Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 33/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásáról * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) és e) pontjában pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tolna Vármegyei Kormányhivatal véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat közigazgatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek (különösen: társasház, lakásszövetkezet) a közterületek tisztántartásával összefüggő tevékenységére terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Jelen rendelet szempontjából közterületnek minősülnek azok a közhasználatra átadott egyéb ingatlanok, ingatlanrészek, melyek szerződéssel, vagy más jogi aktussal kerülnek az önkormányzat használatába. A közterület rendeltetését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdése határozza meg.

2. Ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll;

3. Polgármesteri Hivatal: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

4. Síkosságmentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló tevékenység.

II. Fejezet

A közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatok és azok ellátására kötelezettek

3. Ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. § (1) Az ingatlanhasználó közterület tisztántartásával, gondozásával kapcsolatos feladatai a következők:

a) az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában kettő méter széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, legfeljebb azonban az ingatlan öt méteres körzetén belüli terület – beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, valamint a gépkocsibejárók területét is – tisztántartása, az ott található növényzet gondozása, rendszeres kaszálása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó- és síkosságmentesítése,

b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó- és síkosságmentesítése,

c) az ingatlan és a közút közötti területen lévő nyílt árok hulladék-, hordalék-, és gyommentesítésére, kaszálására az a)–b) pontban foglalt szabályokat kell alkalmazni,

d) garázsok, sorgarázsok körüli 5 méteres területsáv tisztántartása, növényzet rendszeres kaszálása,

e) a közterületen elhelyezett hulladéktároló edénye két méteres környezetének tisztántartása, rendszeres takarítása, hó- és síkosságmentesítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése során a közterületről összegyűjtött háztartási hulladékot a háztartási hulladék szállítására szolgáló gyűjtőedénybe kell elhelyezni, míg a zöld hulladékot elsősorban a saját ingatlanon kell komposztálni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a szolgáltató által megadott zöldhulladékszállítási napon kell elszállításra alkalmas módon a közterületre kihelyezni.

(3) Nem megengedett környezetszennyezést, dugulást, rongálást okozó anyagot közterületre, közcsatornába, árokba, víznyelő aknába, kutakba elhelyezni, kiönteni, bevezetni.

(4) Két szomszédos ingatlan közötti közterület vagy átjáró esetében az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek az ingatlanhasználókat fele-fele arányban terhelik.

(5) Amennyiben a közterület tisztántartására, gondozására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, a jegyző közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

4. § (1) Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

a) közutak, kerékpárutak, közterületi lépcsők, közparkok, játszóterek, valamint ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,

b) az általa kezelt közterület burkolt felületeinek tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése,

c) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos ürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,

d) a belterületen levő és a 8. § (1) bekezdés alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek rendszeres tisztántartása, az ott keletkezett hulladék eltávolítása,

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat az önkormányzattal e feladatra szerződött önkormányzati cég látja el.

4. Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

5. § (1) Az adott közterület tisztántartására kötelezett köteles az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb) folyamatosan síkosságmentessé tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon történhet. Klorid tartalmú vegyszerek nem alkalmazhatók alul-felüljárók, hidak felületein és azok 15 méteres körzetében, zöld felületeken és azok környékén.

6. § (1) A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosságmentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 6 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni nem lehet.

5. A kereskedelmi, a vendéglátóipari, a szolgáltató egységek és elárusítóhelyek üzemeltetőinek kötelezettsége

7. § A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 m széles sávot figyelembe véve) az üzemeltető köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani, a hó- és síkosságmentesítést elvégezni.

6. Járművek üzembentartóinak kötelezettségei

8. § (1) Tömegközlekedési szolgáltató szervezetek üzemi területeinek, végállomásainak, pálya-udvarainak tisztántartása a járművek üzembentartójának kötelezettsége.

(2) Külterületen a várakozóhelyek és autóbusz megállóhelyek tisztántartása a közútkezelő, a vasútállomás tekintetében pedig a Magyar Államvasutak Zrt. feladata.

(3) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.

(4) Gépjármű üzemeltetése vagy karbantartása során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie és a terület eredeti állapotát helyre kell állítania. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette. Ha a szennyeződést okozó személye nem állapítható meg, a szennyeződés megszüntetéséről az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.

7. Építési és bontási területek tisztántartása

9. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület-használati engedély alapján lehet tárolni olyan formában, hogy az ne rongálja és szennyezze a közterületet.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

8. Anyagok, áruk szállítása

10. § (1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(3) A települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy jár el, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(4) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

9. Zöldhulladékok ártalmatlanítása

11. § A zöldhulladékokat elsősorban hasznosítani, komposztálni kell a saját ingatlanon. Belterületen a zöldhulladék égetése nem megengedett. A zöldhulladék ártalmatlanításával, hasznosításával kapcsolatos köztisztasági rendelkezéseket önálló önkormányzati rendelet tartalmazza.

10. Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

12. § (1) A közterületen található állati tetemek elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) Nem megengedett a közterületre kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(3) Nem megengedett a hulladékgyűjtő edényekbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni (guberálni).

(4) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő kelyhekbe kizárólag a gyalogos forgalom során keletkező hulladék helyezhető el. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező hulladék hulladékgyűjtő kelyhekbe nem helyezhető el.

11. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei

13. § A háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló tárolóedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, és azt a szállítást követően az ingatlanhasználó köteles a közterületről eltávolítani, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezés esetét.

14. § Az ingatlanhasználó a tárolóedényeket az ingatlan területén belül, illetve zárható helyiségben vagy zárható tárolóban köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A tárolóedényeket csak a 13. §-ban megjelölt időtartamban lehet közterületen elhelyezni, kivéve a 770 literes és az 1100 literes tárolóedényeket. Ahol 770 liternél kisebb űrméretű tárolóedények elhelyezése az ingatlanon belül nem lehetséges, ott a tulajdonos kérelmére – egyedi elbírálás alapján –, a gyűjtőedény közterületen tartósan a közterület használatára vonatkozó hatósági engedély alapján helyezhető el.

III. Fejezet

A közterületen elhagyott hulladék felszámolása

12. Közterületen keletkező hulladék gyűjtése és elszállítása

15. § (1) A közterületeken keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban lehet elhelyezni.

(2) Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az Önkormányzat gondoskodik.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

16. § A rendelet 2023. december 5-én lép hatályba.

17. § * 

Gyurkovics János s. k. dr. Biró Gyula s. k.
alpolgármester aljegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2023. november 30.

dr. Biró Gyula s. k.
aljegyző