/Egységes szerkezetben a 17/1997.(V.12.), a 2/2001.(I.30.), a 46/2003.(XII.18.), a 34/2003.(XI.27.), a 33/2007.(XII.22.), a 2/2008.(II.4.), a 21/2009.(X.27.), a 24/2011.(V.30.), a 19/2020. (V. 13.), 1/2023. (I. 27.), valamint a 13/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendeletekkel/
Budapest, Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Budapest Főváros Közgyűlésének 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendeletének szabályaira tekintettel - a II. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások lakbéréről a következő rendeletet alkotja. *
1. § (1) * A rendelet hatálya az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakások kivételével az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra kiterjed, ideértve a szükséglakásokat is.
(2) A rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra már fennálló, illetve azokra létrejövő lakásbérleti szerződésekre vonatkozik.
(3) E rendeletet kell alkalmazni azokra az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra fennálló lakáshasználati jogviszonyokra is, amelyek lakásügyi hatósági kiutaló határozat nélkül jöttek létre, ha a lakás használója díjat fizet.
(4) * A rendelet alkalmazása során a Polgármestert kell bérbeadónak tekinteni akkor is, ha a bérbeadásról más döntött. A Polgármester a bérleti díjjal kapcsolatos bérbeadói jogkörének gyakorlására megbízást adhat.
2. § * (1) A bérlő a lakás használatáért és a bérbeadó által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokért köteles lakbért fizetni.
(2) Ha a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, a bérbeadó által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás különösen:
a) az épület karbantartása,
b) lakás karbantartatása a bérleti szerződésben és az Ltv.-ben meghatározott esetekben,
c) az épületben a közös használatra szolgáló területek és helyiségek tisztántartása és megvilágítása, az épület központi berendezéseinek karbantartása, felújítása.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt létrejött bérleti szerződések esetén a bérbeadó által a szerződés keretében a bérlőnek nyújtott szolgáltatásokra - ha a felek másként nem állapodnak meg - a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A rendelet alkalmazásában:
a) a lakás alapterületének megállapításánál a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi-, közlekedő- és tároló) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét - az ilyen magasságot el nem érő résznek pedig a felét -, továbbá a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének ugyancsak a felét kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, s az alapterület számításánál a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
b) a lakás helyiségei megállapításánál a vakolt falsíkok között - a padlószint felett egy méter magasságban - mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe számítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 négyzetméternél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.
3. § * Az önkormányzati lakás lakbérének mértékét
a) szociális helyzet alapján, vagy
b) költségelven, vagy
c) piaci alapon
történő bérbeadás figyelembevételével kell megállapítani.
3/A. § * (1) A bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeinek vizsgálatával, szociális helyzet alapján történő bérleti díj megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a lakásbérleti jogviszony létesítésére:
a) szociális alapon pályázat útján
b) a Képviselő-testület egyedi döntésével
c) törvényben előírt kötelezettség teljesítésével
kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított lakbért fizet az a bérlő, aki 2001. január 1. napját követően vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel pályázat útján, illetve a Képviselő-testület egyedi döntése alapján szerzett bérleti jogot.
(3) Amennyiben a bérlő fennálló vagyoni, jövedelmi körülményei nem felelnek meg a 3/B. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek a lakás -amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik- kizárólag piaci alapon adható bérbe.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított bérleti díj legfeljebb a határozott idejű bérleti szerződés időtartamára, illetve határozatlan idejű szerződés esetén jelen rendelet hatálybalépését követő 5 éves időtartamra állapítható meg.
(5) * A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének mértéke bruttó 310/Ft/m2/hó.
3/B. § * (1) A bérlő jövedelmi és vagyon körülményeinek vizsgálatával, költségelven meghatározott bérleti díj megállapítására jogosult a bérlő, az alábbi feltételek együttes fennállásának igazolása esetén:
a) Bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele egy háztartásban élő vagy együtt költöző közeli hozzátartozója tulajdonában, bérletében, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezetében, használatában nincs másik beköltözhető lakás,
b) * A bérlővel a lakásba együtt költöző, vagy általa befogadott, vele közös háztartásban élő személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 70%-át, egyedülálló személy esetén 80%-át, és
c) * A bérlő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori minimálbér bruttó összegének 50-szeresét meghaladja.
(2) Ha a bérlő, az önkormányzati bérlakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut, akkor nem állapítható meg az (1) bekezdés rendelkezései szerinti bérleti díj, vagy azt meg kell vonni.
(3) A bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeinek vizsgálata nélkül, költségelvű bérleti díj megállapítására kerül sor, ha:
a) a 2006. március 31-én nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő, 1994. január 1-jétől határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő esetében - a bérleti szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig - amennyiben a bérlő jogosultságát igazolja;
b) a Polgármesteri Hivatal, a közalkalmazottakat foglalkoztató helyi önkormányzati intézmények, a helyi rendőrség szakemberállománya lakhatásának segítésére fenntartott bérlakások esetében;
c) a helyi önkormányzati intézményekben levő munkakörökkel kapcsolatos lakások esetében;
d) a bérlő a saját háztartásában három, vagy több gyerek eltartásáról gondoskodik.
(4) A költségelven bérbe adott lakások lakbérét úgy kell megállapítani, hogy az abból származó bevétel a bérbeadó Önkormányzatnak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításait fedezze. A ráfordításokat, illetve bevételeket kerületi szinten kell meghatározni.
(5) A bérlőnek a lakbér mellett a bérbeadó által biztosított külön szolgáltatások díját is meg kell fizetnie.
(6) * A növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakás költségelvű lakbérének mértéke:
a) komfortos vagy összkomfortos lakás esetén bruttó 440 Ft/m2/hó
b) félkomfortos lakás esetén bruttó 290 Ft/m2/hó
c) komfort nélküli lakás esetén bruttó 150 Ft/m2/hó
d) szükséglakás esetén bruttó 100 Ft/m2/hó.
3/C. § * (1) Kizárólag piaci alapú bérleti díj állapítható meg, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik,
(2) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérét úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget tartalmazzanak.
(3) * A növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakás piaci alapú lakbérének mértéke:
a) komfortos vagy összkomfortos lakás esetén bruttó 620 Ft/m2/hó
b) félkomfortos lakás esetén bruttó 400 Ft/m2/hó
c) komfort nélküli lakás esetén bruttó 200 Ft/m2/hó
d) szükséglakás esetén bruttó 140 Ft/m2/hó.
3/D. § * (1) A bérlő szociális helyzet alapján vagy költség elven megállapított bérleti díj megállapítását kezdeményezheti/kérheti, ha a jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, és igazolja a feltételek fennállását, de ilyen esetben a bérbeadó csak a feltételek igazolását követő hónap első napjától állapíthat meg a bérlő részére szociális helyzet alapján vagy költségelvű bérleti díjat, visszamenőleges megállapításnak nincs helye.
(2) * A bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeinek vizsgálatával, szociális helyzet alapján vagy költség elven megállapított bérleti díj esetén köteles minden év március 1. és március 31. napja között a bérbeadó felé jövedelmi és vagyoni körülményeit igazolni. Ha a bérlő a bérleti szerződést az első felülvizsgálatot megelőző év szeptember 30. napja után kötötte meg, akkor az első felülvizsgálatra a szerződéskötést követő második évben, március 1. és március 31. napja között kerül sor. A bérlő minden külön felhívás nélkül köteles a felülvizsgálatnak eleget tenni, és az ahhoz szükséges okiratokat a bérbeadó részére becsatolni. Ha a bérlő a felülvizsgálatnak nem tesz eleget, az elmulasztott felülvizsgálati év május 1. napjától a bérbeadó által közölt piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni.
A veszélyhelyzet kihirdetésről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletre tekintettel 2020. évben a bérlő a felülvizsgálatnak a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 60. napig köteles eleget tenni azzal, hogy amennyiben a bérlő a felülvizsgálatnak határidőig nem tesz eleget, úgy a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 60. napot követő hónap 1. napjától a bérbeadó által közölt piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni. Az a bérlő, aki a 2020. évben a jelen rendelkezés hatálybalépéséig a felülvizsgálatnak maradéktalanul eleget tett, azonban a benyújtott igazolások alapján jövedelemi-vagyoni helyzetére tekintettel már nem felel meg a lakbér szociális helyzet alapján vagy költségelven történő megállapítására a jelen rendeletben rögzített feltételeknek, a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 60. nap elteltét követő hónap 1. napjától a bérbeadó által közölt piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni.
3/E. § * 2008. január 1. és 2008. március 31. napja közötti időszakban alkalmazandó bérleti díj bruttó lakbérnek minősül.
4. § (1) * A költségelven vagy piaci alapon meghatározott lakbér mértékét legfeljebb húsz százalékkal csökkenteni kell, ha a lakás:
a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van;
b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz;
c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van;
d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó (mosdó-) fülke van.
(2) Ha a lakás műszaki állapota miatt (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves stb.) a lakbér mérsékléséről a rendelet hatályba lépése előtt döntést hoztak, ez a rendelet hatálybalépése után akkor érvényes, ha a polgármester megerősíti. A megerősítést a rendelet hatálybalépésétől számított 120 napon belül a bérlőnek kell kérnie. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a mérséklésről bíróság döntött.
(3) Ha a lakás műszaki állapota miatti lakbérmérséklés a (2) bekezdés alapján megerősítésre kerül, a lakbéremelés 5. §-ban meghatározott korlátját ennek figyelembe vételével kell alkalmazni.
5. § *
6. § (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján - kell megállapítani.
(2) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál:
a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá
b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.
(3) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző-és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.
(4) Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni.
7. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában illetőleg a lakbér mértékét csökkentő tényezőkben változás következik be. Ha a bérlő saját költségén olyan komfortfokozatot növelő beruházást végzett, amelyet a bérbeadó bérbeszámítás útján vagy más módon nem térített meg, a lakbér az alacsonyabb komfort szerint növelhető.
(2) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani.
8. § (1) * A rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések esetén a lakbér mértékét - a jelen rendeletben meghatározott kivételekkel - piaci alapon kell megállapítani.
(2) * Ha a bérleti szerződés a rendelet hatálybalépése után jött létre, a bérlő által fizetendő lakbért e rendelet alapján kell meghatározni.
(3) * Az új lakbért e rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell a bérlővel közölni. A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint kell megállapítani.
(4) * A polgármester a lakbér mértékének közlésére - ideértve a 7. §-on alapuló módosítást is - az ingatlankezelői feladatokat ellátó szervnek megbízást adhat. Ha a közölt lakbért a bérlő vitatja, az ingatlankezelő köteles a polgármester állásfoglalását kérni. Ez a rendelkezés nem érinti a lakbérvita eldöntésére irányuló keresetindítás lehetőségét. A polgármestert feladata ellátásban a Polgármesteri Hivatal segíti.
(5) A rendelet alapján megállapított új lakbért a rendelet hatálybalépésétől kezdve kell fizetni.
9. § (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
(2) A bérlő a bérbeadónak a kapunyitásért, a kaputelefon szolgáltatásért, a vízellátásért és a csatornahasználatért, a központi fűtés és melegvízellátásért, a szemétszállításért, a felvonóhasználatért, a rádió és televízió adók vételének biztosításáért, a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető a jogszabályban meghatározott díjat köteles megtéríteni.
(3) Társasházban lévő lakások esetében a (2) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatásokért a bérlő legalább olyan összegű díjat köteles fizetni a bérbeadónak, mint amennyit a lakás után az Önkormányzat fizet.
10. § E rendelet 1996. év január hónap 1. napján lép hatályba.
| Póta Gyula | dr. Kálmán Zsuzsanna | |
| polgármester | jegyző |
ZÁRADÉK
A rendelet kihirdetése 1995. december 18-án, az SZMSZ 37. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént. A rendelet közzététel céljából megküldésre került a Budai Polgár és a Fővárosi Közlöny részére.
| Takácsné dr. Békéssy Eleonóra s. k. | ||
| Jegyzői Iroda vezetője |
