Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e./ pontjában kapott felhatalmazás, illetőleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c./ pontja alapján a zaj-és rezgésvédelem helyi szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Szálka község közigazgatási területén minden, az emberi környezetet és egészséget veszélyeztető zaj- és káros rezgés elleni védelemre.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában zajforrásnak minősülnek:
a) alkalmilag illetve rendszeresen szabad, vagy zárt térben működő, zajt előidéző üzemi létesítmények, berendezések, gépek, a lakossági zajkeltés,
b) épületek rendeltetésszerű üzemeltetését, használatát biztosító különböző technikai berendezések (pl. felvonók, kazánok, szivattyúk, szellőző- és klímaberendezések, stb.),
c) az épületen belül, vagy azzal szomszédos, illetve egybeépített létesítményben folytatott gazdasági tevékenység, parkolási szolgáltatás, gépi berendezés, lakossági zajkeltés,
d) létesítmények zárt tereiben hangosító berendezések működtetése, zene szolgáltatása.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) lakóépület: lakhatást (otthont), szálláshely szolgáltatást nyújtó létesítmény lakóhelyiségét magába foglaló épület,
b) kommunális épület: közigazgatási-, irodai-, szociális-, egészségvédelmi-, művelődési-, oktatási-, egyházi-, valamint vendéglátó-, szórakoztató-, kulturális-, sportszolgáltatást nyújtó létesítmény helyiségét magába foglaló épület,
c) középület: az állam és a helyi önkormányzatok választott testületei közigazgatási feladatokat ellátó szervei, a Kormány hivatalai, az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények helyiségét magába foglaló épület,
d) zárt belső udvar: homlokzatokkal (épületszárnyakkal), vagy homlokzatokkal és tetővel négy oldalról részben vagy egészben körülhatárolt épületrész, ide értve az épületben vezető átjárót (passzázs) is.
e) közüzem: a hírközlési alapellátás: (vezetékes telefon), a helyi személyszállítást szolgáló tömegközlekedés, energiaszolgáltatás (áram- és gázellátás), vízellátás és csatornázás.
f) legnagyobb megítélési szint: a vizsgált zaj legnagyobb A-hangnyomásszintje a vonatkoztatási idő (időtartam) alatt.
(3) Üzemi létesítménynek minősülnek:
a) ipari létesítmények és tevékenységek,
b) kereskedelmi- és vendéglátó létesítmények és tevékenységek,
c) közösségi és kulturális szolgáltatást nyújtó intézmények,
d) építőipari gépek, berendezések, tevékenységek.
(4) Létesítményt, berendezést telepíteni, üzemeltetni, bővíteni, bármilyen tevékenységet folytatni csak úgy szabad, ha a működéssel együtt járó zaj a veszélyes mértéket nem haladja meg. A rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes mértékű zajnak kell minősíteni minden olyan zajhatást, amelyre:
a) zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határérték került meghatározásra és ezt az értéket meghaladja,
b) a zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket nem haladja meg, de a környezeti zajterhelés nagyságát a háttérterheléshez képest 6 dB/A értéket meghaladó módon megemeli.
3. § Zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (a továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévőt üzemeltetni, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint bontási- és építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg a bontási-, építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
4. § (1) A környezeti zajterhelés vizsgálatát és minősítését az országos hatáskörű és hatályos jogszabályok szerint kell elvégezni.
(2) A zajtól védendő területeken üzemi létesítménytől, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajterhelés nem haladhatja meg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerinti határértékeket (LTH).
(3) Kommunális- és lakóépület zárt belső udvarában, légudvarában, légaknájában az üzemi létesítménytől származó zajterhelési határértékek a következők:
| Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre | |||
| Nappal 7.00-tól 18.00-ig | Este 18.00-tól 22.00-ig | Éjjel 22.00-től 7.00-ig | |
| 50 dB | 45 dB | 40 dB | |
Az előírás értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150-1 szerint, a zajkibocsátási határértékek meghatározásához történő alkalmazása az MSZ-13-111 történik. A megítélési idő nappali 8 óra, esti 20.00 óra, éjjeli 0,5 óra.
(4) A zaj terhelési határértékei lakás, diák-, szociális otthon, munkásszálló, szálloda, panzió lakószobájában, kivéve, ha a terület építési szabályzata másképp nem rendelkezik:
| Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre | |||
| Nappal 7.00-tól 18.00-ig | Este 18.00-tól 22.00-ig | Éjjel 22.00-től 7.00-ig | |
| 40 dB | 35 dB | 25 dB | |
Az előírás értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150-1 szerint történik. A megítélési idő nappali 8 óra, esti 20.00 óra, éjjeli 0,5 óra.
(5) Lakó- és középület helyiségeiben a rövid ideig ható zajesemények (zajimpulzus) megítélési legnagyobb A-hangnyomásszintje, kivéve, ha a terület építési szabályzata másképp nem rendelkezik:
| Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre | |||
| Nappal 7.00-tól 18.00-ig | Este 18.00-tól 22.00-ig | Éjjel 22.00-től 7.00-ig | |
| 50 dB | 45 dB | 40 dB | |
Az előírás értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150-1 szerint történik. A megítélési idő nappali 8 óra, esti 20.00 óra, éjjeli 0,5 óra.
(6) A környezeti zajterhelési határértékek megállapításához a zajtól védendő terület építési övezeti besorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. § (1) A vendéglátóegységekhez tartozó teraszok üzemeltetése 24.00 óra és 6.00 óra között tilos.
(2) Lakóépületben 22.00 és 6.00 óra között tilos zajjal járó tevékenység végzése, kivéve, ha a lakóépület házirendje másképpen nem rendelkezik.
6. § (1) Építési telken, építési- és közterületen, pihenőnapon és munkaszüneti napon egész nap, munkanapon 20.00 és 7.00 óra között, a (2) és (3) bekezdések szerinti kivétellel, tilos a rendelet 2. számú melléklete szerinti gépekkel munkát végezni.
(2) Az (1) bekezdés korlátozása nélkül végezhető: munka
a) ha az előre nem tervezhető, rendkívüli műszaki, technológiai okokból szükségessé válik,
b) közüzemi üzemzavar elhárítása,
c) életveszély elhárítása
céljából.
(3) A tevékenység végzését engedélyező hatóságnál a munkavégzést legalább 10 munkanappal megelőzően, engedély kérhető az (1) bekezdés szerinti korlátozás alóli időleges felmentésre, ha:
a) a beépítendő ingatlan telekhatárától számított 100 m-es körzetben található valamennyi lakóépület tulajdonosa hozzájárul, vagy
b) az építési technológia végrehajtásának egy szakasza feltétlenül folyamatos munkavégzést igényel.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) azokat a pihenőnapokat és időtartamokat, amikor munkát kívánnak végezni,
b) az ingatlan és legalább 200 m-es környezete ingatlan-nyilvántartási térképének (1:1000) másolatát, bejelölve a telekhatártól számított 100 m-es körzetet,
c) a b) pont szerint meghatározott 100 méteres körzetben részben vagy egészben elhelyezkedő lakóépület tulajdonosának vagy más jogcímen használójának nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a kérelem szerinti pihenőnapokon, meghatározott időtartamban történő munkavégzéshez.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési technológia leírását, amely szerinti munkavégzéshez a munkaidő meghosszabbítását kérik,
b) a felhasználni kívánt gépeket a rendelet mellékletében meghatározottak közül,
c) a munka végzésének napját és időtartamát.
(6) Az engedélyező hatóság a körülmények mérlegelésével megtagadhatja, vagy kikötésekkel engedélyezheti a kérelem szerinti munkavégzést.
(7) A (2) bekezdés alapján elvégzett munkát a következő munkanapon be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalnak.
(8) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a munkavégzéshez igénybevett közterületen is alkalmazni kell.
7. § (1) A hangosító berendezésektől származó műsorzaj zajterhelésének megengedett értékét a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege együttesen határozzák meg.
(2) A hangosító berendezéstől származó műsorzaj környezeti zajterhelés alapértékeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Zajvédelmi szempontból az 1. és 3. számú melléklet szerinti övezeti besorolásnál Szálka község mindenkor hatályos Helyi Építési Szabályzatát (a továbbiakban: HÉSZ) kell alapul venni.
(4) A létesítmény, illetve hangosító berendezés üzemeltetési rendjétől függően a műsorzaj megengedett értékei a rendelet 4. számú mellékletében meghatározottaknak megfelelően módosíthatók.
(5) Azokon a területeken, ahol a környezeti zaj önmagában is viszonylag magas (pl. nagy forgalmú zajos közlekedési létesítmények környezetében) a műsorzaj az eredő zajterhelést nem növelheti.
(6) A műsorzaj alapértékét növelő módosító tényezők összege nappal legfeljebb 10 dB, éjjel legfeljebb 3 dB lehet.
(7) A műsorzaj megengedett értékét csökkenteni kell abban az esetben, ha a zajtól védendő épületnél egyidejűleg más hangosító berendezés zaja is érvényesül. A csökkentés mértéke két zajforrás esetén 3 dB, három zajforrás esetén 5 dB, négy zajforrás 6 dB, öt zajforrás estén 7 dB, hat-hét zajforrás esetén 8 dB, nyolc zajforrás esetén 9 dB, tíz és ennél több zajforrás esetén 10 dB.
(8) Beltéri zajterhelésre vonatkozóan, valamint oktatási, egészségügyi és szociális intézmények környezetében, továbbá heti pihenő és munkaszüneti napokon a műsorzaj alapértékét növelő módosító tényezők nem alkalmazhatók.
(9) A hangosító berendezéstől származó zajterhelés megengedhető értékét az engedélyező hatóság a környezeti zajterhelés tekintetében az (1)-(8) bekezdések, az épületen belüli zaj-terhelés esetében pedig a hatályos szabvány előírásainak megfelelően állapítja meg.
(10) Nem lehet elhelyezni, üzemeltetni hangerősítő berendezést, hangszórót
a) ingatlan közterület felőli határvonalán és előkertjében,
b) épület közterülettel határos vagy arra néző homlokzatán, tetején, tetőfelépítményén, műtárgy szerkezeti egységén.
(11) A megállapított zajterhelési határértékeket a hatályos szabvány szerinti megítélési pontokon kell figyelembe venni. A hangosító berendezéstől származó zajterhelés vizsgálatát a hatályos szabvány szerint kell végezni.
8. § (1) Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó berendezés szabadtéren (kültéren) csak a rendelet szerinti megfelelőségi vagy típusvizsgálati tanúsítvány birtokában, a megfelelőségi jelöléssel ellátva üzemeltethető.
(2) Szabadtéri (kültéri) munkák végzése során a környezetvédelmi hatóság az engedélyest kötelezheti arra, hogy a zajterhelést okozó, de a határértéket túl nem lépő gépét, berendezését csak zajt csökkentő üzemmódban vagy/és felszereléssel (tokozás, árnyékolás) üzemeltesse.
9. § (1) Új- és működő létesítmény esetén a polgármester az első fokú környezetvédelmi- és közegészségügyi hatóság (ÁNTSZ) véleményének figyelembevételével elrendelheti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, felfüggesztését, ha a kötelezett nem tartja be az üzemi létesítményre megállapított zajkibocsátási határértéket, illetve nem tartja be annak teljesítésére előírt határidőt és a mulasztásból a környezetre közvetlen, súlyos veszély származhat.
10. § (1) Zajt előidéző új létesítmény, vagy zajforrás telepítése, valamint zajjal járó tevékenység végzése ezen rendeletben előírt határértékek betartásának igazolásával engedélyezhető.
(2) Az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként a tervezési programnak kötelező jelleggel és tételesen tartalmaznia kell az építés- és üzemelés-technológiai leíráson alapuló zaj- és rezgéshatások vizsgálatát és szükség esetén azok csökkentésére vonatkozó javaslatot.
(3) Rendeltetési mód változás engedélyezése, zeneszolgáltatás bejelentés során mellékleteként csatolni kell akusztikai- zajvédelmi szakvéleményt, mely tartalmazza:
a) a szomszédos védendő helyiség közötti épületszerkezet léghang, lépéshangszigetelés vizsgálatát, meghatározva a határértékek betartását biztosító megoldást,
b) annak igazolását, hogy a tevékenység folytatása során keletkezett zaj az - egyéb zajforrások hatását és figyelembe véve - megfelel e rendeletben megállapított határértékeknek.
(4) A kérelemben meg kell jelöli a zajos tevékenység napjainak egy hónapra eső számát, a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját.
(5) Bárminemű építési-bontási tevékenység csak a zajkibocsátási határértéket előíró jogerős és végrehajtható határozat birtokában kezdhető el.
(6) A zajkibocsátási határértékek várható teljesülését számításokkal kell igazolni. A tervezőnek és kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a megvalósítandó létesítmény, illetőleg tevékenység a hatályos környezetvédelmi követelményeknek, az általános, valamint a helyi zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok előírásainak megfelel.
11. § (1) A zavaró, de a veszélyes mértékűnek nem minősíthető zajhatások vonatkozásában a birtokvédelem szabályai szerint kell eljárni.
(2) A létesítményre, a meglévő zajos berendezésre, továbbá zajt okozó tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén a jegyző az üzemeltetőt a zajvizsgálat elvégeztetésére kötelezheti.
(3) A zaj- és rezgésterhelés vizsgálatát a jegyző is elvégeztetheti.
(4) A vizsgálatok költségei - amennyiben azok eredménye a határérték túllépését igazolja, illetve, ha az épületszerkezetek hanggátlása, hangszigetelése a használati előírásoknak nem felel meg - az üzemeltetőt terhelik.
12. § Abban az esetben, ha a gazdasági, szolgáltató tevékenységet végző nem teljesíti a rendeletben előírt követelményeket, továbbá felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a jegyző az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggeszti, vagy korlátozza. A meghatározott időtartam eredménytelen elteltét követően a jegyző a telepengedély visszavonásáról határoz.
13. § Új hangosító berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve meglévő hangosító berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a zajterhelési határértéket.
14. § (1) Új hangosító berendezés telepítését illetve alkalmazását a létesítmény üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően engedélyeztetni köteles.
(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell akusztikai szakértői véleményt, amely igazolja, hogy a hangosító berendezés működtetése során az nem lépi túl a környezetben megengedett terhelési értékét, sem pedig az épületen belül megengedett zajterhelési értéket illetőleg meghatározza, hogy a határértékek teljesüléséhez milyen műszaki vagy egyéb feltételeket kell teljesíteni. A kérelemben meg kell jelölni a zajos tevékenység napjait, a napi kezdési és befejezési időpontját valamint a zajkeltés módját.
15. § A hangosító berendezések üzemeltetésével kapcsolatos hatósági tevékenységet a jegyző látja el.
16. § (1) Amennyiben hangosító berendezést az engedélytől eltérően üzemeltetnek, az üzemeltetőt - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - fel kell szólítani az engedélytől eltérő állapot megszüntetésére.
(2) Az engedélytől eltérő hangosító berendezés működése a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983.(V.12.) MT rendelet 15. §-ának (1) bekezdése alapján korlátozható, illetőleg felfüggeszthető.
(3) Ha a hangosító berendezés üzemeltetője a felszólításnak nem tesz eleget a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983.(V. 12.) MT rendelet 21. §-ának (2) bekezdése alapján bírság fizetésére kell kötelezni.
17. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben a közönségtől származó zajokra zajterhelési határértéket nem lehet megállapítani illetve az ilyen zajok méréssel nem vizsgálhatók.
(2) Amennyiben a közönségtől származó zajok a létesítmény szokásos működése alatt is panaszra adnak okot a szomszédos védendő helyiségekben, a hatóság előírja az üzemeltető részére a létesítmény és a szomszédos helyiség közötti épület szerkezet érvényben lévő építési előírások (szabványok) szerinti léghang és testhang szigetelését.
18. § Jelen rendelet alapján kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.
19. § A jogerős engedély az engedély jogosultját nem mentesíti a környezetben élők egyéb jogos érdekeinek védelmét szolgáló, de csak polgári peres eljárások keretében érvényesíthető (kártérítési, értékcsökkenési stb.) jogszabályi követelmények teljesítési kötelezettsége alól. Az engedélyezési határozatokban erre az engedélyre jogosultat külön figyelmeztetni kell.
20. § Jelen rendelet 2004. július 1. napján lép hatályba.
21. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.
| Pálfi János s. k. | Dr. Ferincz János s. k. | |
| polgármester | aljegyző |
Záradék:
A kihirdetés napja: 2004. június 30.
| Dr. Ferincz János s. k. | ||
| aljegyző |
| Helyszínrajz | Építési övezet | Zajtól védendő terület | Sorszám | |
| Övezeti terv | L3-VII | Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias beépítésű) | 2. | |
| Övezeti terv | Z-FK-VII | |||
| Övezeti terv | Z-KK-VII | |||
| Övezeti terv | IZ-VII | Lakóterület (telepszerű beépítésű) | 2. | |
| Övezeti terv | K-EÜ-VII | Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) | 3. | |
| 3. | ||||
| Övezeti terv | L1-VII | Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület | 3. | |
| 2. | ||||
| 3. | ||||
| Övezeti terv | VK-VII | |||
| 1/1, 1/2, 1/3, 1/4 | ||||
| 4/1, 4/2 | ||||
| 5. | ||||
| 6/1, 6/2 | ||||
| Övezeti terv | I-VII | |||
| 2. | ||||
| Övezeti terv | H-KT-VII | |||
| Övezeti terv | KL-KT-VII | |||
| Övezeti terv | KV-EN-VII | Gazdasági terület | 4. | |
| 1/2 |
a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet és az 5/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint értelmezve
1. Építőipari teheremelő (robbanómotoros hajtással)
2. Döngölőgép
3. Kompresszor
4. Kézi betontörő és fejtőkalapács
5. Építőipari csörlő (robbanómotoros hajtású)
6. Földtoló
7. Dömper
8. Hidraulikus vagy köteles kotró
9. Kotró-rakodó
10. Földgyalu
11. Hidraulikus nyomásfokozó
12. Villás emelőtargonca belső égésű motorhajtással
13. Rakodógép
14. Mobil daru
15. Toronydaru
16. Hegesztőgenerátor
17. Szalagfűrész (építőipari alkalmazásra)
18. Körfűrész (építőipari alkalmazásra)
19. Kézi láncfűrész
20. Beton- vagy habarcskeverő gép
21. Beton- és habarcsemelő, -szóró berendezés
22. Szállítószalag
23. Fúrótorony (a cölöpfúró is)
24. Siló- vagy tartálykocsik töltésére és ürítésére alkalmas berendezés
25. Hidraulikus fejtőkalapács
26. Villás emelőtargonca belső égésű motorhajtással, ellensúllyal
27. Áramfejlesztő generátor
28. Cölöpverő berendezés
29. Betonkeverő jármű
30. Tehergépjármű, nyerges-vontató,
31. Árokásó
32. Csőfektető gép
33. Talajtömörítő homlokrakodó
34. Beton- vagy aszfaltvágó
35. Útmarógép
36. Útburkolatrakó gép
| Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) | ||||
| Sor- szám | Zajtól védendő terület | nappal 6-22 óra | éjjel 22-6 óra | |
| 1. | Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része | 45 | 35 | |
| 2. | Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) | 50 | 40 | |
| 3. | Gazdasági terület és különleges terület | 60 | 50 | |
