Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)–c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: *
1. § E rendelet alkalmazásában:
Önkormányzati vagyongazdálkodás:
Az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő tárgyiasult és immateriális javakkal és ezeken meglévő terhekkel, kötelezettségekkel történő koordinált értékmegőrzési, fejlesztési és hasznosítási folyamat, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok és célok teljesítését legjobban szolgáló, működő vagyonportfolió alakítható ki és tartható fenn.
(1) különösen kedvezményes átruházás, szerzés: e rendelet 12. §-a alapján meghatározott forgalmi érték 50%-át meg nem haladó jogügylet,
(2) kedvezményes átruházás, szerzés: e rendelet 12. §-a alapján meghatározott forgalmi érték 50%-át meghaladó, de 100%-át el nem érő jogügylet
(3) önkormányzati vagyon elidegenítése: az önkormányzati vagyon értékesítése, cseréje, gazdasági társaságba, egyéb gazdálkodó vagy társadalmi szervezetbe való bevitele, ingyenes átadása,
(4) *
(5) üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági, pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti, piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés,
(6) vagyoni értékű jog különösen:
a) vételi jog, elő- és visszavásárlási jog,
b) haszonélvezet és használat,
c) földhasználat,
d) telki szolgalom,
e) jelzálogjog és önálló zálogjog,
f) végrehajtási jog, továbbá
g) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető egyéb jogosultságok,
h) haszonbérlet,
i) haszonkölcsön,
j) névhasználat,
k) lakás- és helyiségbérleti jog,
l) szellemi alkotáshoz fűződő, illetőleg szabadalmi oltalomhoz kapcsolódó jogosultság megszerzése és biztosítása.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat és jogelődje által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények), gazdasági társaságokra, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltető jogi és természetes személyekre
b) * mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, az Önkormányzatot megillető követelésekre és vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető részesedésekre, az értékpapírokra, továbbá az Önkormányzatot terhelő tartozásokra és követelésekre.
(2) Az Önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatait szervei útján látja el.
(3) Az Önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével – korlátozott rendelkezési joggal – az Önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai gazdálkodnak.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és értékesítéséről külön jogszabály rendelkezik.
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és a vagyoni értékű jogaiból áll.
(2) Az Önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok teljesítését és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja.
(3) * Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(4) * Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény, vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, továbbá törvény vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
(5) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek.
(6) * Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának része a kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
4. § * (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonát e rendelet 1. melléklete, az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti * vagyon körét e rendelet 1/A. melléklete tartalmazza.
(2) * Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül különösen * az önkormányzati hulladéklerakó, a temető, valamint a köztéri műalkotás.
5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát e rendelet 2. melléklete * tartalmazza.
(2) *
(3) A törzsvagyonba tartozó az Önkormányzat által jelen rendeletben * korlátozottan forgalomképessé minősített vagyon * olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:
a) a társaság az Önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll,
b) az érintett vagyontárgy jellege szerint közszolgáltatási feladatot lát el, valamint
c) az Önkormányzat felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.
(4) A közművagyonnak – figyelemmel a jogszabályi korlátozásokra –gazdasági társaságba, egyéb gazdálkodó szervezetbe való beviteléről szóló alapító okiratot, társasági szerződést, alapszabályt a Közgyűlés határozattal hagyja jóvá. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.
(5) *
6. § *
(1) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati vagyontárgy és vagyoni értékű jog, amely nem tartozik a 4. § és az 5. § hatálya alá.
(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
7. § (1) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint:
a) a Közgyűlés,
b) átruházott hatáskörben – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában * foglalt korlátozásokat figyelembe véve – a polgármester, és a Közgyűlés e rendeletben vagyongazdálkodási jogkörrel felruházott bizottságai, valamint
c) e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek
e rendeletben meghatározott korlátozásokkal gyakorolják, illetve teljesítik.
(2) * Önkormányzati vagyont más jogi személy vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(3) * Az Önkormányzat a tulajdonában levő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzati vagyongazdálkodás elősegítése céljából gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Kizárólag olyan gazdálkodó szervezetben * vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(5) * Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az Önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az Önkormányzat – illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok – együttes tulajdonosi vagy szavazati aránya nem lehet 51%-nál kevesebb.
(6) * Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Közgyűlés nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Közgyűlés határozatával lehet.
(7) Az Önkormányzat saját nevének bármely cég nevében való feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(8) * A Közgyűlés az önkormányzati törzsvagyon megőrzéséről, üzemeltetéséről a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
(9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
7/A. § * (1) A társasházakban az Önkormányzatot a társasházi közgyűlésen a – (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli.
(2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.
(3) A társasházakban az Önkormányzatot a kezelésére átadott önkormányzati tulajdonú ingatlanokra vonatkozóan a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. képviseli, az Önkormányzat nevében a társasházi közgyűlésen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében foglalt korlátozásokkal gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
8. § (1) Önkormányzati vagyonkezelő szerv:
a) * az Önkormányzat * intézménye, a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság,
b) *
(2) A vagyonkezelő a hasznosításában lévő önkormányzati vagyonnal feladata ellátásának veszélyeztetése és az Önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül e rendelet és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretei között gazdálkodik. Köteles az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételt a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására fordítani.
(3) A vagyonkezelő köteles biztosítani a szükséges információkat a Közgyűlés, valamint szervei számára a vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásához.
(4) A vagyonkezelő vezetője felelős a kötelezettségek teljesítéséért. A feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében, illetve a tulajdonosi taggyűlés során az éves beszámoló keretében köteles számot adni.
9. § (1) Az önkormányzati vagyont, annak változását és – a hatályos jogszabályok által meghatározott értékelési rendnek megfelelően – értékét az Önkormányzatnak nyilván kell tartania.
(2) A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyző határozza meg.
(3) A vagyonnyilvántartás feladatait – a vonatkozó számviteli jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége látja el.
(4) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott önkormányzati vagyont nyilvántartani, évente leltározni a Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartónak 30 napon belül jelenteni.
(5) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő köteles önkormányzati vagyonát a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően nyilvántartani és leltározni.
(6) * Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.
10. § (1) * Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján felvezetett ingatlankataszter folyamatos vezetése a jegyző (a továbbiakban: vagyonnyilvántartó) feladata.
(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza – a törzsvagyon és egyéb ingatlanvagyon szerinti bontásban – az ingatlanvagyon vonatkozó jogszabályok által meghatározott adatait.
(3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást a költségvetési intézmény, illetőleg az Önkormányzat e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő szerve a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan tárgyévet követő év január 15-ig köteles a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(4) Az Önkormányzat beruházásában megvalósult fejlesztéseket az üzembe helyezéstől számított 60 napon belül be kell vezetni az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterbe.
11. § A vagyonnyilvántartás, valamint az ingatlankataszter felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számviteli előírásokkal, a földhivatali nyilvántartással, a szolgáltatók nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.
12. § (1) Az Önkormányzat:
a) ingó és ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás könyv szerinti értékén
b) értékbecslés esetén a becsült forgalmi értéken,
c) az Önkormányzatot megillető követeléseket, vagyoni értékű jogokat, részesedéseket, értékpapírokat, készpénzvagyont, továbbá az Önkormányzatot terhelő tartozásokat és követeléseket a számviteli jogszabályok szerint meghatározott
értéken tartja nyilván.
(2) * Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, illetve hasznosítására irányuló szerződéskötést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:
a) * ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi külső, független ingatlan-értékbecslő szakértő által végzett forgalmi értékbecslés, vagy a Polgármesteri Hivatal által megkért összehasonlító értékadatok, valamint a jegyző által vezetett nyilvántartás figyelembevételével végzett tájékoztató jellegű értékmeghatározás alapján,
b) ingó vagyon esetén általános piaci értéken, de legalább a könyv szerinti nyilvántartási érték alapján,
c) értékpapír esetén a tőzsdei, illetve piaci árfolyam, ennek hiányában a névérték alapján,
d) egyéb társasági részesedés, vagyoni értékű jog és az Önkormányzatot illető követelések esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni (a továbbiakban forgalmi érték).
(2a) * Külső, független ingatlan-értékbecslő szakembert különösen akkor lehet bevonni, ha az ingatlan értékének megállapítására különleges szakértelem szükséges.
(2b) * A Polgármesteri Hivatal a (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztató jellegű értékmeghatározást az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól megkért összehasonlító értékadatok, továbbá mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében a Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott átlagár, valamint a jegyző által az összehasonlító értékadatokról, valamint az önkormányzat vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező önkormányzati cég tulajdonát képező értékesített ingatlanokról vezetett nyilvántartás alapján készíti el.
(2c) * Az ingatlan vagyon forgalmi érték meghatározásának módjáról a jegyző dönt.
(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját e rendelet 7. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja vonatkozásában az adott vagyontárgy forgalmi értékétől függően, illetve – ha az értékesítés vagy a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész forgalmi értéke alapján kell megállapítani.
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes forgalmi értéke az irányadó.
13. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) *
(3) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása) a polgármester adja meg.
14. § A Közgyűlés hatáskörébe tartoznak az alábbi – önkormányzati vagyonnal kapcsolatos * – döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) * ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése figyelemmel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság e rendelet 16. § 14. pontjában, valamint 16.–18. pontjában megállapított hatáskörére,
c) * gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint részbeli hozzájárulás és apport befektetése társaságokba,
d) * hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása figyelemmel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság e rendelet 16. § 7. pontjában megállapított hatáskörére,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása,
g) egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
h) * gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, átalakulása,
i) * civil szervezet létrehozásának engedélyezése, civil szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, azok engedélyezése,
j) * a törzsvagyon elidegenítésével, hasznosításával, megterhelésével kapcsolatos jogügyletek,
k) * vagyonkezelői jog létesítése.
15. § A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján az elidegenítési és a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, aláírására, valamint
b) *
16. § * A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság:
1. állást foglalhat minden, az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos kérdésben,
2. a gazdálkodás színvonalának figyelemmel kísérése körében:
a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő vezetőjétől,
b) javaslatokat fogalmazhat meg a gazdálkodás színvonalának javítása érdekében,
3. a pénzeszközök felhasználása célszerűségének, az erőforrások hatékony működtetésének figyelemmel kísérése körében:
a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő vezetőjétől,
b) javaslatokat fogalmazhat meg a pénzeszközök felhasználásnak célszerűbbé, az erőforrások működtetésének hatékonyabbá tétele érdekében,
4. a vagyonváltozás alakulásának figyelemmel kísérése körében:
a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő vezetőjétől,
b) feltárja és értékeli a vagyonváltozást előidéző okokat,
c) javaslatokat fogalmazhat meg a vagyongazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében,
5. a hitelfelvétel indokainak és gazdasági megalapozottságának vizsgálata körében:
a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő vezetőjétől,
b) feltárja és értékeli a hitelfelvételhez vezető okokat,
c) feltárja és értékeli a hitelfelvételen kívül szóba jöhető egyéb alternatívákat, azokra gazdaságilag és pénzügyileg megalapozott javaslatot tesz,
6. véleményezi a költségvetésben e célra biztosított előirányzat erejéig a vállalkozásokban való részvételt 5 és 10 millió forint közötti összeg esetén, e körben eljárva:
a) feltárja, vizsgálja, elemzi és értékeli adott vállalkozásban való részvétellel járó kockázati tényezőket,
b) egyéb befektetési alternatívákkal összehasonlítva vizsgálja, elemzi és értékeli adott vállalkozásban való részvétel rövid-, közép- és hosszútávú hatásait, előnyeit, hátrányait különös tekintettel a rentabilitásra,
7. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott kiadási előirányzatok finanszírozásához szükséges hitelfelvétel időpontjáról,
8. véleményezi:
a) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket,
b) az Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő rendelet-tervezeteket, figyelemmel kíséri azok hatályosulását, kezdeményezheti azok módosítását, illetve javaslatot dolgozhat ki módosításukra,
9. a vállalkozás-fejlesztési célok megvalósulásának szempontjából véleményezi az Önkormányzat beruházási programjait, e körben:
a) vizsgálja és értékeli adott beruházási program összhangját az önkormányzati vállalkozás-fejlesztési célokkal, illetve a környező vállalkozások pillanatnyi struktúrájával,
b) vizsgálja, elemzi és értékeli adott beruházási program vállalkozási környezetre, szerkezetre gyakorolt hatását,
c) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott beruházási program megvalósításával járó kockázati tényezőket,
d) vizsgálja, elemzi és értékeli adott beruházási program megvalósításának hatásait, előnyeit, hátrányait az esetlegesen felmerülő egyéb beruházási, befektetési alternatívákkal összehasonlítva,
10. a városfejlesztési, városépítészeti szempontból jelentős beruházási javaslatok véleményezése körében:
a) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott beruházási javaslat megvalósításával járó kockázati tényezőket,
b) vizsgálja, elemzi és értékeli adott beruházási javaslat megvalósításának hatásait, előnyeit, hátrányait az esetlegesen felmerülő egyéb beruházási, befektetési alternatívákkal összehasonlítva,
11. az Önkormányzat által alapított, illetve részben vagy kizárólagosan az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelő szervek tevékenységének, működésének, szervezeti kialakításának véleményezése körében:
a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, illetve a gazdasági társaság, valamint a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelő szerv vezetőjétől,
b) az üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével betekinthet a gazdasági társaság, továbbá az 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelő szerv irataiba, dokumentumaiba,
c) javaslatokat fogalmazhat meg a gazdasági társaság és a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelő szerv tevékenységének, működésének, szervezeti kialakításának gazdaságosabbá, hatékonyabbá tétele érdekében,
12. 5 millió Ft összeghatárig dönthet vállalkozásban való önkormányzati részvételről a költségvetésben e célra biztosított előirányzat erejéig figyelemmel a Közgyűlés e rendelet 14. §-ában meghatározott kizárólagos hatásköreire,
13. átruházott hatáskörben – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában, valamint e rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében szereplő korlátozások figyelembe vételével – nettó 15.000.000 Ft összeghatárig gyakorolja az Önkormányzatot, mint tulajdo nost megillető jogokat,
14. elidegeníti az építési telek nagyságát el nem érő önkormányzati tulajdonban álló telket, illetve más önkormányzati ingatlant,
15. elidegeníti a Közgyűlés által hatáskörébe utalt, önkormányzati tulajdonban álló ingatlant,
16. dönt a beépítési kötelezettség elmulasztása miatti terület-visszavásárlásról,
17. dönt a külterületi ingatlan elidegenítéséről 5000 m2 nagyságig,
18. dönt a bel- és külterületi ingatlan bérleti díjának megállapításáról, elengedéséről,
19. dönt az Önkormányzatot megillető elővásárlási jogról 5 millió Ft összeghatárig, javaslatot tesz 5 millió Ft felett az elővásárlási joggal kapcsolatos döntésre,
20. javaslatot tehet a mezőgazdasági művelésű ingatlan eladására, vásárlására, cseréjére,
21. előzetesen véleményezi az önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági művelésű földterületekkel kapcsolatos előterjesztéseket,
22. az 1–5., 8–11. és a 20–21. pontok által meghatározott feladatköreiben eljárva észlelt jogszabálysértésről haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervet és kezdeményezi felé a jogsértő állapot vagy tevékenység megszüntetését, amennyiben az érintett szerv a Bizottság felhívásának a megadott határidőn belül nem tesz eleget, tájékoztatja a Közgyűlést,
23. az 1–6., 8–11. és a 20–21. pontokban meghatározott feladatkörében végzett tevékenységéről és felmerült javaslatairól a Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a 7. és a 12.- 19. pontokban megállapított hatáskörében végzett tevékenységéről, illetőleg meghozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja.
17. § *
18. § * A Kulturális, Turisztikai és Városmarketing Bizottság hozzájárulást adhat az egyes önkormányzati közművelődési célú intézmények használatában lévő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak határozatlan idejű vagy az egy évet meghaladó határozott idejű bérbe, haszonbérbe, haszonkölcsönbe vagy használatba adásához.
19. § * Az Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság:
a) állásfoglalást ad a jegyző részére az egyes önkormányzati köznevelési intézményekben feleslegessé vált helyiségek hasznosításáról, e körben:
aa) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott helyiség hasznosításának alternatíváit, az egyes alternatívák előnyeit, hátrányait,
ab) javaslatot tehet a feleslegessé vált helyiségek hasznosítására,
b) az a) pont által meghatározott feladatköreiben eljárva észlelt jogszabálysértésről haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervet és kezdeményezi felé a jogsértő állapot vagy tevékenység megszüntetését, amennyiben az érintett szerv a Bizottság felhívásának a megadott határidőn belül nem tesz eleget, tájékoztatja a Közgyűlést,
c) az a) pontban meghatározott feladatkörében végzett tevékenységéről és felmerült javaslatairól a Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja.
20. § * A Szociális és Egészségügyi Bizottság:
a) dönt az Önkormányzat javára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 119. § (2) bekezdése alapján bejegyzett jelzálogjog törléséről,
b) állásfoglalást ad a jegyző részére az egyes önkormányzati szociális és egészségügyi intézményekben feleslegessé vált helyiségek hasznosításáról, e körben:
ba) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott helyiség hasznosításának alternatíváit, az egyes alternatívák előnyeit, hátrányait,
bb) javaslatot tehet a kihasználatlan helyiségek hasznosítására,
c) az a) pont által meghatározott feladatköreiben eljárva észlelt jogszabálysértésről haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervet és kezdeményezi felé a jogsértő állapot vagy tevékenység megszüntetését, amennyiben az érintett szerv a Bizottság felhívásának a megadott határidőn belül nem tesz eleget, tájékoztatja a Közgyűlést,
d) az a)–b) pontokban meghatározott feladatkörében végzett tevékenységéről és felmerült javaslatairól a Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja.
21. § (1) * Az önkormányzati vagyont különösen kedvezményesen átruházni – az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény eltérő rendelkezései hiányában – a következő célra lehet:
a) településfejlesztés,
b) beruházások,
c) területfejlesztés.
(2) * Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházásáról – figyelemmel a Közgyűlés e rendelet 14. §-ában meghatározott kizárólagos hatáskörére 500.000 Ft forgalmi értékig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, az felett a Közgyűlés dönt.
(3) Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházására a Közgyűlés minősített többségével meghozott döntése alapján kerülhet sor, amennyiben az így juttatott kedvezmény összege az 1.000.000 Ft-ot meghaladja.
(4) Az Önkormányzat törzsvagyona jelen § rendelkezései alapján nem ruházható át.
22. § (1) A Közgyűlés – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, illetőleg aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) * Az Önkormányzatot és intézményeit megillető követelésről való lemondás kérdésében 1.000.000 Ft értékhatárig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, az felett a Közgyűlés dönt.
23. § Az Önkormányzatot terhelő kötelezettség elismerésére a polgármester – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság előzetes véleménye alapján – abban az esetben jogosult, ha: *
a) az általa beszerzett szakértői vélemény azt alátámasztja, valamint
b) döntésével az Önkormányzatot további – elkerülhető – kiadástól mentesíti.
24. § (1) * Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, az csak abban az esetben fogadható el, ha az azzal járó kötelezettségek teljesítése és a vagyontárgy elfogadása nem ellentétes az észszerű gazdálkodás követelményeivel.
(2) * Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a polgármester dönt.
25. § (1) Az Önkormányzat intézményei részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.
(2) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.
(3) Az Önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, és az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
(4) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Közgyűlés az intézményi feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül megvonhatja, ha az az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
26. § (1) * Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat bevételeik növelése érdekében – az alapfeladat sérelme nélkül – határozott vagy határozatlan idejű bérbe, haszonbérbe, haszonkölcsönbe vagy használatba adás útján – és amennyiben az alaptevékenység jellege lehetővé teszi – a forgalomképes vagyonukat az alaptevékenység elősegítése érdekében egy éven belüli időtartamra bruttó 500 ezer forint szerződéses összeghatárig saját hatáskörben, bruttó ötszázezer forint szerződéses összeghatár felett, vagy egy éven túli időtartamra
a) bruttó 1 millió forint szerződéses összeghatárig a polgármester előzetes jóváhagyásával,
b) bruttó 1–5 millió forint közötti szerződéses összeghatárig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, továbbá az ágazatilag illetékes bizottság előzetes jóváhagyásával,
c) bruttó 5 millió forint szerződéses összeghatár felett a közgyűlés előzetes jóváhagyásával
hasznosíthatják.
(2) * A bérleti, haszonbérleti, haszonkölcsön, illetve használati szerződések egy példányát a Gazdasági Igazgatóság intézményenként nyilvántartja.
(3) *
(4) * Az (1) bekezdés szerinti bérleti, haszonbérleti, haszonkölcsön vagy használati szerződés megkötésére az intézményvezető jogosult, ellenjegyzésére a mindenkor hatályos gazdálkodási szabályzat szabályai irányadóak.
(5) *
(6) *
26/A. § *
27. § (1) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingó dolgokat az alapító okiratban jóváhagyott alapfeladatokhoz kapcsolt jogszerű használat során bekövetkezett elhasználódás miatt pótlási kötelezettséggel értékesíthetik.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti ingó dolgok értékesítéséhez vagy selejtezéséhez a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hozzájárulása szükséges.
(3) Az értékesítésből származó bevétel az Önkormányzat érintett intézményének költségvetését illeti meg.
(4) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingó dolgoknak a rendes gazdálkodás indokolt mértékét meghaladó értékesítésére kizárólag a Közgyűlés előzetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározása alapján jogosultak.
(5) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó intézménynél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Közgyűlés gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.
(6) Az Önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, az éves költségvetését meghaladó kötelezettséget csak a Közgyűlés előzetes hozzájárulásával vállalhat.
28. § * (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása – a 21. §-ban és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése alapján versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A versenyeztetési eljárás pályáztatás, vagy árverés. A versenyeztetési eljárás szabályait a 4. és 5. melléklet tartalmazza.
(3) Vagyontárgy elidegenítését, vagy hasznosítását
a) a Közgyűlés és bizottságai,
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat vagyonkezelő szerve
kezdeményezheti.
(4) A versenyeztetési eljárás formájáról a vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlója dönt.
(5) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 108/A. §–109. §-ában meghatározott esetekben,
b) 25.000.000 Ft forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,
c) ingó vagyon átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a 3.000.000 Ft-ot
d) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a 3.000.000 Ft-ot.
(6) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlója az (5) bekezdés b)–d) pontjában foglaltaktól eltérően dönthet adott vagyontárgy hasznosítása esetében versenyeztetési eljárás lefolyatásáról.
29. § (1) A pályázat során követendő eljárás rendjét e rendelet 4. melléklete tartalmazza. *
(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.
(3) * Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki meghívásos pályázat, ha:
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosítási módjával kapcsolatos feladatok megoldása, illetőleg adott célra történő hasznosítása előre meghatározott ajánlattevők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdekek – így különösen a közszolgáltatás biztonságos ellátása, azt indokolttá teszik.
(4) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.
30. § (1) A kiíró a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezik arról, hogy maga, vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni.
(2) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell:
a) az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket,
b) az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket,
c) a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat,
továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét.
31. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás arra lehetőséget adott és:
a) a pályázat eredményének közlésekor a 2. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá
b) a szerződésnek a kiíró által történő – az (1) bekezdésben foglalt okok miatti – felmondásakor, vagy attól történő elállásakor a pályázat eredményhirdetésétől számított 6 hónap még nem telt el.
32. § (1) A nyilvános árverés a vagyon elidegenítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során az ár a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.
(3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
33. § *
34. § *
35. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az Önkormányzat és a 8. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő szervek rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni mindaddig, amíg arra az önkormányzati feladat ellátásához vagy a közhatalom gyakorlásához szükség van.
(2) * Az Önkormányzat által jelen rendeletben korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak likvid hitel felvételéhez kivételesen indokolt esetben biztosítékul bevonhatók.
(3) A Közgyűlés az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosításának, illetve működtetésének jogát a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében átengedheti.
(4) A koncessziós formában történő hasznosítás esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Közgyűlés dönt.
(5) * Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgy – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (2)–(3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(5a) * Törvényben, illetve e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(6) A korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az önkormányzati feladat és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
(7) * A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon szerzéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba viteléről, elidegenítéséről és használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről – a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével – a Közgyűlés rendelkezik.
(8) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítése, használati, illetve hasznosítási jogának átengedése minden esetben csak pályázat útján történhet.
(9) A törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítására a Közgyűlés minősített többséggel hozott határozata alapján kerülhet sor.
(10) A törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgy akkor nyilvánítható forgalomképessé, ha az önkormányzati feladat és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
36. § (1) A forgalomképes vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzéséről, elidegenítéséről és hasznosításáról – e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott kivételekkel – a Közgyűlés gondoskodik.
(2) A forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok természetes személyek, valamint átlátható szervezetek * részére egyaránt elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy más módon hasznosíthatók.
(3) A forgalomképes vagyon hasznosítása során az Önkormányzat:
a) gazdasági társaságot alapíthat,
b) *
c) tulajdonjogát másra átruházhatja,
d) vagyonrészének birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,
e) biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti.
(4) Az elidegenítési és hasznosítási döntés végrehajtására a Polgármesteri Hivatal útján a polgármester jogosult, a bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.
37. § (1) * Az Önkormányzat forgalomképes vagyonába tartozó vagyontárgy, vagyoni értékű jog ellenérték fejében ruházható át. Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(2) * Önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
(3) *
(4) *
(5) *
(6) *
38. § (1) * Adásvétel esetén a vételár egyösszegű megfizetésének határideje legkésőbb a szerződés aláírását követő 30. nap. Ennél hosszabb – legfeljebb 180 napos – határidőt 5.000.000 Ft értékhatárig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, ezen értékhatárt meghaladóan a Közgyűlés engedélyezhet.
(2) * Részletfizetés engedélyezhető az adásvételi szerződésben szereplő érték figyelembe vételével a szerződés megkötésének napjától számítva:
a) 5.000.000 Ft bruttó szerződéses értékig maximum 180 nap,
b) 5.000.001 Ft – 10.000.000 Ft bruttó szerződéses érték között maximum 1 év,
c) 10.000.000 Ft bruttó szerződéses érték felett maximum 2 év
futamidő biztosításával.
(3) * A részletfizetés engedélyezésére 5.000.000 Ft bruttó szerződéses értékig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, az felett a Közgyűlés jogosult.
(4) * Részletfizetés engedélyezésekor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:47. § szerinti kamatot kell felszámolni.
(5) * Fizetési késedelem esetén – ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – az Önkormányzat mint eladó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve egyéb jogszabály által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot számít fel, továbbá igénybe veszi a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén rendelkezésére álló, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szankciókat.
39. § (1) Követelések azok a különféle szerződésekből eredő, pénzformában (forintban) kifejezhető fizetési igények, amelyek az Önkormányzat, szervei, továbbá e rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében megnevezett intézmények által már teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához, vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:
a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,
b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével),
c) részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával,
d) közterület-használati díjakkal,
e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,
f) első lakáshoz jutók helyi támogatásával,
g) munkáltatói kölcsönnel,
h) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,
i) szociális támogatásokkal,
j) átadott pénzeszközökkel,
k) térítési díjakkal,
l) céltámogatásokkal és
m) egyéb részletfizetéssel
kapcsolatos követelések.
(2) A behajthatatlannak minősülő követeléseket e rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza.
(3) * A behajthatatlannak minősített követelések leírásának engedélyezésére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság jogosult.
(4) * Az Önkormányzat intézményeinek vezetői – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése alapján – a térítési díjhátralékról negyedévente tájékoztatják az önkormányzatot, a térítésidíj-hátralék behajtása, vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. Az Önkormányzat intézményeire nézve a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű behajthatatlannak minősülő követelések leírásának engedélyezésére az intézmény vezetője jogosult, melyről a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot évente legalább egy alkalommal tárgyév végén köteles tájékoztatni.
(5) A követelés behajthatatlanságának tényét és mértékét az arra alkalmas közokirattal, illetve teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni kell.
(6) A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. *
40. § A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:
a) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer, tárgyév végén, de a mérlegkészítés időpontját legalább 15 nappal megelőzően kell elvégezni.
b) * A felülvizsgálat során a követelés végleges minősítéséről és a be nem hajtható követelés törléséről a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság dönt.
40/A. § * (1) Az önkormányzat a tulajdonában levő törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.
(2) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A Közgyűlés a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.
(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.
40/B. § * (1) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.
(2) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.
40/C. § * (1) * A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja.
(2) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.
(3) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.
(4) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a közgyűlés által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
(5) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.
41. § (1) * Ingatlan vagyontárgyat elidegeníteni, vásárolni, cserélni, használatba vagy bérbe adni, illetve egyéb módon hasznosítani a 12. § (2) bekezdése szerint megállapított forgalmi érték alapján lehet.
(2) Ingatlan vagy ingó tulajdonjogát, vagy használatra, hasznosítására vonatkozó jogát megszerezni az abban meghatározott értékhatár felett csak a közbeszerzésekről szóló törvény * rendelkezései szerint lehet.
(3) * Amennyiben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata bármilyen projektben támogatást nyújt (pl. önrész), a közbeszerzési eljárás lebonyolítását Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi.
42. § (1) Az Önkormányzat intézményei gazdálkodásának ellenőrzése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben * foglaltak szerint történik.
(2) * Az Önkormányzat egyszemélyi és többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai gazdálkodásának ellenőrzését a felügyelő bizottságok végzik, melyekbe tagokat a Közgyűlés delegál.
43. § (1) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.
(2) A vagyonnal kapcsolatos költségek összegét az Önkormányzat költségvetésében vagyonkezelési költségek címén kell megtervezni.
44. § *
45. § (1) * E rendelet 2005. május 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) * E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2a) * E rendeletnek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 8/2014. (IV. 9.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 35. § (2) és (7) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) * E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szekszárd Város Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonnal valógazdálkodás egyes szabályairól szóló 17/1992. (V. 28.) KT. számú rendelete, valamint a módosításáról szóló 23/1992. (X. 6.) KT. számú rendelet, 47/1993. (XII. 17.) KT. számú rendelet, 17/2000. (VI. 20.) rendelet, 15/2003. (VI. 16.) rendelet, továbbá a kiegészítéséről szóló 35/2003. (XII. 19.) hatályát veszti.
46. § * E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.
| Kocsis Imre Antal s. k. | Dr. Ferincz János s. k. | |
| polgármester | aljegyző |
Záradék:
A kihirdetés napja: 2004. december 1.
| Dr. Ferincz János s. k. | ||
| aljegyző |
1) a helyi közutak és műtárgyaik (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdés a) pontja),
2) az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdés b) pontja),
3) az önkormányzati tulajdonban álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek és közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdés d) pontja).
Azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja).
A vagyonkataszter-nyilvántartásban az önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonként nyilvántartott forgalomképtelen törzsvagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon felsorolását excel táblázat rögzíti, amely jelen melléklet részét képezi.
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei:
1. az önkormányzat tulajdonában álló közmű [A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdés a) pontja],
2. az önkormányzat tulajdonában álló, a közgyűlés és szervei, továbbá az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész [A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdés b) pontja],
3. az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés [A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdés c) pontja],
4. az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épület,
5. az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület [Vtv. 7. § (4) bekezdés],
6. az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak,
7. a barlang kivételével a védett természeti értékek és területek [a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (5) bekezdés],
8. a muzeális intézmények leltárában szereplő kulturális javak [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. § (1) bekezdés], továbbá
9. azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképessé nyilvánít [A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontja],
10. el nem idegeníthető önkormányzati lakások.
A vagyonkataszter nyilvántartásban korlátozottan forgalomképes törzsvagyonként nyilvántartott vagyon felsorolását excel táblázat rögzíti, amely jelen melléklet részét képezi.
1) Forgalomképes ingatlanok:
a) lakóházak, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
b) bel- és külterületi földingatlanok:
ba) építési telkek,
bb) mezőgazdasági művelésre, vagy egyéb hasznosításra alkalmas földterületek.
2) Forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok:
a) készpénz,
b) egyéb pénzeszközök és követelések,
c) értékpapírok, váltók,
d) kötvények, részvények,
e) vállalkozásban lévő üzletrészek,
f) használati és haszonélvezeti jog,
g) szolgalmi jog,
h) haszonkölcsön,
i) egyéb vagyoni értékű jogok
azon ingatlan és ingó vagyontárgyak, valamint vagyoni értékű jogok kivételével, amelyek jogszabály erejénél fogva az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak.
A vagyonkataszter nyilvántartásban üzleti vagyonként nyilvántartott vagyon felsorolását excel táblázat rögzíti, amely jelen melléklet részét képezi.
1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni:
a) az Önkormányzat honlapján,
b) a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán,
c) a kiíró döntésétől függően az a)–b) pontokon felül más helyen és módon.
2. Meghívásos pályáztatás esetén legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást a benyújtás napját legalább 15 nappal megelőzően.
3. A pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 15 napnál.
4. A pályázati eljárás folyamán – az 5. pontban foglaltak kivételével – a kiíró a pályázati feltételeket, az eljárás és az elbírálás módját, az elbírálás szempontjait nem változtathatja meg.
5. A kiíró a felhívásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg:
a) ha ezt a jogát a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat tájékoztatta,
b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, illetve
c) a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől – meghívásos pályázat esetén az értesítés kézbesítésétől -számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére.
6. Az 5. pont szerinti változtatást a pályázati felhívás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.
7. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy meghívásos), több forduló esetén a fordulók számát,
c) a pályázat tárgyaként az elidegenítésre, hasznosításra szánt vagyontárgy(ak) megjelölését,
d) részletes pályázati felhívás, illetőleg prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és ellenértékét,
8. A részletes pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy meghívásos), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön, zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat,
c) a pályázat tárgyaként az elidegenítésre, hasznosításra szánt vagyontárgy(ak) megjelölését, hasznosítás esetén forgalmi értékét,
d) szükség esetén a pályázati biztosíték értékét és nyújtásának módját, határidejét,
e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és dátumszerűen megjelölt határidejét,
f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyét és idejét,
h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,
i) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,
j) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,
k) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét,
l) az elbírálás szempontjait.
9. A pályázati felhívásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetőleg a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
10. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
11. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.
12. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban részt vevő személy számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.
1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.
2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálását követően – a 3) pontban megfogalmazott kivételektől eltekintve – vissza kell adni.
3. Nem jár vissza a biztosíték, ha:
a) a pályázati felhívás szerint az a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonja,
c) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
2. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
3. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az e melléklet I. rész 7. bekezdés f) pontjában megjelölt ellenértéket visszafizetni.
4. Ha az ajánlattevő, illetve az érdekköréhez tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.
5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetőleg módosíthatja.
6. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
1. Az ajánlattevők ajánlataikat hivatalos cégszerű aláírással, zárt borítékban, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.
2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségre, valamint
e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra
vonatkozóan.
3. Amennyiben a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve letétbe helyezte.
1. Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében bírálati sorszámmal kell ellátni.
2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a kiíró döntésének megfelelően zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha azon a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.
4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki követelményeknek.
1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi és köteles a kiírónak az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni.
2. A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult.
3. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének, elbírálásának céljára használhatják fel.
4. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személy, illetőleg annak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó,
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott személy,
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,
e) az, aki tulajdonos, résztulajdonos, tag, vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag, könyvvizsgáló olyan gazdasági társaságban, melynek a pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója.
5. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.
6. * Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményezését követően a Közgyűlés dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a bíráló bizottság tagját az eljárásból haladéktalanul ki kell zárni.
7. Az ajánlatok felbontását követően felvilágosítás kérhető annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, elbírálása, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csupán azok értelmezését szolgálhatja.
8. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek.
9. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg e rendeletben foglalt feltételeknek.
10. Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy a beküldött ajánlatok a pályázati kiírás szempontjai alapján nem értékelhetők,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázat követelményeinek, vagy más – a pályázatra vonatkozó – előírásnak,
c) az ajánlat tartalma, vagy az abban megjelölt ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól, illetve
d) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
11. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, gazdasági számításokkal hitelt érdemlően megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
12. A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
13. A pályázati eljárás eredményeként – e rendelet 31. §-ában foglalt kivétellel – csak azzal a pályázóval köthető szerződés, amely a pályázatot megnyerte.
14. A pályázat nyertese az, aki – a kiírásban foglalt szempontoknak eleget téve, továbbá az Önkormányzat érdekeire figyelemmel – összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
Az önkormányzati vagyontárgy árverés útján történő hasznosítása esetén jelen mellékletben leírtakat kötelezően kell alkalmazni. A kiíró, vagy a kiíró által az árverezéssel megbízott szerv/szervezet ezektől a feltételektől nem térhet el, azonban további feltételeket megállapíthat.
1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, melyet közzé kell tenni
a) az Önkormányzat honlapján – a kiírástól az árverés időpontjáig,
b) a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán – a kiírástól az árverés időpontjáig,
c) a kiíró döntésétől függően a Tolnai Népújságban – a kiírás és az árverés közötti időtartam alatt legalább egy lapszámban,
d) 100.000.000 Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlan esetében a kiíró döntésétől függően országos napilapban – a kiírás és az árverés közötti időtartam alatt legalább egy lapszámban.
e) a kiíró döntésétől függően az a)–d) pontokon felül más helyen és módon.
Az árverési hirdetményt úgy kell közzétenni, hogy a megjelenés, valamint az árverés időpontja között legalább 15 napnak el kell telnie.
A hirdetménynek legalább az alábbiakat kell tartalmazni:
1. az ingatlan címe, helyrajzi száma, nagysága, megnevezése
2. az ingatlan kikiáltási ára,
3. a részletes árverési felhívás, illetőleg prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és ellenértékét,
2. A részletes árverési felhívásnak, dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) ingatlan vagyontárgy esetében:
aa) az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság),
ab) az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat,
ac) a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket,
b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,
c) a vagyontárgyat terhelő kötelezettségeket,
d) a vagyontárgy hasznosításának feltételeit,
e) a vagyontárgy egyéb lényeges tulajdonságait, jellemzőit,
f) az induló árat, fizetési feltételeket,
g) az árverés helyét és idejét,
h) az ajánlati biztosíték összegét.
i) az árverés különös szabályait, az árverés menetét, a licit lépcső összegét,
j) a szerződés megkötésével kapcsolatos információkat.
3. Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10%-át ajánlati biztosíték címén az Önkormányzat számlájára – legkésőbb az árverés megkezdéséig – befizeti.
4. Az árverést legalább háromtagú bizottság folytatja le, melyek elnökét és tagjait a kiíró, vagy a kiírással megbízott szerv/szervezet vezetője jelöli ki. Az árverést az árverési bizottság elnöke vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).
5. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.
6. Ha az árverésen csak egy részt venni jogosult jelenik meg és a jogosult nem tesz a kikiáltási árnál magasabb összegű ajánlatot, akkor a kiíró fenntartja magának a jogot arra, hogy az árverést eredménytelennek nyilvánítja.
7. Az árverési vevő által befizetett ajánlati biztosítékot be kell számítani az árba. A többi árverezőnek az ajánlati biztosítékot az árverés befejezését követő 2 munkanapon belül vissza kell fizetni.
8. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 30 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett ajánlati biztosítékot elveszíti.
9. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.
10. Az árverés sikertelen, ha:
a) nem tettek vételi ajánlatot,
b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést.
11. Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.
12. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az árverés helyét, idejét,
b) az árverés vezetőjének nevét,
c) az árverésen résztvevők azonosító adatait,
d) az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat,
e) a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat.
13. Az árverési jegyzőkönyvet az árverési bizottság tagjai és az árverési vevő írja alá.
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján behajthatatlan követelésnek minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont a)–g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik.
