Indokolás

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelete

az építményadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatósága, a Pécsi Ipartestület, a Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezete, a LAKTÁSZ Baranya Megyei Szövetsége, továbbá a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több vállalkozó folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak.

2. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, gyógyszerkutatást, mentőszolgálatot végez, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár.

3. Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

4. Építmény hasznosítása: az építmény saját vállalkozásban történő használata, egyéb módon (például bérbeadással) történő hasznosítása, mely használat, hasznosítás következtében bevételre tesz szert.

5. Gyorsétteremlánc céljára használt építmény: a helyi franchise üzletfelek útján gyorsétteremként működő vendéglátóipari egységek.

6. Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 3. – 5. és 7. pontjában foglalt szervezetek által végzett tevékenység.

7. Ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építmény: olyan, azonos helyrajzi számon nyilvántartott, egymástól műszakilag elkülönített lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építmények összessége, amelyben az egyes résztulajdonosok az általuk ténylegesen birtokolt lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építményüket a többi résztulajdonos által ténylegesen birtokolt lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építményétől elkülönítetten birtokolják. A műszakilag elkülönített lakások, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építmények önálló rendeltetési egységet alkotnak, azok egyenként a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárattal rendelkeznek, önálló mérőhellyel ellátottak.

8. Irodaház: olyan épület, épületrész, amelyben legalább egy szinten kizárólag iroda céljára szolgáló helyiségek, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt helyiségek, helyiségcsoportok találhatók.

9. Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzlet-háznak, áruháznak minősülő építmény, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

10. Kulturális intézmény: a lakosság közösségi kulturális tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy magánszemély tulajdonában álló építmény.

11. Nevelési-oktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakiskola (beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő szakiskolát is), gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művé-szetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, egyetem, főiskola, álla-mi felnőttképzési intézmény, a felnőttképzésről szóló törvény-ben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény, valamint az iskolai tanműhely (műhely, tan-gazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem).

12. Nyugdíjas:

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátásra jogosult,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott a megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás, vagy más törvényi felhatalmazás által ilyen címen nyújtott rehabilitációs és rokkantsági ellátásra jogosult,

c) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás, vagy más törvény által ilyen címen nyújtott rehabilitációs és rokkantsági ellátásra jogosult személy.

13. * 

14. Pince: olyan lakáshoz, üdülőhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeltetésénél fogva csak állandó vagy időszakos tárolásra, bor érlelésre, kezelésre alkalmas, szerkezetileg önálló helyiség, helyiségcsoport. Nem minősül pincének az ingatlan-nyilvántartásban eltérően, különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, áruháznak, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógy-szertárnak, garázsnak, gépjármű-tárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, tárolónak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hűtőház-nak, gyárnak nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.

15. Sportcélú intézmény: olyan épület, épületrész, egyéb építmény, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, torna-terem, tornaszoba, tornaudvar, vízi sporttelep – ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (többek között: szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek), akkor is, ha az a sportcélú építménnyel egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel – abban az esetben, ha sport-rendezvények rendszeres színhelye, vagy amatőr vagy hivatá-sos sportolók rendszeres sportolásának helyszíne.

16. Súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendsze-réről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatá-rozott orvosi szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazo-lás, hatósági határozat másolatával igazolja.

17. Teremgarázs: az olyan – az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező – gépkocsi tárolására alkalmas épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény), amelyben legalább öt parkoló férőhely található.

18. Távközlési, tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása.

19. Energiaellátó tevékenység: a távhőszolgáltatás versenyké-pesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó (ide értve a villamosenergiáról szóló törvény vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatót is), ha a 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelőző évben – a tevékenységét adóévben kezdő energiaellátó esetén az adóévben – eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-át.

20. *  Termelési célra szolgáló épület, épületrész: tényleges használati mód alapján gyárnak, termék-előállító üzemnek, üzemcsarnoknak, műhelynek minősülő épület, épületrész, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá az ezen épületekhez tartozó, a termék-előállító tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

21. *  Üzleti célt szolgáló építmény: Olyan épület, épületrész, amely magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében hasznosítható, vagy ezzel kapcsolatosan az adóalany költséget számol el, ideértve az ingatlan bérbeadást is. Nem esik e fogalom hatálya alá az a lakás, amely az adóalany lakhelyéül szolgál és amelyben életvitelszerűen benne lakik.

22. *  Ipari Park területe: a gazdasági-kereskedelmi szolgáltató vagy ipari övezetbe tartozó terület, amely az iparügyekért felelős miniszter hatáskörébe tartozó pályázati eljárás során Ipari Park címet nyert, a döntés közlésének évét követő év január 1. napjától kezdődően.

23. * 

24. * 

25. Call-Center tevékenység céljára szolgáló építmény: olyan, legalább 100 fő munkavállaló által ellátott telefoninformációs szolgálat/telefonos ügyfélszolgálat üzemeltetésére, működte-tésére szolgáló építmény, amelyben az informatikai rendszer a beérkező hívásokat csoportosítja egy meghatározott menürend-szer alapján, rendszerint díjmentesen és állandóan hívható szolgáltatást nyújtva.

26. Megváltozott munkaképességű személy: aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult.

27. *  Gépjárműtároló: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 48. pontjában meghatározott építmények, továbbá az ingatlan-nyilvántartás szerint garázs, teremgarázs, társas garázs és parkolóház megnevezésű építmények, függetlenül az építmények tényleges használatától, hasznosításának módjától.

28. * 

29. * 

30. *  Hadigondozottak ellátási formái: a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény II. fejezetében meghatározott ellátások.

2. Részletes rendelkezések

2. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmény.

2/A. § * 

3. § *  Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos hasznosítású építmény esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell az adó megállapításánál figyelembe venni.

3/A. § * 

4. § Az adó mértékét az 1. melléklet és a 2. melléklet tartalmazza.

4/A. § *  Amennyiben egy épület – az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építmény kivételével – szerkezetileg különálló egységekből áll, az egyes egységeket a hasznosításuknak megfelelően a mellékletekben meghatározott adómértékek szerint kell adóztatni.

5. § *  Az adókötelezettséget – az 1. melléklet táblázata 2–10. és 16. soraiban meghatározott építmények kivételével – nem érinti, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az építmény tényleges használatnak megfelelő rendeltetése feltüntetésre került-e, és az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy más személy.

6. § Az adóalany bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezett-ségeinek az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon köteles eleget tenni.

3. Adókedvezmények és adómentesség

7. § (1) *  A lakás hasznos alapterületétől függetlenül a számított építmény-adóból 50% adókedvezmény illeti meg az egyedülálló nyugdíjas magánszemélyt a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása után, amennyiben havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszörösét.

(2) A számított építményadóból 50% adókedvezmény illeti meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67. § (2) bekezdésében felsorolt ápolást, gondozást nyújtó intézmények által ellátott, adófizetésre kötelezett adóalanyt a tulajdonában lévő lakása után, amennyiben a lakás nem lakott és nem használt.

(3) 50%-os mértékű adókedvezményt vehet igénybe a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) lakhelyéül szolgáló lakása után az az adóalany, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján a vele egy háztartásban élő legalább három gyermekre tekintettel részesül családi pótlékban, nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként legalább három gyermekre tekintettel részesül családi pótlékban.

(4) A számított építményadóból az építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben 50% adókedvezmény illeti meg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13/A. §-a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességre nem jogosult magánszemély adóalanyt a tulajdonában lévő olyan műemlék építménye után, amelynek legalább egy külső főbb szerkezeti eleme: vagy a homlokzata, vagy a tetőszerkezete, felújításra kerül.

(5) * 

(6) A számított építményadóból 75%-os adókedvezmény illeti meg azt az adóalanyt, aki a tulajdonában lévő, vagy vagyoni értékű jogával terhelt, az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett ingatlanán elhelyezkedő építményét életvitelszerűen lakásként használja. A kedvezmény kizárólag akkor vehető igénybe, ha az adózó lakóingatlannal nem rendelkezik.

(6a) *  A számított építményadóból 50%-os adókedvezményt vehet igénybe a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen (életvitelszerűen) a lakhelyéül szolgáló lakása után az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja.

(7) * 

(8) *  Az (1)–(6a) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezményre vonatkozó igényét vagy az arra jogosító feltételek megszűnését az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.

(9) *  Az (1)–(6a) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építményre.

(10) Amennyiben a tulajdonostársak a Htv. 12. § (2) bekezdés szerint megállapodást kötnek, úgy az adókedvezmény számítása az egész ingatlan (1/1 tulajdoni hányad) hasznos adóköteles alapterülete után történik.

(11) *  Az (1)–(6a) bekezdésben meghatározott kedvezmények közül egy adóalany egy adóévben egy kedvezményt érvényesíthet.

8. § (1) Mentes az adó alól az adóévben az az egy, gépjármű tárolására használt garázs, gépjárműtároló, amelynek súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonosa/haszonélvezője a tárgyévben Pécs Megyei Jogú Város illetékességi területén gépjárműadó mentességben részesült.

(1a) *  Mentes az adó alól a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdésében felsorolt intézmény céljára szolgáló építmény.

(2) *  Mentes az adó alól a hadigondozottak ellátási formáiban részesülő adóalany a lakcímnyilvántartás szerinti lakóhelyéül szolgáló, és általa életvitelszerűen lakott lakása után.

(3) *  Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adómentességre jogosult adóalany a mentességre vonatkozó igényét vagy az arra jogosító feltételek megszűnését az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.

(4) *  Amennyiben a tulajdonostársak a Htv. 12. § (2) bekezdése szerint megállapodást kötnek, úgy az adómentesség számítása az egész ingatlan (1/1 tulajdoni hányad) hasznos adóköteles alapterülete után történik.

4. Záró rendelkezések

9. § E rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.

10. § * 

11. § *  E rendeletnek az építményadóról szóló 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2017. (I. 23.) önkormányzati rendelettel beiktatott (1a) bekezdését 2017. január 1. napjától kell alkalmazni.

12. § *  E rendeletnek az építményadóról szóló 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 39/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezett 1. § 29. pontját, 2/A. §-át, 3/A. §-át, valamint a 2. melléklet 23. és 24. sorát 2020. július 15. napjától nem lehet alkalmazni.

12/A. § *  E rendeletnek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosított 2. mellékletében foglalt táblázat A:11 mezőjét 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.

12/B. § *  E rendeletnek az építményadóról szóló 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezett 1. § 23. és 24. pontját 2020. január 1. napjától nem lehet alkalmazni.

13. § *  (1) A 14. §, a 3., a 4. és az 5. melléklet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásokról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendeletnek (HL L 352, 2013.12.24. 1. o., a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) való megfelelést szolgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogharmonizációs záradék részletszabályait az Európai Unió jogának megfelelés című 3. melléklet tartalmazza.

14. § *  (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 10–12. sora az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételéhez az adózónak a 4. melléklet szerinti nyilatkozatot az adóév január 15. napjáig kell benyújtania az önkormányzati adóhatósághoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nyújtásáról az önkormányzati adóhatóság az 5. melléklet szerinti igazolást állítja ki az adózó részére.

Dr. Páva Zsolt s. k. Dr. Lovász István s. k.
polgármester jegyző

1. melléklet a 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelethez * 

A magánszemély tulajdonában álló – üzleti célt nem szolgáló – építményekre vonatkozó adómértékek

A B C
1 megnevezés adóalap adómérték
2 *  65 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó lakás céljára szolgáló építmény után:
0 Ft/m2/év
3 *  65 m2 hasznos alapterületet meghaladó, de 150 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó lakás céljára szolgáló építmény után: 1–65 m2 adóalapig: 0 Ft/m2/év
4 *  65,01–100 m2 adóalapig: 0 Ft
és a 65 m2 feletti rész
után: 200 Ft/m2/év
5 *  100,01–150 m2 adóalapig: 7 000 Ft
és a 100 m2 feletti rész
után: 450 Ft/m2/év
6 * 
7 150 m2 hasznos alapterületet meghaladó lakás céljára szolgáló építmény után: 1–25 m2 adóalapig: 0 Ft/m2/év
8 25,01–100 m2 adóalapig: 0 Ft
és a 25 m2 feletti rész után: 200 Ft/m2/év
9 100,01–200 m2 adóalapig: 15 000 Ft
és a 100 m2 feletti rész után: 450 Ft/m2/év
10 200,01 m2 adóalaptól: 60 000 Ft
és a 200 m2 feletti rész után: 900 Ft/m2/év
11 Üzleti célt nem szolgáló építmény – kivéve a 12–14. és a 17. sorban foglalt építményeket – után: 250 Ft/m2/év
12 Lakás elhelyezésére szolgáló telken lévő – üzleti célt nem szolgáló – egyéb nem lakás céljára szolgáló építmény – kivéve, ha önálló helyrajzi számmal rendelkezik – után: 1–25 m2 adóalapig: 0 Ft/m2/év
13 25,01 m2 adóalaptól: 250 Ft/m2/év
14 Pincének minősülő – üzleti célt nem szolgáló – építmény után: 0 Ft/m2/év
15 Gépjárműtároló után: 250 Ft/m2/év
16 *  Az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építményben a lakás céljára használt üzleti célt nem szolgáló építmények után: 0 Ft/m2/év
17 Azon nem lakás céljára szolgáló építmény után, amelyre az adóhatóság a Htv. 13/A. §-a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet állapított meg, az adómentesség lejártát követő 5 adóéven keresztül: 500 Ft/m2/év

2. melléklet a 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelethez * 

A nem magánszemély tulajdonában álló, valamint a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt szolgáló építményekre vonatkozó adómértékek

A B
1. megnevezés adómérték
Ft/m
2/év
2. Az adó általános mértéke a 3 – 22. sorokban meghatározott építmények kivételével: 1 000
3. Lakásszövetkezet és társasház tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény után – amennyiben annak hasznos alapterülete a 100 m2-t nem haladja meg: 200
4. Az adóévet megelőző adóévben legalább 120 napon át lakásbérleti szerződés alapján hasznosított lakás céljára szolgáló építmény után: 750
5. Magánszemély tulajdonában lévő üzleti célt szolgáló építmény után – amennyiben annak hasznos alapterülete a 25 m2-t nem haladja meg – feltéve, hogy az építményben a tényleges üzleti tevékenységet a tulajdonos saját maga gyakorolja: 500
6. * 
7. A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), bevásárlóközpont, gyorsétterem céljára szolgáló építmény után: 1 840
8. Kereskedelmi célt szolgáló építmény után, valamint irodaház esetén – amennyiben annak hasznos alapterülete a 300 m²-t meghaladja: 1 840
9. Termelési célra szolgáló építmény után: 500
10. Az Ipari Park területén elhelyezkedő építmény után: 400
11. *  Az Ipari Park területén 2013. december 31. napját követően megszerzett, végleges használatba vételi engedéllyel rendelkező, újonnan épített építmény után, a használatba vételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 5 adóéven keresztül: 0
12. Pécs Város közigazgatási területén az Ipari Park területén kívül eső új építéssel megvalósult beruházásként 2014. december 31. napját követően megszerzett jogerős végleges használatba vételi engedéllyel épített, termelési, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló építmény után a használatba vételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 2 adóéven keresztül: 0
13. A tényleges használati mód alapján az Ör. 1. § 25. pontjában meghatározott Call-Center tevékenység céljára szolgáló építmény vonatkozásában – kizárólag az e tevékenység folytatására szolgáló hasznos alapterület után: 500
14. A tényleges használati mód alapján szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, kulturális, valamint sportcélú intézmények céljára szolgáló építmények után – kivéve az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiséget – feltéve, hogy a felsorolt tevékenységeket az adóalany saját maga, vagy munkavállalói útján gyakorolja vagy üzemelteti: 200
15. Gépjárműtároló után: 500
16. Pincének minősülő – üzleti célt nem szolgáló – építmény után: 250
17. *  A tényleges használati mód alapján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kötött szerződés szerint az adóévben legalább 3 fő szakmunkástanulót gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany esetén az építmény után: 750
18. *  A 17. pont kivételével a tényleges használati mód alapján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kötött szerződés szerint az adóévben legalább 1 fő szakmunkástanulót termelési tevékenységet végző gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany esetén a termelési célra szolgáló, képzőhelyként működő építmény után: 250
19. A – szolgáltatóházat, üzletházat, irodaházat kivéve – a társasház üzleti célt nem szolgáló közös használatú helyiségei esetén: 0
20. Azon építmény után, amelyre az adóhatóság a Htv. 13/A. §-a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet állapított meg, az adómentesség lejártát követő 5 adóéven keresztül: 500
21. Üzleti célt szolgáló építmény után, amelyet a megelőző adóévben az adóalany folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napon át nem hasznosított: 500
22. Azon építmény után, amelyben legalább 25 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása történik: 500
23. *  0
24. *  12 000

3. melléklet a 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelethez * 

Az Európai Unió jogának megfelelés

1. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. (Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.)

2. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

3. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

4. A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon– nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

A kedvezményezett támogatással kapcsolatos kötelezettségei, nyilatkozatai vonatkozásában az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. A kedvezményezett a csekély összegű támogatást – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

6. A kedvezményezettnek a csekély összegű támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést köve-tő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles bemutatni azokat. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Önkormányzat az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt szolgáltat.

4. melléklet a 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelethez * 

NYILATKOZAT

1. Nyilatkozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén (Letölthető: https://tvi.kormany.hu/de-minimis linkről)

Kedvezményezett adatai
Név:
Adószám:
Elérhetőség:
Aláírásra jogosult képviselő:
E-mail cím:
(jelölje X-szel)
□ (Egyesülés a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során
□ (Szétválás a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során
Egyesülés, szétválás ideje:
_________ ___________ _________
(év) (hónap) (nap)

Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek.

Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van). Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)–(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazza.1

1 Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód pályázó csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad. Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.

2. Csekély összegű támogatások2

Sor-
szám
Támogatás jogalapja
(bizottsági rendelet száma)
Támogatást nyújtó szervezet Támogatás kedvezmé-
nyezettje és célja
A támogatást ellenszolgáltatás fejében végzett közúti kereskedelmi árufuvarozáshoz vette igénybe? Kérelem benyúj-
tásának dátuma3
Odaítélés dátuma Támogatás összege Támogatás bruttó támogatás-
tartalma4
Forint Euró Forint Euró

2 Az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében is ki kell tölteni.

3 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.

4 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján.

3. Adatok az egy és ugyanazon vállalkozásokról

Nyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak.
Vállalkozás neve Adószáma

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.5

Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).

5 Itt kizárólag a kedvezményezett tekintetében kell nyilatkozni, az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében nem.

4. Adatok az azonos elszámolható költségek vagy a csekély összegű támogatással azonos célú kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra

Sor-
szám
Támogatás jogalapja (uniós állami támogatási szabály) Támogatást nyújtó szervezet Támogatási kategória
(pl. regionális beruházási támogatás)
Kérelem benyúj-
tásának dátuma 6
Odaítélés dátuma Azonos elszámolható költségek teljes összege jelenértéken Azonos kockázat-
finanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma / azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma7
Maximális támogatási intezitás (%) vagy maximális támogatási összeg
Forint Euró Forint Euró8

Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul – még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt – értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot. 9

Kelt:

...................................

Kedvezményezett

(aláírás, pecsét)

6 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.

7 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján.

8 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell kiszámítani: Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az uniós állami támogatási szabályokban, euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

9 A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától. Csekély összegű támogatást tartalmazó szerződésnél például ez az időpont általában a szerződés kelte.

5. melléklet a 29/2015. (XI. 3.) önkormányzati rendelethez * 

Igazolás csekély összegű támogatásról

Alulírott .............................................................. mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a ............................ mint kedvezményezett ...................... bizottsági rendelet (HL ..., dátum, oldal) (a továbbiakban: .............. bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:

Projekt megnevezése:

Támogatást nyújtó döntésének száma:

Támogatás odaítélésének időpontja:

A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:

A jelen támogatással érintett célra a(z) .............. bizottsági rendelet alapján ................. eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.

Jelen igazolást a(z) ............. bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.

Kelt, ..............................................

........................................................

Támogatást nyújtó szervezet

(aláírás, pecsét)