Indokolás

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a Város 2016. évi költségvetéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés), annak bizottságaira, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki, továbbá a támogatások tekintetében mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik támogatásban részesülnek.

2. A költségvetés szerkezete

2. § (1) Pécs Megyei Jogú Város 2016. évi költségvetésében az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, valamint az előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező költségvetési intézmények címeket alkotnak.

(2) Az Önkormányzat címrendjét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A rendelet címrenden kívüli mellékleteit a 3. § szabályozza.

3. A rendelet egyéb mellékletei

3. § (1) A Közgyűlés a 2016. évre vonatkozó költségvetésben az Önkormányzat összevont költségvetési mérlegét - a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerűen történő bemutatásával - a finanszírozási célú műveleteket is figyelembe véve együttesen, egyensúlyban, a 2. melléklet szerint határozza meg.

(2) A Közgyűlés az önkormányzat összevont bevételeinek forrásonkénti megoszlását a 3. melléklet, összevont kiadásainak jogcímenkénti megoszlását a 4. melléklet szerint határozza meg.

(3) A Közgyűlés az Önkormányzat bevételeit az 5. melléklet, az Önkormányzat kiadásait a 6. melléklet szerint határozza meg.

(4) Az Önkormányzat 2016. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásait a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A Közgyűlés az Önkormányzat működési célú támogatások államháztartáson belülre kiadásait a 8. melléklet szerint határozza meg.

(6) A Közgyűlés az Önkormányzat működési célú támogatások államháztartáson kívülre kiadásait a 9. melléklet szerint határozza meg.

(7) A Közgyűlés a gazdálkodás biztonsága érdekében az előre nem tervezhető kiadások biztosítására a 10. melléklet szerint általános tartalékot és céltartalékokat képez.

(8) A Közgyűlés az Önkormányzat által folyósított ellátások kiadásait a 11. melléklet szerint határozza meg.

(9) A Közgyűlés az Önkormányzat beruházási kiadásait feladatonként és felújítási kiadásait célonként összesítve a 12. melléklet szerint határozza meg.

(10) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből megvalósuló fejlesztési céljait a 13. melléklet szerint határozza meg.

(11) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságrendezési kötelezettségei évenkénti bontását a 14. melléklet szerint határozza meg.

(12) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságrendezési kötelezettsége pénzintézetenkénti bontását a 15. melléklet szerint határozza meg.

(13) A Közgyűlés az Önkormányzat kezességvállalásokból származó kötelezettségeit a 16. melléklet szerint határozza meg.

(14) A Közgyűlés az európai uniós támogatással megvalósuló projektek költségvetését a 17. melléklet szerint határozza meg.

(15) A Közgyűlés a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, a következő évek költségvetését terhelő kötelezettségvállalások összegét feladatonként (döntésenként), évenként és összesítve a 18. melléklet szerint határozza meg.

(16) A Közgyűlés a közvetett támogatások kimutatását a 19. melléklet szerint határozza meg.

(17) A Közgyűlés az Önkormányzat 2016. évi bevételi és kiadási előirányzatainak várható teljesüléséről készített előirányzat felhasználási ütemtervét a 20. melléklet szerint határozza meg.

(18) A Közgyűlés az Önkormányzat címenkénti létszámkeret- (álláshely-) meghatározását a 21. melléklet szerint határozza meg az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján.

(19) A Közgyűlés az Önkormányzat közfoglalkoztatottak éves létszám előirányzatát a 22. melléklet szerint határozza meg.

(20) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat intézményeinek bevételeit és kiadásait a 23. melléklet szerint határozza meg.

(21) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az intézmények beruházási kiadásait feladatonként és felújítási kiadásait célonként összesítve a 24. melléklet szerint határozza meg.

(22) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. évi költségvetési bevételei és kiadásai feladatonkénti bemutatását a 25. melléklet szerint határozza meg.

(23) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata működési és felhalmozási bevételeinek és kiadásainak pénzforgalmi mérlegét, a 2017-2019. év gördülő tervezését a 26. melléklet szerint határozza meg.

4. Az Önkormányzat bevételei és kiadásai

4. § *  A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. évi költségvetésének

a) működési mérleg egyenlegét - 1 777 563 eFt-ban,

b) felhalmozási mérleg egyenlegét - 3 416 246 eFt-ban,

c) költségvetési bevételeit 52 474 724 eFt-ban,

d) költségvetési kiadásait 57 668 533 eFt-ban,

e) költségvetési egyenlegét - 5 193 809 eFt-ban,

f) finanszírozási bevételeit 19 488 335 eFt-ban,

g) finanszírozási kiadásait 14 294 526 eFt-ban,

h) finanszírozási többletét 5 193 808 eFt-ban,

i) összes bevételét 71 963 059 eFt-ban,

j) összes kiadását 71 963 059 eFt-ban

határozza meg.

5. A költségvetés egyensúlyának megteremtése, hitel(keretekből) igénybevétel, hitelfelvétel, kezességvállalás

5. § (1) A Közgyűlés a költségvetés pénzügyi mérlege átmeneti finanszírozási problémáinak megoldására 2016. január 1. napjától 2016. szeptember 30. napjáig 3 500 000 eFt, 2016. október 1. napjától 2016. december 20. napjáig 1 000 000 eFt likvid folyószámla-hitelkeret megnyitásáról intézkedik a törvényi szabályozásnak megfelelően.

A folyószámla-hitelkeret esetenkénti igénybevételének fedezete az igénybevétel időpontját követően befolyó önkormányzati bevétel.

(2) Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett beruházási és működési hitel tőke- és kamatterheit a mindenkori költségvetésébe beépíti, és prioritást biztosít e tartozásállomány visszafizetésére.

(3) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az Önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.

(4) Az Önkormányzat által vállalt kezességek (törlesztő részletek és kamataik) együttes összege 2016. január 1-jén 450.655 eFt. Az Áht. 96. § (1) bekezdésében meghatározott célokra 2016. évben kezességet vállalhat, amennyiben a tárgyévre elfogadott kiadások között a kezességvállalás fedezetét biztosító előirányzat rendelkezésre áll, és a további években is fenntartható a finanszírozása.

(5) Az Önkormányzat kezességvállalása legfeljebb a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(6) A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori alapráta százalékban meghatározott értékének szorzatával.

6. A helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása

6. § (1) A Közgyűlés a nemzetiségi önkormányzatok kiadási előirányzatára 15 000 eFt-ot különít el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat felosztásáról a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttes javaslata és a Nemzetiségi Tanács javaslata alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatásának átutalása az első negyedévben március 1-ig, ezt követően negyedéves ütemezésben, a tárgynegyedév első hónap 20. napjáig történik. A nemzetiségi önkormányzat a támogatás adott tárgyhavi felhasználásáról havonta, a hónap 3. napjáig köteles a Pénzügyi Főosztály Pénzügyi Csoport könyveléséhez a szükséges bizonylatokkal elszámolni. Amennyiben a bizonylatolás, elszámolás nem történik meg, a következő negyedéves finanszírozást az Önkormányzat visszatartja az elszámolási kötelezettség pótlásáig.

7. § A Nemzetiségi Tanács működésére az önkormányzat 4 000 eFt-ot biztosít.

7. Az Alapok felhasználása

8. § (1) Az önkormányzat elkülönített bankszámláin kezelt Környezetvédelmi Alap és a Városi Faalap felhasználásáról - alapítványi forrás átadása kivételével - a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság dönt.

(2) A Környezetvédelmi Alapból és a Városi Faalapból csak azon külső szerveknek lehet pénzügyi támogatást nyújtani, amelyek az Önkormányzattal kötött támogatási szerződésben vállalják, hogy a 2016. évet megelőző évben az Önkormányzattól kapott támogatás szerződés szerinti felhasználásáról pénzügyi beszámolót készítenek, továbbá a 2016. évben a támogatási szerződésben foglaltak szerint elszámolnak a 14. §-ban foglaltaknak megfelelően, és nyilatkozatot tesznek, hogy köztartozásuk nincs. A beszámolási kötelezettség elmulasztása a támogatási összeg kiutalásának visszatartását eredményezi. A visszatartott, illetve 3 hónapig fel nem használt támogatásokat az “Általános tartalékba” kell helyezni.

(3) A Lakáselidegenítési Alap a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (1)-(5) bekezdésében foglalt szabályok szerint kezelendő és használható fel, a felhasználásról a Népjóléti és Sport Bizottság dönt az elkülönített bankszámlán rendelkezésre álló összeg erejéig.

8. A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

9. § A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a Közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a Polgármester felelős.

10. § A Polgármester az év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap által biztosított pótelőirányzatról tájékoztatja a Közgyűlést. A Közgyűlés - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról.

11. § Az önkormányzati gazdálkodás minden területén érvényesíteni kell a takarékos, szigorú gazdálkodás követelményét.

12. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodása a bevételi előirányzatok tejesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magába. A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetőek. A költségvetési kiadások a költségvetésben megállapított, vagy az évközben módosított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetőek, a kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.

(2) Az Önkormányzat nevében pénzügyi fedezet hiányában kötelezettség nem vállalható, feladat végrehajtása nem kezdhető meg.

(3) A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4) A bevételek teljesülésének elmaradása esetén a Polgármester a kiadási előirányzatok felhasználását az önkormányzat likviditási tervének adataihoz igazodva korlátozza.

(5) Bevételkiesés esetén - annak mértékére figyelemmel - a Polgármester elsősorban a kötelezettséggel nem terhelt egyszeri kiadások, a speciális célú támogatások, a nem kötelező feladatok előirányzatának felhasználását korlátozza.

(6) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Polgármester a Város költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében - a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett - a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül a szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti.

13. § (1) Az Önkormányzat év közben keletkező többletbevételei az általános tartalék előirányzatát növelik, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat, vagy ha a többletbevétel felhasználásáról a Közgyűlés másképpen rendelkezik.

(2) Amennyiben a többletbevétel céljellegű, akkor a meghatározott célhoz kapcsolódó kiadás előirányzatának növelésére használható fel.

14. § (1) A Közgyűlés elrendeli, hogy a közfeladatok ellátására államháztartáson kívülre jóváhagyott támogatások kizárólag érvényes közfeladat ellátási szerződések alapján folyósíthatók és kizárólag működési célú támogatások lehetnek, melyeket beszámolási és elszámolási kötelezettség terhel.

(2) A Közgyűlés az általa vagy bizottságai által államháztartáson belülre, illetve államháztartáson kívülre megítélt támogatások kizárólag érvényes támogatási szerződés alapján folyósíthatók.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti szerződéseknek tartalmaznia kell, hogy a kedvezményezett a támogatást milyen célra használhatja fel. Több cél megjelölése esetén külön kell rendelkezni az egyes célokra vonatkozó támogatás összegéről. A szerződéseknek továbbá tartalmazniuk kell a finanszírozás ütemezését és az elszámolási határidőket.

Amennyiben a támogatott előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, ezt követően a következő évben támogatásban nem részesülhet.

(4) A Közgyűlés az átadott pénzeszközök átutalásának ütemezéséről az alábbiak szerint rendelkezik:

a) az átadott pénzeszközök közül az éves szinten 10 000 eFt-ot meghaladó támogatás összege - havi időarányos ütemezéssel - a tárgyhónap 20. napjáig utalható,

b) az éves szinten 10 000 eFt-ot meg nem haladó támogatás összege negyedéves bontásban utalható, a negyedév első hónapjának 20. napjáig,

c) amennyiben azt a gazdasági társaság működése körében felmerült ok indokolttá teszi, a működőképesség fenntartása, illetve a likviditás megőrzése érdekében az átadott pénzeszköz átutalása ütemezésének módosításáról a Közgyűlés dönt.

d) Két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan esetben, a c) pontban foglaltakról a Polgármester dönt, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

15. § (1) Pénzügyi tartalmú, a 2016. költségvetési évben, illetve az azt követő években pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményezésével terjeszthetők a Közgyűlés elé.

(2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent-e, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is.

(3) Az eredeti költségvetésben nem tervezett feladat végrehajtására vonatkozó előterjesztést csak finanszírozási tervvel, valamint a várható bevételi és kiadási oldalt bemutató részletes költségvetési tervvel lehet elindítani.

16. § A 2016. évi gazdálkodás lebonyolítása során az előirányzatokhoz igazodó finanszírozásról a likviditási tervnek megfelelően a cash-pool rendszer működtetésével kell gondoskodni.

17. § A költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatok 2016. december 31-én meglévő, végleges kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.

9. A költségvetésben tervezett tartalék előirányzatok igénybevétele

18. § (1) Az Általános tartalék, valamint a céltartalékok között nevesített és a 19. § (4) bekezdésében át nem ruházott előirányzatok felhasználásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalása alapján a Közgyűlés dönt.

(2) A keretek és a céltartalékok tekintetében a döntési lehetőséget és a pénzügyi felhasználást korlátozzák a 12. § (2) és (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések.

(3) A nem kötött felhasználású céltartalékokra kötelezettséget vállalni a tárgyév november 30-ig lehet.

10. Átruházott hatáskörök

19. § (1) A Polgármester a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a Közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

(2) A Polgármester a Mötv. 68. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a forrásfelhasználásról esetenként legfeljebb 50 000 eFt összeghatárig önállóan dönthet.

(3) A polgármesteri keret felhasználásáról a Mötv. 42. § foglalt át nem ruházható döntések kivételével a Polgármester dönt, aki a felhasználás jogcíméről és mértékéről a zárszámadás során a Közgyűlést köteles tájékoztatni.

(4) A céltartalékok között nevesített, alább felsorolt előirányzatokról a megjelölt szakbizottság, illetőleg a Polgármester dönt:

a) Városfejlesztési keret Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
b) Választókörzeti keret Polgármester
c) Sportfeladatok ellátási keret Népjóléti és Sport Bizottság
d) Civil szervezetek támogatása Polgármester
e) Diáksport, diák- és ifjúsági feladatok támogatása Kulturális és Köznevelési Bizottság
f) Fesztiválok, egyéb rendezvények és támogatások Kulturális és Köznevelési Bizottság
g) Intézmények karbantartási kerete Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
h) Fenntartási (vis maior) keret Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
i) Közfoglalkoztatás támogatása Népjóléti és Sport Bizottság
j) Szociális nyári gyermek-étkeztetés támogatása Népjóléti és Sport Bizottság
k) Normatív állami támogatások elszámolása Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
l) Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága eszközfejlesztés Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
m) Környezetvédelmi Alap Városfejlesztési és Kommunális Bizottság
n) Városi Faalap Városfejlesztési és Kommunális Bizottság
o) Lakáselidegenítési Alap Népjóléti és Sport Bizottság

(5) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást a költségvetési rendelet módosítások közötti időszakban a Polgármesterre ruházza át.

(6) A rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzat behajthatatlan követeléseinek, kintlévőségeinek törléséről átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.

11. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó részletes szabályok

20. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős

a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,

b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,

c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,

d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért,

f) a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

(2) A költségvetési szerv vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyet - az álláshelyre vonatkozó közgyűlési döntésig - nem töltheti be, az ebből eredő megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel.

(3) Az intézményi költségvetés végrehajtása során az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező és az előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező költségvetési szerv vezetője fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhat és kifizetéseket is ezen összeghatárig rendelhet el. A saját bevételből tervezett kiadás teljesítésére bevételi elmaradás esetén, annak mértékében nem vállalható kötelezettség. Az előirányzatok túllépése esetén a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását és felelősségre vonását kezdeményezi.

21. § Az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező intézmény a hozzá tartozó előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező intézmények költségvetését és éves beszámolóját az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező intézménnyel azonos szerkezetben, azzal egyidőben köteles a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főosztályának megküldeni.

22. § (1) Az önkormányzati finanszírozási körbe tartozó foglalkoztatotti jogviszonyban állók részére a bérek bankszámlára történő utalása miatti többletköltségek ellensúlyozására a költségvetési szervek kötelesek költségvetésükben tervezni 700 Ft/fő/hó bruttó összeget pénzbeli költségtérítésként, melynek folyósítására havonta kerülhet sor.

(2) A Közgyűlés a közalkalmazottak béren kívüli (cafeteria) juttatását bruttó (közterhekkel együtt) 61 078 Ft/fő/év összegben határozza meg, melynek folyósítására két egyenlő részletben - első alkalommal május 15. és 30. napja közötti időszakban bruttó 30 539 Ft/fő, második alkalommal szeptember 1. és 15. napja között bruttó 30 539 Ft/fő összegben - kerülhet sor.

23. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előző évi pénzmaradványát a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főosztálya egyidejű tájékoztatásával, a bevételi- és kiadási oldal azonos összegű saját hatáskörű előirányzat-módosítása után használhatja fel.

(2) A személyi juttatás előirányzat tervezése során az intézmény köteles a rendszeres személyi juttatásokat a szükséges mértékben megtervezni. A rendszeres személyi juttatásokból átcsoportosítani csak abban az esetben lehet, ha a megmaradó előirányzat elegendő a rendszeres juttatások kifizetésének fedezetére.

(3) A rendelet 25. mellékletében intézményenként meghatározott kiemelt üzemeltetési részelőirányzatokat a költségvetési szerv köteles betervezni, felhasználásuk az intézményi éves pénzmaradvány megállapítása keretében elszámolás tárgyát képezi. E rész-előirányzatok az egyéb kiadások terhére az év során növelhetők.

(4) A Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezethez (a továbbiakban: Elszámolóház) tartozó előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező költségvetési szervek feladatainak ellátásához az Elszámolóház költségvetésében tervezett, analitikus nyilvántartásaiban elkülönített, valamint az intézmények költségvetésében tervezett 25. melléklet szerinti kiemelt üzemeltetési előirányzatok felhasználása során az előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező költségvetési szervek kötelesek feladataik ellátásáról, munkafolyamataik megszervezéséről oly módon gondoskodni, hogy az biztosítsa ezen előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.

Amennyiben az előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező költségvetési szerv a feladataira tervezett kiemelt előirányzatait túllépi, költségvetéséből ezzel egyező összegű előirányzat kerül átcsoportosításra az Elszámolóház költségvetésébe.

(5) A költségvetési szervek az alábbiakban felsorolt kiemelt üzemeltetési díjak kiegyenlítésének kötelesek eleget tenni:

a) gázenergia-szolgáltatás díja,

b) villamosenergia-szolgáltatás díja,

c) távhő- melegvíz-szolgáltatás díja,

d) víz- és csatornadíjak,

e) bérleti díj,

f) gyógyszer,

g) rovarirtás,

h) élelmiszer beszerzés, vásárolt élelmezés,

i) szemétszállítás.

(6) Amennyiben az intézmény működése során - a rendes működésből adódó felhasználáson túl - nem indokolható energiafelhasználás mutatható ki, a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását és indokolt esetben felelősségre vonását kezdeményezi.

24. § (1) Pénzügyi fedezet, előirányzat hiányában a költségvetési szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el.

(2) Több év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettséget vállalni - kivéve a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó szerződések megkötését, valamint a következő évre vonatkozó, már meglévő, a napi működéshez szükséges szerződések meghosszabbítását - csak a Közgyűlés előzetes engedélyével lehet. A kötelezettségvállalás fedezetét a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a költségvetési szerv költségvetésében előirányozni.

(3) Utófinanszírozással megvalósuló pályázatok kizárólag a Közgyűlés jóváhagyó döntését nyújthatók be. Az előfinanszírozást elsősorban az intézmény saját bevételeiből kell biztosítani. A pályázati forrásból finanszírozott kiadásokat a költségvetési szerv köteles elkülöníteni a könyvelésében, a bizonylatokon egyértelműen megjelölni a pályázathoz kapcsolódó azonosítót.

Saját forrás csak a költségvetési szerv tárgyévi költségvetésében rendelkezésre álló szabad előirányzat mértékéig vállalható.

Az elkülönített pályázati támogatások kizárólag az adott cél szerint használhatók fel, a pályázathoz kapcsolódó valamennyi kiadást a támogatásból kell finanszírozni.

(4) Elszámolási kötelezettség terheli az intézményeket a részben már az eredeti költségvetésben szereplő, részben a később leosztásra kerülő normatív, kötött felhasználású támogatások esetében. A céljelleggel megállapított előirányzatok következő évre áthúzódó, kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.

(5) A kulturális intézmények kötelesek a költségvetés végrehajtását éves rendezvény tervvel alátámasztani, a rendezvényhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten bemutatni.

25. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a jogszabály által előírt, saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat az adott időszak könyvelésében történő átvezetés céljából a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főosztályához eljuttatni, nemleges esetben is minden hónap 15. napjáig.

(2) A Közgyűlés az intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosítások figyelembevételével dönt a költségvetési rendelet szükséges módosításáról.

(3) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlet-támogatási igényt sem a folyó költségvetési évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

(4) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a költségvetési szervek saját hatáskörben nem hajthatnak végre.

(5) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatokon belül rovatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást, a költségvetési főösszeg változatlansága mellett.

(6) Az előirányzat csoportokon belül végrehajtott átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatainak növelésére, kivéve, ha a Közgyűlés azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.

(7) Előirányzat módosítás, átcsoportosítás esetében mindig meg kell jelölni a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő (tartós) előirányzat módosításokat.

(8) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatokon belül a dologi előirányzatai között tervezett, a 25. melléklet szerinti kiemelt üzemeltetési előirányzatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben előirányzat átcsoportosítást nem hajthat végre.

26. § (1) A költségvetési szerv a működési bevételek és a felhalmozási bevételek eredeti, vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel felhasználása a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) Az intézmények a közhatalmi többletbevételekkel előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, melyről kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni a saját hatáskörű előirányzat módosításra vonatkozó általános szabályok szerint.

(3) Az intézmények - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elért működési többletbevételeikkel éves szinten az eredeti költségvetési főösszegük 5%-áig saját hatáskörben módosíthatják költségvetésüket.

(4) A kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények - tevékenységük speciális jellegére tekintettel - a működési többletbevételeikkel előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, melyről kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni a saját hatáskörű előirányzat módosításra vonatkozó általános szabályok szerint.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott mérték feletti többletbevétel kizárólag a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

(7) Az intézmények által elért felhalmozási többletbevételi előirányzataik kizárólag a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítás után használhatók fel.

(8) Amennyiben a többletbevétel felhasználása a személyi juttatások előirányzatának növelésére irányul, részletes indoklással kell azt alátámasztani. A többletbevétel saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítással nem fordítható illetményemelésre, vagy a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére.

(9) A működési bevételek között saját hatáskörben módosítható többletbevételként és többletfeladatként elszámolható költségtérítéses oktatás, vizsgára felkészítés, vizsgáztatás, képzés, tanfolyam (a továbbiakban: Tanfolyam) megkezdése előtt az intézmény vezetője köteles részletes pénzügyi tervet készíteni, mely tartalmazza a Tanfolyam lebonyolításával járó kiadásokat, bevételeket.

(10) Többletbevételek terhére kötelezettséget csak oly módon lehet vállalni, hogy a pénzeszközök intézményi költségvetési számlán történő jóváírása megelőzze a kötelezettségvállalás dátumát.

(11) A többletbevételek felhasználását az intézmények kötelesek elkülönítetten kimutatni.

(12) A többletbevételhez kapcsolódó előirányzat módosítást az intézményvezető köteles kezdeményezni.

27. § (1) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(2) A költségvetési szerv a szellemi és anyagi infrastruktúráját közcél érdekében igénybe vevő számára nem köteles térítést előírni, amennyiben a Polgármester erre engedélyt ad.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is.

(4) A szociális és a köznevelési intézmények egyéb saját bevételei közül a helyiség-bérbeadásból, vendégszállásból és vendégétkeztetésből származó bevétel, valamint az intézmény székhelyén, telephelyein, tagintézményeiben tartott tanfolyamok díjaiból származó bevételek (a továbbiakban bevételek) 25%-át karbantartásra vagy felújításra kell fordítani. Ennek érdekében az Elszámolóház előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező intézményei esetében e bevételek eredeti előirányzatának 25%-a az intézményfinanszírozás átcsoportosításával az Elszámolóház költségvetésébe kerül át. Az eredeti előirányzatot meghaladó bevételek 25%-át az intézményfinanszírozás átcsoportosításával, saját hatáskörű előirányzat-módosítás keretében kell átvezetni.

(5) Az (1)-(3) bekezdés figyelembevételével a költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.

(6) Azon nevelési, oktatási intézmények esetén, ahol az étkeztetést vállalkozó végzi, a nem tanulói jogviszonyban állók étkezési díját az intézmény nem szedheti be, az alkalmazotti és a vendégétkeztetés bevételeit és kiadásait (a Balatonfenyves, Mészáros u. 16. szám alatt lévő 2. számú tábor kivételével) az intézmény költségvetésén nem futtathatja át, e tételeket a költségvetés nem tartalmazhatja.

(7) A költségvetési szervek a működésükhöz rendelt ingó- és ingatlanvagyon hasznosításából származó bevételt nem engedhetik át az intézményhez kapcsolódó alapítványok és a nem Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított költségvetési szervek részére.

(8) A saját bevételből tervezett kiadások kizárólag a bevételek teljesítésének üteme szerint teljesíthetők, a saját bevétel elmaradásának időarányos mértékével a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatait csökkenteni kell.

28. § (1) Az Önkormányzat által folytatandó beszerzési eljárások keretében az ajánlattétel feltételeként elő kell írni, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy nincs egy évnél régebbi lejárt köztartozása és helyi adó tartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott.

(2) *  A szerződéskötés feltétele, hogy a nyertes ajánlattevő harminc napnál nem régebbi, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Adóügyi Osztálya által kiadott általános adóigazolást nyújtson be, mely tanúsítja, hogy nincs helyi adó tartozása.

A számla kiegyenlítését megelőzően szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított adóigazolás benyújtása amennyiben a számla kibocsátója nem szerepel a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában. Szükséges továbbá az Adóügyi Osztály által kiadott általános adóigazolás benyújtása is. Kifizetés csak általános adóigazolás és a köztartozásmentes adatbázisból kinyomtatott igazolás benyújtását követően teljesíthető.

29. § (1) *  A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat kétévente leltározni kell.

(2) Kötelező a fordulónappal (a megszűnés napjával) a leltározást végrehajtani, amennyiben az intézmény átszervezés vagy jogutód nélküli megszűnés következtében megszűnik.

12. Adósságrendezés

30. § (1) A Közgyűlés - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az Önkormányzat, vagy hitelezői nem kezdeményezték - önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozása a (2) bekezdésben meghatározott időt és mértéket eléri.

(2) Önkormányzati biztos kirendelése akkor kötelező, ha a költségvetési szerv 30 napon túli tartozás állományát egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani és a tartozás állományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy 150 millió forintot.

(3) Az önkormányzati biztos kinevezését a Közgyűlésnél kezdeményezheti

a) a Polgármester,

b) a Jegyző,

c) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,

d) a Könyvvizsgáló,

e) a Költségvetési szerv vezetője.

(4) Az önkormányzati biztost a Közgyűlés döntése alapján a Polgármester bízza meg.

13. Vegyes rendelkezések, intézményfinanszírozás

31. § E rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szerv köteles az árubeszerzési, építési, beruházási és szolgáltatási célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni.

32. § A Közgyűlés az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésének jogát a Polgármesterre ruházza át, aki ennek végrehajtására a pénzgazdálkodás rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint adhat felhatalmazást.

33. § (1) Az Önkormányzat a költségvetési rendelet 1. mellékletét képező címjegyzékben feltüntetett, az előirányzatok felett teljes jogkörrel és az előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező költségvetési szerv részére megállapításra került intézményfinanszírozást, valamint a Polgármesteri Hivatal és a gazdasági társaságok napi szintű likviditás tervezetét a cash-pool szolgáltatással támogatja, az intézményi kör vonatkozásában a Limitmanager program segítségével, a Kiskincstári rendszer számítógépes banki támogatásának biztosításával.

(2) * 

(3) Az intézményi számlákról - gazdálkodási feladatok, finanszírozási problémák elkerülése érdekében - ideiglenesen bevont költségvetési intézményi pénzeszközök, kizárólag működési célokat szolgáló kiadások fedezetéül szolgálhatnak, lehetőség szerint az adott pénzeszköz bevonásban érdekelt intézmény tekintetében.

(4) Az ideiglenesen gazdálkodási körbe vont pénzeszközt - az intézményi felhasználási igény jelzését követő 5 munkanapon belül, vagy ezen igény elmaradása esetén - a tárgyévi költségvetési évben kötelező visszapótolni.

(5) Az intézmények kötelesek a részükre megállapított költségvetésből időarányos, a valós finanszírozási igény alapján készített, a törvényi előírásnak megfelelően havi finanszírozási ütemtervet készíteni, az önkormányzat finanszírozási ütemtervével összhangban. Az intézményfinanszírozás az összesített finanszírozási ütemterv alapján történik, melyben a kiadások mellett figyelembe kell venni az intézményi tervezett saját bevételek realizálódását is. A finanszírozás ütemezésében a fentiektől való eltérés csak indokolt, működést veszélyeztető esetben lehetséges.

Finanszírozás az önkormányzat, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv és a számlavezető pénzintézet között létrejött megállapodás alapján történik, az előirányzatok felett részleges jogkörrel rendelkező költségvetési szervekre vonatkozó részletes szabályok ezek figyelembevételével belső szabályzatban kerülnek meghatározásra.

14. Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szerveknél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai

34. § (1) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(2) A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata, illetve a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthet szerződést, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki, továbbá

b) a szerződés megkötése jogszabályban, az alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alap- feladat ellátásához feltétlenül szükséges, és

c) a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(3) A költségvetési szervek aktív állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján járó díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. A megbízási szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv aktív állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződést legkorábban az Áht. 37. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi ellenjegyzés napjával lehet megkötni.

(5) A pénzügyi ellenjegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a költségvetési szerv vezetőjének a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak történő megfelelésről szóló nyilatkozatát.

15. Záró rendelkezések

35. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

36. § (1) A közgyűlés 2017. év január 1-től a város 2017. évi költségvetési rendeletének hatálybalépéséig felhatalmazza a polgármestert a helyi önkormányzat bevételeinek beszedésére a hatályos jogszabályi keretek között.

(2) A bevételek növelése érdekében a nem kötelező feladatellátások térítési díjait differenciáltan, azon követelménynek megfelelve kell megállapítani, hogy a nem kötelező feladatok térítési díjai fedezzék az ezzel kapcsolatban felmerült kiadások teljes összegét.

(3) A vagyontárgyak értékesítését az átmeneti gazdálkodás időszaka alatt is meg kell kezdeni és gondoskodni arról, hogy mielőbb finanszírozásra felhasználható pénzösszegek keletkezzenek az önkormányzatnál.

37. § (1) Az önkormányzat, valamint valamennyi előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv folyamatos működésének biztosítása érdekében a működési kiadásokat az alábbiak szerint kell teljesíteni:

a) az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények és működési feladatok finanszírozása az átmeneti gazdálkodás időtartama alatt az előző évi tartós kötelezettségekkel módosított előző évi eredeti kiadási előirányzatok összegén belül, időarányosan történhet a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok tekintetében egyaránt,

b) béremelésre a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadásáig csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény kötelezővé teszi,

c) nem rendszeres személyi juttatásként kizárólag jogszabályban, önkormányzati rendeletben, önkormányzati határozatban megállapított juttatások fizethetők ki, figyelemmel a kiadott polgármesteri utasításokra is, egyéb esetben semmilyen jogcímen személyi jellegű juttatás nem fizethető ki a tárgyévi költségvetési rendelet hatálybalépéséig,

d) a Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzat intézményeiben létszámnövelés nem hajtható végre,

e) a dologi kiadásokon belül kizárólag a fenntartáshoz, üzemeltetéshez, a folyamatos működéshez szükséges kiadások előző évi előirányzatának időarányos összege használható fel, kivéve a központi költségvetés javára történő elvonásokat és az adóhatóságnak történő befizetési kötelezettségeket.

(2) Az önkormányzata tárgyévet megelőző évi költségvetésében szereplő beruházási, felújítási és egyéb felhalmozási célú feladatokra kifizetések a tárgyévet megelőző évre jóváhagyott előirányzatok maradványain belül teljesíthetők a polgármester külön engedélyével, a már megkötött szerződések pénzügyi áthúzódásainak megfelelően

(3) A folyamatban lévő, többéves pénzügyi kihatással járó feladatok a vállalt kötelezettségeknek megfelelően teljesíthetők.

(4) A gazdasági társaságok esetében a városüzemeltetési és a közszolgáltatási szerződésekben rögzített kötelezettségeket az átmeneti gazdálkodás során teljesíteni kell, az alapműködés minimális szintjéig.

(5) A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a benyújtott üzleti tervekben foglaltakra tekintettel a költségvetési rendelet elfogadásáig differenciáltan, az ésszerű takarékosság szempontjának maximális figyelembevételével finanszírozhatók azzal a megkötéssel, hogy a támogatás kifizetése a tárgyhót követő hónap 3. napját követően lehetséges, megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén, külön elbírálás alapján. Az önkormányzatot megillető bevételeket a bruttó elszámolás elvének érvényesülése miatt be kell fizetni az önkormányzat számlájára.

(6) Támogatások, pénzeszközátadások kiadási jogcímen kizárólag jogszabályon, közgyűlési határozaton, szerződésen és megállapodáson alapuló kifizetések előző évi előirányzatának időarányos összege fizethető ki, a szükségesség írásos indoklása mellett.

(7) A lakosság részére történő juttatások a hatályos törvények és önkormányzati rendeletek szerint folyósíthatók

38. § (1) Az átmeneti költségvetési gazdálkodás időszakában a polgármester átmenetileg szabad pénzeszközöket a legkedvezőbb kamatfeltételekkel lekötheti.

(2) A polgármester szükség esetén a számlavezető pénzintézettől a közgyűlés által meghatározott értékhatárt meg nem haladó munkabérhitelt vehet fel.

(3) A polgármester a közgyűlés által elfogadott, egyes kiemelt - elsősorban a pályázatokhoz, közüzemekhez, városüzemeltetéshez, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó - feladatok esetében, az átmeneti gazdálkodás időszaka alatt összességében maximum 200 millió Ft összeghatárig kötelezettséget vállalhat, a folyamatos működtetési és beruházási feladatok érdekében közbeszerzési eljárás kiírásának feltételeként.

(2) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében a szükséges intézkedést megteheti és 50 millió Ft erejéig a polgármester kötelezettséget vállalhat.

39. § Az önkormányzati adósságszolgálati kötelezettségek esedékes törlesztő részletei és kamatterhei kifizethetők.

(2) *  Eseti jelleggel induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra vonatkozó kötelezettség abban az esetben vállalható 90%-ot el nem érő támogatásintenzitású feladatokra, amennyiben a Közgyűlés azt kiemelt közcélnak minősíti.

40. § Induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra kötelezettség nem vállalható, kifizetés nem teljesíthető, kivétel a jóváhagyott, legalább 90%-ban támogatott feladatoknál.

41. § Az önkormányzat által ellátott feladatok további költséghatékonyabb működtetése érdekében a szükséges intézkedéseket foganatosítani kell már az év elejétől fogva, a költségvetés készítés időszakában is.

42. § (1) Az Áht. 25. § (4) bekezdése alapján a Polgármester beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy az önkormányzatot illető bevételek beszedése és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése a jogszabályi előírások szerint történt, és az átmeneti gazdálkodás során keletkező bevételek és teljesített kiadások a költségvetési rendeletbe beépítésre kerültek.

(2) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit az Önkormányzat költségvetésében elfogadott, előírt bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére.

(3) Az előző évről áthúzódó végleges kötelezettségvállalások - a választókörzeti keret és a Tüke Busz Zrt. kivételével - a tárgyévet terhelik.

(4) A Közgyűlés a 2016. évben a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 40%-os, a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 20%-os mértékében határozza meg.

(5) A Közgyűlés a 2016. évben a köztisztviselők, ügykezelők, polgármester, alpolgármesterek béren kívüli (cafeteria) juttatását bruttó (közterhekkel együtt számított) 200.000 Ft/fő/év összegben határozza meg.

43. § *  E rendeletnek a Város 2016. évi költségvetéséről szóló 9/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2017. (III. 10.) önkormányzati rendelettel módosított 4. §-át és 1-26. mellékleteit, 2016. december 31. napjától kell alkalmazni.

Dr. Páva Zsolt s. k.
polgármester
Dr. Lovász István s. k.
jegyző

1-26. melléklet a 9/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére