GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSÉNEK 18/2004. (IV. 16.) ÖK. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK LAKBÉRÉNEK MÉRTÉKÉRŐL, A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSI DÍJAKRÓL, EZEK MEGFIZETÉSÉNEK MÓDJÁRÓL
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében, a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 20. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: *
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonba lévő -, bérbeadás útján hasznosított bérlakásra.
(2) *
2. § (1) * Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás bérletéért vagy használatáért, továbbá az e jogviszony keretében az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 30/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 2. § 1. pont a) és c) alpontja szerinti bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő az e rendelet szerinti lakbért, valamint díjat fizet.
(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni.
3. § (1) A havi lakbért a lakás alapterülete, a lakás használati értékének számszerűsített mértéke és az egységdíj szorzata határozza meg.
(2) A lakás helyiségei - az Lt. mellékletének figyelembevételével - alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között, a padlószint felett 1 méter magasságban mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni.
Nem lehet azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m2-énél kisebb alapterületű falfülkéket) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.
A lakás alapterületének megállapításánál:
a) a lakás összes helyisége teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá
b) a loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét
kell számításba venni. A lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. A helyiségek alapterületének összegét 0,5 m2 alatt lefelé, 0,5 m2-től pedig felfelé kell kerekíteni.
(3) A lakás használati értékének számszerűsített mértéke megállapításánál:
- a lakás komfortfokozatát és fűtési módját,
- az épület építési módját és felújítottságát,
- a lakóövezet városon belüli elhelyezkedését kell figyelembe venni.
A lakás használati értékét a lakás adottságainak figyelembevételével a rendelet 1. és 2. sz. mellékletében irt szempontok és értékek szerint kell kiszámítani.
A lakás használati értéke az önkormányzati tulajdonú legjobb lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki.
(3a) * A rendelet alkalmazásában:
a) Teljes felújítás: Az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, és az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik.
b) Részleges felújítás: Az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő általános javítási munkák elvégzése.
c) Az épület főszerkezete: a tartószerkezet, a tető, valamint az ingatlan rendeltetésszerű használatának biztosításához szükséges eszköz, különösen az alapvezetékek, a víz-, a csatorna-, a villany- és a gázhálózat, egyéb központi fűtési rendszer, a kémény és a szellőzőrendszer szerkezete.
(4) * Az egységdíj mértéke a nem piaci vagy nem költségelven megállapított lakbérrel bérbe adott lakásoknál bruttó 10,- Ft.
(4a) * A 70 m2-t meghaladó alapterületű lakásoknál a 70 m2-t meghaladó részre az egységdíj 70%-os mértékben veendő figyelembe.
(5) * A piaci vagy költségelven megállapított lakbér mértékét a bérbeadó az Lt. 34. § (4)-(5) bekezdésének figyelembevételével állapítja meg.
(6) * A lakbér minimális összege: bruttó 4.500,- Ft/hó.
4. § (1) A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás
a) az alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van,
b) * a földszinten helyezkedik el és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,
c)–e) *
(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 20 % lehet.
(3) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: aládúcolt, falai nedvesek), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbeadó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni. Ilyen címen a mérséklés legfeljebb 50 % lehet.
(4) A (1) és (3) bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50 %-ot nem haladhatja meg.
(5) * A költségelven és piaci alapon bérbeadott lakások lakbérét csökkenteni lehet, ha a lakás valamely szempontból nem felel meg a 3.sz. mellékletben szereplő követelményeknek. A lakbér csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 30% lehet.
5. § (1) A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál az eggyel alacsonyabb komfortfokozathoz tartozó pontértéket kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.
(2) Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, akkor a lakrészt komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál.
6. § (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a (2) bekezdés szerint kiszámított alapterület alapján - kell megállapítani.
(2) A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításánál
a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá
b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni.
7. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, a használati értékében, ill. a lakbért növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
8. § * (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén külön szolgáltatási díj illeti meg.
(2) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások különösen:
a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,
b) a felvonó használatának biztosítása,
c) a kapunyitás, kaputelefon működésének biztosítása, elektromos kapu működésének biztosítása,
d) a központi fűtés és melegvíz-ellátás,
e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,
f) a rádió- és televízióadók vételének biztosítása, internet jelszolgáltatás biztosítása,
g) a takarítás, síktalanítás, hóeltakarítás és
h) az udvargondozás.
(3) A külön szolgáltatási díj mértéke nem haladhatja meg a bérleti szerződésben meghatározott lakbér mértékének 50%-át.
(4) A bérlő a külön szolgáltatási díjat a lakbérrel együtt fizeti meg.
9. § * (1) Bérbeadót a vegyes tulajdonú társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlan esetén az üzemeltetési és fenntartási költségek fedezésére külön szolgáltatási díj részeként társasházi díj illeti meg.
(2) A társasházi díj mértéke a lakás közös költségének felújítási alappal csökkentett összege.
(3) A bérlő a társasházi díjat a lakbérrel együtt fizeti meg.
10. § * (1) A lakás jogcím nélküli használata esetében a használat ellenértékeként az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díj fizetendő a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel.
(2) Az a jogcím nélküli használó, aki másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt, a szerződés megszűnésének napjától hat hónapig az (1) bekezdésben meghatározott havi díjat fizet és nem jogosult a 12. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott kedvezményre. A jogcím nélküli lakáshasználó a hetedik hónaptól a lakás leadásának vagy a bérbeadó általi birtokba vételének napjáig az (1) bekezdésben meghatározott használati díj négyszeresét fizeti és nem jogosult az e rendeletben szabályozott kedvezményre.
11. § * (1) Lakbértámogatásra jogosult az általa életvitelszerűen lakott, szociális helyzet alapján bérbeadott önkormányzati bérlakás után, az az érvényes lakásbérleti vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező személy, akinek
a) a háztartásában együtt élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének
aa) egyedül élő személy esetén a 70%-át,
ab) gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, amelyben tartósan és súlyosan beteg személy él, valamint olyan két fős háztartás esetén, ahol mindkét személy nyugdíjas: az 50%-át, vagy
ac) egyéb háztartás esetén: a 40%-át, és
b) a lakbér összege eléri, vagy meghaladja a háztartás teljes havi jövedelmének 5%-át.
(2) A rendelet alkalmazásában:
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában és (1a)–(1c) bekezdésében meghatározottak szerint számított jövedelem.
b) jövedelemszámításra irányadó időszak: az Szt. 10. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott időszak.
c) egy főre jutó jövedelem: a háztartásban együtt élő személyek (2) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakra eső jövedelmének és a háztartásban együtt élő személyek számának hányadosa.
d) háztartás: az egy lakásban együtt élő személyek közössége.
e) gyermekét egyedül nevelő szülő az, aki
ea) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
eb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy
ec) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató
legalább egy gyermekét egyedül neveli.
f) tartósan és súlyosan beteg személy az, aki
fa) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,
fb) a munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs szakigazgatási szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket,
fc) megváltozott munkaképességűek ellátásában, vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátásban részesül,
fd) fogyatékossági támogatásban részesül,
fe) vagy rokkantsági járadékban részesül, vagy
ff) emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után szülője vagy eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.
g) nyugdíjas személy: öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy özvegyi járadékban részesülő személy.
h) vagyonnak minősül:
ha) 1/2 tulajdoni hányadot meghaladó – haszonélvezettel nem terhelt – lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjoga,
hb) a mindenkori minimálbér bruttó összegének tizenötszörösét meghaladó értékű gépjármű, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű,
hc) a mindenkori minimálbér bruttó összegének ötszörösét meghaladó értékű készpénz vagy pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg, vagy
hd) a mindenkori minimálbér bruttó összegének ötszörösét meghaladó értékű ingóság.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra az a kérelmező
a) aki vagy a háztartásában élő más személy vagyonnal rendelkezik, vagy
b) akinek – érvényes részletfizetési megállapodás kivételével – lakbér-, vagy külön szolgáltatási díjhátraléka áll fenn.
(4) Nem vehető igénybe lakbértámogatás a költségelven és a piaci alapon bérbeadott lakásoknál.
12. § * (1) A lakbértámogatás mértéke:
a) egy fős háztartás esetében,
ha a háztartás egy főre jutó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének 40%-át nem haladja meg, a lakbér 67%-a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20%-ával csökken,
b) gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan súlyos beteg személy él, valamint olyan két fős háztartás esetén ahol mindkét személy nyugdíjas,
ha a háztartás egy főre jutó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének 30%-át nem haladja meg, a lakbér 67%-a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20%-ával csökken,
c) egyéb háztartás esetén,
ha a háztartás egy főre jutó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének 25%-át nem haladja meg, a lakbér 67%-a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20%-ával csökken,
de legalább bruttó 4.000,- Ft.
(2) Az előtakarékosság vállalásával bérbe adott lakások lakbértámogatásának mértéke a lakbér összegének 50%-a.
(3) A műteremlakásoknál a műszakilag elkülönülő rész alapterületére számított lakbérből a lakbértámogatás összege a lakbér 67%-a. A műteremlakás bérlője a lakás céljára szolgáló alapterület után, a rendelet 11. §-a alapján, a 12. § (1) bekezdésben foglalt mértékű lakbértámogatásra jogosult.
(4) Azok a nyugdíjasok házában lakó bérlők, akik a 11. §-ban foglalt jogosultsági feltételeknek nem felelnek meg, a lakbér 33,5%-ának megfelelő támogatásra jogosultak.
13. § (1) * A lakbértámogatásra vonatkozó kérelem a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél, valamint a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr telephelyén nyújtható be.
(1a) * A kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező és a vele egy háztartásban élő
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) lakó- vagy tartózkodási helyét, valamint
b) nyilatkozatot a kérelmező és a vele egy háztartásban élő tulajdonát képező ingatlanról és gépkocsiról.
(1b) * A kérelemhez mellékelendő a kérelmező és a vele egy háztartásban élő részéről, ha a kérelem elbírálásához szükséges:
a) igazolás a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről,
b) * a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági végzés vagy gyámhatósági határozat, valamint
c) * 30 napnál nem régebbi igazolás a 16. életévét betöltött, de 25. életévet még el nem ért, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint
d) * gépjármű forgalmi engedélyének másolata.
(1c) * Az (1b) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló nyugdíjszelvény, bankszámla kivonat,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
f) * tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, átvételi elismervény vagy nyilatkozat,
g) ösztöndíjról a középiskola, vagy a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom vagy
h) az a)–g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
(2) A kérelmek elbírálására a Polgármester jogosult.
(3) A lakbértámogatás számított mértékét a bérbeadó a havi esedékes számlában jóváírja.
(4) A lakbértámogatás a kérelmezőt, a kérelem benyújtását követő hónap 1-jétől illeti meg határozatlan időtartamra.
(5) *
(6) *
13/A. § (1) * A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeit - a 12. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott jogosultak kivételével - évente egy alkalommal felül kell vizsgálni.
(2) Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakbértámogatás mértéke emelkedik, akkor a változást a felülvizsgálati nyomtatvány benyújtása hónapjának első napjától kell érvényesíteni.
(3) Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakbértámogatás mértéke csökken, akkor a változást a határozathozatalt követő hónap első napjától kell érvényesíteni.
(4) Ha a lakbértámogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszűnik, akkor a lakbértámogatást a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(5) Ha a lakbértámogatásban részesülő a felülvizsgálati eljárásban nem működik együtt és ezzel nem teszi lehetővé a jogosultsági feltételek vizsgálatát, a lakbértámogatást a felülvizsgálatra előírt beérkezési határidő hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
13/B. § (1) * A lakbértámogatásban részesülő bérlő a lakáskörülményeiben, személyi adataiban, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban, a lakásban lakók számában vagy személyében beállt változásokat 15 napon belül köteles a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél bejelenteni.
(2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a lakbértámogatást a bejelentési kötelezettség határideje hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(3) A bejelentés alapján induló felülvizsgálati eljárás esetében is a 13/A § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
13/C–13/E. § *
14. § *
14/A. § *
14/B. § * A 2018. január 1-jét követően megszűnt lakásbérleti jogviszony esetén a jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő használati díj megállapítása során az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelet az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelet és a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-ával módosított 10. §-a alkalmazandó.
15. § A bérbeadó a lakbér és a külön szolgáltatás díjának változását, a fizetési kötelezettség időpontja előtt 30 nappal köteles a bérlővel írásban közölni.
16. § (1) E rendelet, a 4. sz. melléklet kivételével, 2004. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól, ill. a rendeletben külön meghatározott időponttól kell alkalmazni. A rendelet 4. sz. melléklete 2005. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet 3. számú melléklete 2005. június 30. napján hatályát veszti.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1998. (III. 1.), és az azt módosító 10/1998. (IV. 1.), 34/1998. (XII. 10.), valamint a 7/2000. (III. 15.) Ök. rendelet hatályát veszti.
16/A. § * „Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlői számára a veszélyhelyzetre tekintettel biztosított bérleti díjfizetési kedvezmény” című alcím, valamint a 14/A. § hatályát veszti a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel bevezetett veszélyhelyzet megszűnése szerinti hónap utolsó napjával.
17. § * E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
| Balogh József polgármester | Dr. Kovács Lajos jegyző |
Használati érték számítása:
HÉ1 x HÉ2 x HÉ3
10.000
| 1. | A lakás komfortfokozata | A lakás fűtési módja | HÉ1 | |
| 1.1.1. | Összkomfortos | egyedi központi fűtés | 100 | |
| 1.1.2. | Összkomfortos | egyedileg szabályozható távfűtés | 100 | |
| 1.1.3. | Összkomfortos | egyedileg nem szabályozható távfűtés | 95 | |
| 1.2.1. | Komfortos | gázfűtés, villamos fűtés | 90 | |
| 1.2.2. | Komfortos | nem gáz- vagy villamos fűtés | 80 | |
| 1.3. | Félkomfortos | 70 | ||
| 1.4. | Komfort nélküli | 60 | ||
| 1.5. | Szükséglakás | 30 | ||
| 2. | Az épület építési módja | Az épület felújítottsága | HÉ2 | |
| 2.1.1. | Hagyományos és blokkos épület | 1990 után épült vagy teljesen felújított | 100 | |
| 2.1.2. | Hagyományos és blokkos épület | 1990 után részlegesen felújított | 85 | |
| 2.1.3. | Hagyományos és blokkos épület | 1948–1990 között épült vagy teljesen felújított | 70 | |
| 2.1.4. | Hagyományos és blokkos épület | 1948 előtt épült | 40 | |
| 2.2.1. | Panelos épület | felújított | 100 | |
| 2.2.2. | Panelos épület | részlegesen felújított | 95 | |
| 2.2.3. | Panelos épület | nem felújított | 90 | |
| 3. | Lakóövezet városon belüli elhelyezkedése | HÉ3 | ||
| 3.1. | Belváros, Nádorváros I., Révfalu I. | 100 | ||
| 3.2. | Adyváros, Gyárváros, Jancsifalu, Marcalváros I., Marcalváros II., Révfalu II., Szabadhegy I. | 90 | ||
| 3.3. | Szabadhegy II., Sziget | 85 | ||
| 3.4. | Bácsa, Győrszentiván, Ménfőcsanak, Nádorváros II., Sárás, Újváros | 70 | ||
1. Adyváros
Mészáros L. u. – Fehérvári út – Szauter F. u. – Szent Imre út – Bartók B. út – Hermann O. u. – Tihanyi Á. út – Sport u. – Szabolcska M. – Mester u. által bezárt terület a Szent Imre út 45–53. sz. alatti épületek kivételével.
2. Bácsa
9030 postai irányítószámhoz tartozó terület.
3. Belváros
A Vas G. u. épületei kivételével a 9021–9022 postai irányítószámhoz tartozó terület, valamint a dr. Némethy E. sétány és a Ráth M. tér épületei.
4. Gyárváros
9027 postai irányítószámhoz tartozó terület, valamint a Vas G. u. épületei.
5. Győrszentiván
9011 postai irányítószámhoz tartozó terület.
6. Jancsifalu
Urbantsok u. – Ipar u. – Fehérvári út által bezárt terület.
7. Marcalváros I.
Mónus I. u. – Nagy Imre út – Szauter F. u. – Bakonyi út által bezárt terület.
8. Marcalváros II.
Illyés Gy. u. – Mécs L. u. – Pápai út által bezárt terület.
9. Ménfőcsanak
9012 postai irányítószámhoz tartozó terület
10. Nádorváros I.
Eszperantó u. – Tihanyi Á. út – Mészáros L. u. – Mester u. – Szabolcska M. u. – Sport u. – Tihanyi Á. út – Hermann O. u. – Verseny u. – Szigethy A. út – Szent Imre út – Mónus I. u. – Bakonyi út – Kert u. – Kálvária u. által bezárt terület, valamint a Szent Imre út 45–53. sz. alatti épület.
11. Nádorváros II.
Honvéd u. – Kálvária u. – Bakonyi út – Közép u. által bezárt terület.
12. Révfalu I.
Az Ady E. u., a Kálóczy tér, a Rónay J. u. épületei.
13. Révfalu II.
A Révfalu I. lakóövezethez tartozó terület kivételével a 9026 postai irányítószámhoz tartozó terület, valamint a Bácsai út 184. és a Votinszky u. épületei.
14. Sárás
9029 postai irányítószámhoz tartozó terület, a Bácsai út 184. és a Votinszky u. épületei kivételével.
15. Szabadhegy I.
9028 postai irányítószámhoz tartozó területen a József A. úttól északra fekvő terület, a Fehérvári út 100. sz. alatti épület kivételével
16. Szabadhegy II.
9028 postai irányítószámhoz tartozó területen a József A. út és az attól délre fekvő terület, valamint a Fehérvári út 100. és a Szent Imre út 108. sz. alatti épület.
17. Sziget
A Híd u. és a Bercsényi liget páros oldalának kivételével a Töltésszer u. – Híd u. – Bercsényi liget – Olimpia u. – Hajós A. u. által bezárt terület, valamint a Radnóti M. u. 41/A. sz. alatti épület.
18. Újváros
9025 postai irányítószámhoz tartozó terület; kivéve: a dr. Némethy E. sétány, a Ráth M. tér épületei és a Sziget lakóövezethez tartozó terület.
