Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2008. (X. 6.) önkormányzati rendelete

a piacok és a vásárcsarnokok létesítéséről és működésük rendjéről * 

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a piacok és a vásárcsarnokok létesítéséről és működésük rendjéről a következő önkormányzati rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) *  E rendelet hatálya

a) az Önkormányzat,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, és

c) a b) pont szerinti gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

által létesített és fenntartott (üzemeltetett) piacokra és vásárcsarnokokra (a továbbiakban együtt: piac) terjed ki.

(2) *  E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározottak által rendezett vásárokra is. Ezen vásárokra megfelelően alkalmazni kell a piacokra vonatkozó szabályokat.

(3) *  Jelen rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, egyéni vállalkozóra, őstermelőre, egyéni cégre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre (a jelen rendelet alkalmazásában továbbiakban együtt: kereskedő), aki/amely a piacon bármilyen értékesítő vagy szolgáltató tevékenységet folytat.

(4) Jelen rendelet hatálya kiterjed továbbá a piacon vásárló, illetve a piac területén tartózkodó minden személyre.

A piac létesítése

2. § A piac létesítéséről, helyéről, típusáról és megszüntetéséről - a település-fejlesztési és -rendezési előírások, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között - a Képviselő-testület dönt.

A piac üzemeltetése

3. § *  Az e rendelet hatálya alá tartozó piacok fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásával a Képviselő-testület az Újpesti Piac és Vásárcsarnok Korlátolt Felelősségű Társaságot bízza meg (a továbbiakban: üzemeltető).

4. § (1) Az üzemeltető feladata:

a) az árusítóhelyek kijelölése;

b) az árusítás zavartalanságának biztosítása;

c) a piaci rend fenntartása, folyamatos ellenőrzése;

d) a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény- és állat-egészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírások betartása, betartatása;

e) az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.

(2) Az üzemeltető feladata érvényt szerezni a vonatkozó jogszabályok által meghatározott előírásoknak és tilalmaknak.

(3) *  Az üzemeltető köteles a piac rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a piacokra és az árusításra vonatkozó jogszabályok, hatósági határozatok és egyéb rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, megsértésük esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg eljárást kezdeményezni.

(4) Az üzemeltető köteles elősegíteni az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységét.

A piaci árusítás általános szabályai

5. § (1) A piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.

(2) A piacok típusait, a piacon forgalomba nem hozható (tilalmazott) áruk körét, valamint a korlátozottan forgalmazható áruk körét és ezen áruk forgalmazásának korlátait a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

6. § (1) A piacon csak az árusíthat, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek és követelményeknek megfelel, továbbá a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.

(2) A piaci árusítás során meg kell tartani az árusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, köztisztasági előírásokat, valamint az egyéb hatóságok előírásait.

7. § (1) A piac területén vendéglátó-ipari tevékenység - amennyiben annak keretében alkoholtartalmú italokat is forgalmaznak - csak a Polgármester előzetes hozzájárulása esetében folytatható. Az ilyen vendéglátó-ipari tevékenység folytatásához szükséges üzlethelyiség vagy terület bérbeadása előtt be kell szerezni a Polgármester hozzájárulását.

(2) *  A piac területére kerékpárt és élő állatot bevinni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a vakvezető és a rohamjelző kutyára.

II. Fejezet

A piac működési rendje

A nyitvatartási rend

8. § *  (1) Az állandó jelleggel működő piac a munkaszüneti napok kivételével a hét minden napján nyitva tart. A munkaszüneti napokon kívül a piacot csak rendkívüli esemény miatt lehet zárva tartani.

(2) A napi nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a vásárlók igényeihez. Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyitvatartási rend folyamatos közzétételéről.

(3) * 

(4) A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői, valamint a legalább hat hónapra szóló tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedők kötelesek az üzemeltetőnek bejelenteni a saját nyitvatartási idejüket, illetve annak módosítását. Amennyiben az üzlet nyitvatartási rendje a piac általános nyitvatartási rendjétől eltér, úgy azt az üzletben is ki kell függeszteni.

(5) E § alkalmazásában munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét vasárnap és hétfő, május 1., pünkösd vasárnap és hétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

A szakosított beosztás

9. § (1) Az árusítóhelyek vonatkozásában az üzemeltető határozza meg, hogy a piac egyes területein milyen árucikkeket lehet árusítani (szakosított beosztás). Ennek során figyelembe kell venni a közegészségügyi előírásokat és a vásárlói igényeket, valamint a kialakult szokásokat is.

(2) A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői, valamint a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedők a korábban meghatározott (engedélyezett) tevékenységi körüket kizárólag a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatják meg.

(3) A piac élelmiszer árusítására kijelölt részein az árusítóhelyeket kizárólag élelmiszerek árusítására kell hasznosítani.

Hulladékkezelési szabályok

10. § (1) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett hulladékot - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot - az üzemeltető által erre kijelölt gyűjtőhelyen köteles elhelyezni. A hulladék elhelyezéséért a kereskedő mennyiségarányos térítési díjat köteles fizetni. A térítési díj mértékét az üzemeltető - a hulladékkezelés költségeinek és a keletkező hulladék mennyiségének figyelembe vételével - az üzemeltető határozza meg.

(2) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a saját költségén maga köteles gondoskodni. Az erre vonatkozó megállapodást a kereskedő köteles bemutatni az üzemeltető részére.

(3) Az üzemeltető a vásárlók részére a piac területén hulladékgyűjtő ládákat köteles elhelyezni.

(4) Az összegyűjtött hulladék elszállításáról - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot - az üzemeltető gondoskodik.

Az árusítóhelyek hasznosítása

11. § A piacon lévő, üzlethelyiségnek nem minősülő árusítóhelyeket (a továbbiakban: árusítóhely) a kereskedőkkel kötött megállapodás (a továbbiakban: helyfoglalási engedély) útján kell hasznosítani.

12. § (1) Helyfoglalási engedély csak határozott időre adható. A helyfoglalási engedély fajtái:

a) napi helyfoglalási engedély;

b) tartós helyfoglalási engedély.

(2) A napi helyfoglalási engedély - a benne meghatározott - egy árusítási napon jogosít árusításra. Napi helyfoglalási engedély az árusítás megkezdése előtt kérhető.

(3) A tartós helyfoglalási engedély legrövidebb időtartama egy hónap, leghosszabb időtartama egy év lehet. A tartós helyfoglalási engedély időtartama - kérelemre - több alkalommal is meghosszabbítható. A tartós helyfoglalási engedély a benne meghatározott árusítási napokon jogosít árusításra. A tartós helyfoglalási engedélyt írásba kell foglalni.

(4) A tartós helyfoglalási engedély kiadását az árusítás megkezdése, illetve a már meglevő helyfoglalási engedély időtartamának lejárta előtt legalább 3 munkanappal az üzemeltetőtől kell kérni.

(5) A helyfoglalási engedély másra nem ruházható át.

13. § (1) A piacon a kereskedők csak a helyfoglalási engedélyben meghatározott helyen és feltételekkel árusíthatnak.

(2) A kereskedő a helyfoglalási engedélyben meghatározott árusítóhelyet önkényesen nem változtathatja meg, a kijelölt helyen kívül nem árusíthat, ott árut illetve göngyöleget nem rakhat le.

(3) A tartós helyfoglalási engedély megújítása esetében a kereskedő részére - lehetőség szerint - továbbra is a korábbi árusítóhely használatát kell biztosítani..

(4) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a helyfoglalási engedély csak ennek bemutatását követően adható ki.

(5) Az üzemeltető a kedvezőbb, gazdaságosabb helykihasználás érdekében a kijelölt árusítóhelyet megváltoztathatja. Ebben az esetben az új helynek kereskedelmi szempontból azonos értékűnek kell lennie a korábbival.

14. § (1) Az üzemeltető - a piac befogadóképességének határáig - az árusítóhelyeken mindazok számára köteles lehetővé tenni a piaci árusítást, akik részére azt a jogszabályok megengedik.

(2) A helyfoglalási engedély a nyitvatartási idő végéig jogosít árusításra.

(3) Napi helyfoglalás esetén a kereskedők a szakosított beosztásnak megfelelően, az érkezés sorrendjében helyezkedhetnek el. Ha a kereskedő az árusítóhelyet a nyitvatartási idő vége előtt végleges jelleggel elhagyja, azt az üzemeltető - több alkalommal is - másnak kiadhatja.

(4) Tartós helyfoglalási engedély esetén, amennyiben a kereskedő az árusítóhelyét reggel 8 óráig nem foglalja el, úgy azt az üzemeltető az adott napra másnak is kiadhatja.

A helypénzfizetési kötelezettség

15. § Az árusítóhelyek használatáért helyfoglalási díjat (a továbbiakban: helypénz) kell fizetni.

16. § (1) *  A helypénz mértékét a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság határozza meg. Ennek során az árusítóhelyek nagysága, piacon belüli elhelyezkedése, illetve más szempontok alapján differenciált díjtételek is megállapíthatóak.

(2) *  Valamely kereskedő vagy az árusítóhely sajátosságaira tekintettel - a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság eseti hozzájárulásával - az üzemeltető és a kereskedő az (1) bekezdés alapján meghatározottaktól eltérő mértékű helypénzben is megállapodhatnak.

17. § (1) A helypénzt

a) napi helyfoglalás esetén az árusítóhely elfoglalásakor a helyszínen;

b) tartós helyfoglalás esetén az üzemeltetővel kötött megállapodásban foglalt időpontban és módon (a helyfoglalás teljes időtartamára egy összegben vagy időszakosan részletekben)

kell megfizetni.

(2) A megfizetett helypénzről az üzemeltető megbízottja elismervényt köteles adni.

(3) Tartós helyfoglalás esetén felmondás esetében a helypénz a felmondási idő utolsó napjáig kell megfizetni. Nem kell helypénzt fizetni arra az időre, amíg a kereskedő az üzemeltető érdekkörében bekövetkezett okból nem tud árusítani.

(4) *  Ha az egy éves helyfoglalási engedéllyel rendelkező magánszemély kereskedő betegsége miatt három hónapot meghaladó ideig nem tud árusítani (szünetelés), úgy kérelmére az üzemeltető a helypénz arányos részének megfizetése alól - a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság előzetes hozzájárulásával - mentesítést adhat és a szünetelés idejére az árusítóhelyet más részére is használatba adhatja.

18. § (1) Nem árusíthat a piacon az, aki a helypénzt felhívás ellenére sem fizeti meg.

(2) A kereskedő a helyfoglalási engedélyt, illetőleg a helypénz megfizetéséről kapott elismervényt az árusítás teljes időtartama alatt köteles magánál tartani, és ellenőrzés alkalmával azt felmutatni.

(3) Aki a helypénz megfizetését az ellenőrzés során nem tudja igazolni, annak azt újra meg kell fizetnie.

19. § Aki a helyfoglalási engedélyben foglaltakhoz képest nagyobb árusítóhelyet foglal el vagy az árusítóasztal felületét engedély nélkül megnöveli, pótdíjat köteles fizetni, amelynek mértéke a többlethasználattal érintett területre megállapítható helypénz háromszorosa.

A helyfoglalási engedély megszűnése

20. § A helyfoglalási engedély megszűnik:

a) az abban foglalt időtartam lejártával;

b) felmondással.

21. § (1) Ha a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedő:

a) a helypénzt a megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) az árusítás szabályait vagy a hulladékkezelési szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi;

c) az árusítóhelyen az engedélytől eltérő tevékenységet folytat vagy a szükséges hatósági engedélyekkel, illetőleg a működéshez szükséges egyéb engedélyekkel nem rendelkezik, illetve

d) jogszabályban előírt vagy megállapodásban, működési szabályzatban rögzített egyéb kötelezettségét megszegi

az üzemeltető a megállapodást (helyfoglalási engedélyt) azonnali hatállyal felmondja.

(2) Az üzemeltető a megállapodást (helyfoglalási engedélyt) azonnali hatállyal akkor is felmondja, ha a kereskedőt a piaci rend megsértésével vagy veszélyeztetésével, a piacon folytatott vállalkozásával, illetőleg a vásárlók megkárosításával összefüggésben elkövetett bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték vagy ilyen szabálysértés elkövetéséért két éven belül háromszor megbüntették.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felmondásnak csak akkor van helye, ha az üzemeltető - a következményekre való figyelmeztetéssel - a kereskedőt előzőleg nyolc napos határidővel írásban felszólította a kötelezettsége teljesítésére.

(4) A jelen § szerinti felmondás esetében az üzemeltető a kereskedő részére új helyfoglalási engedélyt a felmondástól számított egy éven belül nem adhat ki.

22. § Ha az üzemeltető a megállapodás időtartamának lejárta előtt - a 21. §-ban foglalt esetek kivételével - a tartós helyfoglalási engedélyt felmondja, köteles a kereskedőnek megfelelő csere-árusítóhelyet biztosítani.

23. § A kereskedő a tartós helyfoglalási engedélyt három munkanapos felmondási idővel bármikor felmondhatja.

24. § (1) Amennyiben a kereskedő

a) a piaci rendet;

b) az árusítás szabályait;

c) a hulladékkezelési szabályokat, illetve

d) a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény- és állat-egészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírásokat

súlyosan megszegi, az üzemeltető a helyfoglalási engedélyt a jogszerű állapot helyreállításáig felfüggeszti, illetve új engedély kiadását megtagadja.

(2) Az üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő helyfoglalót a piac területéről - legfeljebb három hónapos időtartamra - kitilthatja.

25. § A kereskedő a helyhasználat bármely okból történő megszűnése esetében az árusítóhelyet köteles kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadni.

Az üzemeltető kötelezettségei és az általa nyújtott külön szolgáltatások

26. § (1) A piac területén lévő utak és közös használatú helyiségek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltető gondoskodik.

(2) Az üzemeltető a piacon havonta egy alkalommal fertőtlenítő takarítást tart.

(3) Az üzemeltető a piacon évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) nagytakarítást, illetve rovar- és rágcsálóirtást tart.

(4) A kereskedők az üzemeltető által végzett takarításokat - az üzemeltető által meghatározott módon - kötelesek elősegíteni.

(5) Az árusítóhelyek és az üzlethelyiségek folyamatos tisztántartása a helyfoglalók, illetve a bérlők feladata. Ennek során be kell tartani az üzemeltető által meghatározott előírásokat.

27. § (1) A helyfoglalók által fizetett helypénz magában foglalja:

a) a terület használatát;

b) a közhasznú vízvételi helyek használatát;

c) a térvilágítás díját, valamint a 100 w/h teljesítményt meg nem haladó elektromos készülékek - rendelkezésre álló csatlakozókon keresztül történő - használatához szükséges elektromos áram díját, és

d) a tartós helyfoglalási engedélyben meghatározott - az üzemeltető által nyújtott - esetleges további szolgáltatások igénybevételének díját.

(2) Az üzlethelyiségekben és pavilonokban a víz- és áramfogyasztás költségét a bérlőknek a felszerelt mérőórák szerint, ezek hiányában átalány formájában kell megfizetniük.

(3) A fertőtlenítés, valamint a rovar- és rágcsálóirtás költségeinek arányos részét az üzemeltető az üzlethelyiségek és a pavilonok bérlőire áthárítja.

28. § (1) Az üzemeltető külön díjazás ellenében a kereskedelmi tevékenységet segítő egyéb szolgáltatásokat (pl. hűtés, eszközkölcsönzés, csomagmegőrzés, stb.) is nyújthat. Ezen szolgáltatások igénybevételének részletes feltételeit az üzemeltető határozza meg.

(2) Azok a kereskedők, akik a piac területén - az üzlethelyiségeken kívül - állandó jelleggel göngyöleget, szállítókocsit vagy egyéb eszközt tartanak, kötelesek tárolási díjat fizetni.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások díját, valamint a tárolási díjakat a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság határozza meg.

A piaci árusítási rend

29. § (1) A kereskedő csak hitelesített mérleget használhat.

(2) Az üzemeltető köteles a piacon ellenőrző mérleget elhelyezni.

30. § (1) Szakvizsgálatra szoruló árut (gomba, vágott állat, tejtermék, stb.) csak a szükséges engedélyek birtokában (vizsgálatot követően) lehet árusítani.

(2) Az üzemeltető a piac teljes nyitvatartási ideje alatt köteles gondoskodni gombavizsgáló szakellenőr folyamatos jelenlétéről.

31. § A kereskedő köteles az általa árusított árucikkek egységárát a vásárlók számára jól látható helyen feltűntetni.

32. § (1) Az üzemeltető jogosult ellenőrizni a piacra szállított, illetve az ott forgalomba hozott áruk minőségét és fogyaszthatóságát.

(2) Az üzemeltető indokolt esetben előírhatja az eladásra kínált áruk szakértői vizsgálatát, ebből a célból az áruból mintát vehet. Romlásra gyanús áru forgalomba hozatalát az üzemeltető a szakértői vizsgálat megtartásáig felfüggeszti.

(3) Az üzemeltető köteles a szakértői vizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedéseket megtenni (pl. áru forgalomba-hozatalának megtiltása, stb.).

(4) Az üzemeltető a jelen § szerinti intézkedéseiről jegyzőkönyvet köteles felvenni.

(5) Az üzemeltető által a jelen § alapján elrendelt szakértői vizsgálat költségeit

a) amennyiben annak eredménye alapján az áru nem hozható forgalomba, a kereskedő;

b) egyéb esetekben az üzemeltető

viseli.

33. § (1) A piac területére romlott, romlásnak indult, illetve egyébként bűzt árasztó árut vagy anyagot bevinni vagy ott tárolni tilos.

(2) A romlásnak indult árut a kereskedő köteles az árusítóhelyről haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben a kereskedő az eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az üzemeltető köteles őt erre felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az eltávolításról az üzemeltető - a kereskedő költségére - gondoskodik.

(3) Az árusítóhelyet használaton kívüli göngyöleggel, illetve a piaci tevékenységet nem szolgáló egyéb eszközökkel elfoglalni tilos.

(4) A piacon elhelyezett áru, göngyöleg, egyéb eszköz megőrzése és kezelése, tárolása a kereskedő feladata. Az ezekben beállott károkért az üzemeltető csak akkor tartozik felelősséggel, ha feladatkörében jogellenesen járt el.

34. § (1) Piaczáráskor a kereskedő köteles kiüríteni és elhagyni az elfoglalt árusítóhelyet. Az üzemeltető ez alól a tartós helyfoglalók esetében kivételt tehet.

(2) Az árusítás befejezésekor a kereskedő köteles az árusítóhelyet kitisztítani.

35. § (1) A kereskedő a jogszabályi előírásokon túlmenően köteles betartani az üzemeltető által előírt egyéb tisztasági előírásokat is (takarítás, fertőtlenítési-, rovar- és rágcsálóirtási kötelezettség, stb.).

(2) A kereskedő köteles az árusításhoz szükséges engedélyeket és kötelező nyilvántartásokat az árusítás teljes ideje alatt magánál tartani és ezeket felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni, illetőleg a szakértői vizsgálathoz szükséges árumintát ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

36. § (1) *  A piac területén az áruszállítás és -rakodás rendjét, a járművel való közlekedés rendjét, valamint a járművek várakozásának rendjét az üzemeltető állapítja meg.

(2) * 

(3) Az áruszállítást végző gépjárművek a piac közvetlen környezetében csak a rakodáshoz szükséges ideig várakozhatnak.

(4) * 

(5) A kereskedők kötelesek az üzemeltetőnek előzetesen bejelenteni a részükre rendszeresen árut szállító járművek rendszámát.

(6) A piac közlekedő útjait tilos eltorlaszolni.

37. § Az üzemeltető a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően egyéb baleset-megelőzési és munkabiztonsági szabályokat is előírhat. A piac területén ezek betartása mindenki számára kötelező.

38. § Az üzemeltető a piac teljes nyitvatartási ideje alatt köteles biztosítani a nyilvános illemhely használatát. Az illemhely használatáért díjat kell fizetni.

39. § A kereskedő az üzemeltetőnek vagy bármely más személynek okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

40. § A piac területén - a rájuk vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - a közterület-felügyelők is intézkedhetnek.

III. Fejezet

A piacon lévő üzlethelyiségek bérletére és bérbeadására vonatkozó különös szabályok

41. § (1) A piac területén lévő üzlethelyiségeket és pavilonokat (a továbbiakban: együtt helyiség) az üzemeltető bérbeadás útján hasznosítja.

(2) *  Az Önkormányzat tulajdonában álló piacon lévő helyiségek bérletére és bérbeadására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 7.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Helyiségrendelet) előírásait kell alkalmazni.

42. § A helyiséget kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari vagy raktározási célra lehet bérbeadni.

43. § *  A piac területére megállapított irányadó bérleti díjnál alacsonyabb összegű bérleti díjjal csak a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jóváhagyásával lehet bérleti szerződést kötni.

44. § A piacon lévő helyiségek vonatkozásában nem lehet alkalmazni a Helyiségrendelet 41. és 42. §-ainak rendelkezéseit.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Működési szabályzat

45. § (1) A piac működésére vonatkozó, a jelen rendeletben nem szabályozott egyéb részletes szabályokat a piac Működési Szabályzata tartalmazza. A Működési Szabályzatot az üzemeltető javaslata alapján a Polgármester hagyja jóvá.

(2) A Működési Szabályzatban meg kell határozni különösen:

a) a piac nyitvatartási idejét;

b) a piac szakosított beosztását;

c) a helypénz és az egyéb szolgáltatási díjak megfizetésének szabályait;

d) az üzemeltető által nyújtott külön szolgáltatásokat és azok igénybevételének feltételeit, valamint az eszköztárolás szabályait;

e) az üzemeltető által előírt egyéb tisztasági, baleset-megelőzési és munkabiztonsági előírásokat (szabályokat);

f) az áruszállítás és a járművek közlekedésének rendjét, stb.

(3) A piac rendjéről az üzemeltető jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. A Működési Szabályzatot mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

46. § Az üzemeltető alkalmazottjai a tevékenységüket a kulturált ügyintézés szabályai szerint, megfelelő öltözetben kötelesek végezni.

Alkalmi (ünnepi) vásárok szervezése

47. § (1) *  Az üzemeltető a piac közvetlen környezetében lévő közterületeken alkalmi és rendszeres vásárokat szervezhet.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti vásár területét, időtartamát a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, egyéb feltételeit a Polgármester határozza meg. Ennek során tekintettel kell lenni a parkolási lehetőség megfelelő biztosítására is.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti vásáron az árusítási engedélyek kiadása és a területhasználati díjak beszedése az üzemeltető feladatát képezi.

Kereskedői fórum

48. § (1) *  Az üzemeltető évente legalább egy alkalommal a kereskedők részére - előre meghirdetett időpontban - kereskedői fórumot szervez.

(2) A kereskedői fórumon az üzemeltető ismerteti a piac működését érintő tervezett intézkedéseket.

Értelmező rendelkezések

49. § Jelen rendelet alkalmazásában:

a) üzlethelyiség: más kereskedelmi egységektől elkülöníthető, külön zárható épületrész, illetve pavilon;

b) árusítóhely: üzlethelyiségnek nem minősülő, árusító vagy szolgáltató tevékenységre alkalmas hely (pl. árusító asztal).

Záró rendelkezések

50. § * 

51. § * 

52. § (1) Jelen rendelet 2008. november 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a piacok és vásárcsarnokok létesítéséről és működéséről szóló - többször módosított - Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/1994. (IX. 8.) önkormányzati rendelete.