Göd Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdésében, valamint 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1)–(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján (a Magyarország Kormánya által elrendelt veszélyhelyzetre való tekintettel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorolt hatáskörében) Göd Város Polgármestere, a környezetvédelem helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: *
1. § (1) Ezen rendelet hatálya – a 7. alcímben szereplő előírásokat kivéve – kiterjed Göd Város közigazgatási területén lévő környezet élő és élettelen elemeire, az emberi tevékenység által alakított környezeti állapotokra, a környezeti elemekre hatást gyakorló emberi tevékenységekre.
(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltak kapcsán kiterjed a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
2. § (1) * Göd Város Önkormányzata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Kvt.) foglalt megelőzés és elővigyázatosság elve alapján törekszik a várható környezetterhelések és környezetszennyezések elkerülésére, kiküszöbölésére, a várható kockázatok minimalizálására.
(2) Ezen helyi rendelet alapján történő hatósági fellépéseknek törekedniük kell az indokolatlan környezeti terhelések elkerülése, kiküszöbölésére.
(3) Az Önkormányzat törekszik az illegális hulladék elhelyezések megszüntetésére
(4) A partnerség elvének érvényesítésével a helyi környezetvédelem megvalósítása érdekében a lakosság, a vállalkozók az Önkormányzat és intézményei, valamint Göd területén működő cégek kötelesek jóhiszeműen együttműködni.
(5) Göd Város helyi környezetvédelmi tárgyat érintő rendeleteinek előírásai ezen rendelettel összhangban értelmezendőek.
3. § * [Értelmező rendelkezések]
Ezen rendelet alkalmazásában:
1. Ákr: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
2. Vht: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
3. Kvt: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
4. egyéb környezetvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok:
a) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
c) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
d) a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éhft.)
f) * a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.)
g) * a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről (továbbiakban: Tezir.)
h) a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
i) a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
j) a 427/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
k) az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ)
l) a 4. pontban foglalt ágazati jogszabályok végrehajtására kiadott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek
5. Helyi Építési Szabályzat: Göd Város Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 24/2016. (XII. 9.) sz. rendelete (továbbiakban: HÉSZ)
6. Településképi rendelet: Göd Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) sz. rendelete (továbbiakban: TKR)
7. Szervezeti és Működési Szabályzat: Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ)
8. beltér: külső térelhatároló falakkal, illetőleg külső nyílászárókkal körbevett fedett épület, vagy épületrész belső területe
9. érintett ingatlanok: azon lakó- és nyaraló épületek, gazdasági épületek, valamint üzlethelyiségek, elárusítóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, amelyekre vonatkozóan ezen rendeletben foglalt lakossági környezetvédelmi feladatokat el kell végezni
10. *
11. gyümölcsfa: a díszfának nemesített gyümölcsfa kivételével az emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
12. helyi környezetvédelmi hatóság:
a) Képviselő-testület
b) Jegyző
c) Önkormányzati Rendészeti Szerv
12a. * közhasználatú terület: a Tezir. 2. § 3. pontjában foglalt meghatározás
13. * közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi, külterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark stb.)
14. kültér: beltérnek nem minősülő terület
15. lágyszárú aljnövényzet: a talajszintet borító magról növő növények összessége, amelyek fás szárral nem rendelkeznek
16. lakossági feladatok: azon helyi környezetvédelmi feladatok összessége, amelyek elvégzését ezen rendelet az érintett ingatlan tulajdonosainak, valamint használóinak (bérlőinek) írja elő mind a köztisztasági feladatok, mind a környezeti elemek helyi védelme terén
17. magas allergén hatású növények: parlagfű, angolperje, mezei komócsin, egynyári perje, fekete üröm, csomós ebír
18. * özönfajok (invazív fajok): a Tezir. 2. mellékletében felsorolt növényfajok
19. természetvédelmi oltalom alatt álló fa: önkormányzati rendeletben meghatározott helyi védett vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nyilvántartásában egyedi tájértékként szereplő fa.
20. * zöldfelület: a Tezir 2. § 6. pontjában foglalt meghatározás
21. zöldterület: a HÉSZ-ben közpark vagy közkert céljára kijelölt terület.
4. § Ezen rendeletben nem szabályozott környezetvédelemmel kapcsolatos állapotokra, helyzetekre a Kvt. szabályai, valamint az egyéb környezetvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
5. § (1) Azon hatósági ügyek elbírálása, melyeket törvény vagy Kormány rendelet nem utal más szerv hatáskörébe, elsőfokon – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – a jegyző hatáskörébe tartoznak.
(2) * A város közhasználatú területein található fás szárú növények kivágásához – a jegyző eljárásának keretén belül – az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott tulajdonosi jogkör gyakorlója tulajdonosi hozzájárulást ad, a főkertész szakmai véleménye alapján.
(3) Házi zenés rendezvények megtartásáról, valamint vendéglátóipari egységek kültéri zene és műsorszolgáltatásáról Göd Város Polgármesterének engedélyét szükséges beszerezni.
(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az elsőfokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést másodfokon bírálja el.
(5) Ezen rendeletben foglalt előírások betartását helyszíni szemlék keretében a Jegyző ellenőrzi.
(6) Panaszokat, bejelentéseket a Jegyzőnél lehet tenni.
6. § (1) A helyi környezetvédelmi hatósági eljárás során a hatósági engedélyek iránti, valamint az elsőfokú határozat elleni fellebbezési kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.
(2) A kérelmek benyújtása – ezen rendeletben foglalt kivételekkel – illetékköteles.
7. § (1) Ezen rendeletben foglalt előírások megszegése esetében – amennyiben a jogszabálysértő cselekmény, vagy mulasztás nem valósít meg a (4) vagy (5) bekezdésben foglalt tényállást – a helyi környezetvédelmi hatóság, megfelelő határidő kitűzésével, az előírás megszegőjét kötelezi a jogkövető magatartás tanúsítására.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés lehet:
a) cselekvés vagy tevékenység elrendelése
b) cselekvéstől tevékenységtől való tartózkodás, vagy cselekvés illetőleg tevékenység korlátozásának elrendelése (tilalom)
c) cselekvés, tevékenység abbahagyásának elrendelése (tilalom)
d) tevékenység következményeinek megszüntetésének elrendelése (eredeti állapot visszaállítása)
(3) A helyi környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdésben foglalt több kötelezést egy eljárásban egymás mellett is elrendelhet.
(4) Amennyiben a jogszabálysértő cselekmény, illetőleg mulasztás bűncselekményt, vagy szabálysértést valósít meg, a helyi környezetvédelmi hatóság hivatalból megteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság felé a szükséges feljelentést.
(5) Amennyiben a jogszabálysértő cselekmény helyi rendeletben foglalt közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, úgy a kötelezés mellett vagy helyett a helyi környezetvédelmi hatóság közigazgatási bírságot, illetőleg helyszíni bírságot szab ki.
(6) Ha a jogszabálysértő cselekmény vagy mulasztás súlya, valamint annak következménye csekély, és a jogkövető magatartás a figyelmeztetés által is alaposan feltételezhető, akkor a helyi környezetvédelmi hatóság a helyszínen írásban vagy szóban figyelmezteti és felszólítja a jogszabályi előírás megszegőjét a jogkövető magatartás tanúsítására. A felszólításnak akkor is helye van, ha a cselekmény vagy mulasztás csak várható következményeként veszélyezteti a jogszabályban előírtakat.
(7) Amennyiben a helyi környezetvédelmi hatóság felszólítással él, a felszólítást követő 8 napon belül helyszíni szemle keretében utólagosan ellenőrzi a jogkövető magatartás tanúsítását.
(8) Ezen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítéséért az érintett ingatlan használója (bérlője) illetőleg tulajdonosa egyetemlegesen felel. A hatóság a felszólításokat az általa ismert használónak (bérlőnek) és a tulajdonosoknak egyidejűleg küldi meg.
8. § Amennyiben a 7. § (2) bekezdésében foglaltak alapján elrendelt kötelezésnek a kötelezett határidőben nem tesz eleget, úgy a végrehajtást az Ákr. szabályai alapján az elsőfokon eljárt helyi környezetvédelmi hatóság rendeli el és a Vht. szabályai alapján a jegyző foganatosítja. A végrehajtás érdekében szükséges munkálatokat a jegyző a kötelezett költségére és veszélyére – szükség esetén megbízott vállalkozó bevonásával – elvégezteti.
9. § Ezen rendeletben nem szabályozott hatósági eljárási kérdésekben az Ákr-ben foglaltak az irányadók.
10. § (1) Az ingatlanok előtt lévő járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, járda melletti zöld sáv esetén az úttestig terjedő teljes terület), valamint nyílt árok és ennek műtárgyai területén
a) a folyamatos tisztántartásáról – különösen a hulladékok eltávolításáról,
b) a hó eltakarításáról, a síkosságmentesítéséről,
c) a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról,
d) a zöld felület kaszálásáról különös tekintettel az allergén növények (pl. parlagfű) eltávolításáról,
e) az özönfajok terjedésének megakadályozásáról,
f) a közlekedést, valamint az utak, csomópontok beláthatóságát akadályozó (járda és úttest fölé nyúló, közlekedési táblákat eltakaró) faágak, bokrok gondozásáról, nyeséséről
a használó (bérlő), illetőleg az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Ezen munkálatok során a környezetkárosító anyagok használata tilos. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik.
(2) * A közutakra, valamint az ingatlanok határa és a közút közötti közhasználatú területre tilos olyan anyagot vagy tárgyat kihelyezni, mely az út vagy közhasználatú terület rendeltetésszerű használatát akadályozza, illetve állagát rontja vagy balesetveszélyt idézhet elő.
(3) * A közhasználatú területen helyet használó árusító, köteles helyét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztántartani, a keletkezett szemetet gyűjtőben elhelyezni.
(4) * Közhasználatú területen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát stb.) csak biztonságosan, a ki-, illetve elszóródást megakadályozó módon szabad szállítani.
(5) * Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben közhasználatú terület beszennyeződik, annak előidézője köteles közhasználatú területet azonnal megtisztítani.
11. §
a) * Tilos állati tetemet közhasználatú területen elhagyni.
b) * Tilos közhasználatú területen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni.
c) * Tilos közhasználatú területen járművet szerelni, mosni.
d) Tilos zöldterületre gépkocsival behajtani és parkolni.
e) *
f) Tilos a madarak bármilyen zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása.
g) Tilos a fákat indokolatlanul, a fa pusztulására vezető módon megcsonkítani.
h) Tilos a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, illetőleg kipusztulásához vezethet.
i) * Tilos közhasználatú területre szennyezett (olajos, vegyszeres, tisztítószeres stb.) vizet, vagy szennyvizet kiengedni, kilocsolni, beleértve az autómosást is.
j) * Tilos közhasználatú területen veszélyes anyagot, hulladékot kihelyezni, kifolyatni.
k) Csapadékvizet magáningatlanról közterületre kivezetni csak az OTÉK 47. § (5)–(10) alapján lehet.
12. § (1) Ezen rendeletben foglalt kivételekkel az Önkormányzat a Településellátó Szervezeten keresztül, valamint harmadik személlyel kötött külön szerződés alapján gondoskodik az általa kezelt közhasználatú területen, valamint önkormányzati ingatlanokon *
a) ismeretlen személyek által lerakott hulladék elszállításáról
b) zöldhulladék elszállításáról
c) hóeltakarításról, síkosságmentesítésről
d) Zöldterületek, valamint külön helyi rendeletben meghatározott zöldfelületek kezeléséről, karbantartásáról
e) játszóterek karbantartásáról
f) * közhasználatú területen hulladékgyűjtő edények elhelyezéséről és ürítéséről
g) kutyaürülék-gyűjtőedények elhelyezéséről és ürítéséről
h) csapadékvíz-elvezetők karbantartásáról
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Önkormányzat zöldhulladék átvevő telepet alakít ki és tart fenn, amely az érintett ingatlanokra vonatkozóan a lakosság által beszállított zöldhulladék átvételét és további kezelését előre meghatározott nyitvatartási időn belül végzi.
(3) Az Önkormányzat minden évben egy alkalommal előre meghirdetett időpontban városi lomtalanítást, valamint veszélyeshulladék-gyűjtő akciót szervez.
13. § A város területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek
a) ingatlanukat rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, lomhulladéktól megtisztítani,
b) az általuk használt ingatlanon kötelesek olyan rendet tartani, a közegészségügy szabályainak figyelembevételével, amely gátolja a rágcsálók elszaporodását, illetve amely a szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult személyt az ingatlan rendeltetésszerű használatában nem gátolja,
c) gondoskodni ingatlanukon a szükség szerinti rovar (különösen: légy, csótány) és rágcsáló (különösen: egér, patkány) irtásról a környezetet a lehető legjobban kímélő módon,
d) gondoskodni a lágyszárú aljnövényzet rendszeres kaszálásáról, különös tekintettel a pollenallergiát okozó növényekre (a parlagfű elleni védekezésre ezen rendelet 19. § (4) bekezdésében foglaltak alapján köteles)
e) az ingatlanon tárolt, későbbi felhasználásra szánt, hasznos anyagok raktározását úgy megoldani, hogy a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne gátolják, illetve azok tűzveszélyes, valamint egészségre ártalmas állapotot ne idézhessenek elő,
f) a háztartási hulladékot zárt edényben tárolni.
14. §
a) Tilos belterületi ingatlanon veszélyes vagy éghető hulladékot felhalmozni, tárolni.
b) Tilos belterületi ingatlanon bűzös vagy porképző anyagot felhalmozni, tárolni.
c) Tilos belterületi ingatlanon üzemképtelen gépjármű 6 hónapon túli tárolása.
15. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) Tüzelőanyagot csak az adott tüzelőanyagra alkalmas berendezésben szabad elégetni. Lignitet és 20% feletti nedvességtartalmú fát égetni csak akkreditált laboratórium által erre a célra minősített és elfogadott helyiségfűtő berendezésben lehet.
(3) A fűtőberendezésekben és azokon kívül egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, zöldhulladékot, festett, kezelt vagy nedves faanyagot, bútorlapot és más hasonló anyagot) égetni tilos.
16. § (1) Avar és kerti hulladék kezeléséről elsősorban szerves anyag helyben tartásával, hasznosításával (komposztálás) kell gondoskodni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt hasznosítás nem lehetséges, az ingatlan tulajdonosa, illetőleg használója (bérlője) a zöldhulladék elszállításáról szabadon választott hulladékgazdálkodási gyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozás szolgáltatásának igénybevételével gondoskodni köteles.
(3) Avar és kerti hulladék égetése tilos.
17. § Külterületi- és tarlóégetést csak a Katasztrófavédelmi Igazgatóság OTSZ 226. § és 227. § alapján kiadott külön engedéllyel lehet végezni.
18. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.
(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani és csak ilyen tartályban szabad tárolni.
(4) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.
19. § (1) Az egyes ingatlanterületek özönfajok közé tartozó és magas allergén hatású növényektől (különösen parlagfűtől) mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó (bérlő) kötelessége.
(2) A magas allergén hatású és az özönfajok irtásáról – a virágbimbós állapot kialakulása előtt – az időjárástól függő, szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.
(3) A területen található magas allergén hatású növények és özönfajok irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) használati utasítás szerinti felhasználásával kell elvégezni.
(4) A parlagfű-mentesítést az érintett ingatlan tulajdonosa, használója (bérlője) az Éhft 17. § (4) bekezdésében foglalt módon minden év június 30. napjáig köteles elvégezni és a vegetációs időszak végéig ezt az állapotot köteles fenntartani.
20. § (1) * A közhasználatú területen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan oda- és elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának (bérlőjének) kötelessége.
(2) Szikkasztó árkok feltöltése, burkolása, megszüntetése tilos.
(3) Járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(4) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő gyűjtéséről vagy szikkasztásáról az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(5) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, illetőleg szennyvizet bevezetni tilos!
(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (hulladékot, iszapot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, építési anyagot vagy törmeléket) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos!
(7) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni, szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában – annak elkészültéig – közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet.
(8) Biológiai szennyvíztisztító létesítése – a HÉSZ-ben foglaltak alapján – csak külterületen lehetséges.
(9) A közműpótló zárt szennyvíztározóból szennyvizet kiemelni és elszállíttatni csak az Önkormányzattal szerződött kötelező közszolgáltatási szerződéssel rendelkező vállalkozóval lehet.
21. § (1) Külön jogszabályban foglaltak szerint, ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.
(2) Ásott vagy fúrt kút használatát és létesítését a jegyző külön jogszabályban foglaltak alapján engedélyezi.
(3) Ásott és fúrt kútba bármilyen folyadékot, különösen háztartási szennyvizet, szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, hőszivattyús rendszerek vizét, csapadékvizet bevezetni tilos.
22. § (1) Tilos a talajra szennyvizet kivezetni, illetőleg kilocsolni.
(2) Talajon és talajban hulladék elhelyezése tilos, kivéve a komposztálási célból elhelyezett, az ingatlanon belül keletkezett zöldhulladékot.
(3) Építési tevékenység, tereprendezés során a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján kell eljárni.
23. § (1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyás medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni.
(2) A víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) egyetemlegesen felel.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) elmulasztja, a szükséges munkák elvégzését tűrni, költségeit viselni köteles.
(4) Az Ilka patak és annak mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő partmenti ingatlan tulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patakhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik. Egyebekben az (1)–(3) bekezdésekben foglalt kötelezettségek terhelik őket.
(5) * Természetes vízfolyásokba, közhasználatú területi csapadékvíz-elvezető rendszerekbe háztartási szennyvizet, illetve szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, magánterületen keletkezett csapadékvizet bevezetni tilos.
(6) Kijelölt vízmű védőterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható.
24. § Az 1. §-ban foglaltaktól eltérően a zajvédelmi szabályok Göd Város közigazgatási területének belterületi részére alkalmazhatóak.
25. § * [Közhasználatú területi rendezvények]
(1) * Közhasználatú területen hangosító berendezés kizárólag Göd Város polgármesterének engedélyével üzemeltethető.
(2) * Az engedély iránti kérelmet a berendezés üzemeltetője vagy közhasználatú területi rendezvény szervezője a rendezvény időpontja előtt legalább 15 nappal a közterület-használati engedély iránti, e rendelet 2. sz. mellékletében található formanyomtatványon köteles benyújtani.
(3) Az engedélyre vonatkozó kérelemben a következőket kell feltüntetni:
a) A berendezés szolgáltatójának (üzemeltetőjének) nevét, címét, telefonszámát
b) a tervezet üzemeltetés helyét, és időpontját a rendezés kezdésének és befejezésének időpontját
c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a hangosító berendezés által keltett zajszint nem haladja meg a vonatkozó jogszabályokban meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértéket
(4) Az engedélynek tartalmaznia kell
a) a berendezés üzemeltetőjének nevét, címét, telefonszámát
b) az engedélyezett rendezvény helyszínét, kezdésének és befejezésének időpontját
c) a zaj- és rezgésterhelési határértéket és a lehetséges eltérés maximális értékét.
(5) Az engedélyezés tárgyában hozott polgármesteri döntés ellen a képviselő testülethez lehet fellebbezést előterjeszteni.
(6) Nem kell az engedélyt megkérni az önkormányzat éves kulturális programjában szereplő rendezvények esetén.
26. § (1) Zajjal járó építési, karbantartási, javítási, szerelési munka végzése, továbbá ezekhez kapcsolódó elektromos és motoros gépek használata (különösen: gépi földmunka végzés, betonkeverés, anyagvágás, köszörülés, csiszolás, fúrás, vésés, kalapálás, fűrészgép használata stb.):
a) hétköznap 07:00-ig és 20.00-tól
b) szombaton 08:00-ig és 20.00-tól, valamint 12:00 és 14:00 között
c) vasárnap és munkaszüneti napon tilos.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alól kivételt képez a hibaelhárítás céljából történő munkavégzés.
27. § (1) Kertműveléshez kapcsolódó zajkeltő géppel (különösen: kapálógép, fűnyíró gép, láncfűrész, kerti traktor stb.):
a) hétköznapokon 07:00-ig és 20:00-tól
b) szombaton 08:00-ig és este 20:00-tól, valamint 12:00 és 14:00 között tilos.
(2) Vasárnap és munkaszüneti napon zajkeltő munka nem végezhető.
28. § (1) Házi rendezvények esetén zene- és műsorszolgáltatás 22:00 óráig végezhető.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől írásbeli kérelem benyújtását követően a polgármester eltérést engedélyezhet. Az engedély iránti kérelmet az ezen rendelet 3. sz. mellékletben található formanyomtatványon kell benyújtani
(3) A (2) bekezdésben foglalt engedély nem mentesít egyéb jogszabályi kötelezettségen alapuló felelősség alól (különös tekintettel a csendháborításra).
(4) Vendéglátóipari egységek kültéri zeneszolgáltatása vagy rádió, televízió illetőleg egyéb médium műsorának sugárzása minden esetben engedélyköteles.
29. § (1) Pirotechnikai készítményének használata kizárólag rendőrségi engedéllyel 21:50 órától 22:00 óráig lehetséges, időtartama maximum 10 percig terjedhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időpont korlátozás önkormányzati rendezvényekre nem vonatkozik.
(3) Az (1) bekezdés alól kivételt képez december 31., ekkor 18:00-tól, január 01-jén 6:00-ig használható pirotechnikai készítmény.
(1) A Város területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.
(2) Fakivágást indokolt esetben: kiöregedett fák tekintetében, növényegészségügyi okból, balesetveszély elhárítása, özönfajok terjedésének megelőzése céljából, vagy minőségi cseréhez (továbbiakban: közcélú fakivágás), az önkormányzat rendelhet el akkor, ha az más hatóság hatáskörébe nem tartozik.
(3) Fakivágási engedélyt, a tervezett épület, műtárgy műszaki tervdokumentációjához készített helyszínrajz csatolásával, építési tevékenység miatt is lehet kérelmezni.
(4) * A nem önkormányzat által szervezett közhasználatú területi fakivágást – a Tezir. 21. §-ában foglaltak alapján – jegyzői eljárás keretében kell kérelmezni.
(5) Fakivágás után a 32. §-ban foglaltak szerint kell a pótlásról gondoskodni.
(6) * Göd város közterületén álló fásszárú növényt kivágni csak a tervezett kivágás időpontját legalább 30 nappal megelőzően, a Tezir. 3. mellékletét képező formanyomtatványon benyújtott kérelem alapján, kiadott jegyzői határozattal szabad. A jegyző a fakivágási engedély kiadásához beszerzi a főkertész szakvéleményét, valamint a fával az SZMSZ-ben foglalt tulajdonosi jogkörrel rendelkező hozzájárulását. Fakivágást, faápoló metszést első sorban vegetációs perióduson kívül (október 15. és március 01. között) lehet végezni (kivéve balesetveszély elhárítása).
(7) Kivágott utcasorfa pótlása, utca fásítása esetén a fafajmegválasztásnál figyelembe kell venni az utca már meglévő fásítását, illetve a városi főkertész ajánlásait, törekedni kell az egységes fasorok létrehozására.
(8) * Abban az esetben, ha élet- és balesetveszély, valamint sürgős kárelhárítás miatt azonnali intézkedésre van szükség, a fásszárú növényzet kivágásának megtörténtét a Tezir. 22. §-ában foglalt határidőn belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása engedély nélküli fakivágásnak minősül.
(9) Helyi védelem alá helyezett fák kivágása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.
(10) Védett természeti területen, valamint védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő fa kivágásának rendjét külön jogszabályok tartalmazzák.
31. § (1) Magánterületen telepítésre ajánlott növényekről a Településképi Arculati Kézikönyvből lehet tájékozódni.
(2) * A telken kialakítandó zöldfelület arányát, a kötelezően telepítendő fásszárú növények mennyiségét, a telekhatártól számított minimális ültetési távolságokat Tezir. 16. § (1) bekezdése, valamint a helyi településképi rendelet szabályozza.
(3) Magánterületen lévő fák kivágása (lombos és örökzöld) díszfák, mandula, szelídgesztenye és dió esetében 1 m magasan mért 13 cm törzsátmérő (40 cm törzskörméret) felett engedélyköteles.
(4) Az engedély iránti kérelmet ezen rendelet 4. sz. mellékletében foglalt formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) * Építési tevékenységgel érintett területen lévő fák kivágása, csak a tervezett épület, műtárgy műszaki tervdokumentációjához készített helyszínrajz alapján, a tervezett építmény helyén és külső határától számított legfeljebb 3 m-es sávban engedélyezhető. A zöldtérfogat mértékéről, valamint a fapótlásról ezen esetben egyebekben a Tezir. 8. §-ban foglaltak, a telek beépítetlen és nem burkolt felületeinek növénytakaróval való borítására a 9. §-ban foglaltak az irányadóak.
(6) Természetvédelmi oltalom alá helyezett fák kivágása csak különösen indokolt esetben, kertészeti szakvélemény alapján, illetve szükséges esetben faegészségügyi vizsgálattal alátámasztva engedélyezhető.
(7) * A jegyző élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén a Tezir. 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a használót a fa kivágására kötelezi.
(8) * A jegyző a használót a fa fenntartási feladatainak elvégzésére, megfelelő, szakszerű kezelésére, pótlására, balesetveszélyes részeinek eltávolítására, valamint egészséget veszélyeztető származékainak összegyűjtésére kötelezheti a Tezir. 16. § (2)–(6) bekezdésben foglalt esetekben.
32. § (1) A kérelmező a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül a köteles gondoskodni a pótlásról.
(2) * A pótlás helyéről és mértékéről a főkertész szakvéleménye, valamint a tulajdonosi jogkör SZMSZ-ben meghatározott gyakorlója hozzájárulása alapján a jegyző dönt a Tezir 23. §-ben foglaltak szerint. Építési tevékenységhez kötődő fapótlásra a Tezir. 8. §-ban foglaltak az irányadóak. Kivágott utcasorfa pótlása, utca fásítása esetén a fafajmegválasztásnál figyelembe kell venni az utca már meglévő fásítását, illetve a városi főkertész ajánlásait, törekedni kell egységes fasorok létrehozására.
(3) * Fapótlás nem történhet a Tezir. 2. mellékletében felsorolt, telepítésre nem engedélyezett fajokkal (kivéve kertészeti változatok). Amennyiben a pótlás a telepítésre nem engedélyezett fajok kertészeti változataival történik, úgy a növény terjedését a fa fenntartásáért felelős köteles megakadályozni.
(4) A fapótlás mértéke engedélyezett fás szárú növény kivágása esetén:
a) a veszélyhelyzettel fenyegető fás szárú növények kivágása esetén a kivágandó fás szárú növények darabszáma;
b) * a Tezir. 2. mellékletében meghatározott, inváziós fajú fás szárú növények kivágása esetében a kivágandó fás szárú növények darabszáma;
c) egyéb esetben a kivágni tervezett fás szárú növény törzsátmérőjének 100%-a, kivéve a közcélú fakivágás esetét, melyre a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók
d) a főkertész szakmai véleménye alapján elengedhető a pótlás abban az esetben, ha az érintett telek zöldfelületének minden megkezdett 150 m2-ére jut legalább 1 db legalább 30 cm törzsátmérőjű nem özönfajú, egészséges díszfa.
(5) * Engedély nélküli fakivágás esetén a pótlás mértéke az engedély nélkül kivágott törzsátmérő 200%-a, a pótlás helyét a főkertész szakvéleménye alapján az eljáró hatóság határozza meg.
(6) A pótolt fa életképességét, fenntartását és a fatányér rendben tartását az engedélyesnek a telepítéstől számított 2 évig biztosítani kell. Ezen idő alatt esetlegesen kipusztult facsemetét az engedélyes pótolni köteles.
(7) *
(8) *
33. § *
34. § Ezen rendelet 2021. március 15. napján lép hatályba.
35. § (1) Ezen rendelet szabályait a hatálybalépést követően kialakult környezeti állapotokra, illetőleg az azt követően indult hatósági ügyekre kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a hatálybalépést követően indult, illetőleg hatálybalépéskor folyamatban lévő végrehajtásokra ezen rendelet szabályait alkalmazni kell.
(3) *
| Balogh Csaba | dr. Nagy Atilla | |
| polgármester | jegyzői hatáskört gyakorló aljegyző |
Kihirdetési záradék:
A rendelet a Gödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2021. év február hó 23. napján kihirdetésre került. A kifüggesztés időtartama 30 nap.
| dr. Nagy Atilla | ||
| jegyzői hatáskört gyakorló aljegyző |
Illetékbélyeg
Alulírott ________________________________________________________________, mint a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó (tömegtartózkodásra szolgáló) építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetén a rendezvény szervezője a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) 3. § (3) bekezdése alapján kérem részemre rendezvénytartási engedélyről szóló igazolást kiadni szíveskedjenek.
1. A zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetőjének, illetve szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezőjének adatai:
Kérelmező neve:...........................................................................................
Székhelye: ................................................................................................
Telefonszáma:............................................................................................
Cégjegyzékszám/ egyéni vállalkozói nyilvántartási szám:.........................................
Kapcsolattartásra vonatkozó adatok:
Kérelmező telefonszáma: ...............................
Fax száma: ....................................
Email címe: ................................................
Levelezési címe: ........................................................................................
2. A zenés, táncos rendezvény helyének adatai:
A használat jogcíme: saját tulajdon – bérelt –egyéb:..................................................
Rendezvénynek helyt adó épület, hely
Tulajdonosa: .................................................................................................................
Címe: ........................................................................................................
Helyrajzi száma: ..........................................................................................
A rendezvénynek helyt adó építmény/terület alapterülete:..................................m2
A rendezvénynek helyt adó építmény/terület befogadóképessége:....................... fő
A rendezvény megnevezése:...........................................................................
A rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezése: .......................................
................................................................................................................
................................................................................................................
Nyilatkozat a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjáról, kezdésének, befejezésének időpontjáról:
Gyakorisága: rendszeres – alkalmi (aláhúzandó)
Rendezvény időpontja: ....................... ..................................................
Göd, ..........................
...........................................
kérelmező aláírása
Csatolandó dokumentumok:
1. bérleti szerződés, befogadó nyilatkozat, haszonélvező/tulajdonos hozzájárulása, közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulása
2. Biztonsági terv
3. Tűzvédelmi szabályzat
4. Építészeti-műszaki tervdokumentáció 2 pld. és tervezői nyilatkozat
Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni!
Ügyfél nyilatkozata
Alulírott ...............................................nyilatkozom, mint a kérelmezett zenés, táncos rendezvény/szabadtéri rendezvény rendezője/ a rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, hogy a kérelmezett rendezvényre vonatkozóan a Rendelet alapján büntetőjogi felelősségem tudatában az alábbiakról nyilatkozom:
1. Kötelezettséget vállalok a kérelmezett rendezvény biztonsági tervében meghatározott előírások betartásáért.
2. Kötelezettséget vállalok a rendezvény ideje alatt a biztonsági terv, tűzriadó terv, a rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapon való közzétételéért.
3. Gondoskodom elsősegélynyújtásra képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.
4. Gondoskodom arról, hogy a rendezvény biztosítását a rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó létszámú biztonsági személyzet végzi.
Biztonsági személy .........................................
Cég megnevezése: ..............................................................................
Ha a biztonsági személyzet a 10 főt eléri, akkor a személyzet egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie, ezt tudomásul veszem, és ennek meglétéről gondoskodom.
Göd, ..........................
...........................................
kérelmező aláírása
Illetékbélyeg
Alulírott __________________________________________________________(név)
______________________________________________________________(lakcím)
szám alatti lakos Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének (Polgármesterének) a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2021. (II. 23.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdésében foglaltak alapján azon kéréssel fordulok Göd Város Önkormányzata polgármesteréhez, hogy az alábbi házi rendezvény esetében engedélyezze a 22.00 óra utáni zene- és/vagy műsorszolgáltatást.
A házi rendezvényre vonatkozó adatok:
Az engedélyeztetni kívánt házi rendezvény helyszíne (cím):
_______________________________________________________________________
Az engedélyeztetni kívánt házi rendezvény kezdésének és befejezésének várható időpontja
(dátum, óra):
__________________________________
Várható vendégek száma: ________ fő
Az engedélyeztetni kívánt házi rendezvényen működtetendő hangkeltő berendezés
üzemeltetőjének/műsort szolgáltató neve, címe, telefonszáma:
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
Az engedélyeztetni kívánt házi rendezvény zaj- és rezgésterhelési határértéke és a lehetséges eltérés maximális értéke (decibelben megadva): _______________________
A házi rendezvény szervezőjére (kérelmezőre) vonatkozó adatok:
Név: ________________________________________________________
Születési hely, idő: ____________________________________________
Anyja neve: __________________________________________________
Lakcím: _____________________________________________________
Telefonszám: _________________________________________________
E-mail-cím: __________________________________________________
Kelt: Göd,
____________________
kérelmező aláírása
