Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)–(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)–(2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3), (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében és 84. § (1)–(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakásra.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. egyedülálló: a szociális igazgatásról és szociális juttatásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy,
2. egyszeri elhelyezési díj: az a pénzben fizetendő térítés, melyet a bérlővé váló jogosultnak a nyugdíjasházi ingatlan speciális jellegének megfelelő minőségben kialakított lakásában, szociális lakbér fizetése ellenében történő, várakozás nélküli, határozatlan időre szóló elhelyezésért kell fizetnie. Ez az összeg nem minősül kauciónak, és nem minősül a bérleti jog ellenértékének, azzal a bérbeadó a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel és esetekben szabadon rendelkezik,
3. eltartott: az Szt. 4. § d) pont db)–dc) alpontjában meghatározott személy, kivéve, ha önálló jövedelemmel rendelkezik,
4. Fecskeház: a Pécs, Koller u. 4 – 6. szám alatt található, 61 lakásos önkormányzati tulajdonú ingatlan,
5. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fogalom,
6. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom,
7. különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakás: a Népjóléti és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által meghatározott, pályázat útján hasznosított önkormányzati lakás, mely a pályázati felhívásban meghatározott időre, és lakbérmértékért adható bérbe,
8. külön szolgáltatások: a takarítás, a felvonó használatának biztosítása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás,
9. nyugdíjasház: a Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti önkormányzati ingatlan,
10. nyugdíjszerű ellátás: a bérleti szerződésben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 93/A. § 23. pontjában meghatározott ellátás,
11. rendkívüli élethelyzet: különös méltánylást érdemlő és intézkedést igénylő, az élet-, jövedelmi, vagyoni helyzetben, szociális körülményekben vagy egészségi állapotban bekövetkezett olyan hátrányos változás, mely a mindennapi életet súlyosan megnehezíti vagy ellehetetleníti,
12. önkormányzat honlapja: https://gov.pecs.hu/,
13. sportszervezet: az olyan társadalmi szervezet, költségvetési szerv, gazdasági társaság, amelynek alapító okiratában, alapszabályában, vagy társasági szerződésében rögzített fő tevékenysége és célja a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport szervezése és támogatása, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban,
14. vagyon: az az ingatlan, – a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműjármű kivételével – jármű, vagyoni értékű jog vagy pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, jövedelemként figyelembe nem vett összeg, amelynek
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a szociális vetítési alap összegének a nyolcvanszorosát, vagy
b) együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének százszorosát,
15. vagyoni értékű jog: lakásra, vagy lakás céljára alkalmas ingatlanra fennálló bérleti, használati és haszonélvezeti jog.
3. § (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások vonatkozásában az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait a 4. §–6. §-ban részletezett feladat- és hatáskörökkel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése, a Bizottság, valamint a Polgármester gyakorolja.
(2) Az Önkormányzat a lakástulajdonosi és lakásbérbeadói feladatai Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egysége, valamint a Pécs Ellátó Központ (székhelye: 7621 Pécs, Bercsényi utca 3., a továbbiakban: Üzemeltető) közreműködésével látja el.
(3) Az Önkormányzat átruházott lakástulajdonosi és lakásbérbeadói feladatkörében készült, a 4. §–6. §-ban meghatározott döntéseken alapuló okiratait Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egységének vezetője írja alá.
4. § A Közgyűlés a Bizottság előzetes állásfoglalása alapján
a) dönt az önkormányzati lakások hasznosításának formáiról és eszközeiről,
b) a 33. §-ban és a 76–78. §-ban foglalt kivétellel meghatározza az önkormányzati lakások lakbérét, használati díját, és a külön szolgáltatások díját,
c) dönt önkormányzati lakás értékesítéséről, cseréjéről és visszavásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amennyiben a vételár a nettó 15 millió Ft-ot meghaladja,
d) önkormányzati ingatlanon idegen beruházásban épített lakások értékesítési pályázatáról, meghatározza a pályázati feltételeket, és elbírálja a beérkezett pályázatokat.
5. § A Bizottság dönt
1. lakásbérleti szerződés megkötéséről, módosításáról és megszüntetéséről, művészlakás, vendégtanári lakás bérbeadása esetén a Kulturális és Köznevelési Bizottság javaslata alapján, művészlakásra, vendégtanári lakásra kötött bérleti szerződés módosításáról önállóan,
2. fizetési kedvezmény engedélyezéséről, a szociális lakbérjogosultság, a költségelvű és a piaci lakbérmérték megállapításáról, a lakásbérleti jog folytatására jogosultság elismeréséről, az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz, az önkormányzati lakás albérletbe adásához való hozzájárulásról, önkormányzati lakás bérlője részére bérbeszámítás engedélyezéséről, bérbeszámítási megállapodás megkötéséről, módosításáról és megszüntetésről,
3. átmeneti elhelyezés céljára önkormányzati lakás bérbeadásáról,
4. bérlőtársi jogviszony létesítéséről,
5. bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról,
6. önkormányzati lakásra vonatkozó csereszerződéshez történő bérbeadói hozzájárulásról,
7. bérleti jog folytatására vonatkozó igény elutasításáról,
8. költségelvű és a piaci lakbér fizetése feltételével bérbe adható lakások kijelöléséről,
9. pályázat kiírásáról önkormányzati lakás lakhatóvá tételi vagy felújítási költsége bérlő általi megelőlegezésével történő bérbeadására, és elbírálja a beérkezett pályázatokat,
10. pályázat kiírásáról különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakások bérbeadására, meghatározza a pályázati feltételeket, és elbírálja a beérkezett pályázatokat,
11. pályázat kiírásáról az Önkormányzat rendelkezése alatt álló, megüresedő fecskeházi lakások bérletére, és elbírálja a beérkezett pályázatokat,
12. a bérbe adható lakás szobaszámának felső határától való eltérésről,
13. bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog biztosításáról és e jogok ellenértéke fizetési feltételeitől való eltérésről,
14. a sportszervezet részére bérbe adott sportolói lakások bérleti díjáról,
15. a 77. § szerinti méltányossági lakbér megállapításáról, egyidejűleg meghatározza a kedvezményes lakbérfizetési jogosultság időtartamát,
16. helyi közfeladatok ellátása érdekében önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról,
17. önkormányzati lakás értékesítésre kijelöléséről,
18. önkormányzati lakás eladásáról, cseréjéről, visszavásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amennyiben a vételár a nettó 15 millió Ft-ot nem haladja meg,
19. két eredménytelen lakásértékesítési árverés esetén dönt a lakások elidegenítési eljárásának további folytatásáról, és annak feltételeiről,
20. a lakásértékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről,
21. az önkormányzati lakások felújítási címlistájáról.
22. a különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakások meghatározásáról.
6. § A Polgármester
1. dönt ideiglenes elhelyezés céljára önkormányzati lakás bérbeadásáról,
2. a Közgyűlés, vagy a Bizottság határozatában foglalt feltételekkel az Önkormányzat nevében megköti az adásvételi és a bérleti szerződéseket, és az ezeket módosító, megszüntető szerződéseket, gyakorolja a lakásbérleti szerződések vonatkozásában az Önkormányzatot megillető rendkívüli felmondási jogot,
3. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egysége és az Üzemeltető közreműködésével ellenőrzi a lakáshasználatot,
4. felszólítja a bérlőt és a jogcím nélküli lakáshasználót a Lakástörvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), valamint e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére,
5. a jogellenes vagy a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése, az önkormányzati lakás kiürítése, a lakbér-, közüzemi díj és egyéb díjtartozások behajtása érdekében pert, bírósági vagy közjegyzői nemperes eljárást indít, és végrehajtási eljárást kezdeményez, a lakásügyi jogvitákban perbeli és peren kívüli egyezséget köt,
6. elkészti, folyamatosan vezeti, és a Lakástörvény 84. § (1) bekezdése szerint évente egy alkalommal aktualizálja az Önkormányzat lakásigénylési névjegyzékét, dönt a bérleti kérelem névjegyzékre történő felvételről, a megújítási kérelem elfogadásáról és elutasításáról és a bérleti kérelem névjegyzékről való törléséről,
7. elutasítja a lakásigénylő, a bérlő bérleti kérelmét, bérleti szerződés megújítási kérelmét, amennyiben e rendelet rendelkezéseinek nem felel meg,
8. dönt a lakásbérleti jog folytatása ellenében kötendő tartási szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulásról,
9. kiadja az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá az Önkormányzatot a 95. § szerint megillető jogokat alapít a 96. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a vevő által újonnan vásárolt lakásra,
10. dönt az Önkormányzatot megillető lakásra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról, amennyiben a vételár fedezete rendelkezésre áll,
11. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egysége útján nyilvántartja az önkormányzati lakásokat.
7. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások üzemeltetésével és műszaki állapotának karbantartásával kapcsolatos feladatait együttműködési megállapodás alapján az Üzemeltető útján látja el.
(2) Az Önkormányzat és az Üzemeltető – külön szerződéssel – jogosult a kintlévőségek kezelésével és behajtásával ilyen tevékenységet folytató szervezetet megbízni.
(3) Az Önkormányzat, az Üzemeltető és a kintlévőség kezelést és -behajtást ellátó szervezet – külön megállapodásban foglaltak szerint – kötelesek egymással együttműködni.
8. § (1) Az Önkormányzat a lakásgazdálkodással összefüggő – Üzemeltető által nem ellátandó – feladatait Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban: Adatkezelő) útján látja el.
(2) Az Adatkezelő az érintettek személyes adatait a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint jogosult kezelni. Adatkezelő érintettől csak olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a bérleti jogviszony létesítése, megszűnése (megszüntetése), vagy igény érvényesítése szempontjából lényeges.
(3) Az érintettek személyes adatait a Bizottság tagjai célhoz kötötten, az adattakarékosság elvére és a korlátozott tárolhatóság követelményére tekintettel kezelhetik. Az Adatkezelő köteles gondoskodni arról, hogy a Bizottság döntéshozatalában részt vevő tagjai se ismerjenek meg olyan személyes adatot, amely az adattakarékosság és a célhoz kötött adatkezelés alapelvét sértené.
(4) A lakásigénylő a bérleti kérelemhez mellékelt külön nyilatkozatában, a bérlő a bérleti szerződésben, vagy a jogcím nélküli lakáshasználóval egyezően, külön megszövegezett nyilatkozatban (a továbbiakban: helyi adótitok nyilatkozat) köteles nyilatkozni arról, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 128. § (1) bekezdés c) pontja szerint az Adatkezelő az adótitoknak minősülő helyi adó adatai kezelje.
(5) Az Adatkezelő a (3) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősülő adatokat
a) a lakásigénylő, a bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó lakásigénylési jogosultságát alátámasztó szociális helyzete,
b) az önkormányzati lakás bérletére, megvásárlására való jogosultsága ellenőrzése,
c) a lakbér mértékének megállapítása,
d) továbbá a bérleti díj és a használati díj, a külön szolgáltatási díj és a közüzemi díj fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából
az adatkezelési cél megvalósulását követő 5 évig kezelheti.
9. § (1) Az Adatkezelő, valamint az Üzemeltető jogosult a lakást bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó érintett személyes adatait a bérleti és a használati díj, továbbá a külön szolgáltatási és közüzemi díj tartozások kezelése, behajtása érdekében, a feladat ellátásra szerződött harmadik félnek továbbítani.
(2) Az Adatkezelő és az Üzemeltető az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) 28. cikk (1) bekezdése szerinti tartalmú adatkezelési megállapodás alapján jogosult a lakást bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó érintett személyes adatait a bérleti és a használati díj, továbbá a külön szolgáltatási és közüzemi díj tartozások kezelése, behajtása érdekében, a feladat ellátásra szerződött harmadik félnek továbbítani.
(3) A követelések kezelésére és behajtására megbízott szervezetek a személyes adatokat – a hatályos adatvédelmi jogi és információbiztonsági előírások betartásával – kizárólag követeléskezelési és behajtási tevékenységük gyakorlása céljából, a tevékenység végzésének időtartama alatt, az ehhez szükséges módon és mértékben kezelhetik.
10. § Az Adatkezelő
1. az érintett bérleti kérelmével összefüggésben megadott személyes adatait az Önkormányzat lakásigénylési névjegyzékére felvétel, és erre tekintettel a kérelem – Bizottság általi – elbírálása céljából jogosult kezelni. Adatkezelő az érintett természetes azonosító adatait (a továbbiakban: 4T adat), lakó- és tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, munkahelyének megnevezését, foglalkozását, jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálatához szükséges – a 22. § szerinti – adatait, továbbá kérelmezővel a bérleménybe együtt költözőként megjelölt családtagok, háztartásban élők, családtagok 4T adatait, kérelmezőhöz fűződő rokoni kapcsolatára vonatkozó személyes adatait az elbírálásig jogosult kezelni. Adatkezelő ezen túlmenően jogosult kezelni az érintett jelen §-ban nem nevesített minden további olyan releváns – különösen a szociális és egészségügyi helyzetre vonatkozó – személyes adatát, amelyet kérelmező önkéntesen adott meg a kérelem kitöltése során, és azok a lakásbérleti kérelem elbírálása során mérlegelési szempontból figyelembe vehetők. Amennyiben a kérelem a beérkezést követő 5 éven belül nem kerül elbírálásra, Adatkezelő újabb kérelem benyújtására köteles kérelmezőt felhívni, és egyúttal törölni a korábbi kérelem vonatkozásában kezelt valamennyi személyes adatot,
2. a lakásbérleti szerződést kötött érintettek 1. pont szerinti személyes adatait nyilvántartási kötelezettség céljából a lakásbérleti szerződés megszűnését követő 5 évig, bérleti díj, lakáshasználati díj, vagy egyéb, az Önkormányzat felé fennálló hátralék esetén a teljesítés időpontját követő 5 évig jogosult kezelni,
3. a pályázat útján bérbeadható önkormányzati ingatlanok bérbeadása céljából a pályázók 4T adatait, jövedelemigazolásra szolgáló adatait a pályázat elbírálásáig, eredményes pályázat esetén az érintett hivatkozott személyes adatait, valamint a felújítási, korszerűsítési, bérbeszámítás alapját képező munkák kapcsán kiállított számviteli bizonylatokat a jogviszony megszűnését követő 5 évig jogosult kezelni,
4. az ideiglenes elhelyezés biztosítása céljából az érintett 4T adatait, az elhelyezésre okot adó körülmény tényét kérelem elbírálásáig, biztosított ideiglenes elhelyezés esetén annak megszűnését követő 1 évig jogosult kezelni,
5. az átmeneti elhelyezés biztosítása céljából érintett 4T adatait, kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni helyzetére, szociális körülményeire vagy egészségi állapotára vonatkozó személyes adatait a kérelem elbírálásáig, átmeneti elhelyezés esetén annak megszűnését követő 1 évig jogosult kezelni,
6. e rendeletben előírt, a szociális lakbér megállapításával kapcsolatos kötelezettség teljesítése céljából a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 5 évig köteles kezelni a lakásbérleti szerződésben bérlőként szereplő személy adóazonosító adatait, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, továbbá az önkormányzati lakásban lakó valamennyi személy 4T adatait a nagykorú együtt lakó személy jövedelemigazolását és adóazonosító jelét,
7. a lakbérfizetési kedvezmény biztosítása céljából a kérelmező 4T adatait, eltartásában vagy közös háztartásában élő gyermekek 4T adatait, saját, valamint a házastárs vagy élettárs jövedelemigazolásra becsatolt iratokon meghatározott személyes adatait, az ezek alapján számított nettó havi jövedelemre vonatkozó adatait, azt egészségügyi állapotára vonatkozó különleges személyes adatát, a bérelt ingatlan adatait, kérelmező telefonszámát, valamint az általa – a kérelem elbírálása szempontjából – relevánsnak vélt és önkéntesen megadott további személyes adatát
a) elutasított kérelem esetén az elbírálást követő 1 évig,
b) biztosított kedvezmény esetén annak megszűnését követő 5 évig
jogosult kezelni,
8. a tartási szerződés jóváhagyására vonatkozó kérelem elbírálása céljából az 1. pontban meghatározott személyes adatokon túl, az eltartó 4T adatait, jövedelmi viszonyait igazoló adatait, valamint a tartási szerződést a lakásbérleti jog folytatását követő 5 évig jogosult kezelni,
9. a jogcím nélküli lakáshasználók vonatkozásában bérbeadói igényérvényesítés céljából, az ehhez szükséges érintetti személyes adatokat az igényérvényesítés befejezéséig kezelheti,
10. a jogosult azon érintett 4T adatait, valamint a kötelezettségszegést alátámasztó dokumentumot nyilvántartás céljából kezelni, akinek a lakásbérleti jogviszonya – ideértve az átmeneti elhelyezés céljából biztosított bérleti jogviszonyt is – bérleti díj, közüzemi tartozás, vagy egyéb szerződésszegés következtében került felmondásra, továbbá azon érintett 4T adatait, valamint a kötelezettségszegést alátámasztó dokumentumot nyilvántartás céljából kezelni aki jogcím nélküli lakáshasználóknak minősült, és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek határidőben nem tett eleget. Jelen pont szerinti személyes adatok a kötelezettségszegéstől számított 5 évig kezelhetők.
11. § (1) Az önkormányzati lakásokat – a nyugdíjasházi lakások kivételével – kizárólag határozott időre szóló, írásba foglalt bérleti szerződés megkötésével
a) lakás céljára,
b) nem lakás céljára
történő bérbeadással lehet hasznosítani.
(2) A bérbeadás útján lakás céljára hasznosított lakások bérlőjét
a) az Önkormányzat, vagy
b) jogszabályban vagy megállapodásban meghatározott lakásra, jogszabályban vagy megállapodásban rögzített feltételekkel a bérlőkijelölési, vagy a bérlőkiválasztási joggal rendelkező személy, vagy
c) külön szerződésben meghatározott lakásokra az Önkormányzat gazdasági társasága vagy intézménye, vagy
d) a bérleti jog folytatása esetén a Lakástörvény IV. fejezete vagy
e) jogszabály, jogerős ítélet, véglegessé vált hatósági határozat
határozza meg.
12. § (1) Az önkormányzati lakásokra lakás céljára a következő jogcímeken köthető bérleti szerződés
1. lakásigénylési névjegyzék alapján,
2. nyertes pályázat,
3. ideiglenes elhelyezés,
4. átmeneti elhelyezés,
5. helyi közfeladat ellátása érdekében,
6. fecskeházi lakás bérbeadása,
7. nyugdíjasházi lakás bérbeadása,
8. bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás,
9. az Önkormányzat hivatala, gazdasági társasága és intézménye által történő bérlőkijelölés,
10. lakásbérleti jog folytatása,
11. bérlőtársi jogviszony létesítése,
12. lakáscsere szerződéshez adott bérbeadói hozzájárulás,
13. nem lakás céljára történő bérbeadás,
14. jogszabályi kötelezettség, véglegessé vált hatósági határozat, jogerős ítélet.
(2) Az önkormányzati lakások bérbeadására – az (1) bekezdés 2–14. pontja szerinti speciális jogcímek kivételével – a lakásigénylési névjegyzékre felvett igénylők részére kerül sor.
13. § (1) Az ideiglenes és az átmeneti elhelyezés kivételével nem jogosult önkormányzati lakás bérletére az a személy, akinek
a) lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy másik önkormányzati lakás bérlője,
b) az Önkormányzat vagy önkormányzati lakás használata kapcsán a közüzemi szolgáltatók felé tartozása, díjhátraléka áll fenn,
c) önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződése a bérbeadó általi rendkívüli felmondással szűnt meg.
(2) Nem jogosult önkormányzati lakás bérletére az a személy, akinek
a) önkormányzati lakás és a bérbeadó tulajdonát képező lakásberendezések karbantartásával, felújításával és pótlásával kapcsolatos kötelezettsége elmulasztásából vagy a bérleti jogviszonyból származó kártérítési kötelezettségből eredő tartozása áll fenn,
b) önkormányzati lakás bérletére vonatkozó kérelme, pályázata valótlan adatot tartalmaz, vagy a bérbeadás, pályázat elbírálása szempontjából lényeges információt elhallgat.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott személy részére a 10. §-ban meghatározott adatkezelési tartam alatt, de legfeljebb 5 évig önkormányzati lakás semmilyen jogcímen nem adható használatba.
14. § Az önkormányzati lakások bérbeadásának jövedelmi feltételeit a 1. melléklet tartalmazza.
15. § (1) Önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti kérelmet a Önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon írásban kell benyújtani Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egységénél.
(2) Házastársak és élettársak a kérelmüket csak együttesen nyújthatják be.
16. § (1) A kérelemhez a nyomtatványon feltüntetett adatok igazolására, valamint az önkormányzati lakásba együtt költöző háztartás tagjaira vonatkozóan mellékelni kell
a) a jövedelemi és vagyoni helyzetre vonatkozó 22. § szerinti igazolást, okiratot, nyilatkozatot
b) a 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, önkormányzati lakás bérbeadást kizáró okok hiányát igazoló dokumentumokat,
c) indokolt esetben orvosi igazolást.
(2) Az Önkormányzat a kérelem benyújtásakor ellenőrzi a kitöltött adatok helyességét, ha szükséges, hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, és igazolja a kérelem átvételét.
17. § (1) A bérleti kérelmet a benyújtása időpontjától számított 5 évenként meg kell újítani. A megújításra az új kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a megújítást kérelmező önkormányzati lakás bérletére jogosult, a Polgármester a bérleti kérelmet folyamatosnak ismeri el, és a névjegyzéken továbbra is nyilvántartja.
18. § (1) Az önkormányzati lakás bérletére való jogosultság feltételeinek a névjegyzékre felvétel, a bérleti kérelem megújítása, a bérleti kérelem elbírálása, továbbá a bérleti szerződés megkötése és módosítása idején is fenn kell állniuk.
(2) Ha a kérelmező vagy a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott időpontban nem jogosult önkormányzati lakás bérletére, a bérleti kérelmet a Polgármester elutasítja.
19. § Ha a korábban benyújtott bérleti kérelem a házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, vagy az életközösség megszüntetését követően is megfelel a 24. § rendelkezéseinek, folyamatosnak tekintendő,
a) ha a házasság megkötése vagy az életközösség létesítése előtt mindkét személy rendelkezett kérelemmel, akkor a mindkét kérelem a benyújtása időpontjától,
b) ha a házasság megkötése, az életközösség létesítése előtt csak az egyik személy rendelkezett kérelemmel, akkor a kérelem ezen személy vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik személy vonatkozásában a házasságkötés, az életközösség létesítése napjától,
c) ha a kérelmet a házasságkötés, az életközösség létesítése után nyújtottak be, akkor a kérelem mindkét személy vonatkozásában a benyújtás időpontjától.
20. § (1) Az Önkormányzat az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérleti kérelmek bérleti kérelmek nyilvántartására a kérelmeket összesítő és értékelő lakásigénylési névjegyzéket készít.
(2) A lakásigénylési névjegyzéket a Polgármester készti, folyamatosan vezeti, és a Lakástörvény 84. § (1) bekezdése szerint évente egy alkalommal aktualizálja.
(3) A lakásigénylési névjegyzéket az Önkormányzat a honlapján folyamatosan elérhető módon teszi közzé.
(4) A Polgármester az önkormányzati lakásra jogosultságot alátámasztó 16. § szerinti bérleti kérelmeket felveszi a lakásigénylési névjegyzékre.
(5) A lakásigénylők a lakásigénylési névjegyzékre történt felvétellel egyidejűleg kódszámot kapnak, mely alapján megtekinthető a kérelem helye a lakásigények sorrendjében.
(6) A lakásigénylési névjegyzékre felvett bérleti kérelmek sorrendje meghatározásának szempontjait az Önkormányzat pontrendszer alapján határozza meg.
(7) A lakásigénylési névjegyzékre felvett bérleti kérelmek sorrendje meghatározásának szempontjait az 2. melléklet tartalmazza.
(8) A névjegyzéken azonos pontszámmal rendelkező lakásigénylők esetén a lakásbérbeadás sorrendjét a kérelmek összevetését követő mérlegelés után a Bizottság határozza meg.
21. § (1) Bérleti jogviszony létesítése esetén – az ideiglenes és az átmeneti elhelyezés kivételével – a lakásigénylő a névjegyzékről törlésre kerül.
(2) A Polgármester a lakásigénylési névjegyzékéről törli azokat a lakásigénylőket, akik
a) a bérbeadásra felajánlott 3 lakás bérleti jogát visszautasították,
b) lakáshelyzetüket önerőből megoldották,
c) az Önkormányzat két írásbeli felhívására nem válaszoltak,
d) megváltozott körülményeik alapján önkormányzati lakás bérletére nem jogosultak.
(3) A lakásigénylési névjegyzékről törlés tényéről a lakásigénylőt a törlést követő 30 napon belül tájékoztatni kell.
(4) A lakásigénylési névjegyzékről a (2) bekezdés alapján törölt lakásigénylők a törléstől számított 5 évig nem vehetők fel a névjegyzékre.
22. § (1) A lakásigénylő, a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó jövedelmi és vagyoni viszonyait a (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolással, okiratokkal és nyilatkozatokkal köteles igazolni.
(2) A bérleti, a megújítási és a bérleti szerződés módosítása iránti kérelemhez a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata érdekében csatolni kell a kérelmező és a háztartása tagjai tekintetében
a) munkáltatói vagy a munkáltató, vállalkozó könyvelőjétől származó keresetigazolást az utolsó 3 havi jövedelemről, munkaviszony vagy más munkavégzésre irányuló jogviszony hiányában a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelemre vonatkozó NAV igazolást,
b) az a) pontban meghatározott dokumentumok hiányában teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat a jövedelem havi összegéről,
c) egyéni vállalkozó esetében 30 napnál nem régebbi NAV jövedelem igazolást, és a helyi adók vonatkozásában önkormányzati igazolást, lezárt adóévvel nem rendelkező egyéni vállalkozó esetén adófolyószámlája kivonatát,
d) külföldi munkaviszony esetén a munkaszerződés másolatát, valamint a külföldi munkáltató által kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást és annak hiteles fordítását, mely minimálisan tartalmazza a munkavállaló nevét, személyi adatait, a munkaviszony kezdetének időpontját, a munkaszerződés típusát, a munkavállaló havi, vagy heti nettó jövedelmét és a jövedelem kifizetését igazoló okiratot,
e) nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén az ennek összegét megállapító éves összesítő másolatát,
f) társadalombiztosítási, szociális, gyermekvédelmi és egyéb támogatások, ellátások esetén az erre vonatkozó határozat másolatát,
g) egyéb jövedelem esetén az ezt hitelt érdemlően igazoló okiratokat,
h) 30 napnál nem régebbi bankszámla kivonatot és további bankszámlával való rendelkezés hiányáról szóló nyilatkozatot,
i) tulajdoni lapot ingatlanvagyonra vonatkozóan,
j) forgalmi engedély másolatát gépjármű vagyonra vonatkozóan,
k) nyilatkozatot a 2. § 13. pontjában meghatározott mértékét meghaladó vagyonára és annak értékére vonatkozóan.
(3) Az önkormányzati lakás bérletére való jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni.
(4) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
(6) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, vagy a társas vállalkozást, egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
(7) Az ingatlanvagyont 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal, a vagyon értékét 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi szakvéleménnyel kell igazolni.
(8) Vagyontárgyról, vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni a szociális helyzet alapján igényelt önkormányzati lakás bérbeadása előtt.
(9) A lakásigénylő háztartásában élő, 16. életévét betöltött személyre vonatkozóan iskolalátogatási igazolással vagy egyéb megfelelő okirattal igazolja, hogy a kérelem elbírálása szempontjából eltartottnak minősül.
23. § Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.
24. § Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás – az ideiglenes elhelyezés kivételével – annak a nagykorú magyar, európai uniós, továbbá állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár részére adható bérbe, aki
a) a lakhatását önerőből nem képes biztosítani, és
b) lakcímigazolványa szerint pécsi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és
c) a 1. mellékletben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel, és
d) vagyonnal nem rendelkezik, és a lakásba együtt költöző háztartása tagjainak sincs vagyona.
25. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérletére való jogosultság meglétét a Polgármester a bérleti és a megújítási kérelem benyújtásakor, a kérelem elbírálásakor vizsgálja, és jogviszony létesítését követő 3 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal felülvizsgálja.
(2) A szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérletére jogosultság vizsgálata során az Adatkezelő jogosult az érintett – helyi adótitokkal kapcsolatos – személyes adatait a III. Fejezet rendelkezései szerint kezelni.
(3) A bérlő köteles a szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérletére való jogosultság feltételeinek megszűnését a változást eredményező eseményt követően legkésőbb 30 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egységének írásban, a vonatkozó okiratok csatolásával bejelenteni.
(4) A lakásigénylő, a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó szociális helyzete vizsgálata során az Adatkezelő Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Területi Szociális Központjaitól jogosult tájékoztatást kérni érintett – a szociális helyzet megítélése szempontjából releváns – személyes adataira vonatkozóan.
26. § Szociális helyzet alapján önkormányzati lakást – a 14–15. alcímben foglalt kivétellel – határozott időre, első alkalommal 1 évre lehet bérbe adni, ezt követő alkalmanként, ha a bérlő szociális helyzet alapján önkormányzati lakásra továbbra is jogosult, és igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, a bérleti szerződés legfeljebb 3 évre meghosszabbítható vagy újból megköthető.
27. § (1) Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa
a) 1 – 3 fő esetén 2 szoba,
b) 4 – 6 fő esetén 3 szoba,
c) minden további költöző személy esetén további ½ szoba.
(2) Egyedi elbírálás alapján, a bérlő vagy a lakásban együtt lakó háztartása tagjai egészségi állapotára tekintettel méltányosságból – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – legfeljebb 1 szobával nagyobb önkormányzati lakás adható bérbe.
28. § (1) A költségelvű lakbér fizetése feltételével bérbe adott önkormányzati lakásra az a kérelmező jogosult, aki
a) a lakhatását önerőből nem képes biztosítani, és
b) az 1. mellékletben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
(2) A költségelvű lakbér fizetése feltételével önkormányzati lakást határozott időre, első alkalommal 1 évre lehet bérbe adni, ezt követően, ha a bérlő a költségelvű lakbér fizetése feltételével bérbe adott önkormányzati lakásra továbbra is jogosult, és igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, a bérleti szerződés legfeljebb 3 évre meghosszabbítható vagy újból megköthető.
29. § (1) A piaci lakbér fizetése feltételével bérbe adott önkormányzati lakásra az a kérelmező jogosult, aki az 1. mellékletben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
(2) A piaci lakbér fizetése feltételével önkormányzati lakást határozott időre, első alkalommal 1 évre lehet bérbe adni, ezt követően, ha a bérlő költségelvű a piaci lakbér fizetése feltételével bérbe adott önkormányzati lakásra továbbra is jogosult, és igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, a bérleti szerződés legfeljebb 3 évre meghosszabbítható vagy újból megköthető.
30. § Pályázatot kell hirdetni
a) az önkormányzati lakások lakhatóvá tételi vagy felújítási költsége bérlő általi megelőlegezésével történő,
b) a különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakások
bérbeadására.
31. § (1) A Bizottság pályázatot ír ki üres önkormányzat lakások olyan bérbeadására, amelyek lakhatóvá tételét vagy felújítását az Önkormányzat végzi el, de a munkák teljes költségének 50%-át a bérlő előlegezi meg az Önkormányzat pénzforgalmi számlájára történő egy összegű befizetéssel.
(2) A pályázatok elbírálására az 3. mellékletben meghatározott pontrendszer alapul vételével kerül sor.
(3) Az (1) bekezdés szerinti lakhatóvá tett vagy felújított önkormányzati lakás bérlője – függetlenül a jövedelmi és vagyoni viszonyaitól – a Bizottság által meghatározott lakbérmértéket köteles fizetni.
(4) Az Önkormányzat a bérlő részére az (1) bekezdésben meghatározott megelőlegezett összegre, de legfeljebb 3.000.000 Ft-ra bérbeszámítást enged. A bérbeszámítás tartama a bérleti díj összege változásának megfelelően módosul. A bérlő jogosult a bérbeszámítást – annak összege erejéig – a bérleti díj 100%-a mértékéig érvényesíteni.
(5) Az Önkormányzat a lakás felújítása befejezését követően köt bérleti szerződést a nyertes pályázóval. A jogviszony határozott idejű, a bérleti szerződésben a határozott tartamot „a bérbeszámítás tartamára” szövegezéssel kell meghatározni.
32. § (1) A Bizottság pályázatot ír ki a különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakások bérbeadására.
(2) A különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakások 1–5 év tartamú, a pályázati felhívásban meghatározott időre, és a pályázati felhívásban meghatározott lakbérmértékért adhatók bérbe.
33. § (1) Azonnali vagy sürgős intézkedést igénylő esetben ideiglenes elhelyezés biztosítására önkormányzati lakásra bérleti szerződés köthető,
a) a Lakástörvény 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben,
b) azzal a személlyel, aki hirtelen előállt, előre nem látható okból a lakhatásáról különös méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni, helyzete, szociális körülményei vagy megromlott egészségi állapota miatt maga nem képes gondoskodni.
(2) Az ideiglenes elhelyezést biztosító bérleti szerződés legfeljebb 3 hónap tartamra köthető, mely indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható.
(3) Az ideiglenesen elhelyezett bérlő – függetlenül a vagyoni és jövedelmi helyzetétől – a jogviszony 1. hónapjában 1.000 Ft összegű, ezt követően a jogviszony tartama alatt havi 10.000 Ft összegű bérleti díjat köteles fizetni a 70. § (6) bekezdésében meghatározott díjakon felül.
34. § (1) Az önkormányzati lakásban ideiglenesen elhelyezett bérlő az önkormányzati lakásra jogosultságát alátámasztó 16. § szerinti bérleti kérelemmel kérheti felvételét a lakásigénylési névjegyzékre.
(2) Az ideiglenes elhelyezés megszűnését követően, fennálló jogosultság esetén, a lakásigénylési névjegyzék alapján adható bérbe önkormányzati lakás a (1) bekezdés szerinti igénylőnek.
(3) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy az Önkormányzat az ideiglenes elhelyezett személy részére önkormányzati lakást nem ad bérbe, a bérlő az ideiglenesen elhelyezést megszűnésekor, további elhelyezési igény nélkül köteles az ideiglenes bérleményből kiköltözni a 68. § rendelkezései szerint.
35. § (1) Átmeneti elhelyezés biztosítására önkormányzati lakásra bérleti szerződés olyan lakbér- vagy közüzemi díj tartozással rendelkező jogcím nélküli lakáshasználóval köthető, akinek a bérleti szerződése
a) lakbér-, külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás miatt felmondásra került, vagy
b) lejárt, és lakbér-, külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás miatt nem került meghosszabbításra,
és a lakhatását méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni, helyzete, szociális körülményei vagy megromlott egészségi állapota miatt önmaga átmenetileg nem képes biztosítani.
(2) Átmeneti elhelyezésre abban az esetben kerülhet sor, ha a jogcím nélküli lakáshasználó a 24. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, és a bérleti szerződés megkötését megelőzően
a) lakbér-, használati díj, külön szolgáltatási és közüzemi díj hátralékát már megfizette, vagy
b) az a) pontban meghatározott hátralékkal még rendelkezik, de a bérbeadóval, közüzemi díjhátralék esetén a közüzemi szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bérleti szerződés a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben meghatározza azt a szociális tevékenységet ellátó szervezetet, mellyel a bérlőnek az új jogviszony tartama alatt a lakbér-, külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás keletkezésének megakadályozása érdekében együtt kell működnie.
(4) Az átmeneti elhelyezés céljára 1 év időtartamra adható bérbe önkormányzati lakás. A bérleti szerződés 1 éves tartamokra hosszabbítható meg.
(5) Átmeneti elhelyezés céljára egy és két szobás komfortnélküli, félkomfortos, vagy komfortos lakás adható bérbe.
(6) Az átmeneti elhelyezés biztosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötése előtt a Polgármesteri Hivatal Területi Szociális Központjának véleményét is ki kell kérni.
36. § (1) A 35. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az átmeneti elhelyezés tartama alatt a bérlő a bérleti és közüzemi díj tartozását köteles szerződésszerűen törleszteni, újabb tartozásokat nem halmozhat fel.
(2) Amennyiben a bérlő az átmeneti elhelyezés tartama alatt bérleti és közüzemi díj tartozását nem törleszti, vagy újabb tartozásokat halmoz fel, az átmeneti elhelyezés megszűnését követően részére a 10. §-ban meghatározott adatkezelési tartam alatt, de legfeljebb 5 évig önkormányzati lakás semmilyen jogcímen nem adható használatba.
37. § (1) Az önkormányzati lakásban átmenetileg elhelyezett bérlő az önkormányzati lakásra jogosultságát alátámasztó 16. § szerinti bérleti kérelemmel kérheti felvételét a lakásigénylési névjegyzékre.
(2) Az átmeneti elhelyezés megszűnését követően, önkormányzati lakásra fennálló jogosultság esetén, a lakásigénylési névjegyzék alapján adható bérbe önkormányzati lakás az (1) bekezdés szerinti igénylőnek, amennyiben a lakbér-, külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozása már nem áll fenn.
(3) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy az Önkormányzat az átmenetileg elhelyezett személy részére önkormányzati lakást nem ad bérbe, a bérlő az átmeneti elhelyezést megszűnésekor, további elhelyezési igény nélkül köteles az átmeneti bérleményből kiköltözni a 68. § rendelkezései szerint.
38. § (1) A helyi közfeladatok ellátása érdekében önkormányzati lakás adható bérbe művészlakás, a sportolói és vendégtanári és pedagóguslakás céljára, valamint az Önkormányzattal szerződő, alapellátást nyújtó orvosok lakhatásának biztosítására.
(2) A művészlakások, a sportolói, a vendégtanári, a pedagógus, az Önkormányzattal szerződő, alapellátást nyújtó orvosok lakhatását biztosító, valamint az Üzemeltető bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakások bérlőire az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Bizottságnak.
(3) A (1) bekezdésben meghatározott lakások – a sportolói lakások kivételével – határozott időre, legfeljebb 3 évre adhatók bérbe.
(4) A művészlakásba, a sportolói, a vendégtanári és a pedagóguslakásba a bérlő – a sportszervezet kivételével – az Önkormányzat írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.
(5) Pedagóguslakás olyan pedagógus részére adható bérbe, aki Pécs városában áll pedagógusi foglalkoztatási jogviszonyban.
(6) A sportolói lakások a közérdekű feladatnak megfelelően, határozott időre, legfeljebb 2 évre adhatók bérbe. A sportolói lakásokat elsősorban sportszervezetek részére kell bérbe adni. Közvetlenül a sportoló részére történő bérbeadásra akkor kerülhet sor, ha nincs olyan sportszervezet, amellyel a bérleti szerződés megköthető lenne, vagy az önkormányzati érdekeket a bérleti szerződés sportolóval való megkötése szolgálja.
(7) Önkormányzati lakást közérdekű feladatok megoldására – a sportolói lakás sportszervezet részére történő bérbeadása kivételével – csak olyan személynek lehet bérbe adni, akinek, vagy a vele együtt költöző személynek nincs ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga, önkormányzati lakásnak nem bérlője, és erről a bérbeadás előtt erre vonatkozóan írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban: írásban) nyilatkozik.
39. § (1) A Fecskeházban külön megállapodás alapján 30 lakás bérlőjét a Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) jelöli ki, 31 lakás bérleti jogával Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik.
(2) A fecskeházi lakásra kötött bérleti szerződés tartama nem hosszabbítható meg.
(3) A fecskeházi bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre igényt nem tarthat, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
40. § (1) Az Egyetem bérlőnek jelölheti piaci lakbér fizetése feltételével az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5%-ának megfelelő összegű készpénzt bankbetétben elhelyez.
(2) Az Egyetem bérlőnek jelölheti továbbá a házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt takarékosságot nem kell vállalnia.
(3) Amennyiben az Egyetem az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra piaci lakbér fizetése feltételével az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy is kijelölhető bérlőnek.
(4) A bérlőkijelölés legfeljebb 5 éves határozott időre történhet.
(5) Ha a bérlő munkaviszonya, vagy a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, vagy a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik.
41. § (1) Az Önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakásra érvényes bérleti kérelemmel rendelkező, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó havi átlagjövedelme az 1. mellékletben a szociális lakbérre megállapított jövedelemhatárt meghaladja, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5%-ának megfelelő összegű készpénzt bankbetétben elhelyez.
(2) Az üres fecskeházi lakásokat évente legalább egy alkalommal pályáztatni kell. A benyújtott pályázatokat 60 napon belül kell elbírálni.
(3) A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket.
(4) Az eredményesen pályázókkal az Önkormányzat lakásbérleti szerződést köt.
(5) A fecskeházi lakás határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható bérbe, költségelvű lakbér fizetése mellett.
42. § (1) A nyugdíjasházi lakások nyugdíjasok és az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgálnak.
(2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak:
a) nyilvántartott bérleti kérelemmel rendelkezik,
b) önmaga ellátására képes,
c) önkormányzati lakás bérlője, és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti,
d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja,
e) háziorvosi igazolás szerint nem szenved fertőző, vagy pszichiátriai betegségben.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül, de a (2) bekezdés a)–b) és a d)–e) pontjában meghatározott feltételek mellett nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult is, aki nem önkormányzati lakás bérlője, és 2.500.000 Ft egyszeri elhelyezési díjat két egyenlő – az Önkormányzattal megkötött megállapodás aláírásakor és az azt követő 90 napon belül esedékes – részletben az Önkormányzat részére megfizet.
(4) Amennyiben a nyugdíjasházi bérlő bérleti szerződését a jogviszony keletkezésétől számított 5 éven belül felmondja, és a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak visszaadja, az egyszeri elhelyezési díj 50%-át részére vissza kell fizetni. A bérleti jogviszonynak bármely más módon és időben történő megszűnése esetén az egyszeri elhelyezési díj nem jár vissza.
(5) A bérlő a nyugdíjasházi lakásba csak a házastársát fogadhatja be.
(6) A Nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
43. § (1) Önkormányzati lakásra jogi személyek részére pénzbeli térítésért bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási kiválasztási jog biztosítható.
(2) A pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás (1) bekezdésben meghatározott jog biztosításakor megállapított forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlőkiválasztási jog.
(3) A Bizottság az igénylő méltányolható alapján – közérdekből, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (13) bekezdése rendelkezésének megtartásával – a (2) bekezdésben meghatározott fizetési feltételektől eltérhet.
(4) A bérlőkijelöléssel és a bérlőkiválasztással érintett lakás bérlőjével kizárólag határozott időtartamú, vagy feltételhez kötött bérleti szerződés köthető.
(5) Amennyiben a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultja kezdeményezi a jogával érintett lakás visszaadását a bérbeadó részére, úgy a lakást helyreállított állapotban köteles visszaadni. Amennyiben a bérlő lakásbérleti jogviszonya megszűnik, és a lakás helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a helyreállítás a bérlőkiválasztási jog jogosultját terheli.
(6) Amennyiben a bérlőkijelölési vagy a bérlőkiválasztási joggal érintett lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a lakás üresen állása időtartamára a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja köteles a piaci bérleti díjat és a 70. § (6) bekezdése szerinti költségeket az Önkormányzatnak megfizetni.
44. § (1) A Lakástörvény hatálybalépése előtt az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások tekintetében e szervezetek vagy a jogutódaik továbbra is jogosultak új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét munkavállalóik közül kijelölni, és a bérleti szerződés tartamát meghatározni.
(2) Az Önkormányzat gazdasági társasága és intézménye részére ingyenesen új bérlőkijelölési jog biztosítható.
(3) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal részére 15 db önkormányzati lakásra ingyenesen bérlőkijelölési jogot biztosít. E lakások bérlőjét a Jegyző jelöli ki, és meghatározza a bérleti szerződés tartamát.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott önkormányzati lakásokra vonatkozó bérleti szerződés csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre, a lakásbérleti jog folytatását kizáró kikötéssel lehet megkötni.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott önkormányzati lakások esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike foglalkoztatotti viszonyban áll a bérlőkijelölési joggal rendelkező személlyel.
45. § A lakásbérleti jog folytatására a Lakástörvény 32. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
46. § (1) A lakásbérleti jog folytatása ellenében megkötött tartási szerződéshez az Önkormányzat kizárólag határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés esetén és csak akkor járul hozzá, ha a következő együttes feltételek fennállnak
a) az eltartó nagykorú magyar, vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és a lakás fenntartásához önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és
b) az eltartott jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, és
c) az együtt lakás feltételei biztosítottak.
(2) Az Önkormányzat megtagadja a bérlővel kötött tartási szerződéshez való hozzájárulást, amennyiben az eltartó
a) önkormányzati lakás bérlője, vagy
b) Pécs városában ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga van, vagy
c) lakásbérleti jog folytatására irányuló, már megkötött tartási szerződéssel rendelkezik.
47. § Önkormányzati lakásra az Önkormányzat
a) a Lakástörvény 4. § (4) bekezdése szerint a bérlő és házastársa közös kérelmére a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést köt,
b) a 12. § (1) bekezdés 3–9. pontjában és 13–14. pontjában meghatározott jogcímen bérbe adott lakások kivételével a bérlő és a vele legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakó, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője közös kérelmére e személyekkel bérlőtársi szerződést köthet.
48. § Amennyiben az Önkormányzat hozzájárul önkormányzati lakásra állampolgárok között csereszerződés megkötéséhez, a bérlő cserélő partnerével az Önkormányzat lakásbérleti szerződést köt.
49. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) közfeladatok ellátása érdekében adható bérbe a Bizottság eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett.
(2) A lakáspótlási kötelezettség másik megfelelő lakás Önkormányzat részére történő tulajdonba adásával, vagy a felhasznált lakás forgalmi értékének megfizetése útján teljesíthető.
50. § (1) Az Önkormányzat a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az Üzemeltetőt értesíti.
(2) A bérlő az önkormányzati lakást az Üzemeltető által aláírt leltár, valamint a műszaki szemlét és fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át.
51. § Az Önkormányzat az ingatlanban fennálló tulajdoni hányada mértékéig – az Üzemeltető útján – köteles gondoskodni a bérleti jogviszony tartama alatt
a) az épület karbantartásáról,
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
52. § Az Önkormányzat a Lakástörvény 12. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer az Üzemeltető útján vagy közreműködésével – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni.
53. § (1) Önkormányzati lakás bérbeadásának és használatának az a feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és a bejelentéstől számított legfeljebb egy éves időtartamát köteles írásban az Önkormányzat részére bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bérbeadási, lakáshasználati feltételre tekintettel
a) a munkahely megváltozása miatt 1 évet meghaladó távollét,
b) a bérlő ápolást, gondozást nyújtó intézményben lakása
nem minősül rendeltetésszerű és szerződésszerű lakáshasználatnak.
(4) A lakásbérleti szerződés 66. § 11. pontja szerinti felmondásának van helye, ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegve
a) az önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétének okát nem jelentette be, vagy
b) a (3) bekezdésben meghatározott bejelentett távollét az 1 évet meghaladja.
54. § (1) A bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó, valamint a velük együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni, társasházi lakás esetén a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat betartani.
(2) Az önkormányzati lakás, vagy a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése esetén a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is.
55. § (1) A bérlő a lakbéren, a jogcím nélküli lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját a 82. § rendelkezései szerint megfizetni, és a közüzemi vízfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért és összkomfortos lakás esetén a távhőszolgáltatásért vagy a központi fűtésért közüzemi díjat fizetni.
(2) A lakbért, a közös költséget és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a külön szolgáltatások díjával együtt, a tárgyhó 15. napjáig kell az Önkormányzat részére megfizetni. A 70. § (6) bekezdése szerinti egyéb díjak a felmerülésükkor kerülnek tovább számlázásra.
(3) A közüzemi díjakat a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó a közüzemi szolgáltatóknak köteles megfizetni.
56. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.
(2) A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.
(3) Az Önkormányzat és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
(4) Az Önkormányzat az erre vonatkozó megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges szolgáltatói és hatósági engedélyeket beszerzi, továbbá igazolja, hogy az átalakítással összefüggő bejelentési kötelezettségeinek eleget tett.
(5) Az Önkormányzat által előzetesen engedélyezett, a Lakástörvény és e rendelet rendelkezései szerint a bérbeadót terhelő, elvégzett munkák igazolt és az Önkormányzat által elfogadott költségére a bérlő részére, legfeljebb 3.000.000 Ft összegre bérbeszámítás engedélyezhető. A bérbeszámítás tartama a bérleti díj összege változásának megfelelően módosul. A bérlő jogosult a bérbeszámítást – annak összege erejéig – a bérleti díj 100%-a mértékéig érvényesíteni.
(6) A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkák költségei és felelőssége a bérlőt terhelik.
57. § Az önkormányzati lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 3 napon belül köteles gondoskodni.
58. § A bérlő köteles a lakáskiürítési kötelezettségének a 68. § (1) bekezdésében és a Lakástörvény 17. §-ában foglalt rendelkezések szerint határidőben és módon, önként eleget tenni.
59. § (1) Az önkormányzati lakás
a) állampolgárok megállapodásával,
b) a bérlő kérelmére másik önkormányzati lakás bérbeadásával,
c) az Önkormányzat kezdeményezésére másik önkormányzati lakás bérbeadásával
cserélhető el.
(2) A határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig bérbe adott önkormányzati lakás cseréje esetén a cserélő bérlővel, tulajdonjogra cserélés esetén a bérlővé váló cserepartnerrel kizárólag a cserélendő lakásra fennálló szerződéssel azonos idejű vagy a meghatározott feltétel bekövetkezéséig köthető új lakásbérleti szerződés.
(3) Nem cserélhető el
a) a pályázati eljárás alapján bérbe adott,
b) a fecskeházi,
c) az ideiglenes elhelyezés biztosítására szolgáló,
d) az átmeneti elhelyezésbiztosítására szolgáló,
e) a helyi közfeladatok ellátására szolgáló,
f) a bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási joggal érintett
önkormányzati lakás.
60. § (1) A cseréhez szükséges bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa
a) a lakásbérleti szerződést, vagy az Önkormányzat lakásbérleti jogviszony fennállását tanúsító írásbeli nyilatkozatát,
b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,
c) a közüzemi szolgáltatók igazolását a kérelmezővel szemben fennálló lejárt fizetési határidejű követelésük összegéről, és a tartozás rendezésére vonatkozó fizetési megállapodást.
(2) Az Önkormányzat a cseréhez szükséges bérbeadói hozzájárulását megtagadja, ha a cserepartner az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti.
(3) Megtagadja az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását az olyan lakáscsere szerződéshez, ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul.
(4) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együtt lakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.
61. § (1) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – a felek megállapodásának megfelelően – kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.
(2) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.
(3) Amennyiben az Önkormányzat megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a bérbeadói hozzájárulás megadását követően az önkormányzati lakásra a bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel.
Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, az Önkormányzat ezt a többi cserélő fél tudomására hozza, és felhívja őket, hogy 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, a kérelemről az Önkormányzat a bírósági eljárás befejezéséig nem dönt.
62. § (1) A bérlő kérelmére élet-, jövedelmi, vagyoni helyzetében, szociális körülményeiben vagy egészségi állapotában bekövetkezett, okirattal bizonyított, méltányolható változás esetén
a) kisebb alapterületű, vagy
b) kevesebb szobaszámú, vagy
c) alacsonyabb komfortfokozatú, vagy
d) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon, vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, vagy
e) nagyobb alapterületű, vagy
f) nagyobb szobaszámú, vagy
g) magasabb komfortfokozatú lakás
bérbeadását kérheti az Önkormányzattól.
(2) A szociális helyzet alapján határozott időre bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjének kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén az Önkormányzat nagyobb szobaszámú vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott tartamra.
63. § (1) Az Önkormányzat a bérlő élet-, jövedelmi, vagyoni helyzetében, szociális körülményeiben vagy egészségi állapotában bekövetkezett változás esetén a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérlő részére
a) másik lakást ad bérbe, vagy
b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
(2) A szociális helyzet alapján határozott időre bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjének kérelmére, igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (ideértve a háztartás, a család létszámának növekedését is) az Önkormányzat nagyobb szobaszámú vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott tartamra.
64. § (1) Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve az Önkormányzatnak visszaadja, és igazolja, hogy a bérleti jogviszonyból származó tartozása (ideértve többek között: bérleti díj és közüzemi díj tartozás) nem áll fenn, pénzbeli térítésre tarthat igényt.
(2) A pénzbeli térítés összegét – a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján – a visszaadott lakás visszaadás idején megállapított forgalmi értéke alapul vételével, a 4. melléklet alapján kell megállapítani.
(3) A bérlő a lakhatása érdekében szükséges lakás megvásárlása érdekében benyújtott kérelmében igényelheti, hogy az Önkormányzat a pénzbeli térítés összegét az (1) bekezdésben meghatározott kérelmének elbírálásától a lakás visszaadásáig terjedő időre elkülönített számláján helyezze el.
(4) Amennyiben a bérlő az általa megvásárolni szándékozott lakásingatlan Kormányhivatal által érkeztetett érvényes adásvételi szerződésének egy példányát az Önkormányzatnak benyújtja, az elkülönített számlán elhelyezett összeg legfeljebb 50%-a vételárrészlet, előleg, foglaló fedezetére kifizethető abban az esetben, ha a bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszüntetésre került. Az elkülönített számlán elhelyezett fennmaradó összeget a lakás visszaadását követő 30 napon belül kell kifizetni. Az adásvétel meghiúsulása esetén a bérlő a kifizetett összeget haladéktalanul köteles az Önkormányzat részére visszafizetni, és a lakás visszaadásakor kell részére a teljes összeget kifizetni.
(5) Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, az Önkormányzat a közüzemi szolgáltatóktól bekéri a bérlő tartozására vonatkozó adatokat.
(6) Ha a bérlőnek közüzemi tartozása áll fenn, az Önkormányzat jogosult a térítés összegét a közüzemi tartozás rendezése érdekében közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak utalni. A bérlőt, a közüzemi szolgáltató igazolását követően, a térítés és a tartozás összege közötti különbözet megilleti.
(7) Nem jár pénzbeli térítés
a) annak a bérlőnek, aki a lakás bérleti jogához 5 éven belül lakásbérleti jog folytatása útján jutott,
b) komfort nélküli lakásra vonatkozó bérleti szerződés (1) bekezdésben meghatározott megszüntetése esetén,
c) a határozott időre szóló vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony megszűnésekor.
65. § Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt a kiürítését rendelte el, és az ideiglenes vagy végleges elhelyezés az Önkormányzat feladata, úgy a bérlő részére az általa használt lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakás adható bérbe.
66. § Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a Lakástörvény 25. § (1) bekezdésében, a Ptk. 6:336. § (3) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:348. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az alábbi feltételek fennállása esetén mondhatja fel
1. egyhavi, vagy legfeljebb hathavi lakbértartozás esetén, a hathavi lakbért meghaladó tartozás esetén az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést mérlegelés nélkül felmondja,
2. egyhavi, vagy legfeljebb hathavi külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás esetén, a hathavi külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozást meghaladó tartozás esetén az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést mérlegelés nélkül felmondja,
3. az Önkormányzat által biztosított lakbérfizetési kedvezmény 45. alcímben meghatározott szabályainak megszegése,
4. a 83. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel önkormányzati lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt albérletbe, vagy használatába adása esetén,
5. önkormányzati lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén,
6. amennyiben a bérlő – a 16. alcímben foglalt kivétellel – Pécs városában, vagy 50 kilométeres körzetében lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy másik önkormányzati lakás bérlője,
7. olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadása jogellenesen történt, amennyiben a befogadás a megszüntetésére történt szólítás közlését követő 30 napon túl is fennáll,
8. a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás közlését követő 30 nap alatt sem végzi el,
9. ha a bérlő az önkormányzati lakás 52. §-ban meghatározott ellenőrzése lehetőségét a felszólítás közlését követő 30 napon belül sem biztosítja,
10. ha a bérlő az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza, és a felszólítás közlését követő 30 napon belül sem teszi lehetővé,
11. ha a bérlő az önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja. A munkahely megváltozása miatti egy évet meghaladó távollét esetén és a bérlő ápolást, gondozást nyújtó intézménybe költözését követően az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a mérlegelés nélkül felmondja,
12. ha a bérlő az 57. §-ban meghatározott kötelezettségének a felszólítás közlését követő 15 napon belül sem tesz eleget,
13. ha a fecskeházi bérlő a 40. § (1) bekezdésében vagy a 41. § (1) bekezdésében meghatározott takarékossági kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget,
14. ha a bérlő a 86. § (4) bekezdésében meghatározott biztonsági letétkiegészítési kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget,
15. ha a társasházi lakásban élő bérlő nem tartja be a társasházra vonatkozó, Szervezeti és Működési Szabályzatban vagy a Házirendben foglalt közösségi együttélési szabályokat, és e kötelezettségének a közösségi együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás közlését követő 30 napon belül sem tesz eleget.
67. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös
a) köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani,
b) nem köteles a lakás karbantartásáról, felújításáról gondoskodni.
(2) A lakásfenntartási költségek az örököst terhelik a lakás Önkormányzatnak történő visszaadásának napjáig.
(3) Az örökös az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőt követően az elhunyt bérlő bérleti díja kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.
68. § (1) Az önkormányzati lakást és a lakásberendezéseket a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürített, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles az Önkormányzatnak visszaadni. A bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül minden, az önkormányzati lakást lakóhelyként bejelentett személy köteles az ingatlanból kijelentkezni.
(2) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról az Üzemeltető helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről.
69. § (1) A lakást bérleti szerződés nélkül, jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.
(2) A felszólítás eredménytelensége esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt közigazgatási, vagy polgári peres eljárást kezdeményez.
(3) Az Önkormányzat átmeneti elhelyezést biztosíthat a jogcím nélküli lakáshasználó részére, ha e jogviszony létesítésének a 35. §-ban meghatározott feltételei fennállnak.
70. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő az önkormányzati lakás használatáért bérleti díjat köteles fizetni.
(2) Az önkormányzati lakások bérleti díját
a) szociális helyzet alapján, vagy
b) költségelven, vagy
c) piaci alapon, vagy
d) sportszervezet részére vagy
e) méltányossági alapon, vagy
f) pályázati felhívásban meghatározott összegben
kell megállapítani.
(3) A Polgármester a Lakástörvény 34. § (3) bekezdése alapján a szociális és a 74. § (2) bekezdés a) pontja szerinti költségelvű lakbér jogosultság feltételeinek fennállását évente felülvizsgálja.
(4) A szociális és a költségelvű lakbér jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtási határideje minden év november 30-a. A szociális és költségelvű lakbér a következő év január 1-től december 31-ig kerül megállapításra. A határidőn túl benyújtott kérelmek esetén amennyiben a jogosultság megállapítást nyer, úgy a szociális és a költségelvű lakbér a kérelem benyújtását követő második hónaptól biztosítható.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kérelem hiányában a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó a kérelem benyújtását követő hónap végéig
a) a korábbi szociális helyett költségelvű,
b) a korábbi költségelvű helyett piaci
lakbért köteles fizetni.
(6) A bérlőnek a bérleti díjon felül a társasházi közös költség felújítási alapon felüli összegét, a Techem hőmennyiségmérő leolvasási díját, a társasház főmérője alapján a tulajdonosokra leosztott, az egyéni fogyasztáson felüli közüzemi közüzemi díjakat, a 82. §-ban foglalt a külön szolgáltatások díját és a közüzemi szolgáltatók részére a közüzemi díjakat is meg kell fizetnie.
(7) A bérlő a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket az Önkormányzat tulajdoni hányadának megfelelő terjedelemben, megosztott közös használat esetén az Önkormányzat használati jogának terjedelme szerint külön térítés nélkül használhatja.
71. § (1) A havi lakbért a használati érték számszerűsített mértéke és az alapterület szorzata adja, összegét a 5. melléklet szerint kell kiszámítani.
(2) A lakás használati értéke a legjobb önkormányzati lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki. A lakás használati értékének alapvető jellemzői
a) a lakás komfortfokozata,
b) a lakás minősége,
c) a lakóépület állapota,
d) a lakóépület településen belüli fekvése,
e) a lakás épületen belüli elhelyezkedése.
(3) A használati érték számszerűsített mértékének számítási módját a 6. melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzati lakás komfortfokozatának, alapterületének, helyiségei meghatározása során a Lakástörvény 91/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
72. § (1) A lakbér mértékét az Önkormányzat évente felülvizsgálhatja.
(2) A megállapított lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a lakók számában, jövedelmi viszonyaiban, vagy az Önkormányzat által végzett beruházás, felújítás miatt változás következik be.
(3) Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e jogcímen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
73. § (1) Szociális lakbért fizet
a) a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás 24. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő bérlője és bérlőtársai önállóan is a rájuk eső lakbérösszeget illetően,
b) a nyugdíjasházi lakás bérlője, jövedelmi viszonyaitól és vagyoni helyzetétől függetlenül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg szociális lakbér annak a bérlőnek, aki
a) a lakását részben vagy egészben a 83. § (3) bekezdésében foglalt tilalom ellenére albérlet, ágybérlet útján, vagy más módon hasznosítja,
b) a szociális lakbér jogosultság megállapítása iránti kérelmében olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelent,
c) szociális lakbér jogosultság Önkormányzat általi vizsgálatához szükséges, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot, igazolást, nyilatkozatot nem csatolta.
(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakásban élő bérlő, lakáshasználó köteles a szociális lakbérre vonatkozó, 24. § rendelkezésein alapuló jogosultsága megszűnését a változást eredményező eseményt követően legkésőbb 30 napon belül az Önkormányzatnak írásban, a vonatkozó okiratok csatolásával bejelenteni.
(4) A bérlő a részére megállapított szociális lakbér és a költségelvű lakbér különbözetének összegét a Ptk. 6:47. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kamataival együtt köteles megfizetni, ha megállapítást nyer, hogy a szociális lakbér jogosultságot kizáró ok áll fenn.
74. § (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a Lakástörvény 34. § (4) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani.
(2) Költségelvű lakbért fizet
a) lakásigénylési névjegyzék alapján költségelvű lakbér fizetése feltételével bérbe adott önkormányzati lakás 28. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő bérlője,
b) jövedelmi viszonyaitól és vagyoni helyzetétől függetlenül
ba) a művészlakás,
bb) a vendégtanári lakás,
bc) pedagóguslakás,
bd) a sportszervezet kivételével a sportolói lakás,
be) a fecskeházi lakás
bérlője.
(3) A költségelvű lakbér fizetése feltételével bérbe adott lakásban élő bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó köteles a költségelvű lakbérre vonatkozó, 28. § szerinti jogosultsága megszűnését a változást eredményező eseményt követően legkésőbb 30 napon belül az Önkormányzatnak írásban, a vonatkozó okiratok csatolásával bejelenteni.
(4) A bérlő és a részére megállapított költségelvű lakbér és a piaci lakbér különbözetének összegét a Ptk. 6:47. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kamataival együtt köteles megfizetni, ha megállapítást nyer, hogy szociális vagy költségelvű lakbér jogosultságot kizáró ok áll fenn.
75. § (1) A piaci lakbér mértékét a Lakástörvény 34. § (5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani.
(2) A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére a költségelvű lakbér másfélszerese.
(3) Piaci lakbért fizet az a bérlő, aki
a) a szociális és költségelvű lakbér fizetésére nem jogosult,
b) az 1. mellékletben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
76. § Amennyiben a sportolói lakás sportszervezet részére kerül bérbeadásra, a sportolói lakást a Lakástörvény és e rendelet szerint a bérbeadót terhelő lakásfelújítási (csere-, pótlási) és karbantartási munkák bérlő általi elvégzésére is figyelemmel megállapított, a 70. § (6) bekezdésében meghatározott valamennyi költséget tartalmazó, a Bizottság által egyedileg meghatározott összegű ellenszolgáltatásért kell bérbe adni.
77. § A Bizottság a bérlő kérelmére, maga vagy a vele az önkormányzati lakásban jogszerűen együtt élő családtagja különös méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni, szociális helyzete, vagy megromlott egészségi állapota okirattal bizonyított fennállása esetén a piaci lakbér helyett költségelvű vagy szociális, a költségelvű lakbér helyett szociális lakbért állapíthat meg.
78. § A különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakások bérleti díja a pályázat céljának megfelelő lakbérmérték, melyet a pályázati felhívás tartalmaz.
79. § (1) A bérlő kérelmére lakbérhátraléka megfizetésére legfeljebb 36 hónapra és legfeljebb 500.000 Ft összeghatárig részletfizetés engedélyezhető különös méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni, szociális helyzet, vagy megromlott egészségi állapot okirattal bizonyított fennállása esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghatározza azt a szociális tevékenységet ellátó szervezet, mellyel a bérlőnek a sikeres adósságkezelés érdekében együtt kell működnie.
(3) A havi részlet mellett a lakásra megállapított havi bérleti díjat is fizetni kell.
(4) Egy részlet elmaradása esetén a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik, a kérelmező részére újabb részletfizetés vagy halasztott fizetés nem engedélyezhető.
(5) A (4) bekezdés szerint esedékessé vált tartozás egy összegű kiegyenlítése hiányában vagy a részletfizetés tartama alatt bérleti díj tartozás keletkezése esetén az Önkormányzat intézkedik a hátralék jogi úton történő behajtásáról és a bérleti jogviszony felmondással történő megszüntetéséről.
80. § (1) A bérlő kérelmére a havi lakbér és a fennálló lakbérhátralék megfizetésére legfeljebb 6 hónapra és legfeljebb 500.000 Ft összeghatárig halasztott fizetést engedélyezhet különös méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni, szociális helyzet, vagy megromlott egészségi állapot okirattal bizonyított fennállása esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghatározza azt a szociális tevékenységet ellátó szervezetet, mellyel a bérlőnek a sikeres adósságkezelés érdekében együtt kell működnie.
(3) Ha a halasztott fizetés a lakbérhátralékra vonatkozik, a halasztás tartama alatt a lakásra megállapított havi bérleti díjat fizetni kell.
(4) Amennyiben a halasztott fizetés határideje lejártakor a lakbértartozást egy összegben nem fizeti meg, a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik, a kérelmező részére újabb halasztott fizetés vagy részletfizetés nem engedélyezhető.
(5) A (4) bekezdés szerint esedékessé vált tartozás egy összegű kiegyenlítése hiányában az Önkormányzat intézkedik a hátralék jogi úton történő behajtásáról és a bérleti jogviszonyfelmondással történő megszüntetéséről.
81. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően vagy hiányában jogcím nélküli lakáshasználó az önkormányzati lakás használatáért a használati díjat köteles fizetni.
(2) A használati díj mértékét – a 70. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a jogcím nélküli lakáshasználó jövedelmi viszonyai alapján a 70. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján kell megállapítani.
(3) A használati díj tekintetében alkalmazni kell a 73. § (2)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(4) A jogcím nélküli lakáshasználónak a használati díjon felül a társasházi közös költség felújítási alapon felüli összegét, a Techem hőmennyiségmérő leolvasási díját, a társasház főmérője alapján a tulajdonosokra leosztott, az egyéni fogyasztáson felüli közüzemi közüzemi díjakat, a 82. §-ban foglalt a külön szolgáltatások díját és a közüzemi szolgáltatók részére a közüzemi díjakat is meg kell fizetnie.
82. § (1) Az Önkormányzat az önkormányzati lakás bérlője, jogcím nélküli lakáshasználója részére külön szolgáltatásokat biztosít.
(2) A külön szolgáltatások díját, ha azt nem a társasházi nyújtja, és a bérlő nem a közös képviselővel számol el, az 7. melléklet tartalmazza.
(3) A társasház által nyújtott külön szolgáltatások díját az Önkormányzat a bérlőre és a lakáshasználóra tovább számlázással áthárítja.
83. § (1) A bérlő – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Bizottság hozzájárulásával az önkormányzati lakás egy részét írásbeli, az Önkormányzatnak benyújtott szerződéssel albérletbe adhatja.
(2) Sportolói lakás sportszervezet bérlője kizárólag igazolt sportolója, továbbá munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében számára munkát végző természetes személy részére, az Önkormányzat írásbeli engedélye nélkül – de annak 8 napon belüli, írásban történő tájékoztatásával –, és az önkormányzati lakás egészére is létesíthet albérleti jogviszonyt.
(3) Nem adható albérletbe
a) a szociális helyzet alapján bérbe adott,
b) az ideiglenes elhelyezés biztosítására szolgáló,
c) az átmeneti elhelyezésbiztosítására szolgáló,
d) a helyi közfeladatok ellátására szolgáló,
e) a bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási joggal érintett
önkormányzati lakás.
(4) Az önkormányzati lakás albérletbe adása esetén a bérlő az albérleti jogviszony kezdő hónapjától az albérleti díjjal megnövekedett összegű jövedelmének megfelelő lakbérmértéket köteles fizetni.
84. § (1) Az önkormányzati lakás forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg.
(2) Amennyiben a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, a pénzbeli térítés összegét a lakás visszaadás idején megállapított forgalmi értéke alapján kell meghatározni.
(3) A lakás forgalmi értékére vonatkozó ingatlanforgalmi szakvéleményt a bérlő kérelmére indult ügyben a bérlő köteles saját költségén beszerezni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.
85. § (1) Nem szociális helyzet alapján hasznosított önkormányzati lakás bérbeadása esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bérlő a Lakástörvény, e rendelet és a bérleti szerződés szerint fennálló kötelezettségei teljesítésének biztosítására a szerződés megkötése előtt biztonsági letétet (óvadékot) kell nyújtania az Önkormányzatnak.
(2) Nem kell biztonsági letétet fizetni
a) nyugdíjasházi lakások,
b) közérdekű feladatok megoldására bérbe adott lakások,
c) bérlő költségén felújított önkormányzati lakás bérbeadása,
d) ideiglenes elhelyezés,
e) átmeneti elhelyezés
esetén.
(3) A biztonsági letét mértéke a lakás 3 havi bérleti díjának megfelelő összeg, kivéve a fecskeházi lakásokat, ahol a biztonsági letét összege 300.000 Ft.
86. § (1) A biztonsági letét a bérlőt terhelő kötelezettségek (köztük a meg nem fizetett lakbér, külön szolgáltatási és közüzemi díjak, a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba helyezésének költsége) Önkormányzat által történő teljesítésének költségeit fedezi.
(2) A biztonsági letétből az Önkormányzat követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőben sem teljesíti, ezért azt helyette az Önkormányzat teljesíti.
(3) A biztonsági letét megfizetése a szerződés megkötésének és módosításának feltétele.
(4) Ha a biztonsági letét bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból az Önkormányzat által felhasználásra kerül, a biztonsági letétet 30 napon belül ki kell egészíteni.
(5) A szerződés megszűnésekor igazolt bérleti díj, külön szolgáltatási díj és közüzemi tartozás mentesség esetén – a lakás visszaadását követő 15 napon belül – a fel nem használt biztonsági letétet kamat nélkül vissza kell fizetni.
87. § (1) A bérbeadói hozzájárulásra, tulajdonosi, bérbeadói nyilatkozatra irányuló kérelmeket Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani.
(2) A bérbeadói hozzájárulás tárgyában tett nyilatkozat határidejére a Lakástörvény 89. § (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
88. § (1) A pályázatokat legalább két alkalommal a „Pécsi Hírek” hetilapban közzé kell tenni, és az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell
a) a bérbeadásra meghirdetett lakás főbb jellemzőit: szobaszám, alapterület, komfortfokozat,
b) a lakás épületen és városon belüli fekvését,
c) a lakhatóvá tételi vagy felújítási költség megelőlegezésére vonatkozó pályázat esetén az elvégzendő munkák meghatározását és becsült költségeit,
d) különleges hasznosításra szánt önkormányzati lakások bérbeadására vonatkozó pályázat esetén a pályázati célnak megfelelő lakbérmértéket és a jogviszony tartamát,
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét.
89. § Az e fejezetben foglalt feltételekkel kell értékesíteni az Önkormányzat tulajdonában álló, elővásárlási joggal érintett azon lakásokat, amelyeket a Bizottság értékesítésre kijelöl.
90. § Elővásárlási jog illeti meg
a) a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott személyeket,
b) az államot az Nvtv. 13. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel.
91. § Nem áll fenn elővásárlási jog
a) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra,
b) jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakásra,
c) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra,
d) a Nyugdíjasházában és a Fecskeházban lévő lakásra,
e) a művészlakásra, sportolói lakásra és a vendégtanári lakásra,
f) azon lakásra, mely a Lakástörvény rendelkezései szerint lakásnak nem minősülő építményben helyezkedik el,
g) azon lakásra, melynek elidegenítése városrendezési érdeket sértene, vagy értékesítése közérdekű cél megvalósítását meghiúsítaná.
92. § (1) A Bizottság az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat e rendelet feltételei szerint határozatban jelöli ki értékesítésre az elővásárlási joggal rendelkező jogosult részére. Vételi kérelmet elővásárlási joggal rendelkező jogosult akkor nyújthat be, ha bérleti jogviszonya legalább 5 éve fennáll, és az elővásárlási joggal érintett lakásra nem áll fenn lakbér-, külön szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozás. A 13. alcímben meghatározott pályázat útján bérbe adott lakások nem jelölhetők ki értékesítésre.
(2) Az értékesítést az Önkormányzat megbízottja, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. bonyolítja le.
(3) Az értékesítéshez szükséges ingatlanforgalmi szakvélemény és adásvételi szerződés elkészíttetésének költségei a bérlőt terhelik, és e költségeket a megbízottnak kell megfizetni.
93. § (1) A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott önkormányzati lakás vételára a Lakástörvény 52. § (1)–(2) bekezdés szerint megállapított forgalmi érték 95%-a.
(2) A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott lakás vételára a forgalmi érték 100%-a.
(3) A 90. § alapján elővásárlási joggal rendelkező bérlő részéről az igazolt, és bérbeszámítással le nem lakott munkák költsége – legfeljebb a vételár 10%-ának mértékéig – a vételárba előlegként beszámít.
94. § (1) Az önkormányzati lakás a vételárnak egy összegben készpénzben, banki átutalással vagy pénzintézeti hitelből történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthető el.
(2) Részletfizetésre történő lakáseladás esetén a vételár 20%-át a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni.
(3) A fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben kell megfizetni. A vételárhátralékra a Ptk. 6:47. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kamatot kell megfizetni.
(4) Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor, vagy a vételárhátralékot a részletfizetés időtartama alatt egy összegben készpénzben vagy banki átutalással fizeti meg, a vételárra, vagy a vételárhátralékra 5%-os engedmény illeti meg.
(5) A befolyt vételár a Lakáselidegenítési Alapba kerül, és lakáscélú fejlesztésre és vásárlásra kell fordítani.
95. § (1) Az elővásárlásra jogosult személlyel kötött adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára 5 évre a lakás visszavásárlásának jogát és e jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, és e biztosítékokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult az önkormányzati lakást a 94. § (2) bekezdése szerint részletfizetéssel vásárolta meg, az adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokon kívül a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell alapítani, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, és e biztosítékokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) A vevőnek az Önkormányzat visszavásárlási jogának (1) bekezdésben meghatározott időtartamára érvényes lakásbiztosítással kell rendelkeznie. Részletfizetésre történő vásárlás esetén, amennyiben a részletfizetési kedvezmény 5 évet meghaladó tartamban áll fenn, a vevő lakásbiztosítási jogviszonyának a teljes vételár megfizetésének napjáig fenn kell állnia.
(4) Amennyiben a vevő a vételárat pénzintézeti hitel felvételével egyenlítette ki, és a visszavásárlási jog fennállása alatt a pénzintézet a kölcsönszerződést jogszerűen felmondja, a pénzintézet végrehajtási joga gyakorlása érdekében a pénzintézeti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül a Polgármester kiadja a lakásra az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot.
96. § (1) A 95. § alapján az Önkormányzat javára bejegyzett szerződésbiztosítékok ingatlan-nyilvántartásból való törlésének engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha
a) a vevő vagy a lakásban vele élő családtagja egészségi állapotában, a vevő családi körülményeiben, szociális helyzetében az adásvételi szerződés megkötést követően igazoltan olyan változás következett, mely miatt az Önkormányzattól vásárolt lakásban való lakhatása számára aránytalanul hátrányos lenne, vagy számottevő többletköltséggel járna,
b) a vevő az adásvételi szerződésben meghatározott vételárkedvezmény időarányos összegét – részletfizetésre történt lakáseladás esetén a fennálló vételártartozással együtt – az Önkormányzatnak egy összegben megfizette,
c) a vevő a vételárhátralékot megfizette,
d) meghatározott időre bejegyzett biztosíték határideje lejárt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az Önkormányzat javára bejegyzett szerződésbiztosítékok törlése kizárólag ugyanezen terheknek az Önkormányzat javára a vevő újonnan vásárolt lakására történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén engedélyezhető.
(3) A vételárkedvezmény (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időarányos összegének kiszámításakor – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhek 95. § (1) bekezdésében meghatározott 5 éves tartamára tekintettel – a törlésig eltelt hónapokat a vételárkedvezmény 1/60-ad részével kell figyelembe venni.
97. § (1) Az Önkormányzat vagy megbízottja az eladásra kijelölést követő 30 napon belül értesíti az elidegenítésre kijelölt lakás bérlőjét az elidegenítésre történt kijelölésről.
(2) A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a lakást maga, vagy a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott más jogosult vásárolja meg.
(3) Az Önkormányzat a bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozata kézhezvételét követő 60 napon belül szerződési ajánlatot tesz. A szerződési ajánlat tartalmazza
a) a lakás adatait: cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat,
b) a vételárat és a vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
c) a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket,
d) a lakóház, és az abban fekvő lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó írásbeli tájékoztatást,
e) a lakásról készített ingatlanforgalmi szakvéleményt.
(4) Az elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat kézhezvételétől számított 90 napon belül jogosult elfogadó nyilatkozatot tenni és egyben köteles igazolni, hogy a lakásra lakbér-, külön szolgáltatási díj és közüzemi díjtartozás nem áll fenn.
(5) A (2) és (4) bekezdésben megjelölt határidő után beérkezett nyilatkozat akkor fogadható el, ha a határidő elmulasztása miatt a bérlő az elmulasztott határidőt követő 30 napon belül megalapozott igazolási kérelmet nyújt be.
(6) Az Önkormányzat a szerződési ajánlat elfogadásának kézhezvételét követő 30 napon belül adásvételi szerződést köt a vevővel.
(7) Amennyiben a bérlő a (2) és (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatait az ott megjelölt határidőre nem tette meg, a lakás elidegenítésre kijelölése hatályát veszti, és a lakást 3 évig értékesítésre ismételten kijelölni nem lehet.
98. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló és vételi, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat
a) árverés útján, vagy
b) lakás-visszapótlással, vagy
c) ingatlanforgalmi értéken
kell értékesíteni.
99. § Az üresen álló és vétel, elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről a Bizottság dönt, és határozatában megállapítja az eladás feltételeit.
100. § (1) Árverés útján kell értékesíteni azokat az üresen álló és vételi, elővásárlási joggal nem érintett, önkormányzati lakásokat, amelyek ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke meghaladja az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti árverés történhet elektronikus árverés útján, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által működtetett Elektronikus Aukciós Rendszeren, a T–Systems Marketline rendszerén, az Önkormányzat használatára szolgáló e-árverési rendszeren keresztül vagy hagyományos árverés útján az 8. mellékletben foglalt szabályok szerint.
(3) Az (1) bekezdés szerint árverés útján értékesítendő lakás elektronikus árveréssel történő értékesítéséről az Önkormányzatnak a lakás értékesítésére e rendelet szerinti döntési hatáskörrel rendelkező szerve határoz.
101. § (1) A kikiáltási ár az önkormányzati lakás – ingatlanforgalmi szakértő által megállapított – forgalmi értéke. A kikiáltási ár alatti összegért az önkormányzati lakás nem értékesíthető. Az árverés részletes szabályait az 8. melléklet tartalmazza.
(2) Az adásvételi szerződést a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevővel kell megkötni.
(3) Az (1) bekezdés szerint értékesített önkormányzati lakásokra vételár- és részletfizetési kedvezmény nem adható.
102. § (1) A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások – ide értve a határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig bérbe adott önkormányzati lakásokat is – értékesítése legalább az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken történhet, lakás-visszapótlási kötelezettség mellett, csereszerződés útján.
(2) Az (1) bekezdés szerint értékesítendő lakás helyett az Önkormányzat részére legalább ugyanolyan forgalmi értékű lakást kell visszapótolni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásokban lakó bérlők elhelyezéséről – a Lakástörvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint – az Önkormányzat gondoskodik.
103. § E rendelet 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
104. § (1) A bérleti kérelmeket az új lakásigénylési névjegyzékre felvétel érdekében a 2024. január 1-je és 2024. április 30. napja közötti időszakban meg kell újítani. E kötelezettségről Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásgazdálkodási feladatokra kijelölt szervezeti egysége minden igénylőt a bérleti kérelemben bejelentett címén értesíti.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem újítja meg a bérleti kérelmét, az új lakásigénylési névjegyzéken folyamatos igénylőként vehető figyelembe.
(3) A Polgármester az Önkormányzat új lakásigénylési névjegyzékét 2024. június 30. napjáig készíti el, és teszi folyamatosan elérhetővé az Önkormányzat honlapján.
(4) A megújított lakásbérleti kérelmekre és elbírálásukra e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
105. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
106–109. § *
| Péterffy Attila polgármester | Dr. Lovász István jegyző |
| A | B | C | D | ||
| 1 | a lakbér mértéke | 1 személyes háztartás | 2 személyes háztartás/fő | 3 vagy több személyes háztartás/fő | |
| 2 | Szociális lakbér | ||||
| 3 | alsó határ | eléri a nettó minimálbér 50%-át | eléri a nettó minimálbér 40%-át | eléri a nettó minimálbér 30%-át | |
| 4 | felső határ | nem haladja meg a nettó minimálbér 100%-át | nem haladja meg a nettó minimálbér 90%-át | nem haladja meg a nettó minimálbér 80%-át | |
| 5 | Költségelvű lakbér | ||||
| 6 | alsó határ | meghaladja a nettó minimálbér 100%-át | meghaladja a nettó minimálbér 90%-át | meghaladja a nettó minimálbér 80%-át | |
| 7 | felső határ | nem haladja meg a nettó minimálbér 185%-át | nem haladja meg a nettó minimálbér 170%-át | nem haladja meg a nettó minimálbér 155%-át | |
| 8 | Piaci lakbér | ||||
| 9 | alsó határ | meghaladja a nettó minimálbér 185%-át | meghaladja a nettó minimálbér 170%-át | meghaladja a nettó minimálbér 155%-át | |
| A | B | ||
| 1 | sorrendi szempontok | pontszám | |
| 2 | lakásigényléstől számított minden megkezdett várakozási év | 2 | |
| 3 | kiskorú gyermekek és az eltartásra, gondozásra szoruló együtt lakó személyek száma | 1, de legfeljebb 4 | |
| 4 | családtagjaikat, háztartásukban élőket egyedül eltartók | 2 | |
| 5 | fogyatékos, tartós betegségben szenvedő, csökkent munkaképességű kérelmező vagy eltartott | 2 | |
| 6 | súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége miatt önellátásra képtelen kérelmező vagy eltartott | 3 | |
| 7 | rendkívüli élethelyzet, avagy bérleti jogviszony átmeneti vagy ideiglenes elhelyezés jogcímén | 5 | |
| 8 | lakóhely rossz műszaki állapotban lévő lakás vagy albérlet | 1 | |
| 9 | 5 éve pécsi bejelentett lakóhely | 3 | |
| 10 | 3 év tartamú pécsi tanulmányi jogviszony vagy munkaviszony | 2 |
| A | B | C | ||
| 1 | elbírálási szempontok | elbírálási szempont igazolása | pontszám | |
| 2 | lakásigényléstől számított minden megkezdett várakozási év | lakásigénylési névjegyzék szerint | 1 | |
| 3 | egy főre eső havi nettó jövedelem 100.000 Ft-ig | 59. § (2) bekezdése szerint | 2 | |
| 4 | egy főre eső havi nettó jövedelem 100.001 Ft – 150.000 Ft között | 59. § (2) bekezdése szerint | 4 | |
| 5 | egy főre eső havi nettó jövedelem 150.001 Ft-tól | 59. § (2) bekezdése szerint | 6 | |
| 6 | fedezet a felújítási költségre 1.000.000 – 1.500.000 Ft között | banki igazolás | 2 | |
| 7 | fedezet a felújítási költségre 1.500.001 – 2.500.000 Ft között | banki igazolás | 4 | |
| 8 | fedezet a felújítási költségre 2.500.001 Ft-tól | banki igazolás | 6 | |
| 9 | 5 éve pécsi lakóhely | lakcímigazolvány | ||
| 10 | másik önkormányzati lakás bérleti jogviszonynak a pályázat elbírálását követő közös megegyezéssel történő megszüntetése | jogviszony megszüntetési kérelem a nyertes pályázat feltételével | 2 | |
| 11 | az Önkormányzattal, önkormányzati céggel vagy önkormányzati intézménnyel foglalkoztatási jogviszony fennállása | jogviszony munkáltatói igazolása | 2 | |
| 12 | személyi jövedelemadó-bevallás Önkormányzat részére történő benyújtása | NAV által kiállított okirat | 2 |
| A | B | C | ||
| 1 | bérbeadás időpontja | komfortos, félkomfortos lakás | összkomfortos lakás | |
| 2 | 1994. január 1. előtt bérbe adott lakás forgalmi értéke | 5% | 5% | |
| 3 | 1994. január 1. után bérbe adott lakás forgalmi értéke | 5% | 5% |
1. A 6. mellékletben meghatározott számítási módú használati érték számszerűsített mértéke alapján megállapított lakbérek:
| A | B | C | E | F | ||
| 1 | lakbér érték- | használati érték számszerűsített mértéke L I = k x H I Ft/m2/hó | ||||
| 2 | a lakás komfortfokozata | szám HI | szociális lakbér | költségelvű lakbér | piaci lakbér | |
| 3 | k=2,7182 | k= 5,2127 | k=7,8190 | |||
| 4 | összkomfortos, központi fűtés móddal (táv-, egyedi központi, vagy etage fűtéssel) | 45 | 122,3190 | 234,5715 | 351,8550 | |
| 5 | komfortos gázfűtéssel | 40 | 108,7280 | 208,5080 | 312,7600 | |
| 6 | komfortos egyéb fűtéssel | 30 | 81,5460 | 156,3810 | 234,5700 | |
| 7 | Félkomfortos gázfűtéssel | 20 | 54,3640 | 104,2540 | 156,3800 | |
| 8 | félkomfortos egyéb fűtéssel | 15 | 40,7730 | 78,1905 | 117,2850 | |
| 9 | komfortnélküli gázfűtéssel | 10 | 27,1820 | 52,1270 | 78,1900 | |
| 10 | komfortnélküli egyéb fűtéssel | 6 | 16,3092 | 31,2762 | 46,9140 | |
| 11 | szükséglakás gázfűtéssel | 4 | 10,8728 | 20,8508 | 31,2760 | |
| 12 | szükséglakás egyéb fűtéssel | 2 | 5,4364 | 10,4254 | 15,6380 | |
| 13 | lakbér érték- | használati érték számszerűsített mértéke L II = k x H II Ft/m2/hó | ||||
| 14 | a lakás, épület minősége, építési módja | szám HI | szociális lakbér | költségelvű lakbér | piaci lakbér | |
| 15 | k=2,7182 | k= 5,2127 | k=7,8190 | |||
| 16 | hagyományos szerkezetű 1983 után épült | 10 | 27,1820 | 52,1270 | 78,1900 | |
| 17 | hagyományos szerkezetű 1950 és 1983 között épült | 7 | 21,7456 | 41,7016 | 62,5520 | |
| 18 | hagyományos szerkezetű 1950 előtt épült | 5 | 13,5910 | 26,0635 | 39,0950 | |
| 19 | hagyományos szerk. 1949 előtt épült és felújított | 3 | 16,3092 | 31,2762 | 46,9140 | |
| 20 | hagyományos szerk. 1949 előtt épült felúj. nélkül | 1 | 10,8728 | 20,8508 | 31,2760 | |
| 21 | blokkos szerkezetű felújított | 8 | 2,7182 | 5,2127 | 7,8190 | |
| 22 | blokkos szerkezetű felújítás nélkül | 6 | 21,7456 | 41,7016 | 62,5520 | |
| 23 | panelos szerkezetű 1983 után épült | 8 | 13,5910 | 26,0635 | 39,0950 | |
| 24 | panelos szerkezetű 1975 és 1983 között épült | 5 | 16,3092 | 31,2762 | 46,9140 | |
| 25 | panelos szerkezetű 1975-ig épült | 4 | 10,8728 | 20,8508 | 31,2760 | |
| 26 | lakbér érték- | használati érték számszerűsített mértéke L III = k x H III Ft/m2/hó | ||||
| 27 | a lakóépület állapota | szám HI | szociális lakbér | költségelvű lakbér | piaci lakbér | |
| 28 | k=2,7182 | k= 5,2127 | k=7,8190 | |||
| 29 | 15 éven belül épült, vagy teljesen felújított | 10 | 27,1820 | 52,1270 | 78,1900 | |
| 30 | 30 éven belül épült és teljesen felújított | 8 | 21,7456 | 41,7016 | 62,5520 | |
| 31 | 30 éven belül épült és részlegesen felújított | 5 | 13,5910 | 26,0635 | 39,0950 | |
| 32 | 30 évnél régebben épült és teljesen felújított | 6 | 16,3092 | 31,2762 | 46,9140 | |
| 33 | 30 évnél régebben épült és részlegesen felújított | 4 | 10,8728 | 20,8508 | 31,2760 | |
| 34 | Épület rekonstrukcióra szorul | 1 | 2,7182 | 5,2127 | 7,8190 | |
| 35 | lakbér érték- | használati érték számszerűsített mértéke L IV = k x H IV Ft/m2/hó | ||||
| 36 | a lakóépület településen belüli fekvése | szám HI | szociális lakbér | költségelvű lakbér | piaci lakbér | |
| 37 | k=2,7182 | k= 5,2127 | k=7,8190 | |||
| 38 | Történelmi belváros | 25 | 67,955 | 130,318 | 195,4750 | |
| 39 | Belváros környéke | 20 | 54,364 | 104,254 | 156,3800 | |
| 40 | Uránváros, Rácváros, Nyugati Mecsek-oldal | 18 | 48,9276 | 93,8286 | 140,7420 | |
| 41 | Keleti Mecsek-oldal, Meszes, Gyárváros, Újhegy | 10 | 27,182 | 52,127 | 78,1900 | |
| 42 | Somogy, Vasas, Hird, Pécsszabolcs, Bánom | 2 | 5,4364 | 10,4254 | 15,6380 | |
| 43 | Kertváros, Megyer, Málom | 15 | 40,773 | 78,1905 | 117,2850 | |
| 44 | lakbér érték- | használati érték számszerűsített mértéke L V = k x H V Ft/m2/hó | ||||
| 45 | a lakás lakó-épületen belüli elhelyezkedése | szám HI | szociális lakbér | költségelvű lakbér | piaci lakbér | |
| 46 | k=2,7182 | k= 5,2127 | k=7,8190 | |||
| 47 | I.–II. emelet | 10 | 27,1820 | 52,1270 | 78,1900 | |
| 48 | Földszint | 8 | 21,7456 | 41,7016 | 62,5520 | |
| 49 | III. – IV. emelet lifttel | 8 | 21,7456 | 41,7016 | 62,5520 | |
| 50 | III. – IV. emelet lift nélkül | 6 | 16,3092 | 31,2762 | 46,9140 | |
| 51 | V. – X. emelet lifttel | 6 | 16,3092 | 31,2762 | 46,9140 | |
| 52 | IV. emelet felett lift nélkül | 2 | 5,4364 | 10,4254 | 15,6380 | |
| 53 | Tetőtér | 3 | 8,1546 | 15,6381 | 23,4570 | |
| 54 | Alagsor | 1 | 2,7182 | 5,2127 | 7,8190 | |
2. A havi lakbérek (1) nagyságát az I. – V. táblázatban meghatározott használati értékek számszerűsített mértékének összege adja meg: L = L I + L II + L III + L IV + L V (Ft/m2/hó)
1. Az önkormányzati lakások lakbérét a feladat-ellátási, üzemeltetési, karbantartási (életveszély-elhárítási) és felújítási, költségek, továbbá a társasházi költségek figyelembevételével kell megállapítani, a lakások használati értéke számszerűsített mértékének arányában, az alábbiak szerint:
a) Feladat-ellátási díj: az üzemeltetés valamennyi adminisztratív költségét tartalmazza.
b) Üzemeltetési költségek tartalmazzák az épület technikai működtetését.
c) Karbantartási és felújítási költségek: a folyamatos lakás használat biztosítását szolgáló javítási költségek, melyek gyors beavatkozást, vagy időszerű karbantartást jelentenek, részleges, teljes, vagy értéknövelő felújítások lehetnek, a tervezett költség nagyságának mértékéig.
d) Társasházi költségek: vegyes tulajdonú társasházak részére fizetendő felújítási alap és közös költség összege.
e) Pótlás (amortizáció): az épületek fizikai, erkölcsi elhasználódásának részbeni helyreállítására nyújthat fedezetet.
2. Az önkormányzati lakások tervezett bevétele az 1. pontban felsorolt költségekre kell, hogy nyereségtartalom nélküli fedezetet biztosítson.
Ezen költségek bruttó összege „K”, melynek értéke az Üzemeltető tervében évente kerül meghatározásra.
3. A lakások használati érték számszerűsített mértékének összege a bérbe adott lakásoknál az alapterületük figyelembevételével: „H”, melyet a következő táblázat szerint kell meghatározni:
| A | B | C | |
| 1. | I. A lakás komfortfokozata | lakbér értékszám H I | |
| 2. | Összkomfortos, központi fűtés móddal (táv-, egyedi központi, vagy etage fűtéssel) | 45 | |
| 3. | Komfortos gázfűtéssel | 40 | |
| 4. | Komfortos egyéb fűtéssel | 30 | |
| 5. | Félkomfortos gázfűtéssel | 20 | |
| 6. | Félkomfortos egyéb fűtéssel | 15 | |
| 7. | Komfortnélküli gázfűtéssel | 10 | |
| 8. | Komfortnélküli egyéb fűtéssel | 6 | |
| 9. | Szükséglakás gázfűtéssel | 4 | |
| 10. | Szükséglakás egyéb fűtéssel | 2 | |
| 11. | II. A lakás, épület minősége, építési módja | lakbér értékszám H II | |
| 12. | Hagyományos szerkezetű,1983 után épült | 10 | |
| 13. | Hagyományos szerkezetű,1950 és 1983 között épült | 7 | |
| 14. | Hagyományos szerkezetű,1950 előtt épült | 5 | |
| 15. | Hagyományos szerkezetű,1949 előtt épült és felújított | 3 | |
| 16. | Hagyományos szerkezetű,1949 előtt épült, felújítás nélkül | 1 | |
| 17. | Blokkos szerkezetű, felújított | 8 | |
| 18. | Blokkos szerkezetű, felújítás nélkül | 6 | |
| 19. | Panelos szerkezetű,1983 után épült | 8 | |
| 20. | Panelos szerkezetű,1975 és 1983 között épült | 5 | |
| 21. | Panelos szerkezetű, 1975-ig épült | 4 | |
| 22. | III. A lakóépület állapota | lakbér értékszám H III | |
| 23. | 15 éven belül épült vagy teljesen felújított | 10 | |
| 24. | 30 éven belül épült és teljesen felújított | 8 | |
| 25. | 30 éven belül épült és részlegesen felújított | 5 | |
| 26. | 30 évnél régebben épült és teljesen felújított | 6 | |
| 27. | 30 éven belül épült és részlegesen felújított | 4 | |
| 28. | az épület rekonstrukcióra szorul | 1 | |
| 29. | IV. A lakóépület településen belüli fekvése | lakbér értékszám H IV | |
| 30. | történelmi belváros | 25 | |
| 31. | belváros környéke | 20 | |
| 32. | Uránváros, Rácváros, Nyugati Mecsek-oldal | 18 | |
| 33. | keleti Mecsek-oldal, Meszes, Gyárváros, Újhegy | 10 | |
| 34. | Somogy, Vasas, Hird, Pécs-Szabolcs, Bánom | 2 | |
| 35. | Kertváros, Megyer, Málom | 15 | |
| 36. | V. A lakás épületen belüli elhelyezkedése | lakbér értékszám H V | |
| 37. | I. – II . emelet | 10 | |
| 38. | földszint | 8 | |
| 39. | III. – IV. emelet lifttel | 8 | |
| 40. | III. – IV. emelet lift nélkül | 6 | |
| 41. | V. – X. emelet lifttel | 6 | |
| 42. | IV. emelet felett lift nélkül | 2 | |
| 43. | tetőtér | 3 | |
| 44. | alagsor | 1 |
4. A lakások 1 m2-re számított havi lakbérét az I–V. táblázatban meghatározott értékszámok összegének és az egységdíjnak szorzata adja, melyet a következő táblázat szerint kell meghatározni:
| A | B | ||
| 1 | lakbér mértéke | 1 m2-re számított havi lakbér | |
| 2 | szociális lakbér | L = 2,7182 x (HI + HII + HIII+ HIV + HV) Ft/m2/hó | |
| 3 | költségelvű lakbér | L = 5,2127 x (HI + HII + HIII+ HIV + HV) Ft/m2/hó | |
| 4 | piaci lakbér | L = 7,8190 x (HI + HII + HIII+ HIV + HV) Ft/m2/hó |
5. Az összes lakás értékszámát „H” a lakások értékszám és alapterület szorzatának az összege adja meg.
6. A lakbérek kiszámításánál alkalmazandó költség egységdíj az összes költség és az összes lakáshasználati értékszám hányadosa, melyet a következő táblázat szerint kell meghatározni:
| A | B | B | ||
| 1 | költség egységdíj kiszámítási képlete | lakbér mértéke | költség egységdíj 1 hónapra vonatkozó értéke | |
| 2 | k = K H | szociális lakbér | k= 2,7182 Ft/m2/hó | |
| 3 | költségelvű lakbér | k= 5,2127 Ft/m2/hó | ||
| 4 | piaci lakbér | k= 7,8190 Ft/m2/hó |
| A | B | C | ||
| 1 | külön szolgáltatás megnevezése | külön szolgáltatás díja nettó Ft/hó/lakás + ÁFA | kivétel | |
| 2 | az épület közös használatú területeinek tisztántartása | 750 | ||
| 3 | felvonó használat díja I. emelet feletti lakásoknál | 900 | Nyugdíjasház |
1. Az értékesítési eljárást a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. folytatja le.
2. A Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. az értékesítésre kijelölt lakásokról hirdetményt tesz közzé a „Pécsi Hírek” hetilapban legalább két alkalommal.
A hirdetmény legalább az alábbiakat tartalmazza
a) a lakás címe, helyrajzi száma, alapterülete, komfortfokozata,
b) a lakás kikiáltási ára,
c) a lakás megtekinthetőségének lehetőségei,
d) az árverésen való részvétel feltételei a 4. pontban foglaltak szerint,
e) az árverés eredménytelenségének esetei, meghatározva, hogy egy jelentkező esetén is eredményes az árverés.
3. Az árverésen személyesen, továbbá közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni.
4. Az árverésen az vehet részt, aki személyazonosságát hitelt érdemlően igazolta, jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okiratot bemutatta, az árverés megkezdéséig a kikiáltási ár 20%-ának megfelelő összeget Pécs Megyei Jogú Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára igazoltan megfizette, és igazolta, hogy nincs helyi adótartozása.
5. Az árverést legalább 3 tagú bizottság folytatja le. A bizottság tagjait és elnökét esetenként a Jegyző jelöli ki.
6. Az árverést a bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) vezeti.
7. Az elnök az árverés megnyitását követően ellenőrzi, hogy a 2. pontban foglalt előírások megvalósultak-e.
8. Az elnök eredménytelenné nyilvánítja az árverést, ha
a) nem teljesültek a 2 – 4. pontban foglalt előírások,
b) az árverés megkezdéséig vételi szándékot nem jelentettek be.
9. Az elnök kizárja az eljárásból azt, aki a 4. pontban foglalt feltételeket nem teljesítette.
10. Az elnök ismerteti az árverési eljárás szabályait, a lakás jellemzőit, a kikiáltási árat, és válaszol az árverési eljárással, valamint a lakással kapcsolatban feltett kérdésekre.
11. Az árverésen résztvevők egyenként tesznek ajánlatot a vételár összegére a többi résztvevő jelenlétében.
12. Ilyen feltételek mellett az árverésen résztvevők egymás után akár több ajánlatot is tehetnek.
13. Az árverésen résztvevők újabb ajánlatot csak akkor tehetnek, ha az magasabb összegű az előző ajánlatnál.
14. A magasabb összegű ajánlat megtételével a korábbi ajánlatból eredő ajánlati kötöttség azonnal megszűnik.
15. Az árverés akkor ér véget, amikor már egyetlen résztvevő sem ajánl az utolsóként elhangzott ajánlatnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot.
16. Az árverés végén, ha az elnök felhívása ellenére magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot nem tesznek, az elnök az addigi legmagasabb vételárat ajánlót nyilvánítja a lakás vevőjének. A lakás vételára azonos a legmagasabb ajánlat összegével.
17. Az adásvételi szerződés azzal jön létre, hogy a legmagasabb összegű ajánlatot az elnök elfogadja.
18. Az árverésről hangfelvétel és annak alapján öt munkanapon belül jegyzőkönyv készül, melyet a Bizottság elnöke, tagjai és a vevő írnak alá.
19. Az elnök elrendeli, hogy – a vevő kivételével – valamennyi résztvevő részére az általa befizetett összeg 15 munkanapon belül visszafizetésre kerüljön.
20. A vevő által befizetett összeg foglalónak minősül, és beszámít a vételárba.
21. Ha az árverés a 8. pontban foglaltak alapján eredménytelen, vagy az adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor, az eredménytelenség időpontjától számított hat hónapon belül ismételt árverést kell tartani.
22. A megismételt árverés szabályai megegyeznek az 5 – 21. pontban foglalt szabályokkal.
23. Két eredménytelen árverés esetén a Népjóléti és Sport Bizottság dönt az e rendeletben meghatározott elidegenítési eljárás további folytatásáról, vagy visszavonja az értékesítésre kijelölést.
24. Az árveréstől számított hatvan napon belül a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. elkészíti az adásvételi szerződést. A szerződést a felek az árveréstől számított hatvan napon belül aláírják. A vevő az adásvételi szerződés általa történő aláírásáig köteles a vételár teljes összegét megfizetni.
25. Amennyiben a vételár kifizetése pénzintézeti kölcsönből történik, a vevő a vételárat a kölcsön folyósításával egyidejűleg, de legkésőbb a szerződéskötést követő 90 napon belül köteles megfizetni.
26. Amennyiben a vevő a teljes vételárat a 24. pontban vagy 25. pontban foglalt határidőig nem fizeti meg, a 20. pontban meghatározott foglalót elveszíti.
