63/2003. (XII. 19.) önkormányzati rendelet

a környezetvédelemről

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 63/2003. (XII. 19.) ÖK RENDELETE A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró szervezetek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el: * 

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § A rendelet célja Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi elemeinek, illetőleg a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályainak meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területére, mely a kül-, és belterületre egyaránt értendő.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, amennyiben a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak (a továbbiakban: tulajdonos).

II. fejezet

Levegőtisztaság-védelmi szabályozás

Avar és kerti hulladék kezelésére vonatkozó szabályok

3. § * 

Fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok * 

4. § (1) * 

(2) * 

(3) *  A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel, vagy a távhővel - az energiafelhasználás helyszínének levegő tisztasága szempontjából - egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával (pl.: napenergia, szélenergia, geotermikus energia, stb.) kell biztosítani a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.B.6. Távhő ellátás területei” tervlapján meghatározott területeken. A tervlapon jelölt területeken a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak akkor lehet, ha

a) a helyszíntől számított 500 méteren belül hálózattal rendelkező hőszolgáltató írásban nyilatkozik, hogy az adott igényt nem képes kielégíteni, vagy

b) szaktervező dokumentációja bizonyítja, hogy a tervezett hőenergia-ellátás nem jár a felhasználás helyszínén, a távhő használathoz viszonyítva, annál nagyobb mértékű levegőszennyezéssel.

A hulladékok égető berendezésben történő ártalmatlanítására vonatkozó szabályok * 

4/A. § *  Az építési szabályzatról szóló rendelet szerinti Hulladékkezelők és -lerakók különleges övezetben az engedélyezhető hulladékégetési feldolgozási kapacitás legfeljebb 8000 tonna/év.

III. fejezet

Zaj- és rezgésvédelem

5. § (1) *  Az ismert és meghatározott zajgátló védőterületek, zajgátló övezetek kijelölését, a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek és csendes övezetek kijelölését a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.A.A. Zaj- és rezgés elleni védőterületek” című tervlapja tartalmazza.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt zajgátló védőterületen, illetve zajgátló övezetben csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védőterületen belüli tényleges-, vagy a rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarésze szerint hosszú távra (15 éves távlatra) prognosztizált forgalom alapján számított zajterhelés meghaladja. Kivételesen az építési hatóság a fentiektől akkor térhet el ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai, illetve az út tartozékai (pl. zajvédő fal) - az építtető által készíttetett szakvéleménnyel igazoltan - biztosítják a rendeltetésszerű használatnak megfelelő zajterhelési határértékek teljesülését.

(3) Az új oktatási létesítmények helyét rendezési terv szerint úgy kell kijelölni, hogy területükön a kertvárosi övezetre vonatkozó zajterhelési határértékek betarthatósága biztosítható legyen.

(4) *  A (2) bekezdés alkalmazása során a kivételes eljárás lakóépületre csak akkor alkalmazható, ha a külső környezeti zajtól védendő - az épület saját zajárnyékoló szerkezetei, maguk az épületrészek zajárnyékoló hatása miatt, vagy a korábban megépült épületek zajárnyékoló hatása miatt - a számított és/vagy mért zajterhelés egyike sem haladja meg az előírt határértéket, vagyis a nyílászárók kinyitása esetén sem lesz a helyiségen belül a megengedett határértéket meghaladó zajszint. (A mért zajterhelést akkor kell figyelembe venni, ha a tervezéskor figyelembe vett zajárnyékoló tárgyak már megépültek.)

(5) *  A (2) bekezdésben szereplő területek közül a közlekedési zajhatások miatti zajgátló területeket egyik oldalról a zajt okozó közút területe, másik oldalról a zajhatárérték izofon jelzi, a területre megengedett határértéket is jelölve.

6. § (1) A tervezett utak térségében a zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni hogy

- belterületen az utat határoló szabályozási vonalánál;

- külterületen az út védőtávolságának szélénél teljesüljön a vonatkozó jogszabályokban előírt környezeti zajszint határérték.

(2) A forgalmi prognózisok, illetve a meglévő forgalmi viszonyok alapján a környező területekre előírt zajterhelési határérték túllépését okozó közlekedési létesítmények szabályozási szélességének, keresztszelvényeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a zajvédő berendezések helyigényét.

(3) Belterületen a városszerkezeti terv szerinti gyűjtő- vagy magasabb rendű utak tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett, zaj- és rezgés elleni védelmet igénylő épületeket úgy kell kialakítani, hogy az épületek belső tereinek használata a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásával biztosítható legyen. Ez a kötelezettség kiterjeszthető olyan területeken tervezett épületekre, melyeknek a 15 éves forgalmi prognózisok alapján számított zajterhelése meghaladja a területre előírt határértékeket.

(4) Meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító útépítési megoldásokat kell alkalmazni.

(5) Ha a szabályozási terv zajvédelmi berendezés létesítését írja elő egy építési övezet határán, vagy területén, illetve határa és a határa melletti út tengelye között, akkor az övezetben csak akkor építhető zaj elleni védelmet igénylő épület, ha a zajvédelmi berendezés elkészült.

(6) Meglévő, legalább gyűjtőút szerepű út mellé települő új épület funkciója miatt szükségessé váló, a közlekedési zaj ellen védő berendezést az épület építtetője köteles kiépíteni az út településrendezési tervekben prognosztizált forgalmának alapulvételével. Az esetleges határérték túllépést okozó zajforrást jelentő ingatlan tulajdonosa, kezelője köteles tűrni, hogy a zajvédelmi berendezés az ő területén épüljön meg, ha az már a jogszabályoknak is megfelelő gyakorolt funkciójának folytatását nem teszi lehetetlenné, és esztétikai szempontból is elfogadható módon megoldható.

(7) *  A (3) bekezdés szerinti kötelezettség kiterjeszthető a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.A.A. Zaj- és rezgés elleni védőterületek” című tervlapja szerinti olyan területekre is, melyek zajterhelése meghaladja a területre előírt határértéket.

(8) *  Az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén is az engedélyezhető épület mérete és funkciója csak akkora és olyan lehet, melyre a megépített zajvédelmi berendezés biztosítja a jogszabályban előírt határértékek teljesülését.

(9) *  Meglévő és tervezett vasútvonalak esetében az utakra vonatkozó fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.”

7. § (1) * 

(2) * 

7/A. § *  (1) Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén, szabadtéren szórakoztató tevékenység céljából 2 és 6 óra között – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, annak intézménye, legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága vagy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságának legalább többségi tulajdonú gazdasági társasága által szervezett rendezvény kivételével – hangosító berendezést vagy gépet használni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése miatt átruházott jegyzői hatáskörben lefolytatandó közigazgatási hatósági eljárás során természetes személy elkövető kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövető egymillió forintig terjedő bírsággal sújtható.

IV. fejezet

Helyi jelentőségű természeti értékek

8. § * 

V. fejezet

A helyi környezetvédelmi alap

9. § Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata környezetvédelmi alapot hoz létre a környezeti ártalmak megelőzésére, a bekövetkezett környezeti károk csökkentésére, felszámolására, a természeti értékek, területek fenntartására, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzésére, a társadalom környezeti szemléletének fejlesztésére, környezeti információs rendszer biztosítására, valamint a környezetvédelmi nevelés, oktatás és kutatás támogatására.

10. § (1) A környezetvédelmi alap bevételei:

a) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság által, a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

ca) *  a talajterhelési díj teljes összege,

d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e) az egyéb bevételek,

f) *  az önkormányzat által kiszabott növényvédelmi bírság teljes összege.

(a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bek.)

(2) Egyéb bevételnek minősül pl.:

a) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek és hitelek,

b) az önkéntes befizetések és támogatások.

11. § (1) *  Az önkormányzati környezetvédelmi alapot elkülönítetten kell kezelni, környezetvédelmi célokra kell felhasználni. A 10. § (1) bekezdés ca) pontja szerinti bevétel a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére, az f) pontja szerinti bevétel a helyi jelentőségű természetvédelmi értékek fenntartására, megőrzésére használható fel.

(2) A 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételt lehetőség szerint abban a városrészben kell felhasználni, ahol a környezetkárosítás-, szennyezés történt.

(3) * 

VI. fejezet

12. §  * 

VII. fejezet

Záró rendelkezések

13. § E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti :

a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló 10/1996. (II. 15.) Ök. sz. rendelet, a Győri Építési Szabályzat 2003 -ról szóló 55/2003.(X. 31.) Ök. rendelet 14. §, továbbá a parlagfű visszaszorításáról szóló 20/1994.(V. 10.) Ök. sz. rendelet.

13/A. § * 

Jogharmonizációs záradék * 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Balogh József Dr. Kovács Lajos

polgármester jegyző

1. melléklet * 

2. sz. Melléklet  *