyújtott pályázatokról és azok eredményéről tájékoztatni kell. Sikertelen pályázat esetén a pályázat önrészének fedezeteként felszabadított összeget a „930001 Általános tartalék” címre kell visszapótolni.
(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv olyan pályázatának benyújtásához, amelynek teljesítése a Fővárosi Önkormányzat részéről költségvetési többlettámogatást sem a tárgyévben, sem azt követően nem igényel, a főpolgármester jóváhagyása szükséges.
(5) A Fővárosi Önkormányzat által elnyert, fővárosi önkormányzati költségvetési szerv részére nyújtott beruházási vagy felújítási célú támogatást a céljelleggel támogatott intézményi beruházás, illetve felújítás vonatkozó előirányzatára kell – a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül – átcsoportosítani.
27. § (1) A főpolgármester a Közgyűlés költségvetésirendelet-módosítást nem tárgyaló rendes ülésén írásban tételesen beszámol
a) az Országgyűlés, a Kormány által, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap terhére a rendes ülést megelőző hónapban Budapest Főváros Önkormányzata, illetve valamely fővárosi önkormányzati költségvetési szerv részére biztosított pótelőirányzatról,
b) a 6–8. § szerinti, az előző rendes ülés óta hozott intézkedések előirányzat-csoportokat érintő hatásairól.
(2) A főpolgármester a Közgyűlés elé terjeszti a költségvetési rendelet módosítását, ha:
a) az Országgyűlés Budapest Főváros Önkormányzatát, a Főpolgármesteri Hivatalt vagy a fővárosi önkormányzati költségvetési ágazati szerveket érintő előirányzat-zárolásról dönt, úgy annak kihirdetését követően haladéktalanul;
b) az Országgyűlés, a Kormány által, illetve valamely központi költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap terhére biztosított pótelőirányzat, vagy egyéb önkormányzati többletbevétel tervbevétele, a Közgyűlés költségvetést érintő döntéseinek a költségvetési rendeleten történő átvezetése érdekében, illetve ha az valamely egyéb feladat végrehajtása érdekében szükséges, akkor negyedévente, de legkésőbb a költségvetési beszámoló Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerébe történő feltöltését megelőző rendes ülésen;
c) a 6–8. § szerint a főpolgármester által, vagy a 9. §, illetve a 10. § szerint a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv által végrehajtott előirányzat-módosítás tervbevételére és az előirányzat-átcsoportosítások átvezetésére van szükség, akkor a költségvetési rendelet módosításával egyidejűleg a költségvetési rendelet módosításának elfogadásáig meghozott döntésekre vonatkozóan, valamint a december 31-ig történő időszakra vonatkozóan legkésőbb a költségvetési beszámoló Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerébe történő feltöltését megelőző rendes ülésen.
(3) Ha a Közgyűlés döntéséhez kapcsolódóan előirányzat-módosításra vagy átcsoportosításra van szükség, arról – a döntéssel egyidejűleg – a Közgyűlés határozattal dönt.
(4) A főpolgármester nyilvántartást vezet a Fővárosi Önkormányzat tekintetében
a) az egyes kiadási előirányzatokhoz a 2025. évi vagy azt követő évi előirányzat terhére vállalt kötelezettségvállalásra (a továbbiakban: éven túli kötelezettségvállalás) az irányító szerv által az Áht. 36. § (5a) bekezdése szerint megállapított mértékekről,
b) az egyes kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó éven túli kötelezettségvállalásokról,
c) azon összegről, amelyet az éven túli kötelezettségvállalások fedezeteként az Áht. 36. § (5a) bekezdése szerint az érintett év költségvetésének tervezésekor biztosítani kell.
28. § (1) A bevételi és kiadási előirányzatok évközi felülvizsgálata céljára a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) az első negyedévére vonatkozó időszakra 2024. április 20-ig;
b) az első félévre vonatkozó időszakra tárgyév 2024. augusztus 20-ig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(2) Az éves közbeszerzési és beszerzési tervekhez, azok teljesüléséhez és módosításához kapcsolódóan – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokkal egyidejűleg – a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv tájékoztatja a Főpolgármesteri Hivatalt
a) az éves közbeszerzési és beszerzési tervekről, azok első negyedéves időszakra vonatkozó teljesüléséről és az éves terv esetleges módosítási igényéről 2024. április 20-ig;
b) az éves közbeszerzési és beszerzési tervek második negyedéves időszakra vonatkozó teljesüléséről és az éves terv esetleges módosítási igényéről 2024. augusztus 20-ig.
(3) Az Időközi költségvetési jelentéshez a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 169. § (3) bekezdésében előírtakra is figyelemmel
a) 2024 első három hónapjáról 2024. április 13-ig,
b) 2024 áprilisától havonta, a tárgyhót követő hónap 13-ig,
c) a teljes költségvetési évről 2025. január 25-ig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(4) Az Időközi mérlegjelentés céljára a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az Ávr. 170. § (2) bekezdésében előírtakra is figyelemmel
a) 2024 első három hónapjáról 2024. április 13-ig,
b) 2024. II. negyedévről 2024. július 13-ig,
c) 2024. III. negyedévről 2024. október 13-ig,
d) a teljes költségvetési évről – gyorsjelentésben – 2025. január 25-ig,
e) a teljes költségvetési évről – éves jelentésben – a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló határidejével megegyező időpontig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(5) A Havi zárlati kimutatáshoz – a Főpolgármesteri Hivatal által meghatározott formában – a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) 2024 első három hónapjáról 2024. április 13-ig,
b) 2024 áprilisától havonta, a tárgyhót követő hónap 13-ig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(6) A működési kiadásokhoz nyújtott támogatás – a 30. §-ban meghatározott – kincstári rendszer keretében történő biztosítása érdekében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) a tárgyhót megelőző hónap 22-ig a tárgyhavi likviditási tervéről (finanszírozási igényéről),
b) a tárgyhót követő hónapokra vonatkozóan év végéig várható igényéről pedig havi bontásban
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(7) Az elismert tartozásainak állományáról a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 13-ig adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(8) Az elemi szintű költségvetéséről a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az Áhsz. 15. melléklet szerinti rovat szintű bontásban adatot szolgáltat 2024. április 13-ig a Főpolgármesteri Hivatalnak.
29. § A bevételi és kiadási előirányzatok évközi felülvizsgálata céljára a gazdasági társaság – a Fővárosi Önkormányzat által meghatározott formában – a 2024. év első félévére vonatkozóan 2024. augusztus 20-ig adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
30. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek működési kiadásaihoz kapcsolódó támogatást a Fővárosi Önkormányzat kincstári rendszer keretében biztosítja.
(2) A kincstári rendszer által érintett bankszámlák körébe tartozik
a) a Fővárosi Önkormányzat pénzforgalmi számlája, valamint
b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek pénzforgalmi számlája.
(3) Az e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv havi bontású éves likviditási tervet készít, és azt megküldi a főpolgármesternek.
31. § (1) A működési támogatás tárgyhavi keretösszege a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv havi bontású éves likviditási terve, az annak havonkénti aktualizálásához szükséges adatok, valamint a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját bevételei alakulásának alapján kerül meghatározásra.
(2) A 28. § (6) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás szerint aktualizált likviditási terv alapján a főpolgármester minden hónapra megállapítja a tárgyhavi keretösszeg.
(3) A tárgyhavi keretösszegről a Főpolgármesteri Hivatal legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napjáig tájékoztatja a fővárosi önkormányzati költségvetési szervet és a pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetet.
(4) A tárgyhónap során a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját bevétellel nem fedezett napi kiadásai a tárgyhavi keretösszeg terhére akként teljesülnek, hogy napközben a keretösszeg összegéig a kincstári körbe bevont számla egyenlege negatív összegű lehet, a nap végén pedig a Fővárosi Önkormányzat pénzforgalmi számlájáról kell a fedezetet biztosítani.
(5) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv legfeljebb a mindenkori szabad finanszírozási keretösszege mértékéig nyújthat be utalási megbízást a számlavezető pénzintézet részére.
(6) A működési támogatás tárgyhavi keretösszegének módosítását a főpolgármester a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv írásban előterjesztett, a rendkívüli kiadás indokoltságát alátámasztó kérelme alapján engedélyezheti. A módosított keretösszegről haladéktalanul tájékoztatni kell a fővárosi önkormányzati költségvetési szervet és a pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetet.
32. § A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a megnyitott bankszámlájáról a főpolgármestert a számla megnyitását követő 10 napon belül tájékoztatja.
33. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a közfeladatai ellátására létrehozott gazdasági társaság részére a közfeladat ellátásának ellenértékét a megkötött közszolgáltatási, vagy egyéb szerződések szerint utalja át.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fővárosi önkormányzati intézmény részére támogatás megkötött támogatási szerződésben vagy közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint folyósítható.
(3) Alapítvány részére támogatás megkötött támogatási szerződésben vagy közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint folyósítható.
(4) Azon gazdasági társaság esetében, amelynek van hatályos közszolgáltatási keretszerződése, de nincs még jóváhagyott 2024. évi közszolgáltatási szerződése, a közszolgáltatási keretszerződés alapján
a) az e rendelet szerinti előirányzatból, a rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 90 napig, a társaság likviditása fenntartásához szükséges mértékben és
b) kizárólag a 2023. évi közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátására, az ott meghatározott feltételek szerint
utalható kompenzáció (támogatás vagy ellentételezés).
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott valamely gazdasági társasággal a 2024. évben nem kerül sor éves közszolgáltatási szerződés megkötésére, az érintett gazdasági társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti – 2024. évi beszámolójának tulajdonos általi elfogadását követő 30 napon belül köteles elszámolni a 2024. évi költségvetési kompenzációval (támogatással vagy ellentételezéssel), és ennek keretében tételesen és részletesen köteles indokolni, hogy milyen minőségi és mennyiségi paraméterek alapján teljesített az érintett időszakban.
(6) Annál a hatályos közszolgáltatási keretszerződéssel rendelkező gazdasági társaságnál, amelynél az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend idején a rendes feladatellátástól lényegesen eltérő működési feltételek miatt nincs lehetőség a költségvetési rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a 2024. évi közszolgáltatási szerződés megkötésére, az érintett gazdasági társaság írásbeli, részletes indokolást és egész évre vonatkozó mennyiségi és minőségi szolgáltatási mutatókkal alátámasztott kalkulációs kitekintést is tartalmazó kezdeményezése alapján, a gazdasági társaság működőképességének és feladatellátásának folyamatos biztosítása érdekében a Fővárosi Önkormányzat és a gazdasági társaság a (7) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött szerződésben a (4) és (5) bekezdés előírásaitól eltérően is megállapodhat.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Fővárosi Önkormányzat az érintett gazdasági társasággal az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend fennállásáig, de legkésőbb 2024. június 30. napjáig terjedő időszakra szóló szerződést köthet. A szerződés alapján a gazdasági társaság működése és feladatellátása legfeljebb a költségvetési rendeletben jóváhagyott keretösszeg erejéig, a Fővárosi Önkormányzattal havonta egyeztetendő likviditási terv alapján – figyelemmel a tárgyév II. félévi feladatellátási kötelezettségre is – likviditási alapon finanszírozható, az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendből eredő feladatváltozással összefüggő költségek, bevételek kimutatása és az azokkal történő elszámolási kötelezettség előírása mellett
a) az e rendelet szerinti előirányzatból, a rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 90 napig, a társaság likviditása fenntartásához szükséges mértékben, és
b) kizárólag a 2023. évi közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátására, az ott meghatározott feltételek szerint
utalható kompenzáció (támogatás vagy ellentételezés).
34. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanításához kapcsolódó támogatást a ténylegesen teljesített mennyiségnek megfelelően a feladatot végző gazdasági társaság részére havonta, tárgyhót követő hónap 25-éig utalja a Fővárosi Önkormányzat.
(2) A meghatározott célra kapott állami támogatás, valamint a támogatás államháztartáson belülről a támogatási összeg kedvezményezettjének számlájára (beleértve a civil szervezetet is) a Fővárosi Önkormányzathoz történő beérkezést követően utalható.
35. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv felhalmozási kiadásaihoz kapcsolódó támogatást a Fővárosi Önkormányzat teljesítményarányosan, a beruházás, illetve a felújításhoz szükséges munkálatok elvégzésének, szerződés teljesítésének mértékéhez, a szerződésből fakadó fizetési kötelezettségek felmerüléséhez igazodóan utalja a költségvetési szerv által megküldött lehívólevél és az ahhoz csatolt, azt megalapozó bizonylatok, egyéb adatok, illetve dokumentumok alapján.
(2) A beruházási rendelet hatálya alá tartozó felhalmozási kiadások esetében a feladatokra a kifizetéseket a kijelölt gazdasági társaság részére a vonatkozó pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás, fejlesztési megállapodás vagy megvalósítási megállapodás alapján teljesíti a Fővárosi Önkormányzat.
(3) A beruházási rendelet hatálya alá nem tartozó beruházásra önálló címen jóváhagyott beruházási támogatás a gazdasági társasággal, önkormányzattal, költségvetési szervvel vagy más gazdálkodó szervezetekkel megkötött fejlesztési és egyéb megállapodások szerint teljesíthető.
(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények a „Tárgyi eszköz beszerzés” és az „Intézményi felújítási keret” feladataik esetében az előirányzataik felhasználására kizárólag úgy vállalhatnak kötelezettséget, hogy a számla kiállításának kelte költségvetési év no-vember 30-ig megtörténjen annak érdekében, hogy az a szükséges dokumentációkkal együtt a Fővárosi Önkormányzat részére költségvetési év december 15-ig átadásra kerüljön az irányító szervi támogatás tárgyévi folyósítása céljából.
36. § (1) A fővárosi nemzetiségi önkormányzat számlájára a Fővárosi Önkormányzat az SZMSZ 4. § (1) bekezdése szerinti, a testületi működéshez kapcsolódó fővárosi önkormányzati támogatást a költségvetési rendeletben a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított, azok költségvetési kereteit meghatározó címen tervezett működési kiadási előirányzat terhére időarányosan, havonta a tárgyhó 5. napjáig utalja.
(2) Ha valamely fővárosi nemzetiségi önkormányzat kéri, akkor a testületi működéshez kapcsolódó fővárosi önkormányzati támogatást – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az erre meghatározott időarányos költségvetési keret mértékéig, a testületi működés személyi feltételei esetében a Főpolgármesteri Hivatal által természetben, az egyéb tárgyi feltételek esetében pedig a szállítói számlák közvetlen átutalásával, szállítói finanszírozás alkalmazásával is biztosíthatja a Fővárosi Önkormányzat.
37. § (1) Az Áht.-ban meghatározott finanszírozási bevételek és kiadások közül az átmenetileg szabad pénzeszközök
a) államilag garantált vagy bankgarantált értékpapír vásárlására fordíthatók, illetve
b) betétként leköthetők.
(2) A Fővárosi Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek (1) bekezdés szerinti felhasználásáról a főpolgármester dönt.
38. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
| dr. Számadó Tamás s. k. | Karácsony Gergely s. k. | |
| főjegyző | főpolgármester |
1. A Fővárosi Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaságnak az önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összege:
| A | B | ||
| 1 | Társaság | Követelés összege | |
| 2 | BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. | 1 024 160 290 Ft | |
| 3 | Budapesti Közlekedési Zrt. | 204 743 842 Ft | |
| 4 | Összesen: | 1 228 904 132 Ft | |
