A Fővárosi Közgyűlés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 36. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 42. §-ának (2) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás alapján, figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az alábbi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja.
1. § (1) A Rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az Önkormányzat tulajdonában lévő, e rendelet 38. §-ának 17. pontjában meghatározott nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség, illetve: helyiségek) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a Rendelet hatálya:
a) az Önkormányzat törzsvagyonához tartozó helyiségek tulajdonjogának átruházására;
b) a helyiségek vagyonkezelésbe adására, valamint a már vagyonkezelésbe adott önkormányzati helyiségekre;
c) * a képviselő-testület és szervei, továbbá az Önkormányzat költségvetési szervei használatában, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint az állami szakképző intézmény, szakképzési centrum feladatellátását szolgáló helyiségekre;
d) a helyiségek hasznosításából származó pénzügyi követelésekre;
e) a helyiségek megterhelésére.
2. § * (1) * A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában lévő helyiségek felett e Rendelet és a vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja tulajdonosi jogait és teljesíti tulajdonosi kötelezettségeit (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jogok gyakorlása).
(2) *
(3) *
(4) *
3. § * (1) A tulajdonosi jogok gyakorlója a helyiségek rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása, felújítása céljából a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai szerint kiválasztott, vagy a Budapest Főváros Önkormányzat vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 4. számú mellékletében a közbeszerzésekről szóló törvény szerint kizárólagos joggal felruházott önkormányzati társaság vagyongazdálkodásába, üzemeltetésébe adhatja.
(2) A Vagyonrendelet 4. számú mellékletében felsorolt társaságoknak kizárólagos jog adható a helyiségekkel kapcsolatos egyéb más szolgáltatás megrendelésére vonatkozó feladatok ellátására is, amennyiben az adott társaság a kizárólagos jog biztosítására vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.
(3) A vagyongazdálkodásba, üzemeltetésbe adás az e Rendeletbe foglalt bérbeadói, valamint tulajdonosi jogok gyakorlását nem érintheti.
4. § (1) Amennyiben a bérlő a helyiséget székhelyként be kívánja jegyeztetni a bírósági vagy cégnyilvántartásba, a bejegyzés - a helyiség forgalmi értékére tekintet nélkül - csak a bérleti (használati) jogviszony fennállásának kezdetétől annak végéig, és csak a tulajdonosi jogok gyakorlójának előzetes hozzájárulásával lehetséges.
(2) A bérleti szerződés megszűnése után a bérlő köteles gondoskodni a bejegyzés bírósági vagy cégnyilvántartásból való törléséről.
5. § (1) *
(2) * Alkalmi célú igénybevétel keretében valamely helyiség 180 napon belül összesen legfeljebb harminc napot meg nem haladó időtartamra biztosítható.
(3) *
(4) *
6. § * (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő helyiségeket a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati helyiségek hasznosítására vagy értékesítésére irányuló döntést megelőzően a helyiség forgalmi (piaci) értéke a 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslésben meghatározott összeg.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak esetén az adott helyiség hasznosításánál, vagy értékesítésénél 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, akkor a döntéshez ennek aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az adott helyiséghez hasonló műszaki és egyéb paraméterekkel rendelkező másik helyiségről hat hónapnál nem régebben készített ingatlanforgalmi szakvélemény áll rendelkezésre, a bérleti díj mértékét, valamint a helyi forgalmi értéket annak figyelembevételével is meg lehet határozni.
(4) Ha a szerződés tárgya több helyiség, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a helyiségek együttes értéke az irányadó.
(5) Helyiségek együttes hasznosításának vagy elidegenítésének az tekintendő, ha a több helyiség hasznosítása vagy elidegenítése csak egyetlen természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy ezek konzorciuma részére történik.
7. § * (1) A helyiség hasznosítása során - amennyiben nem állnak fenn a versenyeztetés alól mentesítő, e Rendelet 17. §-ában foglalt körülmények - e Rendelet versenyeztetési szabályai szerint kell eljárni.
(2) Forgalmi értéktől függetlenül, helyiséget csak olyan ajánlatot tevő, vagy kérelmező szervezet, továbbá személy részére lehet elidegeníteni vagy hasznosítani (a továbbiakban együtt: hasznosítás), aki büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat felé nincs három hónapnál régebben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez, vagy elengedéséhez előzetesen írásban hozzájárult.
(3) Helyiség hasznosítására avagy tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.
(4) A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.
(5) Helyiség hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy
a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,
c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.
(6) * Az Önkormányzat gazdasági társasága - ide nem értve a vásárcsarnokok, piacok és bevásárlóközpontok működtetésére, fenntartására és üzemeltetésére létrehozott gazdasági társaságot - a részére a feladatai ellátásához használatba adott helyiség tovább-hasznosítására és ennek során a helyiség bérbeadása, albérletbe adása feltételeinek meghatározására a rendeletben foglaltaktól eltérően - a közszolgáltatási szerződésében és az önkormányzati helyiség használatára kötött szerződésében foglaltakkal összhangban, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott keretek között - *
a) az 5. § (2) bekezdés szerinti alkalmi célú igénybevétel keretében (ide nem értve az ingyenes vagy kedvezményes hasznosítást) az Önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett önállóan,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával
jogosult.
(7) * Az Önkormányzat vásárcsarnokok, piacok és bevásárlóközpontok működtetésére, fenntartására és üzemeltetésére létrehozott gazdasági társasága a részére e feladatai ellátásához használatba adott helyiség továbbhasznosítására és ennek során a helyiség bérbeadása, albérletbe adása feltételeinek meghatározására a rendeletben foglaltaktól eltérően - az önkormányzati helyiség használatára kötött szerződésében foglaltakkal összhangban, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott keretek között - önállóan jogosult.
8. § *
9. § * (1) Ha törvény kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű helyiséget hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A versenyeztetési eljárás
- nyilvános, vagy
- e Rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntésétől függően zártkörű
lehet.
(3) Helyiség hasznosítására vonatkozó szerződés azzal az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel köthető meg, aki egyébként a kiírásnak megfelelően a pályázati kiírás vagy árverési tájékoztató (a továbbiakban: kiírás) szerinti összes egyéb feltételt is vállalja.
10. § * A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi érték alatti helyiségek hasznosítása esetén is dönthet a tulajdonosi jogok gyakorlója a versenyeztetési eljárás lefolytatása mellett.
11. § * A versenyeztetési eljárás módjai:
a) pályázati eljárás,
b) árverés,
c) versengő ajánlatkérés,
melyek megvalósulhatnak nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) formában.
12. § (1) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló helyiség jellege, jelentősége indokolja, valamint a helyiség leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott ajánlatot tevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételével történhet, vagy
b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik, vagy
c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(2) Nyilvános pályázat során is - speciális feltételek meghatározásával - szűkíthető a pályázók köre, ha az szakmai szempontból indokolt.
13-14. § *
15. § (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők a kiírási feltételeknek megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
16. § *
17. § * (1) Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás
a) államháztartási körbe tartozó szervezet,
b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet
javára történik.
(2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha a helyiség forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt.
18. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni:
a) aki a bérleti jogot versenyeztetési eljárás lefolytatása útján nyerte el;
b) akinek a helyiségre előbérleti joga van;
c) aki a bérbeadóval másik helyiség biztosításában állapodik meg, vagy egyébként az Lt. rendelkezései alapján cserehelyiségre jogosult;
d) * akit az Önkormányzat e Rendelet 17. §-a alapján, versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül kiválasztott;
e) * akinek részére történő ingyenes vagy kedvezményes bérbeadásról a Fővárosi Közgyűlés határozott.
(2) * Bérleti szerződés akkor köthető meg, ha az ajánlatot tevő vagy kérelmező teljesítette a bérbeadás rá vonatkozó feltételeit.
19. § (1) Helyiség határozott vagy határozatlan időre, továbbá feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.
(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha:
a) a helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna vagy bontását, felújítását, korszerűsítését határozták el, de ennek időpontja nem ismert;
b) jogszabályban meghatározott kötelezettség vagy folyamatban lévő per okán a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezés előre nem látható időpontban megszűnik;
c) a helyiségre az Önkormányzatnak, illetve szervének, intézményének, közüzemi társaságának feladatai ellátása érdekében van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja nem határozható meg.
20. § (1) * A bérlővel úgy kell a bérleti díjban megállapodni, hogy a bérbeadó a helyiségért fizetendő bérleti díjat 12 havonta a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékének, vagy amennyiben a bérleti díj külföldi pénznemben kerül meghatározásra, a bérleti szerződésben meghatározott mértéknek megfelelően korrigálja.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott alap bérleti díjon felül a bérleti díj minden év január 1-jével történő növelésében is megállapodhat.
20/A. § * (1) A Budapest Főváros Önkormányzata mint bérbeadó által bérbe adott, e rendelet hatálya alá tartozó helyiségek vonatkozásában a 2020. március 1. és 2020. június 30. közötti időszak a bérleti díj megfizetése szempontjából az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint egy elszámolási és fizetési időszaknak minősül azon bérlők vonatkozásában, amelyekről a cégjegyzék és a számvitelről szóló törvény szerint közzétett beszámoló alapján megállapítható, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikró- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.
(2) A Fővárosi Közgyűlés a bérlő 2020. június 30-át követően előterjesztett kérelme alapján, külön jogszabályban meghatározottak szerint, az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási és fizetési időszak után fizetendő bérleti díjra vonatkozóan kamatmentes részletfizetésről, csökkentésről vagy elengedésről dönthet a bérlő árbevételének veszélyhelyzettel összefüggő csökkenésére, valamint a bérlő általi foglalkoztatottság szintjének fenntartására figyelemmel.
21. § *
21/A. § * (1) * A helyiségbérleti jogviszonyból eredő bérbeadói követelések biztosítékaként óvadék megfizetését kell a szerződésben előírni, kivéve
a) a Magyar Állam vagy a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokkal, valamint a Magyar Állam vagy a Fővárosi Önkormányzat irányítása alatt lévő költségvetési szervekkel történő szerződéskötés esetén;
b) abban az esetben, ha a bérlő a bérleti díjat a határozott idejű bérleti jogviszony teljes időtartamára egy összegben előre megfizeti.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult az óvadék mértékének meghatározására oly módon, hogy annak minimális mértékét 3 havi piaci, avagy a versenyeztetési eljárás eredményeként kialakult 3 havi bérleti díjnak, és 3 havi szolgáltatási díjnak megfelelő összegben, maximális mértékét 6 havi bérleti díjnak és 6 havi szolgáltatási díjnak megfelelő együttes összegben írhatja elő.
(3) * A 3 hónapnál rövidebb időtartamú bérleti jogviszony esetén az óvadék (2) bekezdésben meghatározott minimális mértékét a bérleti jogviszony időtartamával arányos összegben kell megállapítani.
(4) * Az óvadék teljes összegének megfizetése a bérleti szerződés hatálybalépésének feltétele, ide nem értve az (1) bekezdésben foglalt kivételeket. Az óvadék megfizetését a bérlőnek hitelt érdemlően igazolnia kell.
22. § (1) * A bérbeadó a helyiséget a versenyeztetési eljárás lefolytatása esetén a kiírásban meghatározott, versenyeztetés hiányában a bérlő által előzetesen megtekintett állapotban és felszereltséggel köteles a bérlőnek átadni részletes jegyzőkönyv felvétele mellett.
(2) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:
a) az épület szerkezeti elemeinek karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról, valamint a 23. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakon túlmutatóan a közös használatra szolgáló ingatlanrész állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről;
b) az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, és a helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.
(3) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi.
23. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje vagy berendezze.
(2) * A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség, továbbá a közös használatra szolgáló ingatlanrész tisztításáról, megvilágításáról, berendezések karbantartásáról és javításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről, vagy költségei viseléséről olyan arányban, amilyenben azokat használja (kétség esetén az általa használt területek arányában);
b) a helyiségben folytatott tevékenység során meghibásodott felszerelések, berendezések karbantartásáról, javításáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;
c) az épület általa kizárólagosan használt karbantartási, javítási költségei viseléséről olyan arányban, amilyenben azokat használja (kétség esetén az általa kizárólagosan használt, továbbá bérelt területek arányában);
d) a helyiség burkolatainak és nyílászáróinak karbantartásáról és felújításáról, a bérbeadó és a bérlő ilyen irányú megállapodása alapján azok pótlásáról és cseréjéről;
e) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról;
f) a tevékenységével összefüggő háztartási és nem háztartási hulladék elszállításáról;
g) a helyiségre vonatkozó biztosítási szerződés megkötéséről.
(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor a birtokbalépési időpontjának megfelelő állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.
(4) * A bérleti szerződésben kötelezően elő kell írni, hogy
a) bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a bérleményben átalakítást és - a rendszeres használattal együtt járó karbantartási, felújítási munkák kivételével - értéknövelő beruházást nem végezhet. A rendszeres karbantartási, felújítási, valamint a hozzájárulással elvégzett munkálatok minden költsége a bérlőt terheli;
b) bérlő reklámhordozót csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével helyezhet el;
c) bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérleményben csak a bérleti szerződésben rögzített tevékenységet folytathat. Eltérő tevékenység folytatására csak a bérbeadó hozzájárulásával és a bérleti szerződés egyidejű módosításával van lehetőség.
24. § A felek a bérleti szerződésben a 22-23. §-okban foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak, a már megkötött szerződést a bérbeadói és bérlői jogok, illetve kötelezettségek tekintetében módosíthatják.
25. § * A tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján egyes - a 22. § (2) bekezdésében meghatározott - bérbeadói feladatok ellátásával a vagyongazdálkodással, üzemeltetéssel megbízott önkormányzati társaság is megbízható.
26. § * (1) A helyiségbérleti jogviszony megszűnésére a vonatkozó törvényben a lakásbérlet megszűnésére, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat egyaránt alkalmazni kell.
(2) * Amennyiben a bérlő a 23. § (3) bekezdésében rögzített kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a helyiség használatának megszüntetéséig a használat első két hónapjában a szerződésben megállapított, majd azt követően az első év végéig a piaci bérleti díj mértékének megfelelő egyszeres, a második évtől másfélszeres, a harmadik évtől pedig kétszeres összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
(3) Bérbeadó a bérlőnek - törvényben meghatározott esetben - a helyiségbérlet megszűnésekor cserehelyiséget biztosít, vagy pénzbeli térítést fizet.
(4) A bérbeadó a pénzbeli térítés összegét csak akkor fizeti ki, ha a bérlő a kitűzött időpontban a helyiséget birtokába adja. Amennyiben a birtokbaadás nem történik meg, úgy a bérlő köteles a bérbeadó számára a 26. § (2) bekezdésében meghatározott összeget megfizetni, továbbá a magatartásából eredő kárt megtéríteni.
(5) Határozott idejű vagy feltétel bekövetkeztéig szóló szerződés közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a pénzbeli térítés mértéke a hátralévő bérleti időszakra vonatkozó bérleti díj maximum 50%-a lehet, a megszüntetéskor hatályos bérleti díjat alapul véve.
(6) Határozatlan idejű szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés mértéke
a) amennyiben a bérlő a helyiséget 3 hónapon belül kiürítve a bérbeadó részére birtokba adja, a megszüntetéskor hatályos havi bérleti díj maximum 3-szorosának megfelelő összeg;
b) amennyiben a bérlő a helyiséget 6 hónapon belül kiürítve a bérbeadó részére birtokba adja, a megszüntetéskor hatályos havi bérleti díj maximum 2-szeresének megfelelő összeg.
(7) *
27. § (1) Bérbeadói hozzájárulás szükséges különösen:
- a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez;
- a befogadáshoz;
- a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez.
(2) Egyéb jogok gyakorlását a bérbeadó a bérleti szerződésben bérbeadói hozzájárulás megadásához kötheti.
(3) * Önkormányzati tulajdonú helyiség albérletbe vagy más módon további használatba nem adható, kivéve
a) az Önkormányzat egyedi előzetes hozzájárulásával a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság, állami költségvetési szerv részére sport, színházi vagy egyéb célra bérbe adott helyiség esetén a nézők fogadásához szükséges egyéb szolgáltatások nyújtása, vagy a szakmai feladatok ellátását nem zavaró igénybevétel érdekében, vagy
b) a rendeletben továbbhasznosításra felhatalmazott szervezetnek a feladatai ellátására használatba kapott helyiség bérbeadása, albérletbe adása esetén a 7. § (6)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.
28. § (1) Az önkormányzati tulajdonú helyiséget több bérlő együttesen is bérelheti (a továbbiakban: bérlőtársak), és bérlőtársi jogviszonyt hozhatnak létre.
(2) A helyiséget bérlőtársak részére akkor lehet bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtársa megállapodnak és vállalják az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítését.
(3) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas, és a bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő, vagy vele társítható tevékenységet kívánnak folytatni, amelyek együttes gyakorlását szakhatóság nem tiltja, továbbá vállalják a bérleti díj kétszeres összegének megfizetését.
29. § (1) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha a
a) bérlő által végzett, valamint a befogadni kívánt személy tevékenysége együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja és
b) befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén a bérleti jog folytatására és cserehelyiségre nem tart igényt és
c) befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefüggő, azt kiegészítő tevékenység.
(2) A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni. A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díjat a tulajdonosi jogok gyakorlója határozza meg.
(3) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a befogadott személy, a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.
30. § (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti.
(2) A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás teljesítése céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.
(3) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza a
a) helyiség fekvési helyét (település, kerület, hely-rajzi szám, utca, házszám), alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat;
b) bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését;
c) bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy az átruházás vagy csere ellenértékeként meghatározott díj (alapátruházási díj) megfizetését vállalja, kivéve, ha e Rendelet 35. § (1) bekezdése alapján az illetékes döntéshozó szerv, a díjfizetési kötelezettség alól részben vagy egészben felmentést adott.
(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység ne ütközzön jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba, ne legyen ellentétes a helyiség hasznosításának céljával, a helyiség beköltözhető forgalmi értékének e Rendelet 3. számú mellékletében részletezett százalékát a bérleti jog átvevője alapátruházási díjként a bérbeadói hozzájárulásban meghatározott módon és időben megfizesse. Mindezeken kívül büntetőjogi felelősségének tudatában írásban nyilatkozzon arról, hogy az Önkormányzat felé nincs három hónapnál régebben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez előzetesen írásban hozzájárult.
31. § (1) A helyiség bérlőjét (a bérlőtársat) a helyiségre vételi jog nem illeti meg.
(2) *
(3) A helyiség elidegenítése esetén a vételár - az e Rendelet 33. és 35. §-ában foglalt kivételekkel - a 6. § (2) bekezdésében foglalt érték, illetve versenyeztetés esetén az eljárás lefolytatása során kialakult forgalmi érték.
(4) Az elővásárlásra jogosult részletfizetési igényét annyiban és olyan mértékben érvényesítheti, amennyiben arra az eredeti vevő is jogosult.
32. § * (1) Ha törvény kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű helyiség tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Versenyeztetési eljárás útján történő elidegenítés esetén e Rendelet II. fejezetének 1.1. pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
33. § *
34. § * (1) * Az e Rendelet hatálya alá tartozó helyiségekkel történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - helyiségértékesítésre, egyéb hasznosításra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait, a szerződés létrejöttétől számított 60 napon belül a Főpolgármesteri Hivatal budapest.hu internetes portálján közzé kell tenni. A közzétételről a főjegyző gondoskodik.
(2) Az e Rendelet hatálya alá tartozó helyiségek gazdálkodásával kapcsolatos információk hozzáférési lehetősége a www.budapest.hu, valamint a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, valamint a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, mindenkor hatályos rendelet szerint az e vagyonelemek gazdálkodásával megbízott szervezet honlapja.
35. § * (1) * Helyiség tulajdonjogának bármely jogcímen történő ingyenes átruházásáról vagy hasznosításáról a (4)-(5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, vagy helyiség tulajdonjogának bármely jogcímen történő kedvezményes átruházásáról vagy hasznosításáról a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel értékhatártól függetlenül a Fővárosi Közgyűlés minősített szavazattöbbséggel dönt.
(2)-(2b) *
(3) Helyiség tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy a helyiséget kedvezményesen hasznosítani - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - törvényben meghatározott versenyeztetési kötelezettség hiányában lehet oly módon, hogy az a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyezteti, és érdekeit egyébként nem sérti, és a kedvezményes hasznosítás az állami támogatásról szóló jogszabályoknak, továbbá a vonatkozó uniós előírásokban foglaltaknak megfelelően történik.
(4) Helyiség tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően.
(5) Helyiség ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.
36. § (1) E Rendelet a kihirdetést követő hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros Közgyűlésének, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 61/2005. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelete, azzal, hogy e Rendelet hatályba lépésének napján folyamatban lévő eljárásokban - az eljárások lezárultáig - a 61/2005. (X. 18.) Főv. Kgy. rendeletet kell alkalmazni. Azokban az eljárásokban, melyek tárgyát a 61/2005. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet nem szabályozza, e Rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) * E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) * Az e rendeletnek az 53/2015. (XII. 23.) Főv. Kgy. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 21/A. § (1), (3) és (4) bekezdés rendelkezései a módosító rendelet hatálybalépése előtt indult ügyekben is alkalmazandók.
37. § A Rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt., továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
38. § E Rendelet alkalmazásában
1. Ajánlatot tevő: bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely a pályázati kiírásra, vagy az ajánlattételre történő felhívásra, illetve az árverési kiírásra ajánlatot tesz a helyiség feletti valamilyen jog megszerzése céljából, és nem minősül kérelmezőnek. Az ajánlatot tevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége egyetemleges.
2. Alapátruházási díj: olyan, vissza nem térítendő összeg, amelyet a bérleti jog átruházása vagy cseréje esetén az új bérlő, a bérbeadó Önkormányzat részére, a 3. számú melléklet alapján fizetni köteles.
3. * Árverés: a helyiség értékesítésének, hasznosításának nyilvános, az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár, vagy bérleti díj - a Rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
4. * Átlátható szervezet:
a) a
aa) nemzetközi szervezet, az állam, külföldi állam, külföldi helyhatóság,
ab) köztestület,
ac) költségvetési szerv, önkormányzati intézmény,
ad) külföldi állami vagy helyhatósági szerv,
ae) lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy,
af) helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és azok társulása, valamint
ag) gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
ah) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság;
b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,
bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;
c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:
ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,
cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,
cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.
5. *
6. Épületszerkezeti elemek: különösen az épület alapja, a főfalak, a háztető.
7. Épület központi berendezései: különösen a kazán; a lift(ek); az egész épület ellátását szolgáló víz, szennyvíz, elektromos illetve egyéb vezetékek.
8. Értékesítés: a tulajdonjog ellenérték fejében történő átruházása.
9. Érték: e Rendelet értelmében az „érték” kifejezés nettó értéket jelent.
10. Értékhatár: e Rendelet értelmében az „értékhatár” kifejezés nettó értékhatárt jelent.
11. * Hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.
12. Kérelmező: bármely belföldi vagy külföldi, természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, valamint az előzőek együttes kérelem benyújtása céljából alapított szervezete illetve közössége, vagy más alkalmi egyesülése, aki/amely az önkormányzati helyiséget ingyenes vagy kedvezményes tulajdonba, bérbe stb. vételét kéri, vagy egyéb, e Rendelet szerint önkormányzati támogatásnak minősülő döntést kér.
13. Kiíró: az a szervezet, akit a tulajdonosi jogok gyakorlója a versenyeztetési eljárás lefolytatásával megbízott.
14. * Kizárólagos jog: az a jog, amely jogszabályon vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.
14/A. * Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.
15. *
16. Megterhelés: a helyiség tulajdonjogi, részjogosítványainak jogszabályon vagy szerződésen alapuló, illetve bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva történő korlátozása, ide nem értve a helyiség használatba vagy bérbeadását, használati, közérdekű használati, haszonélvezeti, elő- és visszavásárlási jogok létesítését, valamint a használati vagy bérleti jog gazdasági társaságba való bevitelét.
17. Nem lakás céljára szolgáló helyiség: minden gazdasági célt szolgáló, társasházi vagy szövetkezeti házi alszámmal rendelkező ingatlan, pince, aluljárókban lévő helyiség, valamint az olyan felépítményes ingatlan, illetve ingatlanrész, amely tekintetében a felépítmény becsült (ennek hiányában forgalmi) értéke eléri, vagy meghaladja a hozzá tartozó beépítetlen földterület értékét.
18. * Pályázat: a versenyeztetési eljárás azon formája, amelynek során az ajánlatot tevők által írásban benyújtott ajánlatok közül a kiíró, vagy az általa megbízott szerv vagy személy, az ajánlatot tevők részvétele nélkül, a nyilvánosság kizárásával kiválasztja az Önkormányzat számára legkedvezőbb ajánlatot.
19. Pályázati díj: az az összeg, amelyet az ajánlatot tevő e Rendeletben meghatározott valamely pályázati eljárás kiírója részére fizet annak fejében, hogy az ajánlatot tevő az e rendeletben meghatározott valamelyik pályázati eljáráson indulóként részt vehet.
20. Pénzügyi követelés: minden olyan pénzben kifejezhető követelés, amely a múltban keletkezett, és amelynek kötelezettje különösen a helyiség bérlője/használója/vevője, jogosultja pedig az Önkormányzat.
21. * Piaci ár/díj: az a helyiségre vonatkozó vételár, bérleti, használati díj, továbbá egyéb feltétel, amely 6 hónapnál nem régebbi, vagy annál régebbi, de aktualizált ingatlanforgalmi szakvélemény által megállapított, vagy abból levezetett értéknél nem alacsonyabb.
21/A. * Tulajdonosi jogok gyakorlása: a helyiségekkel kapcsolatban a tulajdonost megillető valamennyi jog gyakorlását és valamennyi kötelezettség teljesítését jelenti, így különösen a helyiségek hasznosításáról vagy elidegenítéséről való döntést, a bérbeadói hozzájárulás vagy más tulajdonosi jognyilatkozat megadását, a bérbeadói jogok gyakorlását és a bérbeadói kötelezettségek teljesítését.
22. * Vállalkozás: minden olyan természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem bíró egyéb szervezet, amely rendszeres gazdasági tevékenységet végez, függetlenül jogi státusától és finanszírozásának módjától.
39-41. § *
| dr. Tiba Zsolt s. k. főjegyző | dr. Demszky Gábor s. k. főpolgármester | |
| Az átruházott bérleti jogviszony időtartama | Az alapátruházási díj mértéke | |
| 0-3 évig terjedő | A forgalmi érték 10%-a | |
| 3 évet meghaladó | A forgalmi érték 20%-a |
