Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, megteremti mindezek anyagi, szervezeti és személyi feltételeit.
(2) Az önkormányzat megnevezése:
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata
Székhelye: 1051 Budapest, Erzsébet tér 4.
(3) Az önkormányzati feladatokat ellátó képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal.
2. § (1) Az önkormányzat helyi ünnepei:
a) A november 15-i Lipót naphoz kapcsolódó ökomenikus egyházi programsorozat. A Belvárosi Lipót Napok megrendezésére minden évben a Lipót napot megelőző hétvégén kerül sor.
b) Belvárosi Művészeti Napok. Megrendezésére minden év szeptember hónapjának utolsó hétvégéjén kerül sor.
c) Belvárosi Fesztivál. Megrendezésére minden év május utolsó hete - június utolsó hete közötti időintervallumban, az adott évre külön megjelölt hétvégén kerül sor.
(2) A képviselő-testület Belváros-Lipótváros javára kifejtett magas színvonalú, megbecsülést kiváltó tevékenységet végző személyek munkásságának elismerésére önkormányzati kitüntetéseket adományoz. Az önkormányzati díjak alapításának és adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A képviselő-testület együttműködik minden olyan az V. kerületben bejegyzett önszerveződő közösséggel, amelyik tevékenységét Belváros-Lipótváros érdekében, a közbiztonság, a közművelődés- és sport, az egészségügy- és szociális valamint a környezetvédelem területén fejti ki. Az önszerveződő közösségek képviselőt a képviselő-testület és bizottságai nyílt ülésén, tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg.
(4) A képviselő-testület az önkormányzat honlapján, valamint a kerületben jelenlévő médiákon keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt területben tervezett, az önszerveződő közösségeket és a lakosság szélesebb körét érintő koncepciókról, az ezek megvalósításához kapcsolódó rendelet-tervezetekről. A közösségektől beérkezett javaslatokat figyelemmel kíséri és igény szerint társadalmi egyeztető fórumot szervez.
3. § (1) Az Önkormányzat bélyegzőjén a külön helyi rendeletben meghatározott önkormányzati címert lehet szerepeltetni. A kiadmányozáshoz az állami címerrel, a szervezeti egység megnevezésével és a sorszámmal ellátott bélyegzőt kell használni.
(2) Az önkormányzati címer és Magyarország címerét tartalmazó körbélyegző egyidejűleg nem használható. Az önkormányzat jelképeiről, a címerről, zászlóról a helyi címerrel ellátott bélyegzőről, és ezek használatának szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
4. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerősé válását követő 15 napon belül meg kell tartani. Az ülést a megválasztott polgármester e rendelet 10. § (1)-(3) bekezdése szerint hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülés folyamata, kötelező naprendjei:
a) a megválasztott képviselők eskütétele,
b) a megválasztott polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt,
c) a polgármesteri program ismertetése,
(3) Az alakuló ülés nem kötelező napirendjei:
a) a napirend elfogadása,
b) a polgármester illetményének, költségtérítésének elfogadása,
c) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának megalkotása/felülvizsgálata,
d) az alpolgármester/ek megválasztása, eskütétele,
e) az alpolgármester/ek illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
f) a képviselő-testület bizottságainak és bizottsági tagjainak megválasztása,
g) a nem a képviselő testület tagjaiból választott tagok eskütétele,
h) az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló rendelet megalkotása/felülvizsgálata.
5. § (1) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket. A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. § tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 12. §-ban foglaltak szerint feladat- és hatáskör ellátását vállalhatja. Az önként vállalt feladatokat jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület bizottságaira a széleskörű egyeztetést, a polgármesterre a napi munka folyamatosságát, a jegyzőre a nagyfokú szakmai ismeretet igénylő döntések meghozatalát ruházza az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. Az átruházott hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület a döntés elősegítése érdekében - szükség szerint- szempontrendszer megállapításáról dönt.
(4) A képviselő-testület rendeletében hatósági hatáskör gyakorlásával jogosíthatja fel a polgármestert és a képviselő-testület bizottságát/ait. Az átruházott jogkörben hozott döntéseket a polgármester, bizottsági döntés esetén a bizottság képviseletét ellátó elnök kiadmányozza. A polgármester és a bizottság I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület, mint II. fokú hatóság bírálja el. Önkormányzati hatósági ügyben az eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szólótörvény előírásai alapján történik.
(5) Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a képviselő-testület a bizottságokat és a jegyzőt évente egyszer, a polgármestert minden rendes testületi ülésen beszámoltatja. Az átruházott hatáskörök bármikor visszavonhatók. A polgármesterre, a bizottságokra és a jegyzőre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület évi 6 rendes ülést tart. A testület rendes üléseit a hónap második csütörtöki napján, 09.00 órától - 20.00 óráig tartja. Az ülés meghosszabbítására, valamint e rendelettől eltérő időpontban történő megtartására a polgármester tesz javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül határoz.
(2) A testületi ülés meghosszabbítása esetén a képviselő-testület azt a napirendi pontot még megtárgyalja, amelynek tárgyalását 22.00 óráig megkezdte. Ha az összes napirendi pont megtárgyalása 22.00 óráig nem fejeződik be, a polgármester indítványt tesz a folytatólagos ülés megtartásának napjára és időpontjára, amelyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(3) A testület rendkívüli üléseit szükség szerint, általában csütörtöki napon 14.00 órától - legkésőbb 22.00 óráig tartja. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, helyét, idejét és indokoltságát. Az Mötv. 44. §-ban felsoroltak indítványára a rendkívüli testületi ülést a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia.
(4) Amennyiben a képviselők a testületi ülés meghirdetett időpontjától számított 30 perc alatt nem jelennek meg olyan számban, hogy a határozatképes ülést meg lehessen kezdeni, akkor a polgármester az ülés határozatképtelenségét állapíthatja meg. A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok szerint kell összehívni és meg kell tartani, az elmaradt üléstől számított 15 napon belül.
(5) A képviselő-testület minden év július 1-e és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt a testület a nem kizárólagos hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő és a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, azonnali intézkedést igénylő ügyekben, valamint a (3) bekezdésben felsoroltak indítványára a rendkívüli ülést össze kell hívni. A rendkívüli ülés időpontjáról minden képviselőt szabályszerűen értesíteni kell.
7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint zárt ülést tart.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
8. § (1) A képviselő-testület javaslatainak elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A testület az Mötv.-ben és e rendeletben előírt esetekben minősített többségű szavazást tart. A minősített többségű határozat meghozatalához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg. Az Mötv. 74. § (1) bekezdésben foglalt esetekben titkos szavazást tart, a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás a képviselő-testület döntése szerint szavazógéppel vagy szavazólappal történhet. Személyes szavazás esetén a testület tagjai sorából 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani.
(3) Bármely képviselő kezdeményezhet név szerinti szavazást. A kezdeményezésről a testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. Az Mötv. 48. (3) valamint 55. § (1) bekezdésében szabályozott esetben kötelező a név szerinti szavazás elrendelése.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző az ülés sorrendjében felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Legutoljára a polgármester szavaz. A szavazatokat a névsorban a nevek mellett fel kell tüntetni. A név szerinti szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester hívja össze, a polgármester által meghatározott helyettesítési sorrend szerint.
(2) Amennyiben az Mötv. 45. § szerint megvalósul a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség(ek) egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester/ek tartós és együttes akadályoztatása, a rendes és a - jogszabályi előírásoknak megfelelően összehívandó - rendkívüli testületi ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze.
(3) Tartós és együttes akadályoztatás akkor valósul meg, ha az önkormányzati döntés hiánya veszélyezteti az önkormányzati törvényből, illetve egyéb jogszabályaiból adódó kötelezettségek teljesítését vagy jogok érvényesítését.
(4) Amennyiben a polgármester és az alpolgármester/ek tartós és együttes akadályoztatása miatt:
a) az összehívott rendes vagy rendkívüli testületi ülés nem kezdődhet meg, vagy
b) a félbeszakított rendes vagy rendkívüli testületi ülés folytatása nem kezdődhet meg,
az ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke vezeti.
10. § (1) A rendes ülésre a meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 munkanappal előbb kell eljuttatni. A meghívók és az előterjesztések anyagai az ANDOC rendszeren keresztül, elektronikus úton kerülnek kiküldésre.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívókkal kell összehívni. Az egyes napirendi pontoknál fel kell tüntetni, hogy minősített vagy egyszerű szavazás szükséges a döntéshozatalhoz, valamint a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatot is.
(3) A napirendi pontok sorrendje: rendes napirendek, polgármesteri beszámoló, interpellációs válaszok elfogadása, új interpellációk, kérdések bejelentések. Az írásbeli előterjesztéseket lehetőség szerint a meghívóval együtt, de legkésőbb 72 órával az ülés megkezdése előtt kézbesíteni kell.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a kerület lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.
11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a nem a képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestert,
c) a jegyzőt,
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) a kerület országgyűlési képviselőjét,
f) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
g) a napirendi pontok előadóit, és
h) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(2) Az ülésen a képviselők tanácskozási és egyben szavazati joggal vesznek részt.
(3) Folyamatos tanácskozási jog illeti meg:
a) a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert,
b) a jegyzőt.
(4) A polgármester külön meghívása alapján, meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:
a) Fővárosi Kormányhivatal vezetőjét,
b) a kerületben működő egyházak képviselőit,
c) az önszerveződő közösségek és civil szervezetek képviselőit,
d) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit,
f) a bizottságok nem képviselő tagjait és a
g) szakértőket.
12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester vezeti, a polgármester által meghatározott helyettesítési sorrend szerint. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester ülésvezetési feladataiban a polgármestert nem helyettesítheti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség/ek egyidejű betöltetlensége, vagy a 9. § (3) bekezdése szerint megvalósuló tartós és együttes akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. (8 fő)
(3) Az ülés napirendjét a polgármester terjeszti elő, tájékoztatást ad a beérkezett sürgősségi indítványokról. A képviselő-testület a napirendet a módosításokkal együtt, - egyszerű többségű szavazattal -, egy szavazással fogadja el. A napirend elfogadása után a testület az elfogadott napirendhez kötve van. Megváltoztatására csak minősített többségű szavazással van lehetőség.
(4) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. Elhúzódó vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(5) A (3) bekezdés szerint elfogadott napirendi pont megtárgyalása - a javaslat kellő indokoltsága esetén -, legfeljebb két alkalommal napolható el. Erről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb az elnapolást követő harmadik rendes testületi ülésen tárgyalni kell.
13. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek megtételére az előterjesztő jogosult. A napirendi pont tárgyalása során a módosító indítványokat szövegszerűen, döntésre alkalmas formában kell előterjeszteni.
(2) Az napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, a napirendi ponthoz hozzászólhatnak. A képviselői hozzászólás időtartama maximum 5 perc lehet. A hozzászólási jog nem ruházható át, a frakció tagjai között az időtartam nem vonható össze. Annak a képviselőnek, aki a személyét érintő felszólalásra kíván reagálni, a polgármester maximum 1 perc időtartamú válaszadásra adhat engedélyt. A személyes érintettség okán elhangzott válasz után további hozzászólásnak nincs helye.
(3) Ügyrendi kérdésben minden képviselőnek, napirendenként egy esetben 1 perces felszólalási joga van. Ügyrendi felszólalásnak minősül: A képviselő-testület működésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirend tartalmát érdemben nem érintő, eljárási javaslat. Az ügyrendről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárására vonatkozó javaslat esetén a már szólásra jelentkezett és számbavett képviselőket meg kell hallgatni.
(5) A polgármester egy testületi ülésen egy alkalommal, maximum 30 perc szünetet rendelhet el.
(6) A polgármester maximum 2 perc időtartamú hozzászólást engedélyezhet a hallgatóság részéről, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozata alapján.
14. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A testület először - az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról - lehetőség szerint egy szavazással - dönt. Az előterjesztő által befogadott módosító és kiegészítő indítványokat úgy kell tekinteni, hogy azok elfogadásukkal az előterjesztés eredeti határozati javaslatainak részévé váltak.
(3) A polgármester biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasítja vagy ismételt figyelmeztetés után - a képviselők kivételével - kiutasíthatja a teremből azt a személyt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
(4) A polgármester - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét. A polgármester rendreutasítja azt a képviselőt, aki az Önkormányzat tekintélyét rombolja, vagy valamelyik képviselőre illetlen vagy sértő kifejezést használ. Megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a rendreutasítást követően ismételten illetlen vagy sértő kifejezést használ. Figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a polgármester ülés vezetése során hozott döntését, vagy ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja.
(5) A polgármester napirendi pontonként, egy alkalommal, maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.
(6) Az ülés ideje alatt a polgármester folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Az ülést berekeszti, ha a testületi tagok létszáma a testületi ülés alatt a határozatképességet jelentő létszám alá csökken.
15. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyben a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz írásban benyújtott illetve szóban elmondott olyan előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpelláció nem foglalhat magában előkészítést igénylő önálló napirendet.
(2) Interpellálni a képviselő-testület rendes ülésein, maximum 3 perc időtartamban lehet. Az interpellációra más képviselő a személyes érintettség esetét kivéve hozzászólással nem élhet.
(3) Interpellációs szándékát az interpelláció részletes kifejtésével a képviselő legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig, írásban nyújtatja be a polgármesternek. Az interpellációról vitát nyitni nem lehet.
(4) Amennyiben az interpelláció szóban megválaszolható, annak elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.
(5) Amennyiben az interpelláció a testületi ülésen szóban nem válaszolható meg, az interpelláló részére 15 napon belül kell elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ kell adni, melynek elfogadásáról a következő ülésen nyilatkozik.
(6) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ mind az interpelláló mind a képviselő-testület elutasítja, annak megtárgyalását a polgármester az ügyben illetékes szakbizottság elé utalja. A kijelölt szakbizottság - az általa szükségesnek ítélt másik szakbizottság véleményének kikérése után - kialakítja az ügyről szakmai álláspontját, amelyről a bizottság elnöke a képviselő-testületet legkésőbb az interpelláció elhangzását követő második ülésen tájékoztatja.
16. § (1) Kérdés minden olyan tudakozódás, amely tartalma és jellege szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjéhez.
(2) A képviselő a testület ülésén kérdést intézhet:
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármester(ek)hez a polgármester által rájuk bízott feladatkörökben,
c) a bizottságok elnökeihez,
d) a tanácsnok(ok)hoz,
e) a jegyzőhöz,
f) Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelet igazgatójához,
g) a nemzetiségi önkormányzatok tanácskozási joggal résztvevő elnökeihez.
(3) A kérdésre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. A kérdésre adott válasz után viszontválasznak nincs helye.
17. § (1) A polgármester, az alpolgármester/ek, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősséggel történő megtárgyalását. Nem lehet sürgősségi indítvánnyal módosítani vagy kiegészíteni a polgármester, az alpolgármester/ek, a jegyző, az aljegyző, a bizottságok száma valamint feladat- és hatásköre, a bizottsági tagok száma, és a gazdasági társaságok igazgatóira vonatkozó előírásokat.
(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12.00 óráig, a sürgősségi tárgyalás indokoltságának részletes kifejtésével, a polgármesterhez kell benyújtani. A sürgősségi indítványokat - lehetőleg a Hivatal szakmai állásfoglalásával együtt -, legkésőbb a testületi ülést megelőző napon kézbesíteni kell.
(3) A polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványok tárgyalhatóságának kérdésében a testület a napirend tárgyalása során, egyszerű többséggel dönt. A tárgyalásra elfogadott sürgősségi indítványt a testület az anyag fontosságának megfelelően beilleszti a napirendi pontok közé. Amennyiben a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a napirendre való felvételről és a tárgyalás időpontjáról dönt.
(4) A sürgősségi indítvány előterjesztésére nem vonatkoznak az előterjesztések előkészítésének és benyújtásának rendjére vonatkozó polgármester-jegyzői együttes utasítás előírásai.
18. § (1) A képviselő-testület döntéseit előre eljuttatott, írásbeli előterjesztés alapján hozza. Különösen indokolt esetben a testület szóbeli előterjesztés alapján is dönthet. Nem tehető szóbeli előterjesztés azokban az esetekben, ahol jogszabály az előterjesztést írásbeliséghez köti. Az előterjesztés lehet: rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testülethez e rendelet keretei között előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester/ek,
c) képviselő,
d) a bizottságok,
e) a tanácsnokok,
f) a jegyző,
g) a nemzetiségi önkormányzat elnökei,
h) az Ellenőrző Munkacsoport elnöke.
(3) A polgármester terjeszti elő a szervezeti- és működési szabályzat megalkotására és módosítására vonatkozó, a költségvetési és vagyoni kérdéseket tartalmazó, valamint az önkormányzat nemzetközi és társulási kapcsolatait érintő rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Továbbá a képviselő-testületnek a polgármester tesz javaslatot:
a) az alpolgármester(ek)nek megválasztandó önkormányzati képviselő személyére,
b) a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztandó alpolgármester/ek személyére,
c) a bizottságok számára, elnevezésére, a bizottságok feladat- és hatáskörére, a bizottságok tagjainak számára,
d) a képviselő-testület bizottsági tagjainak, a tanácsnok/ok személyére,
e) az önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivé megbízandó személyekre,
f) a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak megválasztandó személyekre.
(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásra, kinevezésre, vezetői megbízásra vonatkozó polgármesteri javaslattételi jog magában foglalja a felmentés és a megbízás visszavonásának kezdeményezésre vonatkozó jogot is.
19. § (1) Ha a képviselő által tett előterjesztés a polgármester, az alpolgármester/ek, a bizottságok, a tanácsnok/ok vagy a jegyző feladatkörébe tartozó előterjesztésnek minősíthető, állásfoglalásukat az előterjesztés testületi megtárgyalásának megkezdése előtt be kell szerezni. Az állásfoglalás kialakítására az előterjesztés kézhezvétele napjától számított legalább 5 munkanapot kell biztosítani, kivéve, ha az állásfoglalásra jogosult erről az időtartamról lemond, vagy nem kíván állást foglalni. Ha az erre feljogosítottak határidőben nem közlik állásfoglalásukat, a képviselői előterjesztés ennek hiányában is tárgyalható.
(2) A képviselő-testület bizottságai a rájuk átruházott hatáskörben, valamint egyébként a feladat-és hatáskörükbe tartozó ügyekben tehetnek előterjesztést.
(3) A tanácsnokok a tanácsnoki munkával kapcsolatban, a nemzetiségi önkormányzat elnökei a nemzetiségi ügyek tárgykörében, a jegyző a hatósági munka ellátásával és a hivatal működésével kapcsolatban, az Ellenőrző Munkacsoport elnöke a parkolás-üzemeltetési feladatok ellátása körében terjeszthet előterjesztést a képviselő-testülethez.
(4) A polgármestert és - a polgármester erre vonatkozó megbízása esetén - az alpolgármestereket megilleti a (2)-(3) bekezdés szerinti előterjesztések véleményezési joga, amit a polgármester és az alpolgármesterek legkésőbb a rendes vagy rendkívüli testületi ülés meghívója kiküldésének napjáig írásban közölhetnek az előterjesztés aláírójával, valamint a jegyzővel. A véleményt a képviselőknek megküldött előterjesztéshez csatolni kell. Amennyiben a polgármester és az alpolgármester(ek) a fenti időpontig véleményüket nem közlik, azt úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztéssel egyetértenek.
(5) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, a megfelelő következtetések levonására. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgykör tömör és világos meghatározását,
b) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,
c) a meghozandó döntés indokainak bemutatását, a helyzetfelmérést,
d) az előkészítésben résztvevők megnevezését valamint véleményüket,
e) az előkészítés során felmerült ellenérveket,
f) a jegyző törvényességi felülvizsgálatát, és
g) a határozatot.
20. § (1) A képviselő-testület döntése lehet:
a) rendelet
b) határozat.
(2) A képviselő-testület határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az Mötv.-ben és e rendeletben előírt esetekben a képviselő-testület minősített többségű döntést hoz, valamint titkos szavazás tart. A határozat fajtái:
a) normatív határozat,
b) önkormányzati hatósági határozat,
c) egyéb határozat.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltakon kívül minősített döntést hoz az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet:
a) 19. § (1) bekezdésében,
b) 37. § (8) bekezdésében,
c) 48/A. § (8) bekezdésében foglalt esetekben.
(4) A határozat jelölése: határozat sorszáma/elfogadás éve (hónap, nap) önkormányzat neve. A határozatoknak szabatosnak és önmagukban közérthetőnek kell lenniük. Tartalmazniuk kell a végrehajtás határidejét és a felelős személy megjelölését. A normatív határozatokat az Mötv. 51. § (6) bekezdésében előírtak alkalmazásával közzé kell tenni.
21. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és szerint önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet jelölése:
a) a rendelet alkotójának teljes megnevezése,
b) a rendelet sorszáma/évszáma,
c) kihirdetésének ideje, (hónap, nap)
d) önkormányzati rendelet kifejezés,
e) rendelet címe.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) a képviselő-testület állandó bizottságai,
d) jegyző,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
(3) A rendelet-tervezetet a Hivatal szakmai előkészítését követően a jegyző tudomásával és szakmai véleményével ellátva a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester véleményének kialakítását követően kerül a rendelet-tervezet szövege a szakmailag illetékes bizottságokhoz megvitatásra. A rendelet-tervezetet utolsónak a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság vizsgálja, melynek véleményével kerülhet a testület elé. Ha a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság az ülésére határidőben rendelkezésre bocsátott rendelet-tervezetet nem tárgyalja, a bizottság vélemények hiánya nem akadályozza meg a rendelet-tervezet képviselő-testület általi megtárgyalását.
(4) Rendelet megalkotása vagy a már hatályban lévő rendelet módosítása során a rendelet előkészítőjének hatásvizsgálatot kell végeznie. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozás várható következményeire, a költségvetési és adminisztratív terhekre, valamint a szabályozás elmaradásának várható következményeire.
(5) A polgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 10 napra közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tétel ideje alatt az állampolgárok a tervezetre a Polgármesteri Hivatalban észrevételeket tehetnek.
22. § (1) A rendelet elfogadása nem igényel paragrafusonkénti szavazást. Csak a módosító javaslatokat kell megtárgyalni és egyszerű többségű szavazással elfogadni. A rendelet teljes szövegének elfogadása minősített többségű szavazással történik. A rendeletet minden esetben indokolással kell ellátni.
(2) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetés ideje a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.
(3) A kihirdetett rendeletet az önkormányzat hivatalos hirdetményeit megjelentető lapban és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(4) A hatályban lévő rendeletek utólagos hatásvizsgálatának folyamatos elvégzése és a hatásvizsgálat alapján az újszabályozás szükségességének képviselő-testület felé jelzése a jegyző feladata.
(5) Amennyiben az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az aláírt rendelet szövegétől az Mötv. 51. § (3) bekezdése alkalmazandó.
23. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján, az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtak szerinti tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az írásban benyújtott interpellációkat, a jelenléti ívet, az Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pont értelmében a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, vagy hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. Ez irányú igényét a képviselőnek a felszólalása előtt kérelmezni kell.
(2) A jegyzőkönyveket és mellékleteit 15 napon belül meg kell küldeni Budapest Főváros Kormányhivatalának.
(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet - amennyiben kéri -, meg kell küldeni a képviselőnek és a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek.
(4) A zárt ülésen elhangzottakról külön jegyzőkönyv készül. A zárt minősítés kiterjed az ülés jegyzőkönyvének egészére, valamint a jegyzőkönyv alapjául szolgáló hanganyagra. A képviselő, és aki e rendelet 7. § (3) bekezdése szerint a zárt ülésen részt vehet, a zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet, arról másolatot kérhet. A zárt ülésről készült hanganyag meghallgatását a zárt ülésen részt vevők részére a Polgármester engedélyezi indokolással ellátott, írásbeli kérelem alapján.
(5) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe és előterjesztéseibe a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságán személyesen betekinthetnek, illetve a jegyzőkönyveket és a határozatokat az Önkormányzat honlapján megtekinthetik.
(6) A közérdekű adat, valamint a közérdekből nyilvános adat megismerésére vonatkozó kérelmek teljesítése a „közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről” szóló polgármesteri-jegyzői együtt utasítás alapján történik. Az együttes utasítás az önkormányzat honlapján elérhető.
24. § (1) * A képviselő-testület az Mötv. 54. § előírásaira figyelemmel, minden év június hónapban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás kapcsán felmerülő lakossági és a helyben érdekelt szervezetek képviselői által feltett kérdések előzetes begyűjtéséről és a válaszok igényes, mindenre kiterjedő előkészítéséről a polgármester a hivatala útján gondoskodik.
(2) A közmeghallgatás időpontját a közmeghallgatást megelőzően 15 nappal az önkormányzat hivatalos hirdetményeit megjelentető lapban, a hivatalos honlapon, és a kábeltelevízióban meg kell jelentetni, valamint hirdetmény formájában ki kell függeszteni.
(3) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott kérdés(ek)re azonnal válaszolni nem lehet, a polgármester a hivatal útján legkésőbb 15 napon belül, írásos vagy elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ küld a kérdezőnek.
(4) A lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében kerületi fórum tartható. A fórum kezdeményezését előzetesen be kell jelenteni a polgármesternek.
25. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben és e szabályzatban foglalt jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A képviselőnek tevékenyen részt kell vennie a képviselő-testület és a bizottságok munkájában, felkérés alapján részt kell vállalnia a különböző vizsgálatok lefolytatásában, a testületi és bizottsági döntések előkészítésében. Tevékenysége során olyan magatartást kell tanúsítania, ami méltóvá teszi feladatai ellátására.
(2) A képviselőt tiszteletdíj, valamint a feladatai ellátása során felmerült költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A képviselő az összeférhetetlenséget eredményező jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatát az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Jogi Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottságnak adja át.
(4) A képviselői személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A képviselő köteles írásban a polgármesternek bejelenteni, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala, vagy más szervei előtt.
(5) A (3) bekezdés szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén - amennyiben a döntés végrehajtása még folyamatban van -, a meghozott határozatot vissza kell vonni és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az megismételt döntéshozatalban nem vehet részt.
(6) A települési képviselők részére a Polgármesteri Hivatal Képviselői Irodát működtet, amely gondoskodik a képviselői tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételekről.
26. § (1) A képviselő-testület feladatai, döntései előkészítésére, bizottságokat hoz létre. A bizottságok az önkormányzati rendeletek által leadott hatáskörökben - e rendelet 5. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével -, önállóan döntenek. A bizottságok feladat- és hatásköreit az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület bizottságai:
1. Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság (7 fő)
4 képviselő, 3 nem képviselő tag
2. Pénzügyi Bizottság (5 fő)
3 képviselő, 2 nem képviselő tag
3. Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság (5 fő)
3 képviselő, 2 nem képviselő tag
4. Oktatási Bizottság (5 fő)
3 képviselő, 2 nem képviselő tag
5. Emberi jogi, Nemzetiségi, Egyházügyi és Kulturális Bizottság (7 fő)
4 képviselő, 3 nem képviselő tag
6. Egészségügyi és Szociális Bizottság (7 fő)
4 képviselő, 3 nem képviselő tag
7. Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság (7 fő)
4 képviselő, 3 nem képviselő tag.
(3) A képviselő-testület egyes feladatokra a feladat elvégzésének időtartamáig ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottságokra a rendes bizottságra vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről beszámol. Amennyiben a képviselő-testület a feladat elvégzéséről szóló beszámolót elfogadja, az ideiglenes bizottság megszűnik, ha nem fogadja el, dönt az ideiglenes bizottság további működéséről.
(4) A bizottság tagjai valamint elnökei személyére az Mötv. 58. §, szakmai működésre az Mötv. 60. § előírásai az irányadók.
(5) Az állandó bizottságok az ügyrendjükben meghatározott időpontban, illetve szükség szerint üléseznek. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el.
(6) A bizottságok a feladat-és hatáskörükbe tartozó anyagokat a bizottsághoz érkezést követő 30 napon belül kötelesek megtárgyalni és a képviselő-testület, - amennyiben szükséges - a társbizottságok elé terjeszteni. A megjelölt határidő sürgősségi tárgyalást igénylő témák esetében legfeljebb 7 nap.
(7) A bizottságok működésének pénzügyi fedezetét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A bizottságok - amennyiben ez a munkájukhoz szükséges - külső szakértő(k) közreműködését igényelhetik. A szakértői megbízás aláírása a bizottság javaslatának figyelembe vételével a polgármester hatásköre.
27. § (1) Az állandó bizottságok feladataik ellátása során egyes meghatározott részfeladat ellátására, tagjaik sorából albizottságot alakíthatnak. Két vagy több bizottságot közösen érintő kérdések megtárgyalására összevont bizottsági ülés tartható. Az ülés vezetéséről a bizottsági elnökök állapodnak meg. Az összevont bizottsági ülés akkor határozatképes, ha az egyes bizottságok külön-külön is határozatképesek.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok egynegyedének indítványára.
(3) A bizottságok tervezett üléseiről, napirendjéről a polgármestert, a polgármester megbízása alapján az ügyben érintett alpolgármestert és a jegyzőt az ülés meghívójának megküldésével értesíteni kell. A polgármester és az alpolgármester véleményét az előterjesztésekhez a bizottsági ülés megkezdéséig csatolni kell. A vélemény elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bizottsági előterjesztéssel egyetértenek.
(4) A bizottság egyes ügyekben hozott állásfoglalásairól illetve döntéséről az ülést követően tájékoztatni kell a polgármestert és a jegyzőt. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javasolt napirend tárgyalásakor a javaslattevő képviselőt a bizottság ülésére meg kell hívni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható, akinek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottságok e rendelet 5. § (5) bekezdése értelmében tevékenységükről évente legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek. A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni.
(7) A bizottság elnöke a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket közvetlenül kérheti a munkáját segítő szakosztálytól. Feladatot előírni, beszámolót kérni csak a polgármesteren és a jegyzőn keresztül jogosult a hivatal dolgozóitól.
28. § (1) A képviselő-testület azokban az esetekben, amikor az önkormányzat más résztvevőkkel együtt közösen pályázik, az EU projektpályázatokban előírt kötelezettség teljesítése érdekében, az adott projekt megvalósítása céljából irányító munkacsoportot állít fel. A munkacsoport megbízatási ideje a projekt végrehajtásáig tart. A munkacsoport tagjai a projekt megvalósításában résztvevők által megválasztott illetve delegált személyek.
(2) A munkacsoport a feladatkörébe tartozó kérdésekben önállóan, saját hatáskörben dönt. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésekben döntés-előkészítő feladatot lát el, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a döntés meghozatalára. A munkacsoport szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület fogadja el. A testület két rendes ülése közé eső időszakban, az Mötv. és e rendelet előírásait figyelembe véve, a projekt megvalósulása szempontjából sürgős, halaszthatatlan döntések meghozatalára a polgármester jogosult.
(3) A képviselő-testület az EU projektpályázatokon elnyert projektek teljes megvalósítása érdekében az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaságot alapít.
29. § (1) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. A polgármester a képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testület az Mötv. 71. § (2) bekezdésében foglaltak szerint megállapítja a polgármester illetményét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A polgármester:
a) képviseli az önkormányzatot,
b) irányítja a hivatalt és a jegyző javaslatára meghatározza a hivatal feladatait,
c) segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját,
d) kötelező jelleggel indítványozhatja bizottság összehívását,
e) felfüggesztheti bizottság döntéseinek végrehajtását és kezdeményezheti képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását az Mötv.-ben előírtak szerint,
f) dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti,
g) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesítését,
h) meghatározza az alpolgármesterek feladat- és hatásköreit, valamint beszámoltatja őket a végzett munkáról.
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amit az Mötv. vonatkozó szakaszai számára meghatároznak.
(3) A polgármesteri tisztség betöltésére vonatkozó részletes előírásokat, valamint a polgármester feladatait a képviselő-testület, a Hivatal, az intézmények és az alpolgármester/ek irányban az Mötv. szabályozza. Fogadóóráit szükség szerint, bejelentkezés alapján tartja.
(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a testület tájékoztatást kapjon a két rendes ülés közötti eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató a polgármesteri beszámoló része. A határozatokat és az abban megjelölt felelős rövid, tömör tájékoztatását a végrehajtás megtörténtéről, egyenként kell felsorolni.
(5) A polgármesternek írásban jelentést kell tennie a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy más szervei előtt.
(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén az Mötv. 70. § (1) bekezdés előírásai az irányadók.
30. § (1) Az alpolgármesterek választására, feladataik ellátására, valamint megbízatásuk visszavonására az Mötv. 74-76. § az irányadó. Az alpolgármesterek közül a polgármester jelöli ki az általános helyettesét.
(2) A Képviselő-testület tagjai sorából 1 fő főállású és 1 fő társadalmi megbízatású, valamint 1 fő, a nem a képviselő testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert választ. A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét, a társadalmi megbízatású és a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármesterek illetményét/tiszteletdíját, költségtérítését a képviselő-testület az Mötv. 80. § előírásai szerint határozza meg.
(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje: feladataik ellátásának idejére, de legalább napi két óra. A főállású és a társadalmi megbízatású alpolgármesterek fogadóóráikat szükség szerint, bejelentkezés alapján tartják.
(4) Az alpolgármestereknek írásban jelentést kell tenniük a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozójuk vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy más szervei előtt.
31. § A képviselő-testület az Mötv. 34. §-ban foglaltak szerint a települési képviselők közül tanácsnokot/kat választ. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A tanácsnokok tiszteletdíját az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
32. § (1) A képviselő-testület tagjai tevékenységük összehangolására frakciót hozhatnak létre. Egy képviselő csak egy frakcióhoz tartozhat. A frakció minimális létszáma 3 fő.
(2) A frakció megalakulását, megszűnését, valamint az esetleg időközben kizárt tag nevét és a kizárás időpontját a frakció vezetőjének írásban be kell jelentenie a polgármesternek, aki erről a képviselő-testületet a következő testületi ülésen tájékoztatja.
(3) A frakció megalakulásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a frakció nevét, megalakulásának időpontját, tagjainak névsorát, és a megválasztott frakcióvezető - választása esetén a helyettes - nevét. A frakció jogosult a képviselő-testület által tárgyalt valamennyi témában közös véleményt képviselni.
33. § (1) A Polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdésében foglaltak szerint és időre jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében és az önkormányzat rendeleteiben ráruházott feladatokat és jogköröket. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület bizottságai és a nemzetiségi önkormányzatok ülésein. Akadályozatása esetén helyettesítését külön jegyzői utasításban rendezi. Figyelemmel kíséri az átruházott hatáskörben hozott bizottsági és polgármesteri döntések nyilvántartását és azokat folyamatosan eljuttatja Fővárosi Kormányhivatal felé.
(3) Saját hatáskörben szabályozza a kiadmányozás rendjét, tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, gondoskodik a hivatal dolgozóinak folyamatos továbbképzéséről. Fogadóóráját szükség szerint, havonta egy alkalommal tartja.
(4) A jegyző folyamatosan jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, polgármesternek, és az alpolgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A testületi ülésen tett észrevételét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(5) A jegyző köteles írásban jelentést tenni a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy szervei előtt.
34. § (1) A Polgármester a jegyző javaslatára, helyettesítésére és munkájának segítésére az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint aljegyző/ket nevez ki. Az aljegyző a jegyző utasításai alapján látja el feladatát. Az aljegyző köteles írásban jelentést tenni a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala, vagy más szervei előtt.
(2) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat a Polgármester által kijelölt osztályvezető, tartós együttes akadályoztatásuk esetén a Jegyzői Titkárság vezetője látja el az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint.
35. § Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. A képviselő-testület határozza meg, illetve hagyja jóvá - a jegyző előterjesztése alapján - a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munkarendjét.
36. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ban előírt működési feltételeket és szakmai segítséget Belváros-Lipótváros Önkormányzata a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött megállapodások alapján és az abban foglaltak szerint biztosítja. A nemzetiségi önkormányzatok belő ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzése látja el.
37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának módját és a zárszámadást külön rendeletben állapítja meg. A rendelet tartalmazza az átcsoportosítás és a céltartalék feletti rendelkezés jogosultságát. A költségvetési rendelet elkészítése során a jogszabályokban előírt egyeztetés a költségvetési intézményekkel lefolytatásra kerül.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát és üzleti vagyonát, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A kötelezettség vállalásra, az utalványozásra és ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat külön polgármesteri és jegyzői utasítások rendezik. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését belső ellenőrzési egység látja el.
38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.
(2) *
(3) *
| dr. Sélley Zoltán | Szentgyörgyvölgyi Péter | |
| jegyző | polgármester |
1. A helyi címer, név és zászló használatának rendjéről szóló 45/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a magán és jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének és nevének használatát - kérelemre - a jegyző javaslata alapján a Polgármester engedélyezheti.
2. Az életjáradéki szerződés keretén belül nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 6. § értelmében az életjáradéki szerződés megkötésére irányuló kérelmekről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt. Az életjáradéki szerződést az önkormányzat képviseletében a Polgármester köti meg.
3. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében a helyiség bérletére vonatkozó szerződés (továbbiakban: szerződés) megkötésekor a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról, - ha a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni -, valamint fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezéséről a bérbeadó szempontjából a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
4. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a bérleti díj mértékéről és a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekben a Kt. határozatának keretei között - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján - a Polgármester dönt.
5. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a szerződés felmondásával kapcsolatos bérbeadói jogokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester gyakorolja.
6. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdése értelmében a fennálló bérleti díj tartozás és kamatainak legfeljebb 3 havi részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről a bérlő kérelmére a Polgármester dönt. A bérleti díj tartozás 3 hónapot meghaladó részletekben történő megfizetéséről és a kamatmentesség engedélyezéséről a bérlő kérelmére, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
7. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés c) pontja alapján, amennyiben ue. bekezdés a) pont szerinti, a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben több ajánlat érkezik, úgy a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a helyiség bérbeadásáról.
8. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés értelmében a pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
9. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés szerint a pályázati biztosíték mértékét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester határozza meg a pályázati kiírásban rögzítve.
10. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a beérkezett pályázatokról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatára a Polgármester dönt a pályázati kiírásban meghatározott elbírási szempontok szerint.
11. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése alapján a több vagy közel azonos ajánlatok esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatára a Polgármester dönthet úgy, hogy a beérkezett érvényes ajánlatok ellenére a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja és egyben a beérkezett azonos vagy közel azonos ajánlatot tevők meghívásával árverés vagy ismételt ajánlattétel útján kívánja a helyiséget bérbeadni.
12. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (1) alapján a beérkező pályázatot a Polgármester által, a pályázati kiírásban meghatározott személy veszi át.
13. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés alapján, ha a nyertes pályázó a szerződés kötésére meghatározott időn belül nem köti meg a bérleti szerződést vagy a pályázat eredménytelen, a Polgármester dönt a pályázat megismétléséről vagy arról, hogy a második helyre kiválasztott pályázóval köt szerződést. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bérlő kiválasztására árverés alapján került sor.
14. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
15. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése szerint a helyiséget ue. bekezdés a)-c) pontjában felsorolt feltételek fennállása esetén a Polgármester döntése alapján, pályáztatás nélkül kell bérbe adni.
16. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (4) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségekről és az egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
17. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a bérlővel történő megállapodásról ue. rendelet 16. §-ban meghatározott esetekben - a munkálatok megkezdését megelőzően - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. műszaki javaslata alapján. A munkálatok elvégzésének határidejét a TEB és a Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Polgármester határozza meg.
18. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése szerint a bérlővel történő megállapodásról ue. rendelet 16. §-ban meghatározott esetekben - a munkálatok megkezdését megelőzően - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatára a Polgármester dönt a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. műszaki javaslata alapján. A munkálatok elvégzésének határidejét a Bizottság és a Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Polgármester határozza meg.
19. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (8) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségeket számlával kell igazolni. Egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.
20. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése szerint a bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek (17. § (7) bekezdés b) pontja) elfogadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.
21. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdésében foglaltak fennállásakor - bérbeadás időtartama fennálló szerződések esetén -, a bérlő írásbeli kérelméről a Polgármester dönt.
22. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése értelmében a bérleti szerződést megkötni, kiegészíteni és módosítani a bérbeadói jogkör gyakorlója által vagy a meghatalmazásából kiadott írásbeli engedély alapján lehet. Ha a bérbeadói jogkör gyakorlása különböző jogosultak között oszlik meg, a Polgármester gondoskodik a bérbeadói döntések összehangolásáról és kiadásáról.
23. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján ue. § (1)-(2) bekezdésében szereplő összegtől el lehet térni, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004. (V. 13.) B-L. Ö. határozat II-IV. fejezet alapján megállapított bérleti díjat fizetik.
24. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése értelmében a bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a Polgármester dönt, és döntéseiről rendszeresen tájékoztatja a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottságot.
25. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a felmondással érintett helyiség esetén a bérbeadói hozzájárulásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönthet, ha a felmondásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester határozott.
26. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdése alapján a bérleti jog átruházásához a Polgármester előzetesen hozzájárulhat, ha a bérleti jogot bankhitel fedezetéül kívánják adni.
27. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára - ue. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -, a Polgármester ue. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mértéktől eltérhet.
28. önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester megtagadhatja az átruházáshoz (cseréhez) való bérbeadói hozzájárulást, ha az önkormányzatnak a helyiségre - pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő elhelyezésre - a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított öt éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.
29. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése szerint egyéb kizáró feltétel hiányában a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester ue. § (1) bekezdésében meghatározott esetben is kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a Polgármester által meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.
30. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése alapján, ue. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha a helyiségre bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított öt éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, és a határidő lejártáig (megszüntető feltétel bekövetkezéséig) a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.
31. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (4) bekezdése értelmében a Polgármester kikötheti, hogy az ue. § (2)-(3) bekezdése szerinti megállapodást a bérbeadó költségére végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba kell foglalni.
32. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 32. § szerint a Polgármester a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményének kikérése után, a határozatlan időre szóló vagy a rendelet 17. § (1) bekezdése alapján határozott időre módosított szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50% -ig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszűntetésével egyidejűleg a helyiség kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását.
33. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése szerint a Polgármester a bérlő (jogszerű használó) elhelyezésére vonatkozó kötelezettség esetén, cserehelyiség biztosítás helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.
34. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében, ha a rendelet külön nem jelöli meg a döntésre jogosultat, az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja.
35. Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (6) alapján a 80. évét betöltött Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Díszpolgára egyéni kérelmére, a Polgármester kivételes méltányosságból havi járadékot állapíthat meg. A járadék összege nettó 100.000 Ft/hó. A járadékra való jogosultság a kérelem beadását követő hónap első napjától a Díszpolgár élete végéig kerül megállapításra.
36. Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése alapján a Díszpolgári Cím és Érdemkereszt, az Éremkereszt, a Jövő Városáért Díj, a Pro Civibus Díj, a Közszolgálati Érdemérem, a Szent György Díj és a Szent Flórián Díjra vonatkozó javaslatokat a Polgármester terjeszti a képviselő-testület élé.
37. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a rendelet alkalmazása során az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a Polgármestert kell bérbeadónak tekinteni, még abban az esetben is, ha a bérbeadásról más döntött.
38. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 9. § (8) bekezdése alapján azon önkormányzati tulajdonú lakások esetében, ahol a lakás kialakítást 1989. január 1-ét megelőzően a jelenlegi bérlő végezte el, de erről a szerződéses felek írásban nem állapodtak meg, a lakbért a Polgármester egyedi döntésével, a lakás jelenlegi komfortfokozata alapján, ue. rendelet 3. § szerint kell megállapítani, a lakbérmérték e rendelet 11. § szerinti évenkénti felülvizsgálata nélkül.
39. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdés értelmében aki ue. § (2) bekezdésében megállapított határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.
40. Az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról szóló 36/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése alapján, abban az esetben, ha a Polgármester a pályázatok elbírálása során nem használja fel a rendelkezésre álló összeget, úgy az - az erre a célra elkülönített rovaton - tartalékot képez.
41. Az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról szóló 36/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése alapján, rendkívüli méltánylást érdemlő, sürgős esetekben az ue. szakasz (2) bekezdésében meghatározott tartalékkeret terhére a polgármestertől - pályázaton kívül - egyszeri támogatás igényelhető.
42. Az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról szóló 36/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a pályázatokat a testület bizottsági elnökeiből és elnökhelyetteseiből álló Munkacsoport bírálja el, és a Munkacsoport javaslata alapján a Polgármester terjeszti elő a képviselő-testület elé elfogadásra.
43. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 2. § szerint - ha a rendelet másként nem rendelkezik -, a bérbeadói jogok és kötelezettségek a Polgármestert illetik, illetve terhelik.
44. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 7. § (2) bekezdése értelmében egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezése és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján, a Polgármester döntése alapján a kérelmező igényjogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10%-al meghaladja ue. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott értékhatár mértékét.
45. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 11. § (2) bekezdése értelmében a piaci alapon történő bérbeadás során a pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.
46. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 11. § (3) bekezdése szerint a kétszeri eredménytelen pályázat után a piaci alapú lakások bérbeadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
47. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 11. § (4) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára Polgármester döntése alapján a piaci lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.
48. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 15. § (1) bekezdése értelmében a Polgármester meghatározza, hogy a beérkező pályázatot ki vegye át.
49. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 15. § (3) bekezdése szerint benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.
50. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 19. § (5) bekezdése szerint a jóváhagyott szociális lakás bérbevételére jogosult igénylőkről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. Az igényjogosultak részére legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja a Hivatal. Amennyiben a jogosult a három felajánlott lakás egyikét sem fogadja el, abban az esetben a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról.
51. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 31. § (4) bekezdése értelmében nyugdíjasházi elhelyezések iránti kérelmekről és a kérelmek teljesítésének sorrendjéről méltánylást érdemlő egyedi körülmények és lakásgazdálkodási szempontok alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
52. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 36. § (3) bekezdése értelmében a költségelvű lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.
53. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 36. § (4) bekezdése szerint kétszeri eredménytelen pályázat után a költségelvű lakbérfizetésnek előírása mellett történő bérbeadásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
54. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 36. § (9) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján költségelvű lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.
55. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 37. § (1) bekezdése értelmében a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakásokat csak pályázat útján lehet bér beadni. A pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások bérbeadásáról.
56. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 46. § (5) bekezdése szerint amennyiben a bérbeadó tudomást szerez arról, hogy a bérbeadói hozzájárulás hiányában a lakást vagy a lakás egy részét fizető vendéglátás céljára hasznosítja, a Polgármester a bérlő részére megállapított lakbér tízszeresét írja elő.
57. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 48/A. § (1) bekezdése szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadás a kizárólag pályázat útján történhet. A pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki, és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadásáról.
58. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése alapján a Polgármester adhat hozzájárulást:
a) a részletfizetésre vásárolt öröklakás cseréjéhez, a tartozás átvállalásához,
b) a részletfizetéssel vásárolt öröklakás közös tulajdonának megszűntetése esetén a tartozás átvállalásához,
c) a részletfizetéssel vásárolt lakás elajándékozásához és a megajándékozott részéről a tartozás átvállalásához,
d) az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom törlésére.
e) részletfizetéssel vásárolt lakások esetén az önkormányzattal szemben fennálló tartozás rendezése érdekében az adásvételi szerződés módosításához a vételárhátralék megfizetésének átütemezése tárgyában, így különösen ue. rendelet 14. § b) pontja szerinti fizetési felszólítást követően. A hozzájárulás feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolja a - 15 napnál nem korábbi dátumra kiállított - fennálló tartozás elismerése és megfizetésének legfeljebb 12 hónapon belüli ütemezése tárgyában közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot. A Polgármester a döntése előtt beszerzi a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság kérelemmel kapcsolatos javaslatát.
59. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése alapján a részletfizetésre vásárolt lakások esetében, amennyiben jelen rendelet kedvezőbb feltételeket tartalmaz a részletfizetés vonatkozásában, a vevő kérelmére a Polgármester dönthet a kedvezőbb feltételek alkalmazásáról, és az adásvételi szerződés ennek megfelelő módosításáról.
60. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 23. § érelmében az adásvételi szerződés és a társasházi alapító okirat aláírására az önkormányzat részéről a Polgármester jogosult. A Polgármester a bonyolítást végzőnek az adásvételi szerződés aláírására meghatalmazást adhat.
61. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 4. § értelmében a védett övezetbe a lakossági behajtási hozzájárulást, a lakossági behajtási-várakozási hozzájárulást, a gazdálkodói behajtási-várakozási hozzájárulást és az egészségügyi behajtási-várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.
62. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 10. § alapján a várakozási zónába a lakossági várakozási hozzájárulást, a gazdálkodói várakozási hozzájárulást és az egészségügyi várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.
63. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében az egészségügyi várakozási hozzájárulást - indokolt esetben - a Polgármester egyedi döntéssel kiadhatja ue. § (1) bekezdésében nem szereplő orvosnak, ápolónak, egészségügyi dolgozónak is.
64. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16. § szerint a kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
65. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 4. § (6) bekezdése értelmében a rendelet mellékletének megalkotását vagy, ha a vagyon törzsvagyoni jellegét indokolt megszűntetni, vagy a törzsvagyonon belüli besorolást indokolt megváltoztatni, módosítását a képviselő-testület illetékes bizottságának javaslata alapján a Polgármester kezdeményezi.
66. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdése alapján az ue. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás rendjét, az ingatlanvagyon-kataszter adataihoz való hozzáférésre és a felhasználásukra vonatkozó szabályokat a Polgármester és a Jegyző közös utasításban szabályozza.
67. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, a Kt. bizottságai, a költségvetési szervek illetve jogszabályban meghatározott hatáskörben a Polgármester gyakorolja.
68. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a forgalomképtelen törzsvagyonon szolgalmi jog alapításáról a Polgármester dönt.
69. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése értelmében a forgalomképtelen vagyon - 1. § (2) bekezdés b) pontja - hasznosításáról a Polgármester dönt.
70. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdése szerint a forgalomképtelen törzsvagyon tekintetében az egyéb tulajdonosi jogokat - 1. § (2) bekezdés d) pontja -, a rendeletben meghatározott kivételekkel a Polgármester gyakorolja.
71. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről - a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével - a Polgármester dönt.
72. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében, ue. § (2) bekezdésben nem említett korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítéséről a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével a Polgármester dönt.
73. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése szerint a Polgármester dönt az elidegenítésről és az elidegenítésről szóló megállapodás feltételeiről, ha az ingatlan:
a) az övezetre előírt telekméretnél kisebb,
b) az elidegenítésre közös tulajdon megszüntetése érdekében kerül sor,
c) tulajdonjogát ráépítés jogcímén szerzik meg.
74. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése alapján, ha a forgalomképes ingó vagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítésről, hasznosításról és megterhelésről a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével a Polgármester dönt.
75. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 21. § (3) bekezdése alapján, ue. § (2) bekezdésében nem említett forgalomképes vagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítéséről a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével a Polgármester dönt.
76. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése alapján a Polgármester dönt:
a) * az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről, amennyiben az ingatlan forgalmi értéke 50 millió forint alatti,
b) az önkormányzat javára lakás tulajdonjogának az adásvételi szerződés felbontása vagy tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződés útján történő megszerzéséről,
c) ha a közös tulajdon megszűntetésével az önkormányzat tulajdonába kerülő társasházi tulajdoni hányad forgalmi értéke megegyezik az önkormányzat korábbi közös tulajdoni hányadának forgalmi értékével, a társasház alapítással kapcsolatos megállapodásáról.
77. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon, illetőleg építményeken - nem az önkormányzat megbízásából végzett építési munka esetén -, az építési és fennmaradási engedélyekhez és egyéb építési, szerelési munkálatokhoz előírt tulajdonosi hozzájárulás kiadására ue. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott megkülönböztetés szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság és a Polgármester jogosult.
78. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (5) bekezdése alapján a Polgármester dönt:
a) a veszélyhelyzetet megszüntető munkákról,
b) lakás műszaki megosztásának, bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének engedélyezéséről,
c) reklámtáblák felszerelésének, vitrinek létesítésének az engedélyezéséről településképi bejelentési eljárás keretében,
d) az épületen végzendő felújítási és karbantartási munkákról, ha nem jár az önkormányzat részéről kiadással az éves költségvetési keret terhére,
e) önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, illetőleg építményeken az önkormányzat és/vagy a vagyonkezelő megbízásából végzett építési munka esetén a hatósági engedélyezési eljárás keretében a tulajdonosi jognyilatkozat megtételéről, amennyiben jogszabály ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz,
f) lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában pályázaton való részvételhez tulajdoni hozzájárulás megadásáról, amennyiben a pályázaton való részvétel az önkormányzat részéről pénzügyi kötelezettség vállalással nem jár.
79. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése alapján a társasházakban az önkormányzati tulajdont illetően a tulajdonost a Polgármester illetve az általa meghatalmazott képviseli.
80. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 26. § (5) bekezdése alapján a Polgármester jogosult hozzájárulást adni az ue. § (4) bekezdésben meghatározottakhoz, ha a társasházban lévő önkormányzati tulajdon az 50% -ot nem haladja meg.
81. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdése alapján a társasházakról szóló törvény 42. §-ban szabályozott per megindításáról az önkormányzat képviseletében a Polgármester dönt.
82. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése értelmében, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság összes üzletrészének 30%-át és a 100 millió forintot nem haladja meg, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja az ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.
83. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdése értelmében, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 30% -át nem haladja meg és az 50 millió forintot nem éri el, az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja az ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.
84. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (7) bekezdése értelmében, ha gazdasági társaságban az értékpapír portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével szerez az önkormányzat részesedést, a Polgármester felhatalmazhatja a portfolió kezelőjét a tulajdonosi jogok gyakorlására. A meghatalmazásban ennek kereteit is rögzíteni kell.
85. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaságok és non-profit gazdasági társaságok vezető tisztségviselői esetében ue. § (1) bekezdésben nem szabályozott egyéb munkáltatói és megbízási jogviszonnyal kapcsolatos jogokat az alapító képviseletében a Polgármester gyakorolja az alapító okiratban és a javadalmazási szabályzatban foglaltak szerint.
86. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése szerint a kezesség vállaláshoz 10 millió forint erejéig a Polgármester előzetes hozzájárulására van szükség.
87. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 32. § (1) bekezdése alapján, a más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az önkormányzat javára - fennálló ue. rendelet 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában említett jogról a Polgármester mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.
88. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése alapján a Polgármester meghatározhatja a vagyonnal kapcsolatos döntés előkészítésének és a döntésnek a határidejét. Ennek során a rendelet 35. §-ban említett határidőtől eltérhet.
89. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 38. § alapján ha az önkormányzatot megillető várományi joggal kapcsolatban kell döntést hozni, vagy jogvitás ügyben kell az önkormányzat nevében nyilatkozni, amennyiben a jog értéke 12 millió forint alatt van a Polgármester jogosult.
90. A Környezetvédelmi Alapról szóló 36/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a Polgármester minden évben felhasználási tervet készít a Környezetvédelmi Alap adott évre vonatkozó felhasználásáról a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján.
91. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 6. § (5) bekezdése szerint ue. § (4) bekezdésében foglaltak alól a rendelet 8. §-ban meghatározott Munkacsoport javaslatára a Polgármester felmentést adhat azon társasházak esetében, amelyek ue. szakasz a)-b) pontjaiban foglaltaknak megfelelnek.
92. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 8. § (5) bekezdése szerint a Munkacsoport javaslata alapján a Polgármester dönt a támogatásban részesítendő társasházakról és a támogatás összegéről.
93. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 8. § (8) bekezdése alapján támogatásban részesíthető - ha az önkormányzat pénzügyi fedezete biztosított - az az érvényes pályázattal rendelkező és támogatásban nem részesített társasház is, amely a pályázat elbírálását követően olyan felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyből egyértelműen megállapítható, és szakvéleménnyel igazolt, hogy a pályázatban jelzett munka sürgős beavatkozást igényel. A döntésre a Polgármester jogosult.
94. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 9. § (6) bekezdése alapján a pályázaton kívüli támogatás mértékéről a Polgármester dönt ue. rendelet 2. § (92) bekezdésének figyelembe vételével.
95. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 11. § (1) bekezdése szerint a támogatási szerződést a Polgármester írja alá.
96. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolás beadási határideje a polgármesteri döntést követő év október 15-e.
A Polgármester jogosult a beadási határidőt követően az adott év december 31-ig, illetve legkésőbb a következő év október 15-ig a benyújtott elszámolások kifizetését engedélyezni, amennyiben a társasház közös képviselője megfelelően indokolja a késedelmes beadás okát. A következő év október 15-ig történő hosszabbítási kérelem benyújtásának feltétele a társasház erről szóló határozata.
97. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 11. § (8) bekezdése szerint a megállapodásban rögzített elszámolási határidőt követő egy éven belül kérheti a társasház a visszatartott összegre kiállított számla alapján a fennmaradó támogatás kifizetését. A kifizetésről a Polgármester jogosult dönteni.
98. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében a támogatási szerződésben rögzített határidőt annak lejárta előtt, a közös képviselő kérésére és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján, egyszer, maximum egy évvel a Polgármester meghosszabbíthatja.
99. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 12. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben a Polgármester döntését vagy a 11. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodás megkötését követően a közös képviselő kérésére az önkormányzat által a társasház részére megítélt támogatási összeg átcsoportosítható másik - nem a pályázatban szereplő, sürgős beavatkozást igénylő, vagy váratlan vészhelyzet megszűntetése érdekében elvégzendő - munkára. Az átcsoportosításról a Polgármester dönt.
100. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a társasházak részére a Fővárosi Önkormányzat által biztosított visszatérítendő támogatás esetén a Fővárosi Önkormányzattal e tárgyban kötött megállapodást illetve nyilatkozatot a Polgármester írja alá.
101. A fizetési meghagyásos eljárásban részletfizetés, halasztás engedélyezéséről szóló 37/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat kérelmére indult fizetési meghagyásos eljárásban, az adós által benyújtott részletfizetési kérelem esetén a Polgármester legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet.
102. A fizetési meghagyásos eljárásban részletfizetés, halasztás engedélyezéséről szóló 37/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat kérelmére indult fizetési meghagyásos eljárásban, az adós által benyújtott részletfizetési kérelemről a Polgármester lakbértartozás, kamatmentes kölcsöntartozás, fűtésdíj tartozás esetén ue. szakasz (1) bekezdésében foglaltaktól eltérhet és legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezéséről dönthet az a), b), c) pontokban foglaltak fennállása esetén.
103. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 43/2012. (X. 18.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés alapján a Polgármester átruházott hatáskörben:
a) benyújtja a működési engedély iránti kérelmeket,
b) hatályon kívül
104. A zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 45/2012. (X. 11.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése alapján, indokolt esetben a Polgármester felmentést adhat az ue. § (1) bekezdés előírásainak betartása alól.
105. A mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése értelmében az EU projektpályázatok megvalósítása során a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésekben, a testület két rendes ülése közé eső időszakban, az Mötv. és az Szmsz előírásait figyelembe véve, a projekt megvalósulása szempontjából sürgős, halaszthatatlan döntések meghozatalára a Polgármester jogosult.
106. A mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet jelen 1. számú melléklete értelmében az önkormányzatnak az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Polgármester jogosult. A Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata ajánlatkérői minőségével induló közbeszerzések során:
a) a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság javaslata alapján dönt az éves közbeszerzési terv jóváhagyásáról, a közbeszerzési eljárások megindításáról, az egyes közbeszerzési eljárások eredményéről,
b) dönt a Bírálóbizottság létrehozásáról, kijelöli annak elnökét, elnökhelyettesét, tagjait, dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, a hirdetmény vagy felhívás visszavonásáról, módosításáról, az éves statisztikai összegzés jóváhagyásáról, a hiánypótlás és felhívás kéréséről,
c) a Közbeszerzési Szabályzat elfogadása, módosítása kivételével gyakorol a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatát ajánlatkérői minőségben megillető minden egyéb - a bizottságra nem átruházott - feladat- és hatáskört.
107. A mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet jelen 1. számú melléklete értelmében az Emberi jogi, Nemzetiségi, Egyházügyi és Kulturális Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a nemzetiségi önkormányzati programfinanszírozási alapra kiírt pályázatok elbírálási szempontjairól és a beérkező pályázatok elbírálásáról.
108. A mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet jelen 1. számú melléklete értelmében az Oktatási Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt az egyéb oktatási intézménybe (nem önkormányzati, nem állami, nem egyházi fenntartású intézmény) járó V. kerületi lakos, tanköteles gyermek anyagi támogatásáról a szülő kérelmére az Oktatási Alap terhére.
109. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a rendeletben nem szabályozott egyéb természetbeni ellátásokról és juttatásokról az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a költségvetés függvényében.
110. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 18. § (5) bekezdése alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntésének megfelelően a hátralékkal rendelkező személlyel megkötésre kerülő egyedi megállapodást az önkormányzat részéről Polgármester írja alá.
111. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése értelmében a települési támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.
112. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.
113. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 22. § (5) bekezdése értelmében a krízistámogatás formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás során, elemi kár esetén az ue. § (1) bekezdésében megállapított jövedelmi értékhatártól, valamint ue. § (4) bekezdésben meghatározott támogatás összegétől, maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig a Polgármester indokolt esetben eltérhet.
114. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése szerint a köztemetést a Polgármester rendeli el.
115. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése alapján a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére, az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester a köztemetés költségeit megtérítését méltányosságból
a) elengedheti vagy
b) csökkentheti.
116. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 25. § (8) bekezdése alapján a létfenntartási támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.
117. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 30. § (6) bekezdése alapján a fűtési szezonban történő időszaki támogatás tárgyában benyújtott kérelmeket a Polgármester bírálja el és gyakorolja ue. § (2) bekezdés esetén a méltányossági jogkört.
118. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 30. § (8) bekezdése alapján a fűtési szezonban történő időszaki támogatás tárgyában benyújtott egyedi kérelem esetén az ue. § (1) és (2) bekezdésében megállapított jövedelmi értékhatártól az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján az V. kerületi Díszpolgárok esetében a Polgármester kivételes méltányosságból eltérhet.
119. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 32. § (8) bekezdése alapján a kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításáról átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.
120. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 33/A. § alapján a kismamabérlet támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.
121. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 33/B. § (9) bekezdése értelmében az ápolási támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a Polgármester dönt.
122. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 34. § (3) bekezdése alapján a Szociálpolitikai Kerekasztal összehívásáról a Polgármester gondoskodik.
123. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/2016. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket első fokon a Polgármester gyakorolja.
124. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/2016. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 15. § (10) bekezdése szerint a fiatalok életkezdési támogatása során, ue. szakasz (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsági feltétel hiányában, különösen indokolt esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatára a Polgármester egyedi méltányosság alapján dönthet a támogatás megállapításáról.
125. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/2016. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 21. § (4) bekezdés szerint a bölcsődei elhelyezések során ue. szakasz (3) bekezdés a-c) pont szerinti méltányossági hatáskört a Polgármester gyakorolja.
126. A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017. (III. 16.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése szerint településfejlesztési és településrendezési dokumentumok megalkotása során az el nem fogadott javaslatokat, véleményeket és azok indokolását tartalmazó táblázatot a Polgármester ismerteti a Képviselő-testülettel, aki ezek ismeretében dönt.
127. A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017. (III. 16.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében az elfogadott településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia, továbbá valamennyi településrendezési eszköz jóváhagyását követően a Polgármester a jogszabályban meghatározott határidők figyelembe vételével gondoskodik azok közzétételéről kerület honlapján.
128. A belvárosi útravaló támogatásról szóló 17/2019. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 3. § (7) bekezdése értelmében a belvárosi útravaló támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.
129. A mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet jelen 1. számú melléklete értelmében a 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 4. § a) pontjában előírt, a külföldiek ingatlanszerzése kapcsán az önkormányzati érdekkel összefüggő nyilatkozati jogkört Polgármester gyakorolja.
130. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (5) bekezdése alapján amennyiben a kerületi védelem alá helyezési kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a Polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Polgármester elutasítja.
131. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdése alapján a társasházi pályázatok kiírásáról a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság, a pályázatokról a Társasházi Munkacsoport javaslatára a Polgármester dönt.
132. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 39. § (7) bekezdése értelmében a településképi bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül, a Településképi munkacsoport szakmai véleményére alapozva a Polgármester dönt ue. szakasz a)-b) pontja szerint.
133. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 41. § (5) bekezdése szerint a Polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében ue. szakasz a)-h) pontjaiban foglaltakat mérlegeli.
134. Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi- és kerékpár elhelyezési kötelezettségről szóló 8/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Polgármester a településképi bejelentési eljárás, az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásakor a tényállás tisztázása során állapítja meg a személygépkocsi- és kerékpár elhelyezésére vonatkozó kötelezettséget.
135. Az önkormányzat által nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló 15/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése alapján, a munkáltatói támogatás iránti kérelmek elbírálásáról a Jegyző és a közalkalmazottak esetében a Polgármester dönt, ue. § (3) bekezdése szerinti bizottság javaslata alapján.
136. A településképi eljárásokban hatáskör átruházásáról szóló 16/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 1. § alapján a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXXIV. törvény 8. §-ban meghatározott esetekben a településképi eljárásokhoz kapcsolódó döntési hatáskört az 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet módosításáig, de legkésőbb 2021. október 31. napjáig a polgármesterre ruházza.
137. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 35/A. § szerint a településkép védelme érdekében Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tvtv. 8. §-ban meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza.
138. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 39. § (7/a) bekezdése szerint, ha a Polgármester a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám, és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltozás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.
Javaslatot tesz:
1. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése alapján ue. § (1) bekezdésében foglaltak alól az Egészségügyi és Lakás Bizottság javaslatára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi elbírálás alapján az együttlakó személyek egészségi állapotára, valamint foglakozására tekintettel méltányosságból eltérhet, legfeljebb másfél szobával.
2. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése értelmében egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezése, és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján, a Polgármester döntése alapján a kérelmező igényjogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10%-al meghaladja az ue. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jövedelmi értékhatár mértékét.
3. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése szerint szociális alapon lakást csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bérbe adni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján, az Egészségügyi és Szociális Bizottság és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.
4. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (9) bekezdése alapján, ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-ig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, és a Képviselő-testület döntésével 2014. december 31. napjáig elidegenítésre kijelölte az épületben található lakásokat, a bérlő kérelmére a Képviselő-testület a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára engedélyezheti a lakásban eltöltött jóhiszemű, jogcím nélküli tartózkodás időtartamnak bérleti jogviszonyba történő beszámítását.
Javaslatot tesz:
5. Az ágazati feladatok költségvetési fedezetének biztosítására.
6. Egyetértési jogot gyakorol az ágazatot felügyelő alpolgármester felé az új szociális formák bevezetésekor.
7. Egyetértési jogot gyakorol az ágazatot felügyelő alpolgármester felé Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat főigazgatójának, az Egyesített Szociális Intézmények vezetőjének, az Egyesített Bölcsődék vezetőjének kinevezésekor.
8. Egyetértési jogot gyakorol új szociális intézmény létrehozása, meglévő fejlesztése, illetve megszűntetése esetén.
9. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a rendeletben nem szabályozott egyéb természetbeni ellátásokról és juttatásokról az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a költségvetés függvényében.
10. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése alapján, a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését méltányosságból ue. bekezdés a)-b) pontja szerint engedélyezheti.
11. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése szerint, indokolt esetben, önkormányzati tulajdonú lakás esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján lakás-karbantartási munkálatokat a B-L. Városüzemeltető Kft. is elvégezheti.
12. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 30. § (8) bekezdése alapján, egyedi kérelem esetén, ue. szakasz (1) és (2) bekezdésében megállapított jövedelmi értékhatártól az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján az V. kerületi Díszpolgárok esetében a Polgármester kivételes méltányosságból eltérhet.
13. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/2016. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 15. § (10) bekezdése szerint a fiatalok életkezdési támogatása során, ue. szakasz (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsági feltétel hiányában, különösen indokolt esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatára a Polgármester egyedi méltányosság alapján dönthet a támogatás megállapításáról
Véleményezi:
14. Az ágazatot érintően a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható, valamint az önkormányzat más bizottságai hatáskörébe tartozó, az ágazatot érintő döntések tervezetét.
15. Az önkormányzat alapellátásával összefüggő, ágazatot érintő feladatok szervezését, koordinálását, döntés előkészítését.
Dönt:
16. A képviselő-testület által alapított Egészségügyi díj odaítélésének szabályairól a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése alapján.
17. A képviselő-testület által alapított Szociális Munkáért Díj odaítélésének részletes szabályáról a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése alapján.
18. A képviselő-testület által alapított Belvárosi Bölcsődei Díj odaítélésének részletes szabályáról a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 10/A. § (5) bekezdése alapján.
19. A lakásépítés, lakásvásárlás önkormányzati támogatásáról szóló 43/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a támogatás iránti kérelmek teljesítéséről az önkormányzat éves költségvetésében biztosított kereteken belül az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.
20. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 43/2012. (X. 18.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság átruházott hatáskörben eljár ue. bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feladatok ellátásában.
21. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 43/2012. (X. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (6) bekezdése alapján az ellátásra jogosult vagy a fizetésre kötelezett kérelmére az Egészségügyi és Szociális Bizottság a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díjat indokolt esetben elengedheti, illetve mérsékelheti.
22. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése szerint, ha a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe ellátás visszafizetése a visszafizetési kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, az Egészségügyi és Szociális Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben történő fizetését engedélyezheti.
23. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdése értelmében a hátralékkezelési támogatás formájában nyújtott települési támogatás esetén az ue. § (3) bekezdés, b) pontjában megjelölt értékhatártól az Egészségügyi és Szociális Bizottság kivételes méltányosságból 30%-al eltérhet.
24. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (X. 18.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében a hátralékkezelési támogatás összegét az Egészségügyi és Szociális Bizottság állapítja meg, így különösen az adós fizetőképessége, jövedelmi, vagyoni helyzete figyelembevételével.
25. A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 29. § (5) bekezdése szerint a lakás-karbantartási kérelmeket az Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el. A Bizottság a 28. § (1) bekezdésében megjelölt értékhatártól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet.
26. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/2016. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Gyvt. 133. § (5) bekezdés szerinti méltányosságot az Egészségügyi és Szociális Bizottság gyakorolja.
27. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/2016. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások visszafizetését, indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti az Egészségügyi és Szociális Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
1. Jogi szempontból véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések, rendelet-tervezetek előterjeszthetőségét.
2. Jogi szempontból ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását.
3. A képviselő-testület, a Polgármester vagy bizottság felkérése alapján véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó mindazokat az ügyleteket, amelyek megkötése esetén az önkormányzat jogokat szerez vagy kötelezettségeket vállal.
4. A képviselő-testület, a Polgármester vagy bizottság felkérése alapján jogi szempontból véleményezi az önkormányzat által kiírásra kerülő pályázatokat.
5. A képviselő-testület felkérésére értelmezi az uniós jogszabályokat, a hatályos uniós szerződéseket és javaslatot tesz azok alkalmazási módjára.
6. A képviselő-testület vagy bizottság kérésére állást foglal a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával összefüggő jogértelmezési kérdésekben.
7. Jogi szempontból állást foglalhat Budapest Főváros Kormányhivatala törvényességi felügyelete körében megküldött anyagokról, felhívásokról.
8. Lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást és tájékoztatja a képviselő-testületet az eljárás eredményéről.
9. Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.
10. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kérdésekben.
11. Átveszi az érintett képviselőtől az összeférhetetlenséget eredményező jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot.
12. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek méltatlanság megállapítására vonatkozó kérdésekben.
13. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a Polgármester és az alpolgármesterek munkáltatói támogatására. (33/2013. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés)
14. A közbeszerzésekről szóló mindenkor hatályos törvény, vonatkozó szakasza alapján határozatában javaslatot tesz az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó Polgármester felé:
a) az éves közbeszerzési terv jóváhagyására,
b) a közbeszerzési eljárások megindítására,
c) az egyes közbeszerzési eljárások eredményére.
1. Véleményt nyilvánít az Önkormányzat éves költségvetésének tárgyalásakor a bizottsági feladatok fedezetét érintő tételekről.
2. A képviselő-testületi döntés előtt véleményezi a kulturális intézmények intézményvezetői pályázatait.
3. Figyelemmel kíséri és értékeli a kulturális intézmények szakmai munkáját és eredményességét. Személyi kontaktust létesít a kerület kulturális intézményeivel, illetőleg kulturális programokat is befogadó és támogató intézményeivel.
4. Működteti a költségvetésben évente rendelkezésre álló Kulturális Alapot. Pályázatot hirdet meg a kultúra területén, a pályázati igényeket rangsorolja, dönt a támogatások odaítéléséről.
5. Összeállítja és meghatározza a Belvárosi Művészeti Napok programsorozatát, felkéri a műsorokban résztvevő művészeket. Dönt a Belvárosi Művészeti Napok programjaihoz kapcsolódó fogadások, megnyitók, műsorok résztvevőiről és finanszírozásáról.
6. Dönt a Kölcsey Ferenc Díj és a Pilinszky Emlékérem odaítélésének részletes szabályairól és a díjazottak személyéről az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 9. § alapján.
7. Véleményezi az önkormányzat illetékességi körébe tartozó intézményekben és a közterületeken a létesítendő képző-és iparművészeti alkotásokat.
8. Dönt a vers- és prózamondó, rajz, néptánc, tehetségkutató és egyéb versenyek kiírásáról, a díjazások mértékéről, mikéntjéről, valamint a bíráló bizottság tagjairól, megszervezi az adott versenyekkel és rendezvényekkel kapcsolatos teendőket.
9. Javaslatot tesz a Polgármester részére a nemzetiségi önkormányzati programfinanszírozási alapra, a beérkező pályázatok elbírálásának szempontjaira, és a pályázatok elbírálására.
10. Folyamatosan kapcsolatot tart a kerületben működő nemzetiségi önkormányzatokkal.
11. Figyelemmel kíséri és támogatja az állampolgári és a nemzetiségi jogok érvényesülését. Kapcsolatot tart emberi jogi, nemzetiségi szervezetekkel.
12. Állást foglal az állampolgárok egyenlő elbírálását sértő vallási, etnikai megkülönböztetés esetén és kezdeményezi annak megszüntetését.
13. Támogatja a családon belüli erőszak elleni állampolgári és intézményes fellépést.
14. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.
15. Dönt az emléktáblák elhelyezésére vonatkozó kérelmekről a 48/2011. (XII. 9.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében.
16. Kiírja az ösztöndíj pályázatot a Belvárosi Művészeti Ösztöndíj alapításáról szóló 30/2012. (VII. 5.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése értelmében.
17. Dönt a pályázat elbírálásáról és az egyénenként adott ösztöndíj mértékéről ue. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt éves keretösszeg figyelembe vételével, a Belvárosi Művészeti Ösztöndíj alapításáról szóló 30/2012. (VII. 5.) önkormányzati rendelet 6. § alapján.
18. Egyedi elbírálás alapján, kivételes méltányosságból, pályázaton kívül ösztöndíjat állapíthat meg B-L. Önkormányzat testvérvárosában állandó lakcímmel rendelkező, de művészeti tanulmányait Budapesten folytató - e rendelet 2. §-ban meghatározott életkorú - tanuló részére a Belvárosi Művészeti Ösztöndíj alapításáról szóló 30/2012. (VII. 5.) önkormányzati rendelet 7. § szerint.
19. Dönt a Belvárosi Művészeti Ösztöndíj átadó ünnepségének időpontjáról, a műsorban közreműködők személyéről és azok finanszírozásáról.
20. Meghatározza a Belvárosi Művészeti Ösztöndíjasok fellépéseinek feltételeit a kerület rendezvényein.
20. Meghallgatja az utcazenészeket és javaslatot tesz a Polgármesternek a meghallgatott közterület-használati engedélyének kiadása tárgyában.
21. Véleményezi a hatáskörébe tartozó állami és önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
22. Folyamatosan kapcsolatot tart a kerületi egyházakkal, egyházi intézményekkel.
23. Figyelemmel kíséri és támogatja az egyházak és egyházi intézmények munkáját.
1. Egyetértési jogot gyakorol a kerületi Intézkedési Terv felülvizsgálatánál a köznevelés és a sport területén.
2. Előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti az iskolaszékbe és igazgatói tanácsba az V. kerületi önkormányzat képviselőinek megbízását.
3. Javaslatot tesz az oktatás, nevelés és a sport területét érintő önkormányzati feladatváltozásokkal kapcsolatban.
4. Egyetértési jogot gyakorol az oktatási ágazat által használt ingatlanok nem oktatási célú hasznosításával kapcsolatban.
5. Állást foglal az ágazat költségvetése tekintetében, javaslatot tesz átcsoportosításokra.
6. Véleményezi az oktatási ágazatot érintő állami és önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.
7. Véleményezi az ágazat intézményvezetői pályázatait, a pályázati eljárást lebonyolítja, és véleményezési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett intézményvezetői megbízásoknál.
8. Értékeli a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét.
9. Állást foglal, és véleményezési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett nevelési-oktatási intézmények szakmai feladatváltozásával kapcsolatos kérdésekben.
10. A költségvetésben évente rendelkezésére álló Oktatási Alapot működteti, dönt a támogatások odaítéléséről. A közoktatás és a sport területén pályázatokat hirdet meg, a pályázatok elbírálásában dönt.
11. Javaslatot tesz a Polgármester részére az egyéb oktatási intézménybe (nem önkormányzati, nem állami, nem egyházi fenntartású intézmény) járó V. ker. lakos tanköteles gyermek anyagi támogatásáról a szülő kérelmére az Oktatási Alap terhére.
12. Dönt a Belváros Művelődéséért Díj odaítélésének részletes szabályairól a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 8. § alapján.
13. Feladatkörében ellenőrzi a bizottsági és az illetékességi körébe tartozó testületi döntések végrehajtását.
14. Gondoskodik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázattal kapcsolatos pályázati eljárás lebonyolításáról, döntést hoz a benyújtott egyéni pályázatokról.
1. Véleményezi az önkormányzatra és intézményeire vonatkozó éves költségvetési javaslatot, annak módosításait, valamint a végrehajtásról szóló éves beszámoló tervezetét.
2. Figyelemmel kíséri az önkormányzat likviditási helyzetét, valamint az önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezését.
3. Előzetesen véleményezi és vizsgálja a hitelfelvétel indokoltságát és a gazdasági megalapozottságát.
4. Előzetesen véleményezi pénzügyi szempontból az önkormányzat egyéb banki szolgáltatásainak igénybevételi szükségességét.
5. A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. /Httv. 138. § (3) bekezdés g) pont/
6. Figyelemmel kíséri az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodását, ezen belül a bevételek és kiadások alakulását, a vagyonváltozásokat.
7. A helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (továbbiakban: Httv.) 138. § (1) bekezdés r) pontja alapján pénzügyi szempontból előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetési szerv alapítását, annak gazdálkodási jogkörét, alaptevékenység keretében ellátandó feladatát és kiegészítő vállalkozási tevékenységét.
8. Előzetesen véleményezi pénzügyi szempontból közalapítvány alapítását, megszüntetését és az önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalását.
9. Véleményezi a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között megkötött megállapodásokat abból a szempontból, hogy teljesülnek-e a megállapodásban a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (3) bekezdés a) pontjának előírásai.
10. Véleményezi mindazon előterjesztéseket, melyek az önkormányzat költségvetését, illetve vagyonát érintik, véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat portfoliójának befektetésénél és értékesítésénél.
11. Véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat vagyongazdálkodási stratégiájának előterjesztése során.
12. Véleményezi az önkormányzati vagyonstratégiát érintő előterjesztéseit.
13. Véleményezi a nem lakás célú helyisége bérleti díj táblázatára, valamint a lakások szociális és piaci lakbérének mértékére vonatkozó javaslatot.
14. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítésről, hasznosításról és a megterhelésről a Polgármester a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt.
15. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése szerint, ha a forgalomképes ingó vagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítésről, hasznosításról és a megterhelésről a Polgármester a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt.
16. Véleményezi az önkormányzat és cégei között kötendő közszolgáltatási szerződéseket és azok módosításait.
17. Figyelemmel kíséri az Európai Uniós pályázatokat, valamint javaslatot tesz a Polgármesternek a pályázaton való részvételre.
18. Véleményezi az önkormányzat által benyújtható gazdasági jellegű pályázatokat az illetékes szakbizottságokkal együtt.
1. Az életjáradéki szerződés keretein belül nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 5. § alapján az életjáradékra jogosult kérelmére a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság az életjáradéki szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén az Önkormányzat fenntartásában álló nyugdíjasházban bérlakás bérbeadását engedélyezheti.
2. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, ha a rendelet külön nem jelöli meg a bérbeadói jog gyakorlóját, a bérbeadói jogkör a Kt. Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottságát illeti meg.
3. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése szerint a bérlemények ellenőrzésének rendjét a Lakástörvény 12. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság határozza meg.
4. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, ha a versenytárgyalás vagy a hirdetményi eljárás az adott helyiségre egy éven belül legalább egy alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget hirdetmény vagy versenytárgyalás mellőzésével lehet bérbeadni a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság döntése alapján.
5. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján a pályázat kiírásáról szóló felhívást országos napilapban is közzé kell tenni.
6. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (6) bekezdése alapján ue. § (5) bekezdésében meghatározott ismételt ajánlattétel elbírálásának feltételrendszerét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság határozza meg.
7. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (7) bekezdésed értelmében, ha a helyiségre a pályázat alapján nem került sor bérleti szerződés megkötésére és a pályázat ajánlattételi határideje óta egy év nem telt el, a legutolsó pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat esetén ugyanolyan szerződés a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság döntése alapján köthető, mintha az ajánlatot a pályázati kiírás alapján tették volna.
8. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése alapján a ha a pályázati alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság választja ki a bérlőt, a döntést olyan időpontban köteles meghozni, hogy a pályázati kiírásban meghatározott határidő betartható legyen. A Bizottságnak legalább kettő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó pályázót kell választania.
9. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (5) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság elnökének igénye alapján a pályázatok felbontásával és elbírálásával kapcsolatos eljáráshoz a közjegyzőt kell biztosítani.
10. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése értelmében, ha a bérlőkiválasztás a nyilvános licitáláson felajánlott legmagasabb bérleti díj alapján történik, a licitálást közjegyző és a TEB elnökének jelenlétében kell lefolytatni.
11. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján pályázat nélkül lehet a helyiséget bérbe adni ue. bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetek fennállása esetén.
12. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése értelmében pincehelyiségek bérbeadását megelőzően a versenytárgyalást nem kell lefolytatni. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság döntése alapján a helyiség bérbeadható.
13. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében, ha az épület karbantartása, felújítása, átalakítása esetén a helyiségbérlő bérleti jogviszonya szünetel, a szünetelés időtartamára a cserehelyiség biztosításáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
14. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (6) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönthet ue. § (1) bekezdésében szereplő bérlői kötelezettségek módosításáról.
15. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (7) bekezdés c) pont alapján, ha a munkálatok műszaki tartalma és költsége előre nem látható műszaki-építészeti probléma felmerülése miatt meghaladja a megállapodásban rögzítetteket, a többletköltségek csak akkor érvényesíthetőek, ha a megállapodás módosításáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
16. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 21. § szerint a bérlő kérelmére a határozott idejű szerződés a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján határozatlan idejűvé módosítható.
17. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése szerint az óvadék mértéke a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján a helyiség háromtól - tizenkettő hónapig terjedő bérleti díjának megfelelő összeg. Pinceszinten elhelyezkedő helyiségek esetében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság - kérelemre - az óvadék összegét csökkentheti.
18. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 26. § (4) bekezdése alapján a helyiség alapterületének 40% -át meghaladó helyiségrész albérletbe adásához csak a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság járulhat hozzá.
19. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése értelmében a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetéséről és másik helyiség bérbeadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
20. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 36. § alapján az Önkormányzat és más személy (szervezet) közös tulajdonában álló helyiséggel kapcsolatos bérbeadói jogköröket a rendeletben szabályozott megkülönböztetés szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és az Önkormányzat költségvetési szerve gyakorolja, illetve teljesíti a bérbeadóra háruló kötelezettséget.
21. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi rendelkezési jogokat a képviselő-testület, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága és a Polgármester gyakorolja.
22. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése szerint az elővásárlásra jogosult bérlő az elővásárlási jogát az eladási ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt írásos nyilatkozatával gyakorolja. A határidőt a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbíthatja.
23. Az életjáradéki szerződés keretében nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése alapján az életjáradékra jogosult lakások rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megőrzése érdekében elvégzett munkálatok számlával igazolt költségei 100%-nak megtérítését engedélyezheti a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a kérelmező egyéni körülményeire tekintettel, méltányossági jogkörében eljárva.
24. Belváros-Lipótváros Önkormányzat által életjáradéki szerződés keretén belül nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése alapján az életjáradékra jogosult kérelmére a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság az életjáradéki szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén, az Önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházi bérlakás bérbeadását engedélyezheti.
25. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése alapján a költségelvű lakások esetében a lakbérhátralék rendezése érdekében méltányosságból, kérelemre a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján legfeljebb 5 év kamatmentes részletfizetés engedélyezhető.
26. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (7) bekezdése alapján egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén a megállapított bérleti díj legfeljebb egy kategóriával történő csökkentéséről a bérlő egyedi kérelme alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
27. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési szervének elhelyezésére szolgáló épületében lévő, valamint a házkezeléssel megbízott szervének feladatai ellátásához biztosított lakás, a költségvetési szervvel, illetve az üzemeltetővel munkaviszonyban álló személy részére való bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulás megadásának feltételeit a költségvetési szerv, illetve az üzemeltető a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jóváhagyását követően önállóan határozza meg.
28. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében az ue. § (1) bekezdésében foglalt feltételek alól az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi elbírálás alapján, az együttlakó személyek egészségi állapotára, valamint foglalkozására tekintettel méltányosságból eltérhet, legfeljebb másfél szobával.
29. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17. § szerint, a piaci alapú lakásbérbeadás pályáztatási eljárásában benyújtott ajánlatok felbontása után, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság határozatában mondja ki, hogy az ue. § a)-d) pontjaiban foglaltak alapján mely egyedi ajánlatok érvénytelenek.
30. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a bérlőkijelölési jog biztosításáról és ezen jog feltételeinek meghatározásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jogosult dönteni.
31. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (11) bekezdése szerint a nyugdíjasházban lévő lakás bérleti joga a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján egy alkalommal cserélhető.
32. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (13) bekezdése szerint a nyugdíjasházban lévő lakásnál a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntéssel eltérhet az ue. bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaktól.
33. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 33. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgálati célú lakás bérbeadásáról a munkáltató javaslata alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a lakás határozatlan idejű bérbeadásáról dönt.
34. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 33. § (7) bekezdésében foglaltak alapján a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt benyújtott méltányossági kérelem elbírálása során, illetőleg a munkaviszony nyugdíjazás miatt történő megszűnése esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a lakás határozatlan idejű bérbeadásáról dönthet.
35. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében foglaltak alapján azon társasházak esetében, ahol az önkormányzat kisebbségben van, de a ház kezeléséhez szükséges házfelügyelői szolgálati lakás fenntartása, az üreses álló önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati lakás bérbeadásáról - a társasház közgyűlésének határozatát figyelembe véve -, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
36. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 37. § (3) bekezdése értelmében az ue. § (2) bekezdésében rögzített bérlői kötelezettség teljesítésének biztosítékait, a lakás felújítási költségének összegét, valamint a felújítás műszaki tartalmát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján kell rögzíteni a bérleti szerződésben.
37. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 39. § (2) bekezdése alapján lakás teljes egészében nem lakás céljára ue. § (1) bekezdésében foglaltakon túl csak a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság engedélyével adható bérbe. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság az illetékes szakhatóságok javaslata alapján járul hozzá közérdekű hasznosítási célra (pl: múzeum, szociális, egészségügyi ellátás) a lakás nem lakás célú ideiglenes hasznosításához.
38. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 41. § (2) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján, az ue. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, magánszemély bérletében álló, nem lakás célú bérlemény lakáscélúvá minősíthető, amelynek bérlője a nem lakás célú helyiségcsoport bérlője, ha ue. bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek fennállnak.
39. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 42. § (5) bekezdése értelmében ue. rendelet 4. § (1) bekezdés l) és p) pontjában foglalt jogcímeken bérbe adott lakások esetében - új szerződéseknél és már fennálló szerződéseknél is - a bérlő és a vele együtt lakó (költöző) gyermeke, unokája, szülője vagy testvére közös kérelmére bérlőtársi szerződést lehet kötni a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hozzájárulása alapján.
40. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése alapján ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek elsősorban a felek megállapodása alapján lehet bérbe adni. Megállapodás hiányában a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásától a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt ue. rendelet 7. §-ban felsorolt szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek figyelembe vételével.
41. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (2) bekezdése szerint a szociális bérlet esetén, ha a rendelet 7. §-ban foglalt feltételek a bérleti határidő lejártakor nem állnak fenn, a szerződést a bérlő kérelmére a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján csak abban az esetben lehet meghosszabbítani, ha vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt jövedelmi viszonyokhoz igazodó lakbér megfizetését.
42. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (4) bekezdése szerint, ha a bérlő szociális bérletre nem jogosult, és ue. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakbért nem vállalja, részére méltányosságból komfort nélküli lakást lehet bérbe adni a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján.
43. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (5) bekezdése alapján a határozott időre szóló szerződés esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján a szerződés határozatlan időre is megköthető.
44. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (6) bekezdése értelmében ue. § (1) bekezdés szerinti határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően erre hivatkozással a korábbi bérlő által benyújtott bérbevételi kérelmek esetében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt újabb, határozott idejű bérleti szerződés megkötéséről.
45. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 45. § (1) bekezdése értelmében a költségelvű lakásokat határozott időre, legfeljebb 15 évre lehet bérbe adni, kivéve, ha a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a határozatlan időre történő bérbeadásról dönt.
46. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 45. § (2) bekezdése értelmében a piaci lakásokat határozatlan időre kell bérbe adni, kivéve, ha a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a határozott vagy feltétel bekövetkezéséig történő bérbeadásról dönt.
47. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 48. § (7) bekezdése értelmében társbérleti lakrész műszaki megosztásához a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság járulhat hozzá.
48. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 54. § (1) bekezdése szerint a bérbeadó és a bérlő előzetesen írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakását átalakítja, korszerűsíti. A megállapodás jóváhagyásáról a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslatára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
49. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 63. § (4) bekezdés alapján, bérbeadói felmondás esetén, az ue. § (2) bekezdés a) pontja szerinti halasztás engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
50. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a vételár kialakítása érdekében elvégzett értékbecslés vagy érték aktualizálás során megállapított forgalmi értéket, a vételi ajánlatot benyújtott bérlő részére történő kiközlés előtt a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hagyja jóvá.
51. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzati lakásra bérlő által benyújtott elidegenítési kérelem elbírálása során a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság vizsgálja, hogy a bérlő milyen besorolású bérleti díjat fizet, illetve, hogy hátralékkal rendelkezik-e.
52. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdése alapján méltányosságból a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntésével lehet eltérni ue. paragrafus (5) bekezdése rendelkezéseitől, azokban a műemléki védettségű épületekben lakó bérlők esetében, ahol a KÖH vagy annak jogutódja felújítási kötelezettséget írt elő a lakásonkénti elidegenítés feltételeként, és a bérlő bérleti jogviszonya 1991. január 1. után jött létre.
53. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése szerint a vevő által, a 25 éves részletfizetés biztosítékának megfeleléséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
54. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 14. § b) pontja értelmében 6 havi elmaradás esetén, amennyiben a vevő a fizetési felszólítást követő 30 napon belül az elmaradt befizetéseket nem teljesíti, az önkormányzat jogosult egyoldalú nyilatkozatával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján az adásvételi szerződéstől elállni. Amennyiben a felek a vételárhátralék megfizetésének átütemezése tárgyában az adásvételi szerződést ue. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján módosították, az elállásra szerződésmódosítás nem teljesítése esetén kerülhet sor. Az elállást követően az eredeti állapot visszaállítása mellett az egymással történő elszámolásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
55. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra ue. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott bérlők és jogosultak, a bérlőkijelölési jog gyakorlója által beadott írásbeli vételi kérelmeket a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság bírálja el.
56. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése értelmében a ue. § (2) bekezdés alapján bejegyzett terhelési tilalom alól a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi kérelemre méltányosságból felmentést adhat.
57. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése szerint a felújítási kötelezettség összege a forgalmi érték 50%-át meghaladóan nem számít bele vételár előlegként a vételárba. Erről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hoz döntést.
58. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17/A. § (2) bekezdése alapján az ingatlan vételára a forgalmi érték 100%-a. A lakáskialakítási és felújítási kötelezettség együttes összege a forgalmi érték 50%-át meghaladóan nem számít bele a vételár előlegként a vételárba. Erről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hoz döntést.
59. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése alapján, üres lakást értékesíteni ue. bekezdés a)-e) pontjaiban fennálló feltételek esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján lehet.
60. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése szerint, ha a megüresedett társbérleti lakrész önálló kialakítása jogi vagy műszaki akadályba ütközik az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett társbérleti lakrészt a másik tulajdonostársnak (társaknak) kell felajánlani. Az üres társbérleti lakrész vételára a forgalmi érték 100%-a. Az Önkormányzat, mint eladó nevében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jogosult dönteni.
61. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés c) pontja alapján üres, egyéb helyiség értékesítéséről lakásbővítés céljára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
62. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (3) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt a részletfizetéssel vásárolt lakás elidegenítése esetén a jelzáloggal biztosított tartozás átvállalásának engedélyezéséről.
63. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 18. § alapján az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan használati jogáról való rendelkezésről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság dönt.
64. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 20. § alapján, ha a lakás tulajdonosa lakása bővítésére, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, az Önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget kíván megvásárolni, ue. szakasz a)-c) pontjában felsorolt feltételek fennállása esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.
65. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt:
a) * az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről, ha a megszerzendő ingatlanok forgalmi értéke a 100 millió forint nem éri, de az 50 millió forintot eléri vagy meghaladja,
b) csereszerződés alapján való ingatlan tulajdonszerzésről, ha sem a megszerzendő, sem a csereként adott - az önkormányzat tulajdonában lévő - másik ingatlan /vagy vagyoni értékű jog/ forgalmi értéke nem éri el a 65 millió forintot,
c) ue. rendelet 24. § (1) bekezdés c) pontot el nem érő értékhatárok esetében a közös tulajdon megszüntetéséről,
d) ue. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott értékhatárokat el nem érő vagyoni értékű jog megváltásáról, illetve szerzéséről.
66. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése szerint a Kt. jogosult dönteni a telekalakítási határozat végrehajtásáról, ha a telekalakítással érintett ingatlan elidegenítéséről határozott vagy határoz, illetve ha közterületet érint. Egyéb esetekben a telekalakítási határozat végrehajtásához a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság járul hozzá.
67. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon, illetőleg építményeken - nem az önkormányzat megbízásából végzett építési munka esetén -, az építési és fennmaradási engedélyekhez és egyéb építési, szerelési munkálatokhoz előírt tulajdonosi hozzájárulás kiadására ue. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott megkülönböztetés szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Polgármester jogosult dönteni.
68. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (4) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt:
a) kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának tulajdonosi jogkörben való engedélyezéséről, a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével;
b) nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítéséről, átalakításáról, korszerűsítéséről és rendeltetésének megváltoztatásáról;
c) közterületi hozzájárulásban rögzítendő azon kikötésekről, amelyeket az önkormányzat külön rendelete nem szabályoz;
d) azon közterületeken és közterület alatt végzendő építési munkákhoz való hozzájárulásról, amely nem a képviselő-testület vagy a Polgármester hatásköre;
e) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen reklám elhelyezéséről.
f) közterület alakítási terv elfogadásáról a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsággal együtt.
69. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 26. § (4) bekezdése alapján, amennyiben a társasházban lévő önkormányzati tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság - a költségvetés keretei között - jogosult hozzájárulást adni:
a) osztatlan közös tulajdon értékesítéséhez,
b) közös tulajdonban lévő épületrészek felújításához, ha a felújítás megvalósításához célbefizetés szükséges,
c) az elfogadott közös költséget és a felújítási alapot meghaladó többletbefizetésekhez,
d) hatályon kívül
e) a társasházi alapító okirat olyan módosításához, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége gyakorolhatja,
f) szervezeti- és működési szabályzat olyan rendelkezésének elfogadásához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás, nem lakás célú helyiség használatának és hasznosításának szabályaira vonatkozik,
g) az alapító okirat olyan rendelkezésének elfogadásához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged,
h) a közös tulajdon megszűntetésére irányuló per indításához,
i) hatályon kívül
j) az önkormányzat tulajdoni hányadának megváltoztatását eredményező, valamint a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozat megtételéhez,
k) hatályon kívül
l) közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetéséhez, kivéve, ha közös költséget m2 alapon állapítja meg a Társasház.
70. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése értelmében, a Kt. gyakorolja a gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az elidegenítéssel, az alaptőke felemeléssel és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat, ha az önkormányzat gazdasági társaságokban való tulajdonosi részesedése a társaság üzletrészének a 30%-át ugyan nem haladja meg, de az önkormányzat üzletrészének az értéke a 100 millió forintot meghaladja. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság gyakorolja ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.
71. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése alapján, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 30 százalékát és a 100 millió forintot nem haladja meg, ue. § (2) bekezdésében említett képviselő-testületi jogköröket a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság gyakorolja, ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.
72. A fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében fapótlás közterületen vagy társasházak közös tulajdonú területein dézsás növényekkel a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntése alapján kérelemre kertépítészeti látványterv alapján lehetséges.
73. fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a beruházónak több mint 25 db új fa ültetésére van kötelezettsége és a beruházó közigazgatási területén belül nem tudja pótolni a kivágásra kerülő fákat, akkor a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntése alapján a beruházó Budapest közigazgatási területén történő faültetési kérelmét véleményezi.
74. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a támogatási pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsággal együttesen írja ki.
Javaslatot tesz a Polgármester vagy a Képviselő-testület felé:
75. Az életjáradéki szerződés keretén belül nyújtott szolgáltatások feltételeiről szóló 20/2006. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 6. § értelmében az életjáradéki szerződés megkötésére irányuló kérelmekről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt.
76. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében a helyiség bérletére vonatkozó szerződés (továbbiakban: szerződés) megkötésekor a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról, - ha a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni -, valamint fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezéséről a bérbeadó szempontjából a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
77. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében a bérleti díj mértékéről és a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekben a Kt. határozatának keretei között - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján - a Polgármester dönt.
78. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szerződés felmondásával kapcsolatos bérbeadói jogokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester gyakorolja.
79. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdése szerint a bérleti díj tartozás 3 hónapot meghaladó részletekben való megfizetéséről és a kamatmentesség engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
80. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés c) pontja szerint, amennyiben ue. bekezdés a) pontja szerinti, a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben több ajánlat érkezik, úgy a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a helyiség bérbeadásáról.
81. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés értelmében a pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
82. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése szerint a pályázati biztosíték mértékét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester határozza meg a pályázati kiírásban.
83. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a beérkezett pályázatokról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatára a Polgármester dönt a pályázati kiírásban meghatározott elbírási szempontok szerint.
84. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése alapján a több vagy közel azonos ajánlatok esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatára a Polgármester dönthet úgy, hogy a beérkezett érvényes ajánlatok ellenére a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja és egyben a beérkezett azonos vagy közel azonos ajánlatot tevők meghívásával árverés vagy ismételt ajánlattétel útján kívánja a helyiséget bérbeadni.
85. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése szerint a helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
86. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a bérlővel történő megállapodásról ue. rendelet 16. §-ban meghatározott esetekben - a munkálatok megkezdését megelőzően - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. műszaki javaslata alapján. A munkálatok határidejét a TEB és a Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Polgármester határozza meg.
87. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (8) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségeket számlával kell igazolni. Egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a TEB javaslatára a Polgármester dönt.
88. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése szerint a bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek ue. rendelet 17. § (7) bekezdés b) pontja elfogadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.
89. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján, az ue. § (1)-(2) bekezdésében szereplő összegtől el lehet térni, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004. (V. 13.) B-L. Ö. határozat II-IV. fejezet alapján megállapított bérleti díjat fizetik.
90. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a felmondással érintett helyiség esetén a bérbeadói hozzájárulásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönthet, ha a felmondásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester határozott.
91. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára - ue. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -, a Polgármester az ue. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mértéktől eltérhet.
92. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester megtagadhatja az átruházáshoz /cseréhez/ való bérbeadói hozzájárulást, ha az Önkormányzatnak a helyiségre - pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő elhelyezésre - a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.
93. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése alapján, egyéb kizáró feltétel hiányában, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester az ue. § (1) bekezdésében meghatározott esetben kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a Polgármester által meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.
94. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése alapján, az ue. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha a helyiségre bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, és a határidő lejártáig /megszüntető feltétel bekövetkezéséig/ a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.
95. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 32. § értelmében a Polgármester - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményének kikérése után - a határozatlan időre szóló vagy a rendelet 17. § (1) bekezdése alapján határozott időre módosított szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén, a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50% -ig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszűntetésével egyidejűleg a helyiség - kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő - átadását.
96. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek az ingatlanok értékesítésére pályázat kiírására és a pályázat tatalmára.
97. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdés értelmében aki ue. § (2) bekezdésében megállapított határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.
98. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a Képviselő-testület a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatának figyelembe vételével minden évben meghatározza, hogy az adott évben az üres és a várhatóan megüresedő lakások közül az ue. § (1) bekezdésében meghatározott egyes bérbeadási jogcímek alapján bérbeadásra milyen arányban kerülhet sor.
99. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése alapján egyedi méltányosságra adó körülmény esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezése és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester döntése alapján, a kérelmező igényjogosultsága abba az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10%-al meghaladja az ue. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jövedelmi értékhatár mértékét.
100. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a pályázatokat a hatályos jogszabályok keretei között a Polgármesteri Hivatal értékeli. A benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Képviselő-testület bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.
101. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Képviselő-testület a pályázatot elnyerő mellett meghatározza a sorrendben következő pályázót, akivel bérleti szerződést lehet kötni a nyertes visszalépése vagy kiesése esetén.
102. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése szerint a piaci alapon történő bérbeadásra vonatkozó pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.
103. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése szerint a piaci alapon történő bérbeadás során lefolytatott kétszeri eredménytelen pályázat után, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.
104. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján, a piaci lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.
105. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése alapján a benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.
106. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése értelmében szociális alapon lakást csak külön méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bérbe adni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján, az Egészségügyi és Szociális és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.
107. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (5) bekezdése alapján amennyiben a szociális lakás igényjogosultja a három felajánlott lakás egyikét sem fogadja el, abban az esetben a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról.
108. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése szerint, akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett az önkormányzati lakás elhagyására, részére legfeljebb 1 szobás, komfort nélküli lakást lehet bérbe adni. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság állásfoglalása alapján egynél magasabb szobaszámú és komfortfokozatú lakás is bérbe adható.
109. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint lakásgazdálkodási feladat keretében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság állásfoglalása alapján a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező önkormányzati lakás bérlője részére, kérésére a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével egyidejűleg másik önkormányzati lakás is bérbe adható.
110. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdés c) pontja alapján nyugdíjasházi lakás bérlője esetén a 3,7 millió Ft pénzbeli térítés összegét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Képviselő-testület egyedi méltányosság alapján a VII. emelet vonatkozásában legfeljebb 20%-al mérsékelheti.
111. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdése értelmében a nyugdíjasházi elhelyezés során Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Képviselő-testület különös méltányosságból engedélyezheti a VII. emelt vonatkozásában 20%-ra mérsékelt pénzbeli térítés összegének részletekben való megfizetését.
112. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (4) bekezdése alapján a nyugdíjasházi elhelyezések iránti kérelmekről és a kérelmek teljesítésének sorrendjéről méltánylást érdemlő egyedi körülmények és lakásgazdálkodási szempontok alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
113. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdés szerint az 1 naptári évben ue. § (1) bekezdésben meghatározott közszolgálati célú bérlakások számát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján állapítja meg a Képviselő-testület.
114. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdése szerint az üzemeltetőnek feladatai ellátásához biztosított - e rendelet hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő - lakásban lakó azon jogcím nélküli lakáshasználó részére, akit saját elhelyezési kötelezettség nem terhel, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján az általa használt lakás határozatlan időre bérbe adható.
115. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdése szerint a költségelvű lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.
116. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 36. § (4) bekezdése szerint, kétszeri eredménytelen pályázat után, költségelvű lakbérfizetés előírása mellett történő bérbeadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
117. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 36. § (9) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján, költségelvű lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.
118. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 37. § (1) bekezdése értelmében a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakásokat csak pályázat útján lehet bér beadni. A pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások bérbeadásáról.
119. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 37. § (8) bekezdése alapján a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakásokat csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bér beadni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.
120. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 48. § (5) bekezdése szerint az építeni szándékozó személy kérelmére a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján, a B-L. Városüzemeltető Kft. szakvéleményének beszerzése után az e szakaszban foglaltak értelemszerű alkalmazásával használati majd bérleti szerződés köthető, ha a teljes egészében önkormányzati tulajdonú épület tetőterében önkormányzati tulajdonú lakást hoz létre.
121. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 48/A. § (1) bekezdése szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadása kizárólag pályázat útján történhet. A pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki, és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadásáról.
122. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében a bérbeadó a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő ue. szakaszban felsoroltakon túl más személyt befogadjon.
123. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (9) bekezdése alapján, ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-ig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, és a Képviselő-testület döntésével 2014. december 31. napjáig elidegenítésre kijelölte az épületben található lakásokat, a bérlő kérelmére a Képviselő-testület a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára engedélyezheti a lakásban eltöltött jóhiszemű, jogcím nélküli tartózkodás időtartamnak bérleti jogviszonyba történő beszámítását.
124. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés e) pontja szerint a részletfizetéssel vásárolt lakások esetén az önkormányzattal szemben fennálló tartozás rendezése érdekében az adásvételi szerződés módosításához a vételárhátralék megfizetésének átütemezése tárgyában, így különösen ue. rendelet 14. § b) pontja szerinti fizetési felszólítást követően. A hozzájárulás feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolja a - 15 napnál nem korábbi dátumra kiállított - fennálló tartozás elismerése és megfizetésének legfeljebb 12 hónapon belüli ütemezése tárgyában közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot. A Polgármester a döntése előtt beszerzi a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság kérelemmel kapcsolatos javaslatát.
125. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet a 16. § szerinti kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az Önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.
Véleményez:
126. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményezi és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembe vételével előterjeszti az önkormányzat bérlakásainak elidegenítéséről szóló rendeletének módosítását.
127. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodási stratégiáját a Pénzügyi Bizottság felé.
128. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményezi és az illetékes szakbizottságok vélemények figyelembe vételével előterjeszti az önkormányzat nem lakás célú helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletének módosítását.
129. Véleményezi az önkormányzat tulajdonban álló nem lakás célú helyiségek bérbeadásról szóló önkormányzati rendelet módosítását.
130. Kapcsolatot tart a kerületben működő kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységet végző vállalkozókkal, intézményekkel.
131. Véleményezi a képviselő-testületi döntést igénylő kereskedelmi szolgáltatási és idegenforgalmi feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket.
132. Figyelemmel kíséri a kerületben élő lakosság kereskedelmi szolgáltatásainak biztosítása érdekében a lakossági igényeket.
133. A kerületi idegenforgalom fejlesztése érdekében a Belváros megismertetése, a testvérvárosi, kül- és partnerkapcsolatok ápolása érdekében együtt működik az érintett szakbizottságokkal, tanácsnok/ok/al.
134. Kapcsolatot tart és együttműködik a kereskedelem és az idegenforgalom területén működő helyi érdekképviseleti jogot gyakorló kamarákkal, és a különböző társadalmi szervezetekkel
135. A kerület zavartalan ellátása érdekében figyelemmel kíséri a Hold utcai Csarnok működését, és kapcsolatot tart az üzemeltető Kft-vel.
136. Koordinálja a helyi idegenforgalmi értékek bemutatását és propagálását.
137. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szerződés megkötésekor, - ha a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni -, valamint a fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezésére javaslatot tesz a Polgármesternek.
138. A társasházakban nem önkormányzati tulajdonban lévő helyiség funkcióváltása esetén az önkormányzat tulajdoni hányadának képviselete érdekében a Polgármester részére javaslatot tesz.
Javaslat, kezdeményezés:
1. Kezdeményezi a kerületi építési szabályzat és településképi rendelet készítését, felülvizsgálatát, módosítását.
2. Javaslatot tesz az önkormányzat éves költségvetéséhez a hatáskörébe tartozó területeket illetően.
3. A képviselő-testület által meghatározott értékhatárig javaslatot tesz a Polgármesternek a felújítási és felhalmozási kiadások jóváhagyott főösszegén belül jelentkező esetleges átcsoportosításokra, a Pénzügyi Bizottság egyetértésével.
4. A településkép védelméről szóló 25/2020. (I. 30) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése alapján javaslatot tesz a képviselő-testületnek a kerületi védelemmel kapcsolatos döntésre.
5. Kezdeményezi a műemlékek, építészeti örökség és világörökség védelme érdekében szükséges intézkedéseket (értékvédelem) és rendeletek megalkotását.
6. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16. § szerint a kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulás kapcsán a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás, Bizottsággal egyetértésben javaslatot tesz.
7. A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 12. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott esetekben a támogatási szerződésben rögzített határidő módosítására - annak lejárta előtt - a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatot tesz.
8. Javaslatot tesz a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre.
9. A Környezetvédelmi Alapról szóló 36/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatot tesz a Környezetvédelmi Alap adott évre vonatkozó felhasználási tervével kapcsolatban.
Véleményezés:
10. Véleményezi az önkormányzat éves költségvetés tervezetét.
11. Véleményt alkot a jóváhagyott településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök alapján meghatározott városfejlesztési célokról.
12. Véleményezi a kerületet érintő városfejlesztéssel, városrendezéssel, településképpel és közterület alakítással összefüggő valamennyi önkormányzati döntést, terveket és rendelet-tervezeteket.
13. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdés a) pontja szerint kerületi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítése során a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalást ad.
14. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú üres ingatlanok hasznosítása vagy elidegenítése esetén a további funkció meghatározását.
15. Előzetes véleményt ad az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (4) bekezdés a) pontja értelmében, kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának tulajdonosi jogkörben való engedélyezéséhez.
16. Véleményt ad a környezetvédelmi koncepció és program elkészítésével kapcsolatban.
17. A fás szárú növények védelméről szóló 7/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelet alapján az abban megjelölt esetekben a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság véleményezési feladatot lát el.
18. Városképi szempontból véleményezi az V. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII. 19.) önkormányzati rendelet alapján a közterület használat rendjét és a vonatkozó jogszabályokat.
19. Véleményezi az emlékművek és szobrok elhelyezését, felújításait és az ezzel összefüggő feladatokat.
20. Véleményezi a közterület elnevezéseit és azok módosítását.
Döntés:
21. A településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdése és a társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III. 10.) rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság együttesen dönt társasházi pályázatok kiírásáról.
22. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti településrendezési eszközös készítésére, módosítására irányuló eljárás véleményezési szakaszában dönt a beérkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról.
23. Dönt a környezetvédelmi alap felhasználásáról.
24. Az emléktáblák elhelyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásáról szóló 48/2011. (XII. 09.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az emléktábla elhelyezésére vonatkozó kérelmekről a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága és az Emberi jogi, Nemzetiségi, Egyházügyi és Kulturális Bizottsága együttesen dönt.
25. Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdése értelmében dönt a Reitter Ferenc Díj elbírálásáról.
26. Dönt a Torockó-Énlaka értékvédő program feladatainak folyamatos meghatározásáról.
27. Minden olyan kérdésben, amit az SZMSZ döntési jogkörrel a Bizottságra ruház.
Egyéb:
28. Folyamatos tájékoztatást kérhet a kerületben tervezett és zajló jelentősebb építkezésekről külön írásbeli megkeresés alapján.
29. Kapcsolatot tarthat a műemlékekért és a világörökségért felelős állami és önkormányzati szervekkel, valamint az építészeti örökséggel foglalkozó civil szervezetekkel.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 3/2019. (II. 1.) önkormányzati rendelet 11. § alapján a rendeletben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyekben átruházott hatáskörben a Jegyző dönt.
Közterület-felügyeleti feladatok ellátása a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken a 19/2014. (I.29.) Főv. Kgy. és a 379/2013. (XII.05.) B-L. Ö. határozatokkal elfogadott Megállapodásban foglaltak szerint.
Gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek:
Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat 1051 Bp. Hercegprímás u. 14-16.
Belváros-Lipótváros Közterület-felügyet 1054 Bp. Bajcsy Zs. u. 34.
Polgármesteri Hivatal 1051 Bp. Erzsébet tér 4.
Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek:
Játékkal-mesével Óvoda 1055 Bp. Kossuth tér 9.
Tesz-vesz Óvoda 1051 Bp. József A. u. 18.
Bástya Óvoda 1056 Bp. Bástya u. 4-6.
Balaton Óvoda 1055 Bp. Balaton u. 10.
Egyesített Bölcsődék 1055 Bp. Balaton u. 10.
Egyesített Szociális Intézmény 1053 Bp. Havas u. 2.
