Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 169/1977. számú határozatával védetté nyilvánított Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a képviselő-testület e rendelettel fenntartja.
2. § A Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület jellege, kiterjedése, helyrajzi száma:
- park, 3 ha 0449 m2.1496/1. hrsz.
3. § A védettség indoka és célja a területen található értékes növényzet megőrzése.
4. § A terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet: Hunguest Hotels Zrt. Hotel Helios Hévíz, Vörösmarty u. 91.
5. § (1) A rendelet kihirdetésének napja: 2007. december 20.
(2) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
Hévíz, 2007. december 18.
Vértes Árpád s. k. polgármester | dr. Tüske Róbert s. k. jegyző |
Természetvédelmi Terület létesítéséről: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2007. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról:
Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotta:
1. A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 169/1977. számú határozatával védetté nyilvánított Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a képviselőtestület e rendelettel fenntartja.
2. A Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület jellege, kiterjedése, helyrajzi száma: 3 ha 449 m2 1496/1. hrsz.
3. A védettség indoka és célja a területen található értékes növényzet megőrzése.
4. A terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet: Hunguest Hotels Zrt. Hotel Helios, Hévíz, Vörösmarty u. 91.
5. A rendelet kihirdetésének napja: 2007. december 20. Hatálybalépés: 2008. január 1.
Hévíz Város Önkormányzata védetté nyilvánította a Hotel Helios Parkját. A város túlzott mértékű beépítése, a magántulajdonú kertek zöldfelületeinek lecsökkenése, a város idegenforgalmi látogatottságának növekedése felértékeli a Hotel Helios gondosan karbantartott, nagy méretű Parkjának szerepét a város életében.
Mind a Hunguest Hotels Zrt, mind Hévíz városa részére fontos a Park jelenlegi állapotának megőrzése, lehetőségek függvényében továbbfejlesztése.
A védett területek életközösségeinek szempontjából lényeges kérdés, hogy a terület élővilága elszigetelt-e, vagy természetes (ill. mesterséges) úton kapcsolódik - ún. ökológiai folyosón keresztül - az ország hasonló életközösséget fenntartó területéhez. A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület szervesen ágyazódik be a környező lápvidékbe, a tó körüli láperdő jellegű gyógy-park környezetében hasonló adottságú területek találhatók, melyekkel nagyobb ökológiai egységet alkot. Ezáltal biztosított a területek közötti faj és egyedcsere, mely mind a faj-, mind a genetikai sokféleség megőrzésének záloga. Maga a tó az egész világon egyedülálló! Azonban a Hotel Helios Parkja nincs közvetlen kapcsolatban a tó körüli védett területekkel sem adottságaiban: talaj, klíma, növényzet, állatvilág, sem közvetlen környezetében. Az előzőktől mindenben eltér.
A védelem által közvetlenül érintett terület Magyarország Dunántúli felén, 6 km-re a Balaton legnyugatabbi városától, Keszthelytől nyugatra található, Hévíz város belterületén, a városmagtól délnyugatra. Területe: 30 449 m2, helyrajzi száma: 1496/1.
a) azonosításra alkalmas név: | Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület | |
b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: | ||
c) tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma: | Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2007. (XII. 20.) rendelete | |
d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentőségű terület jelölése, sorszáma: | - | |
e) a tervezési terület kiterjedése: | Hotel Helios Park, 30 449 m2 | |
f) a megye(ék) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: | Zala | |
g) a település(ek) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: | Hévíz | |
h) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése: | Hévíz Város Önkormányzata | |
i) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése: | Hotel Helios |
A Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület rendeltetése a Hévízen egyedülálló különleges növényállomány megőrzése.
Általános rendeltetése:
Természetvédelem: a természetes folyamatok szabad érvényesülésének következetes biztosítása a Parkban, az emberi káros beavatkozás csökkentésével, amelynek következtében természetes életközösségek maradnak fenn/jönnek létre, az ültetett egyedi növények megőrzésre kerülnek, a leromlott részek felújítódnak.
A terület helyi természetvédelmi védettség alatt áll.
A Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület Zala megyében, Hévíz város belterületén helyezkedik el.
A Területet tartalmazó magyarországi topográfiai M 1:10.000 EOTR szelvény száma: 42-433.
A Terület elhelyezkedését a következő hévízi térkép tartalmazza.
A Hotel Helios és egyben az azt körülvevő Park a Hunguest Hotels Zrt. tulajdonában és kezelésében van.
A Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület kezelési tervének készítője a Hunguest Hotels Zrt. Az összeállítást Laczkó Mária okl. kertészmérnök, zöldfelületi szaktanácsadó végezte Hermán György igazgató útmutatásai alapján.
A területen a természetvédelmi és kertészeti kezelést továbbra is a Hotel Helios végzi a természetvédelmi kezelési terv alapján, melyet Hévíz Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala felügyel, törvényben szabályozott keretek között hatóságként, valamint szakhatóságként jár el. A terület kezelésének megvalósításához szükséges szakszemélyzettel és eszközökkel a Hotel Helios rendelkezik.
A területet szubmediterrán klímahatás éri, mely május végi és októberi csapadékmaximumban jelentkezik. Jellemző az aránylag enyhe tél, és a nem túl meleg nyár.
Az évi összes csapadék átlag 500-700 mm.
Évi hőmérsékleti átlag: 10,2 °C
Januári középhőmérséklet: -0,4 °C
Júliusi középhőmérséklet: 20,8 °C
Havas napok száma: 20-25 nap
Szélirány és gyakoriság: É - 15%. A tó és az azt övező véderdők egymásra hatásának következtében sajátos, helyi mikroklíma alakult ki. A vizes területek hatására a helyi klíma kiegyenlítettebb, az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakorta párába burkolózik.
A park természeti adottságait befolyásolja a tó. A legjelentősebb módosító hatás a hőhatás, melynek élettani hatása a legsajátosabb. A meleg víz tulajdonságai miatt a tó környezetében az alábbi formában befolyásolja a mezoklímát:
- a hőhatás nemcsak közvetlenül a víz felszíne felett, hanem távolabb is érvényesül,
- az elpárolgott víz kemény hidegek idején a környező fák, cserjék ágaira csapódik harmat vagy dér formájában, és a harmatképzési, ill. a fagyási hő leadása révén fékezi azok erősebb lehűlését,
- a nyár csak néhány fokkal, vagy egyáltalán nem melegebb, az őszi-téli-tavaszi időszak viszont lényegesen enyhébb a meleg víztömeg közelében.
A területen több természetes és mesterséges vizes objektum található: medencék, díszmedence, szökőkút, termálkút, belső medencék.
2.1.2b. térkép, A Hévízi-gyógytavat közvetlenül övező termál és figyelő kutak
Az összefüggő zöldterületek talaja felső pleisztocén kori lösz, homok, homokkő alapkőzeten kialakult rozsdabarna erdőtalaj vékony humuszréteggel. Helyenként a lapos homokkő rétegek a felszínt is elérik. A termőréteg 80-150 cm között változó, a talajszelvény szintezettsége jól felismerhető. Az „A” szint humuszos, a „B” rendszerint már humusz mentes. Kémhatásuk, pH: 5,5-6,5. A talaj kolloid szegény, kis víztartó képességű, gyenge-közepes tápanyag-gazdálkodású.
Az épületek környezetében építési törmelékkel szennyezett részek találhatók, különböző felhordott talajokkal.
A Park növényföldrajzilag a pannóniai flóratartomány (Pannóniáim) dunántúli flóravidék zalai flórajárásához (Saladiense) tartozik. A fafaj összetétele az itteni klíma és talajviszonyoknak megfelelő természetes erdőtípustól teljesen eltér. Természetes növénytakarója Illír jellegű gyertyános tölgyes (Helleboro odoro-Carpinetum) lenne (Á-NÉR kód: K4). A Park cserje és gyepszintjében megtaláljuk az e társulásra jellemző fajokat: közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea) stb. A valóságban a lombkorona szint parképítészeti céllal telepített erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea abies), szúrós luc (Picea puingens), jorai juhar (Acer platanoides), ezüsthárs (Tilia tomentosa) stb. facsoportokból áll. A park gyepszintjében sok a borostyán (Hedera helix), ligeti perje (Poa nemoralis), illatos ibolya (Viola odorata), meténg (Vinca minor).
A Park természetes vegetációval nem rendelkezik, jelentőségét adottságai mellett elsősorban koros növényállománya, növénykülönlegességei adják.
A Hotel Helios Park területén található fás szárú növények és cserjék:
Latin név | Magyar név | Törzs átmérő | Darab | |
Vörösmarty u.i parkoló | ||||
Fák: | ||||
Acer platanoides | korai juhar | 20-40 cm | 10 | |
Cedrus deodara | himalájai cédrus | 25 cm | 1 | |
Juniperus sq. | boróka | 10 cm | 3 | |
Pinus griffithi | selyemfenyő | 30 cm | 1 | |
Platanus x acerifolia | platán | 35-45 cm | 32 | |
Prunus ser. Amanogava | díszcseresznye | 10 cm | 3 | |
Taxus bacc. Hicksii | tiszafa | 10 cm | 3 | |
Thuja occ. Columna | nyugati tuja | 20 cm | 1 | |
Thuja occ. Globosa | gömb tuja | 10 cm | 3 | |
Cserjék: | ||||
Euonymus japonica | örökzöld kecskerágó | |||
Ligustrum ovalifolium | fagyal | |||
Kerria japonica Pleniflora | boglárkacserje | |||
Rosa ssp. | rózsa | |||
Spirea bumaldi | pompás gyöngyvessző | |||
Anna park | ||||
Fák: | ||||
Acer campestre | mezei juhar | 10 cm | 1 | |
40 cm | 1 | |||
Acer negundo | zöldjuhar | 20-40 cm | 5 | |
Acer platanoides | korai juhar | 20-25 cm | 1 | |
30-40 cm | 6 | |||
Acer pseudoplatanus | hegyi juhar | 30-60 cm | 2 | |
Acer pseudoplatanus Purpurascens | barna levelű hegyi juhar | 20 cm | 3 | |
Betula pendula | nyír | 20-30 cm | 6 | |
Carpinus betulus | gyertyán | 50 cm | 1 | |
Celtis occidentalis | nyugati ostorfa | 60 cm | 3 | |
Chamaecyparis lawsoniana | hamisciprus | 5-25 cm | 7 | |
Elaeagnus angustifolia | ezüstfa | 25 cm | 1 | |
Juniperus chinensis | kínai boróka | 10 cm | 1 | |
Juniperus sabina | nehéz szagú boróka | 30 cm | 1 | |
Fraxinus excelsior | magas kőris | 10-20 cm | 2 | |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica | Magyar kőris | 40 cm | 1 | |
Koelreuteria paniculata | csörgőfa | 40 cm | 1 | |
Laburnum anagyroides | aranyeső | 15 cm | 2 | |
Magnolia kobus | kisvirágú liliomfa | 30 cm | 1 | |
Magnolia soulangeana | liliomfa | 20 cm | 1 | |
Malus ssp. | díszalma | 10 cm | 3 | |
Picea abies | lucfenyő | 15-30 cm | 6 | |
Picea pungens Glauca | szürke luc | 10-25 cm | 4 | |
Picea omorica | szerb luc | 20 cm | 1 | |
Pinus silvestis | erdei fenyő | 40-50 cm | 5 | |
Robinia pseudoacacia | akác | 5 cm | 3 | |
Sophora japonica | japánakác | 80 cm | 2 | |
Taxus baccata | tiszafa | 20-30 cm | 5 | |
Thuja orientalis | keleti tuja | 20 cm | 1 | |
Thuja pliccata | óriás tuja | 10 cm | 2 | |
Tilia euchlora | krími hárs | 20-30 cm | 5 | |
Tilia plathyphillos | nagylevelű hárs | 40 cm | 1 | |
Tilia tomentosa | ezüsthárs | 40-60 cm | 25 | |
Cserjék: | ||||
Amygdalus nana Kati | törpe mandula | |||
Aucuba japonica | babérsom | |||
Berberis ottavensis Yette | borbolya | |||
Chaenomales japonica | japánbirs | |||
Cornus alba | som | |||
Cotoneaster dammeri | madárbirs | |||
Cotoneaster horizontalis | ||||
Deutzia scabra | gyöngyvirágcserje | |||
Forsithia interm. | aranyvessző | |||
Hypericum patulum | orbáncfű | |||
Lonicera nitida | örökzöld lonc | |||
Lonicera tatrica | tatárlonc | |||
Phyladelphus coronarius | jezsámen | |||
Ribes aureum | aranyribiszke | |||
Spirea vanhouttei | gyöngyvessző | |||
Symphoricarpus albus | hóbogyó | |||
Syringa vulgaris | orgona | |||
Viburnum pragense | örökzöld bangita | |||
Weigela florida | rózsalonc | |||
Medence kert: | ||||
Fák: | ||||
Betula pendula Youngii | szomorú nyír | 10 cm | 1 | |
Cedrus libanii | libanoni cédrus | 25 cm | 1 | |
Chamaecyparis Fletcherii | hamisciprus | 20 cm | 1 | |
Chamaecyparis lawsoniana | hamisciprus | 20 cm | 2 | |
Chamaecyparis laws. Globosa | gömb hamisciprus | 15 cm | 6 | |
Chamaecyparis nootkatensis Pendula | nutka ciprus | 20 cm | 1 | |
Cupressus sempervirens Stricta | olasz ciprus | 20 cm | 1 | |
Juniperus sabina | nehéz szagú boróka | 30 cm | 1 | |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica | magyar kőris | 40 cm | 2 | |
Fraxinus excelsior | magas kőris | 15 cm | 1 | |
Fraxinus excelsior Pendula | szomorú kőris | 40 cm | 1 | |
Morus alba Pendula | szomorú eperfa | 15 cm | 1 | |
Picea abies | lucfenyő | 40 cm | 2 | |
Picea pungens Glauca | szürke luc | 15-15 cm | 5 | |
Paulownia tomentosa | császárfa | 20-50 cm | 6 | |
Salix caprea | kecskefűz | 30 cm | 1 | |
Salix caprea Pendula | szomorú kecskefűz | 10 cm | 1 | |
Sophora japonica | japánakác | 40 cm | 1 | |
Taxus baccata | tiszafa | 20 cm | 1 | |
Thuja occ. Columna | nyugati tuja | 20 cm | 17 | |
Thuja occ. Smaragd | nyugati tuja | 20 cm | 2 | |
Cserjék: | ||||
Aucuba japonica | babérsom | |||
Berberis ottavensis Yette | borbolya | |||
Chaenomales japonica | japánbirs | |||
Cornus alba Spathii | som | |||
Cotoneaster dammeri | madárbirs | |||
Cotoneaster horizontalis | ||||
Deutzia scabra | gyöngyvirágcserje | |||
Hydrangea arborescens | hortenzia | |||
Hypericum patulum | orbáncfű | |||
Lonicera nitida | örökzöld lonc | |||
Kolkowitzia amabilis | ||||
Punica granatum | gránátalma | |||
Spirea bumaldii | gyöngyvessző | |||
Weigela florida | rózsalonc | |||
Phyllostachis viridis | örökzöld bambusz | |||
Benjamin park | ||||
Fák: | ||||
Abies concolor | kolorádói jegenye | 40-50 cm | 9 | |
Acer palmatum | japán juhar | 20 cm | 1 | |
Acer platanoides | korai juhar | 40-60 cm | 19 | |
Ailanthus altissima | bálványfa | 5 cm | 1 | |
Betula pendula | nyír | 20-30 cm | 4 | |
Betula pendula Youngii | szomorú nyír | 10 cm | 2 | |
Caragana arborescens | borsófa | 10 cm | 1 | |
Carpinus betulus | gyertyán | 25-50 cm | 3 | |
Catalpa bignonoides | szivarfa | 40 cm | 1 | |
Cerasus avium | vadcseresznye | 40 cm | 1 | |
Chamaecyparis Fletcherii | Fletseri hamisciprus | 5-10 cm | 10 | |
Chamaecyparis lawsoniana | hamisciprus | 5-40 cm | 8 | |
Coryllus colurna | törökmogyoró | 25 cm | 1 | |
Juniperus sq. | boróka | 10 cm | 6 | |
Juniperus sabina | nehéz szagú boróka | 30 cm | 6 | |
Fagus sylvatica | bükk | 15-30 cm | 9 | |
Fagus sylvatica Pendula | szomorú bükk | 40 cm | 1 | |
Fagus sylvatica Purpurea | vörös lav.bükk | 40 cm | 1 | |
Fraxinus excelsior | magas kőris | 50-100 cm | 9 | |
Ginko biloba | páfrányfenyő | 30 cm | 1 | |
Gleditsia triachantus | lepényfa | 40 cm | 2 | |
Laburnum anagyroides | aranyeső | 15 cm | 2 | |
Malcura pomifera | narancseper | 15 cm | 1 | |
Morus alba | eperfa | 50 cm | 1 | |
Picea abies | lucfenyő | 20-50 cm | 8 | |
Picea gl. Konica | cukorsüveg fenyő | 5 cm | 2 | |
Picea pungens Glauca | szürke luc | 10-40 cm | 66 | |
Pinus mugo | törpefenyő | 5 cm | 1 | |
Pinus nigra | fekete fenyő | 20-100 cm | 5 | |
Platanus acerifolia | platán | 20-40 cm | 2 | |
Pesudotsuga menziesii | duglász | 20-40 cm | 3 | |
Prunus avium | cseresznye | 35 cm | 1 | |
Prunus cerasifera Nigra | vérszilva | 25 cm | 1 | |
Robinia pseudoacacia | akác | 10 cm | 1 | |
Taxus baccata | tiszafa | 20-30 cm | 5 | |
Thuja orientalis | keleti tuja | 10 cm | 5 | |
Thuja occ. Danica | gömb tuja | 5 cm | 2 | |
Thuja occidentalis | nyugati tuja | 15 cm | 2 | |
Thuja occ. Smaragd | nyugati tuja | 10-20 cm | 10 | |
Tilia cordata | kislevelű hárs | 50 cm | 4 | |
Tilia plathyphillos | nagylevelű hárs | 50-700 cm | 13 | |
Ulmus laevis | szil | 10 cm | 2 | |
Cserjék: | ||||
Amygdalus nana Kati | törpe mandula | |||
Aucuba japonica | babérsom | |||
Berberis ottavensis Yette | borbolya | |||
Buxus sempervirens | puszpáng | |||
Cayopteris incana | kínai kékszakáll | |||
Chaenomales japonica | japánbirs | |||
Cornus alba | som | |||
Cotoneaster dammeri | madárbirs | |||
Cotoneaster horizontalis | madárbirs | |||
Deutzia scabra | gyöngyvirágcserje | |||
Forsithia intermedia | aranyvessző | |||
Frangula alnus | kutyabenge | |||
Lavandula angustifolia | levendula | |||
Lonicera tatrica | tatárlonc | |||
Phyladelphus coronarius | jezsámen | |||
Spirea vanhouttei | gyöngyvessző | |||
Symphoricarpus albus | hóbogyó | |||
Syringa vulgaris | orgona | |||
Vinca major Variegata | meténg | |||
Vibumum opulus Roseum | labda rózsa | |||
Viburnum pragense | örökzöld bangita | |||
Weigela florida | rózsalonc | |||
Parkoló (nem része a védett területnek) | ||||
Fák: | ||||
Abies concolor | kolorádói jegenye | 20-40 cm | 26 | |
Acer negundo | zöldjuhar | 25 cm | 1 | |
Acer platanoides | korai juhar | 20-50 cm | 20 | |
Acer platanoides Faasens black | barna levelű juhar | 20 cm | 3 | |
Ailanthus altissima | bálványfa | 5-15 cm | 4 | |
Catalpa bignonoides | szivarfa | 15-20 cm | 3 | |
Coryllus colurna | törökmogyoró | 25 cm | 1 | |
Fraxinus excelsior | magas kőris | 20 cm | 4 | |
Ginko biloba | páfrányfenyő | 8 cm | 3 | |
Koelreuteria paniculata | csörgőfa | 20 cm | 1 | |
Picea pungens Glauca | szürke luc | 20 cm | 3 | |
Populu alba | fehér nyár | 40 cm | 1 | |
Prunus serrulat Kansan | díszcseresznye | 25 cm | 1 | |
Salix caprea | kecskefűz | 40 cm | 1 | |
Taxus baccata | tiszafa | 20-30 cm | 9 | |
Tilia tomentosa | ezüsthárs | 20 cm | 4 | |
Ulmus laevis | szil | 20 cm | 1 | |
Cserjék: | ||||
Cotinus coggygria | cserszömörce |
A parkokban évenként ellenőrzés alá kerül az állomány egészségügyi állapota. A parkban a nemkívánatos fafajok akác, bálványfa, zöldjuhar kivágása után megfelelő fafajokkal kell színesíteni a fafaj-összetételt. Kívánatos a park jelleg erősítése, a terület egy részének mozaikosan arborétum szerűvé alakítása. Agresszív, nem honos fafajok bevitelét mellőzni kell!
Hévíz, mint fürdőhely története a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-gyógytó gyógyító hatása már - valószínűleg - a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak az Amphora Búváregyesület búvárai által 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék, és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést „locus vulgarites Hewyz dictus” ként említik.
A tó gyógyhatásának felismerése és fürdőhellyé váló kiépítése a Festetics család nevéhez kötődik. A tó-forrás és környéke a XVIII. sz. derekán lett a családé. Gróf Festetics (I) György 1795 és 1797 között céltudatosan és tervszerűen építette ki a kis fürdő telepet. Először utat vágatott a tóhoz, majd a túlfolyó elején a tó vizére deszkából, tutajra épített, egyszerű fürdőházat emeltetett. Ezeket az 1800-as évek elején két, kis, cölöpökre helyezett fürdőházzal váltatta fel. A fürdőben chirurgusok (borbélysebészek) működtek, akiknek fő munkája az érvágásból állt. Vasárnaponként egész kis vásárra való szekértábor állt a tó mellett. A gróf 1819-ben bekövetkező halála után megszakadt Hévízen minden komoly munka.
1868. március 1-jén a Festeticsek cserével megszerezték a tótól nyugatra fekvő, komoly építkezésre alkalmas talajú területet. Megkezdődött az addig kopár domboldal, parkosítása. Festetics (II.) György elkezdte a fürdővendégek elhelyezésére alkalmas épületek építtetését, és előre megtervezte a majdan kialakuló épületek sorát. A tófürdő is kezdte elnyerni mai képét. Az 1860-as évek elején több épületet emeltek, és 1866 tavaszára felépült a tó felett tölgyfa oszlopokon álló, külön női és férfi osztállyal ellátott tükörfürdő is. Ezek az épületek álltak a tavon 1885-től 1905-ig számos bérlő követte egymást, nagyobb befektetésekbe nem kezdtek itt.
1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 35 évre haszonbérletbe vette a fürdőt. A bérleti szerződés felújításokra, befektetésekre kötelezte a bérlőt. Reischl Vencel túltett a kötelezettségein. Hévíz igazából 1905 után épült ki - mintha álmából ébredve minden eddigi mulasztást pótolni akarna -, egyik évről a másikra országos hírnevet szerzett magának. Reischl a korszerűtlen, szegényes épületeket lebontatta, hogy helyükre kényelmes, modern szállók, vendéglők, fürdőházak kerülhessenek. Csak a IV-es, V-ös és VII-es házak maradtak meg változatlanul. 1911-ben készült el a Zander intézet, és átadták a teljesen megújult, kupolás tavi fürdőházakat. Ekkor épült a tó jellegzetes fürdőbejárata. „Eltűnt a parti mocsaras bozót, és a békanyállal fedett „feneketlen” is, helyüket vadgesztenye allék, gyönyörű virágágyak foglalták el. A fejlődés elismeréseként 1911. április 27-én belügyminiszteri rendelettel Hévíz hivatalosan is gyógyfürdővé vált. A látogatók száma exponenciálisan növekedett.
Reischl Vencelt a bérleti szerződés állandó orvos tartására kötelezte a gyógyfürdő területén. Az új bérlő felismerte, hogy csak úgy tudja a bérletet kihasználni, ha a fürdő gyógyító jellegét kihangsúlyozza, és olyan orvos közreműködését veszi igénybe, aki a fürdőgyógymód szakértője, és az ott kezelt betegek szakorvosa. 1906-ban szerződést kötött Dr. Schulhof Vilmossal, a budapesti Lukács-fürdő orvosával. A VI-os házban (mai D épület) alakítottak ki orvosi rendelőt. Dr. Schulhof Vilmos 1911-ben létesítette a kor mozgásterápia-igényeinek kielégítésére a Zander és Röntgen intézetet, ahol gimnasztikai, elektroterápiás labor és röntgendiagnosztikai berendezés üzemelt. Felismerve a diagnosztika jelentőségét hívta el Budapestről öccsét Dr. Schulhof Ödönt, aki röntgenológusként, és fizikoterápiás szakorvosként dolgozott a Zanderben, és emellett a laboratóriumi-diagnosztikai vizsgálatokat vezette.
A Schulhof testvérek Dr. Moll Károllyal együtt vetették meg annak a rendszeres és céltudatos fejlesztésnek az alapjait, amely a forrástó gyógytényezőit a magyar egészségügy valódi szolgálatába állította. Dr. Moll Károllyal világviszonylatban először alkalmazta a subaquatilis tractio-t, a súlyfürdőt.
Az első világháború leállította a fejlesztéseket Hévízen. 1923-tól azonban Hévíz jelentősége megnövekedett, mivel a háborút lezáró békeszerződések a jelentős fürdőhelyeket elcsatolták az országtól. A fürdő ekkor nőtt össze a környező településsel, a legelőket felparcellázták. A két világháború között Hévízfürdőt jellegzetes békebeli hangulat lepte be. A fürdő csendben vészelte át a második világégést. 1944 és 1946 között előbb a német, majd a szovjet megszállók használták - kórháznak - az épületeket. 1948-ban államosítás következett. Az 50-es években a „tömegtermelés” voltjellemző Hévízen.
1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep épületeiben létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat (ma Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Hévízfürdő). A fürdővendégek száma három-négyszeresére emelkedett. A kórház berendezéseit korszerűsítették, új kezeléseket vezettek be.
A Minisztertanács 2030 (1965. X. 17.) számú határozatában az Egészségügyi Minisztérium Hévizet országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította.
1968-ra felépült az ország akkor legmodernebb fedett fürdője (20., 21. kép). Az épületet a korszerű balneoterápia minden eszközével felszerelték. A hetvenes évek közepén megkezdték a tófürdő teljes felújítását, osztrák vörösfenyőből. Az átalakítás 1985-re fejeződött be.
1986. március 3-án a tófürdő központi épületei leégtek. 1989 szeptemberében elkészült a formailag új épületegyüttes, mely szebb és korszerűbb lett, mint addigi elődei.
Hévíz város és a Hotel Helios számára a Park összefüggő, méretes zöldterülete bír nagy jelentőséggel, mivel a város kevés összefüggő zöldterülettel rendelkezik.
A területen található koros, nagyméretű fák adnak jelleget a Parknak.
Méretüket, darabszámukat tartalmazza a növénylista, ebből néhány szép példányt említve: hegyi juharok, korai juharok, magas kőrisek, magyar kőrisek, császárfák, kolorádói jegenyék, platánok, gyertyánok, kisvirágú liliomfák.
A később ültetett örökzöldek fajtáik miatt - már törekedve a gyűjteményes kert kialakítására - szintén meghatározók: olasz ciprus, libanoni cédrus, himalájai cédrus, nutka ciprus.
A park természet közeli társulásokat nem tartalmaz, mesterségesen létesített és fenntartott növényállománnyal rendelkezik. Ideális kezelési célkitűzés a park arborétum jellegének megőrzése, a meglévő értékes növényállomány fajtakörének bővítése, egyben a látogatók számára igényes bemutatási, szemléletformáló eszközök alkalmazása a rekreációs lehetőségek fenntartása, előtérbe helyezése mellett. Ennek megvalósítására elsődleges célkitűzések az alábbiak:
a zöldterület jelenlegi nagyságának megtartása, vagy bővítése,
a park jelenlegi értékes növényállományának megőrzése,
az alkalmazott növényfajok és -fajták körének bővítése,
az épületek rekonstrukciós feladatainak ellátása,
a bemutatás eszközeinek fejlesztése,
az üdülőket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (kertberendezési tárgyak, utak)
Természetes folyamatok:
Belső tényezők: fák öregedése; adventív elemek térhódítása bálványfa, akác, zöldjuhar. Cserjefoltok öregedése, arányok megváltozása.
Külső tényezők: klímaváltozás, csapadékhiány
A park nagyságához képest jelenleg kevés a parkot fenntartó munkaerő és a rendelkezésre álló technikai felszereltség (fenntartáshoz szükséges gépek, eszközök).
Nincs kiépített kapcsolat más arborétumokkal, botanikus kertekkel, kutatóintézetekkel nincs közvetítő új fajok és fajták telepítéséhez. Nincs közép- és hosszú távú egységes fejlesztési terv a park rehabilitációjára vagy egységes fejlesztésére, a jelenlegi fenntartás éves kifutású.
A parkban nem folyik kutatás.
A park állandó dotációt igényel, mivel közvetlen hasznot (gazdasági érték) nem termel. A fenntartásához, fejlesztéseihez szükséges beavatkozásokhoz azonban jelentős anyagi ráfordítás szükséges, kevés az elérhető forrás.
A Park nagyságához képest a fenntartó munkaerő, és a rendelkezésre álló technikai felszereltség elégséges. Szükség van közép és hosszabb távú egységes fejlesztési tervre a Park rehabilitációjára, fejlesztésére. Ehhez a fejlesztéshez kevés a meglévő felkészültség. A jelenlegi tervek éves kifutásúak. A fenntartás, fejlesztés jelentős anyagi dotációt kíván, viszont közvetlen hasznot nem termel.
A környező területhasználat, a túlépített város negatív hatással van a park ökológiai állapotára, azt izolálja és folyamatos fejlesztési törekvéseivel további terhelést okoz.
A Hotel Helios rendelkezik a kezeléshez szükséges eszközökkel - megfelelő szaktudású és elegendő számú munkaerővel, megfelelő minőségű és mennyiségű felszereléssel és elegendő anyagi fedezettel - ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a területet jelenlegi állapotában.
Hatósági jogkörrel Hévíz Város Önkormányzata rendelkezik.
A Hotel Helios Park területeken található növények, zöldterület megőrzése a legfőbb cél.
Védelmi szint fenntartása a park növényállományának rendszeres kezelésével:
- időben gondoskodni kell az idős növényállomány utánpótlásáról,
- a beteg növények esetében rendszeres, a tó környezetének élővilágát és a használók egészségét nem veszélyeztető növényvédelem,
- egészségügyi metszés,
- a tápanyag-utánpótlást a komposzt széles körű alkalmazásával javasoljuk biztosítani.
- a beteg, kiöregedett egyedek ifjítása, cseréje,
- egynyári ágyak évenkénti felújítása,
- pázsitfelületek karbantartása, felújítása,
- az újrahasznosítható anyagok (növényi hulladékok) megfelelő kezelése, visszaforgatása (komposztálás),
- a növények vízellátását biztosító öntözőrendszer kiépítése, fejlesztése,
- a parkot fenntartó személyzet és a fenntartáshoz szükséges eszközrendszer, technikai háttér biztosítása,
- szakmailag felkészült koordinátor biztosítása továbbra is, aki ellátja az irányítási és szervezési, valamint a kisebb fenntartási-tervezési feladatokat,
- kapcsolatfelvétel kutatóállomásokkal, arborétumokkal vagy botanikus kertekkel a növényállomány bővítésére.
Tartós hasznosítás biztosítása a bemutatás és kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével:
kertberendezési tárgyak karbantartása, cseréje,
a víz-architektúra rendszeres működtetése, karbantartása,
információs táblák és eszközök karbantartása, fejlesztése egyszerű, de igényes kivitelben,
a park hozzáférhetőségének korlátozott biztosítása.
A Természetvédelmi Terület fenntartása, céljainak érvényesülése érdekében meghatározó, hogy biztosítva legyen:
- az elöregedő növényállomány kipusztuló egyedeinek pótlása, egészségügyi metszése, szükséges növényvédelme, ápolása,
- a természet közeli területek természetszerű állapota,
- a terület zavartalanságát garantáló metodika szerinti, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szisztematikus állapotfelvételek (monitorozás) és kutatások végzése,
- ahol lehetséges, látogatások fokozott tér- és időbeni korlátozása.
A Park jelenlegi állapotának fenntartása, esetleges fejlesztése csak aktív kezelés révén valósulhat meg. Működésével, kezelésével összeegyeztethető tevékenységen (kutatás, oktatás, növénynemesítés, rehabilitációs beavatkozás, gyógyászati, egészség-megőrzési célú tevékenység, fenntartási feladatok ellátása) kívül más, a terület zöldfelületi arányát megváltoztató, vagy fennmaradásához szükséges adottságait jelentős mértékben befolyásoló beavatkozás nem végezhető.
A park növényállományának gazdagítása érdekében a meglévő értékes egyedek állapotfenntartása mellett újabb, gyűjteményes kertek növényállományához méltó különleges fajok és fajták betelepítése indokolt. A park sajátos körülményei, természeti adottságai lehetővé teszik, hogy a hazánkban különlegességnek számító, mediterrán, vagy szubtrópusi éghajlathoz kötődő növényfajtákat is alkalmazzunk, melyeken a hazai körülményekhez való alkalmazkodóképesség bemutatható, pl. a park meglévő szép növényei: Cédrus libani, Cupressus sempervirens, Punica granatum. Ugyanakkor a jelenlegi növényállománynak megfelelően a honos növényállomány képviselői is jelenjenek meg. A park növényállományának utánpótlásáról időben gondoskodni kell, hogy a kiöregedő egyedek szerepét a fiatal növények továbbvihessék.
A területeken a nem honos, agresszív növényfajok állományát kivágással (bálványfa, akác) kell szabályozni.
A Hotel Helios Parkja külső látogatók számára nem látogatható.
Az érdeklődők számára, akár előre bejelentkezés alapján kísérővel látogathatóvá tehető a terület. A park értékeinek bemutatása lehetséges a helyszínen elhelyezett információs táblák segítségével. Az információs eszközök tervezése, elhelyezése, kivitelezése és fenntartása a kezelő feladata. A parkban oktatási tevékenység, kutatás szabadon folytatható legyen a természetvédelmi szabályok betartásával, de minden esetben tájékoztatva a kezelőt a tevékenység végzéséről, annak eredményéről.
A terület hasznosításával kapcsolatban a legfontosabb stratégia, hogy a zöldfelületi arány nem csökkenthető, a burkolt felületeken új létesítmények nem helyezhetők el.
Amennyiben a park rehabilitációs tervei ezt indokolják, a meglévő burkolatok módosíthatók, de jelentős mértékben nem növelhetők. A park rehabilitációs beavatkozását szakképzett tervezővel javasolt megterveztetni. A tervet az illetékes hatósággal egyeztetni és engedélyeztetni kell. Az elbírálásnál figyelembe kell venni, hogy a park elsődleges rendeltetésének megfelelően nem kizárólag a honos növényállományra épít, hanem gyűjteményes-kert jellegű.
A terület infrastruktúrája megfelelő.
Az összes műveit terület az intenzív fenntartási kategóriába sorolható. A munkát éves tervek valamin a kialakult napi fenntartási feladatok alapján végezik.
Minden a naptári évben elvégzett főbb beavatkozásokról nyilvántartást kell vezetni, és a kezelési tervhez évenként csatolni.
Kertépítési tervek: Az elöregedő Park felújítása kertépítészeti tervek alapján történik. Javasolt a Park egészére vonatkozó távlati, ütemezett, engedélyes koncepcióterv kidolgozása, melyet a részletes kiviteli tervek követnek majd.
Növényvédelmi terv, melyet engedélyez a Zala Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat. Kihirdetés: a Polgármesteri Hivatalban, valamint kiértesítik a szálloda vendégeit, dolgozókat. A növényvédelmet a Park területén külső, engedéllyel rendelkező vállalkozó végzi szerződés alapján. Esetenként szükséges védekezések: tiszafákon (atkák ellen), szürke lucokon (levélvörösödést okozó gombák, atkák, molyok ellen), hársakon (levéltetű ellen). A parkban a szükséges növényvédelmi beavatkozások úgy végezhetők, ha a látogatók egészségét, a környező élővilágot nem veszélyeztetik. Ezért a tervezett növényvédelmi anyagok kijuttatásáról (vegyszeres növényvédelem), a növényvédelem módszeréről az illetékes Növény és Talajvédelmi Szolgálatot tájékoztatni kell. Amennyiben a tevékenység bizonyíthatóan a park értékeit, a látogatók egészségét veszélyezteti, alternatív javaslatot adva a tevékenységet korlátozhatja vagy megtilthatja.
A gyepterületek gyomirtását, valamint a sétautak gyomirtását saját kivitelezésben végzik.
Virágágy kiültetési tervek: Minden év tavaszi és őszi kiültetési időszakában új fajtaösszetétellel, látvánnyal örvendezteti meg a szálloda vendégeit, sőt a Városba látogatókat! Nagy anyagi áldozatot hoz ezért, hiszen évente 2x közel 6000 db palántát, 1000 db virághagymát ültet ki, kiültetési tervek alapján.
Az elmúlt években a Hotel Hellos a Hévíz Város Önkormányzata által meghirdetett Környezetszépítési Verseny Intézményi kategóriájában az első 3 helyezett között szerepelt.
Költségtakarékossági okokból a nagy méretű egynyári virág-felületek lecsökkentését tervezi a szálloda.
Tápanyag utánpótlási tervek: Az intenzíven fenntartott részek (virágágyak, különleges cserjefoltok, öntözött gyepterület) tápanyag utánpótlásának alapja a talajminta vételen alapuló laborvizsgálati eredmény. A Hévízi tó környezetében lévő talajvizek megóvása, valamint a növények igényeinek jobb kielégítése érdekében folyamatosan lebomló, összetett műtrágyák használata javasolt, csak a megkívánt mértékben, fenntartó tápanyagként. Alaptrágyaként szerves-trágya, komposzt is szerepelhet.
Gyepfelújítási tervek: Évente a terület 10%-án új füvesítés, felülvetés szükséges. Az árnyékolt területeken árnyéki gyeppótló évelők, cserjék használata javasolt, kis arányban árnyéktűrő fűfajták is használhatók.
Fakivágási tervek, engedélyek: A Park területén hosszú idő óta nem fordult elő fakivágás tervezetten, vagy egyéb műszaki felújítási okokból. A kiszáradt, hó-nyomott, derékba tört, kiszáradt fák kivágását is engedélyeztetjük, bejelentjük a Polgármesteri Hivatalnál.
Műszaki, felújítási tervek: A kialakult igények, tervezett park felújítások következményeként előkészített tervek alapján (pl. szemetesek, padok felújítása, játszótéri bútor, virágtartók).
Egyéb munkatervek, rendszerek:
- hó eltakarítási rend
- fűnyírási ütemterv
- téli metszési terv
- gépkarbantartási rend
- hulladékgyűjtési rend
Időszaki feladatok:
- a Parkban található összes cserje, fa ápolása, metszése, cserje ifjítása, pótlások,
- fagyalsövények évi 3x nyírása
- pázsit felület ápolása: gyepszellőztetés, tápanyag utánpótlás, hengerezés, gyomirtás, mohairtás
- sétautak gyomtalanítása, ezek mentén aljnövényzet irtás -útszegélyek, kavicsos utak gyomirtás
A sétautakon továbbra sem javasolt a műszaki fenntartáshoz, karbantartáshoz szükséges gépjárművek bejutásán kívül gépjárműforgalom engedélyezése (kivétel a belső használatra szolgáló parkoló), valamint kutyasétáltatás a parkban. Sporttevékenység végzése abban az esetben engedélyezhető, ha nem veszélyezteti vagy gátolja a park használhatóságát. Nem javasolt a kerékpáros átközlekedés sem.
A látogatókra vonatkozó korlátozások és tilalmak meghatározásában védett területekre vonatkozó előírások az irányadóak (a terület növényállománya, berendezése, infrastruktúrája nem károsítható).
A kezelési előírásokban leírtak alapján a meglévő állapot fenntartása, lehetőség szerint fejlesztése. Az Anna épület előtti egynyári ágy költségtakarékos átalakítása virágzó alacsony cserjék, évelők, lomblevelű örökzöld növények beültetésével.
A kezelési terv utasításait a természetvédelmi kezelő, a Hotel Helios hajtja végre. Megvalósulását évente ellenőrzi. A természetvédelmi kezelési tervet Hévíz Város Önkormányzata öt évente felülvizsgálja.
- A Hotel Helios Park fennmaradjon.
- Őrizze meg jelenlegi természeti értékeit, legszebb látványelemeit. A spontán megjelent invazív fafajok kiirtása: bálványfa, akác, zöldjuhar.
- Az idős fákon a száraz ágak veszélyes fakivágó általi leválogatása, fasebek kezelése. A menthetetlen, balesetveszélyes fák kivágása.
- Az árnyékolt gyepterületek helyreállítása árnyéktűrő gyeppótlókkal, árnyéktűrő fűfajtákkal.
- Az elöregedett cserjefoltok ifjító metszése.
- Felújítási tervek készítése.
- Mindennemű beavatkozás csak a természetvédelmi kezelő szervvel, a Hotel Heliossal való előzetes egyeztetés után lehetséges.
- A 200 m2 feletti területen a vegyszerfelhasználást a természetvédelmi szervvel egyeztetni kell.
- Szemét és törmelék lerakása tilos.
- A terület élővilágának gyűjtése csak kutatási célból, illetve havaria megelőzése céljából, a természetvédelmi szervvel egyeztetve lehetséges.
Csiszár Viktor: A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület Kezelési Terv, 2003.
Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Natourplan Zöldövezet-Tervező Iroda:
Állami Gyógyfürdőkórház, Hévízfürdő Véd-, Parkerdő Felújítási Terve, Balatonfüred, 1990.
Rábai József: A Hévízi-tó megmentésére szerveződött helyi és társadalmi összefogás, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 28., 1994.
Rendi László: Hévíz erdői, parkjai, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 60., 1994.
Simon Tibor: A tündérrózsák és a flóra jelzései a Hévízi-tó veszélyeztetett állapotáról, „Régi fénynél új szövetnéket”, Hévízi Könyvtár 6., Hévíz, p.: 138., 1995.
Szabó István: A Hévízi-tó és lápi mellékvizeinek magasabbrendű növényzete, A Hévízi forrástó ökológiai állapota, Hévízi Könyvtár 15. Hévíz, p.: 34., 2002.
Szabó István: A Hévízi-tó makrovegetációja, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 48., 1994.
Szántó Endre: A gyógy-idegenforgalom és fürdőtörténet 1918-tól napjainkig, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 114., 1994.
Szántó Endre: Hévíz és Környéke, Néreus Kiadó Bt., p.: 9-27., Hévíz, 2000.
Szántó Imre - Szántó Endre: Gyógy-idegenforgalom és fürdőtörténet (1795-1918), A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., p.: 93-113., Hévíz, 1994.
Vituki Rt. - MÁFI: A Hévízi-tó védőidomának meghatározása (Zárójelentés), Budapest, 2000.