Indokolás

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III. 27.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 1b) pontja szerinti épülettartozék.

2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.

3. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.

4. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

5. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

6. Főépület: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: helyi építési szabályzat) 40. § 12. pontjában meghatározott épület.

7. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

8. *  Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli, legfeljebb 1,8 m magas drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.

9. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.

10. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott, a 4. mellékletben és a 33. § (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.

11. Kerítés speciális típusai:

a) áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 80 cm-t,

b) nagytáblás kerítés: előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú tömör kerítés.

12. Kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény.

13. *  Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 9. pontjában meghatározott építmény.

14. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.

15. Közterületkezelő: a BIOKOM Nonprofit Kft. (székhelye: 7632 Pécs, Siklósi út 52.) a közte és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között a közterületek fenntartására és hasznosítására irányuló közfeladat-ellátási szerződés alapján.

16. Köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan.

17. Macskalépcső: az épület tűzfalainak lépcsőzetesen befejezett, jellemzően téglából kialakított, a tető síkja fölé kinyúló, a tető hajlását követő felső végződése.

18. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.

19. Melléképületek: az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek, és nem minősülnek melléképítménynek.

20. Mobil promóciós eszköz:

a) sajtófal, háttérfal, reklámfal: vázszerkezetre rögzített, egyenes vagy íves kialakítású, mobil reklámfelület,

b) banner: egy vagy kétoldalas kivitelű, 2 méternél nem magasabb mobil reklámfelület,

c) promóciós pult, kínáló: alumínium, műanyag vagy fa szerkezetű promóciós termék népszerűsítésére, illetve reklámfelületek elhelyezésére szolgáló pult,

d) strandzászló: talpon elhelyezett, fordítóval rendelkező, csepp- és vagy a cápauszony-formájú reklámfelület,

e) prospektustartó: katalógusok, szóróanyagok és egyéb promóciós anyagok tárolására szolgáló eszköz,

f) megállító tábla: lábakon álló, 1,5 méternél nem magasabb, reklámfelületek elhelyezésére szolgáló, mobil reklámhordozó eszköz,

g) plakáttartó: álló kivitelű, nagyméretű plakátok és információs poszterek kihelyezésére szolgáló, egy vagy kétoldalas reklámhordozó.

21. Műemléki jelentőségű terület: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott terület.

22. Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott terület.

23. Összes nettó szintterület: a helyi építési szabályzat 40. § 51. pontjában meghatározott fogalom.

24. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.

25. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz.

26. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény városszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.

27. Településképi szempontból meghatározó terület: a 3. mellékletben található térképi lehatárolás által jelölt terület.

28. Tetőterasz: az épületrész zárófödémén kialakított, helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú, fedett vagy fedetlen nyitott tartózkodótér.

29. Településképi szempontból meghatározó épület: olyan épület melynek építési ideje 1945 előtti.

30. Torony: az utcai homlokzat szélességének 1/3 részénél keskenyebb, az építmény legfelső szintjétől vertikálisan kiemelkedő építményrész.

31. Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.

32. Utcai homlokzat: az önálló építménynek az utcai nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, terepcsatlakozása feletti része. Egyenes homlokvonal szakasz egy utcai nézőpontot keletkeztet. Íves vagy tört homlokvonal esetén több utcai nézőpont keletkezik.

33. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

34. *  Fémhatású nyílászáró: Szórt technológiával készült, magas fényű, színálló, megjelenésében és színében fémes hatású, nem fóliával bevont műanyag profilú nyílászáró.

35. *  Kirakatdekoráció:

a) kirakatfólia,

b) kirakatmatrica.

36. *  Kerti építmény:

a) hinta,

b) csúszda,

c) homokozó,

d) szökőkút,

e) pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,

f) terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

2. § A helyi védelem feladata

a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

3. § A helyi védelem a Korm. rendelet 23/C. §-ban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Közgyűlés önkormányzati rendelettel rendeli el.

(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Közgyűlés és szervei is élhetnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

b) a védendő érték megnevezését,

c) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

d) a védendő érték rövid leírását,

e) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

f) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

b) a védett érték megnevezését,

c) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

d) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

e) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes

indokolását,

f) a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.

A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak-mai előkészítéséről a városi főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata

a) a kezdeményezés előzetes értékelése,

b) az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,

c) a Közgyűlés 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.

(2) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a védendő érték megnevezése,

b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,

d) a védendő érték részletes leírása, pontos körül határolása.

(3) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a kezdeményezőt,

b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,

c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,

d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.

(4) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III. 27.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (3) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.

(5) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

6. § (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védett érték megsemmisült, vagy

b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek 1. mellékletben található jegyzékéről törölni kell.

7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.

(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait,

d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,

e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

f) a védett érték leírását,

g) fotódokumentációt,

h) a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,

i) a védelem rövid indokolását,

j) a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési döntés másolatát.

3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek

8. § (1) A helyi területi védelem a Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét - ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is - védelem illeti meg.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.

(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása

10. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50%-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

11. § (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.

(2) A Bíráló Bizottság öt tagú. Tagjai a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Műszaki Osztály vezetője, a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság által delegált tagok és szakértő, továbbá a Főépítész.

(3) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a Városi Főépítészet feladata.

(4) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

12. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

(2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat - szükség esetén szakértő bevonásával - ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet jelöli ki.

14. § A településképi szempontból meghatározó területek:

1. Történelmi belváros településrész

2. Szigeti külváros településrész,

3. Budai külváros településrész,

4. Tettye településrész,

5. Déli városközpont bővítés településrész,

6. Északi külváros településrész,

7. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek,

8. Uránváros településrész,

9. Nagyvárosias karakterű településrészek,

10. Oktatási negyed településrészek,

11. Hegyoldali kertvárosias településrészek,

12. Kertvárosias karakterű településrészek,

13. Az egykori bányaművelés településrészei,

14. Mecsekszabolcs településrész,

15. Külső kertvárosi településrészek (Málom, Somogy-Vasas-Hird-Nagyárpád),

16. Beépítésre nem szánt településrészek,

17. Egyéb településrészek.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

15. § (1) Területi építészeti követelmények:

1. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.

2. A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.

3. Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, el-kerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

4. *  Építési helyen kívül nem telepíthető melléképületek és melléképítmények:

a) kerti lugas, lábon álló kerti tető,

b) fedett-nyitott gépjárműtároló,

c) húsfüstölő,

d) jégverem,

e) zöldségverem,

f) állatól,

g) állatkifutó,

h) trágyatároló, komposztáló,

i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.

5. *  A közterület és a tervezett szabályozási vonal közötti területen az alábbi műtárgyak nem telepíthetők:

a) közműcsatlakozási műtárgy,

b) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással),

c) kerti építmény,

d) kerti víz- és fürdőmedence,

e) napkollektor,

f) kerti épített tűzhely,

g) antennaoszlop, szobor, zászlótartó oszlop,

h) mezőgazdasági haszonállattartás céljára szolgáló építmény.

6. *  Az ingatlanokon az elektronikus építési naplóval igazolt kivitelezési tevékenységen kívüli esetekben a településképet rontó állapotokat meg kell szüntetni.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömegformálás előírásai:

a) a magastetős épület

aa) utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 10%-ának tetőhajlásszöge,

ab) fő tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények, udvari épületszárnyak, továbbá a melléképítmények tetőhajlás-szöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.

b) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része - kivéve az ereszt - az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé 1 m-nél nagyobb mértékben nem nyúlhat be, homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át. Épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé - kivéve az ereszt, valamint az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt - 12 m-nél keskenyebb utcákon nem létesíthető, 12-20 m közötti szélességű utcákon 0,6 m-nél nagyobb, 20 m-nél szélesebb utcában 0,9 m-nél nagyobb nem lehet.

2. Zöldfelületek kialakításának előírásai:

a) a helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület - amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli - az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

aa) biológiailag aktív jellegű zöldfelület legalább gyepfelület és lombos fa (150 m²-enként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő, előnevelt fa),

ab) amennyiben a kialakítandó zöldfelület szélessége 10 m vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani,

ac) ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli, a helyi építési szabályzatban meghatározott, telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület legalább két fasor telepítését jelenti,

ad) a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület 50% lombkorona-fedettséggel teljesül, a gazdasági terület telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelülettel terhelt részén a burkolt felület aránya elérheti az 50%-ot,

b) a fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

ba) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1,00 méter,

bb) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetén 3,00 méter,

bc) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 5,00 méter,

bd) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetén 0,5 méter,

c) a 2. pont a) alpontjában meghatározott ültetési távolság nem lehet nagyobb azon cserje, bokor esetén sem, amely természetes növekedésében a 3,00 métert meghaladja,

d) a szabályozási tervlapon jelölt, a telek zöldfelületként kialakítandó területén 30%-nál nagyobb mértékben nem alakítható ki biológiailag inaktív zöldfelület. A fennmaradó 30%-on burkolat, sétaút, parkoló, játszóhely kialakítható, de épület, építmény nem helyezhető el,

e) a tervezett épületek közterület felé eső homlokzatán és kerítésén létesítendő gépkocsi-behajtók kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és megtartandó közterületi növényzethez.

3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

a) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

aa) a berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhető el,

ab) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

ac) síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

ad) síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhetők el, és a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet,

ae) *  Egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el. Csonkakontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,

af) síktáblás napelem, napkollektor a helyi építési szabályzatban lakó, vegyes és különleges terület-felhasználású zónákban található 7,5 méternél kisebb építménymagasságú lapostetős épületeken a szomszédos közterületről látható módon vagy a legfelső zárófödém felső síkjánál 10%-nál nagyobb lejtéssel nem létesíthető, szerelvényei a közterületről látható módon nem kerülhetnek kialakításra, 7,5 méternél nagyobb építmény-magasságú lapostetős épületeken az utcai homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonalától számított 3 méteren belül nem létesíthető, szerelvényei a közterületről látható módon nem kerülhetnek kialakításra,

ag) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságoktól eltérő kialakítással nem lehet elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. 6 db-nál több berendezés az utca felöl telepítendő cserjeszinten zárt takaró növényzet ültetése nélkül nem telepíthető,

ah) szélkerék elő- és oldalkertben nem állhat, legmagasabb pontja a főépület legmagasabb pontjának magasságát nem haladhatja meg,

b) településképileg meghatározó területen 10-nél több rendeltetési egységet magába foglaló épületen egy közös antenna helyezhető el, rendeltetési egységenként önálló antenna nem létesíthető.

4. *  Kerítés, támfal és egyéb műtárgy kialakításának előírásai:

a) az építési telek közterület felé eső határvonalán végleges kerítés, támfal és támfalkerítés kizárólag a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon létesíthető,

b) a közterület rendezését megelőzően a tervezett szabályozási vonal és a közterület közötti területen kizárólag ideiglenes kerítés létesíthető a kártalanítási igény kizárásával,

c) a nem a telek homlokvonalán és tervezett szabályozási vonalon létesítendő kerítés, sövény magassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,

d) lakóterületen

da) a meglévő vagy tervezett szabályozási vonalon létesítendő támfal magassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,

db) a nem a meglévő vagy tervezett szabályozási vonalon létesítendő támfal magassága a 2,0 m-t nem haladhatja meg, és 1,5 m-t meghaladó magasság esetében a támfal függőleges felületének legalább 60%-át növényültetéssel kell takarni, amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a támfalak közötti felület legalább 60%-át növényültetéssel kell kialakítani,

dc) amennyiben a telek határvonalán, vagy a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető,

e) a támfal koronaszintjét és a kerítés lábazatát úgy kell szakszerűen kialakítani, hogy az megfeleljen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. § (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak,

f) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani.

5. Közterület kialakítás előírásai:

a) a 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen kétoldali, a 16 m és 12 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről gondoskodni kell, figyelembe véve az egyéb közúti előírásokat,

b) hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét honos fafajjal kell biztosítani, kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén.

6. *  Az épület utcai homlokzatán az épület beruházási költségének legalább 1,5%-a erejéig pirogránit épületkerámia, épületszobor vagy képzőművészeti alkotás elhelyezése szükséges

a) lakó- és egyéb rendeltetést is tartalmazó, 300 m2 nettó szintterületnél nagyobb épület építése, vagy

b) meglévő épület 300 m2 nettó szintterületet meghaladó, lakó- és egyéb rendeltetést is eredményező bővítése során.”.

8. A Történelmi belváros, Szigeti külváros, Budai külváros, Tettye és az Északi külváros településrészekre vonatkozó általános előírások

16. § (1) Pécs történelmi belvárosa és külvárosai egyedülálló történeti épített örökséggel rendelkeznek. Cél ennek az örökségnek és egyedi települési karakternek a megőrzése.

(2) A városszövet és az épített épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.

(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.

(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

(5) A területi védelemmel érintett területek esetén szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a városrészi összkép megőrzése.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A Történelmi belváros településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. Az épület utcai homlokvonala legfeljebb az utcai telekhatár 1/3 hosszán léphet vissza a telek irányába.

2. A visszalépés az oldalhatároktól mért 3 m-en belül az utcavonalon csak abban az esetben lehetséges, ha a csatlakozó szomszédos telken a visszalépés már megtörtént.

3. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

4. A településrészen a történetileg kialakult telekstruktúra nem változtatható meg.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrészen magastetős és - kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben - lapostetős épületek is elhelyezhetők, amennyiben a lapostető legalább 20 cm vastagságú termőréteggel ellátott zöldtetőként kerül kialakításra, legalább az lapostető felületének 60%-án. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki,

b) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem alakítható ki, kivéve saroktelek esetén,

c) magastető, torony és tetőfelépítmény égetett agyagcseréptől, műemléki palától, korcolt síklemeztől vagy üvegtől eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki,

d) magastető 38°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

e) településképi szempontból meghatározó épület tetőidoma részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, a képviselt stílus alapján az alábbiakban részletezett építészeti stílusok szerint differenciált hajlásszögektől nem térhet el:

ea) 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45° hajlásszög tartandó,

eb) 1865-ös térképen nem regisztrálható (a XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40° hajlásszög tartandó,

ec) 1925-ös térképen regisztrálható (a XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszöge tartandó,

f) az utcai épületrészen tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az utcai oldalon csüngőeresz nem létesíthető,

c) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől,

d) a többszintes épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető.

Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki,

e) *  utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el

f) *  nem saroktelek esetén épület utcai homlokzatán 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

g) portálok, kirakatok az építmények homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

3. Anyag- és színhasználat előírásai: új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

a) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés - a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével - a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

b) szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

c) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

5. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

c) előkertes beépítés esetén alacsony lábazatos áttört kerítés és kapu létesíthető, a takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldható meg.

18. § (1) A Szigeti külváros településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. *  Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.

4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők, kivéve a helyi építési szabályzatban városi zárt zónacsoportba tartozó területeken, ahol lapostető nem létesíthető. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

b) magastető 35°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

c) a helyi építési szabályzatban városi zárt zónacsoportba tartozó területeken a szomszédos épületekhez igazodó magastető, oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyeregtető létesíthető,

d) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,

e) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

c) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra vonatkozó egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,

d) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

e) *  utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el

f) *  nem saroktelek esetén épület utcai homlokzatán 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

g) portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

a) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés - a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével - a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

b) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

4. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

c) előkertes beépítés esetén alacsony lábazatos áttört kerítés és kapu létesíthető, a takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldható meg.

19. § (1) A Budai külváros településrészre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. *  Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.

4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 35°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

c) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,

d) a szomszédos épület tűzfalának magasságánál maximum 2 méterrel alacsonyabb tűzfal létesíthető.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az utcai épületrészen tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét,

c) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

d) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra készült egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,

e) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

f) *  nem saroktelek esetén épület utcai homlokzatán 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

g) portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

3. *  Anyag- és színhasználat előírásai: utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai: légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés közterületről látható

a) a tetőfelületen és a homlokzaton,

b) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul

nem helyezhető el.

5. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  a településrészen a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 2 m magas tömör tagolt felületű kerítés és támfal létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki.

20. § (1) A Tettye városrészre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

2. *  Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.

4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

5. A településrészen a történetileg kialakult telekstruktúra nem változtatható meg.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét,

c) a kialakult állapotnak megfelelően lapostetős épületek nem létesíthetők, kivéve a Tettye településrészre eső, a helyi építési szabályzatban a társasházas építési zónába tartozó területeket, ahol magastető nem létesíthető. Tetőterasz, tetőkert a településrész területén létesíthető. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

d) magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel kialakíthatók,

e) magastető héjalásaként égetett agyagcserép-fedéstől, műemléki pala-fedéstől, korcolt síklemez-fedéstől eltérő fedésmód nem alkalmazható,

f) az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalainak kialakítása „macskalépcsős” lezárástól eltérő módon nem alakítható ki,

g) az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert kialakítható,

h) lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet,

i) a helyi építési szabályzatban meghatározott tettyei sajátos építési övezetekben, ahol a zártsorú építési helyen belül az előírás megengedi az oldalhatáron álló beépítést, és a kialakult, védett beépítés ilyen jellegű fennmaradása, újjáépítése az illeszkedési követelmény, ott az építési telkek oldalhatárán létesíthető nyeregtető falazott párkányzattal,

j) a telken elhelyezendő, főfunkciót kiegészítő épületek kialakítása, tömege, anyaghasználata a főfunkciót tartalmazó épülettel összhangban alakítandó ki. A főfunkciót kiegészítő épületek a főfunkciót tartalmazó épületek gerincmagasságát nem haladhatják meg.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra vonatkozó egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges.

Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,

c) *  saroktelek és a helyi építési szabályzatban társasházas építési zónába tartozó területek kivételével épület utcai homlokzatán 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

d) portálok, kirakatok az építmény homlokzatával struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki,

e) a területen zöldhomlokzat létesíthető,

f) *  utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el.

3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai: légkondicionáló be- rendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés - a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével - a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el.

4. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető.

c) utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. A kapuzatot a közterület felé faburkolattal kell ellátni.

d) *  előkertes beépítés esetén alacsony lábazatos, áttört kerítés és kapu létesíthető, a takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldható meg.

A támfalon 1 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

21. § (1) A Déli városközpont bővítés településrészre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) A területi építészeti követelmények: új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrészen az épületek magastetővel és lapostetővel is kialakíthatók.

2. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  a helyi építési szabályzatban vegyes besorolású területen újonnan kerítés nem létesíthető,

c) *  a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt, nem vegyes besorolású telkeken a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő, fém és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki.

22. § (1) Az Északi külváros településrészre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

2. *  Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.

4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 35°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

c) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

d) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra vonatkozó egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,

c) *  nem saroktelek esetén épület utcai homlokzatán 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.

3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

a) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés - a tetőn elhelyezett napelem panel és napkollektor kollektorháza kivételével- a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

b) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

4. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők.

b) *  a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető.

c) utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

23. § (1) A Kisvárosias és társasházas karakterű településrészekre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) *  Területi építészeti követelmények: zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők,

b) új épület utcafronti szárnya nyeregtetős tetőidommal is kialakításra kerülhet a környezetéhez illeszkedő módon,

c) a helyi építési szabályzatban városi zárt építészeti zónacsoportba sorolt területen, zártsorú beépítés esetén a magastető hajlásszöge 45°-nál nagyobb nem lehet, és legfeljebb 5°-os eltéréssel csatlakozhat a szomszédos tetőidomhoz, amennyiben az 45°-nál nem nagyobb hajlásszögű magastető.

2. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  a településrészen elhelyezkedő, a helyi építési szabályzatban városi zárt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör tagolt felületű kerítés, társasházas építési övezetbe sorolt telken legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés vagy sövénykerítés létesíthető. A településrészen fa, tégla, terméskő, fém és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki,

c) utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat (kivéve látszóbeton felületű utcai homlokzat) és színezés tekintetében egyaránt.

24. § (1) Uránváros településrészre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. A területen új épület a kialakult beépítéshez igazodva telepítendő.

2. A lakótelep telepes beépítésű többszintes lakóépületei vertikálisan nem bővíthetők. Emeletráépítés csak az építéskori legfelső építményszint záró szerkezete felső síkjának az épület irányába emelkedő 45° alá vont síkja alatt lehetséges.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) * 

b) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is kialakíthatók a kialakult környezethez illeszkedő módon,

c) magastetős ráépítés 5-nél kevesebb szintet tartalmazó épületek esetén lehetséges. A kialakuló tetőtérhez kapcsolódóan loggia, erkély és terasz nem alakítható ki,

d) magastetős ráépítés esetén, új tetőszerkezet kialakítása során a tető hajlásszöge a szomszédos tetőtől 5°-nál nagyobb mértékben nem térhet el.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) magastetőn kialakítandó tetőablakok a meglévő homlokzat nyílásrendjéhez nem illeszkedő módon, nem egységes kivitelben nem építhetők be, a tetősíkban fekvő ablakok kivételével,

b) a meglévő épületek nyílászáró-cseréinél az eredeti nyílásrendtől és nyílásméretektől, valamint a nyílásosztástól a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció hiányában eltérni nem lehet,

c) árnyékolók, redőnyök, előtetők, loggiák és szélfogók épületenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél egységesen alakíthatók ki.

3. Anyag- és színhasználat előírásai:

a) *  magastető héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, a fém lemezfedések közül a cserepeslemez és trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható. A cserépfedés színe természetes, terrakotta anyagszíntől eltérő nem lehet,

b) egy épületen 5 színnél több színből álló színkombináció nem alkalmazható.

4. *  Kerítés kialakításának előírásai: kerítés közhasználatú építmény, játszótér, sportpálya telkén kívül nem létesíthető. Tömör és 2 m-nél magasabb kerítés, támfalkerítés nem létesíthető.

25. § (1) A Nagyvárosias karakterű településrészekre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények: a tömbtelkes lakóépület telkén, valamint az épület úszótelkét magába foglaló tömbtelken az épületet lehatároló kerítés nem létesíthető.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrészen elhelyezkedő lakóépületeken magastető nem létesíthető, a Komlói úttól keletre, a Madas József utca és a Komját Aladár utcák közötti, valamint a Szieberth Róbert utcától északra eső nagyvárosias karakterű területek kivételével. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) erkélyt, loggiát és nyílászárót érintő beavatkozások egy épület egészén egységes kivitelben végezhetők,

b) árnyékolók, redőnyök, előtetők és szélfogók épületenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél egységesen alakíthatók ki.

3. Anyaghasználat előírásai: egy lakóépületen belül a nyílászárók eltérő szín- és anyaghasználattal, osztásrendszerrel nem alakíthatók ki.

4. *  Közhasználatú építmény, játszótér és sportpálya telkén kívül kerítés nem létesíthető. Tömör kerítés nem létesíthető.

26. § (1) Az Oktatási negyed településrészekre a (2)-(3) bekezdésben meg-határozott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények: nincsenek területi építészeti követelmények.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

2. Kerítés kialakításának előírásai: az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani. Nagytáblás kerítések nem építhetők.

27. § (1) A Hegyoldali kertvárosias településrészekre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. A helyi építési szabályzatban kertvárosias lakóterület besorolású telken álló főépületek telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége legfeljebb 15 méter lehet, saroktelek kivételével.

2. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, kivéve támfalgarázs, mely az előkertben is állhat.

3. * 

4. * 

5. * 

6. Utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem korlátozhatja.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Lapostetős kialakítás esetén a tetőfelület legalább 50%-a zöldtetőként kerüljön kialakításra.

Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 35°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet, kivéve a Hegyoldali kertvárosias településrész területére eső, a helyi építési szabályzatban Donátus és környékére vonatkozó sajátos előírások területét, ahol a magastető hajlásszöge 30°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb nem lehet,

c) épület legmagasabb pontja a helyi építési szabályzatban településközponti vegyes zónába sorolt telkeken a 15 métert nem haladhatja meg.

2. Homlokzat kialakításának előírásai: ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

3. Anyaghasználat előírásai:

a) *  a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet. Épületeken fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható.

b) főépület és 20 m2-nél bruttó alapterületnél nagyobb melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

c) *  a fő funkciót kiegészítő épületek, építmények kialakítása, anyaghasználata a fő funkciót tartalmazó épületéhez illeszkedő legyen.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  nem támfalkerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas,

ba) lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, melynek lábazatmagassága 0,5 m-nél kisebb és a 1 m-nél nagyobb nem lehet, vagy

bb) lábazat nélküli sövénykerítés

létesíthető,

c) *  a támfalra épített kerítés támfal feletti magassága legfeljebb 1,3 m lehet. A tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon létesítendő támfal magassága az utca felöl, a járda vonalától mérten, legalább 0,5 m lehet. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felöli oldalán kell figyelembe venni,

d) *  az építési telek nem közterület felé eső határvonalain 2,5 m-nél nagyobb kerítés, támfalkerítés és élősövény nem létesíthető,

e) *  a támfal az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

ea) telken létesített összes támfal együttes magassága legfeljebb 6,0 m lehet,

eb) az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele,

f) *  a helyi építési szabályzat Donátus és környékére és a Bf210 feletti területrészekre vonatkozó sajátos övezetében az általános előírásokon túl az alábbi előírások alkalmazandók:

fa) a terepalakítás során 2,2 m-nél nagyobb rézsű és 1,5 m-nél nagyobb támfal nem létesíthető, kivéve a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot,

fb) egy telken belül az össztámfal magasság a 10 m-t nem haladhatja meg.

28. § (1) A Kertvárosias karakterű településrészekre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. 15 méternél nagyobb utcai homlokzat szélesség esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

2. * 

3. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, kivéve a támfalgarázst, mely az előkertben is állhat

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 30°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

2. Homlokzat kialakításának előírásai: ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

3. Anyaghasználat előírásai:

a) *  a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet. Épületeken fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható.

a) főépület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

b) a melléképületek a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki.

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) Látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők.

b) Az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani.

c) *  a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,8 m magas, áttört lábazatos, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű, vagy lábazat nélküli sövénykerítés létesíthető.”.

29. § (1) Az egykori bányaművelés településrészeire a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. A lakóépület az utcával párhuzamosan telepíthető.

2. Melléképület a telek homlokvonalán telepíthető a kialakult telepítési módokhoz illeszkedően.

3. * 

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrész területén a lakóépületek nyeregtetős kialakítással helyezhetők el, a tetőzet nem kontyolható. A közintézmények lapostetővel is kialakíthatók. A melléképületek tetőzete félnyeregtetővel is kialakításra kerülhet. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.

2. Homlokzat kialakításának előírásai: Nem egységes megjelenést eredményező megoldásokkal többlakásos épületek felújítása, átalakítása nem kivitelezhető.

3. Anyaghasználat előírásai:

a) lakó és melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

b) a melléképületek a főépülettől eltérőanyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki.

4. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani,

c) *  a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés, támfalkerítés vagy sövénykerítés létesíthető.

30. § (1) Mecsekszabolcs településrészre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, kivéve a támfalgarázst, mely az előkertben is állhat.

2. 15 méternél nagyobb utcai homlokzat szélesség esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén lapostetős épületek nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető hajlásszöge 35°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb nem lehet,

c) új épület építése esetén összetett sátortető nem alakítható ki.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) tetőtérbeépítésnél utcafronton nem tetősíkban fekvő ablak nem helyezhető el,

b) tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit,

c) ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

3. Anyaghasználat előírásai:

a) főépület és 20 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

b) a melléképületek a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,

c) *  épületeken fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

4. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés, vagy 2,5 m magas támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki.

c) épületeken fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

31. § (1) A külső kertvárosi településrészekre (Málom, Somogy, Vasas, Hird, Nagyárpád) a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1. *  Amennyiben a telek mélysége a 40 m-t meghaladja, úgy az épület a tervezett vagy meglévő szabályozási vonaltól merőlegesen mért 40 m-en belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított telek kivételével.

2. Új főépület az utcában kialakult telepítéshez igazodva az utcára merőlegesen, párhuzamosan vagy ’L’-alakban telepíthető.

3. A főépület utcai homlokzatának szélessége legfeljebb 15 méter lehet.

4. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött egymáshoz csatlakozóan, egy tömegen belül helyezendők el.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén lapostetős épületek nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 35°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

c) újonnan összetett sátortető nem alakítható ki.

2. Homlokzat kialakításának előírásai: tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható utcai oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit.

3. Anyaghasználat előírásai:

a) főépület és 20 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

b) a melléképületek a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,

c) *  épületeken fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

4. *  Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) *  legfeljebb 1,8 m magas lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű kerítés, vagy lábazatos fonott drótkerítés, vagy sövénykerítés létesíthető. A lábazat magassága 0,5 m-nél kisebb és 1m-nél nagyobb nem lehet.

32. § Az Egyéb településrészeken lévő ipari parkok területén a 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó - parkoló - helyet fásítani kell, minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

(2) *  A temető vagy sírkert telkének határvonalán tömör kerítéstől vagy sövénykerítéstől eltérő kialakítású kerítés nem létesíthető, és a kerítés magasság a 2,5 métert nem haladhatja meg.

33. § (1) A beépítésre nem szánt területekre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:

(2) Területi építészeti követelmények:

1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

2. Épület legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve a 8,5 métert nem haladhatja meg.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a helyi építési szabályzatban mezőgazdasági zónába eső területeken új épület az adott terület helyi építési hagyományainak megfelelő, tájba illő, magastetős kialakítással épülhet,

b) a területen lapostetős épület nem létesíthető,

c) magastető 35°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d) a helyi építési szabályzatban korlátozott használatú mezőgazdasági zónába sorolt telken elhelyezett épületcsoport egyes elemei azonos tetőkialakítással alakíthatók ki.

2. Anyaghasználat előírásai:

a) a vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színezéssel nem kerülhet kialakításra,

b) 20 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

3. *  A kerítés kialakításának előírásai: tömör, továbbá 2 m-nél magasabb kerítés vagy támfalkerítés nem létesíthető.

10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

34. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2)-(5) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

(4) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén - a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve - az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható

1. Tetőfelületén

a) antenna felépítmény,

b) klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

c) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés.

2. Homlokzatán

a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,

b) napelem, napkollektor,

c) új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

e) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet,

f) *  kirakatdekoráció

nem helyezhető el.

35. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területekre a (2)-(7) bekezdésben meghatározott területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó általános követelmények:

1. A védett területen található épületek, építmények építéskori és történetileg kialakult települési arculati és táji jellegzetességei és telepítési módja megőrzendő.

2. A műszaki berendezések és azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton (főhomlokzaton) látszó módon nem helyezhetők el.

(3) A Szőlészeti Kutatóintézet helyi területi védelem alatt álló területén a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt megőrzendő. A Szent Miklósi présház telepítési módja megőrzendő.

A Mária pince épületének (kutatóintézet főépülete) telepítési módja megőrzendő. Az építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik megőrzendők.

(4) A Schlauch-telep helyi területi védelem alatt álló területén található épületek telepítési módja megőrzendő. Építési tevékenységet az építéskori anyaghasználat megtartásával kell végezni. A rekonstruálható építéskori arculati elemek helyreállítására törekedni kell.

(5) A Schlauch-telep helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet.

(6) A Régi Kertváros helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet.

Külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre. Magastető héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

(7) A Rókus-domb helyi területi védelem alatt álló területén található épületek történetileg kialakult telepítési módja megőrzendő.

36. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területeken lévő sajátos építményekre és műtárgyakra a (2)-(3) bekezdésben meghatározott anyaghasználati követelmények vonatkoznak.

(2) Az újonnan kiépítendő villamos energia - közép-, kisfeszültségű és közvilágítási - hálózatokat a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni.

(3) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve, lehetőség szerint takartan kell megoldani.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

37. § Pécs Megyei Jogú Város illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint 2000 db reklámhordozó létesíthető.

38. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést településközpont vegyes terület, nagyvárosias lakóterület, kisvárosias lakóterület, valamint különleges intézményterület állatkert területe területfelhasználási egységekben, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon

a) településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon,

b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon

lehet elhelyezni.

(2) Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelület alakítható ki.

(3) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületek alakíthatók ki.

(4) A közművelődési célú hirdetőoszlop az 4. melléklet 1. pontjában ábrázolt kialakítású és méretű lehet.

(5) Az információs vagy más célú berendezés az 4. melléklet 2. pontjában ábrázolt kialakítású lehet. A berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-részén és az 4. melléklet 2. pontjában ábrázolt felületén helyezhető el reklám. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

(6) Információs vagy más célú berendezésként alkalmazható acél vagy öntöttvas anyagú oszlopon, legalább 2,5 m magasságban elhelyezett 0,9x1,2 m felületű reklámóra is, amelynek legfeljebb 2/3 részén lehet reklámot elhelyezni. A berendezés 1/3 részét a pontos időt és hőmérsékletet kijelző digitális vagy analóg kijelző foglalja el. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

(7) Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el.

(8) A 38. § (2)-(7) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

39. § (1) A 34. § és a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra kizárólag az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:

a) legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

b) legfeljebb 2,5 m magas és 4,5 m széles mobil promóciós eszközök,

c) közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,

d) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül,

e) nagyméretű kültéri LED videófal (a videófelület mérete 5-15 m2).

12. A reklámhordozók karbantartása

40. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.

(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.

13. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének egyéb feltételei

41. § A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X. 15.) önkormányzati rendeletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

42. § (1) Településképileg meghatározó területen - kivéve a helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén - álló épület:

a) használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1-1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,

b) közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,

c) homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

d) közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető, antenna nem helyezhető el,

e) közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,

f) közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,

g) közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

(2) Helyi egyedi védett épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület:

a) közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető és légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el,

b) homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db

aa) legfeljebb 0,2 m2 felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla,

ab) a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival össze-hangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m2 méretű és 10 cm kinyúlású, a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

c) homlokzatán a 2. pont b) alpontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

d) közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot,

e) közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül,

f) közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat.

(3) Az (1) bekezdés 1-3. és 5. pontjában és a (2) bekezdés 2-4. pontjában meghatározott berendezések az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(4) Cégér a járdaszinttől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ad részéig nyúlhat be.

43. § Településképileg meghatározó területen - kivéve a helyi védett területen, helyi egyedi védelem alatt álló építmény telkén, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén - a helyi építési szabályzatban meghatározott szabadonálló-telepszerű beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 12 m2 egyoldali felületű, kétoldalas cégtotem, melyen nem alkalmazható LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia.

A cégtotem legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve legfeljebb 12 m lehet, de magassága a szomszédos telkeken álló épületek magasságát legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

44. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:

1. A helyi építési szabályzatban nagyvárosias lakózónába és a sajátos építési övezetbe (kivéve a Bf 210 m feletti területek és a Pécs Donátus és környéke sajátos övezeteit) sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken

a) a villamos energia - nagy-, közép-, kisfeszültségű - és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet,

b) a villamos energia hálózati rekonstrukció során földkábeles elhelyezésre kell áttérni,

c) elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani,

d) közterületen csak kis helyigényű, Önkormányzattal egyeztetett módon telepített és kialakított kompakt transzformátor-állomások alkalmazhatók.

2. A központi belterületen az 1. pontban lehatárolt területeken kívül a villamos energia - közép-, kisfeszültségű és közvilágítási - hálózat bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.

3. A nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők.

4. A távközlési és hírközlési hálózatok kizárólag a villamos energia hálózatokkal közös, egyoldali oszlopsorra helyezhetők el. Új hálózat önálló oszlopsoron nem létesíthető.

5. Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakításának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni.

Az illeszkedés meghatározása során a településképi szempontból meghatározó terület anyaghasználatra, valamint kerítés és támfal kialakítására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.

1. Városkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a központi belterületen

a) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni,

b) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a föld-kábeles elhelyezésre kell áttérni,

c) földfeletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.

2. Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

3. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

Új antenna műtárgyak elhelyezésénél a meglévő magas építmények (pl. középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni.

Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a tömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.

4. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását a 4. melléklet jelöli ki.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. A szakmai konzultáció

45. § A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

46. § A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység esetén.

47. § (1) A szakmai konzultációt

a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 8. mellékletben,

b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 9. mellékletben

meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

(2) A kérelemhez

a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén az 51. § (2) bekezdésben,

b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 56. § (2) bekezdésben

a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

48. § (1) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban.

(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.

49. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben

a) kérelem nem tartalmazza a 47. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy

b) az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy

c) a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.

(2) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.

17. A településképi véleményezési eljárás

50. § A Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26. §-a és 26/A. §-a szerint, az 6. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

51. § (1) A véleményezési eljárást a 8. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.

(2) A kérelemhez a Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:

1. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei

a) M = 1:1000 vagy M = 1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,

b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,

c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,

d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M = 1:100 léptékben,

e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

2. a rendeltetés meghatározását,

3. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is.

52. § A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 6. mellékletben meghatározott építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész vagy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Építészeti-műszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) szakmai véleményét kéri ki.

53. § (1) A véleményezési eljárás során azokban az esetekben, amelyeknél a Polgármester véleményét

a) a Tervtanács szakmai álláspontjára alapozza, a (2) és (3) bekezdésben foglalt,

b) a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza, a (2) bekezdésben foglalt részletes szempontokat kell vizsgálni.

(2) A Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy

1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek,

2. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban

a) az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

b) közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(3) A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján vizsgálni kell, hogy

1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából

a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit,

c) az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

f) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz,

2. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

54. § A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

18. A településképi bejelentési eljárás

55. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26/B. §-a és 26/C. §-a szerint a 7. mellékletben meghatározott

a) reklám- és reklámhordozó-elhelyezések,

b) építési engedélyhez, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és építmények rendeltetése megváltoztatása

esetén.

56. § (1) A bejelentési eljárást a 9. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.

(2) A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - a kérelem tárgyának megfelelően - a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt kell benyújtani:

1. építési tevékenység esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajz,

d) homlokzatok rajza,

e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv,

2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,

f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv,

3. rendeltetésváltoztatás esetén

a) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,

b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,

c) a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz.

(3) A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

57. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

58. § A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a magatartás elkövetőjével szemben településképi kötelezési eljárást indít, és egyúttal a 20. alcímben meghatározottak szerint településkép-védelmi bírságot szab ki.

59. § A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

19. A településképi kötelezés

60. § (1) A Polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén - a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével - a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) A Polgármester

a) az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,

b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén - a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével - a településképi törvény 11. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.

(3) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.

(4) A Polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni jogorvoslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján indítandó közigazgatási per.

20. A településkép-védelmi bírság

61. § (1) A Polgármester az 60. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege

1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

a) természetes személyek esetén 50 000 forint,

b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100 000 forint,

2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével

a) a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően

aa) természetes személyek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

ab) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

b) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén

ba) természetes személyek esetén 200 000 forint,

bb) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint,

3. a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása esetén

a) természetes személyek esetén 200 000 forint,

b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szembeni jogorvoslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján indítandó közigazgatási per.

21. A helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetése

62. § A Polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében, szakmai tanácsadó testületként Tervtanácsot működtet.

63. § (1) A Tervtanács elnökből és tagokból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken - szavazati jog nélkül - részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.

(2) A Tervtanács elnöke a Főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti. Munkáját szakmai titkára segíti, aki a Polgármesteri Hivatal - Főépítész által kijelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező - köztisztviselője.

(3) A Tervtanács tagjai a helyileg illetékes szakmai kamarák, az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek, a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények által delegált, továbbá a Főépítész javaslatára felkért személyek.

(4) A Tervtanács ülésér e meg kell hívni minden alkalommal a tervezőt és a kérelmezőt, továbbá a Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatban meghatározott szervek képviselőt.

(5) A Tervtanács ülését a beérkezett kérelmek településképi törvényben meghatározott ügyintézési határidejének figyelembevételével tartja.

64. § A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Polgármester adja ki.

65. § A Tervtanács működési költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja, melynek előirányzatát a költségvetése tartalmazza.

66. § Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács székhelyéről érkező tagjait tervtanácsi ülésenként 20 000 Ft, Baranya megyéből érkező tagjait 25 000 Ft, a megyén kívülről érkező tagjait 30 000 Ft tiszteletdíj, a szakbírálókat dokumentációnként 20 000 Ft szakértői díj illeti meg.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. § E rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

68-69. § * 

Dr. Páva Zsolt Dr. Lovász István
polgármester jegyző

1. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alatt álló objektumok jegyzéke

A B C D E F

1.

jegyzékszám

hrsz.

cím
beiktató önkormányzati rendelet száma
védelem kezdete

védett érték
2. HVEÉ - 001 16608 48-as tér 2. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (1929. neobarokk) tömeg, manzárdtetők, tartószerkezeti elemek,
építéskori homlokzati architektúra, homlokzati részletek és díszítmények,
történeti fragmentumok:
áttört műkő lépcsőmellvédek, első emeleti kovácsoltvas-korlátok,
műhelyszárny és annak vörösfenyő padlózata,
alagsori ablakok kovácsoltvas rácsai,
Egyetem utcai kőlábazatos, pillérekkel tagolt, acél rácsmezős kerítés,
udvari kémény építéskori kialakítása,
az Egyetem utcai tornatermi szárny nem képezi részét a védett értéknek
3. HVEÉ - 002 17232 Dr. Majorossy Imre utca 15. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. utcai épületszárny építéskori (1912.) tömege, tartószerkezeti elemei,
utcai homlokzatának nyílásrendje és homlokzati részletei, díszítményei,
történeti fragmentumok:
építéskori nyílászárók (bejárati kapu, ajtó, ablakok) osztásrendszere és anyaga, homlokzati rácsok
4. HVEÉ - 003 17454 Kossuth tér 1-3. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (1891.) tömeg, tartószerkezeti elemek,
alaprajzi struktúra,
homlokzati nyílásrend és utcai homlokzati díszítmények, részletek,
történeti fragmentumok:
építéskori nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
építéskori belső nyílászárók asztalosszerkezete és szerelvényei,
lépcsőház öntöttvas korlátai
5. HVEÉ - 006 17486 Munkácsy Mihály utca 13. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (19. század közepe) tömeg és tartószerkezeti elemek,
homlokzati nyílásrend és utcai homlokzati díszítmények, részletek,
történeti fragmentumok:
szoborfülkés, orsós lépcsőház,
történeti nyílászárók asztalosszerkezete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei,
bejárati kapuzat asztalosszerkezete, kovácsoltvas díszítményei és szerelvényei
6. HVEÉ - 007 17628 Anna utca 17. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (19. század közepe) tömeg és tartószerkezeti elemek,
homlokzati nyílásrend és utcai homlokzati díszítmények, részletek,
történeti fragmentumok:
lebegő lépcső szerkezeti kialakítása és korlátja,
történeti nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
7. HVEÉ - 010 18386 Apáca utca 12. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (1803. - 19. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
történeti alaprajzi struktúra,
építéskori (copf) homlokzati részletek,
utcai és udvari homlokzat történeti nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
építéskori belső nyílászárók (szárnyas ajtók) asztalosszerkezete és szerelvényei,
Zsolnay pirogránit tábla
8. HVEÉ - 011 18435 Szent István tér 4. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (19. század) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód a teljes ingatlanon,
utcai főszárny történeti alaprajzi struktúrája,
utcai építéskori (eklektikus) homlokzati részletek, díszítések,
történeti nyílásrend (főépület utcai és udvari homlokzatán),
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
9. HVEÉ - 014 17298 Király utca 27. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (barokk, majd 19. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (19. századi romantikus) homlokzati architektúra,
udvari homlokzatok barokk és 19. századi elemei,
utcai homlokzat övpárkánya,
történeti utcai emeleti nyílásrend,
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
lépcsőszerkezet és korlát
10. HVEÉ - 015 17429 Rákóczi út 55. 15/2005. (V. 5.) 2005. 05. 05. építéskori (19. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (historizáló - romantikus) homlokzati architektúra,
utcai homlokzat emeleti díszítményei,
történeti utcai és udvari nyílásrend,
történeti fragmentumok:
építéskori emeleti külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
kovácsoltvas zászlótartók
11. HVEÉ - 016 17537 Király utca 9. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. történetileg kialakult keretes beépítés,
építéskori (19. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek a fő- és mellékszárnyakon,
építéskori utcai emeleti homlokzati díszítmények,
utcai homlokzat emeleti nyílásrendje és udvari szárnyak nyílásrendje,
udvari szárnyak tégla-architektúrája,
történeti fragmentumok:
fachwerkes homlokzati részletek,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata és kialakítása,
balluszteres terasz korlát
12. HVEÉ - 018 17331 Király utca 38. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1871-74) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód,
kapuáthajtó kialakítása,
utcai és udvari homlokzatok történeti nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
építéskori, eklektikus utcai homlokzati részletek (párkánydíszek, armírozások, ablakkeretek, timpanonok, pilaszterek),
utcai és udvari homlokzatok történeti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
lépcsőszerkezet és korlát
13. HVEÉ - 019 17302 Király utca 37. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15. építéskori (19. századi - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
történeti alaprajzi struktúra,
utcai homlokzat építéskori (kora-eklektikus) nyílásrendje, részletei, díszítményei,
utcai homlokzat és udvari homlokzatok emeleti történeti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
földszinti fa portál szerkezete,
bejárati kapuzat asztalosszerkezete és rácsozata,
a melléképületek nem képezik részét a védett értéknek
14. HVEÉ - 020 17305 Király utca 43. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. századi - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
történeti alaprajzi struktúra,
építéskori homlokzati részletek,
utcai homlokzat történeti nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
utcai és udvari homlokzat történeti (19. századi) nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
földszinti fa portál szerkezete és kialakítása,
a melléképületek nem képezik részét a védett értéknek
15. HVEÉ - 021 17306 Király utca 45. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1878) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori, eklektikus homlokzati architektúra, díszítmények,
történeti utcai és udvari nyílásrend,
történeti fragmentumok:
kapualj és lépcsőház kialakítása, térformálása,
lépcsőszerkezet és korlát, lépcsőház díszítései,
utcai és udvari homlokzat történeti (19. századi) nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata
16. HVEÉ - 022 17248 Király utca 49. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
történeti alaprajzi struktúra,
történeti 19. századi utcai homlokzati architektúra elemei, díszítményei,
történeti nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat történeti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
kőkeretes kapuzat,
a melléképület nem képezi részét a védett értéknek
17. HVEÉ - 023 17247 Király utca 51. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (18. század második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek,
hézagosan zártsorú beépítési és telepítési mód (városfalhoz simuló félkeretes beépítés),
történeti alaprajzi struktúra,
építéskori 18. századi homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend megmaradt és feltárt elemei,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat barokk főpárkány képzése,
utcai homlokzat nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
utcai kapuzat barokk kőkerete kerékvetőkkel,
keleti homlokzat kőkeretes bejárata,
udvari homlokzat történeti nyílászáróinak osztásrendszere
18. HVEÉ - 024 16658/3 Király utca 57. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1848-50) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori, későklasszicista-koraeklektikus homlokzati architektúra, történeti utcai és udvari nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzati részletek, díszítmények,
utcai és udvari homlokzat történeti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
kapualj kialakítása és kőkerete,
kapualj és folyosó szegmensívei,
udvari árkádos, kétszintes faszerkezetes függőfolyosó kialakítása részleteiben és anyagában,
lépcsőház, lépcsőszerkezet és korlát,
a hátsó, földszintes melléképületek nem képezik részét a védett értéknek
19. HVEÉ - 025 17515 Király utca 4. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1906-07) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
történeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása,
építéskori (Schmidt Gyula által tervezett, Károlyi Emil és Schlauch Imre által kivitelezett) utcai homlokzati architektúra,
történeti utcai és udvari nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat díszítményei, párkányok, portálok, oromzatok,
utcai homlokzat építéskori nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
lépcsőszerkezet és korlát,
kapualj és lépcsőház belső díszítései,
függőfolyosós rendszer és kovácsoltvas mellvédkorlátai
20. HVEÉ - 026 17519 Király utca 10. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód,
építéskori (koraeklektikus) homlokzati architektúra, fő- és övpárkányok,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata, rajzolata,
Boltív közi átjáró kosárgörbe záródású kialakítása,
erkély és kovácsoltvas erkélykorlát
21. HVEÉ - 027 17521 Király utca 12. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1878) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód,
építéskori (Szánthó Antal által tervezett) eklektikus utcai és udvari homlokzati architektúra,
történeti utcai és udvari nyílásrend,
történeti fragmentumok:
Király utcai homlokzat díszítményei,
Király utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
udvari zárt konzolos, fa oldalfalú függőfolyosó szerkezetei, nyílászárói,
Boltív közre néző homlokzat kialakítása, nyílásrendszere,
Boltív közre néző homlokzat építéskori, nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
gyalogos kapualj kialakítása,
lépcsőház, lépcsőszerkezet és korlát
22. HVEÉ - 028 17525 Király utca 20. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra,
utcai homlokzat emeleti szintjének kialakítása és díszítményei,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
kapubejáró kőkeretes szerkezete kerékvetőkkel,
utcai és udvari homlokzat emeleti és lépcsőházi történeti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
lépcsőformák, kovácsoltvas korlátelemek,
a keleti oldalszárny nem képezi részét a védett értéknek
23. HVEÉ - 029 17526 Király utca 22. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat díszítményei, emeleti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
az utcai szárny udvari történeti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
udvari szárny kőkonzolos függőfolyosójának kialakítása és kovácsoltvas korlátja,
kapubejáró kialakítása,
lépcsőházi kovácsoltvas rácsos ajtó,
lépcső kovácsoltvas korlátja,
a földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek
24. HVEÉ - 030 17528 Király utca 24. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1913) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (Pilch Andor Gyula által tervezett, Károlyi Emil által kivitelezett) homlokzati architektúra,
történeti utcai és udvari nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzatok zárterkélyei és a két sarokerkély kialakítása,
utcai homlokzatok díszítményei és kovácsoltvas korlátjai,
utcai és udvari homlokzatok történeti nyílászáróinak osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, lépcsőházi ablakok,
utcai homlokzaton kialakított kút,
udvari homlokzat vaskorlátai,
lépcsőház szerkezeti kialakítása, kőlépcső fokai és kovácsoltvas korlátai,
közösségi terekben lévő történeti belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei, terrazzo burkolatok
25. HVEÉ - 032 17336 Király utca 28. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele - 1859 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (koraeklektikus) homlokzati architektúra,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti sávjának díszítményei,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
belső udvari homlokzatok nyílásrendje és építéskori nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
udvari függőfolyosó szerkezetei,
kapualj és lépcsőház kialakítása,
utcai és udvari bejárati kapu osztásrendje, anyaghasználata és építéskori vasrácsai,
kőlépcső és korlátszerkezete,
faragottkő csatorna elem az udvaron,
belső közösségi térbe nyíló építéskori nyílászárók (belső ablakok) osztásrendje, anyaghasználata
26. HVEÉ - 033 17335/1
17335/2
Király utca 30. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra,
utcai homlokzat történeti nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
emeleti díszítményei (övpárkány, ablakszoknyák és -keretelések, szemöldök-, osztó- és főpárkány),
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata,
belső udvari homlokzatok nyílásrendje és építéskori nyílászáróinak osztásrendszere, anyaghasználata
27. HVEÉ - 035 17330 Király utca 40. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele - 1859 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (klasszicizáló-koraeklektikus) homlokzati architektúra, történeti utcai és udvari nyílásrend,
történeti fragmentumok:
kőkonzolos függőfolyosó és kovácsoltvas korlátja az udvar felé,
kapualj boltozott belső tere,
a függőfolyosós résztől délre eső szárny kivételével az udvari homlokzatok nyílásrendje és hatszemes ablakainak osztásrendszere, anyaghasználata, az oldalszárny déli toldása nem képezi részét a védett értéknek
28. HVEÉ - 037 17309/1 Király utca 48. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód,
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti sávjának kialakítása és díszítményei,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere
29. HVEÉ - 038 16648 Király utca 52. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század második fele - 1881 utáni) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (Pfeifer József tervei alapján megépített későeklektikus) homlokzati architektúra,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcafronti épület utcai homlokzatának kialakítása és díszítményei,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere,
kapuzat osztásrendszere és rajzolata,
belső homlokzatok építéskori nyílászáróinak osztásrendszere,
lépcsőház kialakítása,kovácsoltvas korlátelemek,
a földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek
30. HVEÉ - 039 16647 Király utca 54. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. utcai főépület építéskori (19. század első fele - 1865 előtti) tömege és tartószerkezeti elemei,
utcai főépület építéskori (koraeklektikus) homlokzati architektúra elemei,
utcai homlokzat történeti emeleti nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat főpárkány kialakítása és tagozatai,
kapualj szerkezeti kialakítása kőkerettel és kerékvetővel,
a földszintes udvari épületek nem képezik részét a védett értéknek
31. HVEÉ - 040 16644 Király utca 56. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (koraeklektikus) homlokzati architektúra és díszítmények,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak és kapuzatának osztásrendszere,
a 20. században épült udvari épületek nem képezik részét a védett értéknek
32. HVEÉ - 042 16641 Király utca 62. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. utcai épületszárny építéskori (19. századi) tömege és tartószerkezeti elemei,
építéskori (19. századi) utcai homlokzati architektúra,
történeti utcai emeleti nyílásrend, utcai főpárkány,
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
kovácsoltvas lépcsőkorlát
33. HVEÉ - 043 16640 Király utca 64. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század második fele - 1881 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
tetőszerkezet kialakítása és nyílásai,
beépítési és telepítési mód,
építéskori (későeklektikus) homlokzati architektúra,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat díszítményei,
utcai homlokzat emeleti nyílásrendje, emeleti nyílászáróinak osztásrendszere
34. HVEÉ - 044 18642 Ferencesek utcája 1. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (20. század első fele - 1926 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód,
építéskori (későeklektikus) homlokzati architektúra,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat díszítményei, főpárkány,
utcai homlokzat emeleti nyílásrendje,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere,
lépcsőház kialakítása,
lépcső kovácsoltvas elemei
35. HVEÉ - 045 18646 Ferencesek utcája 9. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század - 1861 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (koraeklektikus) homlokzati architektúra,
utcai homlokzat történeti nyílásrendje és díszítményei,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere,
kapuáthajtó formája és szerkezeti kialakítása,
a földszintes udvari épületek nem képezik részét a védett értéknek
36. HVEÉ - 047 18649 Ferencesek utcája 15. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. főépület utcai és udvari szárnyainak építéskori (19. század) tömege és tartószerkezeti elemei,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori homlokzati architektúra elemei,
a melléképületek nem képezik részét a védett értéknek
37. HVEÉ - 048 18651 Ferencesek utcája 19. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. utcai főépület építéskori (19. század második fele - 1900 előtti) tömege és tartószerkezeti elemei,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
utcai főépület építéskori (eklektikus) homlokzati architektúrájának elemei,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti sávjának díszítményei,
lépcsőház kialakítása és kovácsoltvas korlátelemek
38. HVEÉ - 049 18653 Ferencesek utcája 23. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1900 k.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (későeklektikus) homlokzati architektúra elemei,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat főpárkányzata és díszítményei,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere és rajzolata,
utcai kapuzat osztásrendszere és rajzolata,
lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas korlátelemek,
a földszintes udvari épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek
39. HVEÉ - 050 18656 Ferencesek utcája 29. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. utcafronti épület építéskori (19. századi) tömege és tartószerkezeti elemei,
építéskori (19. századi) utcai homlokzati architektúra és földszinti faszerkezetű portálépítmény,
történeti utcai nyílásrend és vakolatdíszek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
bejárati ajtó asztalosszerkezete, rácsozata és szerelvényei,
pinceajtó kőkerete
40. HVEÉ - 052 18476/2 Ferencesek utcája 2. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1897.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (1897. Schlauch Imre által tervezett) utcai homlokzati architektúra és történeti utcai nyílásrend,
építéskori utcai vakolatdíszek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
kovácsoltvas homlokzati konzol
41. HVEÉ - 053 18471 Ferencesek utcája 8. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század első fele- 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek az utcai és udvari többszintes épületszárnyakban,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (koraeklektikus) homlokzati architektúra elemei,
utcai homlokzat történeti nyílásrendje és történeti díszítményei,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere,
lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas korlátelemek,
az udvari földszintes épületszárny nem képezi részét a védett értéknek
42. HVEÉ - 054 18462/2 Ferencesek utcája 18. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század második fele - 1880 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra elemei,
utcai homlokzat történeti emeleti nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat díszítményei,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere,
kapubejáró szerkezeti kialakítása,
lépcsőház kialakítása,
kovácsoltvas korlátelemek,
a melléképületek nem képezik részét a védett értéknek
43. HVEÉ - 055 18453 Ferencesek utcája 26. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. utcafronti épületszárny építéskori (19. század második fele - 1888 előtti) tömege és tartószerkezeti elemei,
beépítési és telepítési mód (kialakult zártsorúság),
építéskori (későeklektikus) homlokzati architektúra elemei,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat főpárkányzata,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere és megjelenése,
a udvari épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek
44. HVEÉ - 056 18450 Ferencesek utcája 32. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század második fele - 1868 körüli) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra elemei,
történeti fragmentumok:
kovácsoltvas elemek (előtető, cégértartó),
az udvari épületszárny nem képezi részét a védett értéknek
45. HVEÉ - 057 18448 Ferencesek utcája 34. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. század - 1865 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat főpárkányzata és díszítményei,
kapuáthajtó kialakítása és kőkerete,
kapuzat asztalosszerkezete és szerelvényei,
az udvari épületszárny és melléképületek nem képezik részét a védett értéknek
46. HVEÉ - 058 18448 Ferencesek utcája 36. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (19. századi - 1877 előtti) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (eklektikus) homlokzati architektúra,
történeti utcai nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat díszítményei,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere,
udvari szárny konzolos függőfolyosója,
udvari szárny lépcsője,
a melléképület nem képezi részét a védett értéknek
47. HVEÉ - 059 18446 Ferencesek utcája 38. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1882.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (1882. Szánthó Antal által tervezett) utcai homlokzati architektúra, vakolatdíszek és történeti utcai nyílásrend,
nyugati udvari szárny tömege, homlokzata, nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
48. HVEÉ - 065 52106/1 Alsó-Makár dűlő 40. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (1926.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti alaprajzi struktúra,
építéskori utcai és kerti homlokzati architektúra és nyílásrend,
veranda kialakítása,
történeti fragmentumok:
látszó tégla felületek,
lombfűrészes és faragott faszerkezetű homlokzati díszek, apácarács,
építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata és megjelenése,
kovácsoltvas rácsok és elemek,
építéskori belső burkolatok
49. HVEÉ - 068 35314/9 Piroska utca 12. 1/2007. (II. 15.) 2007. 02. 15. építéskori (századforduló) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti alaprajzi struktúra,
építéskori homlokzati architektúra és nyílásrend,
történeti fragmentumok:
homlokzati kerámia díszek és látszó tégla felületek,
homlokzati vakolatdíszek,
homlokzati terméskő felületek,
faragott faszerkezetek,
építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, díszítései, szerelvényei és üvegezési módja,
kovácsoltvas ablakrácsok és elemek,
kőkorlát és bejárati kő előlépcső,
építéskori árnyékoló szerkezetek,
építéskori meglévő belső burkolatok, stukkók
50. HVEÉ - 069 17538 Király utca 7. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15. fő- és mellékszárnyak építéskori (19. századi - 1865 előtti) tömege és tartószerkezeti elemei,
építéskori 19. századi homlokzati architektúra,
történeti utcai emeleti nyílásrend és díszítmények,
udvari szárnyak nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere,
lépcsőház kialakítása és lépcsőkorlát elemei
51. HVEÉ - 071 18645 Ferencesek utcája 7. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15. utcai szárny építéskori (1895.) tömege és tartószerkezeti elemei,
történeti alaprajzi struktúra, belső szerkezeti rendszer,
utcai szárny történeti emeleti nyílásrendje és történeti homlokzati részletei,
kapualj kialakítása és díszítményei,
történeti fragmentumok:
történeti nyílászárók osztásrendszere és anyaghasználata,
kapualjból nyíló háromkarú, kovácsoltvas korlátú, függőlépcsős lépcsőház formájában, szerkezetében és anyagában,
az iroda céljára átalakított belső tér (kivéve lépcsőház) kialakítása nem része a védett értéknek
52. HVEÉ - 072 18634/1 Ferencesek utcája 11. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15. építéskori (1882.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti alaprajzi struktúra, belső szerkezeti rendszer,
építéskori (historizáló) homlokzati architektúra, történeti nyílásrend, történeti homlokzati díszítések és részletek,
történeti fragmentumok:
építéskori nyílászárók mérete, osztásrendszere,
az átalakított belső tér kialakítása nem része a védett értéknek
53. HVEÉ - 073 17535 Király utca 13. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15. építéskori (1895.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső terek és térkapcsolatok,
építéskori (Schlauch Imre által tervezett) Király utcai homlokzati architektúra,
Király utcai történeti nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai eredeti vakolatdíszek, homlokzati elemek,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
54. HVEÉ - 074 17507 Király utca 14. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15. építéskori (1894.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti alaprajzi struktúra, belső szerkezeti rendszer,
építéskori (historizáló-eklektikus) homlokzati architektúra, történeti nyílásrend, történeti homlokzati díszítések és részletek,
történeti fragmentumok:
történeti nyílászárók mérete, osztásrendszere, típusa és anyaghasználata,
kovácsoltvas erkélyrácsok és korlátok,
a lapostetős csatlakozó épületszárny nem része a védett értéknek
55. HVEÉ - 075 17523 Király utca 16. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15. építéskori (1894.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (historizáló-eklektikus) homlokzati architektúra, történeti nyílásrend és történeti homlokzati díszítések minden részlettel,
építéskori alaprajzi struktúra, belső szerkezeti rendszer, belső terek és térkapcsolatok,
építéskori belső falnézetek,
történeti fragmentumok:
belső burkolatok, korlátok és díszítések,
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, díszítései és anyaghasználata,
történeti berendezések, kiegészítő tárgyak,
történeti külső és belső kovácsoltvas és faragottkő elemek,
történeti külső burkolatok
56. HVEÉ - 080 4597 Barbakán tér 3. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. tömeg és tartószerkezeti elemek,
telepítési mód, közlekedő és feltáró rendszer,
alaprajzi struktúra,
homlokzatok architektúrája és nyílásrendje,
homlokzati felületek anyaghasználata,
külső és belső nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata,
korlátok
57. HVEÉ - 081 4600 Barbakán tér 5-6. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. tömeg és tartószerkezeti elemek,
telepítési mód, közlekedő és feltáró rendszer,
alaprajzi struktúra,
homlokzatok architektúrája és nyílásrendje,
homlokzati felületek anyaghasználata,
külső és belső nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata,
korlátok
58. HVEÉ - 082 41745/1 Buzsáki Imre u. 10. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. főépület építéskori (19. sz. második fele) tömege és tartószerkezeti elemei, tetőfelépítmények,
főépület utcai homlokzatának építéskori architektúrájának elemei, történeti nyílásrendje és történeti homlokzati elemei,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei, utcai homlokzaton lévő emléktábla,
a lapostetős udvari csatlakozó épületszárny nem része a védett értéknek
59. HVEÉ - 083 41768 Buzsáki Imre u. 11. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (19. sz. második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek, tetőfelépítmények,
utcai homlokzat építéskori architektúrájának elemei, történeti nyílásrendje és történeti homlokzati elemei,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei
60. HVEÉ - 084 41766 Buzsáki Imre u. 7. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (19. sz. második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek, tetőfelépítmények,
utcai homlokzat építéskori architektúrájának elemei, történeti nyílásrendje és történeti homlokzati elemei,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei
61. HVEÉ - 085 17310 Felsőmalom u. 2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (19. és 20. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
beépítési és telepítési mód (zártsorúság),
építéskori (19. és 20. századi) homlokzati architektúra elemei,
történeti utcai nyílásrend,
épületlakatos munkák
62. HVEÉ - 086 18336 Hunyadi u. 11. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (1934.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső terek és térkapcsolatok,
építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai homlokzati architektúra, történeti utcai és udvari nyílásrend,
utcai homlokzati részletek és díszítmények (nyíláskeretezések, párkányok),
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
kőlábazat és kerítés
63. HVEÉ - 088 44534 István akna 12. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (19. sz. második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek, tetőfelépítmények,
építéskori utcai homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és történeti homlokzati elemek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei,
tetőtéri szint padlójának lapburkolata
64. HVEÉ - 089 44538 István akna 6. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (19. sz. második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek, tetőfelépítmények,
építéskori utcai homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és történeti homlokzati elemek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei
65. HVEÉ - 090 44537 István akna 8. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (19. sz. második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek, tetőfelépítmények,
építéskori utcai homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és történeti homlokzati elemek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei
66. HVEÉ - 091 44532 István akna 14. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (19. sz. második fele) tömeg és tartószerkezeti elemek, tetőfelépítmények,
építéskori utcai homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és történeti homlokzati elemek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók mérete, osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei
67. HVEÉ - 092 18495 Irgalmasok u. 2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (1884.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása,
építéskori (Gianone Ágoston által tervezett) utcai homlokzati architektúra, történeti utcai és udvari nyílásrend,
utcai eklektikus homlokzati részletek és díszítmények,
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
vaskorlátok,
tetőfelépítmények, díszmű-bádogozás építéskori elemei
68. HVEÉ - 093 17455 Irgalmasok u. 3. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult keretes beépítés,
fő- és mellékszárnyak építéskori (20. század első fele) tömege és tartószerkezeti elemei,
építéskori 20. századi homlokzati architektúra elemei,
történeti utcai emeleti nyílásrend, udvari homlokzatok nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere és megjelenése,
udvari kőkonzolos függőfolyósok és korlátelemeik,
lépcsőház kialakítása és kovácsoltvas lépcsőkorlát elemek
69. HVEÉ - 094 18497 Irgalmasok u. 6. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. utcai főépület építéskori (1898.) tömege és tartószerkezeti elemei,
történeti belső terei és térkapcsolatai,
építéskori (Schneider Manó - Fülöp János által tervezett) utcai homlokzati architektúra, történeti utcai nyílásrend,
utcai eklektikus homlokzati díszek,
utcai főépület történeti fragmentumai:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
bejárati kapu asztalosszerkezete és szerelvényei
70. HVEÉ - 095 18498 Irgalmasok u. 8. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. főépület építéskori (1889-1891) tömege és tartószerkezeti elemei,
építéskori 19. századi (későeklektikus) homlokzati architektúra elemei,
történeti utcai emeleti nyílásrend,
történeti fragmentumok:
közbenső osztópárkány és emeleti szint díszítményei az utcai homlokzaton,
utcai homlokzat emeleti nyílászáróinak osztásrendszere
71. HVEÉ - 096 18499 Irgalmasok u. sarok, Teréz u. 2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult keretes beépítés,
építéskori (19. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori 19. századi (eklektikus, historizáló) homlokzati architektúra,
történeti utcai emeleti nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai emeleti homlokzati díszítmények, részletképzések,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
72. HVEÉ - 097 18526 Irgalmasok u. 20. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori (19. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori 19. századi (eklektikus, historizáló) homlokzati architektúra,
történeti utcai emeleti nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai emeleti homlokzati díszítmények, részletképzések,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
73. HVEÉ - 098 18549/2 Irgalmasok u. sarok és
Rákóczi út 39/d.
33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori (eklektikus, historizáló) homlokzati architektúra,
történeti fragmentumok:
történeti utcai emeleti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti részletképzések (különösen az erkélyek mellvédjeinek formaképzése és anyaghasználata a részletképzésekkel),
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
lépcsőház kialakítása és részletképzései
74. HVEÉ - 099 18605 Jókai u. 4. és Zrínyi u. 1. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (1912.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása,
építéskori (Kollár Ferenc által tervezett) utcai homlokzati architektúra,
történeti utcai és udvari nyílásrend,
utcai eredeti eklektikus homlokzati díszek, részletek (árkádíves kőloggia, konzolok, oromfalak, keretezések, párkányok),
történeti fragmentumok:
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
kovácsoltvas korlátok (erkélyeknél, lépcsőnél),
tetőfelépítmények (saroktorony), díszmű-bádogozás építéskori elemei,
Zrínyi utcai kapuzat asztalosszerkezete és szerelvényei
75. HVEÉ - 100 17601 József u. 17/1. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (1913.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása,
építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai homlokzati architektúra,
történeti utcai és udvari nyílásrend,
építéskori utcai eklektikus homlokzati díszek, részletek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei,
utcai bejárati kapuzat asztalosszerkezete, rácsozata és szerelvényei,
kovácsoltvas lépcsőkorlát
76. HVEÉ - 101 17602 József u. 17/2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (1913.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása,
építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai homlokzati architektúra, történeti utcai és udvari nyílásrend,
építéskori utcai eklektikus homlokzati díszek, részletek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei,
utcai bejárati kapuzat asztalosszerkezete, rácsozata és szerelvényei,
kovácsoltvas lépcsőkorlát
77. HVEÉ - 102 17603 József u. 19. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (1913.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása,
építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai homlokzati architektúra, történeti utcai és udvari nyílásrend,
építéskori utcai eklektikus homlokzati díszek, részletek,
történeti fragmentumok:
építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei,
utcai bejárati kapuzat asztalosszerkezete, rácsozata és szerelvényei,
kovácsoltvas lépcsőkorlát és zászlótartók
78. HVEÉ - 103 17218 József u. 40. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (19. század elejei és a 20. század első felében átépített) tömeg
és tartószerkezeti elemek,
történeti utcai nyílásrend (íves záródású kerítéskapu),
tömör kerítésfallal képzett hézagosan zártsorú utcai térfal
79. HVEÉ - 104 17217 József u. 42. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (19. századi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történetileg kiépült utcai homlokzati architektúra és nyílásrend,
tömör kerítésfallal és íves záródású kerítéskapuval képzett hézagosan zártsorú utcai térfal,
történeti fragmentumok:
építéskori külső ablakok (pallótokos, hatszemes) osztásrendszere és fa anyaghasználata,
nyíláskeretezések, zárópárkány,
építéskori ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei
80. HVEÉ - 105 17209 József u. 39. és
Kis-Flórián u. sarok
33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (1914-ben kiépült) tömeg és tartószerkezeti elemek,
1914-re kiépült utcai homlokzati architektúra és nyílásrend,
történeti fragmentumok:
építéskori (utcai: kapcsolt gerébtokos, udvari: pallótokos) ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
nyíláskeretezések, könyöklő és zárópárkány, lizénák, pártázatos oromzatok, kőlábazat,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei
81. HVEÉ - 106 41790 Karancs u. 12. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori szabadonálló beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések, spalettás ablakok,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, kialakítása
82. HVEÉ - 107 41774 Karancs u. 7/1;/2;/3;/4 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori szabadonálló beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések, spalettás ablakok,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, kialakítása
83. HVEÉ - 108 41788/1 Karancs u. 8/1;/2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori szabadonálló beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések, spalettás ablakok,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, kialakítása
84. HVEÉ - 109 17548 Mária u. 6. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (1905-ben kiépült) tömeg és tartószerkezeti elemek,
1905-re kiépült utcai homlokzati architektúra, nyílásrend,
utcai homlokzati díszítmények (nyíláskeretezések, könyöklő-, öv- és zárópárkány, lizénák, vakolatsávozás),
udvari homlokzat történeti nyílásrendje,
közösségi belső terek és térkapcsolatok, ívelt karú lépcsőház kialakítása,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori kovácsoltvas lépcsőkorlátok, mellvédek, rácsok,
kőlépcsők,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei, rácsozata (bejárati kapu)
85. HVEÉ - 110 17549 Mária u. 8. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (1905-ben kiépült) tömeg és tartószerkezeti elemek,
1905-re kiépült utcai homlokzati architektúra és nyílásrend,
utcai homlokzati díszítmények (nyíláskeretezések, könyöklő-, szemöldök- és hullámzó övpárkány, zárópárkány, vakolatsávozás és vakolattükrök),
utcai főszárny és keleti szárny udvari homlokzatának nyílásrendje,
közösségi belső terek és térkapcsolatok, ívelt karú lépcsőház kialakítása,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori kovácsoltvas lépcsőkorlátok, függőfolyosói mellvédek és rácsok,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei, rácsozata (bejárati kapu),
az 1937. évben épült nyugati mellékszárny nem képezi részét a védett értéknek
86. HVEÉ - 111 17554 Mária u. 16/1. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. utcai homlokzati architektúra, díszítmények, nyílásrend,
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei, rácsozata (bejárati kapu),
az udvari kisebb toldalékok nem képezik részét a védett értéknek
87. HVEÉ- 116 17201 Mária u. 41. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. utcai homlokzati architektúra, díszítmények, nyílásrend,
az udvari kisebb toldalék szárny nem képezi részét a védett értéknek
88. HVEÉ - 117 17202 Mária u. 43. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (19-20. századfordulós) tömeg és tartószerkezeti elemek,
teljes utcai homlokzati architektúra, nyílásrend, eklektikus díszítmények,
utcai szárny udvari homlokzatának és udvari szárnyak homlokzatainak nyílásrendje,
közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori kovácsoltvas lépcsőkorlátok, rácsok, zászlótartók,
lépcsőház és kapualj belső díszítései, falburkolatai,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete, szerelvényei, rácsozata (bejárati kapu),
a földszintes mellékszárny nem képezi részét a védett értéknek
89. HVEÉ - 118 17592 Megye u. 2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (18. században épült) tömeg és tartószerkezeti elemek,
utcai homlokzatok történeti nyílásrendje,
történeti ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
történeti külső és belső ajtók szerelvényeikkel, rácsokkal (bejárati kapu),
az udvari toldalék nem képezi részét a védett értéknek
90. HVEÉ -119 17618 Megye u. 6. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (18. században épült) tömeg és tartószerkezeti elemek,
utcai homlokzat történeti nyílásrendje,
történeti ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
történeti külső és belső ajtók szerelvényeikkel, rácsokkal (bejárati kapu)
91. HVEÉ - 120 17256 Nagy-Flórián u. 14. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (19. század végi - 1872.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
utcai homlokzat nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori kovácsoltvas pincerács,
építéskori bejárati kapu asztalosszerkezete és szerelvényei, rácsozata,
a földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek
92. HVEÉ - 121 17259 Nagy-Flórián u. 18. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti (19. század végi) tömeg és tartószerkezeti elemek,
teljes utcai romantikus homlokzati architektúra, nyílásrend és díszítmények,
udvari homlokzatok nyílásrendje,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori kovácsoltvas ablakrácsok, elemek,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete, szerelvényei,
bejárati kapuk asztalosszerkezete és szerelvényei
93. HVEÉ - 122 18845/1-2 Szabadság út 27. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori (Schlauch Imre - 1899.) tömeg és tartószerkezeti elemek,
teljes utcai és kerti homlokzati architektúra, nyílásrend, díszítmények,
belső terek és térkapcsolatok,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori kovácsoltvas rácsok és elemek, lépcsőkorlát,
díszműbádogozás elemei, csúcsdíszek,
homlokzati acélszerkezetek,
faragott, lombfűrészes faszerkezetek,
építéskori külső és belső ajtók, kapuk asztalosszerkezete szerelvényeikkel, rácsokkal,
lépcsőház szerkezetei,
kerítés és kerítéskapu, kő lábazat, vaskerítés
94. HVEÉ - 123 18843 Kaffka Margit u. 3. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori, Schlauch Imre által 1899-ben tervezett tömeg
és tartószerkezeti elemek,
építéskori belső terek és térkapcsolatok,
építéskori, Schlauch Imre által tervezett teljes utcai és kerti homlokzati architektúra, homlokzati vakolatdíszek, nyílásrend, anyaghasználat,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati felületképzések (tégla, terméskő),
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori faragott faszerkezetek
95. HVEÉ - 124 18859 Szabadság út 31. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori, Schlauch Imre által 1899-ben tervezett tömeg
és tartószerkezeti elemek,
építéskori belső terek és térkapcsolatok,
építéskori, Schlauch Imre által tervezett teljes utcai és kerti homlokzati architektúra, homlokzati vakolatdíszek, nyílásrend, anyaghasználat,
történeti fragmentumok:
homlokzati felületképzések (tégla, terméskő),
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori faragott, lombfűrészes faszerkezetek,
pártázatos toronylezárás, korlát,
belső lépcsőház szerkezetei és kovácsoltvas lépcsőkorlátja,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezetei és szerelvényei
96. HVEÉ - 125 18852 Gizella u. 4. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori, Schlauch Imre által 1899-ben tervezett tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső terek és térkapcsolatok,
építéskori, Schlauch Imre által tervezett teljes utcai és kerti homlokzati architektúra, nyílásrend, anyaghasználat
történeti fragmentumok:
homlokzati vakolat- és tégladíszek,
homlokzati felületképzések (tégla-armírozás és terméskő),
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori faragott, lombfűrészes faszerkezetek,
építéskori díszműbádogos szerkezetek, csúcsdíszek,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezetei és szerelvényei,
kovácsoltvas elemek, kerítés
97. HVEÉ - 126 18851 Gizella u 2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori, Schlauch Imre által 1899-ben tervezett tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső terek és térkapcsolatok,
építéskori, Schlauch Imre által tervezett teljes utcai és kerti homlokzati architektúra, nyílásrend és anyaghasználat,
történeti fragmentumok:
homlokzati vakolat- és tégladíszek,
homlokzati felületképzések (tégla, terméskő),
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori faragott faszerkezetek,
építéskori díszműbádogos szerkezetek, csúcsdíszek,
építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezetei és szerelvényei,
kovácsoltvas ablakrácsok, elemek, kerítés
98. HVEÉ - 127 18849 Móricz Zsigmond u. 1. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori, Schlauch Imre által 1899-ben tervezett tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső terek és térkapcsolatok,
építéskori, Schlauch Imre által tervezett teljes utcai és kerti homlokzati architektúra, nyílásrend, anyaghasználat,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok osztásrendszere, fa anyaghasználata,
építéskori faragott faszerkezetek, bejárati előtető,
lábazati felületképzés (tégla, terméskő),
építéskori külső (bejárati kapu) és belső ajtók szerelvényeikkel,
kovácsoltvas belső lépcsőkorlát, kerítés
99. HVEÉ - 128 17194 Szent Mór u. 4. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. hézagosan zártsorú beépítés a tömör falú kerítéssel,
építéskori, Pilch Andor által 1912-ben tervezett tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső terek és térkapcsolatok,
építéskori, Pilch Andor által tervezett teljes utcai homlokzati architektúra, anyaghasználat és nyílásrend,
történeti fragmentumok:
vakolatdíszek, terméskő lábazat,
építéskori ablakok osztásrendszere, anyaghasználata,
ablakkönyöklőknél lévő kovácsoltvas virágtartók,
tetőn lévő álló szellőzőablakok
100. HVEÉ - 130 6013 Mecsek-szentkúti harangláb 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történeti 19. századi tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti belső téralakítás,
történeti homlokzati architektúra, nyílásrend, anyaghasználat,
történeti fragmentumok:
szoborfülkék,
falazott oltár és padka,
építéskori vasrácsok,
forrástérbe vezető vasajtók,
toronycsúcson lévő vaskereszt,
„SZENT-KÚT” feliratú kőtábla,
harang és harangbak, lejáró lépcső,
öntöttvas csorgó
101. HVEÉ - 131 332 Huszár u. 2. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. tömeg,
szerkezeti rendszer elemei,
homlokzati arányok,
eredeti nyílásrend és nyílástengelyek
102. HVEÉ - 132 533/2 Dr. Veress Endre u. 5.
(A és B)
33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. tömeg,
szerkezeti rendszer elemei,
homlokzatok nyílásrendszere,
lépcsőház kialakítása
103. HVEÉ - 133 3085 Batsányi u. 10. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori szabadonálló beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések, spaletták,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata
104. HVEÉ - 144 18465 Apáca u. 11. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. építéskori zártsorú beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti részletképzések (lábazatképzés, övpárkány, zárópárkány részletei, homlokzati díszek, lizénák),
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata és szerelvényei,
bejárati ajtó asztalosszerkezete és szerelvényei
105. HVEÉ - 145 40345 Felsővámház u. 31. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. építéskori, 1908-ban megépült tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti alaprajzi struktúra, belső terek és térkapcsolatok
építéskori, 1908-ban megépült teljes utcai homlokzati architektúra, nyílásrend és anyaghasználat,
történeti fragmentumok:
utcai homlokzat vakolatdíszei,
építéskori ablakok, ajtók osztásrendszere, anyaghasználata,
udvari lombfűrészes ereszkialakítás,
építéskori külső és belső faajtók és szerelvényeik,
építéskori Zsolnay-cserépkályha
106. HVEÉ - 146 17597 József u. 9-11. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. építéskori zártsorú beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések, díszítmények,
lábazatkialakítás,
lépcsőház kialakítása,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere és anyaghasználata
107. HVEÉ - 147 17393 Munkácsy Mihály u. 18. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. építéskori beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések, lábazatkialakítás,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere és anyaghasználata,
kapu asztalosszerkezete és szerelvényei
108. HVEÉ - 148 17362 Perczel Miklós u. 26. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. építéskori beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések, díszítmények,
lábazatkialakítás,
építéskori külső nyílászárók anyaghasználata, profil- és osztásrendszere, részletképzései,
kapu asztalosszerkezete és szerelvényei
109. HVEÉ - 150 17421 Rákóczi út 61. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori (szecessziós) homlokzati architektúra,
építéskori nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések és díszítmények,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
részletképzései, profilrendszere, profilméretei
110. HVEÉ - 151 17418 Rákóczi út 63. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. építéskori, 1933-ra kiépült (tervező: Kállay Emil) tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti alaprajzi struktúra, közösségi belső terek és térkapcsolatok,
építéskori, 1933-ra kiépült teljes utcai homlokzati architektúra, vakolatdíszek, nyílásrend, anyaghasználat,
történeti udvari nyílásrend és üvegezett függönyfal,
történeti fragmentumok:
építéskori ablakok, ajtók osztásrendszere, anyaghasználata, építéskori külső és belső faajtók asztalosszerkezete és szerelvényeik,
lépcsőház kialakítása és szerkezete, korlátja,
lépcsőház és közösségi terek terrazzo burkolata
111. HVEÉ - 152 18428 Szent István tér 5. 47/2010. (XII. 20.) 2010. 12. 20. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
építéskori (neoreneszánsz) homlokzati architektúra,
építéskori nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések és díszítmények,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
részletképzései, profilrendszere, profilméretei
112. HVEI - M/2 18472 Ferencesek u. 6. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
eklektikus, historizáló homlokzati architektúra,
történeti utcai emeleti nyílásrend,
történeti fragmentumok:
utcai emeleti homlokzati díszítmények, részletképzések
113. HVEI - M/3 18524/1 Irgalmasok u. 16. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori, historizáló homlokzati architektúra az utcai és udvari szárny homlokzatain,
történeti utcai emeleti és udvari nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti részletképzések (homlokzati díszek, kovácsoltvas kerékvető),
építéskori lépcsőház kialakítása és részletképzései, kovácsoltvas korlát,
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, profilrendszere,
bejárati kapuzat asztalosszerkezete és szerelvényei
114. HVEI - M/4 18559/1 Jókai Mór u. 10. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. beépítés és telepítés módja,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori eklektikus homlokzati architektúra,
építéskori homlokzati anyaghasználat a tetőfedés anyag- és színhasználatával együtt
történeti homlokzati nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések és díszítmények,
külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
bejárati ajtók asztalosszerkezete, részletképzései és szerelvényei
115. HVEI - M/5 4060/1 József A. u. - Petőfi u. sarok 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések (lizénák, osztópárkányok),
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata,
építéskori bejárati kapu asztalosszerkezete és szerelvényei
116. HVEI - M/8 16690 Király u. 69. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori historizáló homlokzati architektúra,
történeti utcai emeleti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletek (díszítmények, öntöttvas erkély),
építéskori külső emeleti nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, profilrendszere, kialakítása és szerelvényei
117. HVEI - M/9 16692 Király u. 71. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori historizáló homlokzati architektúra,
történeti utca nyílásrend, és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
homlokzati részletképzések (díszítmények, öntöttvas erkély),
építéskori külső emeleti nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, profilrendszere, kialakítása és szerelvényei
118. HVEI - M/10 16694 Király u. 73. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. történetileg kialakult zártsorú beépítés,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskorabeli, kései historizáló homlokzati architektúra,
történeti utcai, emeleti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések (díszítmények, öntöttvas erkély, kovácsoltvas rácsok),
építéskori külső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, profilrendszere, kialakítása és szerelvényei
119. HVEI - M/14 17361 Perczel u. 28. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. építéskori hézagosan zártsorú beépítési és telepítési mód,
építéskori tömeg és tartószerkezeti elemek,
történeti térstruktúra,
építéskori homlokzati architektúra,
történeti nyílásrend és nyílástengelyek,
történeti fragmentumok:
történeti homlokzati részletképzések (nyíláskeretek, párkány, díszítmények),
építéskori külső nyílászárók anyaghasználata és osztásrendszere
120. HVEI - M/15 18482 Széchenyi tér - Hunyadi szobor 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15. szobor egésze,
térbeli pozíciója, eredeti elhelyezése
121. *  HVEÉ-153 1699/1 Pécs, Kovács Béla u. 33. ../2019. (V....) 2019.05..... Az utcai „L” alakú főszárny:
- telepítési módja,
- tömege,
- alagsorban és pincében lévő poroszsüveg födém szerkezete,
- udvari árkádíves veranda,
- utcai homlokzat alagsori nyílásrendje és nyílászáróinak szerkezete,
- történeti fragmentumok:
utcai homlokzat főpárkányzata, felső osztópárkányzata, padlásszellőzői, lizénás és stukkós díszítményei,
lakószobák patronált, ornamentális, vonalazott díszítőfestései.
Az udvari gazdasági épület nem képezi részét a védett értéknek.

2. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke

1. RÉGI KERTVÁROS

A B
1. Megnevezés Jegyzékszám
2. Régi kertváros HVT - 001
3. Beiktató rendelet száma Védelem kezdete
4. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15.
5. Védett érték
6. - a területen található épületek jellemző telepítési módja,
- a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete
7. Területi lehatárolás
8.

2. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET TERÜLETE

A B
1. Megnevezés Jegyzékszám
2. Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területe HVT - 002
3. Beiktató rendelet száma Védelem kezdete
4. 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15.
5. Védett érték
6. - a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt,
- a Szent Miklósi présház telepítési módja,
- a Mária pince épületének (kutatóintézet főépülete) telepítési módja,
- építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik
7. Területi lehatárolás
8.

3. RÓKUS-DOMB ÉS KÖRNYÉKE

A B
1 Megnevezés Jegyzékszám
2 Rókus-domb és környéke HVT - 003
3 Beiktató rendelet száma Védelem kezdete
4 37/2006. (XII. 15.) 2006. 12. 15.
5 Védett érték
6 - a területen található épületek történetileg kialakult telepítési módja
7 Területi lehatárolás
8

4. SCHLAUCH TELEP (SZABADSÁG U-I VILLANEGYED)

A B
1. Megnevezés Jegyzékszám
2. Schlauch telep (Szabadság u-i villanegyed) HVT - 004
3. Beiktató rendelet száma Védelem kezdete
4. 33/2008. (X. 15.) 2008. 10. 15.
5. Védett érték
6. - a területen található épületek telepítési módja,
- a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete,
- a területen található épületek építéskori anyaghasználata
7. Területi lehatárolás
8.

3. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez * 

A Településképi szempontból meghatározó területek részletes, településrészenkénti lehatárolása a rendelet 3/A mellékletében található.

3/A. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez * 

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

01. Történeti belváros településrész / 1

02. Szigeti külváros településrész / 1

03. Budai külváros településrész / 1

04. Tettye településrész / 1

05. Déli városközpont bővítés településrész / 1

05. Déli városközpont bővítés településrész / 2

06. Északi külváros településrész / 1

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 1

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 2

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 3

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 4

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 5

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 6

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 7

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 8

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 9

07. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek / 10

08. Uránváros településrész / 1

09. Nagyvárosias településrészek / 1

09. Nagyvárosias településrészek / 2

09. Nagyvárosias településrészek / 3

09. Nagyvárosias településrészek / 4

09. Nagyvárosias településrészek / 5

10. Oktatási negyed településrészek / 1

10. Oktatási negyed településrészek / 2

11. Hegyoldali kertvárosias településrészek / 1

11. Hegyoldali kertvárosias településrészek / 2

11. Hegyoldali kertvárosias településrészek / 3

11. Hegyoldali kertvárosias településrészek / 4

12. Kertvárosias karakterű településrészek / 1

12. Kertvárosias karakterű településrészek / 2

12. Kertvárosias karakterű településrészek / 3

12. Kertvárosias karakterű településrészek / 4

12. Kertvárosias karakterű településrészek / 5

13. Az egykori bányaművelés településrészei / 1

13. Az egykori bányaművelés településrészei / 2

13. Az egykori bányaművelés településrészei / 3

13. Az egykori bányaművelés településrészei / 4

13. Az egykori bányaművelés településrészei / 5

13. Az egykori bányaművelés településrészei / 6

13. Az egykori bányaművelés településrészei / 7

14. Mecsekszabolcs településrész / 1

15. Külső kertvárosi településrészek / 1

15. Külső kertvárosi településrészek / 2

15. Külső kertvárosi településrészek / 3

15. Külső kertvárosi településrészek / 4

16. Beépítésre nem szánt településrészek / 1

16. Beépítésre nem szánt településrészek / 2

17. Egyéb településrészek / 1

17. Egyéb településrészek / 2

4. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

1. A közművelődési célú hirdetőoszlop

2. Az információs vagy más célú berendezés

6. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek

1. A Polgármester településképi véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza:

a) ha az építési tevékenységgel érintett objektum vagy földrészlet nem áll helyi védelem alatt, továbbá az érintett ingatlan nem érintkezik a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel, és az építési tevékenység

aa) a szabályozási tervlapokon megjelölt Bf 210-es szintvonallal érintett, vagy annál magasabban elhelyezkedő telken új főépület építése vagy meglévő főépület városképi megjelenését érintő bővítése,

ab) 300 m2-nél nagyobb, de 1000 m2-nél kisebb összes nettó szintterületű új főépület építése,

ac) meglévő főépület városképi megjelenését érintő bővítése, mely a bővítést követően 300 m2-nél nagyobb, de 1000 m2-nél kisebb összes nettó szintterületű,

ad) három rendeltetési egységet meghaladó számú rendeltetési egységet tartalmazó új épület építése vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése, amely a bővítést követően 300 m2-nél nagyobb, de 1000 m2-nél kisebb összes nettó szintterületű,

b) ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel érintkezik, és az új főépület építése vagy a városképi megjelenését érintő bővítése legfeljebb 300 m2 összes nettó szintterületű.

2. A Polgármester településképi véleményét a Tervtanács véleményére alapozza:

a) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben új épület építése vagy meglévő épület bővítése,

b) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten belüli közterületi építmények építése vagy bővítése,

c) helyi védelem alatt álló vagy a szabályozási tervlapon helyi védelemre javasolt építmények bővítése,

d) helyi védelem alatt álló vagy a szabályozási tervlapon jelölt, javasolt helyi értékvédelmi területen új építmény építése vagy meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatát érintő bővítése,

e) a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel érintkező ingatlanon megvalósuló 300 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű új főépület építése vagy meglévő főépület városképi megjelenését érintő, 300 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű épületet eredményező bővítése,

f) védelem alatt nem álló területen az 1000 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű új építmény építése vagy meglévő építmény 1000 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű építményt eredményező bővítése,

g) tömbtelken megvalósuló új építmények építése,

h) a helyi építési szabályzatban meghatározott

ha) korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területen (Mko) az ökológiai folyosó, természetvédelmi terület, NATURA2000, magterület, pufferterület területében megvalósuló új épület építése vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése,

hb) vegyes építési zónában található meglévő lakótelepeken úszótelek határait túllépő vagy azon kívül történő építés, valamint a 10000 m2-nél nagyobb területű telkeken megvalósuló új épületek építése,

hc) Gksz-7118X6(A) jelű sajátos építési övezet területén megvalósuló új főépület építése,

i) műemlék építmények bővítése

vonatkozásában.

7. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

1. Olyan építményen végzett építési tevékenység, amely

a) a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt,

b) helyi területi védelem alatt álló, vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen lévő,

c) előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült lakóépületek,

és az építési tevékenység az építmény közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményezi.

2. Helyi egyedi védelem alatt álló építmény külső megjelenésének, homlokzata, tetőzete felületképzésének, színezésének, kialakításának megváltoztatását eredményező építési tevékenység.

3. Helyi területi védelem alatt álló vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen

a) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,

b) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,

c) új utcai kerítés építése, meglévő utcai kerítés közterületről feltáruló felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása.

4. Meglévő épület esetén önálló rendeltetési egységek számának olyan változása, funkcióváltása, amely parkolószám-növelési kötelezettséggel jár.

5. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6. Önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény.

7. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése, meglévő reklámhordozók felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása, kivéve belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén.

8. *  A 400 m2 vagy azt meghaladó összes nettó szintterületű kereskedelmi építmény Étv. 57/F. §-a hatálya alá tartozó, építési tevékenységnek nem minősülő, külső megjelenését érintő átalakítása.

8. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM
Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi véleményezési eljárásához, valamint építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység szakmai konzultációjához

A B
1. A kérelem * településképi véleményezésre irányul, vagy
2. építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység szakmai konzultációjára irányul
3. Kérelmező neve:
4. (építtető) értesítési címe:
5. telefon/fax száma:
6. e-mail címe:
7. Felelős tervező neve:
8. (társtervező) ** tervezési jogosultságának száma:
9. értesítési címe:
10. telefon/fax száma:
11. e-mail címe:
12. A tervező igazolt neve:
13. munkatársa telefon/fax száma:
14. Az építési tevékenység helye, címe:
15. az érintett telek helyrajzi száma:
16. az érintett telek területe:
17. az érintett telek jelenlegi beépítettsége:
18. tárgya, rövid leírása:
19. rendeltetésének meghatározása:
20. ÉTDR azonosító:
21. Előzmények:
(tervtanácsi vagy településképi vélemény, egyéb)
22. Szerzői jog: érinti / nem érinti, ha igen korábbi tervező neve:
23. A tervezett létesítmény adatai:
24. a telekkel kapcsolatos adatok az építménnyel kapcsolatos adatok
25. beépítés módja: rendeltetési egységek száma: db
26. beépítettsége: % összes nettó szintterülete***: m2
27. zöldfelületi fedettség: % építménymagasság: m
28. előkert mérete: m homlokzatmagasság: m
29. hátsókert mérete: m tetőidom hajlásszöge: °
30. oldalkertek mérete: m gépkocsi-elhelyezés módja:
31. m gépkocsi parkoló: db
32. A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni: Igen / Nem
33. Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében tervezett: Igen / Nem
___________________________________
Kérelmező aláírása
* A megfelelő sor jelölendő.
** Felelős tervező vagy társtervező az a személy lehet, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír.
*** Amennyiben a kérelemnek több építmény képezi tárgyát, úgy azok összes nettó szintterületét önálló építményenként külön-külön szükséges feltüntetni.

9. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM
Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi bejelentési eljárásához, valamint építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjához

A B
1. A kérelem * településképi bejelentésre irányul, vagy
2. építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjára irányul
3. Kérelmező neve:
4. (építtető) lakcím/székhely:
5. telefon/fax száma:
6. e-mail címe:
7. Az érintett ingatlan címe:
6. adatai helyrajzi száma:
8. jellege (közterület/magánterület):
9. az építési tevékenységgel érintett építmény előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült-e:
10. A bejelenteni kívánt helye:
11. tevékenység tárgya, rövid leírása:
12. rendeltetésének meghatározása:
13. A tevékenység tervezett időtartama:
14. Előzmények:
15. Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében tervezett: Igen / Nem
__________________________________
Bejelentő/kérelmező aláírása
* A megfelelő sor jelölendő.

10. melléklet az 5/2019. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Pécs területén telepítésre javasolt (honos) fafajok:

A B
1. magyar név latin név
2. mezei juhar Acer campestre
3. korai juhar Acer platanoides
4. tatárjuhar Acer tataricum
5. közönséges gyertyán Carpinus betulus
6. szelídgesztenye Castanea sativa
7. sajmeggy, törökmeggy Cerasus mahaleb
8. bükk Fagus sylvatica
9. magas kőris Fraxinus excelsior
10. virágos kőris Fraxinus ornus, Fraxinus ornus ’Mecsek’
11. magyar kőris Fraxinus angustifolia ssp. pannonica
12. vadalma Malus sylvestris
13. zelnicemeggy, májusfa Padus avium
14. mandula Prunus dulcis
15. vadkörte Pyrus pyraster
16. csertölgy Quercus cerris
17. kocsánytalan tölgy Quercus petraea
18. molyhos tölgy Quercus pubescens
19. kocsányos tölgy Quercus robur
20. fehér fűz Salix alba
21. őshonos berkenye-fajok Sorbus sp.
Sorbus aria, Sorbus aucuparia,
Sorbus torminalis, Sorbus domestica)
22. kislevelű hárs Tilia cordata
23. nagylevelű hárs Tilia platyphyllos
24. ezüsthárs Tilia tomentosa
25. hegyi szil Ulmus glabra,
26. vénic szil Ulmus laevis,
27. mezei szil Ulmus minor

  Vissza az oldal tetejére