A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1), 25. § (3), 26. §, 32. §, 37/D. §, 38. §, 41. § (4), 45. §, 46. § (1), 50. § (2), 55/C. § (3), 65. § (5), 92. §, 115. § (3), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. §, 19. § (2), 20. §, 21. §, 29. §, 31. § (3), 32. § (1), 131. § (1), 162. § (5) kapott felhatalmazás alapján a Képviselőtestület az alábbi rendeletet alkotja:
1. § Az 1. § (1) bekezdésének a)-d) pontja az alábbiak szerint módosul:
„a) a magyar állampolgárokra, a bevándorlási-, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, valamint
c) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
d) átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, étkezés, átmeneti elhelyezés tekintetében az a) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.”
2. § A 2. § (1) bekezdés B) pont c) alpontjából törlésre kerül:
„(külön rendeletben szabályozva)”
3. § A 3. § (8) és (10) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(8) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül; ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;
(10) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;”
4. § A 4. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(6) Természetben kell megállapítani a támogatást, ha
- a gyermeket megillető tartási igényt a törvényes képviselő nem érvényesíti, illetve arról lemond,
- a kérelmező, valamint házastársa, (élettársa) nem részesül rendszeres pénzellátásban, vagy nem folytat kereső tevékenységet és elhelyezkedése érdekében nem működik együtt a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségével, a FESZOFE Kht-val,
- a gyermek veszélyeztetettségének oka anyagi jellegű,
- a gyermek tanköteles korú, de tankötelezettségének nem tesz eleget,
- a kiskorú speciális ellátása csak így biztosítható.”
5. § Az 5. § (4) bekezdése az alábbival kiegészül:
„(4) A polgármester egyszeri rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt az újszülöttet, akinek születésekor és a kérelem benyújtásakor mindkét szülője, vagy a szülői felügyelettel rendelkező törvényes képviselője a Ferencvárosban rendelkezik lakóhellyel, és a szülők egyikének lakóhelye a gyermek születésekor legalább öt éve megszakítás nélkül a kerületben van, illetve egyedülálló szülő esetében, ha legalább öt éve kerületi lakos.”
Az 5. § (5) bekezdése az alábbi szerint módosul:
„(5) A támogatás összege: újszülöttenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének mértéke. A támogatás iránti igény a gyermek születésétől számított hat hónapon belül nyújtható be.”
6. § A 6. § az alábbiak szerint módosul:
„Lakásfenntartási támogatás
6. § (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja.
(2) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft.
(3) Az elismert lakásnagyság a jogosult által lakott lakás nagysága, de legfeljebb
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm.
(4) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban:TM) szorzata. A TM egyenlő: 0,25-0,1x jogosult egy főre jutó havi jövedelme/öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de a 0,2 értéket nem haladhatja meg.
A lakásfenntartási támogatás nem lehet kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(5) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A polgármester helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy az e rendeletben meghatározott lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladják.
(7) A lakásfenntartás helyben elismert havi költsége számításánál az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004-ben 450.-Ft.
(8) A helyi lakásfenntartási támogatás összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(9) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(10) Újabb kérelemre nem folyósítható tovább a helyi lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmezőnek a lakásfenntartás kiadásai tekintetében a folyósítás ideje alatt 2 hónapnál több tartozása keletkezik, vagy a megállapításkor fennálló tartozása nő.
(11) Ha a kérelmező normatív- vagy adósságkezeléshez kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesül, úgy a részére megállapított helyi lakásfenntartási támogatás összegét ezen támogatás összegével csökkenteni kell.
(12) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kell megállapítani, és havonta folyósítani a következők szerint:
a) ha a jogosult önkormányzati tulajdonú bérlakásban lakik, akkor a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft. számlájára az általa beszedett lakbér, víz-, csatorna- és szemétdíjak költségeire,
b) ha a jogosult saját, illetve más tulajdonú lakásban lakik akkor kérelmező részére postai úton.”
7. § A rendelet az alábbi új 7/A. §-sal kiegészül:
„Adósságkezelési szolgáltatás
7/A. § (1) Az alábbi együttes feltételek mellett jogosult lakástulajdonosként vagy bérlőként a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásra:
a) az adóssággal érintett lakásának nagysága a 6. § (3) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb 10 négyzetméterrel haladja meg,
b) tartozása meghaladja az 50.000,-Ft-ot, valamint
legalább hat havi, a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapon belül keletkezett közüzemi díjtartozás, vagy közös költség, hitelintézetnél kötött lakáscélú kölcsön, vagy a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft-vel szemben fennálló hátraléka van,
c) háztartásában az utolsó három havi egy főre jutó jövedelem átlaga nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
- családban élőknél 170%-át
- egyedülélő személy esetében 200%-át;
- 70 év feletti egyedülélő esetén 300%-át,
d) háztartásában élők nem rendelkeznek vagyonnal.
(2) Az önkormányzat a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálat (továbbiakban Családsegítő Szolgálat) keretén belül adósságkezelési tanácsadást működtet. Ennek keretén belül a tanácsadó:
a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,
d) az adósságkezelés időtartama - amely legfeljebb 18 hónap és indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható - alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, az adósság fennmaradó részének törlesztésével kapcsolatos teljesítéseket, valamint ellenőrzi a lakhatáshoz kapcsolódó aktuális költségek befizetésének bizonylatait.
e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.
(3) A Családsegítő Szolgálat javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megítélésére.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.
(5) Amennyiben az adós többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányában kell megállapítani, de leginkább a lakhatási feltételek veszélyeztetését kell kezelni.
(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az összes adósság 75%-át, és az összege legfeljebb 200 000 Ft lehet.
(7) Az adósságcsökkentési támogatás megítéléséről a Polgármester dönt. A határozat birtokában az adós a kézhezvételtől számított 15 napon belül a hitelezőkkel megállapodást köt a fennmaradó adósság rendezése érdekében. A megállapodást haladéktalanul bemutatja az önkormányzatnál.
(8) A Polgármesteri Hivatal a bemutatott megállapodás alapján a határozatban megjelölt összeget az adósságkövetelés jogosultja számára átutalja.
(9) A Polgármester - az FB. Kft. javaslata alapján - a keletkezett lakbér, víz- és csatorna-, valamint szemétszállítási díj tartozást méltányosságból, amennyiben a támogatási feltételeknek megfelel annak teljes összegéig, de legfeljebb 50 000 Ft-ig elengedheti.
(10) Az FB. Kft. felé fennálló bármely tartozás esetében a tőketartozást terhelő kamatokat az FB. Kft. ügyvezetője elengedheti, ha:
a) a tőkehátralékot az ügyfél egy összegben rendezi;
b) a tőketartozás rendezésére kamatmentes törlesztést vállal;
c) lakbérhátralék esetében a Hálózat Alapítvány az ügyfél lakhatási krízistámogatás iránti igényét elfogadta.
(11) Az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik amennyiben kérelmező az adott lakásból elköltözik.
(12) Nem részesíthető adósságcsökkentési támogatásban, illetve a kifizetett összeget kamatmentesen vissza kell téríteni annak, valamint a lakásfenntartási támogatás folyósítása is megszűnik abban az esetben, ha az adós(nak)
a) az adósságkezelési tanácsadáson nem vesz részt, vagy
b) a hitelezőkkel szembeni törlesztést nem teljesíti, vagy
c) a megállapított adósságcsökkentési támogatást követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek összesen három hónapig nem tesz eleget, vagy
d) kérelmében szándékosan hamis adatokat közölt adatot eltitkolt, vagy ha az adósságkezelési támogatást egyébként jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, vagy
e) az érintett lakás hasznosításával (bérbeadás, albérletbe adás, stb.) összefüggésben jövedelme keletkezik.
(13) A lakástulajdonnal rendelkező adós esetében az esetleges követelés biztosítására szerződéssel zálogjogot kell alapítani.
(14) A támogatás megszüntetésétől számított 24 hónapon belül a támogatások ismételten nem állapíthatóak meg.”
8. § A 10. § (5) bekezdés az alábbi d) ponttal kiegészül:
„d) ha az ellátást igénylő tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.”
9. § A 11. § (5) bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:
„c) az ápolást végző, vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták.”
A 11. § (6) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
„(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”
10. § A 13. § (3) bekezdése az alábbiak szerint kiegészül:
„(3) Nem állapítható meg az időskorú járadék, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, valamint tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.”
11. § A 21. § (1) bekezdés az alábbiak szerint kiegészül:
„(1) Az önkormányzat a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközben ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.”
A 21. § (2) bekezdés a) pontjából törlésre kerül:
„testi, illetve szellemi,”
A 21. § (2) bekezdés b) pontjából törlésre kerül:
„gyermekgondozási segélyben, vagy ápolási díjban”
12. § A 30. § címe az alábbi szerint módosul:
„Időskorúak Gondozóháza”
valamint az (1), (2) és (6) bekezdésekben és a 31. §-ban is „időskorúak” szövegrész kerül.
13. § A 33. § (5) bekezdés az alábbival kiegészül:
„(5) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, a három és többgyermekes családban élő, a tartósan beteg és fogyatékos gyermekek a gyermekétkeztetés díjának 50%-át fizetik, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást étkezés díjkedvezmény formájában kapók számára, valamint ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik, a gyermekétkeztetés ingyenes. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő óvodások után nem kell térítési díjat fizetni.”
14. § A 34. § (10) bekezdés az alábbira változik:
„(10) A rendszeres támogatásokat az Önkormányzat a tárgyhót követő hó 1-5. között, a lakásfenntartási támogatásokat és az adósságcsökkentési támogatást a tárgyhót követő hó 15-ig folyósítja a jogosultak részére.”
15. § A 36. § (3) bekezdés d) pontja és az (5) bekezdés az alábbival kiegészül:
„(3) d) nyugellátást, baleseti nyugellátást árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított igazolással és az utolsó havi nyugdíjszelvénnyel,
(5) Ha az önkormányzati hatósági ügyekben a szociális és gyámügyi hatáskört gyakorló szerv hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, gyermekvédelmi támogatásnál 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.”
16. § A 37. § az alábbi új (3) bekezdéssel kiegészül, így minden további bekezdés változik.
„(3) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) hitelezők által kitöltött részletes igazolást a tartozásról,
b) az adósságkezelő által hitelesített együttműködési megállapodást,
c) az adósságkezelő támogató javaslatát,
d) a lakásnagyságot igazoló bármely hivatalos okiratot (lakáskiutaló határozat, bérleti szerződés, lakbérközlő lap, hivatalos adás-vételi szerződés, stb.).”
17. § A 40. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) E rendelet 2004. május 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésekor a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének „Az adósságkezelési szolgáltatásról” szóló 18/2003. (IV. 07.) számú rendelete hatályát veszti.”
Budapest, 2004. június 17.
| Dr. Gegesy Ferenc s.k. | Dr. Oszvári István s.k. | |
| Polgármester | jegyző |
