Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. § (1) bekezdése tekintetében a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 58. § (6) bekezdésében, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) és (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Költségvetési és Gazdasági Bizottság, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés), annak bizottságaira, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki, továbbá az Önkormányzat által nyújtott támogatások tekintetében mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik támogatásban részesülnek.
2. § Pécs Megyei Jogú Város 2020. évi költségvetésében az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, az Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága és az önállóan gazdálkodó, de gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési intézmények címeket alkotnak, a címrendet az 1. melléklet tartalmazza.
3. § (1) A Közgyűlés a 2020. évre vonatkozó költségvetésben az Önkormányzat összevont költségvetési mérlegét - a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerűen történő bemutatásával - a finanszírozási célú műveleteket is figyelembe véve együttesen, egyensúlyban, a 2. melléklet szerint határozza meg.
(2) A Közgyűlés az önkormányzat összevont bevételeinek forrásonkénti megoszlását a 3. melléklet, összevont kiadásainak jogcímenkénti megoszlását a 4. melléklet szerint határozza meg.
(3) A Közgyűlés az Önkormányzat bevételeit az 5. melléklet, az Önkormányzat kiadásait a 6. melléklet szerint határozza meg.
(4) Az Önkormányzat 2020. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásait a 7. melléklet tartalmazza.
(5) A Közgyűlés az Önkormányzat működési célú támogatások államháztartáson belülre kiadásait a 8. melléklet szerint határozza meg.
(6) A Közgyűlés az Önkormányzat működési célú támogatások államháztartáson kívülre kiadásait a 9. melléklet szerint határozza meg.
(7) A Közgyűlés a gazdálkodás biztonsága érdekében az előre nem tervezhető kiadások biztosítására a 10. melléklet szerint általános tartalékot és céltartalékokat képez.
(8) A Közgyűlés az Önkormányzat által folyósított ellátások kiadásait a 11. melléklet szerint határozza meg.
(9) A Közgyűlés az Önkormányzat beruházási kiadásait feladatonként és felújítási kiadásait célonként összesítve a 12. melléklet szerint határozza meg.
(10) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből megvalósuló fejlesztési céljait a 13. melléklet szerint határozza meg.
(11) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságrendezési kötelezettségei évenkénti bontását a 14. melléklet szerint határozza meg.
(12) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságrendezési kötelezettsége pénzintézetenkénti bontását a 15. melléklet szerint határozza meg.
(13) A Közgyűlés az Önkormányzat kezességvállalásokból származó kötelezettségeit a 16. melléklet szerint határozza meg.
(14) A Közgyűlés az európai uniós támogatással megvalósuló projektek költségvetését, valamint az Önkormányzat ezen projektekhez történő hozzájárulását a 17. melléklet szerint határozza meg.
(15) A Közgyűlés a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, a következő évek költségvetését terhelő kötelezettségvállalások összegét feladatonként (döntésenként), évenként és összesítve a 18. melléklet szerint határozza meg.
(16) A Közgyűlés a közvetett támogatások kimutatását a 19. melléklet szerint határozza meg.
(17) A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi bevételi és kiadási előirányzatainak várható teljesüléséről készített előirányzat felhasználási ütemtervét a 20. melléklet szerint határozza meg.
(18) A Közgyűlés az Önkormányzat címenkénti létszámkeret- (álláshely-) meghatározását a 21. melléklet szerint tartalmazza az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján.
(19) A Közgyűlés az Önkormányzat közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzatát a 22. melléklet szerint határozza meg.
(20) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat intézményeinek bevételeit és kiadásait a 23. melléklet szerint határozza meg.
(21) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az intézmények beruházási kiadásait feladatonként és felújítási kiadásait célonként összesítve a 24. melléklet szerint határozza meg.
(22) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetési bevételei és kiadásai feladatonkénti bemutatását a 25. melléklet szerint határozza meg.
(23) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata működési és felhalmozási bevételeinek és kiadásainak pénzforgalmi mérlegét, a 2021 - 2023. év gördülő tervezését a 26. melléklet szerint határozza meg.
(24) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. és 2019. évek közötti adóbevételeinek alakulását a 27. melléklet szerint határozza meg.
(25) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata visszatérítendő állami támogatás teljesítésének hatását a 28. melléklet szerint határozza meg.
4. § * A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetésének
| a) működési mérleg egyenlegét | - 9 620 057 053 Ft-ban, | ||
| b) felhalmozási mérleg egyenlegét | - 21 280 129 937 Ft-ban, | ||
| c) költségvetési bevételeit | 37 730 863 258 Ft-ban, | ||
| d) költségvetési kiadásait | 68 631 050 248 Ft-ban, | ||
| e) költségvetési egyenlegét | - 30 900 186 990 Ft-ban, | ||
| f) finanszírozási bevételeit | 31 213 441 972 Ft-ban, | ||
| g) finanszírozási kiadásait | 313 254 982 Ft-ban, | ||
| h) finanszírozási egyenlegét | 30 900 186 990 Ft-ban, | ||
| i) összes bevételét | 68 944 305 230 Ft-ban, | ||
| j) összes kiadását | 68 944 305 230 Ft-ban | ||
| határozza meg. | |||
5. § (1) Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett beruházási és működési hitel tőke- és kamatterheit a mindenkori költségvetésébe beépíti, és prioritást biztosít e tartozásállomány visszafizetésére.
(2) Az Önkormányzat Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § - 10/F. §-ában foglalt feltételek szerint vállalhat kezességet és garanciát, köthet adósságot keletkeztető ügyletet.
(3) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.
(4) Az Önkormányzat által vállalt kezességek (törlesztő részletek és kamataik) együttes összege 2020. január 1-jén 1.323.783.787 Ft. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében meghatározott célokra a 2020. évben kezességet vállalhat, amennyiben a tárgyévre elfogadott kiadások között a kezességvállalás fedezetét biztosító előirányzat rendelkezésre áll, és a további években is fenntartható annak finanszírozása.
(5) Az Önkormányzat kezességvállalása legfeljebb a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.
(6) A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori alapráta százalékban meghatározott értékének szorzatával.
6. § (1) A Közgyűlés a nemzetiségi önkormányzatok kiadási előirányzatára 8 000 eFt-ot különít el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat felosztásáról a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttes javaslata és a Nemzetiségi Tanács javaslata alapján a Költségvetési és Gazdasági Bizottság dönt.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatásának átutalása az első negyedévben március 20-ig, ezt követően negyedéves ütemezésben, a tárgynegyedév első hónap 20. napjáig történik. A nemzetiségi önkormányzat a támogatás adott tárgyhavi felhasználásáról havonta, a hónap 3. napjáig köteles a Költségvetési és Közgazdasági Főosztály könyveléséhez a szükséges bizonylatokkal elszámolni. Amennyiben a bizonylatolás, elszámolás nem történik meg, a következő negyedéves finanszírozást az Önkormányzat visszatartja az elszámolási kötelezettség pótlásáig.
7. § (1) Az Önkormányzat elkülönített bankszámláin kezelt Környezetvédelmi Alap és a Városi Faalap felhasználásáról - alapítványi forrás átadása kivételével - a Kommunális Bizottság dönt.
(2) A Környezetvédelmi Alapból és a Városi Faalapból csak azon külső szervezeteknek lehet pénzügyi támogatást nyújtani, amelyek az Önkormányzattal kötött támogatási szerződésben vállalják, hogy a 2020. évet megelőző évben az Önkormányzattól kapott támogatás szerződés szerinti felhasználásáról pénzügyi beszámolót készítenek, továbbá a 2020. évben a támogatási szerződésben foglaltak szerint elszámolnak a 14. §-ban foglaltaknak megfelelően, és nyilatkozatot tesznek, hogy köztartozásuk nincs. A beszámolási kötelezettség elmulasztása a támogatási összeg kiutalásának visszatartását eredményezi. A visszatartott, vagy a 3 hónapig fel nem használt támogatásokat az „Általános tartalékba” kell helyezni.
(3) A Lakáselidegenítési Alap a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (1)-(5) bekezdésében foglalt szabályok szerint kezelendő és használható fel, a felhasználásról a Népjóléti és Sport Bizottság dönt az elkülönített bankszámlán rendelkezésre álló összeg erejéig.
8. § A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a Közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a Polgármester felelős.
9. § A Polgármester az év közben az Országgyűlés, a Kormány, vagy valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap által biztosított pótelőirányzatról tájékoztatja a Közgyűlést. A Közgyűlés - az első negyedév kivételével - negyedévenkénti hatállyal dönt a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról, de a december 31-i hatállyal módosító költségvetési rendelettervezetet legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig kell Közgyűlés elé terjeszteni.
10. § Az önkormányzati gazdálkodás minden területén érvényesíteni kell a takarékos, szigorú gazdálkodás követelményét.
11. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodása a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magába. A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetőek. A költségvetési kiadások a költségvetésben megállapított, vagy az évközben módosított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetőek, a tervezett kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.
(2) Az Önkormányzat nevében pénzügyi fedezet hiányában kötelezettség nem vállalható, feladat végrehajtása nem kezdhető meg.
(3) A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.
(4) A bevételek teljesülésének elmaradása esetén a Polgármester a kiadási előirányzatok felhasználását az önkormányzat likviditási tervének adataihoz igazodva korlátozza.
(5) Bevételkiesés esetén - a likviditásra gyakorolt hatás mértékére figyelemmel - a Polgármester elsősorban a kötelezettséggel nem terhelt egyszeri kiadások, a speciális célú támogatások, a nem kötelező feladatok előirányzatának felhasználását korlátozza.
(6) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Polgármester a Város költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében - a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett - a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül a szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti.
12. § (1) Az Önkormányzat év közben keletkező többletbevételei az általános tartalék előirányzatát növelik, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat, vagy ha a többletbevétel felhasználásáról a Közgyűlés másképpen rendelkezik.
(2) Az ingatlanértékesítések bevételét - a 7. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a Kormány által a 2017. és a 2018. években biztosított visszatérítendő támogatás visszafizetésére kell fordítani.
(3) Amennyiben a többletbevétel céljellegű, akkor a meghatározott célhoz kapcsolódó kiadás előirányzatának növelésére használható fel.
13. § (1) Felhalmozási célú támogatásra pályázat kizárólag abban az esetben nyújtható be, amennyiben a támogatás intenzitása meghaladja a 90%-os mértéket.
(2) Induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra vonatkozó kötelezettség abban az esetben vállalható 90%-ot el nem érő támogatásintenzitású feladatokra, amennyiben a Közgyűlés azt kiemelt közcélnak minősíti.
14. § A költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatok 2020. december 31-én meglévő, végleges kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.
15. § (1) A közfeladatok ellátására államháztartáson kívülre jóváhagyott támogatások kizárólag érvényes közfeladat ellátási szerződések alapján folyósíthatók és kizárólag működési célú támogatások lehetnek, melyeket beszámolási és elszámolási kötelezettség terhel.
(2) A Közgyűlés az általa vagy bizottságai által államháztartáson belülre, vagy államháztartáson kívülre megítélt támogatások kizárólag érvényes támogatási szerződés alapján folyósíthatók.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti szerződéseknek tartalmaznia kell, hogy a kedvezményezett a támogatást milyen célra használhatja fel. Több cél megjelölése esetén külön kell rendelkezni az egyes célokra vonatkozó támogatás összegéről. A szerződéseknek továbbá tartalmazniuk kell a finanszírozás ütemezését és az elszámolási határidőket.
Amennyiben a támogatott előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a következő évben támogatásban nem részesülhet.
(4) A Közgyűlés az átadott pénzeszközök átutalásának ütemezéséről az alábbiak szerint rendelkezik:
a) az átadott pénzeszközök közül az éves szinten 10 000 eFt-ot meghaladó támogatás összege - havi időarányos ütemezéssel - a tárgyhónap 20. napjáig utalható,
b) az éves szinten 10 000 eFt-ot meg nem haladó támogatás összege negyedéves bontásban utalható, a negyedév első hónapjának 20. napjáig,
c) amennyiben azt a gazdasági társaság működése körében felmerült ok indokolttá teszi, a működőképesség fenntartása, vagy a likviditás megőrzése érdekében az átadott pénzeszköz átutalása ütemezésének módosításáról - a d) pontban meghatározott kivétellel - a Közgyűlés dönt,
d) két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan esetben, a c) pontban foglaltakról a Polgármester dönt, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.
(5) * Az Önkormányzat mint adományozó az Áht. 1. § 14. pont a) alpontjában foglalt adományok, felajánlások nyújtására vonatkozó szabályok alapján vis maior helyzetben (ide értve többek között: kihirdetett veszélyhelyzet, ipari katasztrófa, természeti csapás), vagy valamely közhasznú tevékenység támogatására ellenszolgáltatás nélkül pénzbeli vagy természetbeni juttatást nyújthat, amelyet az adományozott az adományozó okiratban meghatározott közérdekű célra fordíthat a mindenkori Támogatási Szabályzat rendelkezései szerint.
16. § (1) A céltartalékok között nevesített, és a 17. § (4) bekezdése szerinti előirányzatok felhasználásáról az Önkormányzat bekezdés meghatározott szerve a Közgyűlés átruházott hatáskörében eljárva dönt.
(2) Az Általános tartalék, valamint a céltartalékok között nevesített, és a 17. § (4) bekezdésében nem szereplő előirányzatok felhasználásáról a Költségvetési és Gazdasági Bizottság állásfoglalása alapján a Közgyűlés dönt.
(3) A keretek és a céltartalékok tekintetében a döntési lehetőséget és a pénzügyi felhasználást a 11. § (2) és (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések korlátozzák.
(4) A nem kötött felhasználású céltartalékokra kötelezettséget vállalni a tárgyév november 30-ig lehet.
17. § (1) A Polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a Közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.
(2) A Polgármester a Mötv. 68. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a forrásfelhasználásról esetenként legfeljebb 50 000 eFt összeg-határig önállóan dönthet.
(3) A polgármesteri keret felhasználásáról a Mötv. 42. §-ában foglalt át nem ruházható döntések kivételével a Polgármester dönt, aki a felhasználás jogcíméről és mértékéről a zárszámadás során a Közgyűlést köteles tájékoztatni.
(4) A céltartalékok között nevesített, alább felsorolt előirányzatokról a megjelölt szakbizottság vagy a Polgármester dönt:
| Kulturális Bizottság | Fesztiválok, egyéb rendezvények és támogatások | |
| Közművelődési megállapodással rendelkezők támogatása | ||
| Népjóléti és Sport Bizottság | Sportfeladatok ellátási keret | |
| Közfoglalkoztatás támogatása | ||
| Lakáselidegenítési Alap | ||
| Költségvetési és Gazdasági Bizottság | Normatív állami támogatások elszámolása | |
| Fenntartási (vis maior) keret | ||
| Nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása | ||
| Polgármester | Választókörzeti keret | |
| Civil szervezetek támogatása | ||
| Nemzetiségi Tanácsnok kerete | ||
| Intézmények beruházási kerete | ||
| Intézményi tartalék | ||
| Kommunális Bizottság | Környezetvédelmi Alap | |
| Városi Faalap |
(5) * A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján a Polgármesterre ruházza át
a) az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására,
b) a költségvetési rendelet módosítások közötti időszakban a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra,
c) a 16. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn túl a nem kötött felhasználású céltartalékok felhasználására,
d) a költségvetési rendelet módosítások közötti időszakban az előirányzatokon belüli átcsoportosításokra
vonatkozó döntést.
(6) A Közgyűlés az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésének jogát a Polgármesterre ruházza át, aki ennek végrehajtására a pénzgazdálkodás rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint adhat felhatalmazást.
(7) A rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzat behajthatatlan követeléseinek, kintlévőségeinek törléséről átruházott hatáskörben a Költségvetési és Gazdasági Bizottság dönt.
18. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős
a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,
d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért,
f) a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.
(2) A költségvetési szerv vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyet - az álláshelyre vonatkozó közgyűlési döntésig - nem töltheti be, az ebből eredő megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel.
(3) Az intézményi költségvetés végrehajtása során a gazdasági szervezettel rendelkező és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhat és kifizetéseket is ezen összeghatárig rendelhet el. A saját bevételből tervezett kiadás kizárólag a befolyt bevétel mértékéig vállalható kötelezettség. Az előirányzatok túllépése esetén a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását és felelősségre vonását kezdeményezi.
19. § A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény a hozzá tartozó gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények költségvetését és éves beszámolóját az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező intézménnyel azonos szerkezetben, azzal egyidőben köteles elkészíteni.
20. § (1) A közalkalmazottak részére a bérek bankszámlára történő utalása miatti többletköltségek ellensúlyozására a költségvetési szervek kötelesek költségvetésükben tervezni 700 Ft/fő/hó bruttó összeget pénzbeli költségtérítésként, melynek folyósítására havonta kerülhet sor.
(2) A Közgyűlés minden közalkalmazott - az Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága kivételével - béren kívüli (cafeteria) juttatását bruttó (közterhekkel együtt) 67 255 Ft/fő/év összegben határozza meg, melyen felül további bruttó 67 500 Ft/fő/év összegű béren kívüli juttatást biztosít - a Pécsi Ellátó Központ dolgozói kivételével - minden közalkalmazott részére. A juttatás folyósítására két egyenlő részletben - első alkalommal július 1. és 15. napja közötti időszakban, második alkalommal november 1. és 15. napja között - kerülhet sor.
21. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előző évi pénzmaradványát a Polgármesteri Hivatal Költségvetési és Közgazdasági Főosztálya egyidejű tájékoztatásával, a bevételi- és kiadási oldal azonos összegű saját hatáskörű előirányzat-módosítása után használhatja fel.
(2) A személyi juttatás előirányzat tervezése során az intézmény köteles a rendszeres személyi juttatásokat a szükséges mértékben megtervezni. A rendszeres személyi juttatásokból átcsoportosítani csak abban az esetben lehet, ha a megmaradó előirányzat elegendő a rendszeres juttatások kifizetésének fedezetére.
(3) Az intézményenként meghatározott kiemelt üzemeltetési részelőirányzatokat a költségvetési szerv köteles betervezni, felhasználásuk az intézményi éves pénzmaradvány megállapítása keretében elszámolás tárgyát képezi. E rész-előirányzatok az egyéb kiadások terhére az év során növelhetők.
(4) Az önkormányzati költségvetési szervek feladataik ellátásához a költségvetésben tervezett kiemelt üzemeltetési előirányzatok felhasználása során kötelesek feladataik ellátásáról, munkafolyamataik megszervezéséről oly módon gondoskodni, hogy az biztosítsa ezen előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.
(5) A költségvetési szervek az alábbiakban felsorolt kiemelt üzemeltetési, szolgáltatási, beszerzési díjak kiegyenlítésének kötelesek eleget tenni:
a) gázenergia-szolgáltatás,
b) villamosenergia-szolgáltatás,
c) távhő- melegvíz-szolgáltatás,
d) víz- és csatornaszolgáltatás,
e) hulladékszállítás,
f) gyógyszerbeszerzés,
g) rovarirtás,
h) élelmiszer beszerzés, vásárolt élelmezés,
i) bérleti szerződések.
(6) Amennyiben az intézmény működése során - a rendes működésből adódó felhasználáson túl - nem indokolható energiafelhasználás mutatható ki, a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását és indokolt esetben felelősségre vonását kezdeményezi.
22. § (1) Pénzügyi fedezet, előirányzat hiányában a költségvetési szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti meg.
(2) Több év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettséget vállalni - a 21. § (5) bekezdés a) - g) pontjaiban foglalt szolgáltatások kivételével - csak a Közgyűlés előzetes engedélyével lehet. A kötelezettségvállalás fedezetét a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a költségvetési szerv költségvetésében előirányozni.
(3) Utófinanszírozással megvalósuló pályázatok kizárólag a Közgyűlés jóváhagyó döntését követően nyújthatók be. Az előfinanszírozást elsősorban az intézmény saját bevételeiből kell biztosítani. A pályázati forrásból finanszírozott kiadásokat a költségvetési szerv köteles elkülöníteni a könyvelésében, a bizonylatokon egyértelműen megjelölni a pályázathoz kapcsolódó azonosítót. Kötelezettség csak a költségvetési szerv tárgyévi költségvetésében rendelkezésre álló szabad előirányzat mértékéig vállalható. Az elkülönített pályázati támogatások kizárólag az adott cél szerint használhatók fel.
(4) Elszámolási kötelezettség terheli az intézményeket a részben már az eredeti költségvetésben szereplő, részben a később leosztásra kerülő normatív, kötött felhasználású támogatások esetében. A céljelleggel megállapított előirányzatok következő évre áthúzódó, kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.
(5) A kulturális intézmények kötelesek a költségvetés végrehajtását éves rendezvény tervvel alátámasztani, a rendezvényhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten bemutatni.
23. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a jogszabály által előírt, saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat az adott időszak könyvelésében történő átvezetés céljából a Polgármesteri Hivatal Költségvetési és Közgazdasági Főosztálya eljuttatni, nemleges esetben is minden hónap 15. napjáig.
(2) A Közgyűlés az intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosítások figyelembevételével dönt a költségvetési rendelet szükséges módosításáról.
(3) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlet-támogatási igényt sem a folyó költségvetési évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.
(4) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a költségvetési szervek saját hatáskörben nem hajthatnak végre.
(5) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatokon belül a rovatok között és a dologi előirányzatai között tervezett, kiemelt üzemeltetési előirányzatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást, a költségvetési főösszeg változatlansága mellett. Az elvégzett átcsoportosításról és annak részletes indokairól a költségvetési szerv nyolc napon belül írásban tájékoztatja a Polgármestert.
(6) Az előirányzat csoportokon belül végrehajtott átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatainak növelésére, kivéve, ha a Közgyűlés azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.
(7) Előirányzat módosítás, átcsoportosítás esetében mindig meg kell jelölni a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő (tartós) előirányzat módosításokat.
24. § (1) A költségvetési szerv a működési bevételek és a felhalmozási bevételek eredeti, vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel felhasználása a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.
(2) Az intézmények a közhatalmi többletbevételekkel előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, melyről kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni a saját hatáskörű előirányzat módosításra vonatkozó általános szabályok szerint.
(3) Az intézmények - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elért működési többletbevételeikkel éves szinten az eredeti költségvetési főösszegük 5%-áig saját hatáskörben módosíthatják költségvetésüket.
(4) A kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények - tevékenységük speciális jellegére tekintettel - a működési többlet bevételeikkel előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, melyről kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni a saját hatáskörű előirányzat módosításra vonatkozó általános szabályok szerint.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott mérték feletti többletbevétel kizárólag a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.
(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.
(7) Az intézmények által elért felhalmozási többletbevételi előirányzataik kizárólag a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítás után használhatók fel.
(8) Amennyiben a többletbevétel felhasználása a személyi juttatások előirányzatának növelésére irányul, részletes indoklással kell azt alátámasztani. A többletbevétel saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítással nem fordítható illetményemelésre, vagy a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére.
(9) A működési bevételek között saját hatáskörben módosítható többletbevételként és többletfeladatként elszámolható költségtérítéses oktatás, vizsgára felkészítés, vizsgáztatás, képzés, tanfolyam (a továbbiakban: Tanfolyam) megkezdése előtt az intézmény vezetője köteles részletes pénzügyi tervet készíteni, mely tartalmazza a Tanfolyam lebonyolításával járó kiadásokat, bevételeket.
(10) Többletbevételek terhére kötelezettséget csak oly módon lehet vállalni, hogy a pénzeszközök intézményi költségvetési számlán történő jóváírása megelőzze a kötelezettségvállalás dátumát.
(11) A többletbevételek felhasználását az intézmények kötelesek elkülönítetten kimutatni.
(12) A többletbevételhez kapcsolódó előirányzat módosítást az intézményvezető köteles kezdeményezni.
25. § (1) * A költségvetési szerv a szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás vagy igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. E rendelkezés alól kivételt képez a Pécsi Kulturális Központ kezelésében lévő Balatonfenyves I. és III. számú tábor.
(2) A költségvetési szerv a szellemi és anyagi infrastruktúráját közcél érdekében igénybe vevő számára nem köteles térítést előírni, amennyiben a Polgármester erre engedélyt ad.
(3) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is.
(4) A szociális és a köznevelési intézmények egyéb saját bevételei közül a helyiség-bérbeadásból, vendégszállásból és vendégétkeztetésből származó bevétel, valamint az intézmény székhelyén, telephelyein, tagintézményeiben tartott tanfolyamok díjaiból származó bevételek (a továbbiakban bevételek) 25%-át karbantartásra vagy felújításra kell fordítani.
(5) Az (1)-(3) bekezdés figyelembevételével a költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.
(6) Azon nevelési, oktatási intézmények esetén, ahol az étkeztetést vállalkozó végzi, a nem tanulói jogviszonyban állók étkezési díját az intézmény nem szedheti be, az alkalmazotti és a vendégétkeztetés bevételeit és kiadásait (a Balatonfenyves, Mészáros u. 16. szám alatt lévő 2. számú tábor kivételével) az intézmény költségvetésén nem futtathatja át, e tételeket a költségvetés nem tartalmazhatja.
(7) A költségvetési szervek a működésükhöz rendelt ingó- és ingatlanvagyon hasznosításából származó bevételt nem engedhetik át az intézményhez kapcsolódó alapítványok és a nem Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított költségvetési szervek részére.
(8) A saját bevételből tervezett kiadások kizárólag a bevételek teljesítésének üteme szerint teljesíthetők, a saját bevétel elmaradásának időarányos mértékével a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatait csökkenteni kell.
26. § (1) Az Önkormányzat által folytatandó beszerzési eljárások keretében az ajánlattétel feltételeként elő kell írni, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy nincs egy évnél régebbi lejárt köztartozása és helyi adó tartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott.
(2) A szerződéskötés feltétele, hogy a nyertes ajánlattevő harminc napnál nem régebbi, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Önkormányzati Adóhatósági Főosztálya által kiadott általános adóigazolást nyújtson be, mely tanúsítja, hogy nincs helyi adó tartozása.
A számla kiegyenlítését megelőzően szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított adóigazolás benyújtása amennyiben a számla kibocsátója nem szerepel a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában. Szükséges továbbá az Önkormányzati Adóhatósági Főosztály által kiadott általános adóigazolás benyújtása is. Kifizetés csak általános adóigazolás és a köztartozásmentes adatbázisból kinyomtatott igazolás benyújtását követően teljesíthető.
27. § (1) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat kétévente leltározni kell.
(2) Kötelező a fordulónappal (a megszűnés napjával) a leltározást végrehajtani, amennyiben az intézmény átszervezés vagy jogutód nélküli megszűnés következtében megszűnik.
28. § (1) A Közgyűlés - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az Önkormányzat, vagy a hitelezői nem kezdeményezték -önkormányzati biztost bíz meg, és kirendeli a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak harminc napon túli, elismert tartozásállománya az Áht. 71. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az ott meghatározott mértéket eléri.
(2) Az önkormányzati biztos kinevezését a Közgyűlésnél kezdeményezheti
a) a Polgármester,
b) a Jegyző,
c) a Költségvetési és Gazdasági Bizottság,
d) a Költségvetési szerv vezetője.
(3) Az önkormányzati biztost a Közgyűlés döntése alapján a Polgármester bízza meg.
29. § E rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szerv köteles az árubeszerzési, építési, beruházási és szolgáltatási célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni.
30. § Az intézmények kötelesek a részükre megállapított költségvetésből időarányos, a valós finanszírozási igény alapján készített, a törvényi előírásnak megfelelően havi finanszírozási ütemtervet készíteni, az önkormányzat finanszírozási ütemtervével összhangban. Az intézményfinanszírozás az összesített finanszírozási ütemterv alapján történik, melyben a kiadások mellett figyelembe kell venni az intézményi tervezett saját bevételek realizálódását is. A finanszírozás ütemezésében a fentiektől való eltérés csak indokolt, működést veszélyeztető esetben lehetséges.
31. § (1) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(2) A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata és a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthet szerződést, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki, továbbá
b) a szerződés megkötése jogszabályban, az alapító okiratában, vagy a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladat ellátásához feltétlenül szükséges, és
c) a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
(3) A költségvetési szervek aktív állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján járó díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. A megbízási szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv aktív állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződést legkorábban az Áht. 37. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi ellenjegyzés napjával lehet megkötni.
(5) A pénzügyi ellenjegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a költségvetési szerv vezetőjének a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak történő megfelelésről szóló nyilatkozatát.
32. § (1) A Közgyűlés a 2020. évben a köztisztviselői illetményalap mértékét 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti időszakban 46 380 Ft összegben, 2020. március 1. napjától 49 000 Ft összegben, a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 40%-os, az érettségi végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 20%-os mértékében határozza meg.
(2) A Közgyűlés a 2020. évben a köztisztviselők és az ügykezelők béren kívüli (cafeteria) juttatását 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti időszakban bruttó 19 325 Ft/hó/fő összegben, 2020. március 1. napjától bruttó 20 417 Ft/hó/fő összegben, azaz bruttó (közterhekkel együtt számított) 242 817 Ft/fő/év összegben határozza meg.
(3) A Közgyűlés a polgármester és az alpolgármesterek béren kívüli (cafeteria) juttatását bruttó (közterhekkel együtt számított) 193 250 Ft/fő/év összegben határozza meg.
33. § A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit az Önkormányzat költségvetésében elfogadott, előírt bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére.
34. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
35. § A Közgyűlés 2021. év január 1-től a Város 2021. évi költségvetési rendeletének hatálybalépéséig felhatalmazza a Polgármestert a helyi önkormányzat bevételeinek beszedésére a hatályos jogszabályi keretek között.
36. § (1) A bevételek növelése érdekében a nem kötelező feladatellátások térítési díjait differenciáltan, azon követelménynek megfelelve kell megállapítani, hogy a nem kötelező feladatok térítési díjai fedezzék az ezzel kapcsolatban felmerült kiadások teljes összegét.
(2) A vagyontárgyak értékesítését az átmeneti gazdálkodás időszaka alatt is meg lehet kezdeni.
37. § (1) Az Önkormányzat, valamint valamennyi előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv folyamatos működésének biztosítása érdekében a működési kiadásokat az alábbiak szerint kell teljesíteni:
a) az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények és működési feladatok finanszírozása az átmeneti gazdálkodás időtartama alatt az előző évi tartós kötelezettségekkel módosított előző évi eredeti kiadási előirányzatok összegén belül, időarányosan történhet a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok tekintetében egyaránt,
b) béremelésre a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadásáig csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény kötelezővé teszi,
c) nem rendszeres személyi juttatásként kizárólag jogszabályban, önkormányzati rendeletben, önkormányzati határozatban megállapított juttatások fizethetők ki, figyelemmel a kiadott polgármesteri utasításokra is, egyéb esetben semmilyen jogcímen személyi jellegű juttatás nem fizethető ki a tárgyévi költségvetési rendelet hatálybalépéséig,
d) a Polgármesteri Hivatalban és az Önkormányzat intézményeiben létszámnövelés nem hajtható végre,
e) a dologi kiadásokon belül kizárólag a fenntartáshoz, üzemeltetéshez, a folyamatos működéshez szükséges kiadások előző évi előirányzatának időarányos összege használható fel, kivéve a központi költségvetés javára történő elvonásokat és az adóhatóságnak történő befizetési kötelezettségeket.
(2) Az Önkormányzat a tárgyévet megelőző évi költségvetésében szereplő beruházási, felújítási és egyéb felhalmozási célú feladatokra kifizetések a tárgyévet megelőző évre jóváhagyott előirányzatok maradványain belül teljesíthetők a Polgármester külön engedélyével, a már megkötött szerződések pénzügyi áthúzódásainak megfelelően.
(3) A folyamatban lévő, többéves pénzügyi kihatással járó feladatok a vállalt kötelezettségeknek megfelelően teljesíthetők.
(4) A gazdasági társaságok esetében a városüzemeltetési és a közszolgáltatási szerződésekben rögzített kötelezettségeket az átmeneti gazdálkodás során teljesíteni kell, az alapműködés minimális szintjéig.
(5) A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a benyújtott üzleti tervekben foglaltakra tekintettel a költségvetési rendelet elfogadásáig differenciáltan, az ésszerű takarékosság szempontjának maximális figyelembevételével finanszírozhatók azzal a megkötéssel, hogy a támogatás kifizetése a tárgyhót követő hónap 3. napját követően lehetséges, megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén, külön elbírálás alapján.
(6) Támogatások, pénzeszközátadások kiadási jogcímen kizárólag jogszabályon, közgyűlési határozaton, szerződésen és megállapodáson alapuló kifizetések előző évi előirányzatának időarányos összege fizethető ki.
(7) A lakosság részére történő juttatások a hatályos törvények és önkormányzati rendeletek szerint folyósíthatók.
38. § (1) Az átmeneti költségvetési gazdálkodás időszakában a Polgármester átmenetileg szabad pénzeszközöket a legkedvezőbb kamatfeltételekkel lekötheti.
(2) A Polgármester szükség esetén a pénzintézettől a közgyűlés által meghatározott értékhatárt meg nem haladó munkabérhitel felvételéről dönthet.
(3) A Polgármester a közgyűlés által elfogadott, egyes kiemelt - elsősorban a pályázatokhoz, közüzemekhez, városüzemeltetéshez, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó - feladatok esetében, az átmeneti gazdálkodás időszaka alatt összességében maximum 200.000 eFt összeghatárig kötelezettséget vállalhat, a folyamatos működtetési és beruházási feladatok érdekében közbeszerzési eljárás kiírásának feltételeként.
(4) A Polgármester az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás és következményeinek elhárítása érdekében a szükséges intézkedést megteheti és 50 000 eFt erejéig kötelezettséget vállalhat.
39. § Az önkormányzati adósságszolgálati kötelezettségek esedékes törlesztő részletei és kamatterhei kifizethetők.
40. § (1) Induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra kötelezettség nem vállalható, kifizetés nem teljesíthető, kivétel a jóváhagyott, legalább 90%-ban támogatott feladatoknál.
(2) Az induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra vonatkozó kötelezettség abban az esetben vállalható 90%-ot el nem érő támogatásintenzitású feladatokra, amennyiben a Közgyűlés azt kiemelt közcélnak minősíti.
41. § Az Áht. 25. § (4) bekezdése alapján a Polgármester beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy az önkormányzatot illető bevételek beszedése és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése a jogszabályi előírások szerint történt, és az átmeneti gazdálkodás során keletkező bevételek és teljesített kiadások a költségvetési rendeletbe beépítésre kerültek.
42. § *
| Péterffy Attila s.k. polgármester | Dr. Lovász István s.k. jegyző |
