Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvényben foglaltakra, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 111. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya a Közgyűlésre, annak szerveire, a Polgármesteri Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), az Önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.
2. § (1) A Közgyűlés a címrendet a (2)–(3) bekezdés szerint állapítja meg.
(2) A költségvetési szervek külön-külön alkotnak egy-egy címet. Ennek felsorolását e rendelet 8. melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő nem intézményi kiadások e rendelet 11–22. melléklete szerinti felsorolásban külön-külön címet alkotnak.
3. § * A Közgyűlés a Hivatal és a költségvetési szervek együttes 2024. évi költségvetését az 1. melléklet alapján
18.828.199 ezer Ft tárgyévi bevételre,
33.768.162 ezer Ft tárgyévi kiadásra,
5.549.989 ezer Ft maradványra,
0 ezer Ft áthúzódó kötelezettséggel,
9.624.824 ezer Ft finanszírozási célú pénzügyi bevételre,
234.850 ezer Ft finanszírozási célú pénzügyi kiadásra,
886 fő közszférában alkalmazottra,
4 fő önkormányzatnál foglalkoztatottra,
73 fő közfoglalkoztatottra
változik.
létszámkerettel állapítja meg.
Ezen belül:
1. a működési célú bevételt 18.517.625 e Ft-ban
2. a működési célú maradványt 1.267.964 e Ft-ban
3. a működési célú kiadásokat 23.349.513 e Ft-ban
ebből:
3.1. a személyi juttatások kiadásait 5.493.203 e Ft-ban
3.2. a munkaadókat terhelő járulékokat 817.935 e Ft-ban
3.3. a dologi kiadásokat 6.187.654 e Ft-ban
3.4. az egyéb működési kiadások összegét 6.272.935 e Ft-ban
3.5. az ellátottak pénzbeli juttatását 1.000 e Ft-ban
3.6. a pénzforgalom nélküli kiadásokat 0 e Ft-ban
3.7. az önkormányzati működési áthúzódó kiadásokat 0 e Ft-ban
3.8. a működési céltartalékot 3.261.301 e Ft-ban
4. a felhalmozási célú bevételt 310.574 e Ft-ban
5. a felhalmozási célú maradványt 4.282.025 e Ft-ban
6. a felhalmozási célú kiadást 10.418.649 e Ft-ban
ebből:
6.1. a beruházások összegét 5.316.691 e Ft-ban
6.2. a felújítások összegét 1.642.189 e Ft-ban
6.3. az intézményi felhalmozási kiadások összegét 548.558 e Ft-ban
6.4. az egyéb felhalmozási kiadásokat 462.236 e Ft-ban
6.5. a felhalmozási célú céltartalékot 2.448.975 e Ft-ban
6.6. a költségvetési szervek felhalmozási célú áthúzódó kiadásait 0 e Ft-ban
6.7. az önkormányzati felhalmozási célú áthúzódó kiadásokat 0 e Ft-ban
állapítja meg.
Az Önkormányzat 2024. évi költségvetésének az Áht. 23. § (2) és (3) bekezdése szerinti bontását az 3. mellékletben mutatja be.
4. § (1) A 3. §-ban megállapított bevételi főösszeg forrásonkénti megbontását e rendelet 4., 5., 6. és 7. melléklete tartalmazza.
(2) A likviditási problémák kezelésére közgyűlési felhatalmazás nélkül éven belül felvehető működési hitelkeret maximális összege 500.000 ezer Ft.
(3) A közvilágítás korszerűsítésére tervezett beruházás bekerülési kiadásának fedezetére legfeljebb 1 milliárd Ft fejlesztési hitel vehető fel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E § (2) (a) bekezdése szerinti Kormány engedély függvényében.
(4) A Polgármester az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközök befektetésére állampapírt vásárolhat vagy pénzintézeti betétet nyithat.
5. § A 3. §-ban megállapított bevételek közül a költségvetési szervek működési és egyéb bevételeit, valamint az intézményi támogatásokat költségvetési szervenként e rendelet 8. melléklete tartalmazza.
6. § (1) A Közgyűlés a 2024. évi költségvetés költségvetési szervenkénti kiadási előirányzatait e rendelet 9. melléklete szerint hagyja jóvá.
(2) A Közgyűlés az Önkormányzat éves létszám-előirányzatát összesen az 1. melléklet, költségvetési szervenként a 10. melléklet szerint hagyja jóvá.
(3) A 2024. évi közfoglalkoztatási pályázat benyújtását a Polgármester engedélyezi. A pályázat eredményének függvényében a létszámadatokban bekövetkezett változás a soron következő költségvetési rendeletmódosítás keretében kerül átvezetésre.
(4) A Közgyűlés az önkormányzati gazdálkodás működési kiadásait, az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatásokat, átadott pénzeszközöket, valamint a szociálpolitikai kiadásokat a 11., 12. és a 13. melléklet szerint hagyja jóvá.
7. § A Közgyűlés az intézményi, a lakás-, nem lakás ingatlanok, valamint az út-, híd-, járda felújítási célokat, előirányzatokat a rendelet 14–19. mellékletei szerint hagyja jóvá. A felújításokkal kapcsolatos garanciális visszatartások jogcímei az előző évi zárszámadás elfogadását követően kerülnek nevesítésre.
8. § A Közgyűlés a fejlesztési kiadásokat e rendelet 20. és 21. melléklete szerint határozza meg.
9. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat céltartalékát 2.147.958 ezer Ft összegben e rendelet 22. mellékletében felsorolt célokra állapítja meg.
(2) * A közgyűlés az általános működési célú általános tartalékot 637.257 e Ft összegben, a felhalmozási célú általános tartalékot 792.972 e Ft összegben állapítja meg.
10. § Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek, programok bevételi és kiadási előirányzatait e rendelet 23. melléklete tartalmazza.
11. § A Közgyűlés a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait e rendelet 24. melléklete szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg.
12. § (1) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről a Polgármester legalább
a) a féléves, valamint a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló beszámolóval egyidejűleg, illetve
b) az éves beszámolót tárgyaló Közgyűlést megelőzően a tárgyévet követő év február 28-ig
a Közgyűlést tájékoztatja.
(2) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az Önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
13. § (1) A Polgármester dönthet a költségvetés alábbi előirányzatairól:
a) jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti és a céltartalék terhére történő átcsoportosításról,
b) az önkormányzati működési kiadásokon belül kiadványokra, rendezvényekre, marketing és kommunikációs feladatokra, valamint a bontási feladatokra elkülönített keretösszeg felhasználásáról,
c) a céltartalékon belül az ifjúsági keret, a polgármesteri keret, az egyéb rendezvények, ünnepi programok, megemlékezések megrendezésére, a beruházási, felújítási munkák, önkormányzati és intézményi pályázatok előkészítési és tervezési feladataira elkülönített céltartalékok felhasználásáról,
d) az általános működési és felhalmozási tartalék felhasználásáról.
(2) A felújítási előirányzatokon belül az új induló feladatok, valamint a az önkormányzati bérlakások felújítása és a nem lakáscélú ingatlanok felújítása elkülönített keretösszegek felosztásáról a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Műszaki Bizottság dönt.
(3) A Közgyűlés a Polgármester Mötv. 68. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása vonatkozásában az értékhatárt döntésenként 200 millió Ft-ban állapítja meg.
(4) A Polgármester a 2023. évi zárszámadási rendelet elfogadásáig a 2023. évi költségvetésben meghatározott célok, illetve a szabad maradvány terhére a (3) bekezdésben megállapított értékhatár figyelembevételével kötelezettséget vállalhat.
(5) Az (1)–(4) bekezdés alapján hozott döntések a későbbi években a Közgyűlés által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.
(6) Az (1)–(4) bekezdés alapján történt átcsoportosításokról az érdekeltek a negyedévet követő költségvetési rendelet módosítás keretében kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a Polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.
(7) A jóváhagyott költségvetésen, testületi, bizottsági vagy polgármesteri döntésen alapuló előirányzatokról, előirányzat módosításokról a költségvetési szervek kiadási és bevételi főcsoportokra szóló kiértesítését a Jegyző végzi.
14. § (1) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül az intézmény vezetője a felelős.
(2) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.
15. § (1) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról – ha az érdemi döntést igényel – a Közgyűlés dönt a Polgármester előterjesztésére a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok felosztásáról, költségvetési szervek saját hatáskörben kezdeményezett rendelet módosításáról a Közgyűlés a 13 § (5)–(6) bekezdésben foglalt módon dönt.
16. § (1) A költségvetési szerv a támogatáson kívüli bevételeinek alakulásáról és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítási igényeiről az első negyedévtől kezdődően, a Hivatal munkatervében meghatározott időpontban tájékoztatja a Pénzügyi Irodát.
(2) A költségvetési szerv, jelentési kötelezettségét az erre a célra kialakított, képleteket is tartalmazó segédtáblák alkalmazásával teljesíti. A támogatáson kívüli bevételek melléklete elkülönítve tartalmazza a saját hatáskörben módosítható és az irányító szervi hatáskörbe bevont többletbevételek felhasználásának igényeit.
(3) A költségvetési szervnek a mellékleteket a Gazdasági Igazgatóság által kiadott tájékoztatóban foglaltak figyelembevételével, az abban meghatározott határidő betartásával kell eljuttatnia az irányító szerv részére.
(4) A költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatait saját hatáskörben módosíthatja:
a) államháztartáson kívülről származó átvett pénzeszközökből,
b) egyéb támogatásértékű bevételből.
(5) A költségvetési szerv az előző év (évek) maradványát és kiadási előirányzatait annak végleges jóváhagyása után, a kiértesítésben foglaltak szerint módosíthatja.
(6) Abban az esetben, ha az Önkormányzat a költségvetési szerv maradványa terhére az elvonást nem tudja érvényesíteni, akkor a visszafizetés elszámolásának módjáról a Közgyűlés a maradvány jóváhagyását követően, a tárgy évi költségvetés terhére is rendelkezhet.
(7) A kötelezettséggel terhelt maradványból, kiemelt előirányzatok közötti korrekció csak kivételesen indokolt esetben, az irányító szerv egyetértésével hajtható végre. Az ellenőrzés által feltárt, indokolatlanul kimutatott kötelezettség pénzügyi fedezete elvonásra kerülhet.
(8) A célvizsgálat által megállapított szabad maradvány elvonásáról a zárszámadásról és a maradvány elszámolásáról szóló önkormányzati rendelet keretében dönt a Közgyűlés.
(9) A költségvetési szerv saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítása az alábbiak figyelembevételével hajtható végre:
a) a módosítás a működési és felhalmozási egyensúlyt nem változtathatja, működési célú bevétel saját hatáskörben nem használható fel felhalmozási célú kiadások teljesítésére,
b) abban az esetben, ha a költségvetési szerv- meghatározott feladatra vonatkozóan-, államháztartáson belülről származó támogatás és átvett pénzeszköz többletéből működési és felhalmozási célú kiadást is teljesített, akkor a forrás összegét is a felhasználás céljának megfelelően, annak egyező értékével, bontásával kell könyvelni és ennek megfelelően az előirányzatot módosítani,
c) saját hatáskörben történő előirányzat-módosítás nem irányulhat a működési és felhalmozási célú támogatások egymás közötti átcsoportosítására, megváltoztatására.
(10) Az irányító szervi hatáskörbe bevont többletbevételek (intézményi működési bevételek és tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése) csak a Közgyűlés előzetes engedélyével használhatók fel, az előirányzatok módosításának átvezetése csak a döntést követően történhet.
(11) A költségvetési szervnek, a felhasználásra nem engedélyezett összeget a jóváhagyás közlésétől számítva, az Önkormányzat elszámolási számlájára öt napon belül kell befizetnie, vagy ettől eltérően- a kiskincstári rendszer miatt, döntéstől függően – az elvonást a Polgármester a limit keret csökkentésével is érvényesítheti.
(12) A többletbevételnek – a segédtábla szerkezete szerint- elkülönítve kell tartalmaznia az áfa értékét is tartalmazó élelmezési bevételeket, az egyéb nem kiemelt többletbevételeket.
(13) Az élelmezési kiadások és bevételek elszámolása havi bontásban történhet, a segédtábla mellékletének alkalmazásával.
(14) Az élelmezési bevételeket nem tartalmazó, egyéb irányító szervi hatáskörbe bevont bevételek eredeti előirányzatát meghaladó felhasználásáról a Közgyűlés a költségvetési rendelet módosításakor dönt.
(15) A költségvetési szerv saját hatáskörben, kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást nem hajthat végre; az átcsoportosítást a részére megküldött segédtábla alkalmazásával, indoklással ellátva az alábbiak figyelembevételével kell jelentenie:
a) működési és felhalmozási kiadások közötti átcsoportosítás, illetve a működési és felhalmozási célú költségvetési támogatások egymás közötti előirányzat módosítása csak irányító szervi hatáskörben történhet,
b) kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás a hatályos jogszabályban foglalt korlátozások figyelembevételével történhet, viszont abban az esetben, ha az önkormányzat a tervezés során egyszeri jelleggel személyi juttatást érintő elvonásról rendelkezik, és a költségvetési szervnél emiatt túllépés mutatkozna, a hiány összegét a szabad kiadásainak előirányzata terhére átcsoportosíthatja,
c) az átcsoportosítási igény tartalmazhatja az esetlegesen előforduló (például: téves tervezés, vagy évközi jelentés miatti) helyesbítő, kiemelt előirányzatok közötti korrekciókat, átvezetéseket.
(16) A költségvetési szerv részére az Önkormányzat céltartalékából, továbbá központi forrásból elszámolási kötelezettséggel biztosított céljellegű támogatások előirányzata terhére – a tényleges felhasználás szerinti korrekciók kivételével- átcsoportosítás nem hajtható végre.
(17) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az adatszolgáltatásnak a gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerv közreműködésével tesz eleget.
17. § (1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva az intézmény részére engedélyezett létszám (álláshely) keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.
(2) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzat nem léphető túl.
(3) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.
(4) A költségvetési szervnél keletkezett bérmaradványból jutalom kifizetésére – kivéve a többletbevételből történő kifizetést – csak abban az esetben kerülhet sor, ha valamennyi jogszabály szerinti fizetési kötelezettségét teljesíti.
(5) A költségvetési szervnél túlóra, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor.
18. § (1) A Közgyűlés által jóváhagyott, illetve önkormányzati keretekből biztosított, illetve az államháztartáson kívülről átvett támogatások átadása, továbbadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni elszámolási kötelezettség előírásával.
(2) Az önkormányzati támogatások felhasználását és a felhasználásról adott számadást ellenőrizni kell.
(3) Nem folyósítható támogatás azon szervezetek részére, melyeknek lejárt határidejű tartozása van az Önkormányzat felé, vagy a korábbi támogatásához kapcsolódó lejárt elszámolási kötelezettségét nem teljesítette, illetve az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. számú törvény 30. § és 75. §-a alapján a beszámolójának letétbe helyezését nem teljesítette.
(4) A gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű célokhoz és pályázatokhoz államháztartáson kívülről átvett támogatások felhasználásáról minden esetben a Közgyűlés dönt.
19. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei éven túli kötelezettséget – kivéve a karbantartási és a folyamatos biztonságos működéshez szükséges szolgáltatások – csak a Közgyűlés jóváhagyásával vállalhatnak.
(2) A Közgyűlés támogatás terhére megvalósuló projektek esetén a közreműködő intézmények részére – a projekt befejezéséig – engedélyezi az éven túli kötelezettség vállalását. Erről az intézmény vezetője a kötelezettség vállalást megelőzően köteles a jegyzőt tájékoztatni.
20. § A költségvetési szervek költségvetési támogatását a Közgyűlés az intézmények pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően kerülnek kiutalásra.
21. § Az állami támogatás igényléséhez szolgáltatott adatok 3%-nál nagyobb mértékű eltéréséért a költségvetési szerv vezetője a felelős.
22. § A Közgyűlés a közalkalmazotti illetmények megállapításánál csak a törvény által kötelezően előírt, illetve a Közgyűlés által engedélyezett átsorolások, illetve kedvezmények többletköltségeire biztosít önkormányzati támogatást.
23. § A Közgyűlés a Magyarország 2024. évi központi költségvetésről szóló 2023. évi LV. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap összegét 68.000 Ft-ban állapítja meg.
24. § (1) A Közgyűlés a Magyarország 2024. évi központi költségvetésről szóló 2023. évi LV. törvény 62. § (5) bekezdése előírásait figyelembe véve az önkormányzat illetve a Kaposvár-Sántos Szociális Intézményfenntartó Társulás által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak, munkavállalók és a közszolgálati tisztviselők részére éves szinten 4.000 Ft/fő (munkaadót terhelő járulék nélkül) bankszámla-hozzájárulást biztosít.
(2) A Közgyűlés az önkormányzat illetve a Kaposvár-Sántos Szociális Intézményfenntartó Társulás által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak, munkavállalók és a közszolgálati tisztviselők részére a közigazgatási határon kívüli lakó-, illetve tartózkodási helyről történő munkába járással kapcsolatban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés alapján adómentesen adható utazási költségtérítés jogcímen 18 Ft/km kifizetését engedélyezi és a kiadások pénzügyi fedezetét biztosítja.
(3) A Közgyűlés az önkormányzat illetve a Kaposvár-Sántos Szociális Intézményfenntartó Társulás által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók részére Széchenyi Pihenő kártyára havi 12.000 Ft/hó (munkaadót terhelő járulékkal együtt) béren kívüli juttatást biztosít.
25. § (1) Az Önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.
(3) A szerződéskötés feltétele, hogy
a) a költségvetési szerv az adott feladatellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy
b) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.
(4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.
(5) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett – részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.
(6) A szolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,
d) a szerződés időtartamát,
e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint
f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.
26. § (1) A lejárt követelés, térítési díj hátralékok behajtásáról az Önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető köteles intézkedni.
(2) A meg nem fizetett gyermekétkeztetési díj esetén, mivel a szolgáltató és az igénybe vevő között polgári jogi jogviszony jön létre (amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett a szülő), a behajtás fizetési meghagyással, illetve bírósági úton történhet.
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat esetében a Polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető az alábbi esetekben saját hatáskörben engedélyezheti a meg nem térült követelések törlését:
a) a felszámolási eljárás alá vont szervezettel szemben fennálló meg nem térült követelés,
b) egyéb, végrehajtás során behajthatatlanná vált, valamint bírósági döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés,
c) a kisösszegű lejárt követeléseik közül azon követeléseik esetében, melyeknek érvényesítésével kapcsolatos költségei igazoltan meghaladják a követelés összegeit, vagy a követelés összege nem éri el a 100.000 Ft-ot, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felszólítás eredménytelenül zárult.
(4) Követelés lemondásáról a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag a Közgyűlés dönthet.
27. § Az Áht. 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Közgyűlés a Hivatalnál és a költségvetési szerveknél a kiadások készpénzben történő kifizetését az alábbi esetekben engedélyezi:
a) készpénzfizetési számlák,
b) vásárlási előleg, ellátmány,
c) munkavállalók illetmény előlege,
d) munkavállalók utazási költségtérítése,
e) munkavállalók belföldi kiküldetése,
f) közcélú dolgozók munkabére,
g) segélyek,
h) lakáspályázati díj visszafizetése,
i) térítési díjak visszafizetése.
28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a költségvetési év egészére kell alkalmazni.
Kaposvár, 2024. február 15.
| Szita Károly | dr. Csillag Gábor | |
| polgármester | jegyző |
