Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben, továbbá a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével valamint az állatok tartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakra- az alábbi rendeletet alkotja: *
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szálka Község közigazgatási területén:
a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra és szervezetre, aki/amely állatot tart, vagy akinek/aminek a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb.) lévő ingatlanon állatot tartanak;
b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, állatkiállításra, állatvásárokra, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre, gyepmesteri telepre, laboratóriumi kísérleti álalttartásra, a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek állattartására, valamint a veszélyes állatok tartására.
2. § A rendelet alkalmazása szempontjából
a) Haszonállat:
aa) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér;
ab) közép haszonállat: juh, kecske, sertés;
ac) kis haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl,
ad) prémes állat: nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény,
ae) méh.
b) Vadon élő állat az Európia Tanácsnak a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelvében felsorolt, Magyarországon honos állat, amely a természetben él és szaporodik, kivétel a kalitkában tartott dísz- és énekesmadár, illetve a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletben felsorolt állatok
c) Kedvtelésből és lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadár, díszhal, kistestű rágcsáló, (tengerimalac, aranyhörcsög, stb.), engedélyhez nem kötött hüllő, valamint egyedi eljárásban engedélyezett egyéb állategyed.
d) Kisüzemi állattartásnak minősül az az állattartás, amely az 1. sz. mellékletben meghatározott állatlétszámot nem haladja meg.
e) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, maximum 10 napig zárt, illetve bekerített helyen tartott legfeljebb 10 db baromfi.
f) *
g) *
h) *
i) Vakvezető az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el.
j) *
k) *
l) Foglalkozásszerű macskatenyésztés: értékesítési céllal folytatott tevékenység, amelynek célja fajtatiszta macskaegyedek szaporítása.
3. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
4. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.
(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
5. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.
(2) Az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén - a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint - a jegyző az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.
6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésre, illetve a c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az állatkísérletekről az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény külön szabályai rendelkeznek.
10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás, valamint kutya esetében a Földművelésügyi Minisztérium által elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció) kivételével - nem végezhető.
(2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó - külön jogszabályban meghatározott - megoldást kell alkalmazni.
11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek.
12. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás után történhet.
(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.
(4) A vágóállatok levágásának és leölésének esetében a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet előírásait kell alkalmazni.
13. § Aki a tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírásait megsérti, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság kiszabása helyett, illetve azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve pótlására kell kötelezni.
14. § (1) Szálka község belterületén - figyelemmel a település helyi sajátosságaira és hagyományaira is - csak jelen rendeletben felsorolt állatok, valamint lakásban kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög, stb.), engedélyhez nem kötött hüllők tarthatók. A Polgármester a felsorolt állatfajoktól eltérő fajú kedvtelésből tartott állat tartását is engedélyezheti az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával egyedi eljárás keretén belül. Az egyedi engedély iránti kérelemben szerepeltetni kell a tartani kívánt állat fajtáját, a tartás célját, az elhelyezés módját, körülményeit.
(2) Szálka község belterületén az egészségügyi, szociális intézmények, élelmiszer előállító, készítő, illetve forgalmazó üzemek, vagy üzletek, valamint oktatási, nevelési, művelődési és egyházi intézmények telkének határától számított 15 méteren belül tilos gazdasági haszonállatot tartani.
(3) A község közigazgatási területén állatokat tartani csak a 2. számú mellékletben szereplő védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környező lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) szabad.
(4) TILOS gazdasági haszonállatot tartani lakóházban és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségiben (alagsor, szuterén, pince, padlás, garázs, fáskamra, mosókonyha, stb.), kivéve a galambokat.
(5) * Az állatok tartására szolgáló, az építési engedély köteles építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények létesítése, kialakítása a 2. számú mellékletben szereplő védőtávolságok, a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával történhet.
(6) *
(7) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, a 3. sz. mellékletben meghatározottak szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok irtásáról folyamatosan, a káros rágcsálók irtásáról szükség szerint, de évente legalább kétszer gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani.
(8) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(9) Az állattartás korlátozható vagy megtiltható, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak, vagy az engedélyezettől eltérő számú és fajtájú állatot tartanak. Az állattartás korlátozásáról, megtiltásáról - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Polgármester rendelkezik.
(10) A lebontásra kerülő lakásokból - vagy egyéb okból - történő elköltözés esetén a tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állataira nem tart igényt, akkor előzetes bejelentés alapján, a felmerülő költségek megtérítésével köteles a gyepmesterrel történő elszállításról gondoskodni.
(11) Az állattartó köteles a 3. számú mellékletben foglaltak szerint a trágya (trágyalé) kezelését folyamatosan végezni.
15. § (1) Foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés kizárólag működési engedély alapján folytatható.
(2) Az állatmenhely és az állatpanzió létesítését az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. §-ában foglaltak alapján a jegyző engedélyezi.
16. § Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni.
17. § Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
18. § (1) * Az állattartás szabályozása szempontjából a község az alábbi állattartási övezetekre tagozódik:
I. Állattartási övezet: Az Ősközség területén belül, a Petőfi illetve Táncsics utcában a nyílt vízelvezető árokkal határos ingatlanok.
Ebben az övezetben - az ingatlan alapterületétől függetlenül - tilos a nagy haszonállatok karámos tartása! Nagy haszonállatból legfeljebb 2 db - de kizárólag istállóban tartható-, továbbá legfeljebb 5 db közép, legfeljebb 100 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db prémes állat, legfeljebb 5 db vadon élő állat, legfeljebb 30 méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható.
II. Állattartási övezet: Ősközség (Kossuth u., Petőfi u., Táncsics u., Napfény u. és Erdőalja u.)
Ebben az övezetben legfeljebb 5 db nagy-, legfeljebb 10 db közép, legfeljebb 200 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db prémes állat, legfeljebb 5 db vadon élő állat, legfeljebb 30 méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható.
III. Állattartási övezet: Istenvölgy
Ebben az övezetben legfeljebb 200 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható, nagy- és közép haszonállat, vadon élő állat, továbbá prémes állat nem tartható.
IV. Állattartási övezet: belterület- (Szilfás völgy, Széplak völgy) beépítetlen területek
Ebben az övezetben állatok számbeli korlátozás nélkül tarthatók.
(2) A község külterületén állatok számbeli korlátozás nélkül tarthatók.
(3) Szálka Község közigazgatási területén vadon élő ragadozó állat, nem tartható.
19. § (1) Az állattartó az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 34. §-ának (1) bekezdése alapján köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállomány esetén száz egyed felett) a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a jegyzőt egyidejűleg tájékoztatni.
(2) Az állatszaporulat- valamennyi fajta esetében - az elválasztást követő legfeljebb 30. napig a tartható állatok számát nem érinti.
(3) Jelen rendelet szerint megengedett állatlétszámot csak megfelelő méretű hígtrágya-, trágyaelhelyező terület megléte mellett lehet tartani.
(4) Közterületen haszonállatot, valamint vadon élő állatot csak pórázon (kötőféken), az emberre, valamint állatra való veszélyességet meggátló módon lehet vezetni. Az I-III. állattartási övezetben (utcán, tereken, parkok területén, közutak mentén, sportpályákon stb.) haszonállatot, valamint vadon élő állatot legeltetni és felügyelet nélkül hagyni tilos.
(5) Az állatot közterületen felügyelő személynek az állat által okozott szennyeződést haladéktalanul el kell távolítania.
20. § (1) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben első fokon átruházott hatáskörben a Polgármester jár el.
(2) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell megfelelően alkalmazni.
21. § (1) A prémes állat csak a Polgármester által kiadott hatósági engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. A hatósági engedély kiadásánál legalább a (2)-(7) bekezdésben meghatározott minimális követelményeknek teljesülniük kell.
(2) A prémes állatokat csak kellő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyek gondozhatják, akik képesek felismerni a betegségeket, megállapítani, ha az állomány veszélybe kerül és megtenni a szükséges intézkedéseket a káros körülmények megszüntetésére.
(3) Az állatok egészségi állapotát - nyugalmuk zavarása nélkül - naponta ellenőrizni kell.
(4) A prémes állatok férőhelye feleljen meg a faj különleges igényeinek, nyújtson védelmet az időjárás viszontagságai ellen, óvja az állatokat a lármától, rezgésektől, szennyező környezeti hatásoktól.
(5) A prémes állatoknak legyen elegendő helyük, mozgásterük, érintkezhessenek fajtársaikkal.
(6) A prémes állatokat naponta, szabályos időközökben etetni és itatni kell.
(7) A prémes állatok nem tarthatók teljes sötétségben, sem vakító fényben. Természetes vagy mesterséges fénnyel kell szolgáltatni az állatok számára kedvező megvilágítást.
(8) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megelőzően be kell kérni az ÁNTSZ Szekszárd Városi Intézete, a hatósági állatorvos és Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Főépítészi Iroda Építési Osztályának szakmai véleményét.
22. § (1) A község közigazgatási területén veszélyes, illetve veszélyesnek minősített eb nem tartható.
(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek közös helyiségében, udvarán lakásonként 1 eb és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható, a közvetlen szomszédok, valamint az épületben lakók nyugalmának biztosításával. A tartási létszámon felül tartható még 1 db vakvezető kutya és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig.
(3) Szálka község igazgatási területén kertes lakó ingatlanonként legfeljebb 3 db eb és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. A tartási létszámon felül tartható még 1 db vakvezető kutya és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig.
(4) Az e rendeletben meghatározottnál nagyobb számú ebet - ingatlanonként maximum 5 db-ot - és egyszeri szaporulatát 3 hónapos korig vadászat céljára, érvényes vadászjeggyel rendelkező személy tarthat.
(5) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, - zárt helyen (kennelben) vagy körbe kerített ingatlanon - hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon, mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ezen állattartási szabályok megsértése esetén az állattartás korlátozására, illetve megtiltására a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 191. § (1) bekezdése alapján a jegyző jogosult.
(6) *
(7) *
(8) *
(9) *
(10) *
(11) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű, valamint nagytestű ebet megkötés nélkül akkor lehet tartani, ha a bekerített és zárt helyről történő kiszabadulása, illetve kiharapása biztos módon megakadályozható. A telek, ház, lakás, illetőleg egyéb ingatlan bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.
(12) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani TILOS!
(13) Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait felügyelet nélkül ne hagyhassa el.
(14) Ebet épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani TILOS!
23. § (1) Közterületen ebet sétáltatni - tiltó tábla hiányában - bárhol lehet.
(2) Ebet közterületen futtatni tilos.
(3) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos.
(4) Közterületre veszélyes, illetve veszélyesnek minősített, nagytestű, továbbá harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természetű ebet csak szájkosárral és pórázzal felszerelve, 18. életévét betöltött személy vihet ki.
(5) *
(6) Ebharapás esetén a tulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles az ebet a harapástól számított 24 órán belül állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének a vizsgálatot követően haladéktalanul bemutatni.
(7) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, sétány, park, stb.). Az e területeken keletkezett szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tulajdonosa, illetve felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenőrzés esetén bemutatni.
(8) *
24. § (1) A vakvezető és rendőrségi kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszerüzembe élelmiszert árusító üzletbe, helyiségbe, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, egyházi intézmény területére, valamint kegyeleti helyre;
b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe;
c) játszótérre, sportpályára;
d) patakba, tóba, víztározóba, strandra.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt létesítménybe, illetve területre, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi és a tartási feltételek biztosíthatók, az őrző-védő kutyák bevihetők.
(3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani TILOS!
(4) Tömegközlekedési járművön ebet csak szájkosárral, pórázzal és az érvényben lévő utazási szabályok betartásával lehet szállítani.
25. § (1) Eb tenyésztése - a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően - csak engedély alapján folytatható, amire a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Állatotthon létesítése, működtetése és fenntartása engedélyköteles, amelyre az állatkert és az állatotthon létesítésének, fenntartásának, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KÖM-FVM-NköM-BM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni.
26. § (1) * Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához előzetes engedély szükséges. Az engedélyt a polgármester adja ki.
(2) Az engedélyben a jelen rendeletben, illetve egyéb vonatkozó jogszabályban meghatározott előírásokon túlmenően - a helyi körülményeket, a közvetlen környezet nyugalmát figyelembe véve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés létesítése, zajártalommal szembeni védelem biztosítása, stb.) kötelezhető az ebtartó.
27. § Amennyiben az eb tulajdonosa vagy a felügyeletével megbízott személy az ebtartásra vonatkozó szabályokat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Polgármester az eb tartását korlátozhatja, illetve megtilthatja.
28. § (1) Kertes családi házban és udvarán legfeljebb 5 db macska, illetőleg egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható, utána a meghatározott tartható létszámig csökkenteni kell az állományt.
(2) Társasházban, többlakásos épületben és közös helyiségében, udvarán lakásonként legfeljebb 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.
(3) A macskatartásra egyebekben értelemszerűen az ebtartásról szóló rendelkezések az irányadóak.
29. § Veszélyes állat tartására a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet rendelkezései irányadók.
30. § (1) Foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés megkezdéséhez és folytatásához a Polgármester engedélye szükséges.
(2) A foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés megkezdésének és folytatásának engedélyezésére irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eb- és macskatenyésztő nevét, címét;
b) a telephely megnevezését;
c) a tenyészteni kívánt eb, illetőleg macska fajtáját és azok nyilvántartott egyedeinek számát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megelőzően be kell kérni:
a) foglalkozásszerű ebtenyésztés megkezdésére és folytatására irányuló kérelemnél a hatósági állatorvos, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájának Építési Osztálya, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Szekszárdi Önálló Jogú Szervezet;
b) foglalkozásszerű macskatenyésztés megkezdésére és folytatására irányuló kérelemnél a hatósági állatorvos, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájának Építési Osztálya szakmai véleményét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha:
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak;
b) a foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés megkezdése és folytatása nem sérti a köznyugalmat és nem veszélyezteti a környezet biztonságát.
(5) Az engedély visszavonható, ha az engedélyes a jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetőleg a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. Az engedély visszavonását az érdekvédelmi szervezet is kezdeményezheti.
31. § (1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történő szállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Az állat befogásáról az illetékes állatorvost értesíti.
(2) Az állat őrzéséről a befogást követő 8 nap elteltéig a Gyepmesteri Telepen a gyepmester gondoskodik. A befogott ebet - a tartás és a szállítás költségeinek megtérítését követően - igazolt tulajdonosa 8 napon belül kiválthatja. A 8 nap eltelte után a gyepmester a befogott állatot az állatmenhelyre szállítja.
(3) Közterületen talált elhullott állatot a Polgármesteri Hivatalnak kell haladéktalanul bejelenteni.
(4) Közterületről származó, valamint hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítása ügyében a leölést követően haladéktalanul, a bejelentéstől, illetve az észleléstől számított 24 órán belül a Polgármesteri Hivatal intézkedik.
(5) Az állat tulajdonosa az állathullát, állati hulladékot annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani.
(6) Az állati hulladékokat keletkezésüket követő 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, állateledelt, műszaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre, állati hulladéktemetőbe vagy az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint engedélyezett egyéb létesítménybe. Ez a kötelezettség az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokra, az elhullott baromfira, továbbá 3 hetesnél fiatalabb elhullott malacra, szopósbárányra, kecskegidára, borjúra, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékokra, melyek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, ha azokat elföldelik. Ezen állatok hulláját az állattartó saját telkén haladéktalanul eláshatja, a szomszédos ingatlan határától mért legalább 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m vastag földréteggel kell befedni.
Az elszállításról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni, az elszállítással kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik.
(7) Azon állati hullát, hulladékokat, melyek szállítása jelentős köz- és/vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, az állattartás helyén elásás vagy elégetés útján kell ártalmatlanná tenni. Amennyiben ez az állattartás helyén bármely okból - ideértve a tűzgyújtás tilalmát is - lehetetlen, az állattartás helyéhez legközelebb eső (az állategészségügyi hatóság által engedélyezett) helyen kell megtenni. Az elszállításról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni, az elszállítással kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik.
(8) A feldolgozott állati hulladékokat - az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján - az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélyének birtokában lehet szállítani, a járműveken egyértelműen jelezni kell a szállított anyag jellegét a következő felirat feltüntetésével: „nem állati fogyasztásra - csak égetésre (együttégetésre), állati hulladéktemetőbe”.
(9) Aki Szálka közigazgatási területén veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet, vagy egyéb állatot észlel, köteles azt elsősorban az állatorvosnak, vagy a Polgármesteri Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni.
32. § Aki
a) a rendeletben, illetőleg egyedi engedélyben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart,
b) csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart,
c) az állattartás e rendeletben meghatározott közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeit megszegi,
d) haszonállatot közterületen legeltet, illetőleg azt felügyelet nélkül hagyja,
e) jelen rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
f) közterületre ebet póráz, illetőleg veszélyes, illetve veszélyesnek minősített, továbbá nagytestű, valamint harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természetű ebet póráz és szájkosár nélkül kienged,
g) a felügyelete alatt álló állat által közterületen okozott szennyeződést nem távolítja el,
h) a tulajdonában lévő kutya nyakörvén a kutya közterületen történő tartózkodásakor nem helyezi el az eb azonosító sorszámát, illetőleg védőoltást igazoló műanyag kártyáját,
szabálysértést követ el és 30. 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
33. § (1) E rendelet 2006. április 1-én lép hatályba.
(2) * A rendelet hatálybalépésekor a rendelet rendelkezéseibe ütköző módon állattartást folytatók kötelesek 2009. február 28-ig tevékenységüket jelen rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni.
(3) *
(4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. tvr., a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997. (II. 5.) BM rendelet, az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (VI. 3.) Korm. rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
| Pálfi János s. k. | Dr. Ferincz János s. k. | |
| polgármester | aljegyző |
Záradék:
A kihirdetés napja: 2006. március 28.
| Dr. Ferincz János s. k. | ||
| aljegyző |
A rendelet alkalmazása szempontjából kisüzemi állattartásnak minősül az, ahol haszonállattartás folyik és az állatlétszám (db) nem haladja meg:
| Ha a telek | 540-900 m2 | 900 m2-nél nagyobb-1260 m2 | 1260 m2-nél nagyobb-1620 m2 | 1620 m2-nél nagyobb | |
| nagy haszonállat | 1 | 3 | 4 | 5 | |
| közép haszonállat | 5 | 5 | 10 | 10 | |
| kis haszonállat | 100 | 200 | 200 | 200 | |
| prémes állat | 0 | 10 | 30 | 30 | |
| vadon élő állat | 1 | 3 | 4 | 5 | |
| méhcsalád | 0 | 10 | 30 | 30 |
1. Új (jelen rendelet hatályba lépése napján végleges használatba vételi engedéllyel nem rendelkező) ingatlan esetén az állattartó épületek minimális védőtávolsága:
| Megnevezés db szám | Lakóépülettől | Kerti csaptól | Ásott kúttól | Fúrt kúttól | |
| Nagy haszonállat: 3 db-ig; 3 db felett | 15 m 20 m | 2 m 5 m | 15 m 20 m | 5 m 10 m | |
| Közép haszonállat: 5 db-ig 5 db felett | 15 m 20 m | 2 m 5 m | 15 m 20 m | 5 m 10 m | |
| Kis haszonállat: 200 db-ig 200 db felett | 15 m 20 m | 2 m 5 m | 10 m 15 m | 5 m 10 m | |
| Prémes állat 30 db-ig 30 db felett | 15 m 20 m | 2 m 5 m | 10 m 15 m | 5 m 10 m | |
| Vadon élő állat 5 db-ig 5 db felett | 15 m 20 m | 2 m 5 m | 15 m 20 m | 5 m 10 m | |
| Méhcsalád | 30 m telekhatártól 5 m | 3 m | 3 m | 3 m |
A trágya- és trágyalétároló minimális védőtávolsága lakóépülettől, kerti csaptól, ásott és fúrt kúttól egyaránt 20 m, vízfolyástól 10 m.
2. Régi (jelen rendelet hatályba lépése napján végleges használatba vételi engedéllyel rendelkező) ingatlan esetén az állattartó épületek minimális védőtávolsága:
| Megnevezés db szám | Lakóépülettől | Kerti csaptól | Ásott kúttól | Fúrt kúttól | |
| Nagy haszonállat: 3 db-ig; 3 db felett | 2 m 15 m | 2 m 5 m | 10 m 15 m | 5 m 10 m | |
| Közép haszonállat: 5 db-ig 5 db felett | 2 m 15 m | 2 m 5 m | 10 m 15 m | 5 m 10 m | |
| Kis haszonállat: 200 db-ig 200 db felett | 2 m 10 m | 2 m 5 m | 5 m 10 m | 3 m 10 m | |
| Prémes állat 30 db-ig 30 db felett | 2 m 10 m | 2 m 5 m | 5 m 15 m | 3 m 10 m | |
| Vadon élő állat 5 db-ig 5 db felett | 2 m 15 m | 2 m 5 m | 10 m 15 m | 5 m 10 m | |
| Méhcsalád | 30 m telekhatártól 5 m | 3 m | 3 m | 3 m |
A trágya- és trágyalétároló minimális védőtávolsága lakóépülettől, kerti csaptól, ásott és fúrt kúttól, valamint vízfolyástól egyaránt 10 m.
Az egyes állattartási övezeteket, valamint az azokban tartható maximális állatlétszámot jelen rendelet 18. §-a tartalmazza.
1. Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart a lakóház környékétől elkerítve, tisztán kell tartani.
2. Az állatok tartására szolgáló építményeket (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) rendszeresen, naponta legalább egyszer, de szükség esetén naponta többször kell takarítani.
3. Az állattartásra szolgáló építményeteket szükség szerint, de legalább havonta egyszer meszeléssel (mésztejjel vagy mészporral, esetleg klórmésszel való behintéssel) és 2%-os hypo oldattal kell fertőtleníteni.
4. Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről, így különösen védőnövényzet (élő sövény, sűrű falomb, gyorsan növő futónövényekből létesített lugas, stb.) ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával, az alomanyag rendszeres cseréjével, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával.
5. A rovarok elszaporodását napi rendszeres takarítással, kéthetente fertőtlenítéssel és rovarirtó szerek (pl. Neo Mustox) használatával kell megakadályozni.
6. Az állati trágyát naponta az ingatlanon létesített trágya- illetve trágyalé-tárolóba kell helyezni és a jogszabályokban által előírt szabályoknak megfelelően havonta rendszeresen üríteni.
7. A trágya- és a trágyalé-tárolót az állattartás célját szolgáló melléképülettel egy időben kell megépíteni.
8. Biztosítani kell, hogy a csapadékvíz ne folyjon a trágya- és trágyalé-tárolóba. A trágya kezelése, tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen.
9. Trágyát csak zárt rendszerű, szivárgásmentes, trágyalét pedig csak zárt rendszerű, szivárgásmentes, fedett, felnyitható tetővel ellátott tárolóban lehet elhelyezni.
10. A trágya- és trágyalétároló űrtartalmát a tartott haszonállatok darabszáma és a tartástechnológia figyelembevételével kell meghatározni. A tároló kapacitásának alkalmasnak kell lennie legalább három hónap alatt termelődött trágya elhelyezésére.
Az állatok tartására szolgáló épületekben az előírások szerint engedélyezhető állatlétszám tartható. Ennek megfelelően az állatok férőhelyigénye:
- csibe mélyalmon 8 hetes korig: 18-20 db/m2,
- tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m2,
- tojótyúk ketrecben: 15-20 db/m2,
- koca ellető: 2,25 x 2,4 m2/db
- kocaszállás: 2,25 x 0,65 m2/db
- hízó: 0,6 x 0,8 m2/db
- szarvasmarha tartás: 6 m2/db
- növendék szarvasmarha tartás: 3-5 m2 /db
- ló istállóban: 10 m2/db, valamint 100 m2 karám (ezen max. 3 ló tartható, további lovanként ez 20%-kal növelendő)
