8/2006. (II. 24.) Ök rendelet

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE 8/2006. (II. 24.) ÖK. RENDELETE A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: tv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyv.tv.), valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) *  E rendelet hatálya kiterjed:

a) A gyermekvédelmi ellátások tekintetében

aa) Győr Megyei Jogú Városban lakóhellyel rendelkező személyekre,

b) A szociális ellátások tekintetében

bb) az ápolási díj és az ápolási díjat kiegészítő átmeneti segély esetében a Győr Megyei Jogú Városban lakóhellyel rendelkező személyekre,

bc) a hajléktalanokra,

bd) a törvény 3. § (1) bekezdés b) - d) pontja, valamint a (2) - (3) bekezdése szerinti személyekre,

(2) E rendelet hatályára tekintet nélkül átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást kell biztosítani az arra rászorulóknak, ha ennek hiánya életét, testi épségét veszélyezteti.

2. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul.

(2) A kérelmet:

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) nyilatkozatot

aa) a Gyv.tv. által szabályozott ellátások esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókról,

ab) a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás, valamint a távhőszolgáltatási díjkompenzáció esetén az egy lakásban együtt élő személyekről,

ac) egyéb szociális ellátások esetén a lakásban együtt élő közeli hozzátartozókról, (továbbiakban: együtt élő személyek)

b) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításnál irányadó időszakra eső jövedelméről, (továbbiakban: családi jövedelem)

c) a gyermek elhelyezésére, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

d) igazolást a fizetett, illetve kapott tartásdíjról,

e) igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyáról,

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat

g) *  a Gyv.tv. által szabályozott ellátásoknál a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

h) *  a tv. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat

(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző

a) három hónap: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkezők esetében,

b) egy év: az egyéb jövedelemmel rendelkezők esetében.

(5) E rendelet alkalmazása szempontjából az egy főre jutó havi jövedelem a (4) bekezdésben megjelölt időszakra eső (3) bekezdés b) pontjában megjelölt családi jövedelem havi átlaga és a (3) bekezdés a) pontja szerinti együtt élő személyek számának hányadosa.

3. § (1) A polgármester közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik:

b) a tv. 17. § (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezés,

c) a tv. 17. § (8) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása, amennyiben a visszatérítési kötelezettség mértéke az egy havi ellátás összegét nem haladja meg,

d) az adósságkezelés során a hitelezőkkel történő szerződés megkötése,

e) e rendelet 19. § (4) bekezdésében foglalt megállapodás megkötése,

f) e rendelet III. fejezetében meghatározott jogosítványok.

(2) *  Az illetékes településrészi önkormányzat képviselő testülete közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik

a) az átmeneti segélyre,

b) a temetési segélyre

való jogosultság megállapítása a működési területen lakcímmel rendelkező kérelmezők esetében.

4. § (1) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

(2) Az ellátást igénylő személy, illetve család szociális körülményeit

a) első alkalommal történő igénylés esetén a lakásfenntartási támogatás és az ápolási díj megállapításához a kérelem benyújtását követően,

b) az ellátásban részesített igénylő esetén a lakásfenntartási támogatás megállapításához és az ápolási díj felülvizsgálatához két évente helyszíni szemle keretében kell megvizsgálni.

(3) * 

(4) * 

(5) A rendelet alkalmazásában gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő az, aki a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermekét(eit) egyedül neveli.

(6) A rendelet alkalmazásában tartósan és súlyosan beteg személy az, aki

a) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel, vagy

b) munkaképesség csökkenése legalább 67%-os, vagy

c) emelt összegű családi pótlékban részesül.

5. § Az a személy, aki a tv. 17. § (1) bekezdése, továbbá e rendelet 30. § (4) bekezdése alapján elrendelt visszatérítési kötelezettségének nem tett eleget, a tartozás fennállása alatt - kivéve, ha az engedélyezett részletfizetési kötelezettségét teljesíti - de legfeljebb a visszatérítésre megállapított határidőtől számított hat hónapig a következő ellátásokban nem részesülhet:

- átmeneti segély,

- kamatmentes kölcsön.

II. FEJEZET

RENDSZERES PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

A lakásfenntartási támogatás

7. § A tv. 38. § (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatáson, illetve a tv. 38. § (5) bekezdése szerinti adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatáson túl méltányosságból lakásfenntartási támogatásban (továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás) részesíthető az a) - b) pontban, valamint a 8. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy,

a) akinek a háztartásában együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 225 %-át, és

b) a lakás, illetve a lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásának a 8. § (1) bekezdése alapján számolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át.

8. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás havi költsége az elismert lakásnagyság és az 1m2-re jutó elismert költség szorzata.

(2) Az 1 m2-re jutó elismert havi költség összege, az éves központi költségvetésről szóló tv-ben meghatározott összeg 110%-a.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság

a) egy személy esetében legfeljebb 2 szobás,

b) kettő- négy személy esetében legfeljebb 3 szobás,

c) négy személy felett legfeljebb 20 m2/fő,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

E rendelet alkalmazásában szobának minősül a 9 m2-t meghaladó alapterületű lakószoba.

9. § A normatív lakásfenntartási támogatásban, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesülő személy számára méltányosságból helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás állapítható meg.

10. § (1) Nem állapítható meg helyi lakásfenntartási támogatás, illetve helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás a 7. § - 9. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén sem annak a személynek, akinek a saját vagy a háztartásában élő személyek tulajdonában

a) saját használaton kívüli lakóingatlan vagy üdülő - kivéve ha annak tulajdonjogát öröklés

jogcímén, haszonélvezettel terhelten szerezte és a haszonélvezet jelenleg is fennáll,

b) beépítetlen lakótelek,

c) beépítetlen üdülőtelek,

d) adófizetési kötelezettség alá eső gépjármű - kivéve, ha azt súlyos mozgáskorlátozottság, vagy egyéb, szakorvos által igazolt egészségkárosodás miatt használják - van.

(2) Nem állapítható meg helyi lakásfenntartási támogatás, illetve helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás annak a személynek sem, aki jogcím nélküli lakáshasználó.

11. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás mértékét e rendelet 1. sz. melléklet tartalmazza, melyet a közgyűlés minden év március 31-ig felülvizsgál.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás, illetve a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás összegét az - 1. sz. mellékletben megjelölt határokon belül - a kérelmező körülményeinek, szociális helyzetének mérlegelésével kell megállapítani úgy, hogy a helyi kiegészítő támogatás és a normatív lakásfenntartási támogatás együttes összege a mellékletben szereplő maximális összeget nem haladhatja meg.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás, illetve a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg egy éves időtartamra.

(4) *  Ha, a helyi lakásfenntartási támogatásban illetve a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatásban részesülő személy meghal, a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani.

(5) *  A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell - a 2. §-ban meghatározottakon kívül -

b) egy-egy, a fogyasztói számot tartalmazó közüzemi számlát.

12. § (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható

a) a lakbérhez, az albérleti díjhoz,

b) a közüzemi szolgáltatási díjhoz,

c) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztéséhez,

d) a saját tulajdonú lakás közös költségeihez,

e) a tüzelőanyag költségeihez.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsődlegesen a lakbér, a távhő, a vízdíj, a szemétszállítás díjának fedezésére, a fennmaradó részt pedig a kérelmező által megjelölt kiadásokhoz kell biztosítani.

(3) A lakásfenntartási támogatást:

a) a lakbér fizetéséhez a bérbe adóhoz, vagy lakossági folyószámlára,

b) közüzemi díj fizetéséhez, a közüzemi szolgáltató szervezethez, vagy lakossági folyószámlára,

c) közüzemi díjhátralék csökkentésére a közüzemi szolgáltató szervezethez,

d) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztéséhez a pénzintézethez,

e) egyéb esetben a jogosult kezéhez

kell - a (4) - (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - havonta átutalni.

(4) A hajléktalanok albérletben történő elhelyezkedésének elősegítéséhez a 11. § (2) bekezdése szerinti támogatás három havi összege legfeljebb egy alkalommal megelőlegezhető, melyet a Segítőház vezetője részére kell kiutalni.

(5) A 11. § (2) bekezdése szerinti támogatás évi összege

a) szilárd tüzelőanyaggal vagy olajjal fűtött lakásban élő kérelmező részére,

b) lakbér, illetve közüzemi díjhátralékkal rendelkező személy esetén a lakhatás megőrzése érdekében

egy összegben folyósítható.

Távhőszolgáltatási díjkompenzáció

13. § (1) Távhőszolgáltatási díjkompenzációra jogosult a három vagy több gyermeket nevelő család, amennyiben a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) A távhőszolgáltatási díjkompenzáció mértéke a hőszolgáltatási alapdíj 7 %-a, mely havonta a szolgáltató által kerül jóváírásra a jogosult számlájában.

(3) A szolgáltató részére a jóváírt kompenzáció összegét az önkormányzat évente egy alkalommal utalja át.

(4) A távhőszolgáltatási díjkompenzáció a beadást követő hónap első napjától 12 hónapra állapítható meg.

(5) A kérelemhez mellékelni kell - a 2. §-ban meghatározottakon kívül - egy távhőszolgáltatási díjról szóló számlát.

Ápolási díj

14. § (1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 685. § b)) aki

a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását ápolását végzi, és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 300%-át.

(2) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(3) Az ápolási díjra való jogosultságot legalább két évente felül kell vizsgálni.

(4) *  Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek

Gyógyszertámogatás

15. § * 

16. § * 

17. § * 

18. § * 

Rendszeres szociális segély

19. § (1) A tv. 37/A. § (1) b) pontjában megjelölt személy (továbbiakban: nem foglalkoztatott) részére megállapított rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles.

(2) Az együttműködési kötelezettség

a) a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban az önkormányzattal, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szervvel

áll fenn.

(3) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítására a Családsegítő Szolgálatot jelöli ki.

(4) *  A beilleszkedési program biztosítása érdekében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megállapodást köt a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központ (továbbiakban: Munkaügyi Központ).

20. § A tv. 37/D. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség tartalmi elemein túl a nem foglalkoztatott köteles

a) a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben megjelenni a Családsegítő Szolgálatnál,

b) a Családsegítő Szolgálattal való folyamatos együttműködés keretében a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban, de legalább kettő havonta megjelenni az intézményben.

21. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó , beilleszkedést segítő programok típusai:

a) támogatással az elsődleges munkaerőpiaci környezetben elhelyezhető nem foglalkoztatottak számára a Munkaügyi Központtal való együttműködés, valamint az általuk működtetett szolgáltatások igénybevétele,

b) egészségkárosodott nem foglalkoztatott személyek számára készség-, képességvizsgálatra épülő képzés, átképzés,

c) pszichoszociális hátránnyal küzdő nem foglalkoztatott személyek számára hiányfeltáró, hiánypótló képzések, motivációs-, orientációs tréningek, reintegrációs foglalkozások.

(2) A típusokon belül a foglalkozások tartalmát, követelményrendszerét a Családsegítő Szolgálat határozza meg.

22. § (1) *  Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül a tv. 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetein túl

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatakor a szükséges nyomtatványt és az igazolásokat nem csatolja,

b) *  az előírt időpontban nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál, - és amennyiben a beilleszkedést segítő programban vállalta - a Munkaügyi Központban,

c) együtt nem működésével meghiúsítja a beilleszkedését segítő program kidolgozását.

d) *  a közcélú foglalkoztatást a munkáltató a próbaidő alatt a munkavállaló hibájából

szüntette meg.

(2) *  Az együttműködési kötelezettség megszegésének az (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli esetei, az együttműködés megszegésének minősülnek.

23. § (1) *  Az együttműködési kötelezettség megszegését, illetve súlyos megszegését a Családsegítő Szolgálat haladéktalanul jelzi a jogosultságot megállapító szervnek.

(2) *  A jogosultságot megállapító szerv a jelzés alapján

a) az együttműködési kötelezettség megszegése esetén hat hónap időtartamig a segély összegét 75 %-os mértékben folyósítja,

b) az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt megszegése, illetve az együttműködési kötelezettség 22. § szerinti súlyos megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt megszünteti.

NEM RENDSZERES PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

Átmeneti segély

24. § (1) Átmeneti segélyben az a rászorult személy részesíthető, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg :

a) családban élők, illetve családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át,

c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Ápolási díj mellett, kérelemre kiegészítő átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ápolási díj és az átmeneti segély havi együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át.

(3) Az ápolási díjat kiegészítő átmeneti segélyt az ápolt elhalálozása esetén az elhalálozás napjával kell megszüntetni.

25. § (1) *  Egy naptári évben az a személy, és/vagy a vele együtt élő, aki

lakásfenntartási támogatásban, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban, ápolási díjat kiegészítő átmeneti segélyben, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, (továbbiakban: rendszeres támogatások) nem részesül, legfeljebb hat alkalommal kaphat átmeneti szociális segélyt, melynek együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) Egy naptári évben a folyósítás időtartama alatt legfeljebb négy alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a személy és/vagy a vele együtt élő, aki

a) a tv. 37/A. § (1) a) és b) pontja alapján rendszeres szociális segélyben,

b) a tv. 32/B. § (1) - (3) bekezdése alapján időskorúak járadékában részesül.

(3) *  Aki rendszeres támogatásban nem, de két alkalommal rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül, legfeljebb négy alkalommal kaphat átmeneti segélyt, melynek együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(4) Egy naptári évben a folyósítás időtartama alatt legfeljebb két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a személy és/vagy a vele együtt élő, aki:

a) lakásfenntartási támogatásban,

b) kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban,

c) * 

d) a 24. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő átmeneti segélyben,

részesül.

(5) Egy naptári évben a folyósítás időtartama alatt legfeljebb egy alkalommal kaphat átmeneti segélyt az a személy, és/vagy a vele együtt élő, aki két vagy több rendszeres támogatási formában részesül.

(6) A kamatmentes kölcsönben részesülő személy és/vagy a vele együtt élő a törlesztés időtartama alatt átmeneti segélyt nem kaphat.

26. § (1) Az átmeneti segély alkalmanként megállapítható összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A lakásfenntartási költségek enyhítésére adott átmeneti segélyt a 12. §-ban foglaltaknak megfelelően kell folyósítani.

27. § (1) *  Az a személy, aki(nek)

a) a 25. § (1) bekezdésében meghatározott alkalommal már részesült átmeneti segélyben, vagy

b) az egy főre jutó havi jövedelme a 24. §-ban meghatározott mértéket meghaladja és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,

(2) *  Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság az (1) bekezdés szerinti hatáskörében az a)c) pontban megjelölt esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszereséig terjedő összegű átmeneti segélyt állapíthat meg.

(3) *  Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság legfeljebb hat hónapos időtartamra - mely egy ízben legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható - átmeneti segélyt állapíthat meg annak a személynek, aki háztartásában olyan 25 évnél fiatalabb, halmozottan fogyatékos személyt nevel, aki fogyatékosok nappali ellátásának keretein belül - szakorvosi igazolás alapján - , nem gondozható és a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogosultság esetén az átmeneti szociális segély havi mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-50%-a.

(5) *  A (3) bekezdés szerinti jogosultság esetén a kérelem elbírálásához az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által végzett környezettanulmány szükséges.

(6) A támogatás a (3) bekezdésben megjelölt időtartamra három évenként egy alkalommal biztosítható.

Kamatmentes kölcsön

28. § (1) A lakás karbantartási és felújítási költségeihez - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) családban élők, illetve a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban élő egyedülállók esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át,

b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan család esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan és

súlyosan beteg személy él: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

c) egyedülélő személy esetén: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át.

(2) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez a lakás karbantartási, illetve a felújítási költségekről költségvetést kell csatolni.

(3) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege legfeljebb 150.000,- Ft lehet - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.

29. § (1) A saját vagy a család létfenntartását jelentősen megnehezítő élethelyzetbe került személy részére is biztosítható kamatmentes kölcsön, amennyiben a 28. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A kölcsönt - melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladhatja meg - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

30. § (1) A kérelem elbírálása során kérelmező szociális körülményeit helyszíni szemle keretében kell megvizsgálni.

(2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb öt évenként egy alkalommal biztosítható.

(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésére legfeljebb három havi halasztás engedélyezhető.

(4) Kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén a jogosult a kölcsön, illetve hátralékos összege, valamint annak a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszafizetésére kötelezhető.

31. § *  A kamatmentes kölcsön nyújtása, a visszatérítésre kötelezés, valamint a fizetési halasztás engedélyezése az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik.

Temetési segély

32. § (1) Temetési segély, a temetést követő 6 hónapon belül a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy részére az ott megjelölt összegben állapítható meg.

(2) A temetési segély összege, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg :

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át: a legolcsóbb temetés költségének 10 - 50%-a,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át: a legolcsóbb temetés költségének 10 - 35%-a,

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át: a legolcsóbb temetés költségének 10 - 30%-a.

(3) A legolcsóbb temetés költségét a rendelet 2. sz. melléklete állapítja meg, melyet a közgyűlés minden év március 31-ig felülvizsgál.

TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Átmeneti segély

33. § E rendelet 24-27. §-aiban szabályozott átmeneti segély természetben is nyújtható, melynek formái:

- tankönyv, illetve füzetcsomag,

- tartós élelmiszer és ruházat, kedvezményes szolgáltatások.

Méltányossági közgyógyellátás

34. § (1) *  A tv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú, illetve a tv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátáson túl, szociálisan rászorultnak kell tekinteni és közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(2) * 

(3) * 

Adósságkezelési szolgáltatás

35. § Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

36. § Az adósságcsökkentési támogatás a lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, mely a felhalmozódott hátralékok kezelésével valósul meg.

37. § Adósságcsökkentési támogatásra jogosult - az (1) - (5) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén - a kérelmező, amennyiben:

(2) adóssága

a) meghaladja az 50.000 Ft-ot, és az adósságok jogosultjának valamelyikénél fennálló hátraléka legalább hat havi, vagy

b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

(3) aki(k)

a) egy személy esetén legfeljebb 2 szobás,

b) kettő-négy személy esetében legfeljebb 3 szobás,

c) négy személy felett legfeljebb 20 m2/fő nagyságú lakásban lakik(nak),

(4) vállalja a legalább 25%-os önrész megfizetését,

(5) vállalja az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést.

38. § Nem állapítható meg adósságcsökkentési támogatás a 10. §-ban foglaltak fennállása esetén.

39. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300.000,-Ft.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke maximum az adóst terhelő hátralék legfeljebb 75 %-a, melynek összege nem haladhatja meg a 200.000,-Ft-ot.

(3) *  Az adósságcsökkentési támogatás a tv. 55. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt a folyósítás és az adós részletfizetési kötelezettsége - a tanácsadó javaslata alapján -,legfeljebb három hónap időtartamra felfüggeszthető.

40. § E rendelet alkalmazása során adósságnak minősül:

a) vezetékes gázdíjtartozás

b) áramdíjtartozás

c) táv-hőszolgáltatási díjtartozás

d) víz- és csatorna használati díjtartozás

e) szemétszállítási díjtartozás,

f) központi fűtési díjtartozás

g) közös költség hátralék,

h) lakbérhátralék,

i) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék

amennyiben az Önkormányzat és az adósság jogosultja együttműködési megállapodást köt.

41. § Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére az adósságkezelés időtartamára, lakásfenntartási támogatást kell megállapítani.

42. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja.

(2) Az adós köteles

a) az adósságcsökkentési támogatási kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban , és

b) *  az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt, és

c) *  az adósságcsökkentési támogatás folyósítását követő 3 hónapos utánkövetői időszakban

az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(3) Az együttműködési kötelezettség az adós és az adósságkezelési tanácsadó között létrejövő együttműködési megállapodásban foglaltak betartását jelenti.

43. § (1) A kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon az adósságkezelési tanácsadónál nyújtható be.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a 2. § (2) bekezdésén túl

a) lakáshasználat jogcímét igazoló okirat másolatát - a tulajdoni lap és az önkormányzati bérlakás bérleti szerződésének kivételével - ,

b) a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében, közös nyilatkozatot arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,

c) kérelmező nyilatkozatát az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről és a vállalt legalább 25 %-os önrész megfizetéséről, annak időtartamáról,

d) az adósság jogosultja igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról,

e) vagyonnyilatkozatot.

(3) A kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani. A jogosultság a beadást követő hónap első napjától áll fenn.

(4) *  A támogatás folyósítása az adósság jogosultja és az adós között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követően minden hónap 5-ig esedékes az adósság jogosultjához.

44. § A támogatást meg kell szüntetni, amennyiben az adós:

(1) a közte és a tanácsadó között létrejött megállapodásban rögzítettek szerinti együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

(2) az adósságcsökkentési támogatás részletfizetésének, illetve

(3) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.

45. § *  Az adósságcsökkentési támogatás lejártát követően - ugyan annál az adósság jogosultjánál fennálló hátralékra - újbóli támogatás egy éven belül nem állapítható meg.

III. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK ÉS GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS

46. § Az Önkormányzat intézményeiben biztosított személyes gondoskodás formái:

a) az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény keretében:

aa) ápolás, gondozás, idősek otthona(i)

ab) területi gondozóhálózat: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés,

nappali ellátás: idősek klubja(i), értelmi fogyatékosok napközi otthona,

ac) *  átmeneti elhelyezés: időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza

b) az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat keretében:

gyermekek napközbeni ellátása

c) Családsegítő Szolgálat keretében:

ca) családsegítés,

cb) Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai,

d) Hajléktalanokat Segítő Szolgálat keretében:

da) átmeneti ellátás: Segítőház, éjjeli menedékhely

db) nappali ellátás: nappali melegedő,

dc) étkeztetés, népkonyha,

dd) ápolás, gondozás: Hajléktalanok Otthona

de) rehabilitáció: Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona

e) óvodai és napközi otthoni hálózatának keretében:

gyermekek napközbeni ellátása

f) Anya-Csecsemő és Gyermekotthon keretében: gyermekvédelmi szakellátás

fa) gyermekotthon

fb) koruk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek gyermekotthona

g) ellátási szerződés alapján:

ga) gyermekek és családok átmeneti ellátása,

47. § Étkeztetés biztosítható annak a szociálisan rászorult személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a:

a) családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül álló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

48. § (1) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a 46. § a.), b.), d) pontjaiban (kivéve a 46. § aa) pontját) felsorolt ellátásoknál az intézményvezetőhöz kell benyújtani.

(2) A jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet a 46. § aa) pontjában jelzett ellátásnál a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályához kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásba vételről, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, továbbá az ellátás megszüntetéséről a 46. § ab), ac), b), da), db), dc) pontokban felsorolt ellátásoknál az intézményvezető dönt.

(4) *  Az ellátásra való jogosultság megállapításáról, felülvizsgálatáról az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, az ellátás megszüntetéséről:

a) a 46. § aa) pontban jelzett ellátásoknál a polgármester,

49. § (1) * 

(2) *  A tartós bentlakásos intézmények esetében a soron kívül beutaltak elhelyezéséről döntő bizottság tagja a fenntartó képviseletében az Népjóléti Osztály vezetője vagy helyettesítésével megbízott személy.

(3) A szakmai munka eredményességéről készült intézményi értékelést a Szociális Bizottság évente egy alkalommal a közgyűlés elé terjeszti.

50. § Az intézményvezető a kérelmezőt külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti, ha a késedelem életének vagy testi épségének veszélyeztetésével járna. Az ellátás időtartama 30 napot nem haladhatja meg.

51. § (1) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 3. számú, a személyi térítési díj megállapításakor adható kedvezmény mértékét a 4. számú melléklet állapítja meg, melyet a közgyűlés minden év március 31-ig és október 31-ig felülvizsgálhat.

(2) A személyi térítési díjat a 46. § aa), ac), da), dd), de) pontokban felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében tárgyhónapban előre kell megfizetni.

(4) *  A polgármester a személyi térítési díjakat - kérelemre - csökkentheti, vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett

a) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, és

b) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

ba) a 46. § a), da), db), dc) pontban felsorolt ellátásoknál a nyugdíjminimum 200%-át,

bb) a Hajléktalanok Otthonában ellátottak esetében a nyugdíjminimum 150%-át,

bc) a Hajléktalanok Rehabilitációs Otthonában ellátottak esetében a nyugdíjminimum 125%-át.

52. § A jövedelemmel nem rendelkező hajléktalanok étkeztetése a Népkonyhán történik.

53. § (1) Az Önkormányzat, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A kerekasztal tagjai - a szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül - a városban működő, szociális képzést folytató felsőoktatási intézmények képviselői, és a Szociális Intézmények Vezetői Klubjának képviselője.

(3) A polgármester a kerekasztalt évente legalább egy alkalommal köteles összehívni.

IV. FEJEZET

A GYERMEKEK VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

54. §  * 

Gyermekétkeztetés

55. § (1) E rendelet 3. sz. melléklet 3. pontjában, valamint az 5. sz. mellékletben megállapított gyermekétkeztetési intézményi térítési díjból az a gyermek, illetve az a l8. évét betöltött középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét: 80%-os kedvezményben,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át: 50%-os kedvezményben

részesülhet

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az abban foglalt kedvezmény mértékéig kiegészítést kaphatnak azok a gyermekek, akik a Gyv. tv. 148. § (5) bekezdése alapján normatív kedvezményben részesülnek.

56. § A térítési díj kedvezmény 55. § szerinti jogosultság fennállása esetén

a) amennyiben a kérelmet szeptember 1. napját megelőzően nyújtották be

aa) a bölcsődékben, óvodákban szeptember 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakra,

ab) az iskolákban a tanévkezdés napjától június 30-ig terjedő időszakra,

b) amennyiben a kérelmet szeptember 1. után nyújtották be, a beadást követő hónap első napjától az a) pontban megjelölt időpontig.

c) A nyári napközi, illetve a nyári napközis tábor időtartamára

állapítható meg.

57. § Meg kell szüntetni a térítési díjkedvezményt, ha

a) a megállapítás alapját képező feltételek megváltoztak,

b) a szülő a térítési díjat egyszeri felszólítás ellenére sem fizeti be.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

58. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülhet évente két alkalommal az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként megállapított összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át.

Hatálybaléptető rendelkezés

59. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 3. sz. és 5. sz. melléklete április 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 22/2003. (VI. 10.) Ök. rendelet - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével.

(4) A 22/2003. (VI. 10.) Ök. rendelet 3. sz. és 5. sz. melléklete 2006. március 31-én veszti hatályát.

Balogh József

polgármester

Dr. Kovács Lajos

jegyző

1. sz. Melléklet

2006.március 1-jétől

A lakásfenntartási támogatás mértéke havi 2500 - 8000 Ft.

2. sz. Melléklet

2006. március 1-jétől

2006. évben a R. 32. § szempontjából a legolcsóbb temetés költsége: 120.000,- Ft.

Százalékos arányok alapján:

10 - 50%-nál 12.000,- Ft - 60.000,- Ft

10 - 35%-nál 12.000,- Ft - 42.000,- Ft

10 - 30%-nál 12.000,- Ft - 36.000,- Ft

temetési segély adható.

3. sz. Melléklet * 

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJA 2007. ÁPRILIS 1-JÉTŐL

1. Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény

a) Bentlakásos szociális intézményben az intézményi térítési díj telephelyenként:

Apáca utca 1800 Ft/nap 54.000 Ft/fő/hó
Kálóczy tér 1500 Ft/nap 45.000 Ft//fő/hó
Mohi utca 1550 Ft/nap 46.500 Ft/fő/hó
Cuha út 1750 Ft/nap 52.500 Ft/fő/hó

b) Az Apáca utcai telephelyen, átlagot jóval meghaladó intézményi ellátást

nyújtó bentlakásos intézmény egyszeri hozzájárulás összege személyenként:

800.000 Ft

c) Átmeneti Gondozóház 1750 Ft/fő/nap 52.500 Ft/fő/hó

d) Házi segítségnyújtás 297 Ft/óra

e) Étkeztetés (ebéd.) 342 Ft/adag

Étkeztetés, házhozszállítás 65 Ft/alkalom

f) Idősek Klubja

/reggeli, ebéd, vacsora/ 776 Ft/nap

reggeli: 150 Ft/nap

ebéd: 342 Ft/nap

vacsora: 284 Ft/nap

g) Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona

/tízórai, ebéd, uzsonna/ 672 Ft/nap

i) *  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 5.520 Ft/év.

2. Hajléktalanokat Segítő Szolgálat

a) Átmeneti szállás 350 Ft/nap

b) Hajléktalanok Otthona 930 Ft/nap 27.900 Ft/hó

c) Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona

830 Ft/nap 24.900 Ft/hó

d) Étkeztetés (ebéd.) 374 Ft/nap

3. Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat

Bölcsődék 267 Ft/nap

Az intézményi térítési díjak összege ÁFÁ-t nem tartalmaz. A személyi térítési díj megállapításánál az 1993. évi III. törvény, valamint az Általános Forgalmi Adóról szóló előírások az irányadók.

4. sz. Melléklet * 

Személyi Térítési Díj Megállapításakor Adható Kedvezmény Mértéke A Házi Segítségnyújtás, Az Étkeztetés, Az Étel Lakásra Történő Kiszállítása És Idősek Klubjában Ellátottak Esetében 2006. Március 1-Jétől

Az ellátásban részesülő átlagjövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában Kedvezmény mértéke
100 % alatt 100%
100 % - 110 %-ig 90%
110 % - 120 %-ig 80%
120 % - 130%-ig 70%
130 % - 140 %-ig 60%
140 % - 150 %-ig 50%
150 % - 160 %-ig 40%
160 % - 170 %-ig 30%
170 % - 180 %-ig 20%
180 % - 200 %-ig 10%

5. sz. Melléklet * 

Saját főzőkonyhával rendelkező, valamint vásárolt élelmezés esetén alkalmazandó térítési díjak 2007. április 1-jétől

Ellátási forma Térítési díj (Ft / adag)
Óvoda
Egész nap 220
Csak ebéd 138
Általános iskola
Napközi 315
Csak ebéd 194
Tízórai 70
Uzsonna 51
Középiskola
Egész nap 433
Csak ebéd 206
Reggeli 90
Vacsora 137
Gyermektábor
Reggeli 125
Ebéd 198
Uzsonna 99
Vacsora 139
A fenti térítési díj nem tartalmazza a kiszámlázott ÁFA összegét !

6a. sz. Melléklet * 

6b. sz. Melléklet * 

6c. sz. Melléklet * 

6d. sz. Melléklet * 

6e. sz. Melléklet * 

6f. sz. Melléklet * 

6g. sz. Melléklet * 

Kapcsolódó előterjesztés 8/2006. (II. 23.) Ök előterjesztés

Kapcsolódó jegyzőkönyv 4/2006. (II. 23.) Kgy jegyzőkönyv