Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok, valamint Göd Város Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 23/2017. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: *
1. § E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével került sor, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2013. január 1. napján hatályos állapotán alapul.
2. § (1) E rendelet hatálya Göd város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos építési követelményeket tartalmazó jogszabályok előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(3) * Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv SZT/2018 jelű Szabályozási Terv - M=1:4.000
b) 2. melléklet: Összefoglaló az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó építési szabályokról
(4) Jelen építési szabályzat függelékei:
a) 1. függelék: Helyi értékvédelemre javasolt épületek, épületegyüttesek jegyzéke
b) 2. függelék: Régészeti területek jegyzéke
c) 3. függelék: Műemlék, műemléki környezet jegyzéke
d) 4. függelék: Természetvédelem alatt álló területek jegyzéke
e) 5. függelék: Növényalkalmazási segédlet
f) 6. függelék: Bontásra kijelölt épületek tájékoztató jegyzéke
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Belső udvar: legalább 3 oldalról zárt terület.
b) Főépület: a földrészleten elhelyezhető, az (adott) építési övezet, övezet használati módjának megfelelő rendeltetésű épület.
c) Hullámtér: A Duna és mellékágainak medre (földhivatali térképen jelzett telke) és a levonuló árhullámok elleni védelmet nyújtó védmű (gáttest, magas part) közötti terület
d) Kialakult telek (kialakult telekszélesség és telekméret): Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár rendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat.
e) * Kialakítható legkisebb telekszélesség: az a szélesség, melynek az előkerti építési határvonalon kell teljesülnie azonban meglévő telek módosítása, telekhatár-rendezés esetén a telek szélessége a telek teljes hosszában az előkerti vonalon mért szélesség 10%-ánál többel nem csökkenhet a telek hátsókerti vonaláig.
f) Közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.
g) Különleges adottságú telek:
ga) ha a telek vízgazdálkodási övezetekkel szomszédos,
gb) ha a vízoldali telekhatára a folyóvíztől számított 60 m-en belül van, a gáttal védett területek kivételével
gc) ha a talajvíz maximális szintje eléri vagy meghaladja az alapozás síkját
gd) ha a talaj teherbírása nem felel meg a szilárdsági követelményeknek.
h) Magánút céljára fenntartott terület: az építési telken illetve telken kijelölt terület, melyen távlatban magánút/út alakítható ki. Az építési telek illetve telek ezen részén építmény nem helyezhető el.
i) Melléképület: az övezeti előírás szerint főépületnek nem minősülő épület.
j) Oldalhatáros beépítési mód: a 3 méternél kisebb oldalkerttel történt beépítés.
k) Szintterületi mutató: a telken lévő összes bruttó építményszint terület és a telekterület hányadosa.
l) *
m) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
n) Telepítési tanulmányterv: egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntést elősegítő dokumentáció, amely bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát.
o) * Mobilház: egy erős alvázra szerelt, helyéről elmozdítható, más helyszínen telepíthető könnyűszerkezetes fém építmény. Építészeti meghatározása: mobil műszaki alkotás.
p) Haszonállat: szarvasmarhafélék, juh, kecske, lófélék, sertés, baromfi, házinyúl.
4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:
a) a meglévő és tervezett belterület határa;
b) szabályozási vonal;
c) övezet, építési övezet jele és határa;
d) védőterületek, védőtávolságok, védősávok;
e) rekultiválandó terület;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) igazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) műemlék;
d) műemléki környezet;
e) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
f) helyi védett épület, műtárgy;
g) Országos ökológiai hálózat magterület;
h) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
i) Országos ökológiai hálózat pufferterület;
j) Tájképvédelmi terület;
k) Natura2000 terület;
l) helyi jelentőségű védett természeti terület, természeti emlék;
m) ex lege védett természeti érték;
n) bányatelek.
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) fasor;
b) egyedi tájérték;
c) helyi védelemre javasolt épület, javasolt helyi értékvédelmi terület;
d) kerékpárút;
e) gyalogút;
f) parkoló;
g) javasolt telekhatár;
h) javasolt megszüntetés.
(4) Sajátos jogintézmények:
a) beültetési kötelezettség
5. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási Terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a terület belterületbe vonását követően történhet.
6. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a Szabályozási Terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.
(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
a) önálló reklám, hirdető berendezés,
b) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,
c) árusító pavilon,
d) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely építménye,
e) köztisztasággal kapcsolatos építmények, hulladéktartály tároló,
f) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút,
g) utcabútor, kerti építmény,
h) távbeszélő fülke,
i) közvilágítási, közlekedésirányítási, közmű és hírközlési műtárgy,
j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (2) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban vagy a gyalogossáv és a szomszédos telekhatár közötti sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem korlátozza, és nem veszélyezteti.
(4) Közterületalakítási terv készíthető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.
7. § *
8. § (1) A település közigazgatási területén belül található műemléket, valamint műemléki környezetét a szabályozási Terv tartalmazza.
9. § (1) A település régészeti területeit, a közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A régészeti érintettségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) A közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek jegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
10. § (1) *
(2) *
11. § (1) * A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. Természetvédelmi területeken kizárólag a kezelési terv előírásai alapján lehet bármilyen tevékenységet folytatni.
(2) A Szabályozási Terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi kategóriákat különbözteti meg:
a) országos és európai ökológiai hálózatokhoz tartozó területek,
b) országos jelentőségű, Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó és természetvédelmi területek,
c) országos védettségű természeti területek,
d) helyi védettségű természeti területek.
(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
(4) * A Szabályozási Terven környezet- és természetvédelmi szempontból jelölt területek telkein, valamint a Duna-parti, illetve a Nemeskéri erdővel határos telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék fajtáiból lehet választani (az F-5. sz. függelék figyelembevételével).
(5) *
(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek védelmének, ill. elhelyezhetőségének.
(7) *
(8) *
(9) Közterületre, közhasználatú terekre, parkokba olyan növényeket, amelyeknek valamely része mérgező, kiültetni tilos. A leggyakrabban előforduló mérgező növények listája a rendelet F-5. sz. függelékben található.
12. § (1) Az országos jelentőségű természeti területnek minősülő, Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó és országos szintű természetvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) Az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken bármilyen tevékenység, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(3) Az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területen bármely tevékenység csak az országos védettségű területre valamint a vizes élőhelyek védelmére vonatkozó előírások, illetve a DINPI kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.
(4) Az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területek a jelenlegit meghaladó mértékben nem építhetők be, művelési águk és természeti állapotuk ökológiailag kedvezőtlenebb irányba nem változtatható.
13. § (1) Az övezetbe az országos jelentőségű természeti területnek minősülő európai és nemzeti ökológiai hálózat részét képező területek tartoznak.
(2) * Az övezetbe eső területeken új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, bármilyen tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
14. § (1) A jelenleg helyi védett vagy helyi védettségre javasolt, országos védelem alatt nem álló és országos védettségre nem tervezett természeti területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A tervezett természeti területek helyi védettségét önkormányzati rendeletben kell meghatározni, fenntartásukra kezelési tervet kell kidolgozni, amelyet a természetvédelmi szakhatósággal véleményeztetni kell.
(3) *
(4) Helyi védett vagy védelemre tervezett természeti területek beépítésre szánt területté nem minősíthetők át.
(5) A helyi védettségű területek és védett fasorok felsorolását a 4. függelék tartalmazza.
15. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura2000 területek, ex lege védett természeti értékek, helyi jelentőségű védett természeti területek, tájképvédelmi területek, egyedi tájértékek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Védett területen
a) extenzív jellegű, integrált, vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
(3) A településen meglévő helyi jelentőségű védett természeti területeket és értékeket a Szabályozási Terv tartalmazza.
(4) A helyi jelentőségű védett természeti területeken, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékek tekintetében a helyi természetvédelemről szóló Ök. rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.
(5) A helyi védelem alatt álló fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.
16. § (1) Tájképvédelmi terület határa a Szabályozási Terven feltüntetésre került.
(2) *
17. § (1) Az új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
18. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) A rekultiválandó területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően rekultiválandók, és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók.
(4) A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.
(5) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót szomszédos lakó és üdülő funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
b) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
c) Külterületen állattartó épület, hígtrágyagyűjtő felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.
19. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(2) A defláció elleni védelem érdekében azon 10 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szélirányba eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a területnek az uralkodó szélirányba eső határa mentén.
(3) A szennyezett és roncsolt felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.
(4) A tereprendezési, mélyépítési munkák során megmozgatott termőréteg elkülönített deponálásról és újrahasznosításáról a talajvédelmi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.
20. § (1) A felszíni vizek és a szennyvizek kezelését a szennyeződés érzékenységi besorolás kategóriának megfelelően szükséges végezni.
(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
(3) Szennyező hatású anyagok - hulladékok, kemikáliák, stb. - felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni.
(4) A Duna és a kisvízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, parttól számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.
21. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.
(2) A közlekedési eredetű légszennyező hatásokat belterületen forgalomszervezési - forgalomtechnikai eszközökkel, külterületen az utak védőterületének levegőtisztaságvédelmi szempontból minél hatékonyabb zöldfelületi kialakításával kell mérsékelni. Az M2 gyorsforgalmi út további kiépítésével tervezett M2 autópálya 100-100 m-es védőterületének legalább 50%-át véderdőként kell kialakítani. Az autópálya kiépítéséig 250-250 m kiterjedésű védőterületén gazdasági terület kivételével egyéb beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(3) A mezőgazdasági területekről származó porszennyezés csökkentését hatékony defláció elleni védelemmel, a mezőgazdasági tájfásítás elemeinek védelmével és fejlesztésével, valamint a települési zöldfelületi rendszer hatékonyságának fokozásával kell elősegíteni.
22. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
(2) Az M2 autóút belterület-közeli szakaszai és csomóponti térsége minimum 50%-ban zajgátló védőterületként alakítandó ki és véderdővel telepítendő be.
23. § (1) A meglevő erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelés alóli kivonása és művelési ág változása a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása nélkül nem végezhető.
(2) A védett (és védendő) területekre vonatkozó kezelési és fenntartási tervek előírásainak maradéktalanul érvényt kell szerezni. A védett és védelmi hálózatokhoz tartozó területeken, illetve minden természeti területnek minősülő területen bármilyen területfelhasználási beavatkozás csak a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulásával végezhető.
(3) A természeti területek beépítésre szánt területté nem minősíthetők.
(4) *
(5) A belterületbe vonásra tervezett mezőgazdasági területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
(6) A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során biztosítani kell a védelmi célú zöldfelületek, a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek védelmét és a hiányzó elemek pótlását:
a) a dűlőutak, árkok legalább egyoldali fásítását
b) a tanyák, telephelyek védő- és takarófásítását
c) a főbb birtokhatárok fasorokkal, erdősávokkal való jelölését, a szélvédő erdősávok okszerű telepítését
d) a települési szegélyterületek fásítását, erdősítését
e) a termesztési szempontból kevésbé jelentős, de természeti szempontból sem értékes területek fásítását, erdősítését.
f) a közutak hófúvás- és szél elleni védelmét
(7) *
(8) *
24. § (1) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott (kis)térségi telephelyen történhet.
(2) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem helyezhető el. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli és felügyelet nélküli hulladéktárolás tilos.
(3) Állati hullák (tetemek) elhelyezése és ártalmatlanítása csak az erre a célra kijelölt létesítményben történhet.
(4) A települési kommunális hulladékot, építési- és bontási hulladékot, valamint veszélyes hulladékot az önkormányzattal szerződött mindenkori közszolgáltatónak vagy a településre vonatkozó hulladékbegyűjtési és szállítási engedéllyel rendelkező vállalkozónak kell átadni, ártalmatlanító helyre szállítás céljából.
(5) A hulladékok felmalmozása az ingatlanokon tilos, ártalmatlanító helyre történő szállításukig az átmeneti biztonságos tárolásukról a hulladéktermelőnek kell gondoskodnia a mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint.
25. § (1) A tűzivíz-ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivízigény feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivízigényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.
26. § (1) Különleges adottságú telek beépíthetőségét részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni.
27. § (1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő,
d) természetközeli folyóvizek.
(2) A természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es védőtávolságon belül új építmény nem helyezhető el, kivéve
a) a Szabályozási Terven jelölt építési övezetek esetében,
b) vízjogi engedéllyel rendelkező építmények esetében.
28. § (1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított, a Szabályozási Terven jelölt
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,
b) védelmek és korlátozások
figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, valamint az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
29. § A település területén beültetési kötelezettséget kell bejegyezni a Szabályozási Terven jelölt ingatlanok vonatkozásában.
30. § (1) A város területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(2) Az övezetekben kialakítható új telkek legkisebb telekméretét az övezeti előírások tartalmazzák, ennek hiányában - a telekösszevonás, közterület alakítása és a sorházak céljára szolgáló területek kivételével - minimum 720 m2, szélessége minimum 16 m, hossza minimum 25 m.
(3) Sorházak céljára kijelölt területen a létesíthető legkisebb telek mérete 360 m2, szélessége minimum 8 m.
(4) Meglevő épület bontása esetén a beépíthető minimális telekméret 280 m2.
(5) *
(6) A Duna-part, a vasút, az erdő, nem közút céljára szolgáló közterület, nem számít közúti kapcsolatnak, a közterület tulajdonosának engedélye nélkül kapu sem nyitható.
31. § (1) * A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület, építmény csak akkor építhető, funkcióváltás csak akkor lehetséges, ha a teljes közművesítettség biztosított (kivéve a zárt csapadékvíz elvezetést, amennyiben az építési telek környezetében az nem kiépített) vagy csatornázatlan területen zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztároló létesül.
(2) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás, a villamosenergia ellátás, valamint a jelen rendelet szennyvíz- és csapadékvíz elvezetésre vonatkozó előírásai teljesülnek.
(3) Telekalakítás, meglevő, vagy kialakításra kerülő telkek funkcióváltása, övezeti átsorolása csak akkor megengedett, ha valamennyi telek önálló, független közhálózati csatlakozással, az övezeti besorolásnak megfelelő közműbekötésekkel ellátható, s az egyedi mérőhelyek kialakíthatók.
(4) A magánútra közművesítési szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közútra a közműüzemeltetők külön előírásaival együtt.
(5) *
32. § (1) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatornahálózat kiépítésével egyidejűleg szabad.
(2) A mértékadó külső tüzivíz szükségletet biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Épület, építmény csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával létesíthető.
33. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) a település talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem megengedett.
b) a nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) a szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig szennyvizek kizárólag zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztárolókban gyűjthetők. Rendszeres ürítésükről a tulajdonosoknak gondoskodni kell. Az ürítést csak a hivatalos szolgáltató végezheti.
d) a település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, kizárólag átmenetileg, a szennyvizeket szigorúan ellenőrzötten, zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztárolóba kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Épület, építmény addig nem létesíthető, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége nem biztosítható.
e) ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokon zárt vízzáróan kialakított szennyvíztároló nem létesíthető.
(3) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
34. § (1) * A hullámtéri területre építmény csak a vonatkozó kormányrendelet figyelembe vételével építhető. ,a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési munkák során a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek betartandók.
(2) * Az élővizek telkét érintő bármilyen beavatkozás csak a vízügyi hatóság és a mederkezelő hozzájárulása alapján történhet. Amennyiben vízimunka végzésére, illetve vízilétesítmény elhelyezésére is sor kerül a tevékenység csak vízjogi létesítési engedély alapján végezhető.
(3) A Duna elsőrendű védvonala mentén, a mentett oldalon fakadóvizek előfordulásával kell számolni. Fakadóvízzel veszélyeztetett területen a mértékadó árvízszint alatti építkezés csak annak figyelembe vételével lehetséges.
(4) * Az árvíz mentesítésre a megfelelő védelem kialakítása (pl. gátépítés, magaspart kialakítása, partvédő művek építése) vízjogi létesítési engedély alapján lehetséges.
(5) Az árvízvédelmi védvonaltól a mentett oldalon 10 m-es közterületi sávot kell kialakítani és azt mindenkor szabadon kell hagyni a meder karbantartására és az árvízi védekezésre.
(6) * A Duna-parti ingatlanok közül azokra, amelyeknek a nyugati/Duna felőli telekhatára a Duna partvonalától 60 m-nél közelebb van, építés esetén talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni és az abban foglaltakat be kell tartani. A város mélyfekvésű területein, a Szabályozási Terven jelölt területeken pince és ásott kút nem létesíthető.
(7) Terepszint alatti építménnyel a talaj-és rétegvíz áramlás útját nem szabad lezárni, a továbbvezethetőséget biztosítani kell.
(8) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok ellátására, a meder megközelítésére:
a) a Duna partján 10-10 m-es sávot,
b) a város területén levő egyéb vízfolyások (folyók, patakok, csatornák) és mellékágai mentén, továbbá a tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 3-3 m karbantartási sávot biztosítani kell. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni.
c) a karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával megengedett.
(9) * Felszíni víztestbe, illetve szikkasztó műtárgyba csak érvényes és végleges vízjogi létesítési engedély alapján történhet bevezetés.
(10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházásra csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitásbővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően lehet használatba venni.)
(11) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
(12) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, biztosítsa a víz akadálytalan elfolyását és keresztmetszete ne legyen kisebb 300 mm-nél. Egy ingatlanhoz a kapubejárókkal megegyező számú áteresz létesíthető (maximum 2). Gépkocsi behajtó szegélye nem lehet 6 cm-nél szélesebb és 10 cm-nél magasabb. A nyílt árok fenekét és maximum 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A talajminőség függvényében 1-3%-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen kialakítandó árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.
(13) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok ingatlanonkénti, a kapubejárók szélességénél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem lehetséges, sem parkolási, sem közlekedésfejlesztési cél érdekében.
35. § (1)-(5) *
36. § (1) A település területén keresztülhaladó nagyközépnyomású gázvezeték védőtávolságain belül építmény nem helyezhető el.
(2) *
37. § *
38. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.
(2) Két övezetbe, illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.
39. § (1) A Telepítési tanulmányterv célja, hogy a területfelhasználással, beépítéssel kapcsolatban feltárja a terület felhasználásának módját, a környezetet érintő hatásokat, vizsgálja az azzal összefüggő terhelési viszonyokat és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte illetve kialakítása esetén a létesítéssel járó káros hatások a megengedett mértékre csökkennek, az érintett térség minősége javul.
(2) Telepítési tanulmányterv készítendő
a) helyi és országos természetvédelmi területek beépítése esetén,
b) 20 gépkocsinál nagyobb befogadó képességű önálló parkoló építmény, parkoló, telephely építése esetén,
c) közforgalmi állomás (pályaudvar, repülőtér, hajókikötő, stb.) építése esetén
d) együttesen 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű gazdasági, kereskedelmi létesítmény építése esetén,
e) a mező- vagy erdőgazdasági övezetben fekvő telek 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületet meghaladó beépítése esetén
f) birtokközpont létesítése, birtokközponti telek beépítése esetén
g) a felszíni vizek medrének a táji-környezeti adottságokban maradandó változást okozó megváltoztatása esetén
h) üzemanyagtöltő állomások létesítése, vagy bővítése esetén
i) az övezetben meg nem határozott, a domináns funkciótól eltérő, nem tiltott funkció esetén, amennyiben ez 50 m2-nél nagyobb szintterületet érint
j) ha az új területhasználat vagy építés környezeti hatása környezet- és természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, érzékeny területet érint
k) kikötő létesítmény, úszómű létesítése esetén
l) folyékony-, vagy szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos létesítmény esetén
m) nem ipari-gazdasági övezetben ipari üzem felújítása vagy bővítése esetén
n) minden olyan építés esetén, amely esetében az építési hatóság, a tervtanács, vagy a főépítész Telepítési tanulmányterv készítését javasolja.
o) bánya létesítése esetén
p) *
q) a Ksr övezetben bármilyen épület építése esetén.
r) 1,5 méternél nagyobb feltöltés esetén
(3) A Telepítési tanulmánytervnek tartalmaznia kell:
a) a beavatkozás településszerkezeti vizsgálatát
b) a település környezetére vonatkozó közlekedési vizsgálatot
c) a közmű vizsgálatokat
d) az értékvédelmi vizsgálatokat
e) a zöldfelületi vizsgálatot.
(4) A Telepítési tanulmánytervet az Önkormányzat képviselőtestülete határozattal fogadja el.
40. § (1) * A város területén magasépítmény nem helyezhető el, kivétel az antennatorony, víztorony, kilátó, harangtorony, amelynek magassága maximum 40 méter lehet.
(2) Önálló, kizárólag talajszint alatti épület (földház) - a kertvárosias és falusias lakóövezetben épülő maximum 10 m2 alapterületű vermek kivételével - csak külterületen építhető.
(3) A közigazgatási területen földalatti építmény más telek, vagy közterület alá nem nyúlhat, a földalatti építményrész nem lehet nagyobb, mint az övezetre megengedett terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke, az elő- és oldalkertek előírásai a földalatti építményekre is vonatkoznak a 10 m2-t nem meghaladó verem kivételével.
(4) A Duna-parti, hullámtéri területre tervezett épületek padlószintjét - kivéve az árvíz elleni védelmet nem igénylő épületeket, építményeket - a mértékadó árvízszint felett 1,00 m-rel magasabban kell kialakítani, a meghatározott árvízszint figyelembevételével.
(5) A város belterületén mobilház csak a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület és az ipari gazdasági terület építési övezeteiben helyezhető el.
(6) A település területén állattartó építményt elhelyezni csak az állattartást szabályozó mindenkor érvényes helyi önkormányzati rendeletben engedélyezett területen szabad.
41. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) *
(5) *
(6) * Telekhatártól számított 1 m-en belül csak egy kerítés létesíthető.
(7) *
(8)-(9) *
(10) *
(11) * A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területen kerítés nem építhető, kivéve az építési engedéllyel, településképi bejelentéssel vagy egyszerűsített bejelentéssel rendelkező ingatlant.
(12) *
(13) *
42. § (1) Támfallétesítmény új támfalban oly módon létesíthető, ha az a bejárat kivételével teljes terjedelemben a terepszint alá kerül.
(2) Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfallétesítmények kapuzatának (nyílászáróinak) száma 3-nál több nem lehet telkenként.
(3) *
(4) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.
(5) * Vízgazdálkodási területen, vagy azzal határos területen 1,5 méternél nagyobb feltöltés a vízügyi hatóság szakvéleménye alapján történhet. 1,5 m-nél nagyobb feltöltés akkor létesíthető, ha a végleges terepszint maximum 75 cm -rel tér a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest, kivéve, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
43. § (1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület alakítási terv alapján helyezhető el.
(2) Közterületen pavilon jellegű építmény csak meghatározott időre és csak külső árusítással létesíthető.
(3) A meglévő pavilon jellegű építményeket el kell bontani, amennyiben
a) azt engedély nélkül létesítették,
b) ha az engedély érvényessége lejárt, vagy azt visszavonták,
c) ha a pavilont szabálytalanul üzemeltetik.
44. § (1) Önálló parkoló építmények (terepszint feletti parkolóházak, garázsházak) csak ipari, vagy kereskedelmi-szolgáltató övezetekben helyezhetők el
(2) Amennyiben az adott környezetben a terepszint alatti parkolásnak műszaki, jogi, vagy egyéb (pl. környezetvédelmi, vízvédelmi) akadályai vannak, úgy felszíni közparkoló közterület-alakítási terv alapján alakítható ki. A felszíni parkolót a közterület-alakítási tervben meghatározott módon fásítani kell.
(3) A felszíni parkoló csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a parkolás során keletkezett szennyező anyagok jogszabályban előírt kezelése - hordalékfogó- és szénhidrogénszűrő alkalmazása az összefolyó csapadékvíz befogadóba juttatás előtti tisztítására - megtörténhessen.
(4) A parkolók burkolatait és kivilágítását, valamint az alkalmazandó anyagokat és megoldásokat a közterület-alakítási tervben kell meghatározni.
(5) Meglévő parkolók felújítása esetén az új parkolók kialakítására előírtak érvényesek.
(6) Az ingatlan tulajdonosa köteles a homlokvonali kerítése melletti 1,5 méteres közterületi sávot akadálymentesen tartani, ezt a sávot nem törheti meg kapubejáró, lépcső, vagy egyéb tereptárgy. A kerítés mellett ültetett növényzet nem akadályozhatja a közterület használatát, 2,5 m magasságig nem nyúlhat ki faág a közterület fölé. Ennek a sávnak a szomszédos ingatlanok előtti közterülethez, illetve járdához és az úttesthez is akadálymentesen kell csatlakoznia.
(7) Az ingatlanok előtti vízelvezető árkok betemetése, abba bármilyen hulladék, falevél elhelyezése tilos. Kapubejárók céljára ingatlanonként maximum 2x4 méteres sáv vehető igénybe, oly módon, hogy a víz folyását az árok keresztmetszetét nem szűkítő átereszen kell biztosítani.
45. § (1) A közigazgatási területen állandó jellegű kikötő, illetve legalább idényjelleggel telepített úszómű csak az alábbi területeken, meghatározott a Szabályozási Terven jelölt partszakaszokon helyezhető el az egyéb előírások betartásával:
a) északi közigazgatási határ és a 3255/2 hrsz. Dunaparti Nyaralóházak déli határa közötti partszakaszon
b) a Jávorka utcától az alsógödi strand (525 hrsz.) köves partfalának alsó végéig terjedő szakaszon.
(2) *
(3) Olyan úszóművek, amelyeken gazdasági tevékenységeket folytatnak - a kizárólag közlekedést szolgálók kivételével - a közigazgatási területen csak akkor helyezhetők el, ha környezeti paraméterei nem haladják meg a szomszédos területek környezeti határértékeit.
(4) Lakó- üdülő, vagy vendéglátás célját szolgáló úszómű (állóhajó) a közigazgatási területen nem helyezhető el.
(5) Úszómű (állóhajó) áramellátása aggregátorral nem biztosítható.
46. § (1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:
a) Kisvárosias lakóterület építési övezetei (Lk)
b) Kertvárosias lakóterület építési övezetei (Lke)
c) Falusias lakóterület építési övezetei (Lf)
d) Településközpont vegyes terület építési övezetei (Vt)
e) Intézményi terület építési övezetei (Vi)
f) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei (Gksz)
g) Ipari gazdasági terület építési övezetei (Gip)
h) Üdülőházas üdülőterület építési övezete (Üü)
i) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
j) Különleges terület
ja) strand építési övezet (Kst)
jb) temető építési övezet (Kt)
jc) sport építési övezet (Ksp)
jd) sport-rekreációs területek építési övezet (Ksr)
je) katasztrófavédelmi terület építési övezet (Kkv)
jf) oktatási intézmények építési övezet (Ko)
jg) egészségügyi intézmények építési övezet (Keü)
jh) növénykert építési övezet (Kn)
ji) szálló építési övezet építési övezet (Ksz)
47. § (1) Beépítési százalék, szintterületi mutató, rendeltetési egységek száma:
a) lakó- és vegyes rendeltetésű épület építése és bővítése esetén - az Lke 2 övezet kivételével - a telek megengedett beépítési százaléka szerint kiszámított beépíthető területe az alábbiak szerint csökkentendő:
aa) 3 lakásos épületig: amennyiben a lakásonkénti 1 db garázs vagy fedett gépkocsibeálló nem biztosított, úgy hiányzó garázsonként 20 m2-rel csökken, ha a telek mérete eléri a 450 m2 területet,
ab) * 3-8 lakásos épületben: amennyiben a lakások 50%-ának a gépkocsi elhelyezése épületen belül nem megoldott, úgy hiányzó garázsonként 15 m2-rel csökken.
ac) 8 lakás feletti lakóépület esetén a fenti előírások nem kötelezőek, azonban gépkocsi elhelyezésére szolgáló fedett gépkocsibeálló nem létesíthető,
b) lakásonként egy, minimum 4 m2-es tároló helyiséget kell létesíteni (kerékpár, kertészeti eszközök, babakocsi stb. tárolására.) Amennyiben a minimum 15 m2-es garázs épületen belül, zártan kerül elhelyezésre, a garázsban egy lakás részére a tárolóhely megoldott, külön tárolóhely nem szükséges. Ezt a tárolóhelyet közösségi közlekedőhelyről nyílóan, vagy külső bejárattal a földszinten, vagy pinceszinten kell elhelyezni,
c) ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 280 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 550 m2-es, kizárólag egy rendeltetési egységből álló épület létesíthető rajta,
d) ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 550 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 720 m2-es, legfeljebb két rendeltetési egységből álló épület helyezhető el rajta,
e) ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 720 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 1000 m2-es, legfeljebb 4 rendeltetési egységből álló épület helyezhető el, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,
f) az 1000 m2-t meghaladó telken 4, plusz az 1000 m2 feletti telekrész minden megkezdett 200 négyzetmétere után további 1 rendeltetési egység létesíthető, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,
g) egy rendeltetési egységnek az számít, aminek
ga) kereskedelmi, gazdasági rendeltetésű létesítmény esetén maximum kettő,
gb) lakás esetén maximum egy bejárata van,
i) ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 280 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 500 m2-es, akkor a maximális beépíthetőség 20%,
j) Ha a meglévő telek (nyeles telek esetén nyél nélkül) 500 m2-nél nagyobb, de maximum 650 m2-es, akkor a maximális beépíthetőség 25%,
k) ha a meglévő telek meghaladja (nyeles telek esetén nyél nélkül) a 650 m2-t, akkor a maximális beépíthetőség 30%, ha az övezeti besorolás másképp nem rendelkezik,
l) az utca felől lejtős telek lejtő felőli homlokzatmagassága maximum 25%-al haladhatja meg az övezeti előírást.
(2) Építmények létesítése, beépítési módok:
a) az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel, vagy építési jogosultsággal már rendelkező építési telken is létesíthető épület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható:
aa) a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel,
ab) *
ac) a közműellátás a HÉSZ-nek megfelelően biztosított,
ad) a gépkocsielhelyezés az (1) bekezdés, a 8. § (5) bekezdése és az országos jogszabályok és az önkormányzat parkolási rendelet szerint telken belül biztosítandó. Ha az adott környezetben a telken belüli parkolásnak műszaki, jogi, vagy egyéb (pl. környezetvédelmi, vízvédelmi) akadályai vannak, úgy az önkormányzat parkolási rendelete a mérvadó,
ae) a rendeletben előírt, illetve a Szabályozási Terven jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtják,
b) a Duna és a II. rendű árvédelmi vonal között lévő területen ásott kút és épület alápincézés nem létesíthető, terepszint alatti építmények (aknák) csak vízzáró szerkezettel építhetők,
c) 16 méternél keskenyebb telken új épület és meglévő épület bővítése esetén a minimális oldalkert 0,8 m. A nagyobbik oldalkert minimum 3 m. A kisebbik és a nagyobbik oldalkert mérete együttesen legalább 4 m,
d) oldalhatáros övezetben új épület létesítése esetén amennyiben a telek szélessége eléri a 16 métert az építési hely határvonala az oldalhatártól az oldalhatáros oldalon minimum 1,5 méter, vagy, amennyiben az oldalhatáros oldalon az oldalkert eléri a 3 métert, a másik oldali oldalkert mérete minimum az épületmagasság fele, de legalább 3 méter,
e) oldalhatáros övezetben új épület létesítése esetén, amennyiben a telek szélessége eléri a 18 métert, az építési hely határvonala az oldalhatártól 3 m, kivéve, ha a szomszédos beépítések egyike oldalhatáron álló, vagy övezeti besorolástól függetlenül a 3 méteres oldalkert alkalmazása megbontaná az utcában kialakult beépítést. Ez esetben a minimális oldalkert mérete 1,2 m. Az Lke 1 és a Vk 1 övezet telkei esetén amennyiben az oldalhatáros oldalon az oldalkert eléri a 3 métert, a másik oldali oldalkert mérete minimum az épületmagasság fele, de legalább 3 méter,
f) vegyes- és lakóövezetek határán minimum 3 méteres oldalkert biztosítandó,
g) kétszintes pince nem létesíthető,
h) két-, vagy többlakásos lakóépület belső udvarának a legkisebb mérete 5 m lehet.
i) * oldalhatáros építési övezetben új épület létesítése esetén, amennyiben a telek szélessége eléri a 20 métert, az építési hely határvonala az oldalhatártól 3 m.
(3) *
(4) Meglévő épület bővítése és átalakítása az építési övezetben meghatározott beépítési mértékig megengedett, amennyiben
a) a bővítő beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel,
b) *
c) a rendeletben előírt, illetve a Szabályozási Terven jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtják,
d) ahol a Szabályozási Terv meglévő beépítésnél jelöl ki építési helyet
da) a meglévő épület teljes bontása esetén az új építési hely veendő figyelembe,
db) a meglévő épület bővítése esetén bővítés csak az új építési helyen belül megengedett.
(5) Építmények részleges vagy teljes bontása:
a) a rendeletben és a Szabályozási Terven bontásra jelölt építmények, építményrészek nem bővíthetők,
b) átalakításuk csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból megengedett,
c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében, a városképi megjelenésre is tekintettel végezhető.
(6) Épületgépészet:
a)-c) *
d) talajszondák esetén, ha a primer köri minimális hőmérséklet nagyobb, mint 0OC fok, akkor a hőhordozó közeg csak duplafalú, minősített, műbizonylattal ellátott csőtípussal létesíthető. Ebben az esetben is havária terv készítendő a hőhordozó közeg elszivárgása esetére,
e) vízszintes talajkollektor telekhatártól számított minimális távolsága 5 m, minimálisan 1,8 maximum 2,5 m mélységben készíthető,
f) függőleges földszonda maximum 60 m mélységig alkalmazható. A Duna és a II. rendű árvédelmi vonal között lévő területen vízszintes talajkollektor nem létesíthető,
g) szélkeréknek a szomszédos lakóterülettől mért védőtávolságát a berendezés zajosságának függvényében előzetes vizsgálattal kell megállapítani, különös tekintettel az 5 és 10 Hz közötti tartományra, de a védőtávolság 50 m-nél kisebb nem lehet,
h) téli-nyári használatra telepített napkollektor csak abban az esetben telepíthető, ha teljesen zárt rendszerű, tehát áramkimaradás esetére rendelkezik lefújási puffertárolóval.
i) * új lakás építése, vagy lakóépület alapterületi bővítése esetén tartalékkéményről gondoskodni kell kivéve, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik
(7) Kötelező zöldfelület kialakítása
a) a beépítésre szánt övezetekben a beépítetlen telkeken:
aa) a telek végleges beépítéséig a terület 80%-án zöldfelületet,
ab) a beépítés után a kötelező zöldfelület mértékéig kell kialakítani,
b) a zöldfelületi kötelezettség érinti mindazokat a beépített telkeket, amelyeknél -az övezetben meghatározott zöldfelület kialakítható, de azt még nem alakították ki -az övezetben meghatározott földfelület rendelkezésre áll, de azt nem, vagy nem megfelelően telepítették növényzettel,
c) *
d) *
e) * az SZT-n speciálisan meghatározott beültetési kötelezettségű telkeken a kötelező zöldfelület legalább 80%-át fásítani kell,
f) függőlegesen, a homlokzaton létesített zöldfelület a minimális zöldfelületbe nem számítható be. A nem termett talajon (építményen, épületszerkezeten, pl. tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén a földtakarás minimális mértéke 30 cm.
(8) Nyúlványos telek közlekedésre szánt része - nyúlványa - nem szűkíthető 3 m szabad szélesség alá sem építménnyel, sem növényzettel.
(9) * A város területén - a gazdasági területek kivételével - nyúlványos telken kizárólag üdülő, lakóépület és ezeket kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el, maximum két rendeltetési egységgel.
(10) *
(11) Két szomszédos telken lévő, azonos rendeltetésű vagy egymáshoz funkcionálisan kapcsolódó épület folyosóval összeköthető.
(12) A szintterületi mutató számítása:
a) a szintterületi mutató számításánál az épület bruttó szintterületéből figyelmen kívül hagyható:
aa) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területei,
ab) az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségei közül lakásonként legfeljebb 15 m2,
ac) lakáshoz tartozó személygépjármű-tároló területe férőhelyenként legfeljebb 30 m2,
ad) az ac) pont szerinti mértéket meghaladó, lakóépületben elhelyezett személygépjármű-tárolók esetében férőhelyenként legfeljebb 15 m2,
b) az a) bekezdés aa)-ad) pontjai alatti területek használati mód változása csak akkor lehetséges, ha a szintterületi mutató a változást követően sem lépi túl az övezetben megengedett mértéket,
c) önálló telekkel rendelkező, közcélú parkolóház létesítése esetén az övezetre előírt szintterületi mutató figyelmen kívül hagyható.
48. § (1) Az Lk kisvárosias lakóövezetekben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület is elhelyezhető.
(2) Az Lk kisvárosias lakóövezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(3) Az Lk kisvárosias lakóövezetekben hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) csak a kerítéssel egybeépítve, és a szomszédos telektől legalább 2 m-re helyezhető el.
(4) Az Lk-1 építési övezetben
a) lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület,
c) egészségügyi épület.
helyezhető el.
(5) Az Lk-1 építési övezetben meglevő garázsok rendeltetése nem változtatható meg és új garázsok nem építhetőek, kivéve csoportos garázst, minimum 5 gépkocsi egyidejű elhelyezésére.
(6) Az Lk-2 építési övezetben további lakások nem alakíthatók ki.
(7) Az Lk-2 építési övezetben meglevő garázsok rendeltetése nem változtatható meg és új garázsok nem építhetők.
(8) *
49. § (1) Ha egy adott építési telek területe az övezetre előírt minimális telekméretet többszörösen meghaladja, az építési telken elhelyezhető épületek alapterülete nem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.
(2) A kertvárosias lakóövezetek közül, amelyekben egy telken legfeljebb 2 rendeltetési egység létesíthető, azokat egy épületben, vagy két épületben, de a közterületről mindkettőt közvetlenül megközelíthető módon kell megvalósítani, ahol az övezeti előírások kettőnél több rendeltetési egység építését teszik lehetővé, ott rendeltetési egység számot egy épületben kell biztosítani.
(3) Az előkert mélysége az új beépítésű területeken minimum 6 m, a már beépített területeken minimum 5 m, kivéve azokat a területeket, ahol a meglevő egységes beépítési vonal ettől az értéktől eltér. A Pesti út mentén, a Duna út mentén a Pesti út és Vasút utca utca között, az Ady Endre út mentén és a Kálmán utca melletti területeken az előkert mérete minimum 6 m, kivéve, ahol a meglévő egységes beépítés vonala ettől eltér.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,8 m távolságra kell elhelyezni.
(5) Az épületek hossza 25 méternél hosszabb nem lehet, kivéve az Lke 3 övezetet.
(6) *
50. § (1) Az Lke-1 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) egy rendeltetési egységből álló lakóépület,
b) egy rendeltetési egységből álló üdülőépület,
c) legfeljebb egy, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó egység, a kiszolgáló létesítményekkel együtt max. 50 m2 bruttó alapterületig
d) * ha a telek mérete meghaladja az 1300 m2-t akkor egy épületben két lakás építhető
(2) Az építési övezetben telekalakítás szempontjából a Duna-part nem számít közúti kapcsolatnak.
(3) *
(4) Az építési övezet zöldterületének minimum 80%-át a Duna-parton őshonos növényekkel fásítani kell.
51. § (1) Az Lke-2 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, legfeljebb egy épületben:
a) legfeljebb egylakásos lakóépület,
b) egy rendeltetési egységből álló üdülőépület.
(2) A hátsókert minimális mérete az övezetben 4 méter.
(3) Az Lke-2 építési övezetben 2 lakás kizárólag 2 telek összevonása esetén létesíthető.
52. § (1) Az Lke-3 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(2) Az Lke-3 építési övezetben létesülő új lakások hasznos alapterülete minimum 50 m2.
(3) Az Lke-3 építési övezetben a Pesti út felé az előkert mérete 3 m. A hátsókert mérete 6 méter.
(4) Az Lke-3 építési övezet északi, városhatár melletti telekhatára mellett a tulajdonossal kötött megállapodás alapján 3 méter széles kerékpárút alakítandó ki. Az oldalkert mérete itt 6 méter.
53. § (1) Az Lke-4 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) két rendeltetési egységből álló lakó-, és üdülőépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
(2) Az Lke-4 övezetben a rendeltetési egységek maximum két épületben helyezhetők el.
54. § (1) Az Lke-4a építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) két rendeltetési egységből álló lakó- és üdülőépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
(2) Az Lke-4a építési övezetben a rendeltetési egységek maximum egy épületben helyezhetők el.
55. § (1) Az Lke-4b építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) két rendeltetési egységből álló lakó- és üdülőépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.
30. Az Lke-4b építési övezetben a rendeltetési egységek maximum egy épületben helyezhetők el.
56. § (1) Az Lke-5 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) két rendeltetési egységből álló lakó-, és üdülőépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(2) Az Lke-5 építési övezetben a rendeltetési egységek maximum két épületben helyezhetők el.
(3) Az övezetben elhelyezhető még az építési helyen belül:
a) a lakóterületi állattartásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak megfelelő - maximum 20 m2-es állattartó építmény, oly módon, hogy az a szomszédos telken álló lakóépülettől legalább 10 m-re építhető;
b) egyéb mezőgazdasági építmény.
57. § (1) Az Lke-6 - Lke-9 építési övezetekben a lakóépületen kívül az a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el.
(2) * Az építési övezetekben nem létesíthető üzemanyagtöltő állomás.
(3) * Az építési övezetekben a kötelező előkertek mélysége minimum 6 méter, a minimális hátsókert 6 méter.
(4) Gépkocsitároló vagy gazdasági célú épület csak a fő funkciójú épülettel egyidőben vagy annak megléte után építhető.
(5) Az építési övezet területén részletes talajmechanikai vizsgálat készítendő a szabályozási terv által jelölt ingatlanok területén.
(6) *
(7) *
(8) Telken belül a burkolt felület maximum 20% lehet, kivéve alapellátást is biztosító lakóépület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek 35%-a lehet.
(9) A nem közút céljára szolgáló közterületekre, iparvágányra kapu nem nyitható. A beépítés szempontjából a nem közút céljára szolgáló közterület mellett álló telek nem saroktelek.
(10) *
(11) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), csak a kerítéssel egybeépítve helyezhető el.
(12) * Az építési övezetre előírt maximális épületmagasságot nem haladhatja meg az utcai homlokzatokra számított érték.
(13) * Az építési övezetekben az engedélyezett lakásszám telkenként egy épületben helyezhető el, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
58. § (1) Az Lke-6 és Lke-8 építési övezetben legfeljebb két lakás építhető telkenként.
59. § (1) Az Lke-7 építési övezetben legfeljebb négy lakás építhető telkenként.
60. § (1) Az Lke-9 építési övezetben telkenként legfeljebb hat lakás építhető legfeljebb három épületben.
61. § (1) Az Lke-10 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) legfeljebb négy rendeltetési egységből álló, legfeljebb 2 szintes lakó (Fszt+emelet), és üdülőépület, de legalább 1200 m2 telekméret esetén legfeljebb 6 lehet a rendeltetési egységek száma.
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(2) Az Lke-10 építési övezetben a patak menti telkeken a patak felőli oldal- és hátsókert min. 8 m.
62. § (1) Az Lke-11 építési övezetben további lakások nem alakíthatók ki.
(2) Az Lke-11 övezetben meglévő garázsok rendeltetése nem változtatható meg, és új garázsok nem építhetők.
62/A. § * (1) Az Lke-12 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) a tulajdonos vagy a személyzet számára max. 1 lakás
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató tevékenység.
63. § *
64. § (1) * Az Lf építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik:
a) * kétlakásos lakóépület,
b) * két üdülőegységes üdülőépület,
c) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
d) kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
e) szálláshely szolgáltató épület,
f) kézműipari építmény,
g) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,
h) állattartás céljára szolgáló épület, építmény.
(2) Azokon a telkeken, amelyeken 2 lakás létesíthető, azokat egy épületben, vagy két épületben, de közterületről mindkettőt közvetlenül megközelíthető módon kell megvalósítani.
(3) Ha egy adott építési telek az övezetre előírt minimális telekméretet többszörösen meghaladja, akkor az építési telken elhelyezhető épületek egyikének alapterülete sem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.
(4) Az Lf építési övezetben előkert mélysége minimum 5 m lehet.
(5) * Lf-4 övezetben amennyiben a telek mérete eléri az 1200 m2-t, 1200 m2 felett 200 m2-enként a rendeltetési egységek száma további egy rendeltetési egységgel növelhető.
(6) Lf építési övezetben oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,8 m távolságra kell elhelyezni.
(7) Az Lf építési övezetben csak az építési helyen belül helyezhető el:
a) az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, mely a szomszédos telken álló lakó épülettől legalább 10 m-re helyezhető el,
b) egyéb mezőgazdasági építmény.
(8) Az Lf-3 jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(9) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára lehet létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.
(10) *
(11) *
(12) * Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű falusias lakóterület építési övezetekben legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
(13) * Az Lf jelű falusias lakóterületre vonatkozó előírások a 47. § rendelkezéseivel együtt érvényesek.
65. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe lakó, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.
(2) * A településközpont vegyes terület építési övezetben a lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 50 m2-nél, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.
(3) Az előkert mélysége:
a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
c) a Pesti út és az Ady Endre út melletti és a Duna út - 2. sz. út és a vasút közötti területeken az előkert mérete minimum 6 m, kivéve azokat a területeket, ahol a meglevő egységes beépítési vonal ettől az értéktől eltér.
(4) * Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,8 m távolságra kell elhelyezni. a 47. § betartásával
(5) * Az építési övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(6) *
(7) * Az építési övezetekben a telken belül létesítendő parkolókat a szomszédos kerítéstől minimum 2,0 m-re kell elhelyezni, a 2 méteres sávon többszintes zöldsávot kell kialakítani.
(8) Nyúlványos (nyeles) telken kizárólag lakó, vagy üdülőépület helyezhető el.
(9) * Az építési övezetek meglévő telkei tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterület kialakítása, vagy növelése céljából történik.
66. § (1) A Vt-1 építési övezetben sorházas beépítésű lakóépületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben kialakítható minimális telekméretnél kisebb telkeken legfeljebb 1 lakás, egyébként telkenként 2 lakás helyezhető el.
(3) *
(4) * Sorházi egységek csak egységes terv alapján, egy időben építhetők,
(5) *
(6) Vt-1 építési övezetben telekösszevonás esetén 300 m2 telek területenként egy lakás helyezhető el.
(7) A Vt-1 építési övezetben telekösszevonás esetén, amennyiben a telek szélessége legalább 16 m, az épületek csak szabadonállóan helyezhetők el.
(8) Telekösszevonás esetén, ha telek mérete meghaladja az 1500 m2-t, akkor egy darab 10 lakásos épület építhető telkenként. 2500 m2-es telekméret felett egy darab 12 lakásos épület építhető telkenként.
(9) * Az építési övezetekben az előkert nagysága kötelezően 6 m, amely egyben építési vonal is. A hátsókert legkisebb mértéke 10 m.
67. § (1) A Vt-2 - Vt-4 építési övezetekben lakóépületen kívül igazgatási, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó, maximum 40 férőhelyes szálláshely szolgáltató (szálloda, nyugdíjasotthon stb.), oktatási, egészségügyi és szociális építmények helyezhetők el.
(2) Az előkertek mélysége az övezetekben minimum 5 m.
(3) * Az építési övezetekben a minimális hátsókert 6 méter, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
(4) *
(5) *
(6) Gépkocsitároló vagy gazdasági célú épület csak a fő funkciójú épülettel egyidőben, vagy annak megléte után építhető.
(7) Az építési övezet területén részletes talajmechanikai vizsgálat készítendő a szabályozási terv által jelölt ingatlanok területén.
(8) A közhasználatú építményeket, közutakat és gyalogutakat az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
(9) *
(10) *
(11) Telken belül a burkolt felület maximum 20% lehet, kivéve alapellátást is biztosító épület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek 35%-a lehet.
(12) A nem közút céljára szolgáló közterületekre, iparvágányra kapu nem nyitható. A beépítés szempontjából a nem közút céljára szolgáló közterület mellett álló telek nem saroktelek.
(13) * Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), csak a kerítéssel egybeépítve helyezhető el.
68. § (1) A Vt-2 építési övezetben földszintes, vagy földszint + tetőteres épület helyezhető el.
(2) Az építési övezetben a meglévő, kialakult területen a lakásszám tovább nem növelhető.
(3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 6 lakás építhető, az övezetre előírt maximális lakásszám különálló épületekben is elhelyezhető.
69. § (1) A Vt-3 építési övezetben telkenként legalább 2000 m2-es telek esetén maximum 35 rendeltetési egység, 3000 m2-es teleknagyság fölött 58 rendeltetési egység lakás építhető.
69/A. § * (1) A Vt-3* építési övezetben 4000 m2-es teleknagyság fölött telkenként kialakítható rendeltetési egységek száma 58.
(2) A Vt-3* építési övezetben telkenként maximum 4 épületben az alábbi funkciók helyezhetők el:
a) lakóépület
b) igazgatási épület
c) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület
d) egyéb közösségi szórakoztató épület
e) oktatási, egészségügyi és szociális épület
f) szállás jellegű épület
g) sportépítmény.
(3) Vt-3* építési övezetben 1,5 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakáshoz. Az úttest és a telekhatár közötti közterületen is elhelyezhető a csatlakozó telek beépítéséből adódó kötelező gépjármű parkoló maximum 1/3-a, amennyiben közterület-alakítási terv készül a kialakításról.
(4) Az övezet földalatti építményeire vonatkozóan az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális mérete: 4,0 m.
(5) A Vt-3* építési övezetben 1,5 méternél nagyobb feltöltés és támfal is készíthető. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel meg lehet változtatni akkor, ha a végleges terepszint maximum 75 cm-re tér el a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest.
(6) A Vt-3* építési övezetben a lakások 65%-a 40 m2 feletti területnagyságú lehet, a lakások 35%-a 50 m2 feletti lehet.
(7) A Vt-3* építési övezetben az elő- és hátsókert mérete: minimum 6,0 m, az oldalhatár minimum 4,0 m.
70. § (1) * A Vt-4 építési övezetben telkenként egy épületben, maximum 6 rendeltetési egység helyezhető el. A mennyiben a telek mérete eléri az 1200 m2-t, 1200 m2 felett 200 m2-enként a rendeltetési egységek száma további egy rendeltetési egységgel növelhető.
(2) A Vt-4 építési övezet telkei tovább nem oszthatóak.
(3) * A Vt-4 építési övezetben lakásonként egy gépkocsi zárt gépkocsitárolóban történő elhelyezéséről, egy másik gépkocsi telken belüli elhelyezéséről kell gondoskodni.
71. § (1) A Vt-5 építési övezetben elhelyezhető:
a) igazgatási épület,
b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
c) sportépítmény
(2) A Vt-5 építési övezetben önálló lakóépület nem létesíthető.
72. § (1) A Vt-6 építési övezetben telkenként egy épület helyezhető el az alábbi funkciókkal:
a) legfeljebb 4 rendeltetési egységből álló legfeljebb 2 szintes lakó-, és üdülőépület, de 1200 m2 feletti telekméret esetén legfeljebb 6 lehet a rendeltetési egységek száma,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
f) szállásépület maximum 20 fő elhelyezésére,
g) sportépítmény,
73. § (1) A Vt-7 építési övezetben telkenként egy épület helyezhető el az alábbi funkciókkal:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(2) A Vt-7 építési övezetben a telkenként kialakítható rendeltetési egységek száma 2.
(3) *
74. § (1) A Vt-8 építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) négy rendeltetési egységből álló lakó- és üdülőépület
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(2) A Vt-8 építési övezetben a rendeltetési egységek legfeljebb két épületben helyezhetők el.
(3) Amennyiben a Vt-8 építési övezetben a telek területe 2000 m2-nél nagyobb, akkor az építési övezet építési telkein kivételesen 6 rendeltetési egység is elhelyezhető.
(4) * A Vt-8 építési övezetben a szabályozási terven jelölt telkeken, amennyiben a telek területe 1450 m2-nél nagyobb, akkor az építési övezet építési telkein kivételesen 6 rendeltetési egység is elhelyezhető.
75. § *
76. § (1) A Szabályozási Terven Vi jellel jelölt építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
77. § (1) * A Vi építési övezetben épület az alábbi funkciókkal helyezhető el:
a) igazgatási épület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyéb közösségi szórakoztató épület,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
e) szálláshely
f) a domináns funkciót szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás
g) a létesítmények működéséhez szükséges, ahhoz kapcsolódó funkciójú kiszolgáló épületek, építmények
78. § *
79. § (1) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.
(2) * Az építési övezetekben a legkisebb oldalkert 6 m, a legkisebb elő- és hátsókert 10 m, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik. A TSZ-major területén az elő- és hátsókert egyaránt 6 m.
(3) * Az építési övezetekben teherforgalmi kiszolgáló szerepet ellátó gépjárműút legalább 12 m-es építési (keresztmetszeti) szélességgel alakítandó ki.
(4) * Az építési övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az övezethez tartozó azokon a területeken, amelyekben megkezdődött a kereskedelmi -szolgáltató vagy ipari tevékenység, mezőgazdasági - állattartási célú építmény nem helyezhető el.
(5) Új gazdasági területek csak az útépítéshez szükséges, OTÉK előírása szerinti közlekedési területet is magában foglaló telekosztás után építhetők be.
80. § (1) A Gksz-1 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) a gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás,
c) igazgatási vagy egyéb irodaépület.
(2) * Az építési övezet területén a lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
(3) * Az építési övezetben a szomszédos gazdasági övezetek felé eső oldalkert mérete 3 méter, a lakó, vegyes és üdülő övezetek felé eső oldalkert mérete 5 méter lehet.
(4) * Az építési övezet újonnan beépítésre kerülő telkei csak az építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás után építhetők be, addig csak telekegyesítés, telekhatár-rendezés, illetve területcsere hajtható végre.
81. § (1) A Gksz-2 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) Igazgatási vagy egyéb irodaépület.
(2) Az építési övezet területén a minimális előkert 6 m. A közút felőli telekhatár mentén a használatbavételi engedély megkéréséig többszintes zöldsáv alakítandó ki, legalább egyharmad részben örökzöld növényekből.
(3) A lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén a használatbavételi engedély megkéréséig legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki legalább egyharmad részben örökzöld növényekből.
82. § (1) A Gip-1 ipari gazdasági építési övezetben a környezetre nem jelentős hatást gyakorló ipari tevékenység helyezhető el.
(2) Az építési övezet területén a lakóterületek felőli telekhatárok mentén legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
83. § (1) * A Gip-km ipari gazdasági építési övezetben a nagyfeszültségű alállomáson és az acélszerkezetgyártó ipartelepen folytatott termelési és gyártástechnológiai fejlesztéshez kapcsolódó üzemi épületek és azok kiszolgáló berendezésihez szükséges létesítmények, kiszolgáló funkciójú épületek, valamint az informatika és hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.
(2) *
84. § (1) * Az üdülőterületek építési övezetei üdülőépületek és kiszolgáló létesítményeik (konyha-étterem, sportolási, kulturális célú létesítmény, stb.), vendéglátóipari létesítmények, valamint vendéglátó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgálnak. Az üdülőterület építési övezeteiben nem helyezhető el szerelési- és műhelyépület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény. Az üdülőterület építési övezeteiben nem helyezhető el szerelési- és műhelyépület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény.
(2) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
(3) * Az építési övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.
(4) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 50 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.
(5) *
(6) * Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,8 m távolságra kell elhelyezni a 47. § betartásával.
(7) Az előkert mélysége:
a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet,
b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
(8) Az övezetek meglévő telkei tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterületalakítási céllal történik.
(9) *
85. § (1) Az Üü-1 építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) üdülőépületek,
b) sportépítmények,
c) kereskedelmi, vendéglátó, kulturális, oktatási épületek,
d) szálláshely szolgáltató épületek.
e) Igazgatási vagy egyéb irodaépület.
86. § (1) Az Üü-2 építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) üdülőépületek,
b) sportépítmények,
c) kereskedelmi, vendéglátó, oktatási épületek és ezek kiszolgáló létesítményei.
87. § (1) Az Üü-3 üdülőházas építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) üdülőépületek,
b) kereskedelmi, vendéglátó, kulturális, oktatási épületek.
88. § (1) Az Üh-1 jelű hétvégi házas építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek,
b) kereskedelmi, vendéglátó épületek és ezek kiszolgáló létesítményei,
c) sportépítmények,
d) szálláshely szolgáltató épületek.
89. § *
90. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén
a) a strand (Kst),
b) a temetők területei (Kt),
c) a sportpályák (Ksp, Ksp-Dp)
d) a sport-rekreációs területek (Ksr),
e) a katasztrófavédelmi terület (Kkv),
f) * az oktatási intézmények (Ko-1, Ko-2, Ko-3)
g) az egészségügyi intézmények (Keü-1, Keü-2, Keü-3),
h) a növénykert (Kn)
i) a szálló (Ksz)
tartozik.
(2) Az építési övezetek meglévő telkei tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterület kialakítása, vagy növelése céljából történik.
(3) Az építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(4) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter.
91. § (1) A Kst Különleges strand terület építési övezetben sportolási és egészségügyi célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, kereskedelmi célú épületek).
(2) Az építési övezet területén az előkert nagysága minimum 5 méter, az oldalkert minimum 3 méter. Az előkertben vendéglátó funkcióhoz kapcsolódó terasz elhelyezhető.
(3) * Az építési övezet telkén a telekhatár mentén minimum 2,5 m széles intenzív zöldsávot kell kialakítani.
92. § (1) A Kt Különleges temetők területei építési övezetben a temető és az ezzel a funkcióval lévő épület, építmény helyezhető el.
(2) A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna, harangláb esetén 10 m.
(3) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.
(4) A temető 30 m-es védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható.
(5) * Új parcella a szomszédos telek határától 15 méterre létesíthető.
(6) * Tömör kerítés építése esetén a kerítés temető felőli oldalán urnafal kialakítása engedélyezett.
(7) * A Ksp-2 építési övezetben elhelyezhető 1 lakás, de nem önálló épületben.
93. § (1) A Ksp Különleges sportpályák területe építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, egészségügyi-, oktatási és oktatást segítő létesítmény). Lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető, maximum 1 db szolgálati lakás.
(2) * A Ksp-Dp Különleges sportpályák - Dunapart építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, egészségügyi-, szállás jellegű, vendéglátó létesítmény). Lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető, maximum 1 db szolgálati lakás.
(3) Az építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(4) Az építési övezet területe a gyalogos közforgalom elől nem zárható el.
(5) * A Ksp-2 építési övezetben az előkert minimális mérete 3 m, az oldalkert minimális mérete 1,5 m.
94. § (1) A Ksr építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el, szociális blokk, lelátó-, öltözőépület.
(2) A Ksr Különleges sport-rekreációs övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(3) Belterületen, az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.
(4) Ksr építési övezetben az országos jelentőségű védett természeti területek lehatárolt területétől 10 m-es távolságban építmény, illetve burkolt felület nem helyezhető el.
95. § (1) A Kkv Különleges katasztrófavédelmi terület építési övezetben katasztrófavédelmi építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(2) *
96. § (1) A Különleges oktatási intézmények területe építési övezetekben kizárólag oktatási épület, valamint az oktatást kiegészítő funkciójú épület, építmény (sportlétesítmény, kollégium) és azok működésével, kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(2) Az előkert mélysége:
a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet.
b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
(3) *
(4) Parkolók a szomszéd kerítéstől minimum 2 m-re, szomszédos épülettől 5 m-en belül nem létesíthetők, a 2 méteres sávon többszintes zöld sövényt kell kialakítani.
(5) * Az építési övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Az intézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.
(6) A Ko-1 Különleges oktatási intézmények
a) állami általános iskolák
b) önkormányzati óvodák
elhelyezésére szolgál.
(7) A Ko-2 Különleges oktatási intézmények övezetben
a) egyházi épület is elhelyezhető.
b) a meglévő rendház nem minősül lakóépületnek.
c) a vízjárta területeken a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.
d) a Duna felőli rézsűn a természetközeli állapotú ártéri erdőt fenn kell tartani, pótlásként csak a parton őshonos növényzet telepíthető.
(8) A Ko-3 Különleges oktatási intézmények övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) egyházi, oktatási épület,
b) sportépítmény,
c) oktatási célú tevékenységet kiszolgáló létesítmények.
(9) Más építmények az építési övezet területén nem helyezhetők el.
96/A. § * (1) A Ko-4 Különleges oktatási intézmények építési övezetben kizárólag oktatási, egészségügyi épület, valamint az oktatást kiegészítő funkciójú épület, építmény (sportlétesítmény, kollégium) és azok működésével, kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(2) A Ko-4 építési övezetben az előkert mélysége minimum 6 m lehet.
(3) Parkolók a szomszéd kerítéstől minimum 2 m-re, szomszédos lakóépülettől 5 m-en belül nem létesíthetők, a 2 méteres sávon többszintes zöld sövényt kell kialakítani.
(4) A Ko-4 építési övezetben önálló lakóépület nem létesíthető. Az intézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.
(5) A Ko-4 építési övezetben elhelyezhető:
a) általános iskola
b) óvoda
c) bölcsőde
96/B. § * (1) A Ko‐5 építési övezetben elhelyezhető:
a) iskola
b) sportcsarnok
c) uszoda
d) egyéb sportlétesítmény.
97. § (1) A Keü Különleges egészségügyi építési övezetek területe kizárólagosan egészségügyi funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. Egészségügyi funkciónak tekintendő a gyermek- és az idősotthon, a kórház, a rendelőintézet, a gyógyszálló, a szanatórium.
(2) Az előkert mélysége az övezetekben új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet.
(3) *
(4) Parkolók a szomszéd kerítésétől minimum 2 m-re, szomszédos épülettől 5 m-en belül nem létesíthetők, a 2 méteres sávon többszintes zöld sövényt kell kialakítani.
(5) * Az építési övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Az intézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett maximum 1 db szolgálati lakásként létesíthető.
98. § (1) A Keü-1 Különleges egészségügyi építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) egészségügyi, szociális épület,
b) sportépítmény.
(2) A Keü-1 övezet területén az ellátottak részére kialakított otthonház nem minősül lakóépületnek.
99. § (1) A Keü-2 Különleges egészségügyi építési övezetben egészségügyi területek épületei, építményei, valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
(2) A nyugdíjasotthon nem minősül lakófunkciónak.
(3) A Keü-2 építési övezet területe körüli külterületi utak szabályozását és belterületbe vonását legkésőbb a terület beépítéséig el kell végezni.
100. § (1) A Keü-3 Különleges egészségügyi építési övezetben egészségügyi és oktatási jellegű gyermekintézmények helyezhetők el.
(2) A Keü-3 építési övezet telkei tovább nem oszthatók.
101. § (1) A Kn Különleges növénykert építési övezetben oktatási-, kulturális funkció és ezek kiegészítő létesítményei helyezhetők el.
(2) * Az építési övezet telkén lakóépület nem létesíthető.
(3) *
(4) * Az építési övezet helyi jelentőséggel védett természetvédelmi terület, a vonatkozó önkormányzati rendelet betartása kötelező.
(5) A terület északi részén a meglévő természetközeli állapotú ártéri erdőt fenn kell tartani, pótlásként csak a parton őshonos növényzet telepíthető.
(6) A területen „ex lege” védett források találhatóak, ezek környezetét érintetlenül kell hagyni.
(7) Minden építési munkához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
(9) * A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(10) * A telken belüli parkolókat fásítva kell kialakítani: 4 parkolóhelyenként 1 közepes lombkoronájú fa telepítendő.
102. § (1) A Ksz Különleges szálló építési övezetben szálláshely-, egészségügyi-, oktatási-, szolgáltató, valamint ezeket kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el, a lakóterületet nem zavaró módon.
(2) A Ksz építési övezet területén a tulajdonos és a használó számára, nem önálló épületben 1 db lakás helyezhető el.
103. § (1) *
104. § (1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolja:
a) Közlekedési terület
aa) Közúti közlekedési terület övezete (KÖu)
ab) Kötöttpályás közlekedési terület övezete (KÖk)
b) Zöldterület
ba) Közpark övezete (Zkp)
bb) Közkert övezete (Zkk)
c) Erdőterületek
ca) Védelmi erdőterület övezete (Ev)
cb) Gazdasági erdőterület övezete (Eg)
d) Mezőgazdasági területek
da) Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
db) Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)
e) Vízgazdálkodási terület:
ea) Vízfelszín övezete (V)
eb) Vízfolyások, csatornák és állóvizek parti sávjai (Vf)
f) Természetközeli terület (Tk)
g) Különleges beépítésre nem szánt terület
ga) Bányaterület övezete (Kb-B)
gb) Burkolt vagy fásított közterület övezete (Kb-Kt)
gc) Zöldterület (Kb-Z)
105. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) M2 autópálya: KÖu-A övezet: K.I.
b) M2 főút (meglévő): K.I.
c) A 2. sz. főút belterületi szakasza: B.III.b.
d) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak:
da) külterületen K.V.,
db) belterületen B.IV.b.
e) Belterületi gyűjtőutak: B.V.c.
f) Egyéb települési utak, utcák: B.VI.d.
(5) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:
a) gyorsforgalmi országos főút és nyomvonala mentén 100-100 m.
b) az alsóbbrendű országos közutak mentén 50-50 m. Ezen belül kerítés az úttengelytől 20 m-re, épület 30 m-re helyezhető el.
(6) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(7) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: KÖu-A:
a) autópálya: min. 60 m KÖu:
b) főút: 40,0 méter, min. 20,0 - 25,0 m,
c) gyűjtő út: 22,0 méter, min. 16,0 - 20,0 m,
d) lakóutca: 12,0 méter (legfeljebb 10 telket kiszolgáló lakóutca esetében min. 8,0 méter)
e) a külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m. (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani)
f) bármilyen, teherforgalmi kiszolgáló szerepet ellátó köz- és magánút számára legalább 12 m építési (keresztmetszeti) szélességet kell biztosítani.
(8) A Dunaparti sétaút minimális szélessége 2,5 méter. A sétaúton 100 m-enként pihenőöblöt kell kialakítani, ahol ezt a terepviszonyok megengedik.
(9) *
(10) *
(11) Az új vállalkozások, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények alátámasztó forgalmi méretezés alapján létesíthetők.
(12) * A közlekedési az építési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel, max. 7,5 m-es épületmagassággal és legfeljebb 10%-os beépítettséggel létesíthető a közlekedést kiszolgáló épület.
(13) A KÖk övezethez sorolt vasútüzemi területek, vasúti pályatestek és vasútállomás 50 m-es védőtávolságán belül elhelyezni tervezett nem vasúti építmények létesítéséhez a vasúti felügyelet szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(14) A vasút területén új rendeltetési egység nem létesülhet. A meglévő lakóépületek beépített alapterülete lakásonként maximum 120 m2 bruttó beépített alapterületre bővülhet.
(15) Új közforgalom elől el nem zárt magánút legalább 6,0 m szabályozási szélességgel alakítható ki.
(16) 6 méteres szabályozási szélességgel út legfeljebb 3 telek kiszolgálására létesíthető és csak vegyes használatú útként alakítható ki.
(17) Négy-nyolc telek megközelítésére min. 8 m szabályozási szélességű utat kell kialakítani.
(18) Nyolcnál több telek megközelítésére min. 12 m szabályozási szélességű utat kell kialakítani.
106. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, a közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését, illetve meglévő felújítását - a területfelhasználási változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli-, tájrendezési- vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.
(2) Az egyes építési övezetekre, az övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes vetületű területe vehető számításba.
(3) A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző, honos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.
(4) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével kell elvégezni.
(5) Beépítésre nem szánt területen, a közlekedési és közműövezetek területét kivéve, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, honos fa-és cserjefajok használhatók.
(6) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken és egyéb növényzettel fedett területeken övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.
(7) A zöldterületi övezetbe tartozó telek nem osztható meg, kivéve köz-, vagy sportcélú terület alakítása, vagy bővítése céljából. Az azonos övezetbe tartozó telkek egyesíthetők.
(8) *
(9) A zöldterületi övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
107. § (1) A Zkp-1 Zöldterület intenzív közparkok övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(2) *
(3) Az övezet telkein a közparkokat legalább 70%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. Az építésnél, felújításnál alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke is 70%.
(4) *
(5) A Zkp-1 övezetben a Szabályozási Terv szerint a magterület és az ökológiai folyosó által érintett területrészen épület, építmény nem helyezhető el.
108. § (1) A Zkp-2 Zöldterület extenzív használatú közparkok területe övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(2) *
(3) Az övezet telkein a meglevő közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell fenntartani. Az új építésnél, felújításnál alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke 90%.
(4) Az övezethez tartozó zöldfelületek fenntartása során biztosítani kell a területén található természeti értékek maradéktalan megóvását, a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv érvényesítését.
(5) A Zkp-2 övezetben a Szabályozási Terv szerint a magterület és az ökológiai folyosó által érintett területrészen épület, építmény nem helyezhető el.
109. § (1) A Zkp-t Zöldterület természetvédelmi parkok területe övezetben fenntartandó legkisebb zöldfelületi arány mértéke a természeti állapotnak megfelelő (K), rendezés, felújítás esetén legalább 95% zöldfelületi fedettség biztosítandó.
(2) Az övezetben épület, melléképítmény csak a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával helyezhetők el.
(3) Az övezethez tartozó zöld- és vízfelületek fenntartása, használata során biztosítani kell a területen található természeti értékek maradéktalan megóvását, a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv érvényesítését.
(4) *
110. § (1) A Szabályozási Terven Zkk jellel jelölt Zöldterület közkert övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló 1 ha-nál kisebb közterület.
(2) Zkk övezetben a pihenést és testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény helyezhető el.
(3) Zkk övezetben épület nem helyezhető el.
111. § (1) Az azonos övezetbe tartozó erdőterületi telkek összevonhatók.
(2) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a rendelet KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.
(3) Az erdőterületek a körzeti erdőterv alapján álló erdészeti üzemterveknek megfelelően tartandók fenn.
112. § (1) Az Eg Erdőterületek gazdasági célú övezethez tartozó erdőterületek területét min. 85%-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó, nem kivett részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani.
(2) Új növényállomány telepítésénél elsősorban őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, mely vadföldként funkcionálhat.
(3) Az övezet 10 ha-t meghaladó méretű telkei az erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épülettel építhetők be.
(4) Gazdasági épület elhelyezése esetén az épület legfeljebb 2 lakáscélú egy turisztikai-vendéglátó rendeltetési egységet is magában foglalhat.
(5) Az övezet területén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének hiánya esetén, a csatornahálózat pótlására a szennyvíz elszikkadását kizáró közműpótló műtárgyat vagy berendezést kell alkalmazni a szakhatóságok által engedélyezett kivitelben.
(6) A fentieken túl erdészeti szakhatósági engedély alapján a vadgazdálkodáshoz - vadvédelmi kerítés, vadles, stb. - és az erdei turizmushoz szükséges építmények - pl. esőbeálló, stb. - is létesíthetők.
(7) *
113. § (1) Az Ev Erdőterületek véderdő övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges építmények - vadvédelmi kerítés, vadetető, stb. - létesíthetők, az övezetben épület nem létesíthető.
(2) Az övezet erdőterületeinek, véderdőinek és védő- zöldsávjainak, fásításainak területét min. 90%-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként lehet kialakítani.
(3) Új növényállomány telepítésénél elsősorban őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület maximum 5%-án szántó művelés alakítható ki, mely vadföldként funkcionálhat.
114. § (1) Az Ev-t Védett erdőterületek övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges építmények - vadvédelmi kerítés, vadetető, stb. - és a természetvédelemhez szükséges építmények létesíthetők.
(2) Az övezet erdőterületeinek területét a természetszerű társulásnak megfelelő faállománnyal kell fenntartani, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként lehet kezelni.
(3) Új növényzet telepítésénél kizárólag állománytípusnak megfelelő őshonos fajok használhatók. Az övezetben ültetvény, kert, szántó, vadföld, valamint új kivett művelési ágú terület nem alakítható ki.
115. § (1) * A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető. A mezőgazdasági területen a közművek és a közműpótló létesítmények építményei korlátozás nélkül elhelyezhetőek.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az az ingatlan építhető be, melynek szélessége legalább 20 m, hossza legalább 40 m. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet, minimum 5 méter széles oldalkertet és 20 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.
(4) A meglevő, építési és használatbavételi engedéllyel rendelkező épület fenntartható, szintterületi és épületmagassági növekedést nem eredményező módon felújítható, abban az esetben is, ha a fenti beépítési szabályoknak nem felel meg.
(5) *
(6) Az Má-1 övezetbe sorolt területek kivételével a mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításnál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
(7) A területen beépítésre alkalmas telkenként, illetve birtokközpontonként maximum 2 lakás építhető.
(8) *
116. § (1) Az Má-1 Általános mezőgazdasági (távlatilag funkciót váltó, mezőgazdasági építmények elhelyezését korlátozottan megengedő mezőgazdálkodási területek) övezetben beépíthető legkisebb földrészlet és a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. táblázat előírásai tartalmazzák:
(2) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (a mezőgazdasági területek zöldfelületi aránya a telek összterületének és művelésből kivett területének különbözete alapján számított érték) mértéke 95%.
(3) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés és a haszonállattartás épületei, építményei helyezhetők el, a külön jogszabályban meghatározott, külterületi lakott helyekre vonatkozó környezeti határértékeket meg nem haladó hatású tevékenység (haszonállattartás) folytatható.
(4) *
(5) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények építéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a köz- és állategészségügyi illetve a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(6) Az övezetben birtokközpont nem létesíthető, telkei birtoktestbe nem számíthatók be.
(7) *
117. § (1) Az Má-2 Általános mezőgazdasági (mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését is megengedő tartósan művelésben maradó mezőgazdálkodási területek) övezetben beépíthető legkisebb földrészlet és a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. táblázat előírásai tartalmazzák.
(2) Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei és a haszonállattartás épületei helyezhetők el, valamint az általános építési feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló rendeltetési egységei is létesíthetők. A lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.
(3) Az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, tehát lakóépület nem építhető önállóan.
(4) Az övezet területén a helyi állattartási rendeletnek megfelelő külterületi lakott helyekre vonatkozó környezeti határértékeket meg nem haladó hatású tevékenységek folytathatók (haszonállattartás).
(5) *
(6) Beépítés esetén a biztosítandó elő- és oldalkert minimális szélessége 10 m.
(7) Az övezet legalább 30.000 m2-t elérő területű telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további alapterület- és épületmagasság növekedést eredményező bővítés, (hozzáépítés, emeletráépítés) csak az 50.000 m2-t elérő területű telkeken megengedett.
(8) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények építéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a köz- és állategészségügyi illetve a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(9) Az övezetben a meglevő művelési ágak megváltoztatása más mezőgazdasági ágba vagy erdőterületbe való átsorolásra korlátozás nélkül kezdeményezhető, a gyep-, nádas és erdőterületek kivételével. Az övezet gyep-, nádas és erdő művelési ágba sorolt alrészletein épület, építmény nem helyezhető el.
(10) A művelési ág változtatást az átlagosnál gyengébb adottságú területeken az extenzívebb, az átlagosnál jobb adottságú területeken az intenzívebb irányba kell támogatni.
(11) Az övezetben a Szabályozási Terven lehatárolt magterület és ökológiai folyosó területén épület, építmény nem helyezhető el.
118. § (1) Az Má-3 Általános mezőgazdasági övezet kisebb parcellás általános mezőgazdasági területek övezetben a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. táblázat tartalmazza.
(2) Az Má-3 övezetben elhelyezhető:
a) a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés építményei,
b) fóliasátrak,
c) gazdasági épületek,
d) az agrárturizmus kiszolgáló rendeltetési egységei,
e) rekreációs célú állattartó építmények (pl. lóistálló, lovarda)
(3) * Az övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület is építhető, amennyiben a mezőgazdasági célú gazdasági építmény már megépült vagy a lakóépülettel együtt használatba veszik.
(4) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.
(5) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.
(6) Az állattartáshoz szükséges építmények építése, a tartható állatfajták és állatlétszám a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatható.
119. § (1) AZ Má-4 Általános mezőgazdasági övezet az ökológiai hálózatot érintő általános mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények, fóliasátrak elhelyezését megengedő területek.
(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek, az agrárturizmus kiszolgáló rendeltetési egységei, rekreációs célú állattartó építmények (pl. lóistálló, lovarda) helyezhetők el. A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás alakítható ki.
(3) Az ökológiai folyosó területén a természetközeli állapot fenntartandó, új épület csak az ökológiai folyosó természetvédelmi szempontból kevésbé értékes, szántó besorolású területen, helyezhető el. Az övezetben a meglevő gyep és nádas művelési ágak megváltoztatása nem kezdeményezhető. Az övezet gyep-, nádas és erdő művelési ágba sorolt alrészletein épület, építmény nem helyezhető el.
(4) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.
(5) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.
(6) Az állattartáshoz szükséges építmények építése, a tartható állatfajták és állatlétszám a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatható.
120. § (1) Az Mk-1 Kertes mezőgazdasági (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények, fóliasátrak elhelyezését megengedő területek) övezetben kialakítható legkisebb földterület 1500 m2, a beépíthető legkisebb földterület 3000 m2, a létesíthető beépítés fő paramétereit a 11. sz. táblázat előírásai tartalmazzák.
(2) Az övezetben kizárólag a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek helyezhetők el, lakó- üdülő- és egyéb funkciójú épület nem építhető.
(3) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.
(4) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.
(5) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények a külön jogszabályban meghatározott módon építhetők.
(6) * Az övezetben a Szabályozási Terven lehatárolt magterület és ökológiai folyosó területén épület, építmény csak a természetvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján helyezhető el.
121. § (1) Az Mk-2 kertes mezőgazdasági (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények, fóliasátrak elhelyezését megengedő területek) övezetek meglévő telkei összevonhatóak, de tovább nem oszthatóak, kivéve, amennyiben a telekosztás közterület-alakítási céllal történik.
(2) Az övezet 3000 m2-t meghaladó méretű telkein elhelyezhetők a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek, ezek mellett lakó funkciójú épület a 6000 m2-nél nagyobb telkeken építhető. A lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a telekterület 1,5%-át.
(3) A már meglévő beépítés fenntartható, felújítás, bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés), illetve elbontás esetén az új épület építése csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig lehetséges.
(4) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.
(5) Az állattartáshoz szükséges építmények építése, a tartható állatfajták és állatlétszám a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatható.
122. § (1) Birtokközpont csak az Má-2, Má-3, Má-4 és Mk-2 jelű övezet területén hozható létre, legalább 1 ha méretű mezőgazdasági rendeltetésű telken, amennyiben a birtoktesthez tartozó mezőgazdasági területek összessége meghaladja a 3 ha-t.
(2) A birtoktest területébe beszámítható mezőgazdasági területeknek teljes egészében Göd igazgatási területéhez kell tartozniuk. A birtokközpont telke általános esetben a város tervezett belterületi határától legalább 200 m-es távolságra hozható létre, kivéve, amennyiben a birtokközpont létesítésének feltételeként előírt Telepítési tanulmányterv városi közérdekből ettől eltérő távolságot határoz meg.
(3) Birtokközpont Telepítési Tanulmányterv alapján alakítható ki, a birtokközpont maximális beépíthetősége 30%.
(4) Amennyiben a birtokközpont telke a tervezett belterületi határtól 1000 m-es távolságon belül létesül, a birtokközpont gazdasági rendeltetésű épülete, építménye (istálló, takarmánykeverő, trágyatároló, silózó, komposztáló, stb.) a tervezett belterületi határtól legalább 200 m-re helyezhető el.
(5) A birtokközpont területén a birtoktest műveléséhez szükséges gazdasági épület mellett egy, legfeljebb 2 lakásos lakóépület is építhető, az alábbi előírásoknak megfelelően:
a) az épületmagasság maximum 5,0 m lehet,
b) *
(6) Az övezetre a fent nem szabályozott témakörökben az Má-2 övezeti előírások - a 117. § (3-10.) bekezdései - is vonatkoznak.
(7) A birtokközpont beépítésénél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke 60%.
123. § (1) *
124. § (1) A V Vízfolyások meder és part területe övezetbe a Duna, a kisvízfolyások, állóvizek meder és parti sáv területe, valamint a vízműterületek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodási létesítmények, illetve a vizek védelmét szolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki.
(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
(4) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos és az üzemeltető köteles gondoskodni.
(5) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.
(6) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.
(7) A vízmű területeken érvényesíteni kell a vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló környezetvédelmi előírásokat, biztosítani kell a vízművek, kutak biztonságos üzemelésének feltételeit. A vízműterületek legalább 85%-ban zöldfelületként - elsősorban erdő - és gyepes területként-tartandók fenn, a vízműterületeken található természeti értékek védelmének biztosításával.
125. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt beépítésre nem szánt övezet.
(2) A Tk jelű Természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
126. § (1) A Kb-B övezetben bányaterületek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(2) A Kb-B övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
127. § (1) A Kb-Kt Különleges burkolt, vagy fásított közterület övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.
(2) A Kb-Kt övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(3) *
(4) A Kb-Kt övezet telkein a zöldfelületeket legalább 20%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.
128. § (1) A Kb-Z jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
129. § *
130. § (1) E rendelet 2017. január 09-én lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) A rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
| Markó József | Dr. Szinay József | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
Kihirdetési záradék:
A rendelet a Gödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2016. december 10. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.
Dr. Szinay József
címzetes főjegyző
MELLÉKLETEK:
SZT 1.-SZT 25. SZELVÉNYEK
M=1:4000
JELMAGYARÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ELEME
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az | Az | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépí- tés jellem- ző módja | A kiala- kítható új telek leg- kisebb telek- területe (m2) | A kialakít- ható új telek legkisebb | A megen- gedett legna- gyobb beépí- tettség % | A leg- nagyobb megen- gedett szint- területi mutató (m2/m2) | Leg- nagyobb beépí- tettség terep- szint alatt (%) | A leg- kisebb kialakí- tandó zöld- felület % | épület megen- gedett leg- nagyobb épület- magas- sága | épület megen- gedett homlok- zat- magas- sága | ||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | |||||||||||
| 3 | Lk-1 | SZ | 2000 | 30 | 40 | 30 | K | 30 | 40 | K | - | |
| 4 | Lk-2 | SZ | K | K | K | 30 | K | 30 | 40 | K | 7,5 | |
Jelmagyarázat:
O = oldalhatáron álló
SZ = szabadon álló
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az épület megen- | Meg- jegyzés | ||||||||
| 2 | Öve- zeti jel | A beépí- tés jellem- ző módja | A kiala- kítható új telek leg- kisebb telek- területe (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A meg- enge- dett leg- na- gyobb beépí- tettség % | A leg- nagyobb meg- enge- dett szint- területi mutató | Leg- nagyobb beépítettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kialakítandó zöldfelület % | gedett leg- nagyobb épületmagassága | |||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | (m2/m2) | ||||||||||
| 3 | Lke-1 | O | 900 | 16 | 25 | 20 | 0,5 | 20 | 50 | 6,0 | ||
| 4 | Lke-1* | O | 720 | 16 | 25 | 20 | 0,5 | 20 | 50 | 6,0 | Jegenye utca | |
| 5 | Lke-2 | O | 720 | 16 | 25 | 20 | 0,5 | 20 | 50 | 4,5 | ||
| 6 | Lke-3 | O | 1000 | 16 | K | 30 | 0,6 | 30 | 50 | 5,5 | ||
| 7 | Lke-4 | O | 720 | 16 | 25 | 30 | 0,6 | 30 | 50 | 5,0 | ||
| 8 | Lke-4a | SZ | 720 | 16 | 25 | 30 | 0,6 | 30 | 50 | 5,0 | ||
| 9 | Lke-4b | SZ | 720 | 16 | 25 | 30 | 0,6 | 30 | 50 | 5,0 | ||
| 10 | Lke-5 | O | 720 | 16 | 25 | 30 | 0,6 | 30 | 50 | 5,0 | ||
| 11 | Lke-6 | SZ | 900 | 16 | 40 | 30 | 0,6 | - | 50 | 5,0 | ||
| 12 | Lke-7 | SZ | 900 | 16 | 40 | 30 | 0,6 | - | 50 | 5,0 | ||
| 13 | Lke-8 | SZ | 600 | 16 | 30 | 30 | 0,6 | - | 50 | 5,0 | ||
| 14 | Lke-9 | SZ | 1500 | 20 | 30 | 30 | 0,6 | - | 50 | 5,0 | ||
| 15 | Lke-10 | SZ | 800 | 16 | 25 | 30 | 0,6 | - | 50 | 6,0 | ||
| 16 | Lke-11 | SZ | 360 | 7,5 | 50 | 30 | - | 30 | 50 | K | ||
| 17 | Lke-12 | SZ | K | 16 | 25 | K | - | - | K | 6,0 | 2092/26 hrsz. | |
Jelmagyarázat:
O = oldalhatáron álló
SZ = szabadon álló
K = kialakult
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az épület | Meg- | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett leg- nagyobb beépí- tettség % | A leg- nagyobb megen- gedett szint- területi mutató | Leg- nagyobb beépí- tettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kiala- kítandó zöld- felület % | megen- gedett leg- nagyobb épület-magas- sága | jegyzés | ||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | (m2/m2) | ||||||||||
| 3 | Lf-1 | O | 900 | 18 | 30 | 30 | 0,6 | 35 | 40 | 5,0 | Bócsa területe | |
| 4 | Lf-2 | O | 680 | 18 | 30 | 30 | 0,6 | 35 | 40 | 5,0 | Bócsa területe | |
| 5 | Lf-3 | O | 750 | 16 | 30 | 25 | 0,6 | 35 | 40 | 5,0 | Nevelek területe | |
| 6 | Lf-4 | SZ | 1500 | 18 | 30 | 30 | 0,6 | 35 | 40 | 6,0 | Bócsa területe | |
Jelmagyarázat:
O = oldalhatáron álló
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az épület | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakít- ható új telek legkisebb telek- területe (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megen- gedett leg- nagyobb beépí- tettség % | A leg- nagyobb megen- gedett szint- területi mutató | Leg- nagyobb beépí- tettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kialakí- tandó zöldfelület % | megen- gedett leg- nagyobb/ legkisebb épület- magassága | ||
| Szélessége (m) | Mélysége (m) | (m2/m2) | |||||||||
| 3 | Vt-1 | Z | 1000 | 20 | 40 | 40 | 1,2 | 60 | 30 | 6,5/4,0 | |
| 4 | Vt-2 | SZ | 1000 | 25 | 40 | 30 | 1,0 | - | 30 | 5 | |
| 5 | Vt-3 | SZ | 1000 | 25 | 40 | 40 | 1,25 | - | 25 | 8/3,0 | |
| 6 | Vt-4 | SZ | 1000 | 25 | 40 | 30 | 1,0 | - | 40 | 6,0 | |
| 7 | Vt-5 | SZ | 1000 | 25 | 40 | 30 | 0,75 | 40 | 40 | 7,5 | |
| 8 | Vt-6 | SZ | 800 | 20 | 25 | 40 | 1,2 | 40 | 30 | 6,0 | |
| 9 | Vt-7 | SZ | 900 | 20 | 40 | 35 | 1,2 | 40 | 35 | 6,0/4,6 | |
| 10 | Vt-8 | O | 900 | 16 | 25 | 30 | 0,6 | 30 | 25 | 6,0 | |
| 11 | Vt-3* | SZ | 4000 | 30 | 50 | 50 | 1,4 | 65 | 25 | 8,0/3,0 | |
Jelmagyarázat:
SZ = szabadon álló
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az épület | Meg- | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett leg- nagyobb beépí- tettség % | A leg- nagyobb megen- gedett szint- területi mutató | Leg- nagyobb beépí- tettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kiala- kítandó zöld- felület % | megen- gedett leg- nagyobb épület-magas- sága | jegyzés | ||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | (m2/m2) | ||||||||||
| 3 | Vi-1 | SZ | 900 | 20 | 40 | 37,5 | 1,2 | 40 | 32 | 6,0 | 39-es tábla Ady | |
| 4 | Vi-2 | SZ | 16000 | - | - | 20 | 0,5 | 20 | 40 | 7,5 | Feny- ves | |
| 5 | Vi-3 | SZ | 400 | - | - | 37,5 | 0,5 | 20 | 40 | 5,0 | kert- barát klub- ház, evan- gélikus templom | |
| 6 | Vi-4 | SZ | 900 | 20 | 40 | 37,5 | 1,2 | 40 | 35 | 7,5 | (Vk-1 volt) Fácán | |
Jelmagyarázat:
SZ = szabadon álló
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az épület megen- gedett leg- nagyobb épület- | Meg- jegyzés | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett leg- nagyobb beépí- tettség % | A leg- nagyobb megen- gedett szint- területi mutató | Leg- nagyobb beépí- tettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kiala- kítandó zöld- felület % | magas- sága | |||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | (m2/m2) | ||||||||||
| 3 | Gksz-1 | SZ | 2000 | 30 | 40 | 40 | 0,8 | 40 | 20 | 6,0 | ||
| 4 | Gksz-2 | SZ | 4500 | 30 | 40 | 40 | 0,8 | 40 | 20 | 8,5 | ||
| 5 | Gksz-3 | SZ | 2000 | 30 | - | 40 | 0,8 | 40 | 25* | 6,0 | Ilka- lakó- park** | |
| 6 | Gip-1 | SZ | 20000 | 30 | 40 | 50 | 1,2 | 40 | 25 | 20 | ||
| 7 | Gip-km | SZ | 10000 | 30 | 40 | 50 | 1,2 | 40 | 25 | 20 | ||
Jelmagyarázat:
SZ = szabadon álló
*A telek 20%-án háromszintű növényzetet kell kialakítani
** telepítési tanulmányterv készítendő
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az épület | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett legnagyobb beépítettség % | A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) | Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kialakítandó zöldfelület % | megengedett legnagyobb/- legkisebb épület- magassága | ||
| Szélessége (m) | Mélysége (m) | ||||||||||
| 3 | Üü-1 | K | K | - | - | 20 | 0,6 | 20 | 50 | 7,5 | |
| 4 | Üü-2 | SZ | 1500 | - | - | 20 | 0,6 | 20 | 50 | 6,0 | |
| 5 | Üü-3 | SZ | K | - | - | 20 | K | 20 | 50 | 5,5 | |
| 6 | Üh-1 | SZ | K | - | - | 20 | K | 20 | 50 | 5,5 | |
Jelmagyarázat:
SZ = szabadon álló
K = kialakult
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | Az építési övezet | Az építési telek | Az épület | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett legnagyobb beépítettség % | A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) | Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kialakítandó zöldfelület % | megengedett legnagyobb/- legkisebb épület- magassága | ||
| Szélessége (m) | Mélysége (m) | ||||||||||
| 3 | Kst | SZ | 3000 | 50 | 60 | 30 | 1,0 | 30 | 50 | 7,5 | |
| 4 | Kt | SZ | K | - | - | 15 | 0,2 | 10 | 60 | 5,0 | |
| 5 | Ksp-1 | SZ | K | - | - | 20 | 0,3 | - | 60 | 9,0 | |
| 6 | Ksp-Dp | SZ | 4000 | - | - | 40 | 0,5 | - | 40 | 7,5 | |
| 7 | Ksr | SZ | K | - | - | 10 | 0,1 | - | 90 | 4,6 | |
| 8 | Kkv | SZ | K | - | - | 15 | 0,25 | - | 40 | 6,0 | |
| 9 | Ko-1 | SZ | K | - | - | 40 | 1,2 | - | 40 | 11,0 | |
| 10 | Ko-2 | SZ | K | - | - | 40 | 1,2 | - | 40 | 11,0 | |
| 11 | Ko-3 | SZ | 5700 | 18 | - | 40 | 1,2 | 45 | 40 | 9,0 | |
| 12 | Keü-1 | SZ | K | - | - | 20 | 0,6 | - | 60 | 7,5 | |
| 13 | Keü-2 | SZ | 5000 | 40 | 50 | 25 | 0,8 | 25 | 40 | 12,0 | |
| 14 | Keü-3 | SZ | 3000 | - | - | 35 | 0,6 | - | 40 | 5,0 | |
| 15 | Kn | SZ | 55000 | - | - | 10 | - | - | 80 | 10,0 | |
| 16 | Ksz | SZ | 5000 | 20 | K | 35 | 0,5 | 35 | 50 | 5,0 | |
| 17 | Ksp-2 | SZ | 5000 | - | - | 30 | 0,3 | - | 60 | 9,0 | |
| 18 * | Ko-4 | SZ | 3500 | - | - | 40 | 1,2 | - | 40 | 11,0 | |
| 19 * | Ko-5 | SZ | 4000 | - | - | 40 | 1,2 | - | 30* | 12,0 | |
| 20 * | Ksp-3 | SZ | 10000 | - | - | 20 | 0,3 | - | 30* | 9,0 | |
Jelmagyarázat:
SZ = szabadon álló K = kialakult
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | ||
| 1 | Az övezet | A telek | Az épület | Az épület | Meg- | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépí- tés jellem- ző módja | A kialakít- ható új telek leg- kisebb telek- területe (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megen- gedett leg- nagyobb beépí- tettség % | A leg- nagyobb megen- gedett szint- területi mutató (m2/m2) | Leg- nagyobb beépí- tettség terep- szint alatt (%) | A leg- kisebb kialakít- andó zöld- felület % | megen- gedett leg- nagyobb/- leg- kisebb épület- magas- sága | megen- gedett hom- lokzat- magas- sága | jegyzés | ||
| Szélessége (m) | Mélysége (m) | ||||||||||||
| 3 | Zkp-1 | SZ | K (3000) | - | - | 3 | - | - | 60 | 3,5 | 4,5 | Feneket- len tó, Kossuth tér, Petőfi tér | |
| 4 | Zkp-2 | SZ | K (10000) | 50 | 60 | 3 | - | - | 75 | 6,0 | 5,5 | Duna- part, Sza- káts kert | |
| 5 | Zkp-t | - | - | - | - | - | - | - | 95 | - | - | termé- szet- védel- mi par- kok | |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az övezet | A telek | Az épület | Az épület | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett legnagyobb beépítettség % | A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) | Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kialakítandó zöldfelület % | megengedett legnagyobb épület- magassága | megengedett homlokzat- magassága | ||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | |||||||||||
| 3 | Eg | SZ | 100000 | - | - | 0,5 | - | - | 95 | 7,5 | 10,0 | |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az övezet | A telek | Az épület | Meg- | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett legnagyobb beépítettség % | A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) | Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kialakítandó zöldfelület % | megengedett legnagyobb épület- magassága | jegyzés | ||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | |||||||||||
| 3 | Má-1 | SZ | 100000 | - | - | 0,1 | - | - | - | 3,5 | ||
| 4 | Má-2 | SZ | 50000 | - | - | 1 | - | - | 75 | 4,5 | - | |
| 5 | Má-3 | SZ | 2000 | - | - | 3 | - | - | 75 | 4,5 | legkisebb beépíthető földterület 4000 m2 | |
| 6 | Má-4 | SZ | 8000 | - | - | 3 | - | - | 90 | 4,5 | legkisebb beépíthető földterület 4000 m2 | |
| 7 | Mk-1 | SZ | 1500 | - | - | 3 | - | - | 95 | 4,5 | Patak mellett | |
| 8 | Mk-2 | SZ | K | - | - | 3 | - | - | 90 | 7,5 | legkisebb beépíthető földterület 6000 m2 | |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1 | Az övezet | A telek | Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága | Az épület megengedett homlokzatmagassága | ||||||||
| 2 | Övezeti jel | A beépítés jellemző módja | A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) | A kialakítható új telek legkisebb | A megengedett legnagyobb beépítettség % | A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) | Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) | A legkisebb kialakítandó zöldfelület % | ||||
| Széles- sége (m) | Mély- sége (m) | |||||||||||
| 3 | Kb-B | SZ | K | - | - | 5 | 0,1 | - | 60 | 5,0 | 3,5 | |
| 4 | Kb-Kt | SZ | K | - | - | 5 | - | - | 20 | 3,5 | 4,5 | |
| 5 | Kb-Z | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
FÜGGELÉKEK
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | AZONO- SÍTÓ | NÉV | LELŐHELY- SZÁM | HELYRAJZI SZÁM | MEG- JEGYZÉS (VÉDELEM) | |
| 2 | 10142 | Juhász-halom (Lyukas-halom) | 9 | 0109, 021/12, 021/5 | ||
| 3 | 10230 | Malomárok | 11 | 936, 937, 938, 939, 940, 02/25, 02/26, 03, 02/24 | ||
| 4 | 10351 | Alba-kert | 1 | 2687, 2769/13, 2769/14, 2769/46, 2770/1, 2770/2, 2771, 2776, 2777, 2778, 2779, 2780, 2781, 2782, 2783, 2785, 2788, 2789, 2790, 2791, 2792, 2793, 2800, 2808, 2809, 2810, 2811, 2838, 2839, 2840, 2844, 2845, 2846, 2847, 2848, 2849, 2850, 2851, 2852, 2853, 2854, 2855, 2856, 2857, 2858, 2859, 2860, 2861, 2862, 2863, 2864, 2865, 2866, 2867, 2868, 2869, 2870, 2871, 2872, 2873, 2874, 2875, 2876, 2877, 2878, 2879, 2880, 2881, 2882, 2883, 2884, 2885, 2886, 2887, 2888, 2889, 2890, 2891, 2892, 2893, 2894, 2895, 2896, 2897, 2898, 2899, 2900, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907, 2908, 2909, 2911, 2912/1, 2912/2, 2912/3, 2912/4, 2912/5, 2912/6, 2912/7, 2912/8, 2913, 2914, 2915, 2916, 2917, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2929, 2930, 2931, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2955, 2956, 2957, 2958, 2959, 2960, 2961, 2962, 2963, 2964, 2965, 2966, 2967, 2968, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974, 2975, 2976, 2977, 2978, 2979, | ||
| 2980, 2981, 2982, 2983, 2984, 2985,2986, 2987, 2988, 2989, 2990, 2991, 2992 2993, 2994, 2995, 2996, 2997, 2998, 2999, 3000, 3001, 3002, 3003, 3004, 3005, 3006, 3007, 3008, 3009, 3010, 3011, 3012, 3013, 3014, 3015, 3016, 3017, 3018, 3019, 3030, 3031/1, 3031/2, 3032, 3033, 3034, 3035, 3036, 3037, 3038, 3039, 3040, 3041, 3042, 3043, 3044/1, 3044/2, 3044/3, 3045, 3046, 3047, 3048, 3049, 3050, 3051, 3052, 3053, 3054, 3055/1, 3055/2, ,056, 3079/5 | ||||||
| 5 | 10352 | Duna-part | 2 | 173, 174, 175, 176, 177, 178/1, 178/2, 180/2, 2738, 2739, 2740, 2746, 2747, 2748, 2749, 2750, 2751, 2752, 2753, 2754, 2755, 2756, 2757, 2758, 2759, 2760, 2761, 2762, 2763, 2764,2772, 2765, 2766, 2767, 2768, 2769/3, 2769/4, 2769/16, 2769/17, 2769/18, 2771, 2772, 2775/7 | ||
| 6 | 10353 | Pesti út 164. | 3 | 2462, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500, 2501, 2505, 2506 | ||
| 7 | 10354 | Dózsa György utca 67. | 4 | 2268, 2441, 2442, 2443, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452, 2453, 2454, 2455, 2456, 2458, 2459, 2460 | ||
| 8 | 10355 | Gödpuszta | 5 | 1195, 1196, 1197, 1198, 1199, 1200, 1203/6, 1203/7, 1203/8, 1203/9, 1203/10, 1204, 1205, 1206, 1207, 1208, 1209, 1210, 1211 | ||
| 9 | 10356 | Bócsaújtelep (Ilkamajor) | 6 | 039/38, 039/39, 039/40, 039/41, 039/42, 039/43, 039/44, 039/45, 039/46, 039/47, 039/48, 039/49, 039/50, 039/51, 039/52, 039/66, 039/67, 039/68, 039/69, 039/70, 039/71, 039/72, 039/73, 039/74, 039/75, 039/76, 039/77, 039/78, 039/79, 039/80, 039/81, 039/82, 039/83, 039/84, 039/85, 046, 047/10, 6401, 6408, 6422, 6424, 039/100, 039/101, 039/102, 039/103, 039/104, 039/105, 039/106, 039/107, 039/108, 6407/2, 6409, 6410, 6411, 6412, 6413/2, 6414, 6415, 6423, 6424, 6426, 6428, 6508, 6510, 6511, 6512, 6513, 6514, 6515, 6901 | kiemelten védett 30/2005. (XII. 7.) NKÖM, 44/2013. (VIII. 9.) BM | |
| 10 | 84359 | Bócsaújtelep (Ilkamajor) védőövezete | 6 | 6401, 6408, 6422, 6511, 039/100, 039/101, 039/102, 039/104, 039/105, 039/106, 039/107, 039/108, 039/38, 039/39, 039/40, 039/41, 039/42, 039/43, 039/51, 039/52, 039/66, 039/75, 039/83, 039/84, 046, 039/108, 039/100, 039/103 | védőövezet 44/2013. (VIII. 9.) BM | |
| 11 | 10357 | Öregfutó-tábla | 7 | 013/8, 013/9, 013/10, 013/11, 013/16, 013/17, 013/18, 013/19, 013/20, 013/21, 013/22, 5151, 5154, 5155, 5156, 5157, 5158, 5159, 5160, 5161, 5162, 5163, 5166 | ||
| 12 | 10358 | Bajcsy-Zsilinszky utca 19. | 8 | 126, 127, 128/1, 128/2, 134/1, 134/2, 2688, 2694, 2695, 2696, 2697, 2698, 2699, 2700, 2701, 2702, 2712, 2713, 2714, 2715, 2717, 2718, 2719, 2723, 2724, 2725 | ||
| 13 | 10359 | Öregfutó-tábla | 9 | 013/25, 013/26, 013/27 | ||
| 14 | 10360 | Öregfutó-tábla | 10 | 013/31, 013/32, 013/33 | ||
| 15 | 10361 | Öregfutó-tábla | 11 | 013/41, 013/42, 013/43, 013/44, 013/46, 013/47, 013/48, 013/49, 013/50, 013/54, 013/55, 013/56, 013/58 | ||
| 16 | 10362 | Pulyka-házi-dűlő | 12 | 6609, 6610 | ||
| 17 | 10363 | Ilkamajor | 13 | 6422, 6431, 6432, 6433/1, 6433/2, 6434/1, 6434/2, 6435, 6436, 6437/1, 6437/2, 6438/1, 6438/2, 6442, 6462/1, 6462/2, 6475/1, 6476, 6478, 6501 | ||
| 18 | 10364 | Csomádi-rét | 14 | 078/20, 078/21, 078/3, 078/14,078/15, 078/7, 078/19, 078/17, 078/16, 078/18, 078/8, 078/55, 078/22, 078/23 | ||
| 19 | 10365 | Csomádi-rét | 15 | 078/10, 3827, 3828, 3829, 3830, 3831, 3832, 3833, 3834, 3838, 3841, 3842, 3843, 3844, 3845, 3846, 3847, 3848, 3849, 3850, 3851 | ||
| 20 | 10366 | Belterület (Puszta- templom) | 16 | 2092/6, 4384, 4697, 4698, 4707, 4712, 4713, 4714, 4715/1, 4715/2, 4715/3, 4717, 4718, 4720, 4721/1, 4721/2, 4722, 4723, 4724/1, 4724/2, 4725, 4726, 4727, 4732/3, 4750/5, 4750/6, 4750/7, 4750/9, 4750/10, 4750/11, 4751,4752, 4753, 4754, 4755, 4756, 4757, 4759, 4760, 4761, 4763, 4764, 4765, 4766, 4767, 4768, 4773, 4774, 4775, 4776, 4777, 4778, 4779, 4780, 4781, 4782, 4783, 4784, 4785, 4786, 4787, 4788/1, 4788/2, 4789, 4790, 4791, 4792, 4793, 4794, 4795, 4796, 4797, 4798, 4799, 4800, 4801, 4802, 4803, 4804, 4805, 4806,4807, 4808, 4809, 4810, 4811, 4812, 4813, 4814, 4815/1, 4815/2, 4816/1, 4816/2, 4816/4, 4818, 4819, 4821/1, 4821/2, 4822, 4823/1, 4823/2, 4824, 4825, 4826, 4827, 4828, 4829, 4830, 4832, 4837, 4838/1, 4838/2, 4838/3, 4839, 4843, 4844, 4845, 4846, 4847/1, 4847/2, 4848, 4849, 4850, 4851, 4852, 4853, 4854, 4855, 4856/1, 4856/2, 4856/3, 4857, 4858, | ||
| 4859, 4860, 4861, 4862, 4863, 4864, 4865, 4866, 4867/1, 4867/2, 4868, 4869, 4870, 4871„ 4873, 4874, 4875, 4876/1, 4876/2, 4877/1, 4877/2, 4877/3, 6011, 6023, 6024, 6025, 6026, 6027, 6028, 6029, 6030, 6031, 6032, 6033, 6034, 6046, 6050/1, 6050/2, 6051, 6052, 6053, 6054, 6055, 6056, 6057, 6058/1, 6058/2, 6061, 6062, 6063, 6064, 6065, 6066/1, 6066/2, 6067,6068, 6069, 6070, 6071, 6072, 6073, 6074, 6075, 6076, 6077, 6078, 6079/1, 6079/2, 6080, 6081, 6082, 6083, 6084, 6085, 6227, 6228 | ||||||
| 21 | 10367 | Várdomb | 17 | 4750/10, 4750/11, 4752, 4750/7 | kiemelten védett 59108/1991. MKM | |
| 22 | 10368 | Könyök-utca 20., 22. | 3976, 3977, 3979, 3980, 3981, 3986, 3987, 3988 | |||
| 23 | 10369 | Kisfaludy utca 13. | 19 | 4362, 4374/2, 4375, 4376, 4377, 4395, 4415, 4416, 4437, 4438/2, 4439 | ||
| 24 | 11709 | Nevelek-dűlő | 23 | 06/4, 06/9, 07/1, 3395/8, 3605/242, 0228/63, 3498, 3605/249, 3605/51 | ||
| 25 | 11710 | Nevelek-dűlő | 24 | 06/4, 06/9, 06/10, 07/1, 07/2, 07/3, 3605/253, 3605/265, 3605/252, 3605/41, 3605/266, 3605/279, 3605/278 |
| Település | Hrsz. | |
| Göd | 039/83 | |
| Göd | 6408 | |
| Göd | 039/50 | |
| Göd | 039/51 | |
| Göd | 039/103 | |
| Göd | 6422 | |
| Göd | 039/80 | |
| Göd | 039/81 | |
| Göd | 039/104 | |
| Göd | 039/102 | |
| Göd | 039/82 | |
| Göd | 039/69 | |
| Göd | 039/101 | |
| Göd | 6423 | |
| Göd | 6411 | |
| Göd | 039/84 | |
| Göd | 6413/2 | |
| Göd | 6412 | |
| Göd | 039/107 | |
| Göd | 6415 | |
| Göd | 039/43 | |
| Göd | 039/76 | |
| Göd | 039/38 | |
| Göd | 039/39 | |
| Göd | 039/40 | |
| Göd | 039/41 | |
| Göd | 6514 | |
| Göd | 039/42 | |
| Göd | 6401 | |
| Göd | 6511 | |
| Göd | 6410 | |
| Göd | 6409 | |
| Göd | 039/49 | |
| Göd | 6515 | |
| Göd | 6513 | |
| Göd | 039/48 | |
| Göd | 6512 | |
| Göd | 039/44 | |
| Göd | 039/73 | |
| Göd | 039/74 | |
| Göd | 039/79 | |
| Göd | 039/72 | |
| Göd | 039/78 | |
| Göd | 039/77 | |
| Göd | 6414 | |
| Göd | 039/105 | |
| Göd | 039/70 | |
| Göd | 039/47 | |
| Göd | 039/71 | |
| Göd | 039/106 | |
| Göd | 039/46 | |
| Göd | 039/75 | |
| Göd | 039/45 | |
| Göd | 039/67 | |
| Göd | 039/68 |
| A | B | ||
| 1 | 1827/28 | műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete Nemeskéri Kiss Miklós út | |
| 2 | 1827/47 | műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete | |
| 3 | 1827/80 | műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete | |
| 4 | 1827/81 | műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete | |
| 5 | 1827/94 | műemlék II. 7352 [14877] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria kertje Nemeskéri-Kiss Miklós út 1848. műemlék III. 7352 [7045] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria; Nemeskér-Kiss Miklós út 1848. | |
| 6 | 1827/95 | műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete | |
| 7 | 3255/2 | műemlék Héder-villa |
4.1. Országos és európai ökológiai hálózatokhoz tartozó illetve országos szinten védett területek:
4.1.1. Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetéhez tartozó területek:
02; 03; 05/1-11; 05/14-15; 05/17-18; 05/20-21; 05/26-28; 05/30-31; 06/2-3; 06/9; 06/11-15; 06/16-21; 06/26; 07/5; 09/30; 013/12-14; 013/16-25; 013/27-34; 013/51-52; 013/60-61; 0101/2; 0102/14; 0102/16; 0109; 178/1-2; 352; 367; 373376; 417525, 528; 534; 536; 538; 542; 543/3, 543/6; 544; 547; 562; 567; 76-771; 783; 935; 2052/2-7; 2052/63-64; 2052/73-75; 2052/82-86; 2052/92-93; 2052/95-96; 2052/102; 2052/104-106; 2769/3; 2769/16-17; 2770/1; 3031/2-3; 3056; 3057; 3076; 3078; 3079/4-7; 3659/1; 3728/2; 5148/7-9; 5148/21-24; 5150/2-5; 6241; 6322/7; 6323/2; 6324/1-2; 6601/2;6602; 6603; 6604/1-5; 6605, 6607/1-2; 6608; 6609; 6610; 6611; 6612/1-2 hrsz.
4.1.2. Natura2000 hálózathoz tartozó (kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési) területek:
a) 02, 03 (Duna és ártere), (352, 352/1-6, 353, 525, 562, 769, 783, hrsz);
b) 0109 hrsz. (Gödöllői dombsághoz tartozó terület)
4.1.3. Országos jelentőségű védett természeti területek:
a) A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz (NP) tartozó 03 hrsz. (Dunai sziget és holtág);
b) Láp 1.: 6241, 6322/7, 6324/1, 6604/1-4 , 6605, 6607/1. hrsz.
c) Láp 2.: 2052/2-7., 2052/75, 2052/82-86., 2052/88., 6610., 6612/1. hrsz.
4.1.4. Országosan (ex lege) védett területek:
a) Göd Láprét: 6322/7, 6607/1, 6604/2-3, 6324/1, 2052/75, 2052/2-7, 2052/82-86, 2052/88, 6604/4, 6612/1 hrsz.
4.1.5. Ex lege védettség alá tartozó területek (lápok és források):
a) Források területei: 352, 352/1-6, 353, 367, 525, 562, 769, 783, 2769/3 hrsz.
4.2. Helyi védelem alatt álló területek:
4.2.1. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:
a) Göd-felsői Kékperjés láprét (22,3 ha): 05/1-10, 05/14, 05/17-21, 05/24-28, 05/31 hrsz.
b) Göd Láprét 6607/2 és 6324/2 hrsz.
c) Göd homokpusztagyep 025/6-7 hrsz.
d) Göd-felsői Kékduna sporttelep (3,3 ha): 3658 hrsz.
e) Göd, Nemeskéri Park Kiserdő (13,3 ha): 1934 hrsz.
f) Göd, ezüst juhar fa: 652 hrsz.
g) Gödi ELTE Botanikus kert: 357 hrsz.
h) Gödi védett fasorok:
ha) Pesti út Kossuth utcától a Szent István utcáig (idős hárs és vadgesztenye -Aesculus h.- fák)
hb) A Feneketlen-tavat körbe ölelő szürkenyár -Populus x - fasor (353 hrsz.)
hc) A Csapatpihenő Duna-parti kerítése mellett húzódó platán -Platanus o.- fasor (352/3 hrsz.)
a) A zöldfelületek fejlesztése során ajánlható növények listája
Őshonos fák: bükk, tölgy, cser, gyertyán, juhar, hárs, kőris, fűz, nyár, éger, szil, berkenye-félék, stb.
Várostűrő fajok
Kisméretű fák: Acer ginnala, Acer tataricum, Crataegus laevigata, Evodia hupehensis, Fraxinus ornus, Koelreuteria fajok, Prunus cerasifera fajták Gömbkoronájú fajták: Pyrus, Acer platanoides „Globosum”, Catalpa bignonioides „Nana”, Fraxinus ornus „Mecsek”, Morus alba „Fegyvernekiana”, Robinia pseudoacacia „Umbraculifera”
Gömbkoronájú fák: Acer campestre, Acer platanoides, Acer pseudoplatanus, Catalpa bignonioides, Celtis, Corylus colurna, Fraxinus excelsior, Ginkgo biloba, Gleditsia triacanthos (tövistelen fajtái), Platanus hispanica, Pyrus pyraster, Sorbus torminalis
Cserjék: Spiraea, Berberis, Ligustrum, Salvia, Acer campestre, Cornus, Cotoneaster, Forsythia, Cotynus, Elaeagnus, Lonicera, Syringa, Pyracantha, stb. Talajtakarók: Berberis thunbergii, Cotoneaster, Juniperus, Lavandula Kúszó növények: Campsis, Vitis, Parthenocissus, Hedera, Clematis, Lonicera
Árnyéki évelők: Hedera, Cotoneaster, Evonymus, Lonicera
Telepítésre javasolt nyárfák: kínai-, közönséges-, fehér-, jegenye-, kanadai nyár porzós fajtái
Egyéb telepítésre javasolt díszfák: Celtis-, Sophora-, Platanus- Tilia- Sorbus- félék, stb.
Pollen allergiát okozók: Pinus, Platanus, Tilia, Morus, Salix, Betula, Populus (a fent felsorolt nyárfélék kivételével), Coryllus, + fűfélék, vadkender + parlagfű + ürömfű félék
b) A leggyakoribb mérgező hatású növények listája
| Botanikai név | Alkaloida | Veszélyesség | Kritikus növényrész | Megjegyzés | |
| Taxus baccata/tiszafa | Taxin | + + + | Hajtás, mag | Gyomorbántalmak | |
| Daphne fajok/boroszlán | + + + | Egész növény, termés | Nagyon veszélyes! | ||
| Laburnum fajok/aranyeső | + + + | Egész növény | |||
| Ligustrum fajok/fagyal | + + + | Csak termés | |||
| Rhus radicans/ecetfa | + + + | Egész növény | Érintésre is nagyon mérgező! | ||
| Sambucus racemosa /bodza | + + + | Levél, termés | Gyakori mérgezést okoz | ||
| Sambucus ebulus /gyalogbodza | + + + | Levél, termés | Termés miatt | ||
| Nerium oleander/leander | + + + | Levél, hajtás | Házi kerti növény | ||
| Colchicum sp./kikerics | Colchicin | + + + | Egész növény | ||
| Convallaria m./gyöngyvirág | + + + | Egész növény | |||
| Datura fajok/maszlag | Hioszciamin | + + + | Egész növény | ||
| Digitalis sp./gyűszűvirág | Digitalin | + + + | Egész növény | ||
| Heracleum sph./medvetalp | + + + | Sejtnedve | Égési sérülési tünet | ||
| Ricinus com./ricinus | + + + | Termés | |||
| Conium fajok/bürökfélék | + + + | Egész növény | |||
| Solanum fajok/ebszőlő Solamin | + + + | Egész növény |
*csak tájékoztató jelleggel, egy-egy növénynek több /pl. tájegységenként is eltérő/ megnevezése lehet
