Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 6. § (2) bekezdésében és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdésében meghatározott felhatalmazása alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott feladatkörében az alábbi rendeletet alkotja: *
1. § * E rendelet hatálya kiterjed Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén
a) * azokra a távhő termelésére szolgáló hőtermelő létesítményekre, melyek létesítési, működési engedélyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) adja ki,
b) * azokra a távhőszolgáltatókra, melyek működési engedélyét a MEKH adja ki,
c) * az a) és b) pont szerinti engedélyes szolgáltatását igénybevevő felhasználókra.
2. § * A Tszt. 1. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
3. § * E rendelet alkalmazásában a Tszt. 3. §-ában és a végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/A. §-ában foglaltakat kell értelmezni.
További fogalom meghatározások:
a) fűtött helyiség: A rendelet szempontjából fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet,
b) fűtött légtérfogat: a telepszerű többszintes épületek esetében a szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál a műszaki tervek adatait kell figyelembe venni az alábbiak szerint:
A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni, azonban az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.
4. § (1) Az önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását.
(2) Az ellátási kötelezettségét az önkormányzat az engedélyes vagy engedélyesek útján valósítja meg.
5. § (1) A hőtermelő létesítmények működtetése és fejlesztése a távhőszolgáltató feladata.
(2) * Új, vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató díjával nem fedezett fejlesztési díjára csatlakozási díjat kérhet, melynek mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A díjak változását az Önkormányzat rendeletben rögzíti.
(3) Abban az esetben, ha a távhővezeték hálózat vagy annak egyes részei nem a távhőszolgáltató vagy a felhasználó tulajdonát képezik, a vezeték és részei tulajdonosát az engedélyes távhőszolgáltatóval a szolgáltatói berendezések fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a polgári jog szabályai szerint legalább 5 éves hosszú távú szerződéskötési kötelezettség terheli.
(4) A (3) bekezdésben foglalt szerződéskötési kötelezettség nem vonatkozik a felhasználó tulajdonában lévő távhővezeték hálózat részét képező azon vezetékszakaszra, amely a szolgáltatói hőközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével kötik össze a csatlakozási pontig bezárólag. E vezetékszakaszt a távhő felhasználó köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.
6. § (1) A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználó kötelessége.
(2) Új felhasználói berendezést létesíteni, meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani vagy megszüntetni, új, áthelyezett, átalakított felhasználói berendezést üzembe helyezni csak a távhőszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad.
(3) A felhasználó kezelésében lévő hőközpont esetén a (2) bekezdés előírásait csak a hőközpont és a kapcsolódó primer hálózat vonatkozásában kell alkalmazni.
7. § * A 2. mellékletben kijelölt városrészekben a területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztasági szempontok alapján célszerű, és előnyben részesül a távhőszolgáltatás fejlesztése.
8. § (1) * A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony általános szabályait a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet mellékleteként kiadott Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: TKSZ) tartalmazza.
(2) * A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli.
(3) * Az általános közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.
(4) * Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetve ellenértékének a megfizetésére.
(5) * A felhasználói igény kielégítés és a távhőszolgáltatás rendeletben foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.
9. § (1) Forróvíz hőhordozó esetén
a) * a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetve a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. Amennyiben szolgáltatói központi mérés alkalmazása esetén az egyes épületekre jutó hőmennyiség az ott mért távhőmennyiségből nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhőszolgáltató köteles (5 éven belül) felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével a hőmennyiségmérés feltételeit biztosítani.
b) ha a szolgáltatói hőközpontban több fűtési hőcserélő blokk van , akkor a fűtési célú hőenergia további mérésére van lehetőség a fűtési hőcserélő blokkon, primer oldalon.
c) a hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő a szolgáltatói hőközpontban lévő mérő mellékmérője. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja - egyéb megállapodás hiányában - a szolgáltatói hőközpontban mért hőmennyiség.
d) a szolgáltatott távhő mennyisége - a távhőszolgáltatóval történt egyeztetést követően - épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében (lakásokban és egyéb rendeltetésű helyiségekben) a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségeit viseli. Az épületrészenkénti mérés nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé.
e) az épületrészenként felszerelt hőmennyiségmérő a felhasználói hőközpont vagy a hőfogadó állomás mellékmérője.
(2) Gőz hőhordozó esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a szolgáltatói hőkőzpontban megmért gőzmennyiség és hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott csapadékvíz mennyiség és hőtartalma szorzatának különbségéből állapítja meg.
(3) * A lakóépületet is ellátó szolgáltatói hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségének a mérése a hőközpontba beépített, a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű nyilvántartásában lévő betáplált hidegvíz mennyiségének mérésére szolgáló főmérővel történik.
(4) A használati melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon
a) épületek hőfogadó állomásán, vagy
b) * az egyedi használati melegvíz vételezési helyeken van lehetőség. A használati melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé, annak költsége a felhasználót terheli.
10. § (1) Elszámolási mérő csak mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.
(2) * Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hivatal hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hivatal első belső hitelesítésként elfogadott.
(3) * A felhasználói közösség megbízottja, illetve a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hivatal jegyzőkönyve szerint nem biztosítja az előírt pontosságot, úgy *
a) a szállítás és a hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli,
b) * a számla utólagos korrekcióját a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hivatal jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató köteles elvégezni, legfeljebb az utolsó elszámolási időszakra.
11. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesítése az elszámolási mérő tulajdonosának, kezelőjének a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.
(2) * Ha a 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérők esetében a méretlen időszak a 30 napot mégis meghaladja, akkor a 30. nap után a mérési feltételek helyreállításáig a felhasználót a melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználónak kell tekinteni.
(3) A 9. § (1) bekezdés a), b), c) pont és a 9. § (2) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét - egyéb megállapodás hiányában - a mért időszakra vonatkozó adatok, valamint fűtés esetében a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának korrekciója alapján kell meghatározni.
(4) A 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell meghatározni.
12. § (1) A felhasználó illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését.
(2) * Amennyiben az ellenőrzés során a felhasználónál elhelyezett elszámolási mérőkön a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelem (ólomzár) sérült, úgy a felhasználó a tárgyi elszámolási időszakra a 26. § (4) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.
13. § * A díjfizető a távhőszolgáltatásért alapdíjat, hődíjat, gőz hőhordozó esetén ezen kívül csapadékvíz díjat is fizet.
14. § (1) Az alapdíj éves díj, mely
a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből;
b) a távhőszolgáltató primer távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;
c) a távhőszolgáltató kezelésében lévő hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségéből;
d) a távhőszolgáltató szekunder távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;
e) hőmennyiségmérők üzemeltetési, fenntartási költségeiből;
f) a hőszolgáltató által vásárolt hő teljesítménydíjából, szolgáltatási különdíjból;
g) a távhőszolgáltatás egyéb működési költségeiből;
h) a meglévő rendszeren Tszt. előírásai miatt utólag beépítésre kerülő hőmennyiségmérők létesítési költségéből;
i) üzleti nyereségből áll.
(2) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában, kezelésében van, akkor a díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év).
(3) Ha a felhasználói hőközpont a hőszolgáltató kezelésében van, akkor a díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény vagy a fűtött légtérfogat alapján fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év vagy Ft/légm3/év).
(4) Ha a szolgáltatói hőközpont a hőszolgáltató kezelésében van és
a) nincs hőfogadói mérés, akkor a díjfizető fűtött légtérfogat után fizeti az alapdíjat
(Ft/ légm3/év);
b) van hőfogadói mérés, akkora díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény vagy a fűtött légtérfogat alapján fizeti az alapdíjat (Ft/MW/ év vagy Ft/légm3/év).
(5) * Az alapdíj meghatározásánál az (1) bekezdés szerinti költségekből az egyes felhasználói körnél (lakossági felhasználó-egyéb felhasználó) körönként a ténylegesen felmerülő költségek vehetők figyelembe.
(6) * Lakossági felhasználók esetében hagyományos, nem iparosított technológiával épített lakások fűtött térfogatának meghatározásánál a ténylegesen felmerülő költségek a következő csökkentő tényezővel vehetők figyelembe:
a) 140 légköbméterig csökkentő tényező nem vehető igénybe, azaz a lakás meghatározott fűtött légtérfogata szorozva eggyel adja az alapdíj számítási értékét,
b) 140 légköbméter felett a következő képlet szerint csökkenthető az alapdíj elszámolását adó fűtött légtérfogat értéke:
csökkentett fűtött légtérfogat = 140+140x(L-140)/L, ahol L a lakás ténylegesen meghatározott fűtött légtérfogata.
15. § (1) A hődíj
a) a hőszolgáltató által a távhő és a használati melegvíz előállításához felhasznált tüzelőanyag árából és fuvardíjból;
b) a primer hálózati hőveszteségből;
c) a szekunder hőveszteségből;
d) a távhőszolgáltató által vásárolt hő hődíjából;
e) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz hőtartalmának ellenértékéből áll.
(2) Gőzfogyasztók hődíjánál, ha a mérés helye a hőtermelő létesítmény átadó állomásán van, az (1) bekezdés b), c) pontok nem vehetők figyelembe.
(3) * A szekunder hálózati hőveszteség a hődíjban csak akkor vehető figyelembe, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés szerinti elszámoló mérő.
(4) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ), illetve a használati melegvíz mennyiség után kell fizetni.
16. § * A csapadékvíz díj a gőzfogyasztók által vissza nem adott csapadékvíz miatt szükséges lágyvíz költségeit (víz- és csatornadíj, lágyítás költségei) tartalmazza.
17. § A távhőszolgáltató kezelésében lévő hőközpontról ellátott díjfizetők felé a használati melegvíz és csatornadíjának a felhasznált mennyiséggel arányos részét a távhőszolgáltató a melegvíz hődíjától elkülönítetten a mindenkor érvényes víz- és csatornadíjakkal számlázza tovább.
18. § * (1) * Az önkormányzat a csatlakozási díj mértékét jelen rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) * A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból a csatlakozási díj mértékét mérsékelheti.
19. § * A felhasználó tulajdonában, kezelésében lévő hőközpontokról ellátott díjfizető a 14. § szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban, a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hődíjat a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.
20. § (1) A távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontról ellátott díjfizető
a) a 14. § (3), (4) bekezdések szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban;
b) fűtési hődíjat a 22. § (2)-(4), (8) bekezdések szerint;
c) * a használati melegvíz hődíjat a 3. melléklet szerint fizeti meg.
(2) * Ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés szerint elszámolási mérő, akkor a hőfogadói mérésre vonatkozó hődíjat kell alkalmazni.
21. § (1) Amennyiben a távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontról ellátott épületnek, épületrésznek több tulajdonosa van, a távhő díjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás a távhőszolgáltató feladata. A távhődíjak épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek (díjfizetők, távhőszolgáltató) megállapodása rögzíti.
(2) Az érdekeltek megállapodásának hiányában a díjfizetésre a 22. § előírásait kell alkalmazni.
22. § (1) A díjfizető az igénybevett szolgáltatás szerint a tulajdonában levő helyiségek fűtött légtérfogata után a fűtési alapdíj (Ft/légm3/év) és/vagy melegvíz alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban fizeti meg.
(2) A fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját (továbbiakban: fűtési hődíj) a díjfizető havonta utólag, a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.
(3) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása
a) a csak fűtési hőigényeket kielégítő hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség,
b) * a használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség, valamint a 9. § (3) bekezdés szerint megmért vízmennyiség és a melegvíz készítés átlagos fajlagos hőfelhasználása szorzatának a különbsége.
(4) A fűtési célú hőfelhasználás a fűtési hőcserélő blokkokra, illetve hőfogadókba elhelyezett hőmennyiségmérőkkel, valamint egyedi mérőkkel tovább bonthatók.
(5) Ha a hőközpontról (fűtési hőcserélő blokkról) ellátott valamennyi hőfogadóban mellékmérő kerül beépítésre, akkor a hőközponti főmérő (fűtési hőcserélő blokkon lévő mérő) és a hőfogadói mellékmérők által mért értékek összegének különbségét fogyasztás arányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni.
(6) A távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan a (3)-(6) bekezdések szerint megmért, vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a tulajdonukban lévő helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, közület stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét. Az eredeti rendeltetésük szerint használt közös helyiségek fűtött légtérfogata 60%-kal, a garázsok fűtött légtérfogata 50%-kal kerül figyelembe vételre.
(7) Fűtési hődíjként a hőközponti mérés szerint elszámolásra vonatkozó hődíjat kell alkalmazni.
(8) A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját, (továbbiakban: melegvíz hődíj), valamint a víz és csatornadíj fogyasztással arányos részét (továbbiakban: víz- és csatorna díj) a díjfizető az alábbiak szerint fizeti meg:
a) Ha a felhasználó a 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezik, akkor a melegvíz fogyasztást a mért mennyiség (m3) alapján három hónaponként kell elszámolni. Két elszámolási időszak között a díjfizető havonként az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása, ennek hiányában a távhőszolgáltató Üzletszabályzatában rögzített mennyiség után részfizetést teljesít.
b) * Ha a felhasználó a 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkezik, akkor a havi használati melegvíz fogyasztás a 9. § (3) bekezdés szerinti főmérő és a 9. § (4) bekezdés szerinti almérők különbségéből - más megállapodás hiányában - a fűtött térfogat arányában rájutó vízmennyiség.
(9) *
23. § * A csapadékvíz díjat a lakossági felhasználó a vissza nem adott csapadékvíz után havonta a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.
24. § * Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új fogyasztási helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától fizeti. A szerződést felmondó felhasználó esetében a tárgyévi alapdíjat köteles megfizetni.
25. § * A díjelszámoláshoz szükséges értelmezési rendelkezéseket a Tszt. 3. § tartalmazza.
26. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 1 napot meghaladóan neki felróható okból szünetelteti - kivéve a 27. § (2) bekezdés szerinti szüneteltetést - az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.
(2) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybevehető maximális primer térfogatáramot folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, a túllépés mértékéig a távhőszolgáltató pótdíjat számolhat fel.
A pótdíjat a legnagyobb túllépés után kell felszámítani. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény éves teljesítménylekötés díjának 1,2-szerese. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a hőszolgáltató a havi legnagyobb túllépés után havonta külön-külön újra felszámíthatja.
(3) * Ha a gőzfogyasztó kevesebb csapadék vizet ad vissza, mint amennyit a szerződésben vállalt és a különbség a visszaadásra vállalt csapadékvíz mennyiségének
a) legfeljebb 25%-a, akkor 100%-kal,
b) a 25%-át meghaladja, de legfeljebb 50%-a, akkor 200%-kal,
c) az 50%-át meghaladja, akkor 300%-kal
növelt csapadékvíz díjat fizet. Az a csapadékvíz mennyiség, amelyet a gőzfogyasztó nem a szerződésben meghatározott minőségi jellemzőkkel ad vissza, vissza nem adott csapadékvíz mennyiségnek tekintendő.
(4) * Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál elhelyezett elszámolási mérők ellenőrzése során a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelemet (ólomzárat) sérülten találja, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az alábbiak szerint számol el:
a) hőmennyiségmérő esetén az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számítja fel,
b) melegvíz-mérő esetén az elszámolási időszakra a felhasználói mérővel nem rendelkező felhasználóként veszi figyelembe és így elszámolt melegvíz hődíjával megegyező pótdíjat számít fel.
27. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.
A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésben keletkező károkat, amennyiben a szolgáltatás szüneteltetésben a felhasználó vétlen, a távhőszolgáltató köteles megtéríteni.
(2) A távhőszolgáltató a távhőrendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkákat évente május 15-e és szeptember 15-e között végzi, így ebben az időszakban a távhőigények kielégítését esetenként - 8 napot meg nem haladó időtartamban - nem biztosítja. Rendkívüli esetben a polgármester ettől eltérő időtartamot is engedélyezhet.
(3) * A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon a felhasználókat előre értesíteni.
(4) * Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetve a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetve szüneteltetheti.
28. § (1) A távhőszolgáltató jogosult
a) országos tüzelőanyag-hiány miatt nála, vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén,
b) környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni.
(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot tájékoztatni köteles.
(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges. Kórházak, egészségügyi és szociális intézmények a távhőkorlátozás szempontjából lakossági felhasználónak minősülnek, ezen belül is korlátozásukra csak a lakóépületek után a legvégső esetben kerülhet sor.
(4) A korlátozás elrendelésekor a távhőszolgáltató a korlátozás kezdő időpontjáról, várható időtartamáról és mértékéről tájékoztatja a felhasználót.
(5) Felhasználói hőközpont esetén - kivéve ha azt a távhőszolgáltató kezelésében adták - a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.
(6) A távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.
(7) A korlátozási sorrendet az 4. melléklet tartalmazza.
29. § A 28. § szerinti korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén a 27. § szerinti szüneteltetésből származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.
30. § (1) * A távhőszolgáltató köteles együttműködni a felhasználókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel.
(2) Az önkormányzat együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel, és ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselőtestületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti, különös tekintettel az ármegállapításra.
(3) * A (2) bekezdés szerinti véleménynyilvánításba bevonandó szervek köre:
a) Helyi Érdekegyeztető Tanács,
b) egyéb fogyasztói érdekképviseletek, akik írásban bejelentik az önkormányzat jegyzőjénél ilyen irányú szándékukat.
(4) * A felhasználói panaszok kezelésére és egyéb, a fogyasztóvédelemre, a jogorvoslatra az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó eljárási szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a Tszt., a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal „a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó ajánlásai” és az Üzletszabályzat tartalmazzák.
31. § (1) A távhőszolgáltatónak a meglévő rendszerek esetében 2010. július 1-ig, továbbá ezen időtartam alatt is a meglévő rendszerek átalakításakor meg kell valósítania a szolgáltatott távhő mennyiségének 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérését.
(2) A szolgáltatói hőközpontról ellátott hőfogadók esetén új hőfogadói mérést és elszámolást csak teljes körűen lehet megvalósítani.
(3) Meglévő távhőrendszer esetén a 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérés megvalósításának költségei a távhőszolgáltatót terhelik.
32. § (1) * Jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő közszolgáltatási szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben maradnak. A Tszt.-nek és e rendeletnek a szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseit új szerződés kötésekor, illetve a meglévő szerződések módosítása esetén kell alkalmazni.
(2) * Azokkal a felhasználókkal, akikkel korábban a távhőszolgáltató nem állt szerződéses jogviszonyban a közszolgáltatási szerződést legkésőbb a 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérés megteremtésekor kell megkötni. A szerződés megkötéséig a közszolgáltatási jogviszony a szolgáltatás igénybevételével jön létre és a szolgáltatásra, elszámolásra, díjfizetésre vonatkozóan e rendelet előírásait kell alkalmazni.
33. § (1) A díjfizető személyének megváltozását - távhőszolgáltató által rendszeresített módon - a régi és az új tulajdonos együttesen köteles bejelenteni.
(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait köteles nyilvántartani.
(3) Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti esetben az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntenek, akkor díjfizető változás esetén
- a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik, mindaddig, amíg az épületrészek tulajdonosai új megállapodást nem kötnek,
- a díjak megosztását a régi és az új díjfizető között időarányosan a szolgáltató végzi.
(4) Mindaddig, amíg az (1) bekezdés szerinti díjfizető változás bejelentés meg nem történik a díjfizetési kötelezettség a régi tulajdonost terheli.
34. § A 8. § (5) bekezdés szerinti Üzletszabályzatot a távhőszolgáltató e rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül köteles az önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásra benyújtani.
35. § *
36. § * E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
| Walter Dezső | Dr. Galambos György | |
| polgármester | jegyző |
| Hőhordozó típusa | Csatlakozási díj | |
| Gőz 7 bar alatt: | 10 M Ft/MW | |
| Forróvíz (130/70°C): | 8 M Ft/MW | |
| Melegvíz(95/65°C): | 6 M Ft/MW |
Északnyugati városrész
Bécsi út, Lackner K. u., IKVA patak, Selmeczi u., Káposztás u. Ferenczy J. u., Táncsics u., Hőflányi u., Erdélyi u., Trefort tért beleértve belváros felé eső oldal, Márcfalvi u., Szarvkői u., Táncsics M. u., Faludi F. u., Kismartoni sor, Kossuth L. u., Bánfalvi út, Ójtozi u.,Tóth Antal u., Chazár András tér, Rák patak, Besenyő u., Fenyő tér, Bánfalvi út , Liget u, Ágfalvi út közötti terület, az Ágfalvi út és a tervezett nyugati kerülő út, valamint a 85-ös főút által határolt terület.
Egyetem környéke
Ady E. út, Deákkúti út, Panoráma út, Honvéd u., Bajcsy-Zsilinszky u., Berzsenyi D. u., Hunyadi u., Borsmonostori u., Bajcsy-Zsilinszky u., Ady Endre út által határolt terület.
Ibolya út, az Ady E. út 75. és a Zerge u.
József A. u., Fülesi u., Szent Imre tér, Zrínyi u., Mikoviny u., Lőver krt., Sport u., Vas Gereben u., Kőszegi út és a vasúti pályatest közötti terület.
Sopron keleti ipari terület
A jelenlegi GYSEV Győr és Szombathelyi vasúti vonal közötti terület lezárva a szennyvíztisztító vonalában, kiegészítve a 85-ös elkerülő út és a Győri vasúti pályatest közötti beépítetlen területtel.
Belváros, kiegészítve a vidéki autóbusz pályaudvar körüli területtel
Ferenczy J. u., Vitnyédi u., Újteleki u., Szög u., II. Rákóczi F. u., Széchenyi tér,Várkerület, Lackner K. u., Patak u., Pázmány Péter u., Deák tér 17-24-34., Csengery u. 28-30, Erzsébet u. 21., Állomás utca, Róth Gy. u., Vasútállomás, Arany J. u., Csengery u., Kőszegi út, Magyar u., Móricz Zs. u., Széchenyi tér, Várkerület, Festő köz, Ikva patak, Torkos u., Major köz, Lackner K. u., Virágoskert u., Ikva patak, Ferenczy J. u. által határolt terület.
Kórház körüli terület
Lóki sor, Szív u., Kuruc krt., Kurucdomb sor, Rozália út, Rodostói u., Mikes K. u., Kuruc krt., Fraknói u., Gyiróti u., Győri út.
Győri út, GySEV vasúti pálya, Tallián utca, Csengery u., Kőszegi út, Győri út által határolt terület.
A mellékletben szereplő díjak nem tartalmazzák az általános forgalmi adót.
| A | B | C | |||
| 1 | Díjtétel megnevezése | Egysége | A Sopron Holding Zrt. Távhő divíziójának szolgáltatására vonatkozó díj összege | ||
| 2 | I. Lakossági és egyéb felhasználók esetében: | ||||
| 3 | 1. | Alapdíj | |||
| 4 | 1.1. | Hőközpont a felhasználó tulajdonában | Ft/MW/év | 9 608 263 | |
| 5 | 1.1.1. | Fűtés | Ft/légm3/év | 368,53 | |
| 6 | 1.1.2. | Használati melegvíz | Ft/légm3/év | 39,31 | |
| 7 | 1.2. | Hőközpont a szolgáltató tulajdonában | Ft/MW/év | 10 672 360 | |
| 8 | 1.2.1. | Fűtés | Ft/légm3/év | 388,23 | |
| 9 | 1.2.2. | Használati melegvíz | Ft/légm3/év | 43,71 | |
| 10 | 2. | Csapadékvíz díj | |||
| 11 | 2.1. | Gőzfelhasználók részére | Ft/m3 | 1 631 | |
| 12 | 3. | Pótdíj melegvíz felhasználók részére | Ft/m3 | 1631 | |
| 13 | II. Díjtételek nem lakossági és nem külön kezelt intézmény felhasználók esetében: | ||||
| 14 | 4. | Hődíj | |||
| 15 | 4.1. | Gőz hőhordozó | Ft/GJ | ||
| 16 | 4.1.1. | Átadó állomás a felhasználónál | Ft/GJ | 50/2011. (IX. 30.) NFM rendeletben meghatározott, külön | |
| 17 | 4.1.2. | Átadó állomás a hőtermelőnél | Ft/GJ | kezelt intézményekre vonatkozó, mindenkori legmagasabb hatósági ár | |
| 18 | 4.2. | Forróvíz hőhordozó | Ft/GJ | ||
| 19 | 4.2.1. | Hőközponti mérés szerinti elszámolás | Ft/GJ | 50/2011. (IX. 30.) NFM rendeletben meghatározott, külön | |
| 20 | 4.2.2. | Hőfogadói mérés szerinti elszámolás | Ft/GJ | kezelt intézményekre vonatkozó, mindenkori legmagasabb hatósági ár | |
1. kategória: Ipari üzemek;
2. kategória: Áruházak, üzletek, éttermek, közintézmények, hivatalok;
3. kategória: Iskolák, óvodák, bölcsődék, szállodák;
4. kategória: Lakóépületek, kollégiumok;
5. kategória: Kórházak, egészségügyi és szociális intézmények.
