Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról * 

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Paks Város Önkormányzata illetékességi területén, a helyi sajátosságok figyelembevételével az alábbi adókat vezeti be:

a) kommunális jellegű adó, ezen belül

aa) magánszemélyek kommunális adója;

ab) idegenforgalmi adó;

b) vagyoni típusú adóként

ba) építményadó;

bb) telekadó;

c) helyi iparűzési adó.

2. § Az önkormányzat adó-megállapítási joga a hivatkozott törvényben és ezen rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.

II. fejezet

Magánszemélyek kommunális adója

1. Adókötelezettség

3. § Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén levő

a) lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) tulajdonosa a naptári év (év) első napján, vagy aki az építményre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok;

b) telek tulajdonosa a naptári év (év) első napján;

c) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

2. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. § (1) A 3. § a) pontja vonatkozásában az adókötelezettség

a) a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján,

b) engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján

keletkezik.

(2) A 3. § b) pontja esetében az adókötelezettség

a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,

b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,

c) erdőnek minősülő telek esetében

ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván, vagy

cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján

d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,

e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik.

(3) Lakásbérleti jogviszony esetében az adókötelezettség a jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.

5. § (1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(2) A 3. § b) pontja vonatkozásában az adókötelezettség megszűnik

a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a

ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,

bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,

d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,

e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján.

(3) Lakásbérleti jogviszony esetén az adókötelezettség megszűnik

a) a jogviszony megszűnése évének utolsó napján,

b) a jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján.

3. Az adó mértéke

6. § Az adó évi mértéke adótárgyanként 4 000 Ft.

4. Adómentesség, kedvezmény

7. § (1) Adómentes

a) a kommunális beruházáshoz pénzbeli befizetést teljesítő adóalany. A befizetés tényét az Adócsoport felé az ezt tanúsító bizonylattal igazolni kell. Az adómentesség 5 évre, ezen belül maximum a befizetés összegéig érvényes;

b) az építési hatóság igazolása alapján beépítésre alkalmatlan, vagy beépítési tilalom alá eső földrészlet;

c) az adóalany tulajdonában lévő 1 db garázs, 1 db présház, 1 db műhely, 1 db gazdasági épület, pince - amennyiben ezeket az adóalany maga használja, nem adja bérbe.

(2) Mentesül a kommunális adó megfizetése alól minden - a rá irányadó - öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, kereső tevékenységet nem folytató magánszemély egy - általa lakott - ingatlan után, amennyiben a vele közös háztartásban élőket is figyelembe véve az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött magánszeméllyel azonos elbírálásban részesül a rokkantsági ellátásban vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is.

(3) Külterületi, valamint Gyapa, Csámpa, Biritó, Cseresznyés és Hegyes-pusztai adótárgy esetén az adó évi mértéke a 6. §-ban megállapított összeg 50%-a.

III. fejezet

Idegenforgalmi adó

5. Az adó alanya

8. § Az adó alanya az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát tölt.

6. Az adómentesség

9. § Az idegenforgalmi adó vonatkozásában az adómentességre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. §-a az irányadó.

7. Az adó alapja

10. § Az adó alapja megkezdett vendégéjszakák száma.

8. Az adó mértéke

11. § Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft.

9. A bejelentés szabályai

12. § (1) Az adóbeszedésre kötelezett az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül köteles - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni (bejelentkezés).

(2) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét az (1) bekezdés szerinti határidőben akkor is be kell jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli.

10. Adóbeszedési kötelezettség

13. § (1) Az adót

a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) az ott-tartózkodás utolsó napján

szedi be.

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

11. Adózással kapcsolatos nyilvántartások

14. § (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának, a mentesség jogcímének, az adó összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet. Nyilvántartás - az eltöltött vendégéjszaka helyén - vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybevevő nevét, lakcímét, személyazonosító okmányának számát, születésének helyét és idejét, megérkezésének és távozásának idejét, az eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.

(3) Adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatti igénybevett adómentesség esetén a nyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a helyi adókról szóló törvény szerinti adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni.

IV. fejezet

Építményadó

12. Adókötelezettség

15. § (1) *  Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény), továbbá az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

13. Az adó alanya

16. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

(3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(4) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

(5) *  Az adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11/A. §-a szerinti esetben az, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.

14. Az adó alapja

17. § Az adó alapja az építmény korrigált forgalmi értéke.

17/A. § *  Az adó alapja a Htv. 11/A. § szerinti esetben a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete.

15. Az adó mértéke

18. § Az adó évi mértéke

a) lakások esetén a korrigált forgalmi érték 1,8%-a;

b) *  valamennyi egyéb építmény esetében a korrigált forgalmi érték 2,2%-a;

c) *  a Htv. 11/A. § szerinti esetben: 0 Ft/m2

16. Az adómentesség

19. § (1) Mentes az építményadó alól

a) a szükséglakás,

b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,

c) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja,

d) *  az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag

da) a radioaktív hulladék elhelyezésére,

db) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény.

(2) A műemléki felújításhoz kapcsolódó építmény adómentességre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-a az irányadó.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott adómentességen túl mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonos.

V. fejezet

Telekadó

17. Adókötelezettség

20. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pontjában meghatározott telek (a továbbiakban: telek).

18. Az adó alanya

21. § Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 16. §-ban foglaltak az irányadóak.

19. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

22. § A telekadó kötelezettség keletkezésére a 4. § (2) bekezdése, az adókötelezettség megszűnésére az 5. § (2) bekezdése az irányadó.

20. Az adó alapja

23. § *  Az adó alapja a telek korrigált forgalmi értéke.

21. Az adó mértéke

24. § *  Az adó mértéke

a) a lakáshoz tartozó telek esetén a korrigált forgalmi érték 0%-a,

b) valamennyi egyéb telek esetén a korrigált fogalmi érték 3%-a.

22. Az adómentesség

25. § (1) Mentes a telekadó alól:

a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

b) *  a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,

c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,

d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

(2) Az (1) bekezdésekben meghatározott adómentességen túl mentes a telekadó alól a magánszemély telektulajdonos.

VI. fejezet

Helyi iparűzési adó

23. Adókötelezettség

26. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

27. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet folytat, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

24. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

28. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg.

(2) A 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

25. Az adó alanya

29. § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

26. Az adó alapja

30. § Az iparűzési adó alapjának megállapítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-39/B. §-a vonatkozik.

27. Az adó mértéke

31. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke naptári naponként 3000 Ft/nap.

(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó, illetve a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj, illetve az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díj (a továbbiakban együtt: útdíj) 7,5%-a.

(4) Az adóévben az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó és az útdíj (3) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

28. Adómentesség, kedvezmény

32. § Mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó akinek/amelynek a vállalkozás szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

VII. fejezet * 

Záró rendelkezések * 

33. § *  Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

34. § * 

35. § * 

36. § * 

Paks, 2015. november 27.

Süli János s. k. Dr. Blazsek Balázs s. k.
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2015. november 27.

Dr. Blazsek Balázs s. k.
címzetes főjegyző

1-2. melléklet a 29/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére