Szekszárdi Önkormányzat 11/2007. (IV. 11.) rendelete

az Önkormányzati Építészeti- műszaki Tervtanács működésének rendjéről * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) figyelembe vételével a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából „Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építészeti-műszaki Tervtanácsa” elnevezésű tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) *  A Tervtanács székhelye: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 7100. Szekszárd, Béla király tér 8.

(3) A Tervtanács Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területére vonatkozó illetékességgel működik.

(4) *  A Tervtanács tevékenysége a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelet szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a jelen rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozásához szükséges állásfoglalások megadására terjed ki.

A Tervtanács jogállása

2. § (1) *  A Tervtanács szakmai tanácsadó testület, amelynek állásfoglalása alapját képezi a polgármester által kiadandó településképi véleménynek.

(2) E rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében felsorolt tervek készítői (tervezői, illetve a tervezéssel megbízott szervezetek vezetői) kötelesek kikérni a Tervtanács szakmai véleményét.

(3) *  A tervező, illetve az építtető - a napirend megtárgyalását megelőzően legfeljebb egy alkalommal - kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását. A konzultációról közbenső állásfoglalás születik, mely tartalmazza a Tervtanács - a továbbtervezéssel kapcsolatos - észrevételeit és javaslatait, de a konzultációval a terv bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.

A Tervtanács szervezete és működése

3. § (1) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból álló 11 tagú testület, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

(2) A Tervtanács 10 tagját a szakmai kamarák által kijelölt személyek közül a Tervtanács elnökének javaslatára a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester nevezi ki 4 éves időtartamra, amely meghosszabbítható.

(3) *  A Tervtanács elnöke

a) előkészíti a Tervtanács ügyrendjét és javaslatot tesz annak elfogadására,

b) kiválasztja a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő tagokat,

c) a tárgyalandó témától függően szakbíráló kér fel,

d) összehívja és irányítja a Tervtanács munkáját, vezeti a tervtanácsi tárgyalásokat,

e) a tárgyaláson elhangzott véleményeket összefoglalja a jegyzőkönyv számára,

f) vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, amennyiben ezek hiányát állapítja meg, gondoskodik a tervdokumentáció áttételéről,

g) elkészíti és kiadmányozza a Tervtanács állásfoglalásait és feltölti az ÉTDR-re.

(4) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében a Tervtanács tagjára vonatkozó szakmai feltételekkel rendelkező személyek közül bírálót kérhet fel.

(5) *  A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de általában legalább 5, de rendkívül sürgős esetben 3 taggal ülésezik, mely létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.

(5/A) *  A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja - beleértve az elnököt is - kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.

(6) A Tervtanács működésének részletes szabályait a Korm. rendelet, valamint e rendelet keretei között megállapított ügyrend tartalmazza.

Összeférhetetlenségi szabályok

3/A. § *  (1) Tagként, valamint szakbírálóként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban

a) a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak hozzátartozója,

b) aki a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében a tervezőnek szerzőtársa vagy munkatársa volt,

c) a tervező

ca) munkatársa,

cb) gazdasági társaságban tulajdonostársa,

cc) tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja vagy aki azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) akinek a tulajdonában lévő gazdasági társasággal a tervező alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban áll.

(2) A Tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(3) A tag, valamint szakbíráló a Tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi állásfoglalással érintett személy is bejelentheti.

A véleményezendő tervek köre

4. § (1) *  A Tervtanácshoz szakmai véleményezésre a magasabb rendű jogszabály által más tervtanács hatáskörébe nem utalt építési engedélyhez kötött munkák közül a következő terveket kell benyújtani:

a) a településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot, annak módosításait,

b) az önkormányzat területét érintő közterület-rendezési, közterületi park- és kertépítészeti, útépítési terveket,

c) az önkormányzat beruházásában készülő építmények, épületek terveit,

d) 400 m2 bruttó beépített területet meghaladó építmények terveit,

e) újonnan épülő F+1 szintnél magasabb épületek terveit,

f) minden olyan d) és e) pontban megjelölt építmény építészeti-műszaki terveit, amelyet átalakítanak vagy bővítenek, és amely a meglévő épület, építmény tömegének, homlokzatának (tetőzetének) jelentős megváltoztatásával jár,

g) minden műemlék és helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka terveit,

h) szobor, emlékmű, díszkút, pavilon tervét.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt terveken kívül a polgármester, a főépítész, az I. fokú építési hatóság, a Közgyűlés bizottsága is kezdeményezheti egyes építészeti-műszaki terveknek a Tervtanács által történő véleményezését.

(3) *  A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást,

b) (tető-felülnézeti) helyszínrajzot

ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának, valamint

bc) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával,

c) az épület működését és tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e) az érintett homlokzatokat,

f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g) látványtervet, továbbá

h) a terv jellemző adatait, az építtető és a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervező tervezési jogosultságának megnevezését és az azt igazoló okirat számát.

A Tervtanács működésének költségei

5. § (1) A Tervtanács tagját mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett, valamint a bírálót a megbízás teljesítésekor a (2) bekezdésben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg. A Tervtanács tagjának nem jár díjazás, ha a Tervtanács működtetőjének köztisztviselője.

(2) A tiszteletdíj mértéke tervtanácsi tagok esetén ülésenként (jelenléti ív alapján), bírálók esetében megbízásonként 20.000 Ft + ÁFA, amelynek pénzügyi fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) *  A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes, kivéve, ha a Tervtanács összehívását az építtető vagy a tervező olyan esetben kéri, amikor azt jogszabály nem teszi kötelezővé. Ez esetben a tervtanácsi ülés és állásfoglalás költségeit a kérelmező téríti meg az Önkormányzat számára.

Záró rendelkezések

6. § (1) E rendelet 2007. május 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követően kezdeményezett és jelen rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő tervtanácsi eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szekszárd Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjéről szóló 5/2004. (I. 30.) szekszárdi ör., továbbá a módosításáról szóló 3/2006. (I. 30.) szekszárdi ör.

Jogharmonizációs záradék

7. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Horváth István s. k. Dr. Kilián Orsolya s. k.
polgármester jegyző

Záradék:

A kihirdetés napja: 2007. április 11.

Dr. Kilián Orsolya s. k.
jegyző

  Vissza az oldal tetejére