Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 54/2008. (XII. 30.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásáról

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a következő rendeletet alkotja.

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja: Pécs Megyei Jogú Város (a továbbiakban: Város) területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a Város területén a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a Város közigazgatás területén élő, illetve tevékenykedő természetes és jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

2. § (1) *  A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) mindennemű szennyezésétől, a fertőzését és a szennyeződését eredményező magatartástól tartózkodni.

(2) *  A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át. A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések végrehajtását a polgármester foganatosítja.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek, hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztántartása,

b) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterületnek minősül továbbá e rendelet alkalmazásában az önkormányzati tulajdonú bel- és külterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épület árkádok alatti járda, alul- és felüljárók) közhasználatra átadott része, valamint a közterülethez kapcsolódó, közterületi jelleggel használt területek és építmények (pl. loggia, árkád, közforgalom részére átadott kapualj alatti terület),

c) Köztisztasági közszolgáltatás: a közterületeknek önkormányzat által történő szervezett és rendszeres tisztántartása,

d) köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterület tisztántartása,

e) tisztántartás: az egyes ingatlanok valamint közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg por-, sár-, ürülék és gyom-, valamint rovar- és rágcsálómentesítése,

f) települési szilárd hulladék:

- háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

- közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

- háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék,

g) tömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján kialakított, több épülettel beépített építési telek,

h) úszótelek: a g) pontban meghatározott tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek,

j) *  közforgalmú intézmény: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 1. § c) pontjában meghatározott fogalom,

k) *  gyalogosforgalom biztosításának indokolt mértéke: két pont közötti biztonságos gyalogos közlekedés lehetővé tétele adott útvonalon.

(2) Az ingatlanokkal kapcsolatos - e rendeletben meghatározott - köztisztasági szabályok betartásáért lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok, telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek tulajdonosai, illetve használói, társasházaknál a közös képviselő, tag vagy alkalmazott, lakásszövetkezetnél az ügyrend szerint felelős megbízott vagy dolgozó a felelős. Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a hasznosítással megbízott szervezet a felelős.

(3) Abban az esetben, ha a meglévő szerződések és belső szabályzatok alapján a felelősség nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek és felelősnek tekinteni.

A közterületek és az ingatlanok tisztántartása

4. § A Város közútjai, közterei és egyéb közterületei szervezett, rendszeres tisztántartásáról közszolgáltatásként - a rendelet 6. §-ában foglaltak kivételével - az Önkormányzat a rendelet 16. § (1) bekezdése szerint az általa megbízott gazdálkodó szervezet (továbbiakban: megbízott gazdálkodó szervezet) útján gondoskodik.

5. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszony esetén - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (többek között: kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladék tárolására szolgáló terület, hulladékledobó és -gyűjtő) tisztításáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak,

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

Közös tulajdonban álló - ideértve a társasházi és szövetkezeti öröklakásokat magában foglaló ingatlanokat is - épületek és egyéb ingatlanok esetében a tisztántartás, a hó- és síkosságmentesítés a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége. A tisztántartási munkák megszervezéséért a társasházi és szövetkezeti lakásoknál a közös képviselő, illetve a közös képviseletet ellátó lakásszövetkezet vagy egyéb szervezet felelős. Ennek hiányában a tulajdonosok egyetemlegesen felelnek.

c) Közvetlenül az üzletek, intézmények, szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtt (körül) lévő járda, járda hiányában a gyalogos közlekedésre szolgáló útszakasz - közterületi rész - tekintetében az ingatlan használója, bérlője, üzemeltetője ezek hiányában a tulajdonosa köteles a 6. § (1) bekezdés szerinti köztisztasági feladatokat elvégezni, a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.

d) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és igazolt elszállíttatásáról gondoskodni.

e) Az alkalmi árusítások, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendbentartása, takarítása a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X. 15.) sz. önkormányzati rendelet szabályai szerint történik.

Az ingatlantulajdonosok köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségei

6. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni:

a) *  az ingatlan és az ingatlan előtti járda, továbbá az ingatlan és közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, hulladék- és gyommentesítéséről, szükség szerinti - minimum évi kétszeri - kaszálásáról, az allergén növények irtásáról és a parlagfű virágzásának megakadályozásáról, továbbá a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, annak elszállításáról, a hó eltakarításáról és síkosságmentesítéséről,

b) a beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről, -szükség szerinti - de legalább évente kétszeri kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, annak elszállításáról,

c) a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló, továbbá az elektromos légvezetékeket veszélyeztető ágak és bokrok megfelelő nyeséséről - úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom, illetve forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát - és a nyesedék elszállíttatásáról,

d) az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját vagy közterületen való elvezetéséről, a hó és jég okozta balesetveszély elhárításáról,

e) az épületek csapadékvizeit közterületekre kivezető, közterületen megépült csapadékvíz elvezető rendszer (járdába épített tisztítóaknák, folyókarácsok, kifolyócsövek, nyílt folyókák) tisztántartásáról, karbantartásáról.

(2) *  Az ingatlan és a közút közötti területen nyílt árok hulladék-, hordalék-, gyom- és síkosságmentesítésére az (1) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) *  Tömbtelkeken az épület melletti, valamint az épületek közötti - a közterületek tisztántartására kijelölt szervezet által meghatározott - járdaszakasz tisztántartására az épületek tulajdonosai (használói) kötelesek. A kötelezettségek elmulasztásából eredő károkért a tulajdonosok (használók) egyetemlegesen felelnek.

(4) Magánterületről kikerülő bármely anyag (többek között: udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, illetve lom) közterületen a szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás által nyújtott szolgáltatás (zöldjárat, évi kétszeri lomtalanítás) meghatározott rendjétől eltérő napokon, illetve bármely napon a közterületi gyűjtőszigetek edényei mellé való elhelyezése tilos.

(5) A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló járművek, helyi és helyközi autóbuszok közterületen lévő megállóhelyeinek és végállomásainak, pályaudvarainak, valamint a mellettük fekvő járdaszakasznak a tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése a járművek üzembentartójának a kötelessége és felelőssége. A vasúti megállók és pályaudvar, valamint a mellettük fekvő járdaszakasz tisztán tartása, hó- és síkosság mentesítése a MÁV Zrt. kötelezettsége és felelőssége.

(6) A piacok és vásárcsarnokok területén - ide értve az ideiglenesen engedélyezett árusító helyeket is - keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területen folytatott tevékenység által elszennyeződött környező járdák és parkterületek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltető (annak hiányában a szervező) köteles gondoskodni.

(7) A Várostól bérelt parkolók és a taxi-drosztok rendszeres tisztántartása, takarítása és hulladékgyűjtő edény rendszeresítése az önkormányzati közterület-kezelő, továbbá a bérlő, a haszonbérlő vagy azok megbízottjának a kötelezettsége.

(8) Üzletek, bevásárlóközpontok, vendéglátó- és szórakozóhelyek esetében az 5. § c) pontja szerinti területekre, továbbá az üzemeltetésükben lévő gépkocsi parkolókra megfelelő számú hulladékgyűjtő edény kihelyezése, ürítése, a keletkező hulladék jogszabályoknak megfelelő ártalmatlaníttatása az üzemeltető feladata. E területeknek a hó- és síkosságmentesítéséért az üzemeltető felelős.

(9) A gondozatlan járdaszakasz, zöldterület, járda hiányában a közúti közlekedésre alkalmas út sávja, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat - eredménytelen felszólítását követően - az ingatlan tulajdonosa terhére, költségére és felelősségére elvégeztetheti.

A közterületek tisztántartásával kapcsolatos tilalmak és kötelezettségek

7. § (1) A Város közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon (ideértve gépjármű mosását is) beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet, építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket, egyéb hulladékot és szennyező anyagot) lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, műalkotásokat, fákat vagy egyéb növényzetet beszennyezni, rongálni tilos. 0 °C alatt (fagyveszélyes időszakban) a csúszásveszély kialakulása miatt semmilyen lefagyást eredményező folyadék (így az autómosásból származó és a felmosóvíz) közterületre nem juttatható.

(2) Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.

(3) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű hulladékot, vagy elhasznált tárgyat (többek között háztartási hulladékot, papírt) - az adott körzetre vonatkozó hulladékszállítás, ill. a lomtalanítás napjának kivételével - elhelyezni, elszórni, eldobni.

(4) Tilos a közterületeken elhelyezett, a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigetek edényzetét megrongálni, abból hulladékot kivenni, vagy bele nem való hulladékot beletenni.

(5) A közforgalom céljára szolgáló területek (így a tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat beszennyezni, megrongálni tilos.

(6) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.

(7) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni és a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt az köteles elvégezni, aki részére a szállítás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a közterületen okozott szennyeződés megszüntetéséről és a terület helyreállításáról szilárd burkolatú utak esetében - a közterület tulajdonosának költségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet, minden más területen okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület tulajdonosa (fenntartója) a saját költségére haladéktalanul gondoskodni köteles.

(8) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok csak letakarva szállíthatók.

(9) Aki a közterületen - engedély nélkül - települési szilárd hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a felszólításban meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról - a kötelezett költségére és felelősségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(10) A (9) bekezdésben foglalt esetben - a szennyezőkkel szemben a károk megtérítésén túl - külön jogszabály szerinti hulladékgazdálkodási bírság is kiszabható.

(11) Gépjármű üzemeltetése vagy karbantartása során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie és a terület eredeti állapotát helyre kell állítania. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette. Ha a szennyeződést okozó személye nem állapítható meg, a szennyeződés megszüntetéséről az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(12) A tulajdonos (használó) a kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát, más - közterületről látható - ingatlantartozékot és felszerelési tárgyat a szükségesnek megfelelően, de legalább negyedévenként köteles megtisztítani.

(13) A 15. §-ban meghatározott eseteket kivéve az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet feladata a közterületekre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők karbantartása és azokból a hulladék és egyéb szennyeződés szükség szerinti elszállítása.

(14) A közterületi hulladék gyűjtésével, szállításával megbízott vállalkozó a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítását végző közszolgáltató a rakodás során a közterületre szóródó hulladék és egyéb szennyező anyag eltávolításáról gondoskodni köteles.

(15) Az ingatlanhoz tartozó és közterületen lévő háztartási hulladékgyűjtők környékének tisztántartása a hulladékgyűjtő tulajdonosának (használójának) a kötelezettsége.

7/A. *  Járdák, gyalogutak, gyalogátkelők, buszmegállók és egyéb területek hó- és síkosság-mentesítése

10/A. § *  (1) A gyalogos forgalom biztosításának indokolt mértékéig az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járda, lépcső, gyalogút, valamint a közcélú zöldterületeken átvezető és az ezek körüli burkolt gyalogutak és a sétányok hó- és síkosság-mentesítéséről a helyi közút kezelője gondoskodik.

(2) A közterületek felbontásának és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló 16/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében megnevezett

a) elsőrendű főutak melletti járda, gyalogút, tömegközlekedési megálló síkosság-mentesítési munkáit az észleléstől számított 0,5. és 1. óra közötti időtartam között kell megkezdeni- A síkosság megszüntetésének határideje a munkák megkezdésének időpontjától számított 4. óra,

b) másodrendű főutak melletti járda, gyalogút, tömegközlekedési megálló síkosság-mentesítési munkáit az észleléstől számított 1,5. és 2. óra közötti időtartam között kell megkezdeni. A síkosság megszüntetésének határideje a munkák megkezdésének időpontjától számított 6. óra,

c) gyűjtőutak melletti járda, gyalogút, tömegközlekedési megálló síkosság-mentesítési munkáit az észleléstől számított 2 és 3 óra közötti időtartam között kell megkezdeni. A síkosság megszüntetésének határideje a munkák megkezdésének időpontjától számított 8. óra,

d) kiszolgáló és lakóutak melletti járda, gyalogút, tömegközlekedési megálló síkosság-mentesítési munkáit az észleléstől számított 4. és 5. óra közötti időtartam között kell megkezdeni. A síkosság megszüntetésének határideje a munkák megkezdésének időpontjától számított 24. óra.

(3) A mentesítendő felület szélessége a járdák esetén minimum egy méter. Azon járdák esetén, melyek szélessége nem éri el az egy métert, a burkolt felület szélességében kell végezni a mentesítést.

(4) A buszmegállók esetén a mentesítendő felület szélessége egy méter, hosszúsága a szimpla megálló esetén 28 méter, dupla megálló esetén 40 méter a peronon az úttest melletti szegély mentén. Ahol nincsen peron, ott a járdán az úttest szegélye mentén, ahol járda sincsen ott pedig az úttest padkája mellett kell a síkosság-mentesítést elvégezni.

(5) Gyalogátkelőknél az átkelő tengelyvonalában 2 méter szélesen kell síkosság-mentesíteni a padkát és a járdaszigeteket.

(6) Azon aszfalt burkolatú járdák, gyalogutak esetén, ahol a burkolat nem csatlakozik zöldfelülethez, ott indokolt mértékben konyhasó mentesítési célból kiszórható.

(7) Díszburkolattal, beton térkővel ellátott, vagy zöldfelületekhez kapcsolódó járdák, és gyalogutak esetén a konyhasó nem használható mentesítésre. Ezen területeken a mentesítő anyag a kalcium klorid (CaCl2), vagy a kalcinol (Ca(NO3)2).

(8) A mentesítési munkák során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyalogutak, a járdák és a várakozó helyek mentén lévő növényzet védelmére. A kloridhatást minimálisra kell csökkenteni, ennek érdekében törekedni kell arra, hogy az egyszeri klorid kijuttatás a 20g/m2-t ne haladja meg.

(9) A burkolaton lévő hó mechanikai eszközökkel való eltávolítása során ügyelni kell a burkolat épségére. A hó eltávolítása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a burkolaton maradt hómennyiség vastagsága nem éri el az 1 cm-t. A hó eltávolítása után a burkolaton maradt letaposott, vagy fagyott anyag olvasztását kémiai úton olvasztószerekkel kell elvégezni, vagy a felületet érdesítő anyaggal kell kezelni.

Építéssel összefüggő köztisztasági feladatok

8. § (1) Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterületet köteles tisztántartani és a munkálatok során beszennyezett területek tisztaságát folyamatosan biztosítani.

(2) Minden közműépítéssel kapcsolatos közterület-felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa és a közlekedést ne akadályozza.

(3) A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék. A termő talajréteget külön kell deponálni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről.

(4) Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését meg kell akadályozni. Ha a bontási törmeléknek magasból történő terepszintre jutását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobócsúszdát kell kialakítani.

(5) A műemléki jelentőségű terület közterületein bontási törmeléket tárolni csak zárt edényben, konténerben szabad.

(6) A közterület-használati engedély, illetve a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igényevett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztántartani és a használatot követően a terület eredeti állapotát a 31/2008. (10. 15.) sz. önkormányzati rendeletben foglaltak szerint visszaállítani.

(7) Építés, bontás vagy felújítás miatt üresen álló ingatlan tisztántartása, a föld- és építőipari munkák során kitermelt talaj és bontási törmelék elszállítása, engedélyezett lerakóban történő elhelyezése a kivitelező kötelezettsége.

Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál a keletkező por és szenny elterjedését meg kell akadályozni. Az úttesten, járdákon az építőanyagot a jogszabályban meghatározott közterület-használati engedély birtokában úgy kell tárolni, hogy ne szennyezze a közterületet.

9. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) takarítási kötelezettségét szükség szerint - porképzés nélkül - köteles elvégezni.

A szemetet úgy kell összeseperni az 5-6. §-ban meghatározott területen, hogy az a közútra ne kerüljön, és a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási hulladékkal együtt el kell szállítani.

(2) Úszótelken lévő épületek járdái közül, az egyes épületek mellett lévő és az épületek körüljárását biztosító járda, valamint az épülek között meghatározott járdaszakasz ingatlan előtti járdaszakasznak minősül, amelynek tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése az épülettulajdonosi kötelezettség körébe tartozik, és tisztántartására a 6. § (3) bek. szabályai az irányadók.

Közlekedési területek tisztántartása

10. § (1) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

a) útkereszteződésben,

b) úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 m távolságra kell elhelyezni),

c) kapubejárat előtt, annak szélességében,

d) a járdasziget és a járda közé,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű-megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,

f) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,

g) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,

h) a fák tövében és zöldterületen, ha a havat síkosságmentesítésre szolgáló anyaggal kezelték,

i) az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba.

(2) * 

11. § A város közterületnek minősülő zöldfelületei átjárásra, járművel történő behajtásra vagy parkolásra, illetve lerakóhelyként nem használhatók. A játszóteret meg nem engedett módon vagy célra használni, a közhasználatú zöldfelületeken, játszótereken a növényeket, növényi részeket leszedni, illetve a fákat megcsonkítani tilos.

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

12. § (1) Minden huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez és minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le (többek között: pályaudvaron, buszvégállomáson, bevásárló központokban, vásárokon, sport és egyéb rendezvényeken), a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztántartani és rendszeresen fertőtleníteni. E feltételek biztosításáért a fenntartó, rendező vagy üzemeltető szervezet felelős.

(2) A közterületen lévő illemhelyek fenntartásáról az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(3) A közterületre (járda, úttest), átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető és csapadékelvezető zárt csatornába, valamint árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait háztartási vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

(4) *  Tilos dohányozni játszóterek, óvodák és bölcsődék külső határvonalától számított 5 m-es távolságon kívüli 50 m-es körzetéig.

(4a) *  A (4) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az Ntv. alapján a dohányzás számára közterületen kijelölt helyekre.

(4b) *  A (4a) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt közterületi helyekre a közforgalmú intézmény üzemeltetője köteles saját felelőségére és költségére gyűjtőedényt kihelyezni és annak tisztántartásáról, ürítéséről - szükség eseten - a megfelelő rögzítéséről gondoskodni. A gyűjtőedényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne akadályozzák a közforgalmat, és ne veszélyeztessék a közterületek állagát, továbbá a személy- és vagyonbiztonságot.

(4c) *  A gyűjtőedények elhelyezésénél a (4b) bekezdésben meghatározott követelmények betartásának ellenőrzését a közterület kezelője, valamint a Pécsi Közterület-felügyelet végzi.

(4d) *  Amennyiben a (4b) bekezdésben meghatározott szabályoknak a gyűjtőedény kihelyezése nem felel meg, a közterület kezelője a gyűjtőedényt áthelyeztetheti, bírósági valamint hatósági eljárást kezdeményez.

(4e) *  Ha a közforgalmú intézmény a (4a) bekezdés alapján közterületen kívánja meghatározni a dohányzásra kijelölt helyet, akkor annak kijelöléséről - a gyűjtőedény kihelyezésével egyidejűleg - tájékoztatni kell a közterület kezelőjét és Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályát.

(5) Pécs közigazgatási területén a közterületeken a szeszes ital fogyasztása - a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X. 15.) rendeletben meghatározott közterület-használati engedély vagy előzetes bejelentés alapján tartott rendezvények helyszínét kivéve - tilos.

(6) Az egyes ingatlanokhoz, ezeken belül különösen a lakóépületekhez, az emberi tartózkodásra szolgáló más épületekhez, továbbá a nem lakás céljára szolgáló más épületekhez tartozó űrgödrös árnyékszékek tisztántartásáról, ürítéséről az ingatlan használója, tulajdonosa rendszeresen köteles gondoskodni.

(7) Amennyiben az űrgödrös árnyékszékek tisztántartásáról, ürítéséről az ingatlan használója, tulajdonosa felszólításra sem gondoskodik, úgy azt az önkormányzat a tulajdonos költségére és felelősségére az erre vonatkozó jogszabályok szerint elvégezteti.

13. § (1) Valamennyi állattartó az állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi és köztisztasági szabályoknak megfelelően köteles az állat közterület-használatát biztosítani.

(2) Ebet póráz nélkül szabadon futtatni csak a Jegyző által kijelölt és bekerített helyeken, továbbá az állatvédő szervezetek javaslatainak figyelembevételével kijelölt újabb területen lehet. E területek takarítása a terület mindenkori kezelőjének a feladata.

(3) Az állati ürülék eltakarításáról az állat gazdája (sétáltatója, tulajdonosa), a galamb ürülék eltakarításáról az ingatlan használója, tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4) *  Állati tetemet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 9. § (1)-(2) bekezdésében és 10. §-11. §-ában szabályozott esetekben és módon lehet elhelyezni. Olyan állati tetemet, vagy állati tetemből készült terméket vagy más anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti vagy élősdiek számára tápot nyújthat, közterületen, illetve magánterületen elhagyni tilos.

(5) A lakosságnál valamint a közterületen lévő állati hulla elszállításáról és ártalmatlanításáról a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (Társulás) az állati hulladékgyűjtő rendszerén keresztül gondoskodik.

(6) Az állati tetemeket a Társulás Kővágószőlős 0222/46 hrsz alatti begyűjtő és átrakó állomásán (Állomás) kell elhelyezni. A közterületen illetve a lakosságnál elhullott állatok begyűjtéséről - bejelentésre - az Állomás gondoskodik, vagy közvetlenül elhelyezhető az Állomáson kihelyezett gyűjtőkonténerben. A bejelentést az Állomás üzemeltetője által közzétett módon lehet megtenni.

14. § (1) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak és foglalt források környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztántartani és megvédeni az esetleges szennyeződéstől.

(2) Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizet szolgáltató kút, illetőleg forrás vizét közvetlenül vagy a talajon keresztül szennyezheti, a közegészségügyi, vízügyi és építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolságon, védőterületen) belül nem szabad létesíteni és fenntartani.

(3) Az ivásra alkalmatlan, szennyezett vagy fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat és forrást a vízügyi hatóságoknak - a közegészségügyi felügyelő kezdeményezése alapján - „nem ivóvíz” szövegű felirattal és nemzetközi jelzésű ábrával kell megjelölni.

15. § Minden olyan létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, ezen létesítmények üzemeltetői kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról gondoskodni.

Az ingatlanok és közterületek tisztántartására vonatkozó egyéb feladatok és ezek ellátásával kapcsolatos szabályok

16. § *  (1) A köztisztaság fenntartásával kapcsolatos önkormányzati közfeladatot közszolgáltatóként a BIOKOM Környezetgazdálkodási és Pécsi Városüzemeltető Kft. (rövidítve: BIOKOM Kft.) látja el a korábban közte és a Város között - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi LXXIX. törvény 2/A. §-a alapján és az Európai Bizottság 2005/842/EK határozatnak megfelelően - létrejött közfeladat ellátási keretszerződés szerint.

(2) A köztisztaság ellátására kötött közfeladat ellátási szerződés tartalmazza különösen a köztisztaság fenntartásával kapcsolatos feladatok körét, a közszolgáltatás ellátásának forrásait, a kompenzációt és annak elszámolását, a közterületek tisztántartásának módját és gyakoriságát (területenként), az elvégzett munkák minőségének ellenőrzési módját és gyakoriságát, továbbá alvállalkozók, közreműködők igénybevételének szabályait.

(3) Hulladéktároló edényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében szabályozott közterületre vonatkozó rendelkezések megtartásával, a hulladékkezelő közszolgáltatóval történő egyeztetés után lehet. Egyéb esetben hulladéktároló edény csak az adott körzetre vonatkozó gyűjtési napon, az előzetesen meghirdetett időpontban, a hulladék kiszóródását megakadályozó módon lehet a közterületre kihelyezni.

(4) A hulladéktároló edényzet helyét a domborzati viszonyok és az időjárási tényezők figyelembevételével az edény használójának, tulajdonosának kell kialakítani az edényzet helyzetváltoztatásának, elmozdulásának, elgurulásának, felborulásának, az esetleges károkozásnak a megakadályozására alkalmas módon.

17. § (1) Közterületen szilárd és folyékony hulladék csak az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, a környezet lehető legnagyobb kíméletével és úgy szállítható, hogy a szállítmányból kihullás, kiporzás, csepegés, elszóródás ne keletkezzen.

(2) Amennyiben szállítás közben a közterület szennyeződne, a szállítást végző azt eltávolítani - szükség szerint fertőtleníteni - és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni köteles, egyben viseli ennek költségeit és a mulasztás miatti felelősséget.

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

18. § *  A köztisztasággal kapcsolatos előírások megtartásának ellenőrzésére a polgármester, valamint az Pécsi Közterület-felügyelet jogosult.

19. § * 

Hatályba léptető rendelkezés

20. § E rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba és egyidejűleg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a köztisztasággal összefüggő tevékenységről szóló 67/1999. (XII. 22.) sz. rendelete hatályát veszti.

Tasnádi Péter s.k. Dr. Papp Judit s.k.
polgármester címzetes főjegyző

  Vissza az oldal tetejére