Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelete

a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről * 

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésében, az 58. § (2)–(3) bekezdésében, a 62. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában és 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: * 

I. RÉSZ

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) *  E rendelet hatálya a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

– lakásokra, és

– nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2)

II. RÉSZ

A LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE

A lakások vételára

2. § (1) *  A lakás forgalmi értékét – a jogszabályi előírások figyelembe vételével – ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(2) A vételár megállapításakor az (1) bekezdés alapján megállapított forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított, a bérbeadó hozzájárulásával elvégzett és meg nem térített értéknövelő beruházásainak számlákkal igazolt értékét.

3. § (1) *  Ha a lakást a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 49. §-a szerinti elővásárlási joggal rendelkező személy (a továbbiakban: elővásárlásra jogosult vevő) vásárolja meg, úgy a lakás vételára – az 5. §-ban meghatározott kivételekkel – a 2. § szerint meghatározott forgalmi érték (a továbbiakban: forgalmi érték).

(2) *  A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság önkormányzati érdekből a lakás vételárát az (1) bekezdésben, illetve az 5. §-ban meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.

Fizetési feltételek

4. § *  (1) Részletfizetési kedvezmény alkalmazása esetén a vevőnek A vételárat – az első vételárrészlet befizetése után – tizenöt év alatt, havonta, egyenlő részletekben kell megfizetnie. A vevő ennél rövidebb törlesztési időtartamot is vállalhat.

(2) Részletfizetési kedvezmény alkalmazása esetén a szerződés megkötésekor a vevő a megállapított vételár 20%-át egy összegben köteles megfizetni.

(3) Részletfizetési kedvezmény alkalmazása esetén a vételárhátralékra a vevő évente, az érintett naptári év első napján érvényes jegybanki alapkamat + 4% mértékű kamatot köteles fizetni.

5. § *  (1) Ha az elővásárlásra jogosult vevő a teljes vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor az eladó részére egy összegben megfizeti, úgy a lakás vételára

a) *  szociális helyzet alapján megállapított és költségelven megállapított lakbérű lakás esetében, amennyiben a bérlő arra határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, a forgalmi érték 65%-a

b) *  szociális helyzet alapján megállapított és költségelven megállapított lakbérű lakás esetében, amennyiben a bérlő arra határozott időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, a forgalmi érték 85%-a

c) piaci alapon megállapított lakbérű lakás esetében a forgalmi érték 99%-a.

E bekezdés alkalmazásában egy összegű fizetésnek minősül az az eset is, ha a vevő a vételár megfizetéséhez – az adásvételi szerződésben rögzített módon – pénzintézettől kölcsönt, vagy bármilyen lakáscélú támogatást vesz igénybe és azt a pénzintézet a szerződés megkötését követően 120 napon belül ténylegesen folyósítja.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő részletfizetési kedvezmény alkalmazása esetén a részletfizetésre legfeljebb 1 évi időtartamot vállal, úgy a lakás vételára

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a forgalmi érték 90%-a,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a forgalmi érték 95%-a,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a forgalmi érték 99,5%-a.

(3) Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő részletfizetési kedvezmény alkalmazása esetén a részletfizetésre 1 évnél hosszabb, de legfeljebb 10 évi időtartamot vállal, úgy a lakás vételára

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a forgalmi érték 95%-a,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a forgalmi érték 99%-a,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a forgalmi érték 99,5%-a.

(4) Részletfizetési kedvezmény alkalmazása esetén, ha a vevő a szerződéskötést követően a fennálló teljes vételárhátralékát az eladó részére egy összegben megfizeti, úgy őt a vételár még meg nem fizetett részéből

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 10%-os mértékű,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 5%-os mértékű,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 0,5%-os mértékű

engedmény illeti meg. Az e bekezdés szerinti engedmény nem vehető igénybe a fizetési késedelem miatt felhalmozott vételártartozásra vonatkozóan.

(5) Amennyiben a lakás olyan elővásárlásra jogosult vevő részére kerül elidegenítésre, aki

a) nyugellátásban részesül és a háztartásában kizárólag nyugdíjasok, illetve 18. év alatti személyek élnek, vagy

b) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján lakhatási támogatásban vagy lakbértámogatásban részesül,

úgy részletfizetési kedvezmény alkalmazása esetén a vevő a 4. § (3) bekezdésében meghatározott kamat 80%-át köteles megfizetni.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor lakástulajdonnal vagy üdülőtulajdonnal rendelkezik. Ezen körülmény fennállásának hiányáról a vevőnek írásban nyilatkoznia kell.

6. § *  A részletek késedelmes megfizetése esetén a vevő – a Polgári Törvénykönyvnek a pénztartozás esetére megállapított szabályai szerint – késedelmi kamatot köteles fizetni.

7. § (1) A lakást az adásvételi szerződés alapján – az esetleges részletfizetési kedvezményre tekintet nélkül – a vevő tulajdonába kell adni.

(2) * 

8. § * 

A vételi jog gyakorlása

9. §

10. §

11. §

12. §

Eljárási szabályok

13. § *  (1) *  Az elidegeníthető lakások körét a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jelöli ki. A kijelölés nem jelent elidegenítési kötelezettséget.

(2) A lakás elidegenítéséről – ha az értékesítésre a lakástörvény szerint elővásárlási joggal rendelkező személy részére kerül sor – az (1) bekezdés szerinti döntés figyelembe vételével a polgármester dönt.

(3) A lakás elidegenítését a bérlő is kezdeményezheti.

(4) *  Az (1) bekezdés alapján kijelölt lakások elidegenítését a lakástörvény szerint elővásárlási joggal rendelkező bérlőnél a polgármester is kezdeményezheti.

14. § * 

15. § *  (1) Amennyiben a lakástörvény szerint elővásárlási joggal rendelkező bérlő a jogosultságával szabályszerű felhívás ellenére sem kíván élni, úgy az Önkormányzat a lakást – a lakástörvény 50. §-ában foglaltakra is figyelemmel – harmadik személy részére is értékesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, valamint az elővásárlási joggal nem terhelt, a 13. § (1) bekezdése alapján elidegeníthető lakások esetében a polgármester dönt a lakás elidegenítésről, illetve – e rendelet keretei között – annak módjáról és feltételeiről.

(3) Az e §-ban meghatározott esetekben a lakás eladási árát – a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kikiáltási árat – a piaci forgalmi érték figyelembe vételével kell meghatározni. A vételárat a vevőnek egy összegben kell megfizetnie. Hitel felvétele esetében a polgármester részletekben történő fizetést is engedélyezhet, legfeljebb 120 napos határidőre.

(4) Az e §-ban meghatározott esetekben a polgármester úgy is dönthet, hogy az elidegenítésre pályázat útján kerüljön sor.

16. §

A szerződés megkötése

17. § A lakások elidegenítéséről hozott döntések végrehajtásáról és az adásvételi szerződések megkötéséről a polgármester gondoskodik.

18. § *  (1) Az eladó által tett eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a lakás vételárát,

b) a vételár megállapítása alapjául szolgáló, az e rendeletben meghatározott körülményeket,

c) a fizetési feltételeket,

d) az ajánlati kötöttség időtartamát.

(2) Az eladó által tett eladási ajánlat alapján az ajánlati kötöttség időtartama a közléstől számított 60 nap.

19. §

20. § Az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha a vevő igazolja, hogy az eladó felé nem áll fenn a lakással kapcsolatos tartozása.

20/A. § *  A szerződéskötéssel kapcsolatos költségeket a vevő viseli. Ezen költségeket a vevő a szerződés megkötésekor köteles megfizetni.

III. RÉSZ

A HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

Eljárási szabályok

21. § *  A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság kijelölheti azon helyiségek körét, amelyeket az Önkormányzat hosszú távon nem kíván elidegeníteni (tilalmi lista).

21/A. § *  A helyiségek elidegenítéséről szóló döntés meghozatalára, valamint az elidegenítésre vonatkozó egyéb szabályokra – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

21/B. § * 

21/C. § * 

22. § (1) *  A helyiség vételára, illetve pályázat esetében a kikiáltási ára – az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – megegyezik az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékkel.

(1a) *  Amennyiben a helyiséget a bérlő vásárolja meg, a vételár meghatározásánál – a 21/A. § alapján döntésre jogosult szerv vagy személy döntése alapján – figyelembe lehet venni a bérlő által a helyiségben a bérbeadó hozzájárulásával végzett, olyan a bérbeadó kötelezettségi körébe tartozó beruházásokat, amelyek növelték az ingatlan értékét feltéve, hogy a beruházás költségeit a bérbeadó nem ellentételezte. Ebben az esetben a vételár megállapításánál a forgalmi érték csökkenthető a beruházás által eredményezett értéknövekedés időarányos értékével.

(2) Ha a helyiséget a Lakástörvény alapján elővásárlásra jogosult veszi meg, a vételár mértéke – figyelemmel a Lakástörvény 60. §-ának rendelkezéseire – a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.

23. § *  (1) *  A helyiségek elidegenítését a bérlőnél a polgármester is kezdeményezheti. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap.

(2) A helyiség elidegenítését a bérlő is kezdeményezheti.

24. § * 

25. § * 

Fizetési feltételek

26. § *  (1) A helyiség vételárát a vevőnek – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egy összegben kell megfizetnie.

(2) A polgármester a vételár vagy annak egy része megfizetésére legfeljebb 120 napos haladékot engedélyezhet, amennyiben a vevő a vételárat részben vagy egészben banki hitelből fizeti meg.

(3) *  Amennyiben a helyiséget a bérlő vásárolja meg, úgy a 21/A. § alapján döntésre jogosult szerv vagy személy a vevő kérelmére részletfizetést engedélyezhet. Ebben az esetben a 21/A. § alapján döntésre jogosult szerv vagy személy döntésétől függően

a) a vevőnek a vételár legalább 30%-át a szerződéskötéskor egy összegben meg kell fizetnie,

b) a vételárból fennmaradó részt a vevőnek legfeljebb 60 hónap alatt, egyenlő részletekben kell megfizetnie,

c) a vételárhátralékra a vevőnek évente, az érintett naptári év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű ügyleti kamatot kell fizetnie.

(4) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés engedélyezése esetén a helyiségre a vételár hátraléka és járulékai erejéig az eladó javára jelzálogjogot és ennek biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalmat kell alapítani. A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(5) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés engedélyezése esetén amennyiben a vevő 60 napot meghaladó késedelembe esik, úgy a kedvezményt meg lehet tőle vonni..

A szerződés megkötése

27. § *  Az adásvételi szerződés megkötéséről a polgármester gondoskodik.

28. § *  Az adásvételi szerződés nem köthető meg a bérlővel, ha a bérbeadó vagy a közüzemi szolgáltatók felé tartozása áll fenn.

29. § * 

IV. RÉSZ

AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA * 

30. § *  Az Önkormányzat az állam tulajdonából a tulajdonába került lakások és helyiségek elidegenítéséből származó – a lakástörvény 62. § (5) bekezdésében meghatározott költségekkel csökkentett – teljes bevételt, valamint az állami tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséből származó Önkormányzatot megillető bevételt a lakástörvény 62. § (3) bekezdés a)–i) pontjában meghatározott célokra használja fel.

31. § * 

32–38. § * 

39. § * 

40–43. § * 

44. § * 

V. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK * 

45. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

46. § *  A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az elidegenítések lebonyolításáról az UV Újpesti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás útján gondoskodjon.

47. § *  E rendeletnek a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. §-ával megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő elidegenítések esetében is alkalmazni kell.