Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Göd Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja illetőleg (2) bekezdésében foglalt, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ban, 32. §-ban, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cím

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

A rendelet célja, elvei

1. § (1) Ezen rendelet célja, hogy az Szt. valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján - a helyi sajátosságoknak megfelelően, a város teherbíró képességének figyelembe vételével - meghatározza a rászorultságtól függő szociális ellátási formákat, valamint ezzel kapcsolatosan az Önkormányzat feladatait és jogköreit, továbbá a kérelmezők jogait és kötelezettségeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat az alábbi elveket érvényesíti:

a) Az ellátások biztosításával az Önkormányzat elsősorban a családok, az időskorúak szociális biztonságának megőrzéséhez, a lakhatáshoz, élelmezéshez, valamint az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások viseléséhez, a létfenntartást veszélyeztető, valamint a rendkívüli élethelyzetek kezeléséhez nyújt segítséget.

b) Az ellátásokat minden olyan esetben, amikor az lehetséges az egész család támogatására kell felhasználni és azokat az ellátási formákat kell előnyben részesíteni, amelyek a családok szerepét erősítik.

c) Az Önkormányzat rászorultság alapján differenciáltan nyújtja az ellátásokat, melynek során kitüntetett szerep jut a különös méltánylást érdemlő eseteknek, valamint a rendkívüli élethelyzeteknek.

d) Olyan rendkívüli élethelyzetben, amikor a rászoruló, vagy közeli hozzátartozója élete, testi épsége közvetlen, vagy súlyos károsodásnak van kitéve, ezen rendeletben foglalt különös szabályok alapján az Önkormányzat gyors és hatékony segítséget nyújt.

e) Az ellátások biztosítása során nem nélkülözhető az érintett személyek illetve családok vonatkozásában az egyéni felelősség elvének alkalmazása. Ennek alapján a rászoruló köteles mindent megtenni saját és családja élethelyzetének javítása érdekében.

(3) Ezen rendeletben foglalt szabályok csak az (1) és (2) bekezdésekben foglalt célokkal és elvekkel összhangban értelmezhetőek és alkalmazhatóak.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed

(1) Göd város közigazgatási területén élő

a) magyar állampolgárokra

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre

d) magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) hontalannak minősülő személyekre.

(2) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(3) A rendelet meghatározza az Önkormányzat által adható szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni ellátásokat, a jogosultság feltételeit, annak megállapításának szabályait, valamint az Önkormányzat által személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételének feltételeit és a fizetendő térítési díjakat

Az ellátások formái

3. § (1) pénzbeli települési támogatások:

a) rendkívüli települési támogatás

b) fűtési támogatás

c) temetési támogatás

(2) természetbeni települési támogatások:

a) adománycsomagok

b) köztemetés

c) térítési díjkedvezmények

(3) szociális alapellátások

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) családsegítés

e) idősek nappali ellátása (Idősek Klubja)

f) támogató szolgáltatás

g) *  fogyatékos személyek nappali ellátása

h) *  pszichiátriai betegek nappali ellátása

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak együtt: települési támogatások.

Értelmező rendelkezések

4. § Ezen rendelet alkalmazásában

(1) helyi szociális feladatokat ellátó szervek:

a) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

b) *  Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánügyi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság)

c) Göd Város Önkormányzat Polgármestere (továbbiakban: Polgármester)

d) Göd Város Önkormányzatának Jegyzője (továbbiakban: Jegyző)

e) Göd Város Önkormányzata Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ)

f) *  Göd Város Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Család- és Gyermekjóléti Szolgálat)

(2) eljáró hatóság: az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szervek

(3) intézményvezetők: az (1) bekezdés e)-f) pontjaiban felsorolt szervek vezetői

(4) ellátás: ezen rendeletben foglalt pénzbeli, természetbeni támogatások, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások

(5) létfenntartást veszélyeztető élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)

(6) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)

(7) rendkívüli élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a (6) bekezdésben foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)

(8) *  krízistámogatás: olyan azonnali támogatási forma, amelyet különös méltánylást érdemlő esetben, valamint rendkívüli élethelyzetben biztosíthat, a Polgármester, a Humánügyi Bizottság, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti

2. cím

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Hatáskörök * 

5. § (1) Ezen rendeletben meghatározott szociális hatósági jogköröket a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt eljáró hatóságok gyakorolják.

(2) A szociális ellátások iránt benyújtott kérelmekről, ezen rendeletben meghatározott eltérésekkel, a Bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt.

(3) A Bizottság az arra rászoruló kérelmező részére különös méltánylást érdemlő esetben, ezen rendeletben foglaltaktól eltérően, pénzbeli, vagy természetbeni krízistámogatást nyújt a Bizottság által megjelölt keret terhére.

(4) A Bizottság indokolt személyi körülmények esetén bármely pénzbeli támogatást természetbeni ellátásként nyújthat jogosult kérelmező részére, különös tekintettel a fűtési támogatásra.

(5) Göd Város Polgármestere mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján rendkívüli élethelyzet esetén, a polgármesteri keret terhére, krízistámogatást nyújthat legfeljebb 50.000 Ft összegben az arra rászoruló kérelmező részére.

(6) Az ellátásokhoz szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat az éves költségvetésében, biztosítja.

Az eljárás menete * 

6. § (1) A szociális ellátás megállapítása kérelem alapján, hivatalból, illetve a tudomást szerző bejelentése alapján kezdeményezhető. A kérelmet benyújthatja az ellátást igénylő vagy intézmény. A kérelmet - ezen rendeletben foglalt eltérésekkel - a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, az erre rendszeresített kérelmező-adatlapon, melyben az ellátást igénylő nyilatkozik családi és jövedelmi viszonyairól.

(2) A támogatási kérelmeket első fokon a Bizottság, illetőleg átruházott hatáskörei tekintetében a Polgármester bírálja el a jogszabályokban megjelölt csatolandó iratok alapján.

(3) A Bizottság és a Polgármester első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület - soron következő rendes ülésének zárt ülésén - bírálja el másodfokon.

(4) A támogatás összegét az eljáró hatóság határozata alapján a költségvetési előirányzat terhére a Pénzügyi Osztály utalja, illetve szükség esetén készpénzben a házi pénztárból fizeti ki jogosult részére.

(5) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás esetében az Szt. 17. § rendelkezései az irányadóak.

(6) Az eljárásra, továbbá jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekre egyebekben az Szt. valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadóak.

Az eljárás felfüggesztése * 

7. § (1) Az eljáró hatóság az eljárást felfüggesztheti, ha a kérelem elbírálásához a kérelmező lényeges életkörülménye hivatalosan nem ismert, vagy azt eljáró hatóság vitatja. Ilyen lényeges körülmény különösen a kérelmező tartózkodási helyének vagy postacímének pontos ismerete, vagy egyéb tisztázatlan családi, vagyoni, vagy jövedelmi helyzete.

(2) A nem ismert illetőleg vitatott körülmények tisztázása érdekében az eljáró hatóság:

a) *  felkérheti a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatot környezettanulmány készítésére

b) felkérheti a Jegyzőt adatok beszerzésére, hivatalos intézmények és civil szervezetek megkeresésére

c) felkérheti a Bizottság elnökét helyszíni szemle készítésére, valamint

d) felhívhatja a kérelmezőt, hogy a körülményről nyilatkozzon, vagy azt igazolja.

(3) Az eljárást az eljáró hatóság a körülmény tisztázásáig, de legfeljebb 30 napra függesztheti fel.

Az eljárás megszüntetése * 

8. § Az eljárást az eljáró hatóság megszünteti, ha

a) a kérelmező ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon támogatás iránt nyújtott be kérelmet és az eljárás az ügyben már folyamatban van, vagy annak tárgyában 30 napon belül eljáró hatóság határozatot hozott,

b) a kérelmező személye a benyújtott kérelem hiányosságai miatt nem megállapítható,

c) ha kérelmezőnek a Ket. szabályai alapján nincs eljárási képessége

Együttműködési kötelezettség * 

9. § (1) A kérelmező az eljárás során köteles együttműködni az eljáró hatósággal, és szociális helyzetére vonatkozóan a valóságnak megfelelően nyilatkozni.

(2) Abban az esetben, ha a kérelmező nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, kérelmét eljáró hatóság elutasítja.

(3) A Bizottság a kérelmet elutasítja, amennyiben az ügyfél ugyanazon segély iránt adott be kérelmet, amelynek tárgyában a Bizottság már 90 napon belül támogatást nyújtott.

Csatolandó iratok * 

10. § Jogszabályban foglalt csatolandó iratokon túl a kérelemhez az alábbi igazolások benyújtása szükséges:

(1) Jövedelem igazolások:

a) 30 napnál nem régebbi munkáltató által kiállított jövedelem-igazolás az utolsó havi nettó jövedelemről, melyből kitűnik a családi pótlék összege (kivéve b))

b) Hatósági határozat, vagy igazolás (GYES, GYED, GYAS, GYET nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli ellátás, árvaellátás, tartásdíj)

c) vállalkozók esetén tárgyévi személyi jövedelemadó bevallás másolata

(2) Jövedelem nélküliek igazolása:

a) a Munkaügyi Központ váci kirendeltsége által kiállított igazolás, melyben kérelmező munkanélküliként való nyilvántartásba vételét kérelmezte, vagy

b) Polgármesteri Hivatalban beszerezhető kitöltött nyilatkozat-nyomtatvány, melyben kérelmező nyilatkozik arról, hogy jelenleg munkaviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkezik

(3) Elvált személyek esetén a házasság felbontásáról szóló bírósági határozat másolata.

(4) Gyermeküket egyedül nevelők igazolása:

Polgármesteri Hivatalban beszerezhető kitöltött nyilatkozat-nyomtatvány, melyben kérelmező nyilatkozik arról, hogy jelenleg gyermekét egyedül neveli, élettársa nincs.

(5) A nem csatolt iratokkal kapcsolatban, valamint a pontatlanul, hiányosan kitöltött adatlappal kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A határidőn belül nem pótolt adatok, valamint a csatolandó iratok a kérelem elutasítását vonja mag után.

Ellenőrzés * 

11. § (1) A 10. §-ban felsorolt nyilatkozatokban szereplő tények és adatok valóságtartalmát a Bizottság hivatalból ellenőrizheti.

(2) A támogatási kérelem benyújtásánál az 10. § (2) bekezdésében szereplő igazolások tekintetében a Bizottság a jogosultság megállapítása érdekében eltekinthet az a) pontban szereplő igazolástól a b./ pontban szereplő nyilatkozat benyújtása esetén.

(3) Ha a környezettanulmány, illetőleg hivatalos tudomás alapján a Bizottság a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelem nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát vitatja, az esetben a jövedelem megállapítására az Szt. 10. § (6) bekezdése alapján tesz kísérletet.

(4) A valós jövedelem megállapításához a Bizottság felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő nettó összjövedelem 50%-át, úgy a valós jövedelmet a költségek összegében kell vélelmezni.

(5) A Bizottság a támogatás iránti kérelmet elutasítja abban az esetben, ha a kérelmező, vagy családtagja:

a) a környezettanulmány készítését akadályozza

b) környezettanulmány során a hatósággal, családgondozókkal nem működik együtt, felhívás ellenére nem nyújtja be az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglalt fenntartási költségeket igazoló dokumentumokat.

c) megállapítást nyer, hogy a környezettanulmány készítése, illetőleg a jövedelem- és vagyonnyilatkozat benyújtása során a hatóságot félrevezette

d) külön-külön, illetve együttesen az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott értékek kétszeresét meghaladó vagyonnal rendelkeznek

(6) Családi körülmények elhallgatásának minősül, ha a kérelmező adatlapon a támogatást igénylő nem tünteti fel közös háztartásban élő élettársát. Az élettársi viszony vélelme mellett szól különösen a környezettanulmány során a háztartásban fellelhető életvitelszerű tartózkodásra utaló személyes tárgyak, valamint a 6 hónapot meghaladó állandó lakóhelyként vagy tartózkodási helyként megjelölt lakcím.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

3. cím

PÉNZBELI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Rendkívüli települési támogatás

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás (továbbiakban: rendkívüli támogatás) állapítható meg azon kérelmezőnek, aki létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadás, vagy más hasonló rendkívüli ok miatt önmagáról és családjáról más módon gondoskodni nem tud. Ilyen többletkiadás különösen: hirtelen jelentkező káresemény, magas összegű közüzemi számlák, gyermek születése, három vagy több gyermek a családban.

(2) Az egy évben adható rendkívüli támogatás maximális összege - különös méltánylást érdemlő eset kivételével - nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot háztartásonként.

(3) A kérelmet a Bizottság egyedi elbírálás alapján vizsgálja és határoz benne.

(4) Amennyiben kérelmező rendkívüli élethelyzetben lévő rászoruló és a támogatás kifizetésének időtartama olyan késedelemmel járna, amely a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti, az Szt. 7. § valamint a Ket. 22. § (3) bekezdése alapján a Bizottság elnöke a támogatás kifizetéséről - ideiglenes intézkedés keretében krízistámogatásként- gondoskodik. Az ideiglenes intézkedésről a Bizottság elnöke a Bizottság soron következő ülésén haladéktalanul beszámol.

(5) Nem jogosult rendkívüli támogatásra azon kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élők, illetve egyedül állók esetében a 250%-át.

(6) Rendkívüli támogatás egy háztartás részére egy évben legfeljebb három alkalommal adható.

Fűtési támogatás

13. § *  (1) Fűtési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek téli időszakban az általa lakott lakás fűtésével kapcsolatos költségei - különösen közüzemi számlák fizetése, tűzifa beszerzése - jelentős nehézséget, vagy anyagi megterhelést okoz.

(2) Nem jogosult fűtési támogatásra azon kérelmező, akinek a háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében 250%-át.

(3) Fűtési támogatásként nyújtható összeg

a) 20.000 Ft, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

b) 15.000 Ft, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, de annak 150%-át nem

c) 10.000 Ft, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.

(4) Fűtési támogatás egy háztartásban egy éven belül egy alkalommal igényelhető.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben, amennyiben az egyedül élő kérelmező havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, a Bizottság - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a támogatás összegét 10.000 Ft - 50.000 Ft között állapíthatja meg.

Temetési támogatás

14. § (1) Temetési támogatás állapítható meg, annak az eltemettetőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élők esetében háromszorosát.

(2) A temetési támogatás megállapításához a 10. §-ban foglaltakon túl csatolni szükséges a temetési költségeket igazoló számlákat.

(3) A temetési támogatás nyújtható összege a (2) bekezdésben foglaltak által igazolt költségek alapján

a) 20.000 Ft, amennyiben a temetési költségek az egy főre jutó nettó havi jövedelem háromszorosát nem haladják meg.

b) 30.000 Ft, amennyiben a temetési költségek az egy főre jutó nettó havi jövedelem háromszorosát meghaladják, de négyszeresét nem.

c) 40.000 Ft, amennyiben a temetési költségek az egy főre jutó nettó havi jövedelem négyszeresét meghaladják.

(4) A (3) bekezdés vonatkozásában az elismert temetési költség a helyben szokásos temetési költség, melynek mértékét a temetkezési vállalkozó - egy évre vonatkozóan minden év január hónapjában - a Bizottság részére megadja.

4. cím

TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

15. § Rászorultság alapján természetben nyújtható ellátásra jogosult azon kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. Természetben nyújtható ellátás különösen: a közüzemi számlák díjtartozásának egyenlítése, étkezési díjhátralékok elengedése, kiegyenlítése, tüzelőanyag beszerzése, segélyként adott élelmiszer vagy higiéniai egységcsomag, valamint egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájárulás. Az eljárásra az ezen rendeletben foglalt általános eljárási szabályok az irányadóak.

Adománycsomagok

16. § (1) A Bizottság a 5. § (4) bekezdésével összhangban a megítélt rendkívüli támogatást, vagy annak egy részét élelmiszer- vagy higiéniai adománycsomag formájában nyújthatja.

(2) A Bizottság természetbeni hozzájárulásként - karácsonyi élelmiszercsomag formájában - élelmiszeradományt oszt. Az élelmiszeradományokhoz szükséges fedezetet a Képviselő-testület minden tárgy évben a szociális előirányzatok között külön tervezi meg a költségvetésről szóló rendeletben.

(3) Karácsonyi élelmiszercsomag-adomány osztást a Bizottság minden tárgy év november hónapjában hirdeti meg. Az élelmiszeradomány osztás a (4) bekezdésben foglalt javaslat alapján történik. Az élelmiszercsomag-adományra való jogosultságot a Bizottság az alábbi feltételek alapján egyedi mérlegelés szerint állapítja meg:

a) 55 év feletti

b) 3 vagy több gyermeket nevelő

c) munkanélküli

d) gyermekét egyedül nevelő

(4) *  Adományban az részesülhet, akire vonatkozóan a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat illetőleg Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének képviselője - a (3) bekezdésben foglalt valamelyik feltétel alapján - javaslatot tesz.

(5) Az adományosztás végrehajtása érdekében a Bizottság - ezen rendelet 2. sz. mellékletébe foglalt formai és tartalmi követelmények mellett - határozattal adományosztási tervet készít, melyben meghatározza az adománycsomagok számát, beszerzési értékét, az adományra vonatkozó javaslatok benyújtásának feltételeit, az adományosztás végrehajtásának módját, időpontját, a csomagok átadásának-átvételének felelősségi rendszerét, a nyilvántartás vezetésének módját, valamint a pótigények benyújtására vonatkozó feltételeket.

Köztemetés

17. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy részben vagy egészben mentesíthető.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta.

(3) A köztemetés költségei alóli teljes mértékű mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha:

a) a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,

b) a temetésre kötelezett személy egyedül élő, jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs,

c) az elhunyt személy kiskorú volt.

(4) A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő személy esetén 200%-át nem haladja meg és vagyona nincs. A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés mértéke a köztemetés költségének 50%-a.

(5) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyezteti.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak esetében a család, illetve az egyedül élő személy jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálatára az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 10. §-ában foglaltak az irányadók.

(7) A köztemetési költségek megtérítésére kötelezett személy fizetési kötelezettsége alóli részben vagy egészben történő mentesítés iránti kérelméről, valamint részbeni mentesítés esetén a részletfizetés engedélyezéséről egyedi elbírálás alapján átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

(8) A köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentéséről, vagy a köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség előírásáról átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

Térítési díjkedvezmény

18. § (1) A Bizottság - az intézményvezető javaslata alapján - a szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos személyi térítési díjat egyedi elbírálás szerint, különös méltánylást érdemlő esetben csökkentheti, vagy elengedheti.

(2) A térítési díj csökkentése és elengedése iránti kérelmet - a csatolandó iratokkal együtt - az intézmény vezetője felé kell benyújtani, aki 15 napon belül környezettanulmányt készít, majd a kérelmet javaslatával együtt megküldi a Bizottság részére. A kérelemhez készített javaslatban az intézmény vezetője szerepelteti a kérelmező által - jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint - fizetendő személyi térítési díj összegét is.

(3) Nem jogosult térítési díjkedvezményre azon ellátott, akinek háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élők esetében 200%-át.

III. FEJEZET

SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK

5. cím

AZ ALAPELLÁTÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az alapellátások megszervezése

19. § (1) *  Az Önkormányzat - az Alapszolgáltatási Központon keresztül - a 3. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt szociális alapellátásokat nyújtja.

(2) *  Az Önkormányzat - a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítványon keresztül - a 3. § (3) bekezdésének f) pontjában foglalt támogató szolgáltatást nyújtja.

(3) *  Az Önkormányzat - a Baptista Szeretetszolgálaton keresztül - a 3. § (3) bekezdésének g) pontjában foglalt fogyatékos személyek nappali ellátását nyújtja.

(4) *  Az Önkormányzat - a Dunakeszi Egészségügyi és Szociális Non-profit Kft-n keresztül - a 3. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtja.

(5) *  Az Önkormányzat a (2)-(4) bekezdésben foglalt alapellátásokat ellátási szerződés alapján nyújtja.

(6) *  Ezen §-ban meghatározott intézmények a szolgáltatásokat az Szt-ben, valamint külön jogszabályokban foglalt rendelkezések alapján nyújtják.

Az alapellátások külön eljárási szabályai

20. § (1) Az I. fejezet 2. címében foglalt eljárási szabályok ezen fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak. A jövedelemvizsgálatok eljárásaira ezen rendelet 10. § és 11. §-ban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a Bizottság hatáskörébe tartozó intézkedések és döntések megtételére az intézményvezető javaslatot tesz.

(2) Az intézmény vezetőjének döntése ellen az érintett személy az Szt-ben szabályozottak alapján a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó jogköreit - ezen fejezetben foglaltak tekintetében - átruházott hatáskörben a Bizottság gyakorolja. A Bizottság első fokú döntése ellen az érintett személy a Képviselő-testülethez fellebbezhet.

(3) *  Az ellátott az ellátás során keletkezett jog- vagy érdeksérelme ügyében az intézmény vezetőjénél írásban tehet panaszt. A panaszt az intézmény vezetője 15 napon belül köteles kivizsgálni, és annak eredményéről a kivizsgálást követően 8 napon belül írásban értesíteni az ellátottat. Amennyiben a vizsgálat eredményével az ellátott nem ért egyet, az értesítést követő 15 napon belül az önkormányzat Humánügyi Bizottságához fordulhat panaszával. A panasz kivizsgálását követően a Bizottság javaslattal él az intézményvezető felé. A javaslatot az intézmény vezetője köteles figyelembe venni. A panasz kivizsgálása során egyeztető tárgyalás tartásának bármikor helye van.

(4) *  Az intézmény vezetője évente egy alkalommal beszámol a Humánügyi Bizottság felé a szakmai program végrehajtásáról, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Közbeszerzési és Jogi Bizottság felé a gazdálkodás szabályszerűségéről és célszerűségéről. A beszámolók beadási határideje: minden tárgyévet követő év január 31.

Az alapellátások igénylésének feltételei

21. § *  (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A kérelmet az ellátásra jogosult illetve törvényes képviselője nyújthatja be. Az ellátások igénybevételéről az intézmény vezetője dönt - az Szt. 59/A. §, valamint 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 22. § és 22/A. §-ban foglaltakra tekintettel - ezen rendeletben foglaltak szerint.

(2) *  Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik azon kérelmező részesíthető ezen rendeletben foglalt szociális alapellátásban, aki 65. életévét betöltötte, illetőleg kortól függetlenül egészségi vagy mentális állapota, szenvedélybetegsége, illetőleg jogszabályban meghatározott szociális rászorultsága miatt az ellátás igénybevételére rászorul.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szociális ellátás, elhelyezés körében azonnali ellátás, soron kívüli elhelyezés abban az esetben biztosítható, ha az ellátás hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

(4) Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - megállapodást köt, amely tartalmazza:

a) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan),

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

d) az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat,

e) panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálásának módját.

(5) Az intézményi jogviszonyban állók érdekképviseletére, a panaszok kivizsgálására az intézmények vezetői és az Érdekképviseleti Fórumok is jogosultak.

Az alapellátás megszüntetésének esetei

22. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszüntetésének esetei az Szt. 100. §-án, túl:

a) a gödi állandó lakcím, illetve tartózkodási hely megszűnése,

b) jogosult az ellátást egybefüggően 30 napon át bejelentés nélkül (igazolatlanul) nem veszi igénybe,

c) az Szt. 102. § (1) bekezdés a) pontjának vonatkozásában, amennyiben a térítésidíj-tartozás kéthavi (60 napot meghaladó)

Térítési díjak

23. § (1) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételért az 1. számú mellékletben meghatározott intézményi, valamint személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díj összegét az intézményvezető az 1. számú mellékletben foglaltak alapján ellátottanként állapítja meg.

(3) A 90 éven felüli ellátottak részére az Alapszolgáltatási Központ szolgáltatásai térítésmentesek, amennyiben havi rendszeres jövedelmük nem haladja meg a 100.000 Ft összeget. Amennyiben ezen összeget meghaladja, az ellátásért a térítési díj 50%-át kötelesek fizetni.

(4) A térítési díj fizetésére kötelezettek az Szt. 114. §-ában meghatározott személyek.

(5) Az intézményvezető - az Szt. 119/C. § (1) és (2) bekezdése szerint végrehajtandó - jövedelemvizsgálatok eljárásaira ezen rendelet 10. § és 11. §-ban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a Bizottság hatáskörébe tartozó intézkedések és döntések megtételére az intézményvezető javaslatot tesz.

6. cím

EGYES ELLÁTÁSI FORMÁK

Szociális étkeztetés

24. § (1) Az Szt. 62. § alapján az Alapszolgáltatási Központ szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében az étkeztetést biztosítani kell különösen:

a) nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők

b) átmeneti, vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotúak

c) közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők

(3) A szociális étkeztetés keretében az egyszeri meleg étkezés a főző helyeken, illetve - igény szerint indokolt esetben - házhoz szállítással biztosítható.

Házi segítségnyújtás

25. § (1) Az Szt. 63. § alapján az Alapszolgáltatási Központ a házi segítségnyújtást azoknak a szociálisan rászorulóknak biztosítja, akik részére ezen szolgáltatás koruk, vagy egészségi állapotuk miatt az önálló életvitelhez szükséges.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az intézményvezető, külön jogszabályban meghatározottak alapján, megvizsgálja a kérelmező napi gondozási szükségletének mértékét.

Családsegítés

26. § (1) *  Az Szt. 64. § alapján a családsegítést az Alapszolgáltatási Központ a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján azoknak a segítségre szoruló személyek és családok részére nyújtja, akiknek a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a jelzőrendszert az Alapszolgáltatási Központ működteti és koordinálja.

(3) *  Az Alapszolgáltatási Központ az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a szociálisan rászoruló személyek részére pszichológiai tanácsadást biztosít, melyet a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat ügyfélkörébe tartozó személyek vehetik igénybe.

(4) Ezen § tekintetében szociálisan rászorulónak minősül a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő személy.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

27. § (1) Az Alapszolgáltatási Központ a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 65. § foglaltaknak megfelelően látja el.

(2) A segélyhívó készülékek beüzemelését, valamint a távfelügyeleti rendszer működtetését az Alapszolgáltatási Központ külső vállalkozó útján biztosítja

Idősek Klubja

28. § (1) Az Szt. 65/F. §-ban foglalt nappali ellátást az Alapszolgáltatási Központ, idős korúak nappali ellátásaként, az Idősek Klubján keresztül biztosítja.

(2) Az Idősek Klubja az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére napközbeni társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére biztosít lehetőséget.

(3) Az Idősek Klubja az Alapszolgáltatási Központ székhelyén megszervezett nappali ellátás.

7. cím

SZOCIÁLIS FELADATOKAT SEGÍTŐ TESTÜLETI SZERVEK

Szociálpolitikai Kerekasztal

29. § (1) Az Önkormányzat ezen rendeletben foglalt feladatok ellátására Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet (továbbiakban: Kerekasztal).

(2) A Kerekasztal tagjai:

a) *  Humánügyi Bizottság elnöke

b) Alapszolgáltatási Központ vezetője

c) *  Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője

d) Vöröskereszt gödi titkára

e) Lámpás 92’ Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke

(3) A Kerekasztal a szociális feladatok ellátása terén véleményezi:

a) a város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját

b) a helyi szociális ellátásokról szóló helyi rendeletet

c) a helyi gyermekvédelmi ellátásról szóló rendeletet

d) a lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletet

e) a helyi esélyegyenlőségi programot

(4) A Kerekasztal tagjai a Helyi Esélyegyenlőségi Fórumnak is tagjai.

Helyi Esélyegyenlőségi Fórum

30. § (1) Az Önkormányzat a Helyi Esélyegyenlőségi Program (továbbiakban: Program) kidolgozására, valamint a Programban foglalt intézkedési tervek megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot működtet (továbbiakban: Fórum).

(2) *  A Fórum elnöke: a Humánügyi Bizottság elnöke

(3) A Fórum tagjai: a Program kidolgozásában célcsoportonként kialakított munkacsoportok vezetői, valamint a munkacsoportokban részt vevő civil szervezetek képviselői, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok Képviselő-testületeinek elnökei.

(4) A Fórum feladatai:

a) a Program megvalósításának figyelemmel kísérése

b) a Képviselő-testület tájékoztatása a Program alakulásáról

c) a Program éves felülvizsgálatának koordinálása

d) javaslattétel a Programban foglaltak módosítására

e) esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. § (1) Ezen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) * 

(4) A rendelet kihirdetéséről Göd Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján a jegyző gondoskodik.

Polgármester Jegyző

1. sz. melléklet

Az alapszolgáltatási Központban fizetendő intézményi térítési díjak:

Szakfeladat Térítési díj
Idősek klubja napidíj 500 Ft/nap
Idősek klubja szoc. étkeztetés 700 Ft/nap
Idősek klubja egyéni szállítás 300 Ft/alkalom
Házi gondozás 450 Ft/óra
Jelzőkészülék napidíj 100 Ft/nap
Szociális étkeztetés 500 Ft/adag
Szociális étkeztetés szállítással 600 Ft/adag

A Képviselő-testület a tényleges igénybevétel alapján ezen mellékletben foglalt térítési díjak, valamint a 38/2006. (XII. 14.) sz. rendelet 7. §-ban foglalt szociális étkezés térítési díja közötti különbözetet a központi támogatás összegéből, valamint az önkormányzat szociális előirányzat kereteiből biztosítja.

Az Alapszolgáltatási Központban fizetendő személyi térítési díjak kiszámítása az alábbiak alapján történik:

Szakfeladat Térítési díj kiszámítása
Idősek klubja napidíj Ellátott havi jövedelmének 15%-a ellátási napokra lebontva
Idősek klubja szoc. étkeztetés Ellátott havi jövedelmének 30%-a ellátási napokra lebontva
Idősek klubja egyéni szállítás Ellátott havi jövedelmének 15%-a szállítási alkalmak számára lebontva
Házi gondozás Ellátott havi jövedelmének 25%-a ellátási órákra lebontva
Jelzőkészülék napidíj Ellátott havi jövedelmének 2%-a ellátási napokra lebontva
Szociális étkeztetés Ellátott havi jövedelmének 30%-a ellátási napokra lebontva
Szociális étkeztetés szállítással Ellátott havi jövedelmének 30%-a ellátási napokra lebontva
Szociális étkeztetés szállítással és házi gondozással Ellátott havi jövedelmének 30%-a ellátási napokra lebontva

Amennyiben az ellátott havi rendszeres jövedelmének fenti arányai alapján kiszámított személyi térítési díj meghaladja az ezen mellékletben intézményi térítési díjként megállapított díjtételt, abban az esetben a személyi térítési díj az adott szolgáltatás intézményi térítési díjával egyenlő összegű.

2. sz. melléklet * 

Göd Város Önkormányzat Humánügyi Bizottságának.../........... sz. SZB határozata
.......... év karácsonyi élelmiszeradomány osztás tervéről

Göd Város Önkormányzat Humánügyi Bizottsága Göd Város Önkormányzatának .../2015. (II. 26.) sz. rendeletének 16. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján ...... évben karácsonyi adományként élelmiszercsomag osztást hirdet, amelyhez az alábbi adományosztási tervet készíti

ADOMÁNYOSZTÁSI TERV

1. A csomagok megrendelése

Göd Város Humánügyi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) felkéri a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályától (továbbiakban: Hatósági Osztály) .........................., hogy ........................... rendeljen meg karácsonyi élelmiszercsomagot az alábbi feltételek szerint.

Adománycsomagok száma: ...... db

Az adománycsomagok beszerzési értéke ne haladja meg a .......... Ft/csomag összeget

Fedezet: ............................

Az élelmiszercsomagok tartalma: .........................................

2. A javaslatok benyújtásának feltételei:

a) a javaslattevők köre

Az élelmiszeradomány-csomag osztásra vonatkozó javaslatot Göd Város Önkormányzatának .../2015. (II.26.) rendelete (továbbiakban: helyi rendelet) 16. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek (továbbiakban: jogosultsági feltételek) alapján az alábbi létszámban tehetnek a (4) bekezdésben foglalt szervek és személyek:

fentiek szerint

- a Szolgálat: .......... ,

- Göd Város Önkormányzat valamennyi képviselője képviselőnként .... személyre vonatkozóan tehet javaslatot.

A Bizottság elnöke, az általa vezetett konzultáció keretén belül, gondoskodik annak koordinációjáról, hogy ugyanazon személyre vonatkozóan több javaslat ne érkezzen.

b) a javaslatok tartalmi és formai követelményei

A javaslattételt a fent megjelölt szolgálatok vezetőinek illetőleg a képviselőknek (továbbiakban: javaslattevők), személyesen, írásban, listásan kell eljuttatni a Hatósági Osztály részére. Az átvétel tényét a lista másolatán a Hatósági Osztálynak ügyintézője aláírásával igazolja. A listán javaslattevőnek szerepeltetnie kell a javasolt személy nevét, személyi adatait, lakcímét, a jogosultsági feltétel megjelölését. A javasolt személyek jogosultsági feltételeinek ellenőrzése a javaslattevő felelőssége. A javaslatok leadási határideje: képviselő javaslattevő esetében ....................... szolgálat vezető javaslattevő esetében: ......................... A határidők letelte közötti időszakban a Bizottság elnöke - az a) pontban foglalt koordináció érdekében - konzultációt tart a szolgálatok vezetőivel. A vonatkozó határidő leteltét követően érkezett javaslatok csak a pótigények között szerepelhetnek. Pótigények között szerepelnek a megadott létszámot meghaladó személyekre tett javaslatok is.

3. Az adományokról való döntés

A Bizottság a határidőn belül beérkezett javaslatokról a helyi rendelet 16. § (3) bekezdésében foglaltak alapján egyedi mérlegelési jogkörben dönt. Előnyt élveznek azon javasolt személyek, akik a jogosultsági feltételek közül többnek is megfelelnek. A megítélt adományokról a Bizottság határozatot hoz, melyben az adományozottak névsorát (feltüntetve személyi adataikat és lakcímeiket) a javaslattevők szerint külön listákban szerepelteti. A Bizottság ülésére, valamint a döntéshozatalra - a helyi rendelet 16. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel - az általános eljárási szabályok irányadóak.

4. Az adományok kiosztása

a) közreműködés az adományosztásban

A 3. pont szerint hozott döntés végrehajtásáról a Bizottság elnöke gondoskodik. Ennek keretében felkéri javaslattevőket, hogy az adományok kiosztásában működjenek közre és az általuk javasolt személyek részére juttassák el az adományokat rendeltetési helyeikre. Amennyiben valamelyik javaslattevő nem működik közre az adományok kiosztásában, az esetben a Bizottság elnöke gondoskodik ezen javaslattevő javaslatában foglalt adománycsomagok rendeltetési helyére való szállításáról, illetőleg adományozott részére való átadásáról. A közreműködés hiányaként kell értelmezni azt, ha a javaslattevő a 3. pont szerint hozott döntést követő 15 napon belül az adománycsomagokat maradéktalanul nem veszi át.

b) felelősség az átadás-átvétel során

Javaslattevők - a Bizottság által hozott határozat alapján - kiállított listán (jegyzéken) szereplő személyek részére kihordásra váró adománycsomagokat a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályán vehetik át. Az átvétel tényét a Hatósági Osztály ügyintézője előtt a javaslattevő aláírásával igazolja a 6. pont c) pontjában foglalt nyilvántartáson (jegyzéken). Ezt követően javaslattevő gondoskodik az adománycsomagnak rendeltetési helyre szállításáról és az adományozott részére való átadásáról. Az adománycsomagnak adományozott részére történő átadás tényét az adományozott az átvételi elismervényen aláírásával igazolja. Az aláírt átvételi elismervényeket javaslattevő köteles megőrizni és legkésőbb ................-ig leadni a Hatósági Osztályon. Az átvételi elismervényekről javaslattevő jegyzéket készít, amely jegyzéken az elismervények leadásának tényét a Hatósági Osztály ügyintézője aláírásával igazolja Javaslattevő, az átvételt követően anyagi és jogi felelősséggel tartozik az adománycsomagok rendeltetési helyre szállításáért, valamint adományozott által történő átvetetéséért.

c) át nem vett adományok kezelése

Azon adománycsomagot, amelyek átvételét az adományozott megtagadta, javaslattevő haladéktalanul - de legkésőbb 3 napon belül - visszajuttatja a Hatósági Osztályra. Azon adománycsomagot, amelynek átadása egyéb ok miatt hiúsult meg (különös tekintettel az adományozott ismeretlen helyen való tartózkodására) javaslattevő 15 napig megőrzi és ezen idő alatt ismételten - legalább 2 alkalommal - megkísérli az átadást adományozott részére. Amennyiben az átadás megkísérlése sikertelennek bizonyul, javaslattevő a megőrzési idő lejártát követően az adománycsomagot haladéktalanul, - de legkésőbb 3 napon belül - visszajuttatja a Hatósági Osztályra. Az át nem vett adománycsomagok esetében javaslattevő a részére kiadott jegyzéken szerepelteti az adományozott nevét, személyi adatait lakcímét, az átadás megkísérlésének időpontját (dátum, óra, perc), az átadás meghiúsulásának okát (amennyiben a meghiúsulás oka nem az átvétel megtagadása, abban az esetben az átadás ismételt megkísérlésének további időpontjait). A jegyzéket az át nem vett adománycsomagokkal együtt leadja a Hatósági Osztályon. Az át nem vett csomagok a pótigények között kiosztható adománycsomagok számát növelik.

5. A pótigények

A Bizottság által megállapított összes kiosztható adománycsomag-számon felül pótigényként további javaslatok terjeszthetők elő, amennyiben az arra előirányzott szociális keret még nem merült ki. A pótigények benyújtására a 2. pontban rögzített szabályok alkalmazandók azzal, hogy javaslattevők legfeljebb 5 további személyre tehetnek javaslatot, valamint a pótigények végső beadási határideje ......................... A pótigényekre vonatkozó döntésre a 3. pontban foglalt általános szabályok az irányadók azzal, hogy a Bizottság a határozatban az adományozottak névsorát nem szerepelteti javaslattevőként külön listán. A pótigényekről hozott döntés végrehajtásáról a Bizottság elnöke haladéktalanul gondoskodik, ennek keretén belül elszállítja az adománycsomagokat rendeltetési helyükre, valamint átadja azokat adományozottak részére. A Bizottsági elnök ezen intézkedéseire a 4. pont b) és c) pontjában foglalt szabályok értelemszerűen alkalmazandóak. A pótigényekről hozott döntés végrehajtását követően esetlegesen megmaradt adománycsomagok a helyi rendelet 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint segélyként adott élelmiszerként adható ki.

6. Nyilvántartások vezetése

Az adományosztás során nyilvántartás készül

a) 2.pont b) pontja szerint beérkezett javaslatokról

b) a 3. pont szerinti döntésről

c) javaslattevők részére 4. pont b) pontja szerint átadott adománycsomagokról

d) az adományozottak részére átadott adománycsomagokról

e) a pótigényekre vonatkozó javaslatokról

f) a pótigényekre vonatkozó döntésről

g) a pótigények alapján átadott adománycsomagokról

h) a fennmaradó adománycsomagok jegyzékéről.

A Hatósági Osztály vezeti az a), c), f), h) pontban foglalt nyilvántartásokat.

A Önkormányzati Koordinációs Osztály vezeti a b), és f) pontban foglalt nyilvántartásokat, melyekről jegyzőkönyv aláírását követő napon hivatalosan írásban (elektronikus úton) tájékoztatja a Hatósági Osztályt. * 

Javaslattevők vezetik a rájuk vonatkozó d) és e) pont szerinti nyilvántartásokat, amelyeket - lezárásukat követő napon, - a 4. pont b) illetőleg c) pontjában foglaltak szerint átadnak a Hatósági Osztály részére.

A Bizottság elnöke külön vezeti a g) és h) pont szerinti nyilvántartást, amelyeket - lezárásukat követő napon - az 5. pontban foglaltak szerint átad a Hatósági Osztály részére.

A nyilvántartások (jegyzékek) formanyomtatványait a Hatósági Osztály bocsátja javaslattevők rendelkezésére.

7. Egyéb kiegészítő szabályok.

Ezen határozatban nem szabályozott kérdésekre a helyi rendeletben, valamint Göd Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletében foglaltak az irányadók. A határidők számítására a 2004. évi CXL. törvény 65. §-ban foglaltak az irányadók.

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem:.......... év....... hó ...... napján

Dr. Szinay József
címzetes főjegyző


  Vissza az oldal tetejére