Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 13/2026. (VII. 8.) önkormányzati rendelete indokolása
a reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett területek meghatározásáról
Általános indokolás
Budapest közigazgatási területén – a hivatalos állami reklámkataszter szerint – 15688 közterületi vagy közterületről látható reklámeszköz található. A reklámeszközök ilyen sokasága olyan mértékben rombolja a budapesti városképet, amely már szinte a harmadik világ viszonyait idézi.
Az Országgyűlés a magyar építészetről szóló törvény módosításával széles körű felhatalmazást adott a Fővárosi Közgyűlésnek reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalom meghatározására. A jelen rendelettervezet Budapest egész közigazgatási területét az egyes reklámeszközök sajátosságaihoz igazodóan, egyes észszerű kivételek meghatározása mellett ilyen területté nyilvánítja.
Részben a törvényi szabályokból, részben pedig a jelen rendelet szerinti tilalmakból következően a jövőben Budapesten közterületen és közterületről látható magánterületen reklám alapvetően az utasváró részét képező, tehát közcélt is szolgáló citylight reklámeszközön, illetve ún. vonalas tetőreklámként, továbbá a hagyományos belvárosi sugárutak esetében hirdetőoszlopon jelenhet meg. Ez a szabályozás együttesen biztosítja a reklámszennyezés radikális csökkentését, illetve a városkép védelmét.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A reklámok, reklámeszközök vonatkozásában a fogalmak meghatározását központi jogszabályok, így a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.), továbbá a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. A jogrendszeri koherencia és a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jelen rendelettervezet saját fogalomhasználatot nem vezet be.
A 2. §-hoz
A rendelettervezet Budapest egész közigazgatási területén megtiltja az R. szerinti digitális billboard, az óriásplakát és a rollup óriásplakát elhelyezését. Ezek a nagy felületű reklámeszközök csúfítják el leginkább a városképet, illetve a figyelem elvonásán keresztül a közlekedésbiztonságra is negatív hatást gyakorolnak. Az R. szerinti nagyméretű egyedi reklámeszköz a fogalma szerint az óriásplakátot meghaladó mérettel rendelkezik, így ezek elhelyezését is az óriásplakátokével azonos indok miatt tiltani javasolja a tervezet. Az R. szerinti backlight és prizma reklámeszköz méretkorláttal nem rendelkezik, így tartalmilag azt az óriásplakátokkal azonosan szükséges kezelni.
A Méptv. szerinti reklámhálók eredetileg a társasházi felújításokhoz kapcsolódóan, ideiglenes állványzaton, rövid időre jelentek meg Budapesten. Ehhez képest a valóságban a városban építési reklámhálók már nincsenek, ellenben a városképet elcsúfító, állandó jellegű, felújításhoz nem kapcsolódó reklámhálók többszázas nagyságrendben jelentek meg. A rendelettervezet a városkép védelme és a közlekedésbiztonság elősegítése céljából az állandó jellegű, tipikusan feszített vagy tűzfalon elhelyezett reklámhálók elhelyezését megtiltja. Annak érdekében, hogy ezek a reklámeszközök a joggal való visszaélésként építési reklámhálóként se térhessenek vissza, a tilalmat a tervezet – figyelemmel arra, hogy az építési reklámháló mint jogintézmény rendeltetésszerű használatára jelenleg egyáltalán nem kerül sor, így valós, jóhiszemű társadalmi igény arra nincsen – az építési reklámhálókra is kiterjeszti.
A hirdetőoszlopok korlátozott számban a belvárosi sugárutakon a történelmi városkép részét képezik. A törvényi szabályozás új hirdetőoszlop elhelyezését, helyesen, már nem teszi lehetővé, ugyanakkor a városkép védelme érdekében szükséges az is, hogy – a Méptv. átmeneti rendelkezéseire is figyelemmel – a belvárosi sugárutakon kívül más helyszíneken a már felállított hirdetőoszlopok is eltávolításra kerüljenek.
A tervezet a rendezett városkép elérése érdekében általános jelleggel tilalmazza az épületre, falra, kerítésre, kioszkra vagy épületnek nem minősülő építményre szerelt reklámeszközök elhelyezését. Az általános tilalom alól – összhangban a budapesti városképi hagyományokkal – kivételt képez az úgynevezett vonalszerű (nem plakáthoz hasonló reklámfelületet tartalmazó) tetőreklám, amely hagyományosan neonreklám volt, mára értelemszerűen ennél korszerűbb műszaki megoldások is megjelentek.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett reklámkataszterben – az országos reklámkataszter vezetéséről szóló 2/2024. (I. 23.) NMHH rendelet 3. § (4) bekezdése alapján – szerepelnek a Méptv.-ben vagy az R.-ben nem definiált reklámeszköz-típusok is. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy ezekre is kiterjed a helyi önkormányzat által bevezethető elhelyezési tilalom, a rendelettervezet kifejezetten megtiltja a reklámkataszterben jelenleg cityboard, midilight, illetve közepes méretű egyedi reklámeszköz megjelöléssel szereplő reklámeszköz elhelyezését is.
A városképre gyakorolt kedvezőtlen hatás miatt a tervezet tűzfalon, telefonállomáson, valamint segélykérő telefonon sem engedi meg reklám elhelyezését.
A hirdetőoszlopok mint reklámeszközök korlátozott fennmaradása mellett is rögzíteni szükséges, hogy azokon digitális reklám – a hagyományos városkép megőrzése érdekében – nem helyezhető el. A Méptv. szerinti, úgynevezett információs vagy más célú berendezés esetén az önkormányzat felhatalmazása csak a reklámcélú használatra terjed ki, ezen belül a javaslat a hagyományos városkép megőrzése érdekében a digitális eszközök használatát tilalmazza.
A metró földfelszín alatti üzemi területének közterületi jellege a joggyakorlatban – az ingatlannyilvántartás kétdimenziós jellege miatt – vitatott, az egyértelműség kedvéért rögzíti a javaslat azt, hogy amennyiben a metró földfelszín alatti üzemi területe közterületnek vagy közterületről látható magánterületnek minősülne, a javaslat szerinti tilalmak arra nem terjednek ki, mivel ott a városképi szempontok ilyen módon való érvényesítése nem indokolt.
A 3. §-hoz
A kellő felkészülési idő biztosítása érdekében, a Méptv. módosításának hatálybalépési időpontjával összhangban lép hatályba a javaslat szerinti szabályozás. Külön átmeneti rendelkezések meghatározására nincs szükség, mivel a Méptv. 230. § új (4)–(5) bekezdése a helyi önkormányzati rendeletben meghatározásra kerülő tilalmakhoz is törvényi szinten ad átmeneti szabályokat.
Vissza az oldal tetejére