Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 40. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze véleményének kikérésével, valamint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, partnerek, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a szomszéd települések önkormányzatai véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet területi hatálya az 1. mellékletben megjelölt területre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, a rendeltetését megváltoztatni, elmozdítani (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az Étv., az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint az általános érvényű hatósági előírások és a jelen rendeletben előírtak szerint szabad.
2. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elem
a) a szabályozási terv határa,
b) a tervezett szabályozási vonal,
c) az építési övezet és övezet határa,
d) a szabályozási szélesség,
e) az építési övezet és övezet jele, valamint
f) a telek be nem építhető, zöldfelületként kialakítandó része.
(2) A szabályozási vonal és az övezeti határvonal az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett a szabályozási terven jelölttől 10,0-10,0 mértékig, a partvonalak mentén 20,0-20,0 mértékig elmozdítható.
(3) A szabályozási terven rögzített keretek között a vízitelepi bekötő út közlekedési területének helye és mérete pontosítható. Az útépítési tervekkel pontosítottan az eltérés ± 5,0 m lehet.
(4) A szabályozási terven alkalmazott irányadó szabályozási elem a javasolt megszüntető jel.
(5) Az irányadó szabályozási elem a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható.
3. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.
(2) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs érvényben lévő közterület-alakítási terv, úgy a közterület alakítására a szabályozási tervben rögzített előírások az irányadóak.
(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan van érvényben lévő közterület-alakítási terv, úgy a közterület alakítására a közterület-alakítási tervben és a szabályozási tervben rögzített előírásokat együttesen kell alkalmazni.
(4) A közterületek használatával kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
4. § (1) Az országos ökológiai hálózathoz és a magterülethez tartozó terület, az országosan védett természeti terület és a Natura 2000 terület (a továbbiakban: védett terület) megóvását biztosítani kell. A védett területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.
(3) A szabályozási terv területi hatályán belül az építési hatósági eljárások során az épület és építmény tájképi követelményeinek való megfelelését látványtervvel kell igazolni.
(4) A vízitelepre vezető úton a kétéltűek védelmét szolgáló terelő-áteresz rendszert kell kiépíteni.
5. § (1) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.
(2) Az újonnan kijelölt építési övezet területe használatbavételének előfeltétele a részleges közművesítettség, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére.
(3) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(4) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, és az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz. Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(6) A telek területének övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
6. § Az új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.
7. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
8. § (1) A közműveket közterületen vagy szolgalmi jog bejegyzésével magánterületen keresztül lehet vezetni, illetve elhelyezni.
(2) A beépítésre szánt beépített területeket kiszolgáló burkolt út csak a csapadékvíz-elvezetés megoldásával együtt építhető.
(3) Önálló, 6,0 m-t meghaladó antennatartó szerkezet nem helyezhető el a területen.
(4) A használatbavétel feltétele a részleges közművesítettség.
(5) A területen közművezeték csak terepszint alatti kialakítással létesíthető, légkábel nem létesíthető.
(6) A területen szélkerék nem létesíthető. Napelem és napkollektor épület vagy építmény tetején, illetve homlokzati falán, az adott épületrészek síkjában helyezhető el. Napelem és napkollektor önálló szerkezeten nem létesíthető.
9. § Az övezetenként kialakítható telek minimális méreteit jelen rendelet övezetenként tartalmazza. Az övezeti előírásokban megfogalmazott kisebb, kialakult telek a vonatkozó rendelkezések betartása mellett beépíthető.
10. § (1) Az övezetben kialakítható legkisebb telek előírásai az építési telek méretére vonatkoznak, az övezetben létesülő magánútra, közmű-elhelyezési telekre nem vonatkoznak.
(2) Magánút minimális szélessége 6,0 m.
11. § Ahol a szabályozási terv közút szélesítését, új közút kialakítást írja elő, az önkormányzati tulajdonba kerülésig a kialakított út, magánút kizárólag közforgalom számára megnyitott magánútként létesíthető.
12. § (1) A rendelet területi hatályán belül csak az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.
(2) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ágat és használatot meg kell tartani, illetve a vonatkozó törvények és rendeletek figyelembe vétele mellett akkor változtatható meg, ha a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza és nem lehetetleníti el.
(3) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de bontás esetén újra nem építhető.
(4) Amennyiben a kialakult beépítési mód az övezetre vonatkozó előírástól eltér, az épület megtartható, felújítható, egyéb bővítése azonban csak az építési helyen belül történhet.
(5) A telek szabályozási terven jelölt be nem építhető részének 80%-án zöldfelületet kell kialakítani. Fennmaradó részén sétaút, pihenőhely és játszóhely is létesíthető. A strand területén jelölt be nem építhető részen zöldfelület helyett egyéb anyagú (kavicsos, homokos) plázs is kialakítható.
(6) Terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül létesíthetők.
(7) A szabályozási terv területi hatályán belül a főfunkciót kiegészítő funkciót tartalmazó építményeket és melléképítményeket a főfunkciót tartalmazó épület kialakításával, megjelenésével összhangban kell kialakítani. Ezen épületek magassága a főépület magasságát nem haladhatja meg.
(8) A szabályozási terven jelölt helyen vagy annak környezetében, a cölöpházak megközelítését szolgáló stég északi vége és a szárazulat között híd, nyitható híd létesíthető.
13. § Állattartó épület és építmény kizárólag a Kb-2 jelű övezetben, a táj élővilágát bemutató, oktatáshoz, neveléshez kapcsolódóan helyezhető el.
14. § Az övezetekben és építési övezetekben az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezés saját telken vagy a vízitelep területén e célra kialakított parkolóban egyaránt biztosítható.
15. § A település területének beépítésre szánt területe különleges beépítésre szánt terület.
16. § (1) Az övezetben a strandolást, sportolást, egészségmegőrzést, pihenést, testedzést szolgáló, vendéglátó vagy szálláshelyként funkcionáló létesítmény, illetve az azt kiszolgáló vagy a terület fenntartását, üzemeltetését biztosító létesítmény helyezhető el.
(2) Az övezetben
a) újonnan kialakítható telek minimális mérete: 50.000 m2,
b) a telek maximális beépíthetősége: 15%,
c) a telken épület a szabadon álló építési helyen belül helyezhető el,
d) az elhelyezhető létesítmény maximális épületmagassága: 9,0 m,
e) a kialakítható előkert minimális mérete: 0,0 m,
f) a kialakítandó zöldfelület minimális mértéke: 40%.
17. § (1) Az övezetben a vitorlázással, csónakozással kapcsolatos tevékenységek, kikötők szárazulati létesítménye, sportolást, egészségmegőrzést, pihenést, testedzést szolgáló, vendéglátó vagy szálláshelyként funkcionáló létesítmény, az azt kiszolgáló, valamint a terület fenntartását, üzemeltetését biztosító létesítmény helyezhető el.
(2) Az övezetben
a) újonnan kialakítható telek minimális mérete: 5000 m2,
b) * a telek maximális beépíthetősége: 30%,
c) a telken épület a szabadon álló építési helyen belül helyezhető el,
d) * az elhelyezhető létesítmény maximális épületmagassága: 11,5 m,
e) a kialakítható előkert minimális mérete: 0,0 m,
f) hátsókert, oldalkert mérete vízfelület felé 0,0 m lehet,
g) a kialakítandó zöldfelület minimális mértéke: 20% (az OTÉK előírásaitól megengedőbb érték, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze a GYD-02/290-8/2017. számú levelében hozzájárulását megadta).
18. § (1) Az övezetben kemping, egyéb szálláshely, vendéglátó, sportolással, rekreációval kapcsolatos létesítmény, valamint az azt kiszolgáló létesítmény helyezhető el.
(2) Az övezetben
a) újonnan kialakítható telek minimális mérete: 10.000 m2,
b) a telek maximális beépíthetősége: 15%,
c) a telken épület a szabadon álló építési helyen belül helyezhető el,
d) az elhelyezhető létesítmény maximális épületmagassága: 6,0 m,
e) a kialakítható előkert minimális mérete: 0,0 m,
f) a kialakítandó zöldfelület minimális mértéke: 40%.
19. § * (1) Az övezetben a vízitelep sajátos arculatát és identitását meghatározó üdülőépület, vendéglátó, valamint egyéb szolgáltató épület és építmény, továbbá a létesítmény megközelítését szolgáló közlekedési építmény, járműtároló helyezhető el.
(2) Az övezetben
a) a kialakítható telek legkisebb mérete: 5000 m2,
b) a telek maximális beépíthetősége: 30%,
c) az elő- és hátsókert nagysága: 0,0 m,
d) megengedett beépítési mód: szabadon álló, zártsorú,
e) az elhelyezhető létesítmény maximális épületmagassága: 4,5 m,
f) az épületekben legfeljebb egyszintes tetőtér alakítható ki.
20. § A rendelet területi hatályán belül a beépítésre nem szánt terület
a) közlekedési terület (Köu),
b) *
c) vízgazdálkodási terület (V-1, V-2, V-3) vagy
d) különleges beépítésre nem szánt terület (Kb-1, Kb-2).
21. § (1) A szabályozási terv a közlekedési és közmű-elhelyezési területen (Köu) belül megkülönböztet gyalogos közlekedési felületet, ahol a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbségét kell biztosítani.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető kilátó, vizesblokk és üzemeltetési épület is.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél vagy átalakításánál biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.
(4) A közlekedési terület csapadékvíz-elvezetéséről, -gyűjtéséről, -tisztításáról és a helyben történő csapadékvíz-felhasználásáról gondoskodni kell.
22. § *
23. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos terület
a) a vízfolyások (csatorna, árok, patak) és állóvizek (tó, tározó) telke, illetve medre a fenntartásra is alkalmas parti sávval (V-1),
b) * a vitorlás- és csónakkikötők vízfelületi és szárazulati létesítményei (V-2) és
c) a hajóállomás vízfelületi létesítményei (V-3).
(2) A területen építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételével - külön jogszabályban foglaltak szerint - lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. A vízi létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg.
(3) * A V-2 és V-3 jelű övezetekben a vitorlás- és csónakkikötők, valamint a hajóállomás területén csak a rendeltetéshez kapcsolódó, illetve azt kiszolgáló létesítmény helyezhető el.
(4) * Vízgazdálkodási területeken a vízben lábakon álló, a vízfelület fölé nyúló sétautak, járdák, teraszok, hidak, egyéb műtárgyak elhelyezhetők.
(4a) * A V-1 jelű övezetben a vízgazdálkodási célú vízilétesítményeken, valamint a (4) és (4b) bekezdésben foglaltakon túl más építmény nem helyezhető el.
(4b) * A V-1 jelű övezetben a K-4 jelű övezet előtti szakaszon, a vízfelület feletti napozóterasz, kikötőstég a szárazulattól mért legfeljebb 2,0 m-t nyúlhat a vízfelület fölé, a terasz, stég felületének padló magassága a Bf. 116,5 m-t nem haladhatja meg.
(5) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat megváltoztatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően csak úgy szabad, hogy a beavatkozás
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, azt ne veszélyeztesse,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását és
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét, valamint újak kialakulását.
24. § (1) Az övezetben a sportolással, testedzéssel, pihenéssel, oktatással, neveléssel, valamint azok kiszolgálásával kapcsolatos létesítmény és szálláshely helyezhető el.
(2) Az övezetben
a) újonnan kialakítható telek minimális mérete: 10.000 m2,
b) a telek maximális beépíthetősége: 5%,
c) a telken épület a szabadon álló építési helyen belül helyezhető el,
d) az elhelyezhető létesítmény maximális épületmagassága: 7,5 m,
e) a kialakítható előkert minimális mérete: 0,0 m,
g) a kialakítandó zöldfelület minimális mértéke: 50%.
25. § (1) * Az övezetben a táj, a térség adottságait, növény- és állatvilágát, történelmét bemutató, ismeretterjesztő, oktatással, neveléssel, pihenéssel, valamint azok kiszolgálásával kapcsolatos létesítmény, állat- és növénykert, táborhely és szálláshely helyezhető el.
(2) Az övezetben
a) újonnan kialakítható telek minimális mérete: 10.000 m2,
b) a telek maximális beépíthetősége: 5%,
c) a telken épület a szabadon álló építési helyen belül helyezhető el,
d) * az elhelyezhető létesítmény maximális épületmagassága: 9,0 m, de kilátó az épületmagasság előírástól függetlenül létesíthető,
e) a kialakítható előkert minimális mérete: 0,0 m,
f) a kialakítandó zöldfelület minimális mértéke: 80%.
26. § Jelen rendelet 2017. július 31. napján lép hatályba.
27. § *
28. § *
Dr. Fodor Tamás | Dr. Sárvári Szabolcs | |
polgármester | jegyző |