A költségvetési rendeletben kell meghatározni azt a kört, akiket a költségvetés végrehajtása valamilyen módon érint.
Az Ámr. 67. § (3) bekezdése szerint az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg címrendjét. A rendelet 2 §.-a e kötelezettségnek tesz eleget.
Az Államháztartásról szóló törvény 75. §-a alapján a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a bevételek és kiadások teljes körű számbavétele után létrejött hiány mértékét, és a hiány megszűntetésének módját. A költségvetési rendelet a forráshiány megszűntetésének eszközéül - más egyensúlyt eredményező intézkedések mellett - az aktív adósságszolgálati rendszer keretében igénybe vehető kölcsönforrásokat jelöli meg. Új szabály a kiadási előirányzatok teljesítésére irányuló kötelezettségvállalások korlátozása, feltételekhez kötése. A szabályozás részleteit a rendelet 7. § (5) bekezdése tartalmazza.
Az (1) valamint az (1a) bekezdésekben kiemelt tételek, a (2)-(3) bekezdésekben megjelölt létszámkeret az államháztartási törvény, valamint a végrehajtásához kiadott 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kerültek be a költségvetési rendeletbe.
Az (1)-(3) bekezdésekben feltüntetett intézmények a 2009. évi állami költségvetésről szóló 2008. évi CII. törvény 15. § és 16. § értelmében felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásban részesülnek.
A rendelet (1)-(4) bekezdései a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat foglalják össze.
A rendelet e szakasza egyrészt meghatározza azokat a tartalmi és eljárási szabályokat, amelyeket a céltartalék felhasználása során érvényesíteni kell, másrészt részletezi az előző szakaszban elfogadott „ágazati feladatok céltartaléka”, „fejlesztési feladatok céltartaléka”, valamint az „intézményi feladatok céltartaléka” előirányzatait.
Az (1)-(4) bekezdésekben megfogalmazottak az önkormányzati bizottságok döntési jogkörébe utalt előirányzat-felhasználásokat szabályozzák.
Az (1)-(3) bekezdésekben megfogalmazottak az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények gazdasági magatartásának kiemelt szempontjait rögzítik.
Az (1) bekezdésben rögzítettek a szabályszerűségi követelmények betartását emelik ki. A gazdálkodási fegyelem érvényesüléséhez nélkülözhetetlen a naprakész, hatályos szabályozásnak megfelelő intézményi szabályzatok megléte. Ezek aktualizálása a hatékony és takarékos gazdálkodás érdekében elkerülhetetlen.
A megfogalmazottak arra épülnek, hogy az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. §-a előírja a költségvetés módosításával kapcsolatos szabályokat. A Kormányrendelet 53. § (6) bekezdése értelmében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat változtatása miatti költségvetési rendelet módosítás időpontját a Közgyűlés határozza meg.
A gazdálkodási folyamatok megítélésének fontos eszköze az ellenőrzés. A költségvetési szervek ellenőrzési és belső ellenőrzési feladatainak rendszerét, követelményeit az elmúlt évben a jogi szabályozás tovább erősítette. A bekezdésekben megfogalmazottak, az alkalmazott gyakorlatot erősítik, és a szabályok nyomatékos érvényesítésére hívják fel a figyelmet.
A (2) bekezdés a költségvetés beruházási feladataihoz kapcsolódó bevételek kiesése miatt, a tervezett kiadások teljesítésére alkalmazandó eljárást határozza meg.
A szakasz az Önkormányzat gazdasági döntéseinek kialakításában érvényesítendő szempontot határozza meg. Ennek alapján a tulajdonosi minőségben tett, az Önkormányzat költségvetését érintő döntések nem korlátozhatják a költségvetésben előirányzott feladatok teljesítését.
Az (1) bekezdés az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 153. §. (1) bekezdésére alapozottan, de lényegesen szigorúbb feltételekkel határozza meg azokat a feltételeket, amikor az önkormányzati biztos kirendelése kötelező.
A városháztartási reform keretében meghatározott intézkedések az elmúlt években jelentős eredményeket hoztak. A közfeladatok hatékonyságát javító költségtakarékos megoldások biztosítják az önkormányzat konszolidációs céljai elérését, a költségvetés stabilitását.
Az (1)-(2) bekezdésekben megfogalmazottak a kisebbségi önkormányzatok működéséhez nyújtott önkormányzati támogatás, a kisebbségi önkormányzatok által, saját költségvetéseikben tervezett feladatok ellátásához kapcsolódik. Az előirányzat a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárulása a kisebbségi önkormányzatok által ellátott feladatokhoz.
A szakképzési rendszer továbbfejlesztése keretében létrejött Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás működésével kapcsolatos gesztori feladatokat - közgyűlési döntés alapján - az erre vonatkozó megállapodás szerint a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat látja el.
