1. § (1) A jelen rendelet hatálya Budapest IV. kerület Újpest, 9. sz. városszerkezeti egység (Megyer-Káposztásmegyer) Homoktövis utca menti terület A jelű tömbjére terjed ki, melynek határai:
| északon: | az M0 védőerdő, | |
| keleten: | a Homoktövis utca, | |
| délen: | a Megyeri út, | |
| nyugaton: | a volt „Y” út. |
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt terület (továbbiakban: a terv területén) területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését - részlegesen vagy egészében - megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (OTÉK), a Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatnak (BVKSZ), a jelen szabályozási előírásnak, és az annak mellékletét képező szabályozási tervnek megfelelően szabad.
(3) A jelen rendelet előírásai csak a szabályozási tervvel (a jelen rendelet mellékletével) együtt érvényesek.
2. § (1) A helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben (továbbiakban: a tervben)
a) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani
- az övezeti besorolást,
- a folyamatos vonallal jelölt szabályozási, építési vonalakat,
- a különböző rendeltetésű területek és telkek övezeti határait,
- a telkek rendeltetését, az övezeti jellemzőket,
- a kijelölt építési helyeket,
- az épületekre és az építménymagasságra vonatkozó megkötéseket,
b) irányadónak kell tekinteni az a) pontban nem szereplő valamennyi szabályozási elemet.
(2) A kötelező erejű elemek módosítása csak a terv egyidejű módosításával lehetséges.
(3) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint az (1) bekezdés a) pontjában nem említett rajzi elemek tájékoztató jellegűek, ezért a jelen rendelet megváltoztatása nélkül, az építési hatósági eljárás keretében ezektől eltérő és engedélyezhető.
3. § (1) A tervezési területet a szabályozási terv és a telekalakítás általános szabályai szerint - az építési szabályok érvényre jutása mellett - telektömbökre és/vagy egyedi telkekre lehet felosztani.
(2) A szabályozott telektömbökön belül az ingatlanok közötti javasolt telekhatárok a telekalakítás általános szabályai szerint és az építési szabályok érvényre juttatása mellett módosíthatók.
4. § (1) A terv területe építési szempontból
- beépítésre szánt és
- beépítésre nem szánt
területekből áll.
(2) A beépítésre szánt terület
- városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület,
- intenzív kertvárosias lakóterület,
- központi vegyes, intézményterület,
- központi vegyes, jelentős zöldfelületű intézményterület.
(3) A beépítésre nem szánt területek
- a közlekedési területek,
- egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelület.
5. § (1) A lakóterületen az előírások betartásával legfeljebb négyszintes, többlakásos lakóépületek helyezhetők el.
(2) Az építés előfeltétele a telekalakítás, amely a tervben javasolt telekhatároknak megfelelően történik oly módon, hogy a legkisebb telek 1500, a legnagyobb 6000 m2.
(3) Amennyiben a javasolt telekhatár változtatása válik szükségessé, a telekhatárokat a kétlépcsős engedélyezési eljárás során, az elvi építési engedélyezési tervben [jelen rendelet 14. § (1)-(2) bekezdés alapján] tömbönként kell meghatározni.
(4) Bármilyen építési munka csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.
(5) A lakóterület általános előírásai:
a) a beépítési mód a tervnek megfelelően jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú * , illetve szabadonálló,
b) a telek beépítésének mértéke legfeljebb 45%,
c) a megengedett építménymagasság: a legkisebb 10,5 m ±1,0 m, a legnagyobb 13,5 ± 1,0 m,
d) az épületek dominánsan magastetővel létesíthetők oly módon, hogy a - szimmetrikus kialakítású - magastető hajlásszöge 35-45° közötti lehet, illetve egy épületen csak azonos hajlásszögű tetőfelületek építhetők,
e) az elő-, oldal- és hátsókertek méreteit a terv, illetve az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni,
f) az épületek földszintjén a Megyeri út és Homoktövis utcák felől intézmények és az emeleti szintek bejárati funkciói, a lakóutcák felől garázsok, kiszolgáló helyiségek, az udvar felől lakások helyezhetők el,
g) az épületek utcai, földszinti homlokzatának legfeljebb 40%-a alakítható ki garázskapu-felületként,
h) telken belül - szint alatt, vagy az udvarban - lakásonként legalább 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, illetve egyidejűleg a földszinti intézmények normatív módon számított mennyiségű gépjárműtárolóit a telken belüli parkolókban kell kiépíteni,
i) a főútra nyíló állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeknél olyan műszaki megoldást kell választani, hogy kellő légcsere mellett a lakóhelyiségekben a nappali/éjszakai zajszint a megengedett értékek alatt maradjon,
j) a telek területének legalább a 25%-át zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani,
k) a földszinten lévő intézmények közterület felőli oldalán kerítés nem építhető, egyéb helyeken a kerítés legfeljebb 1,6 m magas, áttört kialakítású lehet,
l) egy övezethatáron belül egy utcaszakaszon az épületek homlokzatmagassága legfeljebb 3 m-rel térhet el,
m) a szintterületi mutató (az összes bruttó szintterület és telekterület hányadosa) 2,0,
n) a területen a melléképítmények közül:
- közmű-becsatlakozó műtárgy,
- kerti építmény,
- kerti víz- és fürdőmedence,
- kerti lugas, továbbá legfeljebb 20 m2-es vízszintes felületű, lábonálló kerti tető
helyezhetők el.
o) a kijelölt építési helyek a javasolt telekhatárok változása során a telekhez viszonyítva - a bekottázott távolságok változatlanul hagyása mellett - elmozdulhatnak.
(6) Lakóterület egyedi előírásai:
a) az A1 és A2 jelű tömbök sarkain az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a kötelező építési vonalon álljanak, vagy azzal érintkezzenek,
b) a Megyeri út és a Homoktövis utca mentén az épületeket a telken belül kialakított szervíz/parkoló útról kell gépjárművel megközelíteni.
6. § (1) A lakóterületen az előírások betartásával intenzív kertvárosias sűrűségű, jellemzően szabadonálló beépítési mód szerint ikres, csoportházas, valamint hézagosan zártsorú beépítésű, legfeljebb hatlakásos lakóépületek helyezhetők el.
(2) Az építés előfeltétele a telekalakítás, amely a tervben javasolt telekhatároknak megfelelően történik oly módon, hogy a legkisebb sorházas telek nagysága 180 m2 lehet. Abban az esetben, ha e méret változtatása vélik szükségessé, a telekhatárokat a kétlépcsős engedélyezési eljárás során tömbönként készítendő beépítési tervben kell véglegesíteni.
(3) Bármilyen építési munka csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.
(4) A lakóterület általános előírásai:
a) Az övezet telkein főépületként csak lakóház létesíthető.
b) Lakóépület földszintjén kereskedelmi, kisüzemi szolgáltató, illetve vendéglátó létesítmény (együttesen: nem lakás céljára szolgáló létesítmény) csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén helyezhető el:
- a létesítmény összes nettó szintterülete legfeljebb 40 m2 lehet,
- a létesítmény csak akkora alapterületű lehet, melyhez a jogszabályok szerint 1 db. személygépkocsi-parkolót kell telken belül kialakítani,
- a létesítmény kiszolgálása (a szállítás és a rakodás) a közterületet még ideiglenes jelleggel sem veheti igénybe, illetve nem teheti szükségessé önálló rakodóhely (pl. rakodó-rámpa) kialakítását, továbbá
- a létesítmény valamennyi környezeti állapottényező tekintetében meg kell feleljen a lakóterületre előírt határértékeknek és a környező lakóépületek rendeltetésszerű használatát még ideiglenes jelleggel sem zavarhatja, illetve korlátozhatja.
c) a beépítési mód: ikres, csoportházas (sorház, láncház, átriumház), szabadonálló vagy hézagosan zártsorú elrendezésben,
d) a lakóterületen az egyes telkek beépítésével, valamint épületek létesítésével kapcsolatos városrendezési paramétereket az alábbi táblázat tartalmazza:
| A beépítés módja | A telek megengedett | Az épület megengedett méretei | |||||||||
| legkisebb mérete | legnagyobb beépítettsége | legkisebb zöldfelület | legnagyobb szintterület | építmény- magasság | |||||||
| ter (m2) | szél (m) | sza (%) | fsz (%) | fszf (%) | (%) | (m2/m2) | min (m) | max (m) | |||
| ikres | közbenső | 500 | 12 | 35 | 25 | 25 | 55 | 0,45 | 4,5 | 7,5 | |
| sarok | 600 | 14 | |||||||||
| hézagos zártsorú | közbenső | 500 | 14 | 40 | 30 | 30 | 50 | 0,7 | 4,5 | 7,5 | |
| sarok | 600 | 16 | 50 | 50 | 50 | 30 | 1,0 | ||||
| csoportházas | * | 1,0 | 4,5 | 7,5 | |||||||
| * Csoportházas (sorházas, láncházas, átriumházas) beépítés esetén az egyes telkek méretével és beépítésével kapcsolatos paramétereket szabályozási-, vagy részletes ingatlan-szabályozási tervben, illetve a kétlépcsős engedélyezési eljárás első tervezési fázisában készített elvi engedélyezési tervben kell meghatározni. sza = terepszint alatti szint(ek), fsz = a földszint, fszf = az emeletek (beépíthetősége) | |||||||||||
e) a megengedett építménymagasságtól legfeljebb 7,5 m építménymagasságig ±0,6 m-rel, e felett ±1,0 m-rel lehet eltérni
f) egy övezethatáron belül egy utcaszakaszon az épületek homlokzatmagassága legfeljebb 3 m-rel térhet el,
g) az épületek dominánsan magastetővel létesíthetők oly módon, hogy a - szimmetrikus kialakítású - magastető hajlásszöge 35-45° közötti lehet, illetve egy épületen csak azonos hajlásszögű tetőfelületek építhetők, jellemzően az utca tengelyével párhuzamos gerinccel,
h) az elő-, oldal- és hátsókertek méreteit a terv, illetve az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani,
i) az épületek utcai, földszinti homlokzatának legfeljebb 50%-a alakítható ki garázskapu felületként,
j) telken belül lakásonként - az épületben vagy az épülethez szervesen csatlakozó tárolóban - legalább 1 személygépjármű elhelyezését kell biztosítani,
k) a főútra nyíló állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeknél olyan műszaki megoldást kell választani, hogy kellő légcsere mellett a lakóhelyiségekben a nappali/éjszakai zajszint a megengedett értékek alatt maradjon,
l) a kerítés legfeljebb 1,6 m magas, áttört kialakítású lehet,
m) a területen a melléképítmények közül:
- közmű-becsatlakozó műtárgy,
- kerti építmény,
- kerti víz- és fürdőmedence,
- kerti lugas, továbbá legfeljebb 20 m2-es vízszintes felületű, lábonálló kerti tető
helyezhetők el.
n) a kijelölt építési helyek a javasolt telekhatárok változása során a telekhez viszonyítva - a bekottázott távolságok változatlanul hagyása mellett - elmozdulhatnak.
(5) A lakóterület egyedi előírásai:
a) a K1 jelű út menti beépítésnél (az A5 jelű tömbben) az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok K1 jelű út felőli (a többi épületrésznél legfeljebb 3 m-rel magasabb) része a K2 és K3 jelű utak tengelyében 6-6 m távolságon belül az építési vonalra kerüljön,
b) a K7 jelű út menti beépítésnél (az A7 jelű tömbben) az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok K7 jelű út felőli (a többi épület-résznél legfeljebb 3 m-rel magasabb) része a K8, K10 és K11 jelű utak tengelyében 6-6 m távolságon belül az építési vonalra kerüljön,
c) a K6 jelű út menti beépítésnél (az A6 jelű tömbben) az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok K6 jelű út felőli (a többi épület-résznél legfeljebb 3 m-rel magasabb) része a K7 jelű út tengelyében 6-6 m távolságon belül az építési vonalra kerüljön,
d) a Homoktövis utca menti A3 és A6 jelű tömbök épületeinek építménymagassága legfeljebb 7,5 ± 0,6 m lehet,
e) az a)-d) pontban nem említett területeken a legkisebb építménymagasság 4,5 ±0,6 m, a legmagasabb 7,5 ±0,6 m lehet.
7. § (1) Az intézményterületen a lakosság ellátását biztosító - oktatás, nevelési és egyészségügyi, szociális rendeltetésű - telekigényes intézmények helyezhetők el szabadonálló beépítési módon.
(2) Az övezetben a Homoktövis u. menti meglévő/megmaradó épületek - szükség esetén - a jelenlegi funkciók megtartása mellett bővíthetőek.
A kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében az elvi engedélyezési tervben kell meghatározni, az alábbi paraméterek betartása mellett:
a) a telkek beépítésének mértéke: legfeljebb 35%,
b) a megengedett építménymagasság: legkisebb a meglévő, legnagyobb 10,5±1,0 m,
c) a szintterületi mutató: 1,0,
d) a telek területének legalább a 35%-át zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(3) Az övezeten belül a telekhatárok szükség esetén (például az igénybevétel mértékének változása miatt) a szakhatóságok és a kerületi főépítész véleménye alapján módosíthatók.
(4) Az OTÉK 42. §-ban előírt mennyiségű gépjárműtárolót telken belül kell biztosítani.
(5) Az intézmények áruszállítása naponta egyszer (a rakodáshoz szükséges várakozási idő igénybevételével) szükség esetén a gyalogosút igénybevételével is megoldható.
8. § (1) A jelentős zöldfelületű intézményterületen sportcélú területet lehet kialakítani a hozzátartozó kiszolgáló épületekkel együtt.
(2) A telket továbbosztani nem lehet.
(3) Az épületek és sportpályák elhelyezését a telek beépítését a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében az elvi engedélyezési tervben kell meghatározni, az alábbi paraméterek betartása mellett:
a) a beépítési mód: szabadonálló,
b) a telkek beépítésének mértéke: legfeljebb 35%,
c) a megengedett építménymagasság: legkisebb 4,5±0,6 m, legnagyobb 10,5±1,0 m,
d) a szintterületi mutató: 1,0,
e) a telek területének legalább a 50%-át zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani,
f) az épületet a főgyalogos tengelyhez képest szimmetrikusan kell elhelyezni.
(4) A (3) bekezdés szerinti elvi engedélyezési terv készítésénél alkalmazandó irányelvek:
a) az épületek elhelyezésénél figyelembe kell venni a meglévő/tervezett gyalogos tengelyeket,
b) a sportpályákat észak-déli tengelyű tájolással kell elhelyezni, amelytől a gazdaságosabb helykihasználás miatt 30°-kal el lehet térni,
c) a terület megközelítése gépjárművel a Tófalva utca és a K5 jelű közút felől történhet, illetve szükség esetén a K4 jelű gyalogos felület igénybevételével,
d) az OTÉK 42. §-ban előírt mennyiségű gépjármű-parkolóhelyeket a telken belül kell kialakítani.
(5) A főgyalogos tengely mentén kerítés nem létesíthető. A telekhatárok mentén legfeljebb 1,60 m magasságú, áttört kerítés létesíthető.
9. § (1) A Homoktövis és Tófalva utca szabályozási szélessége (22 m) nem változik.
(2) Az új lakóterületek megközelítését biztosító K1, K6 és K7 jelű mellékutak szabályozási szélessége 16 m.
(3) A K2, K3, K5, K8, K9, K10, K11, K12 és K13 jelű utcák szabályozási szélessége 12 m.
(4) A K4 jelű, jellemzően gyalogosút szabályozási szélessége 12 m.
(5) A Tófalva utca meghosszabbításában a C jelű tömbig 6 m széles gyalogút kiszabályozása szükséges.
(6) A sportterület és a lakóterület között lévő gyalogosút szabályozási szélessége 4 m.
(7) A K6, K9, K12 jelű utak között 4 m széles gyalogutat kell kiszabályozni.
10. § (1) Az övezetben lévő F jelű tömb - volt „Y” út területe - közhasználatra nem szánt zöldfelület, amely a területfelhasználási egységek elválasztására szolgál.
(2) A rézsűs felületet a meglévő növényzet felhasználásával, illetve új növényzet telepítésével kell kialakítani és fenntartani.
(3) A területen telket alakítani illetőleg épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
11. § (1) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Az L2-Ú/9-1 jelű övezetben a kötelező zöldfelületi fedettség min. 25%. Az L4-Ú/9-1 jelű övezetben a beépítéstől függően min. 30-55%.
(3) A lakóterületi övezetek előírások szerinti mértékű zöldfelületeit az egymással szomszédos hátsó telekhatárok mentén „tömbösen” többszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítéssel kell kialakítani és fenntartani.
(4) A terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet tetőkertként kell számításba venni.
(5) A létesítmények használatbavétele csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások stb. egyidejű megléte, funkcionális működése esetén engedélyezhető.
(6) A telken belüli, valamint a közlekedési utak menti zöldfelületek, fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
(7) A megtartásra érdemes faállományt a műszaki tervekhez készülő részletes geodéziai felmérés (a 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák és az összefüggő értékes cserjefoltok helyét is tartalmazó) alapján, kertépítészeti szakági tervezői közreműködéssel kell meghatározni, illetve pontosítani. A szabályozási terv jelöli a környezeti értéket képviselő, megtartást igénylő facsoportokat.
12. § i) A tervezési területen teljes közművesítést kell biztosítani.
ii) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.
iii) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
iv) A közművezetékek térszint alatti elrendezését az MSZ 7487/2-80. számú szabvány tartalmazza, amelyből a vizsgált területen az alábbi méretű vezetékekkel kell számolni:
| Vízvezeték előírt védőtávolsága épülettől: | |||
| DN 300-ig | 3,0 m | ||
| DN 301-700-ig | 5,0 m | ||
| Vízelvezetés épülettől: | |||
| gravitációs csatornánál: | 3,0 m | ||
| Villamosenergia ellátási kábel épülettől: | 0,5 m | ||
| Távközlési kábel épülettől | 1,0 m | ||
v) A körzeti gázellátórendszerek esetében az MSZ 7048-as számú szabvány előírásai a mértékadók.
| Nyomásfokozat | I. kategóriájú épülettől | II. kategóriájú épülettől | üreges, túnyomás nélküli közműtől, vagy műtárgytól | |
| kisnyomás | 3 m (2 m) | 2 m (1 m) | 1 m (0,5 m) | |
| nagyközépnyomás | 9 m (5 m) | 7 m (4 m) | ||
| A zárójeles adatok a védelemmel ellátott gázvezetékre vonatkoznak. | ||||
vi) Közcsatornába a vízminőséget illetően csak a 4-1984. (II. 7.) OVH rendelet előírásainak megfelelő minőségű víz vezethető.
vii) A csatornázást elválasztó rendszerrel kell megoldani.
viii) A kábeles hálózatok a városkép védelme miatt térszint alatti kivitelűek lehetnek.
13. § (1) A lakóterület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat és a területhasználathoz szükséges épület, építmény építése, felújítása, bővítése engedélyezhető, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket:
a) a tevékenység légszennyezőanyag emissziója a „védett I.” levegőtisztaság-védelmi területi kategória vonatkozó értékeinek, a környezetvédelmi engedélyben meghatározott előírásoknak megfelel,
b) a tevékenységből eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezéssel a lakókörnyezetet nem terheli,
c) a tevékenységből eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,
d) a szomszédos létesítmények, a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarják,
e) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, továbbá a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),
f) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem károsítja,
g) a közterület terhére - saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű - új gépjármű forgalmat nem vonz,
h) környezetszennyező és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz keletkezése esetén a szennyvíz előtisztításáról a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül gondoskodnak,
i) ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azok hulladék-fajtánkénti elkülönített gyűjtéséről és környezetszennyezés nélküli tárolásáról az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon gondoskodnak.
(2) A lakóterületen belül az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó és egyéb gazdasági tevékenységi csoportokat kiszolgáló építmények, illetve a területhasználatok nem engedélyezhetők:
a) a termelő és raktározó ipari-gazdasági tevékenységek,
b) a gépjármű-karbantartással kapcsolatos szolgáltató új tevékenységek (pl. diagnosztika, szerelő-javító, karosszérialakatos-festő, autómosó),
c) a városképi szempontból a közterület felé feltáruló zavaró látványú tevékenységek,
d) a 3 jármű/nap kiszolgáló teherforgalomnál nagyobb (3,5 t önsúlyú tehergépjármű), vagy a 3,5 t önsúlyú gépjárműnél nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenységek,
e) a tevékenység jellegéből eredően nagy vendégforgalmat gerjesztő, a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal és parkolási igénnyel a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő tevékenységek.
(3) Az építés területelőkészítő szakaszában a humuszos termőréteg letermelésénél a termőföld- és talajvédelmet az 1994. évi LV. tv. előírásai szerint kell biztosítani. A létesítmények elhelyezésekor, illetve kialakításakor letermelt humuszos termőföldet az újrahasznosításig elkülönítetten kell deponálni. A deponált termőföldet az építkezés befejeztével vagy helyben, vagy más építési helyen termőföldterítésként hasznosítani kell.
(4) A tervezési terület a Fővárosi Vízművek Rt. balparti vízbázisának - a ma még rendeletileg nem meghatározott - az „A” és „B” hidrogeológiai védőterületével érintett területrész, ezért a területhasználat, az építés engedélyezésénél a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait a védőterületek jogszabályi meghatározásáig a vízügyi hatóság véleményező és engedélyező jogkörének gyakorlásával, irányadó jogszabályi előírásoknak kell tekinteni. A felszíni szennyeződés-érzékenység miatt a telephelyengedélyek és minden területhasználati és építési engedély csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, vízjogi engedély alapján adható ki.
(5) A tisztántartott burkolatokon összefolyó, szennyezőanyag mentes csapadékvíz - kivéve a gépjárművek számára kialakított burkolt felületeket - a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a közcsatornába vezethető.
(6) A létesítmények területén a gépjárművek közlekedésére és parkolására szolgáló burkolatokon összefolyó csapadékvizeket csak hordalék- és olajfogón keresztül lehet a befogadóba juttatni.
(7) A lakóterületen belül engedélyezett kereskedelmi-szolgáltató-gazdasági tevékenység során keletkező üzemi jellegű kültéri zajterhelés a létesítmény telekhatáron mérhető mértékadó zajszintje nem haladhatja meg a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet („A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról”) üzemi tevékenységből eredő zajterhelések esetében betartandó megengedett egyenértékű hangnyomás-szintjeit. A megengedett zajterhelési határértékek a rendelet 1. sz. mellékletének harmadik sora szerint - tömör, városias beépítésű lakó- és intézményterületet figyelembe véve - a védendő épületek homlokzata előtt 2 m-rel, illetve a lakókert telekhatárán a megengedett egyenértékű hangnyomásszint 55/45 dBA, nappal/éjjel értékek. A laza beépítésű lakó-intézményterületen a rendelet második sora szerint a megengedett egyenértékű hangnyomásszint 50/40 dBA, nappal/éjjel értékek.
(8) Új létesítésű vagy átépülő út, illetve épület esetén a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet („A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról”) 3. sz. melléklete szerint a főút, illetve gyűjtőút mellett a tömör városias beépítésű és hatósági felmentéssel a laza beépítésű lakó és intézmény jellegű vegyes területre a 65/55 dBA nappal/éjjel zajterhelési határértékek kötelező érvényűek, a zajvédelemről az építtetőnek kell gondoskodni. Lakó utca mentén a tömör városias beépítés mellett 60/50, míg a laza beépítésű lakó- intézményterület mentén 55/45 dBA mértékadó egyenértékű hangnyomásszinteket kell betartani.
(9) Az építési tevékenységből származó zaj a környezeti zajtól védendő épületek homlokzata előtt 2 méterrel nem haladhatja meg a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 2. sz. melléklete szerint a hatóság által megállapított nappal/éjjel zajterhelési határértékeket.
(10) A létesítmények működése által vonzott kiszolgáló- és vendég gépjárműforgalom, az építés és a szállítás rendje (a telephelyre történő behajtás, parkolási lehetőségek biztosítása, nyitva-tartás rendje, stb.) a szabályozási terv szerint, kizárólag a szomszédos területek, valamint a környező közterületi egységek használatának zavarása nélkül alakítható ki.
14. § (1) Azon telkek esetében, melyek beépítési feltételeit a jelen rendeletben foglaltak szerint kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, az elvi engedélyezési tervet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 11. § a) pontja szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elvi engedélyezési terv(ek) készítésénél alkalmazandó irányelvek:
a) a tömb telekosztásánál a szomszédos, valamint a vele szemben lévő tömb telekosztását, az utcaképek alakulását figyelembe kell venni,
b) a lakóépületrész kedvező tájolású elhelyezésére kell törekedni,
c) a hátsókert(ek)ben a zöldfelületeket összefüggően kell kialakítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elvi engedélyezési tervet a Főépítészi Iroda előzetes szakvéleménye mellett az építési hatóság hagyja jóvá.
15. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidőben a területet érintő valamennyi korábbi terv hatályát veszti.
