Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)–(3) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (2) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdésében, 84. § (1) és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) kizárólagos tulajdonában lévő lakásokra és a Közszolgálati Szállóra.
(2) Nem kell alkalmazni e rendelet szabályait az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás bérletére, elidegenítésére.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: lakástv.) rendelkezései az irányadók.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. a jövedelem, a család, a közeli hozzátartozó, a háztartás, az egyedül élő vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezése az irányadó;
2. méltányolható mértékű lakásigény:
a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba;
b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba;
c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba;
d) minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa; három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő;
3. rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot az, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. A lakás visszavétele során a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba beleértendő a lakáshasználó használat során eszközölt, a lakáscélú rendeltetésszerű használatot nem akadályozó beruházása, felújítása azzal, hogy azért a bérbeadó ellentételezést nem szolgáltat és a lakás minősége a birtokbaadáskor felvett állapotrögzítéshez képest nem csökkenhet;
4. jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakást a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja;
5. fiatal a 35. életévét be nem töltött nagykorú személy;
6. önkormányzati érdek különösen
a) az önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó tevékenységhez kapcsolódó képzettséggel és tudományos, vagy szervező tapasztalattal, vagy huzamosabb szakmai, vezetési gyakorlattal is rendelkező személy alkalmazása, kinevezése, vagy feladatkörben tartása;
b) a települési önkormányzati képviselők megfelelő lakhatás-, munkafeltételének biztosítása;
c) közéleti szereplő városban tartása, városba hívása,
d) a vármegye, a régió szempontjából szükséges, speciális képzettségű szakember alkalmazása, kinevezése, vagy feladatkörben tartása;
7. ismételt bérbeadás a bérlő kérelmére az általa lakott önkormányzati bérlakás azonos vagy más jogcímen történő újbóli bérbeadása;
8. adósságkezelési tanácsadó a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központjában működő adósságkezelési tanácsadó;
9. szolnoki kötődésű az a személy, aki általános iskolai, vagy középfokú tanulmányait Szolnokon végezte.
3. § (1) Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlését (a továbbiakban: közgyűlés) megilleti és terheli az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő lakások (a továbbiakban: lakás) tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése a közgyűlés, vagy e rendelet felhatalmazása alapján a közgyűlés szociális feladatokkal foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság), vagy Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) hatáskörébe tartozik.
(3) A polgármester a hatáskörébe tartozó intézkedésekről évente kétszer tájékoztatja a bizottságot.
(4) A közgyűlés az e rendeletben meghatározott bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával megbízási szerződés útján a SZOLLAK Kft.-t (székhelye 5000 Szolnok, Jókai u. 3., a továbbiakban: lakásüzemeltető) bízza meg.
(5) Ha e rendelet nem jelöli meg a tulajdonosi jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervezetet (személyt), a jogok és kötelezettségek a polgármestert illetik, terhelik.
4. § (1) Lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes állam állampolgára, vagy
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy
c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személy.
(2) Házastársak és élettársak esetében elegendő a felek egyikének rendelkeznie az (1) bekezdésben meghatározott feltétellel.
(3) A bérbeadás során a bérbeadó a szolnoki bejelentett lakóhellyel, vagy szolnoki bejelentett lakóhellyel és szolnoki bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen Szolnokon tartózkodó nagykorú személyt előnyben részesítheti.
5. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, nem lehet lakás bérlője az a személy, akire a lakás bérleti jogának megpályázása, kérelmezése időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:
a) az ország területén 1/1 tulajdoni arányban lakás tulajdonával, vagy önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával rendelkezik; házastársak, élettársak olyan közös lakás tulajdonával rendelkeznek, ahol a tulajdoni hányaduk összege az 1/1 tulajdoni arányt eléri,
b) 5 500 000,- Ft-ot meghaladó értékű lakásnak nem minősülő egyéb ingatlan tulajdonjogával rendelkezik,
c) az ország területén önálló állami vagy a (3) bekezdés kivételével önkormányzati lakás bérletével rendelkezik,
d) pályázatában, kérelmében lakáskörülményeire, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlanul kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő kizáró tényezőket az együttköltöző személyek vonatkozásában is vizsgálni és alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja alól kivételt képez az a pályázó, lakásigénylő, aki Szolnok városában önkormányzati lakás bérletével rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja alól kivételt képez a haszonélvezeti joggal terhelt lakás, vagy önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakásrész, amennyiben
a) az a haszonélvező által lakott, vagy
b) abban a tulajdonos birtoklása a haszonélvező által akadályoztatott.
6. § (1) Önkormányzati lakás bérleti jogával kapcsolatos kezdeményezés történhet pályázati úton, vagy kérelem alapján az e rendeletben meghatározott esetekben.
(2) A kérelmet vagy a pályázatra a jelentkezési lapot a 7. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal kell benyújtani.
(3) Házastársak, élettársak lakás bérbeadására kiírt pályázatra jelentkezési lapot vagy önkormányzati lakás bérletére irányuló kérelmet kizárólag együttesen nyújthatnak be.
(4) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is nyújthat be külön-külön jelentkezési lapot. A nyertes pályázó bérleti szerződést egy lakás bérletére köthet.
(5) Önkormányzati lakás ismételt bérbeadása esetén a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
7. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a bérbeadás jogcímét,
c) a bérbeadás feltételeit,
d) a bérbeadásra meghirdetett üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, szobaszámát, műszaki jellemzőjét,
e) a lakás megtekintésének idejét,
f) a bérleti jogviszony időtartamát,
g) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét,
h) a pályázati ajánlat (jelentkezési lap) benyújtásának módját és határidejét,
i) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét és módját,
j) felhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázó több lakás bérletének egyidejű megpályázásánál nyertesség esetén csak egy lakás vonatkozásában köthet bérleti szerződést,
k) felhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázat kedvező elbírálása esetén, a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni,
l) felhívást arra vonatkozóan, hogy a bérlő általi felújítással bérbe adott lakás megpályázása esetén a pályázat érvényességének feltétele a lakás megtekintése,
m) felhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázatot kiíró szerv érvényes pályázatok esetén is eredménytelennek minősítheti a pályázati eljárást.
(2) A pályázatra benyújtott jelentkezési lapnak tartalmaznia kell:
a) a megpályázott lakás címét,
b) a pályázó alapvető személyi adatait (nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, családi állapotát), állampolgárságát, lakó-, tartózkodási helyét,
c) a pályázóval együttlakó és együtt költöző személyek alapvető személyi adatait (nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, családi állapotát), hozzátartozói minőségét,
d) a pályázó és a vele együttköltöző személyek e rendeletben meghatározott vagyon- és jövedelemnyilatkozatát, a vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetről, családi állapotról szóló igazolásokat, a pályázó – a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló – lakhatásának jogcímét, a lakott lakás adatait,
e) a bérbeadás jogcímétől függően az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, egyéb dokumentumokat,
f) a bérbeadás feltételeinek elfogadását,
g) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázat kedvező elbírálása esetén, a bérleti szerződés fennállása alatt a részére bérbeadott lakásban életvitelszerűen lakik,
h) a pályázónak és a vele együttköltöző személynek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info. tv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyes adatok kezelésére vonatkozó nyilatkozatát.
(3) Azok a pályázatok, melyek a pályázati kiírásnak nem felelnek meg, érvénytelenek.
8. § (1) A jogosultsági feltételek igazolása az alábbiak szerint történik:
a) a jövedelmi viszonyokat a pályázó, kérelmező, a lakás bérleti jogának megpályázása vagy kérelmezése időpontját megelőző – saját és a vele együttköltöző személyek – havi jövedelmére vonatkozó nyilatkozattal és
aa) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,
ab) egyéni vállalkozásból eredő jövedelmet, vagy társas vállalkozásból származó tagi és osztalék jövedelmet az adóhatóság által kiállított igazolással,
ac) munkanélküli ellátást a megállapító, megszüntető határozattal és a postai kifizető bizonylattal, ha nem részesül ellátásban, a foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatot ellátó szakigazgatási szerv erről szóló igazolásával,
ad) amennyiben a pályázó, kérelmező rendelkezik gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzéssel, ítélettel, gyámhatósági jegyzőkönyvvel, azok másolatával, gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap kifizetési csekkszelvényével, vagy a kérelmező nyilatkozatával a tartásdíj összegére vonatkozólag,
ae) egyéb jövedelmet (különösen családi pótlék, GYES, szociális támogatások) a folyósító által kiállított igazolással.
b) Az ingatlanvagyont
ba) építési telek- és egyéb ingatlantulajdont egy évnél nem régebbi adó és érték bizonyítvánnyal,
bb) lakástulajdon esetén a lakás hiteles tulajdoni lapjának másolat, vagy egyszerűsített határozat-szemle bemutatásával.
c) A hozzátartozói minőséget
ca) elvált családi állapot esetén a jogerős bírósági ítélettel, végzéssel,
cb) élettársi kapcsolat esetén közjegyző előtt tett nyilatkozat másolatával,
cc) házas családi állapot esetén házassági anyakönyvi kivonat másolatával,
cd) özvegy családi állapot esetén halotti anyakönyvi kivonat másolatával
igazolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a pályázat, kérelem elbírálására szolgálnak. Nem hozható nyilvánosságra a pályázó, kérelmező személyes adata. Személyazonosító adatok nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.
(3) Bérlő általi felújítással bérbeadott lakás megpályázása esetén csatolni kell a lakásüzemeltető igazolását a lakás megtekintéséről.
(4) Bérlő általi felújítással bérbe adott lakás megpályázása esetén amennyiben a pályázati kiírás a rendeltetésszerű használat kialakítására is kiterjed, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik a kialakításhoz szükséges anyagi fedezet legalább 50%-ával.
9. § (1) A pályázatra benyújtott jelentkezési lapon és a kérelemben szereplő adatok valódiságát Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: hivatal) jogosult ellenőrizni.
(2) Az ellenőrzés a munkáltató, és az igazolásokat kiállító szervek megkeresésével, helyszíni adategyeztetéssel vagy a pályázó, kérelmező meghallgatásával történhet.
10. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bérbeadási típusok esetén a lakáshoz jutás feltétele, hogy a lakásigénylő önkormányzati lakás bérletére kérelmet nyújtson be és az általános bérbeadási feltételeknek megfeleljen.
(2) A polgármester a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében lakásigénylési névjegyzéket készít.
(3) A névjegyzékbe történő vétel érdekében az (1) bekezdésben foglalt kérelemhez a 8. § (1) bekezdésében foglalt igazolásokat kell csatolni.
(4) A kérelem benyújtása folyamatos.
(5) Az önkormányzat és annak szerveként a hivatal az Info.tv. rendelkezései szerint a lakásigénylési névjegyzék vonatkozásában adatkezelőnek minősül és az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel a lakástv. 84. §-ában és az Info.tv. 4. §-ában foglaltak szerint.
(6) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:
a) a pályázó neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja születési neve, családi állapota, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye,
b) valamennyi, a pályázóval együtt lakó és együtt költöző személy neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja születési neve, családi állapota, hozzátartozói minősége,
c) az a)–b) pontban meghatározott személy e rendeletben meghatározott vagyoni és jövedelemnyilatkozata, vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetről, családi állapotról szóló igazolások,
d) a pályázó – a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló – lakhatásának jogcíme, a lakott lakás adatai,
e) a bérbeadás jogcímétől függően az e rendeletben meghatározott nyilatkozatok, egyéb dokumentumok.
(7) Az általános bérbeadási feltételeknek megfelelő kérelem a benyújtástól számított 1 évig érvényes.
(8) A polgármester a kérelem befogadásáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesíti a lakásigénylőt.
(9) Ha a kérelem benyújtásának időpontjától a bizottság döntéséig több mint hat hónap eltelt, a bérleti szerződés csak a jogosultsági feltételek megléte esetén köthető meg.
11. § (1) A lakásüzemeltető az üres lakásokról minden hónap 5. napjáig tájékoztatást küld a hivatalnak.
(2) Üres lakások bérlőjének kiválasztása az alábbiak szerint történik:
a) a 16. § a), ba), bi) és bj) pontjaiban rögzített jogcímek esetén kérelemre,
b) a 16. § bb) és bh) pontjaiban rögzített jogcímek esetén pályázat útján,
c) a 16. § bc), bd), be), bg), bk), bl), bm), bn), bo) és bp) pontjaiban rögzített jogcímek esetén egyedi kérelemre,
d) 16. § bf) és bq) pontjában rögzített jogcím esetén a bérlőkijelölő, bérlő-meghatározó szerv döntése alapján.
12. § (1) A polgármester minden hónap 15. napjáig közzéteszi a hivatal hirdetőtábláin és a www.szolnok.hu honlapon az üres lakások bérbeadására irányuló pályázati kiírást vagy tájékoztatást arról, hogy az adott hónapban pályázat útján bérbe adható lakás nincs.
(2) A jelentkezési lapok benyújtásának határideje a pályázati kiírás kifüggesztése hónapjának 25. napja. Hiánypótlásra a kifüggesztés hónapjának utolsó napjáig van lehetőség.
(3) A pályázati eljárás lefolytatása alatt a lakásüzemeltető gondoskodik arról, hogy a lakást a következő bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vehesse át, kivéve önkormányzati bérlakásban bérlő általi felújítás során rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel esetén.
(4) Üres lakások pályázati úton való bérbeadásáról a bizottság legkésőbb a jelentkezési lapok benyújtásának határidejét követő második – munkaterv szerinti – ülésén dönt.
(5) A polgármester jogosult arra, hogy érvényes pályázatok esetén is eredménytelennek minősítse a pályázati eljárást.
13. § (1) Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbérhátralék, a lakáshasználati díjtartozás, a lakbérrel, vagy a lakáshasználati díjjal együtt fizetendő víz- és csatornahasználati díjtartozás és a közüzemi díjhátralék rendezésére és a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a leendő bérlő a szerződés megkötésekor – az ismételt bérbeadás kivételével – óvadékot köteles fizetni az alábbi nem szociális helyzet alapján történő bérbeadási jogcímek esetén:
a) fiatalok részére biztosított garzonlakás bérbeadása,
b) önkormányzati érdekből történő bérbeadás,
c) a Szolnok Hazavár Programban való részvétel alapján történő bérbeadás,
d) az 55 év felettiek részére garzonlakásban történő bérbeadás,
e) nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás bérbeadása.
(2) Az óvadék tárgya kizárólag pénz lehet, melyet a leendő bérlő forintban a bérbeadó által meghatározott számlára fizet. Az óvadék mértéke három havi lakbér mértékének megfelelő összeg.
(3) Az óvadékra vonatkozó kikötéseket a bérleti szerződés tartalmazza. A bérleti szerződésben a felek megállapodhatnak abban is, hogy ha az óvadék az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek kielégítésére elegendő fedezetet nyújt, a bérlő a fennmaradó összeg vonatkozásában engedményező nyilatkozatot tehet a bérleménnyel összefüggő hátralékos közüzemi díjak szolgáltató részére történő kifizetésére.
(4) A lakásbérlet megszűnésekor a bérbeadó az óvadék összegével 60 napon belül elszámol és
a) az (1) bekezdés szerinti költségérvényesítés után az óvadékból fennmaradó összeget a bérlőnek visszafizeti, vagy
b) kártérítési követelést nyújt be a bérlőnek, amennyiben a lakás nem rendeltetésszerű használatából eredően a bérlő a bérbeadónak kárt okozott és az óvadék összege ezt nem fedezi.
(5) A bérlő elhalálozása esetén az óvadék összegével kapcsolatban a Ptk.-nak az öröklési jog általános szabályaira vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.
(6) A bérlakás elidegenítése esetén az óvadék a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása alapján kerül a vételárba beszámításra.
14. § (1) A bizottság a bérbeadás feltételeinek megfelelő pályázók, lakásigénylők közül, lakásonként az első három helyre bérlőjelöltet sorol. A bizottság az első helyre sorolt pályázót, lakásigénylőt további lakások vonatkozásában második, harmadik helyre nem sorolja.
(2) A bizottság által első helyre sorolt személynek a bérleti szerződés megkötése céljából a döntést tartalmazó értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetőt fel kell keresnie. Amennyiben az első helyre sorolt személy önkormányzati bérlakás bérlője, a bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlőnek a szerződéskötés napján lakbértartozása nincs és a lakásüzemeltető felé igazolja, hogy a bérlakással kapcsolatos közüzemi hátralékkal nem rendelkezik.
(3) Költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérbeadásánál a bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlő a pályázatában – a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére – meghatározott pénzösszeg megfizetését igazolja.
(4) A második és harmadik helyre sorolt lakásigénylőt a hivatal abban az esetben értesíti, ha a szerződés megkötése a bizottság által előző helyre sorolt lakásigénylő visszalépése miatt meghiúsul. Ebben az esetben a lakásüzemeltető a második, ennek visszalépése estén a harmadik helyre sorolt lakásigénylővel köti meg a szerződést. A pályázó, lakásigénylő visszalépésének minősül az is, ha a szerződést azért nem lehet határidőben megkötni, mert a pályázó, lakásigénylő a szerződéskötés helyén nem jelenik meg, és távolmaradását előre nem jelzi, vagy utólag 5 munkanapon belül nem igazolja.
(5) Amennyiben a bizottság a pályázót bérlőjelöltnek nem sorolja, a hivatal a döntést követően erről a pályázót értesíti.
(6) A szerződés megkötésekor a lakásüzemeltető átadja a bérlő számára a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lévő lakást.
(7) A bérlőnek a birtokba vételt követő 10 munkanapon belül a bérbe adott lakásra vonatkozóan lakóhelyet kell létesítenie.
(8) Ha a szerződés megkötése a három bérlőjelölt közül egyikkel sem valósul meg, a polgármester a következő pályázati kiírás alkalmával új pályázatot hirdethet az üresen maradt lakásra vagy a bizottság a lakás bérbeadásáról a soron következő ülésén dönt.
(9) Abban az esetben, ha a bérlő a bérleti szerződés megkötésétől számított 60 napon belül a szerződést megszünteti és a lakást leadja, a lakásüzemeltető a bizottság által második helyen jelölt pályázóval, lakásigénylővel köti meg a szerződést.
15. § A lakásbérleti szerződés megkötésének időpontjában a kérelmezők, pályázók a szerződés tárgyát képező bérlakáson túli önkormányzati lakások bérletére irányuló lakáskérelmei, pályázatai megszűnnek, érvényüket vesztik.
16. § A lakások bérbeadása az alábbi jogcímek szerint történik:
a) Szociális helyzet alapján
aa) szociális bérlakásban,
ab) fiatalok házában lévő szociális bérlakásban,
b) Nem szociális helyzet alapján
ba) fiatalok részére biztosított garzonlakásban,
bb) önkormányzati bérlakásban költségviseléssel,
bc) szolgálati lakásban,
bd) Közszolgálati Szállón,
be) önkormányzati érdekből,
bf) bérlő-kijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,
bg) Szolnok Hazavár Programban történő részvétel alapján,
bh) önkormányzati bérlakásban bérlő által felújítással,
bi) 55 év felettiek részére garzonlakásban,
bj) önkormányzati bérlakásban,
bk) bérlő által lakott lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadása,
bl) csereszerződés alapján,
bm) törvényben előírt kötelezettség alapján,
bn) bérleti jogviszony folytatása keretében,
bo) jogcím nélküli lakáshasználónak jelen rendelet alapján,
bp) krízishelyzet alapján méltányosságból,
bq) bérlő-meghatározási jog alapján.
17. § (1) Szociális bérlakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában
a) a lakásba együttköltözni kívánó személyekből álló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 160 000 Ft-ot nem haladja meg és az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, vagy
b) fennálló egyéni krízishelyzet alapján élethelyzete különös méltánylást igényel.
(2) A szociális bérlakások felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A szociális bérlakás bérbeadására
a) az (1) bekezdés a) pont szerinti jogosultság fennállása esetén a 18–20. §,
b) az (1) bekezdés b) pont szerinti jogosultság fennállása esetén a 79. §
szabályait kell alkalmazni.
18. § A bizottság az üres szociális bérlakást határozott időre, egy évre adja bérbe.
19. § (1) Szociális bérlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.
(2) A polgármester a szociális bérlakást öt évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) akinek a lakásban jogszerűen tartózkodó személyekből álló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 180 000 Ft-ot nem haladja meg,
b) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
c) aki lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
(3) A polgármester a szociális bérlakást egy évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak
a) akinek a lakásban jogszerűen tartózkodó személyekből álló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 180 000 Ft-ot nem haladja meg és
b) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és
c) aki lakbérhátralékkal nem rendelkezik és
d) aki a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, vagy
e) akinek a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás fenntartásával kapcsolatosan adóssága keletkezett és ezt az adósságot az önkormányzat támogatásával rendezte vagy
f) akinek a lakásbérleti szerződése felmondással szűnt meg és a lakásbérleti jogviszonya a 17. alcímben meghatározott határidő túllépése miatt nem állítható helyre.
(4) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,
b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy e rendelet szerint szociális bérlakás bérbeadására jogosult, és
c) a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolásokat.
(5) A (2) és (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek a lakás ismételt bérbeadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállni.
(6) Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
(7) Amennyiben a lakás további bérbeadására nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
20. § (1) A 2011. július 1-jét megelőzően – az 1. mellékletben felsorolt lakások bérlői, használói kivételével – szociális alapon bérbeadott lakás bérlője, használója szociális helyzet alapján nem jogosult az általa jelenleg lakott lakás ismételt bérbeadására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ismételt bérbeadásra a 19. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 19. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsági feltételeket nem kell alkalmazni, és az ismételt bérbeadás jogcíme nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásban történő bérbeadásra módosul.
21. § (1) A fiatalok házában lévő szociális bérlakások – takarékosságra ösztönzéssel – egyedülálló fiatalok, fiatal házaspárok és élettársak átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások.
(2) Fiatalok házában lévő szociális bérlakás bérletére azok az egyedülálló fiatalok, fiatal házaspárok és élettársak jogosultak, akiknek a kérelem benyújtásának időpontjában – a lakásba együttköltözni kívánó két főnél nagyobb létszámú – családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 250 000 Ft-ot, egyedülálló fiatal és két főből álló család esetében a 280 000 Ft-ot nem haladja meg és az általános bérbeadási feltételeknek megfelelnek.
(3) A fiatalok házában lévő szociális bérlakások felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
22. § A bizottság a fiatalok házában lévő üres szociális bérlakást határozott időre, 1 évre adja bérbe.
23. § (1) A fiatalok házában lévő szociális bérlakások bérletére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell lakáscélú előtakarékosságra vonatkozó nyilatkozatot. A nyilatkozat szerint az egyedülálló kérelmező vállalja, hogy a bérleti szerződés megkötésének időpontjáig bármely államilag garantált lakossági lakástakarék-pénztárral – havonta rendszeresen legalább tízezer forint elhelyezésére vonatkozó – lakáscélú előtakarékossági szerződést köt. Abban az esetben, ha a kérelmezők házastársak, élettársak, a nyilatkozatban kell vállalniuk, hogy a bérleti szerződés megkötésének időpontjáig bármely államilag garantált lakossági lakástakarék-pénztárral – havonta rendszeresen legalább húszezer forint elhelyezésére vonatkozó – lakáscélú előtakarékossági szerződést kötnek.
(2) A fiatalok házában lévő szociális bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének előfeltétele a lakáscélú előtakarékossági szerződés megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.
24. § (1) Fiatalok házában lévő szociális bérlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.
(2) Fiatalok házában lévő szociális bérlakás ismételt bérbeadására az a bérlő, lakáshasználó jogosult, aki a 4. §-ban és 5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, a lakáscélú előtakarékosságot időarányosan teljesítette és vállalja a fennálló lakáscélú előtakarékossági szerződésben rögzített havi összeg bérleti jogviszony fennállása alatt történő megfizetését.
(3) Abban az esetben, ha a bérleti jogviszony ideje alatt a bérlő lakásépítés céljából építési telket vásárol és az ingatlan értéke nem haladja meg az 5 700 000 Ft-ot, – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a bérlő jogosult az általa lakott önkormányzati bérlakás ismételt bérbeadására.
25. § (1) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy az önkormányzat hatályos rendelete szerinti jogosultsági feltételeknek megfelel,
b) a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolásokat, a lakáscélú előtakarékosság időarányos teljesítéséről szóló hivatalos igazolást,
c) amennyiben a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő telket vásárol, annak igazolását, hogy az lakásépítési célú építési telek, és értéke nem haladja meg az 5 700 000 Ft-ot.
(2) Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában a 24. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, a polgármester a lakást
a) legfeljebb négy alkalommal adja bérbe, ha a lakás bérbeadására 2018. november 1-je előtt került sor,
b) legfeljebb öt alkalommal adja bérbe, ha a lakás bérbeadására 2018. november 1. napjától került sor.
(3) Az ismételt bérbeadásra vonatkozó bérleti szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
26. § A házastárs, élettárs halála esetén az özvegy részére a 24–25. § szerint akkor adható bérbe ismételten a bérlakás, ha az ott szabályozott feltételeknek megfelel és vállalja a lakáscélú előtakarékossági szerződésben rögzített legalább havi tízezer forint bérleti jogviszony fennállása alatt történő megfizetését.
27. § Bérlőtársi jogviszony megszűnése esetén változatlan feltételekkel bérbe adható azon bérlőtárs részére, aki vállalja a lakáscélú előtakarékossági szerződésben rögzített legalább havi tízezer forint bérleti jogviszony fennállása alatt történő megfizetését.
28. § Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban üresen, tisztán a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
29. § (1) A bérlő a lakásba a polgármester hozzájárulásával befogadhatja
a) testvérét,
b) azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni és annak gyermekét, és
c) házastársa tartásra nem szoruló gyermekét.
(2) Polgármester hozzájárulásával történő befogadás esetén a 86. § (2) – (8) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
30. § Ezen alcím alkalmazásában fiatal házaspárok azok a nagykorú házastársak, akik közül az egyik fél a 35. életévet még nem töltötte be. Ezen alcím alkalmazásában fiatal élettársak azok a nagykorú élettársak, akik közül az egyik fél a 35. életévet még nem töltötte be, és akik élettársi kapcsolatukat közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolták.
31. § A fiatalok házában lévő szociális bérlakás bérlője, jogcím nélküli használója részére másik fiatalok házában lévő szociális bérlakás nem adható bérbe. E rendelkezés a bérlők lakáscseréjére nem vonatkozik.
32. § (1) Fiatalok részére biztosított garzonlakás bérletére azok az egyedülálló fiatalok, fiatal házaspárok, élettársak jogosultak, akik az általános bérbeadási feltételeknek megfelelnek.
(2) Fiatalok részére biztosított garzonlakás csak méltányolható mértékű lakásigény fennállása esetén adható bérbe.
33. § A fiatalok részére biztosított garzonlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.
34. § Fiatalok részére biztosított üres garzonlakást a bizottság határozott időre, egy évre adja bérbe.
35. § Fiatalok részére biztosított garzonlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van, a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.
36. § (1) A polgármester a lakást öt évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
b) aki lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
(2) A polgármester a lakást egy évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és
b) aki lakbérhátralékkal nem rendelkezik és
c) aki a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, vagy
d) akinek a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás fenntartásával kapcsolatosan adóssága keletkezett és ezt az adósságot az önkormányzat támogatásával rendezte, vagy
e) akinek a lakásbérleti szerződése felmondással szűnt meg és a lakásbérleti jogviszonya a 17. alcímben meghatározott határidő túllépése miatt nem állítható helyre.
(3) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,
b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
c) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek a lakás ismételt bérbeadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállni.
(5) Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
(6) Amennyiben további bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
37. § A garzonlakások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
38. § Ezen alcím alkalmazásában fiatal házaspárok, élettársak a nagykorú, 35. életévüket be nem töltött házastársak, és azok a nagykorú, 35. életévüket be nem töltött személyek, akik élettársi kapcsolatukat közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolták.
39. § Önkormányzati bérlakás költségviseléssel történő bérbeadásra való kijelölésről a polgármester dönt.
40. § A fiatalok házában lévő szociális bérlakás és a Vegyiművek lakótelepen lévő, állami támogatással átalakított lakás költségviseléssel nem adható bérbe.
41. § (1) Költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérletére az a személy jogosult, aki a bérbeadás e rendeletben foglalt általános feltételeinek megfelel.
(2) Az önkormányzati bérlakás költségviseléssel történő bérbeadása pályázati úton történik.
(3) A bizottság a lakást – a 43. §-ban foglaltak alapján kiválasztott pályázónak – határozott időre, 5 évre adja bérbe.
(4) A lakás további bérbeadására akkor van lehetőség, ha a bérlő a további bérbeadásra irányuló kérelem benyújtásakor megfelel a 69. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek.
42. § (1) A költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérletére kiírt pályázat esetén a pályázati kiírásnak a 7. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell
a) a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségét és azt a legkisebb összeget, mellyel a pályázat benyújtható,
b) azt a felhívást, hogy a pályázatot az nyeri, aki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére a legkedvezőbb ajánlatot teszi,
c) figyelmeztetést, mely szerint a nyertes pályázó a bérleti jogviszonya megszűnése esetén a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának kialakítására befizetett összegre nem tarthat igényt, és az 5 éves határozott idő eltelte után a lakást a továbbiakban akkor kaphatja bérbe, ha a 69. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelel,
d) felhívást arra, hogy a pályázó tegyen nyilatkozatot jövedelmi, ingatlan-vagyoni viszonyairól, családi állapotáról.
(2) A költségviseléssel bérbeadható önkormányzati lakás bérletére kiírt pályázat esetén a jelentkezési lapnak a 7. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére vonatkozó ajánlatot.
43. § A pályázatokat a bizottság bírálja el. A bizottság a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota kialakításának költségviselésére a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázókat sorolja az első három helyre. Azonos tartalmú ajánlat esetén a bizottság sorsolással dönti el, hogy mely pályázót sorolja előrébb.
44. § A nyertes pályázó által befizetett összeg Szolnok város költségvetésében a lakásgazdálkodás karbantartás során kerül elszámolásra.
45. § A bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
46. § (1) Közfeladatot ellátó szervezet polgármesterhez benyújtott kérelmére önkormányzati bérlakás – a 6. mellékletben felsorolt lakások közül – a közgyűlés egyedi döntésével szolgálati lakásként bérbe adható.
(2) A bérbeadás nem pályázati úton történik, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemre indul.
47. § (1) Szolgálati lakás bérbeadása történhet a 46. § (1) bekezdés szerint meghozott egyedi közgyűlési döntésben – a 6. mellékletben meghatározottaktól eltérően – megállapított egyedi lakbér ellenében.
(2) Szolgálati lakás bérbeadása esetén a bérbeadás időtartamát a közgyűlés a 46. § (1) bekezdés szerint meghozott egyedi döntésével állapítja meg.
48. § (1) Szolgálati lakás bérlője az a nagykorú személy lehet, aki a kérelmező szervezetnél munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, Szolnok városában lakás tulajdonával vagy önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával, beépíthető lakótelek, üdülő tulajdonával nem rendelkezik és lakáshoz juttatását a kérelmező szervezet indokoltnak tartja.
(2) Szolgálati lakás bérbeadása esetén az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a 4. §-ban foglalt jogosultsági feltételeket és az 5. §-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.
49. § (1) A Közszolgálati Szálló a Szolnok, Balogh Ádám u. 1. sz. alatti épületben lévő lakóegységek együttese. A Közszolgálati Szálló szobabérlők háza.
(2) Közszolgálati Szállón történő elhelyezés egyedi kérelemre történik, nem pályázati úton.
50. § (1) Közszolgálati Szállón történő elhelyezésre
a) az önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek és az általa alapított gazdasági társaságok,
b) a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal és szakigazgatási szervei,
c) a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központ,
d) a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézménye,
e) a Szolnok városban működő egyházi köznevelési intézmények, a Szolnoki Tankerületi Központ,
f) a Szolnoki Szakképzési Centrum,
g) fenntartótól függetlenül a gyermekvédelmi intézmények
(ezen alcím tekintetében a továbbiakban: intézmény) Szolnokon munkát végző azon munkavállalói jogosultak, akiknek elhelyezését a munkáltató intézmény vezetője támogatja.
(2) Közszolgálati Szállón történő elhelyezés esetén a nagykorúság kivételével a 4. §-ban foglalt jogosultsági feltételeket és az 5. §-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.
51. § (1) Közszolgálati Szállón történő elhelyezés az intézményvezető javaslatára a polgármester döntése alapján 5 éves határozott időre történik, de ezen időn belül legfeljebb addig, amíg a bérlő a javaslatot tevő intézményben dolgozik.
(2) A bérleti szerződést a lakásüzemeltető köti meg a kérelmezővel.
52. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnéséig kérelmezheti az ismételt bérbeadást. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.
(2) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy a bérlő, lakáshasználó a hatályos rendelet szabályozása szerint Közszolgálati Szállón történő elhelyezésre jogosult,
b) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.
53. § Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, és a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, a polgármester dönt az ismételt bérbeadásról, mely legfeljebb 2 évre történik. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő, lakáshasználó a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
54. § (1) A bérlő a lakóegységbe a polgármester hozzájárulásával befogadhatja nagykorú gyermekét és azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
(2) Közszolgálati Szállón lévő lakóegységbe történő befogadás esetén a 86. § (2)–(8) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
55. § Önkormányzati érdekből az a személy lehet önkormányzati lakás bérlője, aki nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport-, szociális, gazdasági, társadalmi, közszolgálati, tudományos, vagy művészeti tevékenységével Szolnok város szolgálatában kiemelkedő munkát végez és Szolnok városban lakás tulajdonával, vagy önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával vagy beépíthető lakótelek, üdülő tulajdonával nem rendelkezik.
56. § Önkormányzati érdekből történő bérbeadás esetén a nagykorúság kivételével a 4. §-ban foglalt jogosultsági feltételeket és az 5. §-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.
57. § (1) Önkormányzati érdekből történő bérbeadásra bérlő kiválasztása egyedi kérelemre történik, nem pályázati úton, a polgármester előterjesztésével, a közgyűlés ágazatilag illetékes – önkormányzati képviselő személyére tett ajánlás esetén valamennyi – bizottságának véleményezését követő közgyűlési döntés alapján.
(2) Önkormányzati érdekből lakás annak adható bérbe, akinek lakás bérbeadására irányuló kérelmét munkahelyi vezetője, felügyeleti szerve, egyesülete, önkormányzati képviselő esetében a polgármester támogatja.
(3) A bérbeadás a bérleti szerződés megkötésétől számított 5 éves határozott időre történik, de legfeljebb ezen időn belül a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonyának, tevékenységének megszűnéséig. A kérelmezőnek a közgyűlés jogosultságot megállapító döntését követő 1 éven belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a lakás bérbeadására való jogosultsága megszűnik. A jogosultság megszűnéséről a polgármester a közgyűlést és a kérelmezőt tájékoztatja.
(4) Az önkormányzati érdekből történő lakás bérbeadására irányuló kérelem tartalmazza az óvadék megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.
(5) A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni. A szerződést a lakásüzemeltető köti meg a közgyűlési határozatban meghatározott személlyel.
(6) Ha a bérlőnek az önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége megszűnik, a bérlő ezt a tényt a megszűnést követő 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.
58. § Ha a kérelmet a közgyűlés zárt ülésen tárgyalja, a pozitív döntésről szóló hirdetményt a hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni.
59. § (1) Önkormányzati érdekből bérbe adott lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van, a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét.
(2) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy a bérlő, lakáshasználó a hatályos rendelet szabályozása szerint önkormányzati érdekből lakás bérletére jogosult,
b) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.
(3) Amennyiben a bérlő, lakáshasználó a kérelem benyújtásának időpontjában az 55. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, és a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, a közgyűlés a lakást a kérelmező részére legfeljebb 5 év határozott időre, de legfeljebb ezen időn belül a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonyának, tevékenységének megszűnéséig ismételten bérbe adhatja. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő, lakáshasználó a közgyűlési határozat kézhezvételét követő 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
60. § A bérlő a lakásba a polgármester hozzájárulásával befogadhatja azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni, annak gyermekét és házastársa tartásra nem szoruló gyermekét.
61. § Önkormányzati érdekből bérbe adott lakást albérletbe adni nem lehet, nem lakás célú hasznosítása kizárt és a lakásra bérlőtársi szerződést kötni nem lehet.
62. § A bérlő a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
63. § Bérlő-kijelölési, bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás bérlőjének kiválasztása nem pályázati úton történik. A bérlő-kijelölésre, bérlő-kiválasztásra jogosult döntése alapján a polgármester a lakást bérbe adja a kiválasztott, kijelölt személynek. A lakásbérleti szerződést a lakásüzemeltető köti meg.
64. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás vagy jogszabály alapján jogosult személyt vagy szervezetet az érintett lakás megüresedését követő 15 napon belül a lakásüzemeltető felhívja jogainak gyakorlására.
(2) A bérlő-kijelölési, bérlő-kiválasztási jog jogosultja a jogának gyakorlására felszólító levél kézhezvételét követő 30 napon belül gyakorolhatja jogát, melynek keretében nyilatkozik:
a) a bérlő személyéről,
b) a megkötendő bérleti szerződés időtartamáról,
c) a szerződés egyéb, általa meghatározni kívánt tartalmi elemeiről.
65. § A bérlő-kijelölési, vagy bérlő-kiválasztási jog biztosítása céljából üresen tartott lakás fenntartási és állagmegóvási költségei a jogosultat terhelik.
66. § (1) A Szolnok Hazavár Programban történő bérbeadásra az a szolnoki kötődésű
a) felsőfokú végzettségű, 30. életévét be nem töltött személy jogosult, aki szolnoki székhelyű, telephelyű vagy szolnoki fiókteleppel rendelkező munkáltatónál végzettségének megfelelő munkaszerződés alapján dolgozik, diplomája kiállításától 5 év még nem telt el, az 5. § (1) bekezdés b) pontja kivételével az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és a Szolnok Hazavár Program portálján regisztrált, vagy
b) középfokú végzettségű, 30. életévét be nem töltött személy jogosult, aki szolnoki székhelyű, telephelyű vagy szolnoki fiókteleppel rendelkező munkáltatónál végzettségének megfelelő határozatlan idejű munkaszerződés alapján dolgozik, a szakképesítését igazoló dokumentum kiállításától 5 év még nem telt el, az 5. § (1) bekezdés b) pontja kivételével az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és a Szolnok Hazavár Program szabályai szerint a gyakornoki programban részt vesz.
(2) A bérlő kiválasztása nem pályázati úton történik. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A program keretében csak garzonlakások bérbeadására van lehetőség.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a munkaszerződést, a munkahelyi vezető ajánlását, és
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolatát,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a középfokú végzettséget igazoló bizonyítvány másolatát.
(4) A Szolnok Hazavár Programban történő bérbeadásról a „Szolnok Hazavár Program” Munkacsoport javaslata alapján a polgármester dönt.
(5) A bérbeadás öt éves határozott időre történik, de legfeljebb ezen időn belül addig, amíg a bérlő szolnoki székhelyű, telephelyű vagy szolnoki fiókteleppel rendelkező munkáltatónál végzettségének megfelelő munkaszerződés alapján dolgozik.
(6) Ha a bérlő munkaviszonya megszűnik, a bérlő ezen tényt a megszűnést követő 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.
(7) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően ezen a jogcímen önkormányzati bérlakás bérletére nem jogosult, a bérlő a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
(8) A bérlő a lakásba a polgármester hozzájárulásával befogadhatja azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
(9) A Szolnok Hazavár Programban történő részvétel alapján bérbe adott lakást albérletbe adni nem lehet, nem lakás célú hasznosítása kizárt és a lakásra bérlőtársi szerződést kötni nem lehet.
(10) A Szolnok Hazavár Programban történő részvétel alapján bérbe adható lakás bérbeadására irányuló kérelem tartalmazza az óvadék megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.
(11) A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni. A szerződést a lakásüzemeltető köti meg a bérbeadói nyilatkozatban meghatározott személlyel.
67. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás bérlő általi felújítással történő bérbeadásra való kijelöléséről a polgármester dönt, mely irányulhat
a) értékmegőrző felújításra,
b) rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre.
(2) Fiatalok házában lévő szociális bérlakás, és a Vegyiművek lakótelepen lévő, állami támogatással átalakított lakás bérlő általi felújítással nem adható bérbe.
(3) Bérlő általi felújítással bérbe adható önkormányzati lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, aki a bérbeadás e rendeletben foglalt általános feltételeinek megfelel.
(4) Amennyiben a felújítás a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre is kiterjed, a jogosultság további feltétele, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő pályázó esetén a 85 000 Ft-ot, a pályázó – a lakásba együtt költözni kívánó személyekből álló – családjában a 72 000 Ft-ot meghaladja.
(5) Az önkormányzati bérlakás bérlő általi felújítással történő bérbeadása pályázati úton történik.
(6) A bérlő általi felújítással bérbe adható önkormányzati lakás bérletére kiírt pályázat esetén a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a határozott idő eltelte után a lakást a bérlő ismételten akkor kaphatja bérbe, ha a 69. § (6) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelel. Ezen felhíváson és a 7. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell
a) értékmegőrző felújítás esetén
aa) a lakásban elvégzendő értékmegőrző felújítások kialakításának tételes műszaki leírását költségbecsléssel együtt,
ab) felhívást arra vonatkozóan, hogy a nyertes pályázó az értékmegőrző felújítást a bérleti szerződés megkötésétől számított legfeljebb 6 hónapon belül köteles elvégezni,
ac) felhívást arra vonatkozóan, hogy az értékmegőrző felújítás részleges, vagy teljes elmaradása a bérleti szerződés felmondási alapjául szolgál,
ad) figyelmeztetést, mely szerint a nyertes pályázó a lakás értékmegőrző felújítására fordított összegre nem tarthat igényt a bérleti jogviszonya megszűnése esetén sem;
b) rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel esetén
ba) a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel tételes műszaki leírását költségbecsléssel együtt, a számlaköteles munkák és anyagok körét,
bb) felhívást arra vonatkozóan, hogy a nyertes pályázónak igazolnia kell számlakivonat, banki igazolás, betétkönyv vagy előtakarékossági betét bemutatásával, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges összeg legalább 50%-a a rendelkezésére áll,
bc) tájékoztatást a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költségei ellentételezéseként a lakbérből biztosított kedvezmény lehetőségéről és mértékéről,
bd) felhívást arra vonatkozóan, hogy a nyertes pályázó a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételt a lakásüzemeltetővel kötött – felújításra vonatkozó – megállapodás megkötésétől számított legfeljebb 3 hónapon belül köteles elvégezni,
be) felhívást arra vonatkozóan, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel részleges, vagy teljes elmaradása esetén a bérleti szerződés nem kerül megkötésre, ebben az esetben a lakásüzemeltetővel kötött – felújításra vonatkozó – megállapodásban rögzített költségei elszámolásra kerülnek.
(7) A pályázatokat a bizottság bírálja el és a lakást határozott időre, az (1) bekezdés a) pontja szerinti felújítás esetén egy évre, az (1) bekezdés b) pontja szerinti felújítás esetén 10 évre adja bérbe.
(8) A bérleti szerződésben rögzített értékmegőrző felújításra, vagy a megállapodásban rögzített rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre megállapított idő elteltével a lakásüzemeltető ellenőrzi, hogy a felújítás megtörtént-e. Amennyiben a felújítás részben vagy teljes egészében elmaradt, a lakásbérleti szerződés nem kerül megkötésre, vagy a lakásbérleti szerződést a lakásüzemeltető felmondja, és mindkét esetben elindítja az eljárást a lakás kiürítésére.
(9) Értékmegőrző felújítás esetén a lakás értékmegőrző felújítására fordított összegre a bérlő nem tarthat igényt a bérleti jogviszonya megszűnése esetén sem.
(10) Rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel esetén
a) a munkák elvégzéséről a lakásüzemeltető és a nyertes pályázó megállapodást köt, melynek feltétele a lakásüzemeltető felé annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges összeg legalább 50%-a a pályázó rendelkezésére áll;
b) a pályázat nyertese a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának időtartama alatt a megállapodás alapján az ingatlant kizárólag a helyreállításhoz szükséges mértékben használhatja. Ezen időtartam alatt az ingatlan használata során felmerülő költségeket és havonta a lakbérrel azonos mértékű biztosítékot – a bérleti díj fizetési szabályainak megfelelően – a megállapodásban foglaltaknak megfelelően köteles megfizetni;
c) ha a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételkor a nyertes pályázó nem tartja be a megállapodásban foglaltakat, a szabályszegéssel okozott kárért teljes mértékben felel;
d) a biztosíték a szerződésszegéssel okozott károk költségeinek fedezetéül szolgál, szerződésszerű teljesítés esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlőnek egy összegben visszafizetésre kerül;
e) amennyiben a lakás a lakásüzemeltető részére a pályázó, vagy a bérlő részéről visszaadásra kerül, a pályázóval, vagy a bérlővel a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre fordított költségeket el kell számolni.
(11) A polgármester a lakást öt évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
b) aki lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
(12) A polgármester a lakást egy évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és
b) aki lakbérhátralékkal nem rendelkezik és
c) aki a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, vagy
d) akinek a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás fenntartásával kapcsolatosan adóssága keletkezett és ezt az adósságot az önkormányzat támogatásával rendezte vagy
e) akinek a lakásbérleti szerződése felmondással szűnt meg és a lakásbérleti jogviszonya a 17. alcímben meghatározott határidő túllépése miatt nem állítható helyre.
(13) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,
b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
c) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.
(14) Az (10) és (11) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek a lakás ismételt bérbeadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállni.
(15) Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
(16) Amennyiben további bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
68. § (1) 55 év felettiek részére biztosított garzonlakás bérletére azok az 55. életévüket betöltött egyedülálló személyek, házaspárok, élettársak jogosultak, akik az általános bérbeadási feltételeknek megfelelnek.
(2) 55 év felettiek részére biztosított garzonlakás csak méltányolható mértékű lakásigény fennállása esetén adható bérbe.
(3) Az 55 év felettiek részére biztosított garzonlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte, melyet legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.
(4) Az 55 év felettiek részére biztosított üres garzonlakást a bizottság határozott időre, egy évre adja bérbe.
(5) Az 55 év felettiek részére biztosított garzonlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van, a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.
(6) A polgármester a lakást öt évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
b) aki lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
(7) A polgármester a lakást egy évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és
b) aki lakbérhátralékkal nem rendelkezik és
c) aki a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, vagy
d) akinek a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás fenntartásával kapcsolatosan adóssága keletkezett és ezt az adósságot az önkormányzat támogatásával rendezte, vagy
e) akinek a lakásbérleti szerződése felmondással szűnt meg és a lakásbérleti jogviszonya a 17. alcímben meghatározott határidő túllépése miatt nem állítható helyre.
(8) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,
b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
c) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.
(9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek a lakás ismételt bérbeadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállni.
(10) Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
(11) Amennyiben további bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
69. § (1) Nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a kérelem benyújtásának időpontjában egyedül élő esetén a 100 000 Ft-ot, – a lakásba együttköltözni kívánó személyekből álló – családjában kettő fő esetén a 80 000 Ft-ot, három fő esetén a 60 000 Ft-ot, négy vagy több fő esetén az 55 000 Ft-ot meghaladja.
(2) A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele az óvadék befizetéséről szóló igazolás megléte.
(3) Az óvadék befizetéséről szóló igazolást legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napján a lakásüzemeltetőnél be kell mutatni.
(4) A nem szociális helyzet alapján biztosított üres önkormányzati bérlakást a bizottság határozott időre, egy évre adja bérbe.
(5) Nem szociális helyzet alapján biztosított önkormányzat bérlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnéséig kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a lakásüzemeltető a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van a jogcím nélküli lakáshasználó a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét. A polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.
(6) A polgármester a lakást öt évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
b) aki lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
(7) A polgármester a lakást egy évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
a) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel,
b) aki lakbérhátralékkal nem rendelkezik és
c) aki a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, vagy
d) akinek a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás fenntartásával kapcsolatosan adóssága keletkezett és ezt az adósságot az önkormányzat támogatásával rendezte, vagy
e) akinek a lakásbérleti szerződése felmondással szűnt meg és a lakásbérleti jogviszonya a 17. alcímben meghatározott határidő túllépése miatt nem állítható helyre.
(8) Az (6) és (7) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek a lakás ismételt bérbeadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállni.
(9) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,
b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyekkel igazolja, hogy az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
c) a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolásokat.
(10) Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
(11) Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
70. § (1) Bérlő által lakott lakás egy része csak a polgármester előzetes hozzájárulásával használható nem lakás céljára. A nem lakás céljára való használat iránti kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződést, meg kell jelölni a használat célját, idejét – mely nem lehet hosszabb, mint a bérleti szerződés időtartama – és a más célú használat indokait.
(2) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül hozzájárul a lakás egy részének más célú használatához, ha
a) a lakás egyszobásnál nagyobb szobaszámú és
b) a bérlő, bérlőtárs saját jogán vállalkozói tevékenységet végez, melyhez legfeljebb egy szobát, vagy szobánál nem nagyobb más helyiséget használ fel és
c) a tevékenység gyakorlása – többlakásos épület esetén – nem zavarja a lakók nyugalmát és
d) a nem lakás célú használat nem jár a lakás építési engedély köteles átalakításával.
(3) A polgármester hozzájárulásának megfelelően a lakásüzemeltető a bérlővel kötött bérleti szerződést módosítja a hozzájárulás kézhezvételét követő 30 napon belül.
(4) A nem lakás célú használat megszüntetésekor a bérlő saját költségén köteles gondoskodni a lakás eredeti állapotban történő visszaadásáról.
71. § Üresen álló önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
72. § Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulásról a polgármester dönt.
73. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy szociális intézménybe való beutalásakor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az intézményből való elbocsátása után másik lakás bérbeadását kérheti.
(2) A polgármester határozatlan időre biztosítja a szociális intézményből elbocsátott személy részére méltányolható mértékű lakásigénynek megfelelő és ugyanolyan komfortfokozatú lakás bérletét, mint amilyenről az intézménybe utaláskor lemondott, ha nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója és
a) a kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti, vagy
b) igazolja, hogy bérleti jogviszony megszüntetéséért járó térítést maradéktalanul az intézményi ellátásra használta fel.
(3) A (2) bekezdés alapján a lakásbérleti szerződést az önkormányzat nevében a lakásüzemeltető köti meg.
74. § A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy e jogosultság elismerését a polgármestertől kérheti.
75. § A lakástv. 32. §-ában foglaltakon túl az a személy is jogosult a bérleti jogviszony folytatására, akinek a befogadásához a polgármester hozzájárult és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
76. § (1) A bérlő a fennálló bérleti jogviszony időtartamáig szólóan a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést köthet.
(2) A lakásbérleti jog folytatására kötött tartási szerződés érvényességéhez a polgármester hozzájárulása szükséges.
(3) A tartási szerződéshez a polgármester nem járul hozzá, ha
a) a tartásra vállalkozó személy cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes és törvényes képviselője a tartási szerződés megkötéséhez nem járul hozzá,
b) a tartásra vállalkozó személy cselekvőképes, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik,
c) a tartásra vállalkozó személy vagy házastársa az önkormányzat területén másik beköltözhető lakás tulajdonjogával rendelkezik,
d) a tartásra vállalkozó személy egészségi állapota miatt a tartás teljesítésére nem képes,
e) a bérlő az életkora, egészségi állapota alapján nem szorul tartásra,
f) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja,
g) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés vagy érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik.
(4) Az eltartó a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az (1) bekezdés szerinti időtartamig folytathatja, ha
a) a polgármester a tartási szerződéshez hozzájárult,
b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási – vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti – kötelezettségét teljesítette, és
c) a polgármester hozzájárulásától a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.
(5) A bérleti jog folytatására befogadás alapján jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.
77. § (1) A bérleti jogviszony helyreállítható azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a lakásnak korábban bérlője volt és bérleti szerződése
a) lakbérhátralék felhalmozása, vagy
b) a lakás közüzemi díjának meg nem fizetése, vagy
c) az értékmegőrző felújítás részleges, vagy teljes elmaradása miatt került felmondásra.
(2) A bérleti jogviszony azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval állítható helyre, aki
a) a lakást folyamatosan, életvitelszerűen lakja,
b) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó e rendelet szerinti feltételeknek továbbra is megfelel,
c) a bérleti szerződéses feltételeket vállalja, és
d) az (1) bekezdés a)–b) pontja esetén
da) az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik, és
db) a lakbértartozását és használati díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követően kiegyenlíti, vagy
dc) a közüzemi díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követően kiegyenlíti, vagy a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozás megfizetésére megállapodást köt,
e) az (1) bekezdés c) pontja esetén az elmaradt értékmegőrző felújítást elvégezte.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználónak tartozása kiegyenlítését, vagy az elmaradt értékmegőrző felújítás elvégzését követően kérelmet kell benyújtania a bérleti jogviszony helyreállítása érdekében.
(4) A (2) bekezdésben fennálló feltételek megléte esetén a polgármester a jogcím nélküli lakáshasználónak az általa használt lakást a vele korábban határozott időre kötött bérleti szerződésben megjelölt időpontig, határozatlan idejű bérleti szerződés esetén legfeljebb 5 éves határozott időre újból bérbe adja. Az erre vonatkozó szerződést a lakásüzemeltető köti meg a jogcím nélküli lakáshasználóval.
(5) Nem állítható helyre a bérleti jogviszony azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek volt bérleményében jogellenesen befogadott személyek laknak, vagy azzal, aki az adósságkezelési tanácsadóval nem működött együtt.
78. § (1) Amennyiben a bérleti jogviszony közös megegyezéssel – külön jogszabályban szabályozott – lakásvásárlási és lakásépítési kedvezmény igénylése miatt szűnik meg, de az adás-vétel nem jön létre és ezt a volt bérlő hitelt érdemlő módon igazolja, a bérleti jogviszony a megszüntetésétől számított 90 napon belül helyreállítható az eredeti időpontig, határozatlan idejű szerződés esetén legfeljebb 5 évre.
(2) A bérleti jogviszony helyreállításának további feltétele, hogy a volt bérlő nem rendelkezik lakbér-, vagy közüzemi díjhátralékkal, és megfelel az általános bérbeadási feltételeknek.
79. § (1) Egyéni krízishelyzetek kezelésére a polgármester önkormányzati lakás bérletére soron kívül, méltányosságból bérlőt jelölhet, amennyiben a leendő bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központja munkatársával felveszi a kapcsolatot.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített kapcsolatfelvétel célja annak a krízishelyzetnek a megoldása, ami miatt a bérlő az önkormányzati bérlakás bérleti jogát megkapta.
(3) A bérbeadás időtartama legfeljebb hat hónap.
(4) Krízishelyzet alapján történő bérbeadás esetén a 5. §-ban, és az 6. § (3) bekezdésben foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.
(5) A polgármester negyedévente tájékoztatja a bizottságot az (1) bekezdésben rögzített döntéseiről.
(6) Amennyiben a bérlő, lakáshasználó az 5. §-ban, és a 6. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek
a) megfelel
aa) szociális bérlakás esetén a (7) bekezdés a) pontjában,
ab) nem szociális bérlakás esetén a (8) bekezdés a) pontjában
rögzítettek szerint,
b) nem felel meg, továbbra is fennálló krízishelyzetére tekintettel egy évre
ismételten bérbe adhatja a bizottság az (1) bekezdés szerinti bérbeadást követően a lakást annak a bérlőnek, lakáshasználónak, aki a kérelem benyújtásának időpontjában lakbér- és közüzemi hátralékkal nem rendelkezik.
(7) A (6) bekezdés szerinti bérbeadást követően a polgármester szociális helyzet alapján szociális bérlakásban történő bérbeadás jogcímen a lakást
a) öt évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
aa) akinek a lakásban jogszerűen tartózkodó személyekből álló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 180 000 Ft-ot nem haladja meg,
ab) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
ac) aki lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
b) egy évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
ba) akinek a lakásban jogszerűen tartózkodó személyekből álló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 180 000 Ft-ot nem haladja meg,
bb) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel,
bc) aki lakbérhátralékkal nem rendelkezik és
bd) aki a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, vagy
be) akinek a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás fenntartásával kapcsolatosan adóssága keletkezett és ezt az adósságot az önkormányzat támogatásával rendezte.
(8) A (6) bekezdés szerinti bérbeadást követően a polgármester nem szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásban történő bérbeadás jogcímen a lakást
a) öt évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
aa) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
ab) aki lakbérhátralékkal és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
b) egy évre ismételten bérbeadja annak a bérlőnek, lakáshasználónak,
ba) aki az általános bérbeadási feltételeknek megfelel,
bb) aki lakbérhátralékkal nem rendelkezik és
bc) aki a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozására részletfizetési megállapodást kötött, vagy
bd) akinek a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás fenntartásával kapcsolatosan adóssága keletkezett és ezt az adósságot az önkormányzat támogatásával rendezte.
(9) A bérlő, lakáshasználó az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni
a) nyilatkozatát, mely szerint önerőből lakhatását nem képes megoldani,
b) azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy az általános bérbeadási feltételeknek megfelel, és
c) a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat.
(10) A (7) és (8) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek a lakás ismételt bérbeadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállni.
(11) Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a polgármester döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a lakásüzemeltetővel megköti.
(12) Amennyiben további bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásüzemeltető rendelkezésére bocsátani.
80. § (1) Közgyűlési döntés alapján, az önkormányzattal kötött külön megállapodás (a továbbiakban e § alkalmazásában: külön megállapodás) keretében a (6) bekezdésben meghatározott időtartamra bérlő-meghatározására jogosultak a felújítást igénylő üres önkormányzati bérlakás felújítását vállaló (2) bekezdésben meghatározottak.
(2) Bérlő-meghatározására jogosultak lehetnek:
a) gazdálkodó szervezetek, amelyek szolnoki székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkeznek és legalább 10 főt munkaviszony keretében foglalkoztatnak,
b) költségvetési szervek,
c) civil szervezetek.
(3) A bérlő-meghatározására jogosult döntése alapján a polgármester a lakást bérbe adja a meghatározott személynek, vagy személyeknek. A lakásbérleti szerződést a lakásüzemeltető köti meg, e rendelet szerinti bérleti díjjal.
(4) A bérlő-meghatározására jogosult a külön megállapodásban rögzített lakás bérlőjének egy vagy több személyt határozhat meg a (6) bekezdés szerint biztosítható időtartamnak megfelelő – külön megállapodásban feltüntetett – időpontig.
(5) A bérlő-meghatározására jogosult köteles a külön megállapodásban rögzített lakás felújítására.
(6) A lakásüzemeltető határozza meg az üzemeltetési tervében meghatározottak szerint a lakás felújítási értékét (továbbiakban: felújítási érték), melynek megfelelően a bérlő-meghatározási jog az alábbiak szerint biztosítható:
a) amennyiben a felújítási érték 1100 ezer Ft fölötti, legfeljebb 10 évre,
b) amennyiben a felújítási érték 1000 – 1100 ezer Ft közötti, legfeljebb 9 évre,
c) amennyiben a felújítási érték 900 – 1000 ezer Ft közötti, legfeljebb 8 évre,
d) amennyiben a felújítási érték 800 – 900 ezer Ft közötti, legfeljebb 7 évre,
e) amennyiben a felújítási érték 700 – 800 ezer Ft közötti, legfeljebb 6 évre,
f) amennyiben a felújítási érték 700 ezer Ft alatti, legfeljebb 5 évre.
(7) A felújítás a felújítási érték megfizetésével, vagy természetben teljesíthető. Természetben történő felújítás esetén a vállalt kötelezettségeket a külön megállapodásban rögzíteni kell.
(8) A bérlő-meghatározási jog biztosítása céljából üresen tartott lakás fenntartási és állagmegóvási költségei a bérlő meghatározására jogosultat terhelik és ezen felül a bérlő meghatározására jogosult köteles az önkormányzatnak megtéríteni a lakásüzemeltetőnek történő megfizetéssel a lakás üresen tartása folytán az önkormányzat bevételéből kieső bérleti díjnak megfelelő összeget.
(9) A bérlő meghatározására jogosultat terheli valamennyi tulajdonost érintő, lakáshoz fűződő kötelezettség és készfizető kezességet kell vállalnia – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – a bérlőt terhelő bérleti díj és valamennyi fizetési kötelezettség biztosítására.
(10) A külön megállapodásnak a (6) bekezdés szerint biztosítható időtartamnak megfelelő időpont előtti, a bérlő meghatározására jogosult általi egyoldalú, vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő meghatározására jogosult a felújítási érték visszatérítésére, vagy a természetben vállalt felújítás költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt.
(11) A külön megállapodásnak a (6) bekezdés szerint biztosítható időtartamnak megfelelő időpont előtti önkormányzat általi egyoldalú megszüntetése esetén a bérlő meghatározására jogosult a felújítási érték időarányos visszatérítésére, vagy a természetben vállalt felújítás költségeinek időarányos megtérítésére jogosult.
81. § A bérlő és házastársa közös kérelmére – a házastársnak a lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a lakásüzemeltető a házastársakkal bérlőtársi szerződést köt.
82. § (1) A bérlő és élettársa közös kérelmére – az élettársak bérlakásba való együttes beköltözésekor – a lakásüzemeltető az élettársakkal bérlőtársi szerződést köt.
(2) A bérlő és élettársa közös kérelmére a lakásüzemeltető a polgármester hozzájárulása alapján az élettársakkal bérlőtársi szerződést köt, ha az élettárs jogszerű befogadása a lakásba a kérelem benyújtása előtt legalább egy évvel megtörtént.
83. § A bérlő és vele együttlakó (örökbefogadó, mostoha- és nevelő) szülője, testvére közös kérelmére a polgármester hozzájárulása alapján a lakásüzemeltető a kérelmezőkkel megköti a bérlőtársi szerződést.
84. § A bérlő és a vele együttlakó nagykorú gyermeke, a gyermekének jogszerűen a bérlővel lakó nagykorú gyermeke közös kérelmére a polgármester hozzájárulása alapján a lakásüzemeltető a kérelmezőkkel bérlőtársi szerződést köt.
85. § A leendő bérlőtársnak a szerződéskötés előtt írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a bérleti szerződésben meghatározott feltételeket vállalja, és az ország területén másik, beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával, vagy önálló állami vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik. Ha e nyilatkozatot nem teszi meg, vagy a nyilatkozatban valótlant állít, a bérlőtársi szerződés megkötése kizárt.
86. § (1) A bérlő a lakásba – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a polgármester hozzájárulásával befogadhatja
a) a vele együttlakó gyermekének házastársát,
b) nem befogadott gyermekének gyermekét,
c) testvérét,
d) eltartóját, ha a tartás a bérleti jog folytatására irányul,
e) azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni és annak gyermekét,
f) házastársa tartásra nem szoruló gyermekét,
g) nagyszülőjét.
(2) A befogadáshoz a polgármester abban az esetben járulhat hozzá, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy Szolnok városában lakás tulajdonával, vagy önálló lakóegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával nem rendelkezik, és
b) a lakásban lakó személyek mindegyikére – az új beköltözővel együtt – legalább 8 m2 lakószoba-terület jut.
(3) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti személyek befogadása esetén a lakásban lakó személyekre jutó lakószoba-terület nagyságát nem kell vizsgálni.
(4) A befogadást a bérlő és a befogadni kívánt személy együttesen kérelmezik.
(5) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérbeadói hozzájárulás előtt a befogadást kérőnek be kell szerezni a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulását.
(6) Az (1) bekezdés e) pont esetében a kérelemhez mellékelni kell a közjegyző előtt tett nyilatkozatot az élettársi kapcsolatról.
(7) A befogadáshoz a polgármester az alábbi időtartamra járul hozzá:
a) határozatlan időre szóló bérleti jogviszony esetén legfeljebb 10 évre,
b) határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti szerződés esetében, a bérlet idejére vagy a feltétel bekövetkezéséig,
c) tartási szerződés esetén a tartás idejére.
(8) A bérbeadói hozzájárulás nélkül jogszerűen befogadott személy a bérleti jogviszony fennállásáig, a bérbeadói hozzájárulással befogadott személy a bérleti jogviszony fennállásáig, legfeljebb a (7) bekezdésben meghatározott időtartamig jogosult a lakásban lakni, a továbbiakban jogcím nélküli használónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
87. § (1) A bérlő egy lakószobánál nagyobb szobaszámú bérelt lakása egy részét – kizárólag lakáscélú használatra – a polgármester hozzájárulásával albérletbe adhatja.
(2) Az albérletbe adáshoz a polgármester akkor járul hozzá, ha
a) az albérlő részére a bérlő külön szobát biztosít és
b) a bérlő és albérlő személyek száma együttesen nem haladja meg a 6 főt.
(3) Bérlőtársi jogviszony esetén az albérletbe adáshoz valamennyi bérlőtárs hozzájárulása szükséges.
(4) Bérlő-kijelölési, bérlő-kiválasztási, vagy bérlő-meghatározási joggal érintett lakás albérletbe adásához a jogosultak hozzájárulása szükséges.
(5) A bérlő a polgármester írásbeli hozzájárulásának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles benyújtani az albérleti szerződés egy példányát, ennek hiányában a bérbeadói hozzájárulás érvényét veszti.
88. § Az albérleti szerződés felbontásától számított 8 napon belül a bérlő köteles bejelenteni a felbontás tényét.
89. § A lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnése után elhelyezésre nem tarthat igényt.
90. § (1) A lakásüzemeltető köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakás-berendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlőnek átadni.
(2) A lakásüzemeltető a birtokba adáskor a helyszínen leltárt készít, melyben feltünteti a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a lakás átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.
(3) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a lakásüzemeltető gondoskodik.
91. § (1) A lakásbérleti szerződésben kiköthető, hogy ha a bérlő a lakást korszerűsíti, vagy egyéb szempontból a lakás jobb használatát eredményező átalakítást végez, az nem járhat a lakás komfortfokozatának, vagy a szobaszámának megváltozásával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni az elvégzendő munkát, befejezésének határidejét, várható költségét, azt, hogy az teljes mértékben a bérlőt terheli és annak bérbeadó általi megtérítésére a bérleti jogviszony megszűnése után nem jogosult.
(3) A korszerűsítési, átalakítási munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni, a nem szakszerű munkavégzéssel okozott kárért teljes mértékben felel.
92. § (1) A lakásüzemeltető köteles gondoskodni a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a lakásban lévő fogyasztásmérő és a biztosítótáblától kezdődő elektromos vezeték és az érintésvédelmi rendszer felújításáról vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.
(2) A lakásüzemeltető köteles gondoskodni a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület, az épületet körülvevő telekrészek, a közös használatra szolgáló helyiségek, és a közös területek tisztántartásáról, szükség szerinti megvilágításáról, és a települési hulladék elszállításáról.
(3) A lakásüzemeltető szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ellenőrzi a lakás szerződésszerű és rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését, melyről jegyzőkönyv készül.
93. § (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás tisztántartásáról, belső festéséről, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek és felszereléseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről kivéve, ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási munkákkal, vagy az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor.
(2) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás vagy a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.
(3) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a részére bérbeadott lakásban lakni.
94. § A lakás visszaadásakor a bérlő és a lakásüzemeltető megállapodhat, hogy a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a lakásüzemeltető végzi el.
95. § (1) Ha a lakástv. 18. §-ban szabályozott szünetelésre bérbeadói kezdeményezés miatt kerül sor, a bérlő elhelyezéséről a szünetelés teljes időtartamára a bérbeadó gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés során felmerülő, költözéssel kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
96. § (1) A bérlő a garzonlakásba a polgármester hozzájárulásával befogadhatja
a) szülőjét,
b) testvérét,
c) nagyszülőjét,
d) gyermekének gyermekét,
e) azt a személyt, akivel élettársi kapcsolatot kíván létesíteni és annak gyermekét és
f) házastársa nagykorú gyermekét.
(2) Garzonlakásba történő befogadás esetén a 86. § (2)–(8) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(3) A garzonlakást albérletbe adni nem lehet.
97. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. A bérlőt a lakbérfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napjától terheli.
(2) A bérlő az e rendeletben megállapított és a lakásüzemeltető által közölt lakbért köteles havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig megfizetni.
98. § (1) Az 1., 2. és 9. mellékletben felsorolt lakások kivételével az önkormányzati lakások lakbérét a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A közgyűlés egyedi lakbér megállapítása esetén a bérlő legalább a lakáshasználat során felmerülő költségeket viselni köteles.
(3) Az 1. mellékletben felsorolt szociális helyzet alapján bérbeadott szociális bérlakások lakbérének mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
(4) A 2. mellékletben felsorolt szociális helyzet alapján bérbeadott fiatalok házában lévő szociális bérlakások lakbérének mértékét az 5. melléklet tartalmazza.
(5) A Közszolgálati Szállón fizetendő díj mértékét a 7. melléklet tartalmazza.
(6) A mellékletekben rögzített lakbér és díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
(7) A lakbér mértékét minden évben felül kell vizsgálni.
99. § (1) A havi lakbér mértéke a 8. mellékletben rögzítettek szerint a lakás műszaki paramétereit figyelembe véve növelhető vagy csökkenthető.
(2) A lakbér csökkentésének mértéke a lakás műszaki paramétereinek figyelembevételével legfeljebb 40% lehet, melyet helyszíni ellenőrzés után a lakásüzemeltető állapít meg.
100. § (1) A bérlőt az általa elvégzett, a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre fordított és számlával igazolt költsége (a továbbiakban: igazolt költség) után – mely a pályázati kiírásban szereplő felújítás becsült költségét nem haladhatja meg – a lakásbérleti szerződés megkötésétől lakbérkedvezmény illeti meg. Amennyiben a bérlő vagy hozzátartozója a munkát saját maga végzi el, költségként a munkadíj a tárgyi lakás bérbeadására vonatkozó pályázati kiírásban elismert nettó összeg mértékéig számolható el számla nélkül.
(2) A kedvezmény mértéke a lakásra megállapított lakbér költségeken felüli része. Ha a tíz év alatt az igazolt költség a bérlőnek nem térül meg, a lakás ismételt bérbeadása esetén az igazolt költség kedvezményként nem érvényesített része a lakbérben kedvezményként továbbra is biztosítható. Amennyiben a lakás ismételt bérbeadására nem kerül sor, az igazolt költség kedvezményként nem érvényesített része a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő leadáskor elszámolásra kerül.
101. § A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a szolgáltatóval kötött külön megállapodás szerint köteles eleget tenni.
102. § (1) Közüzemi szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség az energia-szolgáltatás (villamosenergia-, gázszolgáltatás), a vízellátás, a csatornahasználat, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban terheli a bérlőt.
(2) A bérlő díjfizetési kötelezettségét a bérleti szerződés tartalmazza.
(3) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében szabályozott kérelem benyújtására az önkormányzat nevében a bérleti szerződés megkötésével egy időben a lakásüzemeltető jogosult.
103. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a használatért a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.
(2) A lakásüzemeltető az adósságkezelési szolgáltatásban részt vevő jogcím nélküli lakáshasználó ellen a szolgáltatásban való részvétel időtartam alatt a lakás kiürítése iránt peres eljárást nem kezdeményez.
(3) A használati díjat a jogcím nélküli lakáshasználó előre, egy összegben, minden hónap 15. napjáig köteles a lakásüzemeltetőnek megfizetni.
(4) A fizetési kötelezettségről, esedékességének időpontjáról és a fizetendő összeg mértékéről a lakásüzemeltető a jogcím nélküli használat kezdetét követő 8 napon belül írásban értesíti a lakáshasználót.
104. § (1) A bérbeadásra jogosult szerv és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy a bérbeadó pénzbeli térítés nélkül az eredeti bérleti szerződésben meghatározott időre másik lakást ad bérbe, ha a bérlő azt
a) egészségügyi okból, vagy
b) a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együtt lakó személyek számának megváltozása miatt, vagy
c) a bérlakás fenntartásával kapcsolatos költségek növekedése miatt
kéri.
(2) A bérleti szerződés (1) bekezdés szerinti közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltétele, hogy a bérlőnek nincsen lakbérhátraléka vagy közüzemi díjhátraléka.
105. § A bérleti jogviszony közös megszüntetése esetén a bérlő köteles a lakás használati díját és költségeit mindaddig fizetni, amíg a lakást a lakásüzemeltetőnek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja.
106. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, az örökös köteles
a) a lakást a bérlő halálát követő 30 napon belül kiüríteni és a lakásüzemeltető részére átadni,
b) a lakás leadásáig e rendeletben szabályozottak szerint használati díjat fizetni.
(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a lakásüzemeltető az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik őrzéséről.
(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása vagy az elhalt jogcím nélküli lakáshasználónak használati díjtartozása van, a lakásüzemeltető hagyatéki teherként igényt jelent be.
107. § Ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően a lakást nem bocsátja üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, vagy a megállapodásban meghatározott módon a lakásüzemeltető rendelkezésére, a lakásüzemeltető a lakás kiürítése iránt peres eljárást kezdeményez.
108. § (1) Az üres lakás elidegenítéséről és az elidegenítés módjáról a közgyűlés dönt.
(2) Elidegenítésre kijelölt üres lakás pályázati vagy liciteljárás útján, vagy – törvényi előírások figyelembevételével – versenyeztetés nélkül a közgyűlés egyedi döntése alapján történhet.
109. § Üres lakás elidegenítésekor Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási pályázati, vagy licitszabályzata szerint kell eljárni.
110. § Az értékesítésből származó bevételt lakásfelújításra, lakásvásárlásra kell fordítani és Szolnok város költségvetésében elkülönítetten kell kezelni.
111. § A hivatal a lakások eladásával kapcsolatos feladatát olyan szervek bevonásával végezheti, melyek erre a polgármestertől vagy a közgyűléstől megbízást kaptak.
112. § (1) A lakástv. szerint elővásárlásra jogosult bérlő elővásárlási jogát gyakorolhatja azon bérbeadott lakások esetén, amelyeket a közgyűlés elidegenítésre kijelölt.
(2) Nem idegeníthető el:
a) a 100%-os önkormányzati tulajdonú társasházban lévő lakás;
b) a műteremlakás;
c) a pályázattal érintett önkormányzati bérlakás a beruházás megvalósításának időtartama alatt és a pályázat (projekt) fenntartási időszakának végéig a támogató által a projekt zárásáról szóló határozat kiadásáig;
d) a garzonlakás és a Közszolgálati Szálló épületében lévő lakóegység;
e) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás;
f) a bérlő-meghatározási joggal érintett lakás;
g) a határozott időre bérbe adott önkormányzati lakás, kivéve, ha a vételi szándékkal rendelkező bérlő a lakást a bérleti jogviszony keretében legalább 3 éve jogszerűen használja;
h) a Szolnok Hazavár program keretében bérbeadott lakás;
i) a krízis helyzet alapján bérbeadott lakás;
j) jelzálogjoggal terhelt lakás.
(3) Az önkormányzati érdekből bérbe adott lakás elővásárlási joggal történő elidegenítéséről a közgyűlés egyedi határozattal dönt, melyben e rendelet szabályaitól eltérhet.
113. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Bérlő vagy lakáshasználó által lakott lakást az önkormányzat elővásárlási jog gyakorlására nem jogosult harmadik személy részére nem értékesíti.
(3) Amennyiben a közgyűlés által elidegenítésre kijelölt lakásra az elővásárlás jogosultjának a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolás alapján közüzemi tartozása áll fenn, úgy az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tartozás összegével megemelkedik a vételár összege.
114. § (1) A 113. § (1) bekezdése szerinti vételárból a fennmaradó hátralékra részletfizetési kedvezmény illeti meg az elővásárlási jog jogosultját. Részletfizetés esetén a szerződéses kamat mértéke a Ptk.-ban meghatározott kamat mérték.
(2) A részletfizetés időtartama 15 év.
(3) Részletfizetés esetén az első részlet összege a vételár 20%-a.
(4) A (3) bekezdés szerinti első részlet befizetése után a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani úgy, hogy a teljes vételár a szerződéskötéskor megállapított Ptk. szerinti kamattal együtt a (2) bekezdés szerinti idő alatt megfizetésre kerüljön.
115. § (1) Ha a határozatlan időre bérbe adott lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben egyenlíti ki, őt a teljes vételárból 30% árengedmény illeti meg.
(2) Ha a határozott időre bérbe adott lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben egyenlíti ki, őt a teljes vételárból 20% árengedmény illeti meg.
(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a vételár teljes összegét részben vagy egészben bankhitelből egyenlíti ki, úgy a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül köteles a vételárat megfizetni. Ha a vételár kiegyenlítése határidőben nem történik meg, úgy a hátralék után a vevő a Ptk. szerinti kamatot köteles fizetni. Amennyiben a vevő a vételár megfizetésével a szerződéskötéstől számított 75. napot meghaladó késedelembe esik, az eladó jogosult az adásvételtől elállni.
(4) A 114. § (4) bekezdése szerinti vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a határozatlan időre bérbe adott lakás megvásárlása során a fennmaradó összeg tekintetében a vevő 10% engedményre jogosult.
(5) A 114. § (4) bekezdése szerinti vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a határozott időre bérbe adott lakás megvásárlása során a fennmaradó összeg tekintetében a vevő 5% engedményre jogosult.
116. § Ha a vevő a teljes vételár havonta egyenlő mértékben fizetendő törlesztő részlet megfizetésével késedelembe esik, a késedelmes teljesítés után a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamatot kell fizetnie.
117. § (1) A hátralék törlesztése felfüggeszthető a vevő kérelmére, amennyiben a vevő személyi, családi, vagy anyagi körülményeiben az adásvétel létrejöttét követően bekövetkezett változás ezt indokolttá teszi, e rendkívüli időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra.
(2) A felfüggesztés időtartamával a törlesztési idő meghosszabbodik.
118. § (1) A részletfizetéssel történt vétel esetén a teljes vételár megfizetésével száll át a tulajdonjog a vevőre, melyet az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog fenntartás bejegyzése biztosít.
(2) Az önkormányzat javára az adásvételi szerződésben a hátralék mértékéig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni a tartozás kiegyenlítéséig, melyet az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom alól kivételt képez, ha
a) a lakásban valamelyik házastárs vagy élettárs visszamarad a tulajdonosok között házassági vagy élettársi vagyonközösség megszüntetésére irányuló egyezség, vagy a vagyonközösség megszüntetéséről szóló jogerős bírói ítélet alapján,
b) a tulajdonjog átruházás okiratba foglalt öröklési és tartási szerződéssel jön létre.
(4) Amennyiben a szerződésben vállalt részletfizetési kötelezettségének a tulajdonos maradéktalanul eleget tesz, a korábban megvásárolt lakás megterhelhető
a) a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől, munkáltatótól igénybe vett kölcsön biztosítására az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal,
b) az önkormányzattal szemben fennálló – köztartozásnak nem minősülő – tartozás vagy távhő- és melegvíz-szolgáltatási díj behajtása érdekében bejegyzett jelzálogjoggal, végrehajtási joggal.
119. § Lakás elidegenítése és a vételárnak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belüli teljes kiegyenlítése esetén az önkormányzat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5. év végéig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba a kapott árengedmény és a beköltözhető forgalmi értékből a 113. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény biztosítására a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg.
120. § (1) Az a tulajdonos, aki az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belül – a 118. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve – a lakást részben, vagy egészben adásvétel, csere, vagy ajándékozás címén elidegeníti, a vételárból, vagy a hátralékból kapott árengedményt, és a beköltözhető forgalmi értékből a 113. § (1) bekezdése alapján kapott kedvezményt egy összegben köteles az önkormányzat javára visszafizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a 118. § (3) bekezdés a) pontja esetén a házassági vagy élettársi vagyonközösség felbontása után a lakásban visszamaradó személyre is alkalmazni kell.
(3) A lakás adásvétel vagy csere címén történő elidegenítése esetén kérelemre a polgármester az (1)–(2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól felmentést ad, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az 57 000 Ft-ot nem haladja meg és
a) saját méltányolható lakásigénye kielégítése céljából használja fel a cserelakást, vagy
b) méltányolható mértékű lakásigénynek megfelelő lakás vásárlásához, építéséhez használta vagy használja fel a lakásért kapott vételár teljes összegét.
(4) A kérelmet a volt önkormányzati bérlakás tulajdonosváltozására vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjától, amennyiben eddig az időpontig a vételár kiegyenlítése nem történik meg, és ezt a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítani tudja, a vételár kiegyenlítésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidőn túl benyújtott kérelem esetén felmentés nem adható.
(5) A teljes vételár felhasználásának vizsgálata során hitel, vagy lakásépítési kedvezmény igénybevételével történő építés, vagy vásárlás során a teljes vételár akkor tekinthető felhasználtnak, ha
a) építés esetében a kivitelezés költsége,
b) lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben megjelölt vételár
az értékesített lakás teljes vételára, a hitel vagy a lakásépítési kedvezmény együttes összegénél nem kevesebb.
(6) Építkezés esetében azokat a számlákat kell figyelembe venni, amelyek igazolhatóan az adásvételi szerződés megkötése után kerültek kiegyenlítésre, míg másik lakás vásárlása esetén a megvásárolt lakásra vonatkozó adásvételi szerződésben szereplő vételárat kell irányadónak tekinteni.
121. § A 120. §-ban meghatározott kérelemhez csatolni kell a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolásokat, a másik lakás vásárlásáról szóló adásvételi szerződést, vagy építés esetén a jogerős építési engedélyt és költségvetést, és a vételár kiegyenlítésének időpontjára vonatkozó igazolást, amennyiben a volt önkormányzati bérlakás tulajdonosváltozására vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjáig a vételár kiegyenlítése nem történik meg.
122. § Amennyiben a lakást elidegenítő személy a 120. § (1) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség alóli felmentést nem kért vagy nem kapott, a kapott árengedményt vagy a hátralékra kapott engedményt egy összegben vagy az engedélyezett részletekben nem fizette meg, de a kapott árengedmény vagy a hátralékra kapott engedmény összege az önkormányzat részére teljes egészében megtérült, a közgyűlés kérelemre a lakást elidegenítő személy részére a még fennálló tartozás megfizetése alól felmentést adhat.
123. § (1) Kérelemre a polgármester részletfizetést engedélyez abban az esetben, ha a lakást elidegenítő személy a 120. § (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alóli felmentés iránt kérelmet nem nyújtott be, vagy visszafizetési kötelezettség alól felmentést nem kapott. A polgármester a részletfizetésről megállapodást ír alá az adóssal.
(2) Ha a tartozás összege
a) a 200.000 Ft-ot nem haladja meg, legfeljebb 12,
b) 200 001–350 000 Ft, legfeljebb 24,
c) 350 001–500 000 Ft, legfeljebb 36,
d) 500 001–650 000 Ft, legfeljebb 48,
e) 650 001 Ft feletti, legfeljebb 60
hónapra lehet részletfizetést engedélyezni.
(3) A törlesztő részletek mértékének és a törlesztési idő hosszának megállapítása a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül a kérelemben foglaltak szerint történik. Ha az adós a kérelmében a törlesztő részletek mértékét és a törlesztési idő hosszát egyedileg nem határozza meg, a fizetésre engedélyezett maximális idő függvényében havonta egyenlő részletekben köteles tartozását törleszteni.
124. § A lakások eladásával kapcsolatos előkészítő feladatokat a polgármester a hivatal, és megbízási szerződés alapján a lakásüzemeltető bevonásával végzi.
125. § (1) A polgármester értesíti a lakásüzemeltetőt az elővásárlási joggal érintett lakás értékesítésének szándékáról.
(2) A lakásüzemeltető
a) az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 150 napon belül tájékoztatja az elővásárlási jog jogosultját az önkormányzat értékesítési szándékáról, az elővásárlási jogáról, az ajánlat tartalmáról, mely magában foglalja a vételárat, fizetési feltételeket és közli az ajánlati kötöttség idejét, mely 90 nap;
b) az elővásárlási jog jogosultjának az a) pont szerinti tájékoztatásra adott nyilatkozata kézhezvételét követő 60 napon belül megteszi az értékesítéshez szükséges intézkedéseket és gondoskodik az adásvételi szerződés előkészítéséről, az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésről;
c) havonta kimutatást készít az eladott lakásokról, melyet a tárgyhót követő hó 15. napjáig megküld a polgármesternek.
(3) Az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.
(4) A forgalmi értékbecslés, az adásvételi szerződés elkészítésével, az értékesítéshez szükséges intézkedések megtételével és a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.
126. § Felhatalmazást kap a polgármester, hogy az önkormányzati lakásokat érintő adósságkezelési tanácsadás biztosítása érdekében a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központjával együttműködési megállapodást kössön, szükség esetén azt felülvizsgálja, módosítsa.
127. § Az önkormányzati fenntartású intézmény a működéséhez biztosított lakásokra az e rendeletben foglaltakat megfelelően köteles alkalmazni.
128. § A fiatalok házában és a Vegyiművek lakótelepen lévő szociális bérlakásokhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat külön számlán kell nyilvántartani.
129. § (1) A lakásüzemeltető kezdeményezi azon – lakáshasználathoz kapcsolódó – tartozások év végén, jogszabályban előírt módon történő töröltetését, amelyek behajthatatlanná válnak. A tartozás behajthatatlanná minősítéséről, törléséről a közgyűlés dönt.
(2) A vételár-kedvezmény visszafizetési kötelezettség alapján keletkezett tartozás behajthatatlanná minősítéséről, törléséről a közgyűlés dönt.
130. § Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben önkormányzati lakás – különösen közfeladat ellátása érdekében történő – igénybevételével kapcsolatban a polgármester jogosult tulajdonosi intézkedés megtételére.
131. § *
132. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
133. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 25/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet 97. §-a alapján megállapított kedvezmény a jogosultat a kedvezmény megállapításáról rendelkező határozatban meghatározott időpontig megilleti.
Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2023. május 25-i ülésén.
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
Ahol a rendelet szociális bérlakást említ, ott az alábbi címeken szereplő önkormányzati bérlakásokat kell érteni
1. Pályázattal érintett lakások
a) Vegyiművek lakótelep 11.
b) Vegyiművek lakótelep 12.
c) Vegyiművek lakótelep 13.
2. Egyéb lakások
a) Bajcsy-Zsilinszky Endre út 2/A.
b) Baross Gábor út 40.
c) Búzavirág utca
d) Hangya utca
e) Katona József utca
f) Mártírok útja
g) Molnár Ferenc utca
h) Tersánszky Józsi Jenő utca
i) dr. Sarkady László út
j) Törteli utca
k) Tücsök utca (kivéve Tücsök utca 18. fszt. 2.)
l) Veres Péter utca
1. Ahol a rendelet fiatalok házában lévő szociális bérlakást említ, ott az alábbi épületekben lévő önkormányzati lakásokat kell érteni:
a) Mester út 35. I. épület
b) Mester út 35. II. épület A lépcsőház
c) Mester út 35. II. épület B lépcsőház
d) Mester út 35. III. épület A lépcsőház
e) Mester út 35. III. épület B lépcsőház
f) Mester út 35. III. épület C lépcsőház
g) Mester út 35. III. épület D lépcsőház
1. Ahol a rendelet garzonlakást említ, ott az alábbi épületekben lévő önkormányzati lakásokat kell érteni:
a) Bercsényi út 32.
b) Mikszáth K. út 17.
c) Sarló út 10/A.
d) Zagyvaparti sétány 4.
e) Zagyvaparti sétány 5.
| cím (utca) | házszám | Lakbér mértéke (Ft/m2/hó) | ||
| 1 | Bajcsy-Zsilinszky Endre út | 2/A. | 603 | |
| 2 | Baross Gábor út | 40. | 677 | |
| 3 | Búzavirág utca | 114 | ||
| 4 | Hangya utca | 104 | ||
| 5 | Katona József utca | 114 | ||
| 6 | Mártírok útja | 11. | 603 | |
| 7 | Molnár Ferenc utca | 9., 11. | 114 | |
| 8 | Tersánszky utca | 114 | ||
| 9 | Dr. Sarkady László utca | 677 | ||
| 10 | Törteli utca | 104 | ||
| 11 | Tücsök utca (kivéve Tücsök utca 18. fszt. 2. lakás) | 114 | ||
| 12 | Vegyiművek lakótelep | 11–12–13. | 410 | |
| 13 | Veres Péter utca | 114 |
| cím (utca) | házszám | lakbér mértéke (Ft/m2/hó) | ||
| 1 | Mester út | 35. | 404 |
| Cím (utca) | Házszám | Lakbér mértéke Ft/m²/hó | ||
| 1 | Ady Endre út | 1. | 804 | |
| 2 | Aranyi Sándor utca | 12–14. | 519 | |
| 3 | Aranyi Sándor utca | 22. | 575 | |
| 4 | Aranyi Sándor utca | 3–11. | 576 | |
| 5 | Aranyi Sándor utca | 4–6. | 522 | |
| 6 | Aranyi Sándor utca | 8–10. | 521 | |
| 7 | Bacsó Nándor utca | 714 | ||
| 8 | Bajtárs utca | 7–9–11. | 714 | |
| 9 | Baross Gábor út | 7, 16. | 804 | |
| 10 | Bercsényi utca | 32. | 782 | |
| 11 | Bimbó utca | 58/A. – 58/B. | 714 | |
| 12 | Boldog Sándor István krt. | 10. | 804 | |
| 13 | Boldog Sándor István krt. | 14–16. | 804 | |
| 14 | Boldog Sándor István krt. | 20. | 723 | |
| 15 | Boldog Sándor István krt. | 23. | 804 | |
| 16 | Boldog Sándor István krt. | 24–26. | 804 | |
| 17 | Boldog Sándor István krt. | 33. | 804 | |
| 18 | Boldog Sándor István krt. | 34. | 804 | |
| 19 | Boldog Sándor István krt. | 6–8. | 804 | |
| 20 | Boldog Sándor István krt. | 7–11. | 804 | |
| 21 | Botár Imre utca | 6. | 539 | |
| 22 | Czakó Elemér utca | 6–10. | 515 | |
| 23 | Csók István utca | 2–4. | 447 | |
| 24 | Csokonai utca | 17–21. | 714 | |
| 25 | dr. Sebestény krt. | 8. | 714 | |
| 26 | Glykais Gyula út | 22. | 714 | |
| 27 | Gutenberg tér | 1–2. | 714 | |
| 28 | Győrffy István utca | 10–14. | 570 | |
| 29 | Győrffy István utca | 1–7. | 539 | |
| 30 | Győrffy István utca | 2–8. | 530 | |
| 31 | Hild Viktor utca | 1. | 521 | |
| 32 | Hild Viktor utca | 16–20. | 701 | |
| 33 | Hild Viktor utca | 3. | 591 | |
| 34 | Hild Viktor utca | 7. | 548 | |
| 35 | Jósika utca | 17–21. | 714 | |
| 36 | József Attila út | 29, 31. | 714 | |
| 37 | József Attila út | 52–54. | 714 | |
| 38 | Jubileum tér | 2, 3, 4. | 714 | |
| 39 | Karczag László utca | 1. | 521 | |
| 40 | Karczag László utca | 11. | 536 | |
| 41 | Karczag László utca | 3. | 501 | |
| 42 | Karczag László utca | 4–12. | 567 | |
| 43 | Kassai utca | 39–41. | 714 | |
| 44 | Kisfaludy utca | 2–6. | 804 | |
| 45 | Kolozsvári utca | 12. | 804 | |
| 46 | Konstantin utca | 804 | ||
| 47 | Kossuth tér | 804 | ||
| 48 | Kossuth Lajos út | 12. | 804 | |
| 49 | Lengyel légió utca | 2. | 714 | |
| 50 | Lovas István utca | 10–14. | 534 | |
| 51 | Lovas István utca | 11. | 552 | |
| 52 | Lovas István utca | 16–20. | 701 | |
| 53 | Lovas István utca | 5. | 513 | |
| 54 | Lovas István utca | 7. | 539 | |
| 55 | Malom utca | 20–22. | 522 | |
| 56 | Malom utca | 4–6. | 570 | |
| 57 | Mikszáth Kálmán utca | 17. | 782 | |
| 58 | Mindszenty József bíboros utca | 2. | 714 | |
| 59 | Móra Ferenc utca | 804 | ||
| 60 | Nagy Imre krt. | 714 | ||
| 61 | Orosz György utca | 9–11. | 521 | |
| 62 | Puskás Tivadar krt. | 714 | ||
| 63 | Réz utca | 2–4–6. | 714 | |
| 64 | Sarló utca | 10/A. | 729 | |
| 65 | Szántó krt. | 714 | ||
| 66 | Szapáry út | 16. | 804 | |
| 67 | Szapáry út | 5, 31. | 804 | |
| 68 | Szolnok ispán krt. | 804 | ||
| 69 | Tücsök utca | 18. fszt. 2. | 280 | |
| 70 | TVM ltp. | 1. ép. | 485 | |
| 71 | TVM ltp. | 2. ép. | 663 | |
| 72 | TVM ltp. | 5. ép. | 486 | |
| 73 | TVM ltp. | 6. ép. | 515 | |
| 74 | Várkonyi István tér | 11–12–13. | 714 | |
| 75 | Városmajor út | 714 | ||
| 76 | Vásárhelyi Pál utca | 714 | ||
| 77 | Vasvári Pál utca | 714 | ||
| 78 | Wágner Gusztáv út | 714 | ||
| 79 | Zagyvaparti sétány | 4–5. | 753 |
A Közszolgálati Szállón fizetendő díj mértéke: 22 086 Ft/hó
| Műszaki paraméterek | Módosítás mértéke | ||
| 1 | fal-padlószerkezet vizesedése, talajvíztől, hőszigetelési hibából eredő páralecsapódás, penészesedés | legfeljebb 30% csökkentés | |
| 2 | a lakáson biztonsági dúcolás van | legfeljebb 30% csökkentés | |
| 3 | az épület 50 évnél régebben épült, teljes felújításban nem részesült, műszaki állapota erősen leromlott, felújításra szorul | legfeljebb 40% csökkentés | |
| 4 | a lakás használhatóságát csökkentő egyéb műszaki tényező | legfeljebb 30% csökkentés | |
| 5 | új épületben lévő lakás a műszaki átadást követő 5. év utolsó napjáig | 10% növelés |
| cím | házszám | Lakbér mértéke (Ft/hó/lakás) | ||
| 1 | Gutenberg tér | 12. | 1000 |
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIIII. törvény rendelkezései szerint az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének és elidegenítésének szabályait a rendelet szerint állapította meg. Jelen rendelet és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangban vannak, az Európai Unió alapját képező szerződések vagy uniós jogi aktus rendelkezései előzetes bejelentést vagy egyéb véleményezést a jogszabály megalkotása kapcsán nem írnak elő.
A rendelet hatályát, a rendeletben alkalmazott fogalmak értelmező rendelkezéseit és a végrehajtásban résztvevők körét szabályozza.
A lakás bérletére vonatkozó általános feltételeket, a lakásbérletre irányuló kezdeményezés és a bérlő kiválasztására vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza.
A lakás bérletének a rendeletben meghatározott jogcímenként meghatározott különös szabályait tartalmazza.
A lakás használatával kapcsolatos bérlői és bérbeadói szabályokat tartalmazza.
A lakás használatával kapcsolatosan felmerülő díjakról rendelkezik.
A lakásbérlet megszüntetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Az üres lakás és a bérlő által lakott lakás elidegenítéséről, és a vételár megfizetésének szabályairól rendelkezik.
A rendelethez kapcsolódó további szabályozást, átmeneti rendelkezéseket és hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza.
