19/2016. (VI. 24.) önkormányzati rendelet

a távhőszolgáltatásról

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 10. §-ában biztosított jogkörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Győr-Moson-Sopron Megyei Érdekképviseleti Szerve, a LABE Lakásbérlők és Lakók Egyesülete, valamint az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználóra, díjfizetőre és az őket távhővel ellátó távhőszolgáltatóra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fűtési hőcserélő blokk: a hőközpontban a primer hőhordozóból fűtési melegvizet előállító, azt szállító és szabályozó készülékek (fűtési hőcserélő, keringtető szivattyú, szabályozó és szakaszoló szerelvények és az ezeket összekötő csővezetékek) együttműködő rendszere.

2. Fűtött helyiség: az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja a műszaki tervben meghatározott hőmérsékletet.

3. Hőközponti átadó blokk: a hőközpontban a primer hőhordozó közeg fogadására és mérésére szolgáló technológiai berendezéseket (főelzáró, finomszűrő, térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó szelep, hőmennyiségmérő, nyomás- és hőmérsékletellenőrző műszerek) tartalmazó egység.

4. Közös helyiség: a fizetendő díj alkalmazása szempontjából lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség, valamint a közös használatra szolgáló terület.

5. Távhővel ellátott épület: az egy felhasználói hőközpontból ellátott épület vagy szolgáltatói hőközpontból történő távhőszolgáltatás esetén egy hőfogadó állomásról ellátott épületegység.

6. Vételezési hely:

a) lakossági felhasználó vagy díjfizető esetén az épületen belül elhelyezkedő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint

b) egyéb felhasználó vagy díjfizető esetén a felhasználó vagy díjfizető tulajdonában lévő épület, vagy több tulajdonos vagy használó esetén a tulajdonosok vagy használók birtokában lévő épületrészek.

II. Fejezet

Különös rendelkezések

3. A távhőrendszer működtetése

3. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kér. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a hőtermelői, a gerinc- és elosztóvezetéki, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési és bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok - beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is - létesítési és bővítési költségeit.

(2) A csatlakozási díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A távhőszolgátató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, vagy annak összegét mérsékelheti.

4. A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályai

4. § (1) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ) tartalmazza.

(2) A különböző közszolgáltatási szerződések tartalmára a TKSZ előírásai és a távhőszolgáltató Üzletszabályzatában meghatározottak az irányadóak.

(3) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályait az Üzletszabályzat tartalmazza.

5. § (1) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető a távhőszolgáltatás minden területén - a tőle elvárható mértékig - együttműködik és egymást kölcsönösen tájékoztatja a szolgáltatással, annak igénybevételével, valamint a szolgáltatás ellenértékének elszámolásával kapcsolatos kérdésben.

(2) A felhasználó személyében bekövetkező változás bejelentése minden olyan adatot tartalmaz, amely egyrészt a felhasználók azonosítását, másrészt a távhőszolgáltatás szükséges elszámolását lehetővé teszi, továbbá a közszolgáltatási szerződés tervezet elkészítésére alkalmas.

(3) A díjfizető személyében bekövetkező változás bejelentésére a TKSZ és a távhőszolgáltató Üzletszabályzata szerint kerül sor. Ha az ennek megfelelő bejelentés a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül megtörténik, akkor a távhőszolgáltató a tényleges díjfizető változás napjának megfelelően szerepelteti a változást a nyilvántartásaiban. Amennyiben a változás bejelentés ideje a tényleges díjfizető változás idejét 15 nappal meghaladja, akkor a távhőszolgáltató a bejelentés napját tekinti a díjfizető változás napjának, és ezzel a nappal szerepelteti a változást nyilvántartásaiban, továbbá ettől a naptól számol el a szolgáltatásokkal a régi és az új díjfizetővel.

(4) Amennyiben csak az egyik (vagy a régi, vagy az új) díjfizető jelenti be a (3) bekezdés szerint a díjfizető személyében bekövetkezett változást, akkor a változás ténye hitelt érdemlő módon (adásvételi szerződés, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás esetén bérleti szerződés, csereszerződés) bizonyítandó, továbbá a 8. § (2) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezők esetében a (5) bekezdés szerinti elszámoláshoz a régi és az új díjfizető által elismert melegvíz mérési adatnak is rendelkezésre kell állni.

(5) Ha a 20. § (1) bekezdése alapján a távhődíjak kiegyenlítése külön-külön épületrészenként történik, akkor díjfizető változás esetén a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik mindaddig, amíg azt nem módosítják. A díjak megosztását az alapdíj, fűtési idényben a fűtési hődíj, valamint a 8. § (2) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkező díjfizetők használati melegvíz hődíja és vízdíja vonatkozásában is napra arányosítva a távhőszolgáltató elvégzi, míg a 8. § (2) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezők esetében melegvíz hődíját és a vízdíját a régi és az új díjfizető által is elismert mérési adat alapján, az elszámolási időszakon belül a távhőszolgáltató megosztja.

5. A hőmennyiségmérés helye

6. § (1) Forróvíz hőhordozó esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson méri és számolja el.

(2) Ha a szolgáltatói hőközpontban több fűtési hőcserélő blokk van, akkor a fűtési célú hőenergia további mérésére van lehetőség a fűtési hőcserélő blokkon, primer oldalon.

(3) A hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a szolgáltatói hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség.

(4) Épületrészenkénti hőmennyiségmérésre - távhőszolgáltatóval történt egyeztetést követően - akkor van lehetőség, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják. Az épületrészenként felszerelt hőmennyiségmérők a hőközponti vagy hőfogadói mérő költségmegosztó mérői. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja - eltérő megállapodás hiányában - a hőközpontban mért hőmennyiség.

7. § Gőz hőhordozó esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a távhőtermelő létesítményben megmért gőzmennyiség és hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott, és a távhőtermelő létesítményben megmért csapadékvíz-mennyiség és hőtartalma szorzatának különbségéből állapítja meg.

8. § (1) A lakóépületet is ellátó hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz-mennyiségnek a mérése a hőközpontba beépített, a helyi víziközmű- szolgáltató tulajdonában levő főmérővel történik.

(2) A melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon

a) az épület hőfogadójában vagy

b) épületrészenként

van lehetőség.

(3) A melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé.

9. § (1) Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2) A felhasználó vagy a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő a mérésügyi hatóság jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy a számla utólagos korrekcióját a mérésügyi hatóság jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató az utolsó elszámolási időszakra végzi el. Ebben az esetben a szállítás és a hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli.

10. § (1) Az elszámolási mérő meghibásodása esetén annak megjavíttatása, a mérő vonatkozó előírások szerinti időszakos vagy rendkívüli hitelesíttetése az elszámolási mérő tulajdonosának a feladata. A javítás és a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről gondoskodik.

(2) A 8. § (2) bekezdés szerinti melegvíz-mérő esetén, ha

a) az időszakos hitelesíttetést a felhasználó vagy a díjfizető elmulasztotta, vagy

b) a méretlen időszak a 30 napot mégis meghaladja, akkor a 30. nap után

a hiteles mérési feltételek helyreállításáig a felhasználó vagy a díjfizető melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználónak vagy díjfizetőnek tekintendő.

(3) A 6. § és a 7. § szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, továbbá a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyisége az előző év azonos időszakában mért hőmennyiség azonos szolgáltatási körülményekre történő korrekciójával kerül meghatározásra. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.

(4) A 8. § (2) bekezdés szerinti melegvíz-mérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyisége az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kerül meghatározásra.

11. § A felhasználó, a díjfizető, valamint a távhőszolgáltató biztosítja az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését és fenntartását.

6. Alkalmazott díjak

12. § A felhasználó vagy a díjfizető a távhőszolgáltatásért hődíjat, alapdíjat és gőz hőhordozó esetén ezen kívül csapadékvíz díjat fizet.

13. § A hődíj a mért hőmennyiség (GJ), valamint a használati melegvíz-mennyiség (m3) után fizetendő.

14. § (1) Az alapdíj éves díj.

(2) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában van (hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás), akkor a felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év).

(3) Ha a hőközpont a távhőszolgáltató tulajdonában van (hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás), akkor a felhasználó vagy a díjfizető az alapdíjat a távhőszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződésben meghatározott a tulajdonában vagy a használatában álló helyiségek fűtött légtérfogata alapján, az igénybe vett szolgáltatás fajtája szerint fizeti meg (Ft/légm3/év).

15. § A használati melegvíz vízdíját a távhőszolgáltató a melegvíz hődíjától elkülönítetten, a mindenkor érvényes vízdíjjal számlázza tovább. A használati melegvíz csatorna- és vízterhelési díját a helyi víziközmű-szolgáltató számlázza a felhasználó vagy a díjfizető felé.

16. § A szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál az épületek műszaki terveinek adatai veendők figyelembe. A fűtött légtérfogat a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (lakás esetében legfeljebb 3,0 m) szorzataként határozandó meg. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért terület, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrész veendő számításba. Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában a műszaki tervben meghatározott hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-a veendő számításba.

7. Díjfizetés

17. § (1) Lakossági célú távhőszolgáltatási díj alkalmazandó a távhővel ellátott lakóépületben, a vegyes célra használt épületben lévő lakásra, valamint e lakásokhoz funkcionálisan kapcsolódó épületrészekre, különösen a közös helyiségre, garázsra.

(2) Nem lakossági (egyéb) célú távhőszolgáltatási díj alkalmazandó az (1) bekezdésben nem említett távhővel ellátott épületre, épületrészre, kivéve a külön kezelt intézmény által használt épületet, épületrészt.

(3) Külön kezelt intézmény célú távhőszolgáltatási díj alkalmazandó a külön kezelt intézmény által használt távhővel ellátott épületre és épületrészre.

18. § A felhasználó tulajdonában levő hőközpontról ellátott felhasználó a 14. § (2) bekezdése szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban, a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hődíjat a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

19. § A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott felhasználó vagy díjfizető

a) a 14. § (3) bekezdése szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban,

b) a fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját (a továbbiakban: fűtési hődíj) - egyéb megállapodás hiányában - a 22. § szerint, valamint

c) a melegvíz hődíját és vízdíját a 23. § szerint

fizeti meg.

20. § (1) A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott épület esetén a távhődíjak kiegyenlítése történhet együttesen vagy külön-külön épületrészenként. A díjfizetésre vonatkozó megállapodás a közszolgáltatási szerződésben rögzítendő.

(2) A felhasználó és távhőszolgáltató megállapodásának hiányában a díjfizetésre a 21-23. § előírásai alkalmazandók.

(3) Az épületrészekre felosztott számla további bontása még akkor sem lehetséges, ha annak több tulajdonosa van. Ilyenkor a díjfizető a tulajdonostársak megegyezése alapján megjelölt tulajdonos, megegyezés hiányában pedig a tulajdoni lapon első helyen feltüntetett tulajdonos.

21. § A felhasználó vagy a díjfizető a tulajdonában vagy a használatában levő helyiségek fűtött légtérfogata után, az igénybe vett szolgáltatás szerint a fűtési alapdíj (Ft/légm3/év), valamint melegvíz-alapdíj (Ft/légm3/év) 1/12-ed részét a tárgyhóban fizeti meg.

22. § (1) A fűtési hődíjat a felhasználó vagy a díjfizető havonta utólag, a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

(2) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

a) a csak fűtési hőigényeket kielégítő hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség, vagy

b) a használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség, valamint a 8. § (1) bekezdése szerint megmért vízmennyiség és a melegvíz-készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználása szorzatának a különbsége. A melegvíz-készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználása a 2. mellékletben kerül meghatározásra.

(3) A fűtési célú hőfelhasználás a fűtési hőcserélő blokkokra vagy hőfogadókba elhelyezett hőmennyiségmérőkkel tovább bontható.

(4) Ha a hőközpontról (fűtési hőcserélő blokkról) ellátott valamennyi hőfogadóba költségmegosztó mérő kerül beépítésre, akkor a hőközponti főmérő (fűtési hőcserélő blokkon lévő mérő) és a hőfogadói költségmegosztó mérők által mért értékek összegének különbsége fogyasztásarányosan kerül az elszámolásnál figyelembevételre.

(5) A távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan a (2)-(4) bekezdés szerinti fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a tulajdonukban, használatukban lévő helyiségek fűtött légtérfogatának arányában osztja szét úgy, hogy az eredeti rendeltetésük szerint használt közös helyiségek fűtött légtérfogata 60%-kal, a garázsok fűtött légtérfogata 50%-kal kerül figyelembevételre.

23. § (1) A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját (a továbbiakban: melegvíz-hődíj), valamint a vízdíjat a felhasználó vagy a díjfizető a (2)-(3) bekezdésben írtak szerint fizeti meg.

(2) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a 8. § (2) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezik, akkor a melegvíz-fogyasztás a mért mennyiség (m3) alapján hathónaponként kerül elszámolásra. Két elszámolás között a felhasználó vagy a díjfizető havonként az előző, már elszámolt időszakok átlagfogyasztása, de minimum 1 m3 után részfizetést teljesít. Új mért felhasználó vagy díjfizető esetén a részfizetés alapja a távhőszolgáltató Üzletszabályzata szerint kerül megállapításra. Részfizetésként az elszámolási időszakban megfizetett és a mért fogyasztás szerinti melegvíz-hődíj, valamint vízdíj különbözetét a távhőszolgáltató az elszámolási időszakot követő második hónap számláiban jóváírja, vagy pótterhelésként kiszámlázza.

(3) Ha a felhasználó vagy díjfizető a 8. § (2) bekezdés szerinti hiteles egyedi melegvíz-mérővel nem rendelkezik, akkor annak beépítéséig a havi használati melegvíz fogyasztása a vételezési hely alapterületének és az egyedi melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználók vagy díjfizetők átlagos fajlagos melegvíz felhasználásának a szorzata (matematika szabályai szerint egész m3-re kerekítve). Az egyedi melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználó vagy díjfizető átlagos fajlagos melegvíz felhasználása a 3. mellékletben kerül meghatározásra.

24. § A csapadékvíz díjat a gőzfelhasználó a vissza nem adott csapadékvíz után havonta a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

8. Díjvisszafizetés és pótdíj

25. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 3 napot meghaladóan neki felróható okból szünetelteti - kivéve a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti szüneteltetést -, az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2) A 8. § (2) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználó vagy díjfizető esetén, ha a melegvíz-szolgáltatás szüneteltetése folyamatosan az egy napot meghaladja, a távhőszolgáltató a havi melegvíz-fogyasztás szüneteltetéssel arányos hődíját, valamint vízdíját visszatéríti.

(3) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybe vehető maximális primer térfogatáramot folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor fizet meg, ahány napon a túllépést elköveti. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

(4) Ha a gőzfelhasználó kevesebb csapadékvizet ad vissza, mint amennyit a szerződésben vállalt, és a különbség a visszaadásra vállalt csapadékvíz mennyiségének

a) legfeljebb 25%-a, akkor 100%-kal,

b) 25%-át meghaladja, de legfeljebb 50%-a, akkor 200%-kal, vagy

c) 50%-át meghaladja, akkor 300%-kal

növelt csapadékvíz díjat fizet.

(5) Az a csapadékvíz mennyiség, amelyet a gőzfelhasználó nem a szerződésben meghatározott minőségi jellemzőkkel ad vissza, vissza nem adott csapadékvíz mennyiségnek tekintendő.

26. § (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál vagy a díjfizetőnél elhelyezett elszámolási és költségmegosztó mérők ellenőrzése során - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó vagy a díjfizető állandó bejutása biztosított - azt tapasztalja, hogy a mérőeszközön vagy a távhőszolgáltató vagy a mérésügyi hatóság által elhelyezett záróelem, hitelesítő jel sérült vagy hiányzik, és ezek sérülését vagy hiányát a felhasználó vagy a díjfizető a távhőszolgáltatónak nem jelentette be, vagy egyéb szabálytalan vételezést észlel, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti, és az alábbiak szerint számol el:

a) hőmennyiségmérő esetén az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számít fel, továbbá

b) melegvíz-mérő esetén az elszámolási időszakra a felhasználót vagy a díjfizetőt mérővel nem rendelkező felhasználóként vagy díjfizetőként veszi figyelembe, és az így elszámolt melegvíz hődíjával megegyező pótdíjat számít fel.

(2) A távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező

a) fűtés esetében a beépített hőteljesítményből 20 órás csúcskihasználással számolt hőmennyiség kétszerese utáni hődíjat, valamint

b) melegvíz esetében a 23. § (3) bekezdése szerint meghatározott melegvíz-mennyiség kétszerese utáni hődíjat és vízdíjat

fizet meg pótdíjként a vételezés kezdetétől számított időtartamra.

(3) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a korlátozási rendelkezésnek nem tesz eleget, akkor pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor fizet meg, ahány napon keresztül a korlátozási rendelkezésnek nem tesz eleget. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

9. A távhőszolgáltatás korlátozása, felfüggesztése

27. § (1) A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a felhasználó az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtja és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését tűri.

(2) A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(3) A korlátozási sorrendet a 4. melléklet tartalmazza.

28. § A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott szerződésszegést elköveti, vagy a távhőszolgáltatás díját a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidőt követő 15 naptári napon belül nem fizeti meg.

10. Távhőszolgáltatás fejlesztése

29. § A távhőszolgáltatás területfejlesztési, környezetvédelmi, levegővédelmi és egyéb szempontok alapján történő fejlesztési területeit a távhőszolgáltató javaslatainak figyelembevételével az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben jelöli ki.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § E rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.

31. § (1) Jelen rendelet a hatálybalépésekor fennálló jogviszony tekintetében is irányadó.

(2) A távhőszolgáltatás díjairól szóló 39/2006. (XII. 22.) Ök. rendelet 3. § és 3/A. §-a szerinti kedvezményt a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően elbírált kérelmek esetén a távhőszolgáltató a számlázásnál a felhasználók, díjfizetők részére 2016. december 31-ig alkalmazza.

32. § * 

Borkai Zsolt

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd

jegyző

1. Melléklet

A távhőszolgáltatás csatlakozási díja 6,8 Ft/W + áfa.

2. Melléklet

A melegvíz-készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználása: 0,2 GJ/m3.

3. Melléklet

Az egyedi melegvíz-mérővel nem rendelkező díjfizetők átlagos melegvíz felhasználása: 0,25 vízm3/m2

4. Melléklet

Távhőkorlátozási sorrend

1. kategória: Egyéb felhasználók közül az ipari üzemek.

2. kategória: Ipari üzemeken kívüli egyéb felhasználók.

3. kategória: Lakossági felhasználók használati melegvíz fogyasztása.

4. kategória: Lakossági felhasználók fűtése.


  Vissza az oldal tetejére