Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: *
1. § (1) A városi zászló
a) nemzeti és városi ünnepek alkalmával, a Magyar Köztársaság zászlajával együtt, azonos nagyságban úgy, hogy ezen zászló jelentőségét ne csökkentse,
b) a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt,
c) a több település részvételével tartott rendezvényeken megkülönböztetésül,
d) a közgyűlés ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén,
e) jelentős gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve,
f) a város nemzetközi kapcsolataiban, cserezászlóként,
g) a Polgármesteri Hivatal helyiségeiben és rendezvényein asztali zászlóként
használható.
(2) * A városi zászlót azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket feladatuk ellátása során Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei, valamint az önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények (a továbbiakban: önkormányzati szervek) használnak, állandó jelleggel ki kell tűzni. Szélsőséges időjárási viszonyok között - annak időtartamára - a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását.
(3) A városi zászló a polgármester külön engedélyével használható fel a (2) bekezdésen kívüli esetekben. A zászló előállításának és használatának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1/A. § * (1) Valamennyi középületet és közterületet fel kell lobogózni
a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napján;
b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepén;
c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napján;
d) december 14-e, Sopron Megyei Jogú Város helyi ünnepnapja, az 1921. évi népszavazás napján.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt napokon középületekre a magyar nemzeti lobogót, önkormányzati tulajdonban lévő középületek esetében, valamint közterületeken a magyar nemzeti és a városi zászlót kell kitűzni. A magyar nemzeti zászló beszerzéséről a középület tulajdonosa, használója (a továbbiakban: tulajdonos), közterületek tekintetében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gondoskodik.
(3) A nemzeti ünnepekről és a helyi ünnepnapról történő méltó megemlékezés érdekében tiszta, jó állapotban lévő zászlókat kell használni a fellobogózáskor.
(4) A fellobogózást az ünnepet megelőző napon 18.00 óráig, a zászlók leszedését az ünnepnap elteltét követő napon 18.00 óráig kell elvégezni.
(5) Közterületeken álló létesítményekre, különösen köz- és díszkivilágító berendezésekre, forgalomirányító jelzőlámpákra zászlótartót csak úgy szabad felszerelni, hogy a létesítmény üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza, balesetet ne okozzon.
(6) Sopron Megyei Jogú Város polgármestere (a továbbiakban: polgármester) az (1) bekezdésben felsorolt ünnepeken kívül is elrendelheti Sopron közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását. A közterületek közül azokat, melyeket az ünnepi esemény jellegéhez képest fel kell lobogózni, a polgármester határozza meg. A fellobogózás egyes útvonalakon vagy egyes útvonalak által határolt közterületekre is elrendelhető.
(7) Egyházak, társadalmi szervezetek, országos hatáskörű szervek jelentős események alkalmából kérhetik a polgármestertől a fellobogózás elrendelését, amennyiben vállalják annak költségeit.
(8) A magyar nemzethez, valamint Sopron polgárainak közösségéhez való tartozás jelképeként magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is fellobogózhatják ingatlanukat.
(9) Magyarország történelmének tragikus eseményei, tömegszerencsétlenség, valamint köztiszteletben álló személyeknek, így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságainak, Sopron országgyűlési képviselőinek, a Közgyűlés tagjainak elhunyta esetén a polgármester elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek gyászlobogóval való fellobogózását.
2. § (1) A városi címer és a „Sopron 100 1921-2021 HAZA SZERETET HŰSÉG a soproni népszavazás centenáriuma védjegy” kizárólag díszítő és utaló jelképként külön engedély nélkül használható fel úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne kisebbítse, az alábbi célokra és helyeken: *
a) az önkormányzat körpecsétjén,
b) az önkormányzat zászlaján és annak változatain,
c) az önkormányzati szervek épületén és helyiségeiben,
d) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban,
e) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,
f) az önkormányzat kitüntetésein,
g) az önkormányzat szerveinek és a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékán, az önkormányzat képviselőinek, tisztségviselőinek névjegykártyáján, a közgyűlési meghívókon és előterjesztéseken,
h) az önkormányzat jelvényein,
i) az önkormányzat protokolláris rendezvényein,
j) a városba vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán.
(2) Az önkormányzat körpecsétje az önkormányzat címerével ellátott gumibélyegző megfelelő körirattal ellátva. Az önkormányzati körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével, és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható. Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
3. § (1) A városi címert védjegyként sem önkormányzati, sem más szervek nem használhatják.
(2) * A városi címert és a „Sopron 100 1921-2021 HAZA SZERETET HŰSÉG a soproni népszavazás centenáriuma védjegyet” a 2. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül más, az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes terméken a polgármester külön engedélyével használhatja fel.
(3) * Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetében a címer és a „Sopron 100 1921-2021 HAZA SZERETET HŰSÉG a soproni népszavazás centenáriuma védjegy” használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester állapítja meg. A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában.
(4) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 1000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves bruttó árbevétel 0,1%-a, de legkevesebb 1000 Ft.
(5) A díjfizetési kötelezettség alól a polgármester felmentést adhat az alábbi esetekben:
a) a várost bemutató, népszerűsítő kiadványok,
b) a városban hagyománnyal rendelkező jellegzetes termék,
c) sportruhák, egyenruhák.
4. § (1) * A városi címer és a „Sopron 100 1921-2021 HAZA SZERETET HŰSÉG a soproni népszavazás centenáriuma védjegy” használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét,
b) a címer vagy védjegyhasználat célját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),
d) a címer vagy a védjegy előállításának anyagát,
e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,
f) a használat időtartamát,
g) a címerrel vagy védjeggyel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.),
h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.
(2) * A címer vagy védjegy használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét,
b) az előállítás anyagát,
c) az engedélyezett felhasználás célját,
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,
e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
g) a címer vagy védjegy felhasználásáért felelős személy megnevezését,
h) amennyiben a címer vagy védjegy használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat módja vagy körülményei az önkormányzat vagy a város lakosságának jogát, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
5. § (1) * Az önkormányzat címerének és a „Sopron 100 1921-2021 HAZA SZERETET HŰSÉG a soproni népszavazás centenáriuma védjegy” kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) * Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének és a „Sopron 100 1921-2021 HAZA SZERETET HŰSÉG a soproni népszavazás centenáriuma védjegyének” eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.
5/A. § * (1) * Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a városi ünnepeken, valamint az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések, díjak, címek átadásakor polgármesteri díszláncot viselhet.
(2) A polgármesteri díszlánc soproni emlékérmekből álló, ezüstből készült díszlánc, a fő érme hátoldalán „Alapította Sopron Város Közgyűlése az 1921. évi népszavazás 80. évfordulója alkalmából” felirattal.
6. § * (1) A „Sopron” városnév és ennek idegennyelvű, toldalékos, rövidített vagy hozzákapcsolt szóval ellátott formája létesítmény elnevezésébe, jogi személy vagy egyéb szervezet nevébe, üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, iparjogosítvány szövegébe, sajtótermék címfeliratába csak engedéllyel vehető fel (a továbbiakban: névhasználati engedély).
(2) Nem kell névhasználati engedély:
a) az önkormányzati szerveknek és az önkormányzat által alapított, alapítandó vagy részvételével megalakult, megalakuló jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek
b) az önkormányzat által nyújtott támogatással kapcsolatos valamennyi kommunikációban, kiadványon (plakát, szórólap, tájékoztató stb.) az önkormányzat, mint támogató feltüntetéséhez és
c) a város közigazgatási területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező közhatalmi-, rendvédelmi-, igazságszolgáltatási szerveknek, köztestületeknek.
(3) A névhasználati engedély iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A névhasználati engedéllyel és a használat megtiltásával kapcsolatos ügyekben, a Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalása alapján, a polgármester dönt.
(5) A névhasználati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, tevékenységi körét, adószámát, képviselője nevét és címét, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszámát,
b) a városnév használatának célját, indokát és módját,
c) a használat időpontját, időtartamát,
d) a használat szabályszerűségéért felelős személy nevét.
(6) A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy
a) tevékenységének jelentősége, a termék minősége, jellege indokolttá teszi a városnév használatát, és
b) az elnevezés, a tevékenység, áru vagy sajtótermék méltó a közfigyelem felkeltésére és alkalmas a város iránti megbecsülés fokozására.
(7) Amennyiben jogi személy a városnevet saját megnevezésében kívánja használni, a névhasználati engedély megadásának előfeltétele, hogy a jogi személy vagy egyéb szervezet
a) székhelye a város közigazgatási területén legyen, és
b) tevékenysége, működése, jellemző módon, 2 éve Sopronhoz kötődjön.
(8) A város nevének használata során, meg kell őrizni annak méltóságát, tekintélyét és a város jó hírnevét.
7. § * (1) Meg kell tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha
a) a névhasználat vagy a forgalomba hozatal az önkormányzat jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti,
b) a névhasználat a város méltóságát sérti vagy veszélyezteti,
c) a névhasználat célja vagy módja másnak a jogait, illetve jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti,
d) a névhasználat célja vagy módja a közízlést sérti vagy a jóerkölcsbe ütközik,
e) a névhasználat célja vagy módja az Alaptörvénybe vagy jogszabályba ütközik,
f) a kérelmező kellően nem bizonyította, hogy az általa előállítani, vagy forgalomba hozni kívánt termék minősége vagy jellege a névhasználatot indokolja,
g) a névkizárólagosság elvébe ütközik,
h) olyan személy vagy szervezet kéri, akitől a névhasználat jogát a polgármester korábban megvonta, és a megvonástól számítva az új kérelem benyújtásáig két év még nem telt el,
i) ha a kérelmezőnek adó vagy egyéb köztartozása van.
(2) Meg lehet tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha:
a) a kérelem a névkizárólagosság elvébe nem ütközik, de ugyanazon tevékenység gyakorlásához a polgármester már névhasználati engedély adott, vagy
b) a folytatni kívánt tevékenység nem jogellenes, de a város gazdasági érdekeivel ütközik,
c) a használat célja nem jogellenes, de a város lakossága nagy részének ellenérzéseit válthatja ki.
(3) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike a használat során bekövetkezik,
b) a természetes személy jogosultat szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntető eljárás során, jogerősen szabadságvesztésre ítélik.
(4) A névhasználati engedélyt vissza lehet vonni, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike a használat során bekövetkezik.
8. § * A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokat és azok szankcióit a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásáról és azok jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
8/A. § *
9. § Jelen rendelet 2000. március 15. napján lép hatályba. Egyidejűleg Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a városi zászló és címer használatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2000. (II. 4.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
| Dr. Gimesi Szabolcs | Koltai Miklósné dr. | |
| polgármester | jegyző |
