Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bevezetés

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján feladatkörében eljárva a következő önkormányzati rendeletet alkotja meg.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A kerület elnevezése, az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat

a) székhelye: 1041 Budapest IV. kerület István út 14.,

b) statisztikai számjele: 15735674–8411–321–01,

c) adószáma: 15735674–2–41,

d) törzskönyvi nyilvántartási szám: 735672.

(3) Az Önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.ujpest.hu (a továbbiakban: honlap).

(4) Az Önkormányzat illetékessége Budapest Főváros IV. kerület Újpest közigazgatási területére terjed ki.

II. Fejezet

Az Önkormányzat és szervei

2. § *  (1) Az Önkormányzat képviselő-testülete: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő valamint a polgármester. A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

3. § Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület bizottságai,

c) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a jegyző

látják el.

MÁSODIK RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

I. Fejezet

A Képviselő-testület ülései

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseket tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati üléstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül is összehívható.

5. § A Képviselő-testület alakuló ülésére – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott eltérésekkel – az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

6. § A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta egy alkalommal rendes ülést tart. A rendes ülést – lehetőség szerint – csütörtöki napra kell összehívni. Július és augusztus hónapban rendes ülés tartása nem kötelező.

7. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt

a) az Mötv.-ben meghatározott személyek vagy szervek az ott meghatározott módon, illetve

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete

indítványozza.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. Az ülés konkrét időpontjáról a polgármester dönt. A Kormányhivatal vezetőjének ilyen indítványára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A polgármester önkormányzati érdekből bármikor összehívhatja a Képviselő-testület rendkívüli ülését.

8. § (1) A Képviselő-testület ülése szükség szerint a következő napon folytatható (folytatólagos ülés). A folytatólagos ülés elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A folytatólagos ülésen a már korábban elfogadott napirend tárgyalását folytatja a Képviselő-testület.

(3) A folytatólagos ülésen új napirendi pont megtárgyalását csak a polgármester indítványozhatja, a napirend kiegészítéséről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

II. Fejezet

A Képviselő-testület összehívása, a meghívottak

9. § A Képviselő-testület ülését

a) a polgármester,

b) a polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester,

c) a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület korelnöke

hívja össze.

10. § (1) A Képviselő-testület ülését – ide nem értve a folytatólagos ülést – az önkormányzati képviselők részére megküldött írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, valamint a javasolt napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjét, szükség szerint előadóját. A meghívó utalást tartalmaz arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülésre szól.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt legkésőbb az ülés időpontját megelőző harmadik napon az önkormányzati képviselők részére papír alapon, vagy elektronikus adathordozón a polgármesteri hivatalban a képviselők számára rendszeresített képviselői postaládában kell elhelyezni, illetve az általuk használt elektronikus levelezési címükre kell megküldeni.

(3) Az írásbeli meghívó melléklete minden olyan írásos előterjesztés, amely a Képviselő- testület ülésén megtárgyalásra kerül. Indokolt esetben az előterjesztés eljuttatására az ülésen, helyszíni kiosztással is sor kerülhet, erre a meghívóban utalni kell. Nagyobb terjedelmű írásos anyag eljuttatása helyett a meghívóban elegendő azt megjelölni, hogy az hol tekinthető meg.

(4) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat.

(5) Rendkívüli, halaszthatatlanul sürgős esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülését az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, rövid úton, de igazolható módon – elektronikus úton e-mailben, telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítéssel – is össze lehet hívni.

(6) A 10. §-ban foglaltak szerint kell meghívni a Képviselő-testület ülésére a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert és a jegyzőt is.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót az ülés összehívásával egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) A meghívó közzétételével egyidejűleg a meghívó mellékletét képező írásos anyagot - ide nem értve a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el – a honlapon közzé kell tenni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak a 10. § (5) bekezdésében meghatározott esetben mellőzhetőek.

(4) A Képviselő-testület ülését követő három munkanapon belül a honlapon közzé kell tenni minden olyan további megtárgyalt előterjesztést is, amely a (2) bekezdés alapján nem került közzétételre, és amelyet a Képviselő-testület nem zárt ülésen tárgyalt.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére – a 10. §-ban foglaltakon túlmenően – a meghívó elektronikus úton történő elküldésével meg kell hívni:

a) az újpesti egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőket,

b) Újpest díszpolgárait és a Semsey Aladár Életműdíjban részesített személyeket,

c) az újpesti nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d) a helyi bíróság elnökét,

e) a helyi ügyészség vezetőjét,

f) az újpesti rendőrkapitányság és tűzoltóság vezetőjét,

g) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

h) az Újpesti Torna Egylet vezetőjét, az érdekképviseleti szervezetek helyi vezetőit, és az egyházak képviselőit az őket érintő kérdésekben,

i) a Polgármesteri Hivatal vezető megbízatású köztisztviselőit,

j) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok vezetőit, az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

k) a Polgármesteri Hivatal azon más köztisztviselőit, illetve más olyan személyeket, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja,

l) Budapest Főváros Kormányhivatala IV. Kerületi Hivatala hivatalvezetőjét, az Észak- Budapest Tankerületi Központ vezetőjét, továbbá a polgármester által meghatározott más személyeket.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei részére a 10. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a meghívóval együtt elektronikus úton meg kell küldeni a meghívó mellékletét képező előterjesztéseket is, ide nem értve – az általa képviselt nemzetiséget érintő előterjesztés kivételével – a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el.

(3) A polgármester elrendelheti, hogy a meghívó mellékletét képező előterjesztések vagy azok egy része – ide nem értve a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el – más meghívottak részére is elektronikus úton megküldésre kerüljenek.

(4) Az e §-ban foglaltak a 10. § (5) bekezdésében meghatározott esetben mellőzhetőek.

III. Fejezet

Az ülés vezetése

13. § (1) A Képviselő-testület ülésének elnöke

a) a polgármester,

b) a polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester,

c) a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület korelnöke, ez utóbbi akadályoztatása esetén a Képviselő-testület jelen lévő legidősebb tagja.

(2) A Képviselő-testület ülését az elnök vezeti.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését az elnök nyitja meg és zárja be.

(2) A képviselő-testületi ülés elnöke

a) az ülés kezdetén megállapítja a megjelent és az esetlegesen távollevő önkormányzati képviselők névsorát, továbbá ennek alapján az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a napirendekre.

(3) Határozatképtelenség esetén az elnök 15 perc szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte esetén az elnök az ülést berekeszti és azt 15 napon belüli időpontra – változatlan napirenddel – ismételten összehívja. Az ilyen módon megismételt ülés meghívójának csak az ülés időpontját, helyszínét és a korábbi ülés napirendjére való utalást kell tartalmaznia. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.

15. § (1) Az ülés folyamán az elnök a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) Amennyiben valamely napirendi pont tárgyalása vagy napirenden kívüli vita során az ülés határozatképtelenné válik, úgy az elnök 5 perc szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte esetén az elnök az adott napirendi pont (napirenden kívüli vita) tárgyalását befejezettnek nyilvánítja.

(3) Amennyiben a határozatképesség a soron következő napirendi pont tárgyalására sem áll helyre, úgy az elnök az ülést berekeszti és – indokolt esetben – azt a 14. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ismételten összehívja.

16. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülés kivételével – nyilvános. A Képviselő-testület tagja valamint minden jelenlévő az ülésen olyan magatartást köteles tanúsítani, amely megfelel a tanácskozás méltóságának.

(2) A Képviselő-testület ülésén jelenlévők nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely

a) veszélyezteti az ülés zavartalan és eredményes menetét, vagy

b) sérti a tanácskozás, a Képviselő-testület vagy valamelyik önkormányzati képviselő méltóságát.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők, illetve a Képviselő-testület munkáját, és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévőknek az emberi méltóságát vagy személyiségi jogait.

17. § (1) Az elnök őrködik a tanácskozás méltósága felett, biztosítja az ülés zavartalan és eredményes menetét.

(2) Az elnök a Képviselő-testület ülésének vezetése során:

a) megállapítja a felszólalások sorrendjét,

b) megadja a szót,

c) elrendeli a szünetet, meghatározza időtartamát,

d) gyakorolja a rend fenntartása és az ülés zavartalan menete érdekében az e rendeletben biztosított egyéb jogosítványait.

18. § (1) Az elnök a felszólalótól megvonhatja a szót, ha azt állapítja meg, hogy a hozzászólalása

a) a tárgytól eltér, vagy az előzőekhez képest ismétlés,

b) sérti a tanácskozás, a Képviselő-testület vagy valamelyik önkormányzati képviselő méltóságát, vagy amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű,

c) *  e rendeletben meghatározott időkorlátot meghaladja.

(2) A Képviselő-testület ügyrendi határozata alapján az elnök berekeszti az adott napirendi pont, vagy a folyó napirenden kívüli vita tárgyalását és elrendeli a szavazást. Az elnök az addig felszólalásra bejelentkezetteket számba veszi, majd a Képviselő-testület a meghallgatásukat követően dönt az adott napirenden lévő javaslatról.

19. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik.

(2) Az ülésen a rendzavarokat az elnök rendre utasítja.

(3) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását akadályozza vagy lehetetlenné teszi, úgy az elnök 2 perc szünetet rendel el.

(4) Amennyiben az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései nem találnak meghallgatásra, úgy az elnök félbeszakítja az ülést, és elhagyja az elnöki széket, az ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(5) Amennyiben a félbeszakadt ülés folytatására a rendzavarás folytatódása miatt a félbeszakadást követően 15 perc elteltével sincs mód, úgy az ülést berekesztettnek kell tekinteni. Ebben az esetben az ülés újbóli összehívására a 15. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

IV. Fejezet

Az ülés tanácskozási rendje

20. § (1) Az ülés kezdetén az elnök javaslatot tesz a napirendi pontokra és tárgyalásuk sorrendjére, ennek során külön ismertetni kell a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat.

(2) A napirendi javaslat módosítását vagy kiegészítését a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik önkormányzati képviselő indítványozhatja. A polgármester által tett, illetve az általa támogatott indítványokat alapjavaslatnak kell tekinteni, más indítványokról a Képviselő-testület külön dönt.

(3) *  A Képviselő-testület az „egyebek” napirendi pont keretében – az (1)–(2) bekezdés alkalmazásával – szóbeli előterjesztéseket is tárgyalhat, de ebben az esetben is kötelező az írásbeli határozati javaslat előterjesztése. Az „egyebek” napirendi pont esetében a képviselő felszólalási időkeretére, valamint a polgármester és a feladatkörében érintett alpolgármester válaszadási időkeretére a 22/A. §-ban a napirend előtti felszólalással kapcsolatban rögzítettek az irányadók. A 22/A. § (2) bekezdésében rögzítettek az „egyebek” napirendi pontra is irányadók.

(4) A napirendi javaslat elfogadásáról – ide értve a (2) bekezdés alapján döntést igénylő indítványokat is – a Képviselő-testület dönt.

21. § Az Mötv.-ben meghatározott esetekben a zárt ülés elrendelésére – a napirendi szavazást követően – a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

22. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrendben tárgyalja.

(2) Az elnök indokolt esetben elrendelheti egyes egymással összefüggő napirendi pontok vitájának együttes lefolytatását, ugyanakkor bármely képviselő ügyrendi javaslatára, a Képviselő-testület döntése alapján a napirendi pontokat külön kell tárgyalni.

(3) Az elnök indokolt esetben javaslatot tehet az elfogadott tárgyalási sorrend megváltoztatására. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

22/A. § *  (1) A napirend elfogadását követően, de még a napirendi pontok megtárgyalását megelőzően bármely képviselő – legfeljebb öt perc időtartamban – felszólalhat bármely, a Képviselő-testület feladatkörét érintő, de a Képviselő-testület ülésének elfogadott napirendjén nem szereplő kérdésben.

(2) A felszólalási szándékot – ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát.

(3) A napirend előtti felszólalásra – legfeljebb öt perc időtartamban – a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző válaszolhat. A Képviselő-testület egy alkalommal – legfeljebb öt perccel – a felszólalás idejét meghosszabbíthatja.

23. § (1) Amennyiben az ülésen eskütételre kerül sor, úgy azt lehetőség szerint az ülés elején, az első napirendi pont keretében kell megtartani.

(2) Az eskü szövegét az ülésen jelenlévő legfiatalabb önkormányzati képviselő mondja elő.

24. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalásának megkezdésekor először az előterjesztőt (előadót) illeti meg a szó.

(2) Az előterjesztőt követően a bizottságok elnökei és a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat elöljárója ismertetheti a bizottság, illetve a településrészi önkormányzat testülete előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalását, amennyiben az előterjesztés előzetes bizottsági (testületi) tárgyalásra került. Ezt követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők ismertethetik véleményüket, módosító javaslataikat. Az ülésen tanácskozási joggal résztvevő más személyek is e sorban szólalhatnak fel.

(3) A napirendi pont szavazása előtt az előterjesztőt (előadót) megilleti a zárszó joga.

25. § (1) Az előterjesztő az előterjesztését a napirendi szavazást megelőzően indokolás nélkül visszavonhatja.

(2) Az előterjesztő a napirendre felvett előterjesztését az ügy érdemi tárgyalásának megkezdését követően, de legkésőbb a szavazás megkezdéséig – a vitában elhangzott érvekre figyelemmel – visszavonhatja.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhatja

a) *  az adott napirendi pont tárgyalására fordítható időkeret legfeljebb 60 percben történő megállapítását,

b) a hozzászólások maximális időtartamának 3 vagy 5 percben való korlátozását,

c) az ismételt hozzászólás, indítványozás korlátozását.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti korlátozások bevezetését a vita megkezdését követően a további hozzászólások vonatkozásában az elnök indítványozhatja.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A felszólalások időtartamának korlátozása esetében az időtartamot túllépő felszólalótól az elnök megvonja a szót.

27. § (1) Ügyrendi kérdésben a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek vagy bármelyik képviselőnek, bármikor – legfeljebb 2 perc időtartamban – felszólalási joga van. Ügyrendi kérdésnek minősül minden az ülés vezetésével és rendjével, a tárgyalás menetével, továbbá a szavazás rendjével összefüggő, de a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdés.

(2) Ügyrendi kérdésben – amennyiben a felszólaló szavazással eldöntendő ügyrendi javaslatot tesz – a Képviselő-testület dönt.

(3) Amennyiben az ügyrendi javaslat a vita lezárására és – amennyiben az adott napirendnél erre szükség van – egyúttal a szavazás megkezdésére irányul, úgy az elnök számba veszi a javaslat megtételét megelőzően a felszólalásra már bejelentkezettek nevét, majd a Képviselő- testület ennek ismeretében dönt. A vita lezárásáról szóló határozat esetén az elnök által számba vett felszólalni kívánókat még meg kell hallgatni.

28. § A tárgyalás során – napirendi pontonként egy alkalommal – a frakciók és frakciószövetségek vezetőit soron kívüli felszólalási jog illeti meg.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésén a 12. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti személyek - tevékenységi körükben – tanácskozási joggal vesznek részt. Az elnök a 12. § (1) bekezdés i)– k) pontja szerinti személyektől is felvilágosítást kérhet.

(2) A Képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal résztvevők az elnöknél jelenthetik be hozzászólási szándékukat. A szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Egyes személyek meghallgatását az elnök is indítványozhatja.

30. § (1) Az nyílt ülésen tárgyalt utolsó napirendi pont tárgyalását követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik önkormányzati képviselő jogosult legfeljebb 5 perc időtartamban, a korábbi napirenden nem szereplő közérdekű kérdésben felszólalni (napirend utáni felszólalás).

(2) A napirend utáni felszólalási szándékot az ülés kezdete előtt a tárgy megjelölésével az elnöknél kell bejelenteni.

V. Fejezet

A Képviselő-testület döntései, a határozathozatal, a döntéshozatal rendje

31. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. A szavazás jellege nyílt, vagy titkos lehet.

(2) Az elnök a szavazást igénylő kérdésekben – vita esetén annak lezárását követően - szavazást rendel el. Szavazást elrendelni csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet.

(3) A szavazás megkezdése előtt az elnök vagy a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges.

32. § Bármelyik frakció és frakciószövetség vezetője – bármely napirendi pont vitájának lezárását követően, illetve bármely lényeges döntéshozatal előtt – a szavazás megkezdését megelőzően, az időtartam megjelölésével szünet elrendelését kérheti az elnöktől. A szünet elrendeléséről és annak időtartamáról az elnök dönt.

33. § (1) A szavazás során először az elnök az esetleges módosító javaslatokat – benyújtásuk sorrendjében – teszi fel szavazásra. A benyújtás sorrendjétől az egymással összefüggő vagy az egymást kizáró módosító javaslatok esetében el lehet tekinteni.

(2) . Amennyiben valamely módosító javaslatot az előterjesztő befogadta, azt külön nem kell szavazásra feltenni, arról a Képviselő-testület az alapjavaslattal együtt, annak részeként dönt.

(3) A módosító javaslatok szavazása előtt a napirendi pont előterjesztője nyilatkozik arról, hogy a módosító javaslatot támogatja-, és befogadja-e.

(4) A módosító javaslatokat követően – amennyiben arra még szükség van –, illetve módosító javaslatok hiányában, az alapjavaslatról dönt a Képviselő-testület.

34. § Szavazni minden esetben csak személyesen lehet.

35. § (1) A nyílt szavazás – a (2)–(3) bekezdés kivételével – szavazógéppel történik.

(2) Amennyiben műszaki okokból a szavazógép igénybevételére nincs lehetőség, úgy a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, ez esetben szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által megbízott személyek gondoskodnak.

(3) Ügyrendi kérdésben az elnök kézfelemeléssel történő szavazást is elrendelhet.

(4) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg kell őrizni, az abba történő betekintés lehetőségét biztosítani kell.

36. § (1) A szavazás megkezdése előtt – az Mötv.-ben meghatározott döntések kivételével – a Képviselő-testület bármely tagja kérheti név szerinti szavazás elrendelését. A név szerinti szavazás elrendeléséről – amennyiben annak megtartása az Mötv. szerint nem kötelező – a Képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazás tartása esetén az elnök ABC sorrendben felolvassa az önkormányzati képviselők nevét, akik helyükről, hangos „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szóval szavaznak.

(3) Név szerinti szavazás tartása esetén a szavazás részletes eredményét mellékelni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § (1) A Képviselő-testület

a) törvény által előírt esetekben titkos szavazást tart, illetve

b) az Mötv.-ben nevesített ügyekben titkos szavazást tarthat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére – a szavazás megkezdése előtt – a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Ebben az esetben a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Titkos szavazás tartása esetén a Képviselő-testület esetenként – a frakciók javaslatának figyelembe vételével – 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot választ. Ennek során külön meg kell választani a szavazatszámláló bizottság elnökét is. A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(4) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken. A szavazáshoz tollat kell használni. A képviselők a szavazataikat szavazóurnába helyezik el.

(5) A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számlálja össze, majd ezt követően a bizottság elnöke hirdeti ki a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön íven szövegezett – valamennyi bizottsági tag által aláírt – jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás lefolyásának körülményeit, a szavazás során tett megállapításokat és intézkedéseket,

d) a leadott és le nem adott szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás számszerű eredményét és a meghozott döntéseket.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve a lehetségesnél több döntési alternatíva megjelölése szerepel a szavazólapon.

38. § A szavazás számszerű eredményét – ide nem értve a 37. § (5) bekezdése szerinti esetet – az elnök állapítja meg és hirdeti ki.

39. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A képviselő szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség megállapítása szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő a határozathozatalból való kizárásra alapot adó személyes érintettségére vonatkozó – az Mötv. szerinti – bejelentési kötelezettségét a határozathozatalt megelőzően elmulasztotta és a határozathozatalban ténylegesen részt vett, úgy a soron következő első rendes képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatot tehet az érintett képviselő határozathozatalból való utólagos kizárásra. A javaslatban meg kell jelölni, hogy a javaslattevő a képviselő személyes érintettségét mire alapozza.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott esetben a javaslat szerint érintett képviselő felszólalhat, majd ezt követően a Képviselő-testület a határozathozatalból való utólagos kizárásról dönt. A képviselő határozathozatalból való utólagos kizáráshoz minősített többség szükséges.

(6) A (5) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetében

a) amennyiben a képviselő leadott szavazata megállapítható, úgy a képviselő szavazatát törölni kell és ennek megfelelően újból meg kell állapítani a szavazás eredményét,

b) amennyiben a képviselő leadott szavazata nem állapítható meg, úgy minden szavazati fajtából egyet-egyet törölni kell és ennek megfelelően újból meg kell állapítani a szavazás eredményét.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerint újból megállapított szavazási eredmény szerinti döntés eltér az eredeti döntéstől, úgy a Képviselő-testület – a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő erre vonatkozó indítványa esetén – az eredeti határozati javaslatról ismételten szavaz.

VI. Fejezet

A képviselői kérdés * 

40. § *  (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben, felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet.

(2) A kérdést legkésőbb három órával a Képviselő-testület ülését megelőzően a polgármesterhez írásban be kell nyújtani. Az ülés elnöke a napirendi pontok megtárgyalását követően bejelenti a benyújtott képviselői kérdéseket.

(3) A képviselői kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A képviselői kérdés és az írásbeli válasz képviselők részére történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A Képviselő-testület a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.

40/A. § * 

VII. Fejezet

Jegyzőkönyv, nyilvánosság

41. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik önkormányzati képviselő kérheti, hogy felszólalását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéről jegyzőkönyvi kivonat is készül, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét, időpontját,

b) a tárgyalt napirendi pontokat,

c) a szavazás számszerű eredményét, és

d) a hozott döntéseket.

(3) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amelyet a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével hozzáférhető módon meg kell őrizni.

42. § A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet és normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

43. § (1) Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni

a) az önkormányzati rendeleteket és a Képviselő-testület normatív határozatait,

b) az előterjesztéseket a 11. §-ban foglaltak szerint,

c) a zárt ülés kivételével az ülések jegyzőkönyvét,

d) a Képviselő-testület döntéseit.

(2) A zárt ülés kivételével a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyvébe való betekintést a Polgármesteri Hivatal – jegyző által kijelölt – helyiségében bármely választópolgár részére biztosítani kell.

(3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján – az aláírását követően – meg kell jelentetni.

(4) *  A Képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel a jegyző vagy megbízottja jelenlétében meghallgatható. A zárt ülés hangfelvételét csak az adott zárt ülésen jelen lenni jogosultak hallgathatják meg.

VIII. Fejezet

Előterjesztések, módosító javaslatok

44. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság, a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete és az önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: előterjesztő) által a Képviselő-testület elé terjesztett

a) rendelet-tervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyek (testületek) közös előterjesztést is tehetnek.

(3) A bizottság, illetve a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete előterjesztéseit a bizottság elnöke (az elöljáró) írja alá.

45. § (1) Amennyiben önkormányzati rendelet alapján az előterjesztés tárgya tekintetében valamely bizottságot vagy a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testületét javaslattételi vagy véleményezési jog illeti meg, úgy az előterjesztést a képviselő-testületi ülést megelőzően a bizottság (településrészi önkormányzat testülete) elé kell terjeszteni. A bizottsági (településrészi önkormányzati) véleményeztetést az ügy sürgőssége esetében mellőzni lehet, de erre – a mellőzés okának megjelölésével – az előterjesztésben vagy a szóbeli kiegészítésben utalni kell.

(2) A polgármester vagy az alpolgármester – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - véleményezés céljából más előterjesztéseket is a feladatkörrel rendelkező bizottság (településrészi önkormányzat testülete) elé terjeszthet.

46. § (1) Az előterjesztéseket írásba kell foglalni. Kisebb jelentőségű ügyekben – a 20. § (3) bekezdése megfelelő alkalmazásával – szóbeli előterjesztésnek is helye lehet, de ebben az esetben is csak írásbeli határozati javaslat benyújtásával hozható döntés az ügyben. Az írásbeli határozati javaslatot a szóbeli előterjesztő nyújtja be a polgármesternek.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés címzettjét és tárgyát,

b) az előterjesztés indokait,

c) szükség esetén a költségvetési fedezet megjelölését;

d) az előterjesztő aláírását, előterjesztés készítőjének nevét, szükség esetén az előadó megjelölését,

e) döntési javaslat esetén a határozati vagy rendeleti javaslatot,

f) jegyző vagy az általa megbízott személy törvényességi ellenjegyzését,

g) pénzügyi, gazdasági tárgyú előterjesztéseknél a pénzügyi vezető ellenjegyzését,

h) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését,

i) a képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A határozat végrehajtását – a határidőtől függetlenül – haladéktalanul meg kell kezdeni. Amennyiben a végrehajtás el nem hárítható akadályba ütközik, a felelős köteles ezt a tényt a polgármesternek, az alpolgármesternek és a döntéssel érintett bizottság elnökének jelezni.

(4) A határozatok végrehajtásáról konkrét határidő esetén a megjelölt határnapot követő ülésen be kell számolni a képviselő-testületnek.

(5) Nem kell beszámolni azon határozat végrehajtásáról, amely:

a) határidő megjelölése nélkül került elfogadásra, vagy

b) beszámolási kötelezettség mellőzéséről rendelkezik.

(6) A határozat végrehajtásáról szóló beszámoló tartalmazza:

a) a határozat számát és tartalmát,

b) a végrehajtás megtörténtének tényét vagy az esetleges elmaradást, javaslatot a további intézkedésre vagy a határidő módosítására.

(7) A Képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, egyben felelős a lejárt határidejű határozatok visszajelentéséért a Képviselő-testület felé. A Polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

47. § (1) Az előterjesztett rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz

a) a napirendi pont előterjesztője,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

c) a feladatkörrel rendelkező bizottság és a feladatkörét érintő kérdésekben a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete,

d) a frakció nevében annak vezetője,

e) bármelyik önkormányzati képviselő

a vita lezárását megelőzően, illetve az előterjesztő a zárszó keretében is módosító javaslatot terjeszthet elő.

(2) A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A módosító javaslatot az előterjesztésbe, illetve határozati javaslatba beilleszthető módon kell megfogalmazni.

(4) A módosító javaslatot írásban kell benyújtani az elnök részére. Kisebb terjedelmű módosító javaslat szóban is ismertethető, de ebben az esetben is kérheti az elnök a szavazásra kerülő szöveg leírását a szavazás megkönnyítése érdekében.

(5) A nem szabályszerűen előterjesztett módosító javaslatot az elnök visszautasítja.

47/A. § *  (1) A 44. §-ban meghatározott előterjesztésre jogosultak különösen a járványügyi helyzet kapcsán az egészségügyi állapotuk miatt a Képviselő-testületi ülésen személyes jelenlétükben való akadályoztatásuk esetén jogosultak az ülésén elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével részt venni. A részvétel e rendelet 34. §-ában meghatározott szavazásra nem jogosít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti akadályoztatásról az előterjesztő legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10.00 óráig jelezheti az akadályoztatásának tényét írásban, elsősorban szak / orvosi igazolással alátámasztva a polgármesternek.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a módosító javaslat előterjesztőjére is megfelelően kell alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

A közmeghallgatás

48. § *  A Képviselő-testület közmeghallgatást évente legfeljebb két alkalommal tart, lehetőség szerint június vagy december hónapban, a június vagy december havi rendes képviselő-testületi ülés keretében.

49. § (1) *  A közmeghallgatást annak időpontja előtt legalább 15 nappal az Önkormányzat honlapján és a helyi sajtóban meg kell hirdetni. A hirdetménynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját és helyszínét, valamint a kérdések, javaslatok benyújtásának rendjét.

(2) A közmeghallgatás meghirdetéséről a jegyző gondoskodik.

50. § (1) A közmeghallgatáson feltett kérdés olyan a helyi közügyeket érintő körülményre, hibára vagy hiányosságra irányulhat, amelynek orvoslása, megszüntetése vagy megoldása az Önkormányzat, illetve a helyi közösségek érdekeit szolgálja. A kérdést feltevő felhívhatja a figyelmet olyan magatartásra és tényre is, amely jogszabályba ütközik, sérti vagy veszélyezteti az Önkormányzat, illetve a helyi közösségek jogait, érdekeit.

(2) A közmeghallgatáson tett javaslat valamely a helyi közügyeket érintő hasznos társadalmi, gazdasági, kulturális, igazgatási vagy egyéb cél elérésére irányuló kezdeményezést foglalhat magában.

51. § (1) *  A kérdéseket, javaslatokat (a továbbiakban együtt: kérdés) – legkésőbb a közmeghallgatás napját megelőző ötödik napig – írásban a jegyző részére lehet benyújtani.

(2) Amennyiben a közmeghallgatásra egyéni panaszt nyújtottak be, úgy azt a közmeghallgatáson nem kell tárgyalni, de annak kivizsgálásáról – az arra vonatkozó szabályok szerint – a jegyző gondoskodik. Erről a panaszost haladéktalanul értesíteni kell.

52. § (1) A közmeghallgatás tárgyalásán a kérdéseket a jegyző – témakörök szerint csoportosítva - egyenként ismerteti. Nem kell ismertetni azt a kérdést, amelynek feltevője a közmeghallgatás tárgyalásán nem jelent meg.

(2) A kérdező az írásos beadványát szóban, legfeljebb 2 perc időtartamban kiegészítheti.

(3) *  A feltett kérdésekre a választ a polgármester vagy felkérése alapján az alpolgármester, a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal vezető megbízatású köztisztviselője – elsősorban témakörök szerint csoportosítva – adja meg.

(4) A válasz elhangzását követően a kérdező nyilatkozik, hogy azt elfogadja-e. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadta el, úgy arról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Amennyiben a választ a Képviselő-testület sem fogadta el, úgy azt a feladatkörrel rendelkező bizottság elé kell terjeszteni további tárgyalás végett.

(6) *  A közmeghallgatáson elhangzott kérdések megválaszolására, amennyiben a válaszadásra nem a közmeghallgatáson kerül sor, akkor a választ 15 napon belül írásban kell megadni. A kérdező azt is kérheti, hogy a választ – a szóbeli válaszadás és tárgyalás helyett – írásban kapja meg.

(7) *  Ha a kérdező a közmeghallgatás tárgyalásán nem jelent meg, úgy részére a választ 15 napon belül írásban kell megadni.

(8) *  A (6) és (7) bekezdésben foglalt esetekben az írásbeli válaszról a Képviselő-testületet is tájékoztatni kell.

A veszélyhelyzet ideje alatt tartott közmeghallgatás során egyes eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról * 

53. § *  (1) A közmeghallgatást veszélyhelyzet esetén – az érintettek személyes megjelenése nélkül – kizárólag elektronikus úton lehet megtartani, mely során a kérdések, és az ahhoz kapcsolódó iratok kizárólag elektronikus úton – a polgármester által meghatározott módon és formában – terjeszthetők elő.

(2) A polgármester a jegyző útján, az Önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi mindazon információkat, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kérdéseket fel lehet tenni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tévő információ-technikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.

(4) A polgármester, illetve a polgármester felkérése alapján az alpolgármester, a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal vezető megbízatású köztisztviselője a (2) bekezdés szerint beérkezett kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatását az Önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi. Ha a kérdések sajátosságai megkívánják, a tájékoztatást írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is megküldi az érintett részére.

NEGYEDIK RÉSZ

Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályai

54. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: előterjesztő) által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az újpesti lakosok és az Újpesten működő nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek az e Részben foglaltak szerint véleményezhetik (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtása körében a részletszabályok megállapítására alkotott rendelet-tervezeteket,

b) a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

c) a helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendelet-tervezeteket,

d) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,

e) az a)–d) pontokban meghatározott rendeletek módosítására irányuló rendelet- tervezeteket,

f) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,

g) a kizárólag más önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet- tervezetet,

h) ha a rendelet-tervezet tárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülésen kerül sor,

i) ha az adott rendelet-tervezet véleményezésére jogszabály külön eljárást ír elő.

55. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg, vagy az azt tárgyaló bizottsági ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni az Önkormányzat honlapon.

(2) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az 54. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a Képviselő-testület ülését megelőző második nap 16 óráig van lehetőség.

(3) Mellőzhető továbbá az a vélemény, amely névtelenül érkezett, elkésett, sérti a közerkölcsöt, vagy a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik.

56. § (1) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet- tervezet képviselő-testületi tárgyalása során.

(2) A beérkezett véleményeket az előterjesztő mérlegeli és ennek alapján a rendelet- tervezethez módosító javaslatot terjeszthet elő.

(3) Az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

57. § (1) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e Rész rendelkezéseinek végrehajtása érdekében kezelheti.

(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3) A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

ÖTÖDIK RÉSZ

A Képviselő-testület bizottságai

58. § A Képviselő-testület bizottságai:

a) *  Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, tagjainak száma 17 fő,

b) *  Klíma-és Környezetvédelmi Bizottság, tagjainak száma 19 fő,

c) *  Közbiztonsági Bizottság, tagjainak száma 17 fő,

d) *  Közművelődési és Oktatási Bizottság, tagjainak száma 19 fő,

e) *  Népjóléti és Lakásügyi Bizottság, tagjainak száma 17 fő,

f) *  Vagyonnyilatkozatot- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság, tagjainak száma 7 fő,

g) *  Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság, tagjainak száma 17 fő,

h) *  Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 15 fő,

i) *  Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság, tagjainak száma: 6.

59. § A bizottságok feladat- és hatáskörét az 1. melléklet tartalmazza.

60. § (1) *  A – Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság kivételével – bizottságok elnökeit és tagjait a Képviselő-testület – a frakciók és frakciószövetsége javaslatait is figyelembe véve – választja meg.

(2) *  A – Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság kivételével – Bizottságok az általuk elfogadott szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg működésük rendjét.

60/A. § *  (1) A Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnöke a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke.

(2) A Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság tagjai:

a) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke

b) Városfejlesztési Tanácsnok

c) Közművelődési és Oktatási Bizottság elnöke

d) Népjóléti és Lakásügyi Bizottság elnöke

e)Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság elnöke.

(3) A Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság működése rendjét az Önkormányzat mindenkor hatályos Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat) határozza meg.

61. § (1) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg meg kell határozni feladat- és hatáskörét, működésének időtartamát, továbbá meg kell választani elnökét és tagjait.

(2) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

62. § (1) *  A – Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság kivételével – bizottság ülését a bizottság elnöke, távollétében alelnöke, illetve ez utóbbi akadályoztatása esetén a bizottság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személy hívja össze.

(2) *  A – Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság kivételével – bizottság ülését össze kell hívni, ha azt

a) a képviselő-testület elrendeli,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy a bizottsági tagok legalább egynegyede – a javasolt napirend megjelölésével – indítványozza.

62/A. § *  (1) A Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság összehívására a közbeszerzési eljárás által megkívánt határidők megfelelő figyelembevételével kell sort keríteni, döntését a Közbeszerzési Szabályzat szerint hozza meg.

63. § (1) A bizottság ülésére szóló meghívót az ülés elé kerülő írásbeli előterjesztésekkel együtt – a bizottság tagjain kívül – meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek is.

(2) A bizottság ülésére – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az elnök és az előterjesztő által meghatározott személyeket kell meghívni.

64. § *  A bizottság ülésén – a Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság kivételével – a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság esetében a szavazás a Közbeszerzési Szabályzatban foglalt módon történik.

65. § (1) Több bizottság feladat- és hatáskörét érintő ügyben az érdekelt bizottságok – szükség szerint – együttes ülést is tarthatnak.

(2) Együttes ülés tartását rendelheti el:

a) a Képviselő-testület,

b) a polgármester,

c) a bizottságok elnökei közösen.

(3) Az együttes ülés akkor határozatképes, ha az érintett bizottságok mindegyike önmagában is határozatképes. Az együttes ülést az érintett bizottságok elnökei - megállapodásuk alapján – felváltva vezetik.

(4) Az együttes ülésen a felmerülő kérdésekben a résztvevő bizottságok külön-külön hoznak határozatot. Amennyiben a bizottságok döntései egymást kizáróak, az adott ügyben a Képviselő-testület dönt.”

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat Testülete és valamely bizottság (bizottságok) tartanak együttes ülést.

66. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára, valamint az előterjesztésekre – az Mötv.-ben foglaltakon túlmenően – az e Részben foglalt eltérésekkel az e rendeletnek a képviselő- testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Működésük egyéb – az Mötv.-ben és a rendeletben nem szabályozott – részletes szabályait a bizottságok maguk határozzák meg.

67. § A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül kijelölt bizottsági titkár látja el. A bizottsági titkár közreműködik a bizottság üléseinek előkészítésében, vezeti és elkészíti az ülések jegyzőkönyvét, gondoskodik a meghívók és az előterjesztések eljuttatásáról, továbbá ellátja a bizottság működésével kapcsolatos egyéb technikai feladatokat.

HATODIK RÉSZ

A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat

68. § (1) A Képviselő-testület Káposztásmegyeren településrészi önkormányzatot működtet Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat megnevezéssel.

(2) *  A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete tagjainak száma 17 fő.

(3) A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat illetékességi területét, feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

69. § (1) A településrészi önkormányzat testülete működésére az e rendeletnek a bizottságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A településrészi önkormányzat testületének elnöke az elöljáró.

HETEDIK RÉSZ

A polgármesterre és a jegyzőre vonatkozó egyes szabályok

70. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv.-ben meghatározott, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – bármely ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő- testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv.-ben meghatározott, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó bármely önkormányzati ügyben.

(3) A polgármester a bizottság utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a bizottság hatáskörébe tartozó bármely önkormányzati ügyben.

71. § (1) A jegyző a döntést meghozó vagy a döntés meghozatalára jogosult szerv, illetve személy részére haladéktalanul köteles jelezni, ha jogszabálysértő döntést vagy működést tapasztal.

(2) Amennyiben a jegyző a döntéshozatalt megelőzően jelzi, hogy a határozati javaslat vagy a rendelet-tervezet valamely rendelkezése (része) jogszabályba ütközik és az előterjesztő a javaslatát ennek ellenére fenntartja, úgy arról a rendelkezésről (részről) a döntésre jogosult szervnek külön kell határoznia.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal polgármester által kijelölt vezető megbízatású köztisztviselője látja el.

72. § Az Önkormányzatot és szerveit érintő perekben – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 65. §-ában meghatározottakon túlmenően – meghatalmazottként eljárhat

a) a polgármester az Önkormányzatot és szerveit érintő bármely perben,

b) a jegyző a Polgármesteri Hivatalt érintő bármely perben,

c) a polgármester eseti meghatalmazása alapján az alpolgármester és – a b) pontban foglaltakon túlmenően – a jegyző az Önkormányzatot és szerveit érintő bármely perben.

NYOLCADIK RÉSZ

A tanácsnokok

73. § *  A Képviselő-testület az alábbi tanácsnokokat választja meg:

a) Egészségügyi Tanácsnok,

b) Oktatási, Művelődési és Kulturális Tanácsnok

c) Szociális Tanácsnok,

d) Testvérvárosi, Külügyi, Jószolgálati és Sport Tanácsnok,

e) Városfejlesztési Tanácsnok,

f) Városüzemeltetési és Köztisztasági Tanácsnok

74. § (1) A tanácsnok közreműködik az Önkormányzat feladatkörét érintő stratégiai döntéseinek előkészítésében, figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

(2) A tanácsnok véleményt nyilváníthat a Képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő, a feladatkörét érintő előterjesztésekről.

(3) A tanácsnok figyelemmel kíséri az Önkormányzat feladatkörével kapcsolatos tevékenységét, szükség esetén kezdeményezheti a Képviselő-testület, a feladatkörrel rendelkező bizottság vagy a polgármester döntését, intézkedését.

(4) A tanácsnok feladatkörében eljárva együttműködik a bizottságokkal, a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testületével és a tevékenységével összefüggő feladatkörrel rendelkező tanácsnokokkal.

(5) A tanácsnokok – feladataik ellátásáról – szükség szerint, de legalább évente egyszer kötelesek a Képviselő-testületnek beszámolni.

75. § A tanácsnok a polgármester vagy a hatáskörrel rendelkező alpolgármester erre vonatkozó külön megbízása esetén kapcsolatot tart, illetve együttműködik a feladatkörében tevékenykedő civil és más szervezetekkel, személyekkel és az illetékes hatóságokkal.

KILENCEDIK RÉSZ

A frakció, a frakciószövetség

76. § (1) Az önkormányzati képviselők – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel - frakciókat hozhatnak létre. A frakció összehangolja a tagjai és az adott frakció által jelölt nem képviselő bizottsági tagok munkáját.

(2) Az önkormányzati választásokon mandátumot szerzett jelölő szervezetek a Képviselő- testület hozzájárulása nélkül jogosultak frakció létrehozására. Közös jelölés esetén minden jelölő szervezet a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül önálló frakciót is létrehozhat.

(3) Az önkormányzati választásokon jelölő szervezetként nem indult, vagy mandátumot nem szerzett szervezet csak a Képviselő-testület hozzájárulásával hozhat létre frakciót.

77. § (1) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet a tagja.

(2) A frakció megalakulását, elnevezését, tagjait, vezetőjét, a frakció tagjaiban bekövetkezett változást és a frakció megszűnését be kell jelenteni a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület a 76. § (3) bekezdésében meghatározott esetben legkésőbb a bejelentést követő első rendes ülésen dönt a hozzájárulás megadásáról.

78. § (1) A frakciók részére – a tevékenységük elősegítése érdekében – az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiség állandó és térítésmentes használatát kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti helyiséghasználatra csak a 76. § (2) és (3) bekezdése alapján jogszerűen működő frakciók jogosultak.

(3) *  A frakciók részére biztosított helyiségek kijelöléséről a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság gondoskodik.

(4) *  A helyiségek üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő rezsiköltségeket a frakciókat jelölő szervezetek viselik

(5) Amennyiben valamely helyiséghasználatra jogosult frakció megszűnik, vagy az önkormányzati választásokat követően 60 napon belül nem alakul újból meg, úgy a helyiséghasználati jogosultság megszűnik. Ebben az esetben a helyiséget a frakció megszűnését, illetve az önkormányzati választásokat követő 60 napon belül vissza kell adni, kivéve, ha ezen határidőn belül a frakciót állító szervezet a helyiség részére történő bérbeadását kéri. Az érintett szervezet ezen kérelme esetén a helyiség bérbeadására a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

79. § Amennyiben a 76. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő jelölő szervezet a Képviselő-testületben csak egy megválasztott képviselővel rendelkezik, úgy ezen képviselőre megfelelően alkalmazni kell e rendeletnek a frakciókra és a frakcióvezetőkre vonatkozó rendelkezéseit. Ezen képviselő – a 78. § megfelelő alkalmazásával – a frakciókkal azonos feltételekkel jogosult helyiséghasználatra.

80. § Frakciószövetség

Több önkormányzati frakció munkájuk koordinálása érdekében frakciószövetséget hozhat létre. A frakciószövetség létrehozásának tényét és a frakciószövetség vezetőjének személyét a frakciókkal azonos módon kell bejelenteni a Képviselő-testületnek. A frakciószövetség vezetőjét a frakcióvezetőkkel azonos jogok illetik meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

81. § *  (1) Az Önkormányzat jogszabály szerinti kormányzati funkcióinak felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által az egyes bizottságokra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzatnak a nemzetiségi önkormányzatokkal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) és (2) bekezdése alapján a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megkötött megállapodásait az 5. melléklet tartalmazza.

82. § A Képviselő-testület bizottságainak valamennyi nem képviselő tagja – törvényben meghatározott módon – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

83. § Jelen rendelet 2019. október 30. napján 20:00 órakor lép hatályba.

84. § * 

Budapest, 2019. október 30.

dr. Tahon Róbert
jegyző
Déri Tibor
polgármester

A rendelet kihirdetésre került:

Budapest, 2019. október 30.

Dr. Tahon Róbert
jegyző

1. melléklet a 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre

1. *  Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

1.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat gazdasági, gazdaság-fejlesztési, vagyongazdálkodási, foglalkoztatás-politikai, pénzügyi-gazdálkodási, költségvetési és informatikai stratégiájának kidolgozásában, fegyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

1.2. A Bizottság – a vagyongazdálkodási stratégia keretei között – kialakítja az ingatlangazdálkodás főbb elveit.

1.3. A Bizottság a vagyongazdálkodási stratégia és a vagyonnal való hatékony gazdálkodás követelményeinek érvényesítése érdekében figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon működtetésével megbízott gazdasági társaságok és egyéb szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységét, beszámoltatja ezen szervezeteket a vagyongazdálkodás körében végzett tevékenységükről.

1.4. A Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdonú (ide értve a közvetett tulajdonosi részesedést is) gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok tevékenységét, a társaságokról, a tevékenységükről – egyedi ügyekben is – beszámolót kérhet.

1.5. A Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyonleltár elkészítését és folyamatos felülvizsgálatát.

A Bizottság a vagyonleltár alapján véleményezi a Képviselő-testületnek

a) a forgalomképtelen,

b) a korlátozottan forgalomképes,

c) az üzleti (forgalomképes)

vagyontárgyak körét.

1.6. A Bizottság figyelemmel kíséri a más bizottságok hatáskörébe utalt pénzeszközök felosztásának szabályszerűségét.

1.7. A Bizottság ellenőrzi a harmadik személyeknek nyújtott támogatások és átadott pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét.

1.8. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest foglalkoztatási helyzetét, együttműködik a foglalkoztatási helyzet javítása, a munkahelyteremtő beruházások elősegítése érdekében.

1.9. A Bizottság dönt

a) a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról,

b) a közterületek használatáról és rendjéről,

c) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól,

d) a piacok és a vásárcsarnokok létesítéséről és működésük rendjéről,

e) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről,

f) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről,

g) a történelmileg kialakult településrész-elnevezések használatáról,

h) az újpesti kisvállalkozások gazdaságfejlesztési támogatásáról,

i) az egyes közösségi célú önkormányzati támogatásokról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, valamint ellátja az ezen rendeletekben meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

1.10. A Bizottság dönt az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos minden olyan tulajdonosi jog gyakorlásáról, amelyet törvény nem utal a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe, vagy amelyet a Képviselő-testület rendeletben nem tartott fenn saját hatáskörében illetve nem utalt más bizottság vagy a polgármester hatáskörébe.

1.11. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

1.12. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

1.13. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

1.14. A Bizottság – a feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

1.15. A Bizottság – a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben – véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

1.16. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival,

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az illetékes hatóságokkal.

1.17. *  Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. §-a szerinti kiszolgáló utat, vagy közművet az Önkormányzat megvalósította, a Bizottság dönt a költségeknek az érintett ingatlanok tulajdonosaira való részben vagy egészben történő áthárításáról. A Bizottság döntésében meg kell határozni a megfizetendő hozzájárulás költségekhez viszonyított arányát.

1.18. A külföldiek mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet alapján a Fővárosi Kormányhivatal felhívására a Bizottság tehet nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket”

2. Közművelődési és Oktatási Bizottság

2.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat közművelődési, köznevelési, kulturális, nemzetiségi, sport, gyermek- és ifjúsági, tájékoztatási, esélyegyenlőségi és civil szervezetekkel kapcsolatos stratégiájának kidolgozásában, fegyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

2.2. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét. Ezen intézmények vonatkozásában – a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntések kivételével – gyakorolja a fenntartói jogosítványokat. Ennek során az intézmények jogszabályban biztosított szakmai önállóságát nem sértheti.

A Bizottság az intézmények vezetőitől tájékoztatást és beszámolót kérhet.

2.3. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok tevékenységét, ezen társaságoktól a szakmai tevékenységükről beszámolót kérhet.

2.4. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest közművelődésének, köznevelésének és kulturális életének helyzetét, együttműködik a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel.

2.5. A Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét, megtárgyalja kezdeményezéseiket.

2.6. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest sportjának helyzetét és együttműködik az újpesti sportszervezetekkel.

2.7. A Bizottság figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúsági feladatok megvalósulását és együttműködik az újpesti gyermek és ifjúsági szervezetekkel.

2.8. A Bizottság figyelemmel kíséri az Önkormányzat és az újpesti egyházak kapcsolatának alakulását.

2.9. A Bizottság kapcsolatot tart az Újpesten működő lakossági önszerveződésekkel és más civil szervezetekkel.

2.10. *  A Bizottság dönt az a)–h) pont tárgyában meghatározott mindenkor hatályos önkormányzati rendeletekben nevesített, a Bizottság hatáskörébe utalt alábbi ügyekben:

a) az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről

b) az Újpest Kiváló Tanulója, az Újpest Kiváló Diáksportolója és a Kiváló Diákközösségi Munkáért díjakról

c) az Újpesti Diákösztöndíjakról

d) az egyes közösségi célú önkormányzati támogatásokról

e) az emléktábla-állításról

f) a közművelődésről

g) az Önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól

h) az Újpest Gyermekeiért Jótékonysági Alap felhasználásáról,

valamint ellátja a fent tárgykörében meghatározott rendeletekben nevesített, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

2.11. A Bizottság dönt a hatáskörébe utalt pályázatok elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

2.12. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

2.13. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

2.14. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

2.15. A Bizottság – a feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

2.16. A Bizottság – a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben – véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző más előterjesztés véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

2.17. A Bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények vezetőinek kinevezését és a kitüntetések, elismerő címek adományozását.

2.18. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival,

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az újpesti egyházakkal,

f) az illetékes hatóságokkal.

3. Népjóléti és Lakásügyi Bizottság

3.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat szociális, egészségügyi, lakásgazdálkodási, gyámügyi, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális foglalkoztatási stratégiájának kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

3.2. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét. Ezen intézmények vonatkozásában – a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntések kivételével – gyakorolja a fenntartói jogosítványokat. Ennek során az intézmények jogszabályban biztosított szakmai önállóságát nem sértheti.

A Bizottság az intézmények vezetőitől tájékoztatást és beszámolót kérhet.

3.3. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok tevékenységét, ezen társaságoktól a szakmai tevékenységükről beszámolót kérhet.

3.4. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest szociális, lakásügyi, gyámügyi, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális foglalkoztatási helyzetét, együttműködik az ezen területeken tevékenykedő nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és civil szervezetekkel.

3.5. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest egészségügyi ellátásának helyzetét, együttműködik az egészségügyi szolgáltatókkal és a háziorvosokkal.

3.6. A Bizottság figyelemmel kíséri az újpesti szociális foglalkoztatás és közfoglalkoztatás helyzetét.

3.7. *  A Bizottság dönt az a)–f) pont tárgyában meghatározott mindenkor hatályos önkormányzati rendeletekben nevesített, a Bizottság hatáskörébe utalt alábbi ügyekben:

a) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról,

b) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról,

c) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról,

d) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről,

e) a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról

f) az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről,

valamint ellátja a fent tárgykörében meghatározott rendeletekben nevesített, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

3.8. A Bizottság dönt a hatáskörébe utalt pályázatok elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

3.9. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

3.10. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

3.11. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

3.12. A Bizottság – a feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

3.13. A Bizottság – a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben – véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

3.14. A Bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények vezetőinek kinevezését és a kitüntetések, elismerő címek adományozását.

3.15. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival,

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az illetékes hatóságokkal.

4. Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság

4.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat városüzemeltetési, városfejlesztési, környezetvédelmi, épített örökségvédelmi, közlekedési stratégiájának kidolgozásában, fegyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

4.2. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest városüzemeltetési, városfejlesztési, környezetvédelmi és épített örökségvédelmi helyzetét, együttműködik az ezen területeken tevékenykedő nem önkormányzati szervezetekkel és civil szerveződésekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat illetékes szerveivel.

4.3. A Bizottság figyelemmel kíséri az Önkormányzat környezetvédelemmel, természetvédelemmel, zöldterület-fejlesztéssel és a fenntartható fejlődés előmozdításával kapcsolatos tevékenységét.

4.4. A Bizottság közreműködik a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek, valamint más településrendezési eszközök kidolgozásában, szempontrendszerének meghatározásában, illetve a képviselő-testületi döntést megelőzően véleményezi azokat. A Bizottság figyelemmel kíséri az elfogadott tervek érvényesülését.

4.5. A Bizottság közreműködik Újpest közlekedési hálózatának és közösségi közlekedésének, továbbá közműhálózatának és infrastrukturális rendszerének fejlesztésében, az erre vonatkozó tervek kidolgozásában.

4.6. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest városképének alakulását, a városkép védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

4.7. A Bizottság dönt

a) a lakóépületek felújításának önkormányzati támogatásáról,

b) a településkép védelméről, valamint a közterületi parkolásról,

c) a sebességcsökkentő küszöbök lakossági kezdeményezés alapján történő létesítésének szabályairól,

d) * 

szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, valamint ellátja az ezen rendeletekben meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

4.8. A Bizottság dönt a hatáskörébe utalt pályázatok elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

4.9. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

4.10. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

4.11. A Bizottság – az Önkormányzati Tervtanács szakmai állásfoglalásának ismeretében - dönt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § (3) bekezdése szerinti tanulmánytervek jóváhagyásáról, szükség esetén a szerződéses feltételek meghatározásáról. A döntés keretei között a településrendezési szerződést a polgármester köti meg.

4.12. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

4.13. A Bizottság – a feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

4.14. A Bizottság – a Képviselő-testület rendeletéiben és határozataiban meghatározott körben – véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

4.15. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az illetékes hatóságokkal.

5. Közbiztonsági Bizottság

5.1. Közreműködik az Önkormányzat közbiztonsági stratégiájának kidolgozásában és annak végrehajtásában.

5.2. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest közbiztonsági helyzetét és a közterületek rendjét, együttműködik a Rendőrség és a Tűzoltóság helyi szerveivel, megtárgyalja beszámolóikat.

5.3. A Bizottság figyelemmel kíséri az Újpesti Önkormányzati Rendészet munkáját, megtárgyalja beszámolóját.

5.4. A Bizottság egyedi bűncselekmények esetében is kérheti a hatáskörrel rendelkező szervek tájékoztatóját.

5.5. A Bizottság dönt az éves költségvetési előirányzat terhére megvalósítandó új térfigyelő kamerák elhelyezkedéséről.

5.6. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

5.7. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

6. Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság

6.1. A Bizottság részt vesz az Önkormányzat városfejlesztési, közlekedési, környezet-, természet, állat- és klímavédelmi stratégiájának, akcióterveinek és szabályozásainak kidolgozásában. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez e stratégiai célok megvalósítása vagy a szabályozások érvényre juttatásának érdekében.

6.2. A Bizottság véleményezheti a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek és településrendezési eszközök, illetve egyes önkormányzati vagy magánberuházások, infrastruktúra és fejlesztések hatását klíma- és környezetvédelmi, illetve humánökológiai és urbanisztikai szempontból.

6.3. A Bizottság figyelemmel kíséri az Önkormányzat környezet- és természetvédelemmel, épített és zöldterület-fejlesztéssel és a fenntartható fejlődés előmozdításával kapcsolatos tevékenységeit. A Bizottság rendszeresen áttekinti és véleményezi a kerületi közösségi területek állapotát, különös tekintettel a zöldterületekre, a fák és fás szárú növények állományára, a köztisztaságra és közösségi funkciókra. A Bizottság szükség esetén kezdeményezhet beavatkozásokat és fejlesztéseket.

6.4 A Bizottság közreműködik a környezet- és klímatudatossággal kapcsolatos a társadalmi szemléletformálás, képzés és kommunikáció terén, hatáskörében aktívan részt vesz a közösségi projektek és átfogó társadalmi cselekvési programok megvalósításában.

6.5. A Bizottság – a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben – véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

6.6. A Bizottság dönt az Önkormányzati költségvetési rendeletében és egyéb rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, ellátja a feladatkörébe utalt egyéb feladatokat és hatásköröket. A Bizottság részletes javaslatot tesz a Környezet- és Klímavédelmi Alap létrehozására, valamint dönt a hatáskörébe utalt pályázatok és projekttervek elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

6.7. A Bizottság együttműködik az ezen területeken tevékenykedő partnerszervezetekkel, fenntartó és fejlesztő cégekkel, nem önkormányzati szervezetekkel és civil szerveződésekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat és az állam illetékes szerveivel, kiemelten

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival

d) a feladatkörében tevékenykedő civil és szakmai szervezetekkel,

e) egyes állami szervekkel és hatóságokkal.

7. Vagyonnyilatkozatot- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság

7.1. A Bizottság kidolgozza a vagyonnyilatkozatok átvételének, nyilvántartásának, kezelésének és őrzésének rendjét, gondoskodik ezen feladatok ellátásáról.

7.2. A Bizottság meghatározza a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánossá tételének rendjét és módját.

7.3. A Bizottság meghatározza a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok tárolásának és azok titkos kezelésének rendjét, kidolgozza annak adatvédelmi szabályait.

7.4. A Bizottság indítvány esetén ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, azonosító adatokat kérhet be a képviselőtől. Az eljárását követően javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

7.5. A Bizottság a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi ügyében ellátja a törvény által meghatározott feladatokat, képviselő-testületi döntés szükségessége esetén javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

7.6. Az önkormányzati képviselő a Bizottságnak adhatja át az általa, az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése érdekében tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát.

8. *  Pénzügyi és Költségvetési Bizottság

8.1. A Bizottság az Önkormányzatnál:

a) véleményezi az éves költségvetési koncepciót, költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.”

8.2. A Bizottság tájékoztatást kérhet az önkormányzati intézményektől költségvetésük végrehajtásáról és pénzügyi helyzetükről.

8.3. A Bizottság figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodás ésszerűsítésére tett intézkedéseket.

8.4. Véleményezi az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok üzleti terveit, beszámolóit.

8.5. A Bizottság – a feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

8.6. A Bizottság – a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben – véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

8.7. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az illetékes hatóságokkal

9. *  Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság

9.1. *  A közbeszerzési eljárást lezáró, a szerződő fél kiválasztását szolgáló döntést – közbeszerzési értékhatárra tekintet nélkül – a Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság hozza meg.

9.2. *  A 9.1. pontban említett döntésen kívül:

a) dönt a megfelelő eljárási forma kiválasztásáról;

b) a hirdetmények – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) szabályozott kötelező közzétételi módokon kívüli – más módon történő közzétételéről;

c) meghatározza az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás elemeit, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának feltételeit.

9.3. *  Amennyiben a Közbeszerzési Szabályzat másként nem rendelkezik, a Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság hoz döntést minden olyan egyéb kérdésben, amelyben a Kbt. alapján érdemi döntés szükséges.

2. melléklet a 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat illetékességi területe, feladat- és hatásköre

1. A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat illetékességi területének leírása

Az illetékesség az alábbiakban lehatárolt területre teljed ki:

Budapest északi határa – a Budapest-Vác vasútvonallal párhuzamos (a XV. kerülettel közös) kerülethatár – az Óceánárok út (illetve annak kerülethatár irányában meghosszabbított vonala) – a Farkas-erdő erdősült területének nyugati határa – a Homoktövis utca (a Megyeri úti kereszteződésig) – a kereszteződéstől az ún. „Y” útra állított merőleges szakasz – az „Y” út Budapest északi határáig.

2. A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat feladat- és hatásköre

2.1. A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete (a továbbiakban: Testület) véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő alábbi előterjesztéseket:

a) a kizárólag Káposztásmegyert érintő rendelet-tervezetek és más előterjesztések,

b) a kizárólag Káposztásmegyert érintő helyi népszavazás kiírása, ide nem értve azt az esetet, amikor a népszavazás kiírása kötelező,

c) a kizárólag Káposztásmegyert érintő önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása, ezen kitüntetések és elismerő címek adományozása,

d) a kizárólag Káposztásmegyert érintő településrendezési szabályok megállapítása, módosítása,

e) káposztásmegyeri közterület elnevezése, Káposztásmegyeren szobor, emlékmű állítása,

f) Káposztásmegyeren létesítendő önkormányzati intézmény alapítása,

g) a Káposztásmegyeren működő önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése.

2.2. A Testület kezdeményezheti a Képviselő-testületnél:

a) a 2.1. pont a)–f) alpontjaiban meghatározott döntések meghozatalát,

b) önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozását,

c) vélemény-nyilvánítást olyan a településrészt érintő ügyekben, amelyekben törvény az érintett önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

d) a településrész közlekedését és közbiztonságát érintő döntés, állásfoglalás meghozatalát.

2.3. A Testület kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület a településrészt érintő ügyben éljen felterjesztési jogával.

2.4. A Testület kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vagy valamely bizottsága bármely, feladat- és hatáskörébe tartozó, Káposztásmegyert érintő ügyet tárgyaljon meg.

2.5. A Testület dönt:

a) működése egyéb részletes szabályainak meghatározásáról,

b) az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott szabályok szerint a számára biztosított pénzeszközök felhasználásáról,

c) az e célra számára biztosított anyagi források figyelembe vételével a településrészen levő közterületek, közösségi terek fejlesztéséről, közösségi rendezvények szervezéséről, önszerveződő közösségek támogatásáról,

d) mindazokban a kérdésekben, amelyekben a döntési jogot a Képviselő-testület rendeletben átruházza.

2.6. A Testület feladatai ellátása során előkészíti a Képviselő-testület Káposztásmegyert érintő döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

2.7. A Testület feladatai ellátása során együttműködik:

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a lakosság önszerveződő közösségeivel, az illetékességi területén működő civil szervezetekkel,

c) az újpesti nemzetiségi önkormányzatokkal,

d) az illetékességi területén működő oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek és ifjúsági feladatokat ellátó nem önkormányzati intézményekkel,

e) a Káposztásmegyeren működő egyházakkal.

3. melléklet a 22/2019, (X. 30.) önkormányzati rendelethez * 

Az Önkormányzat kormányzati funkciói

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031030 Közterület rendjének fenntartása

032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

083030 Egyéb kiadói tevékenység

101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107015 Hajléktalanok nappali ellátása

107016 Utcai szociális munka

082020 Színházak tevékenysége

082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

4. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendeletéhez * 

I. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságra átruházott hatáskörök

Sor-
szám
Az átruházott hatáskör címzettje A feladat-és hatáskör átruházásáról szóló döntés Az átruházott feladat-és hatáskör tartalma
1. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság önkormányzati érdekből a lakás vételárát a forgalmi értéknél, illetve a rendelet 5. §-ában meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.
2. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés Az elidegeníthető lakások körét a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jelöli ki.
3. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet 21. § A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság kijelölheti azon helyiségek körét, amelyeket az Önkormányzat hosszú távon nem kíván elidegeníteni (tilalmi lista).
4. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 7.) önkormányzati rendelet 5. § (1)–(3) bekezdés, 6. § (4) bekezdés és 7. § (2a) bekezdés A helyiséget kereskedelmi, szolgáltató, ipari, irodai, raktározási, gépkocsi-tárolási és egyéb közösségi célra lehet bérbe adni. A helyiséget játékterem működtetése céljára, illetve – kivéve, ha a helyiségben már korábban is ilyen tevékenységet folytattak – szeszes italt árusító vendéglátó-ipari tevékenység folytatására csak a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság előzetes hozzájárulásával lehet bérbe adni. A helyiségnek fentiektől eltérő célra történő bérbeadásáról a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság ebben az esetben a bérbeadás céljára tekintettel – a jelen rendelet keretei között – sajátos szerződési feltételeket határozhat meg. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság a rendeletben meghatározott eseteken túl is hozzájárulhat határozatlan időre szóló vagy 5 évnél hosszabb határozott idejű bérleti jogviszony létrehozásához.
A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság a rendeletben meghatározott eseteken felüli, a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételt is meghatározhat.
5. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 7.) önkormányzati rendelet 23. § Az irányadó bérleti díjak mértékét a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság – normatív alapon – határozza meg. Amennyiben a bérbeadó és a bérlő a helyiség bérleti díja vonatkozásában a megállapított irányadó bérleti díjhoz képest alacsonyabb összegben kíván megállapodni, úgy a megállapodás jóváhagyásáról – amennyiben a jelen rendelet eltérően nem rendelkezik – a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt. Az irányadó bérleti díjak évenkénti felülvizsgálatáról a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt.
6. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 7.) önkormányzati rendelet 27. § A bérlő a helyiségbe más személyt csak a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság előzetes hozzájárulásával fogadhat be.
7. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 7.) önkormányzati rendelet 42. § (2) és (3) bekezdés A kedvezményes bérbeadásról – a helyiségben folytatni kívánt tevékenység szerint illetékes Bizottság állásfoglalásának ismeretében – a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt.
A kedvezményes bérbeadás feltételeit a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság határozza meg. Ennek során a bérleti díj vonatkozásában kedvezmény vagy mentesség adható, illetve mentesítés adható a szerződéskötési díj megfizetése alól is.
8. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A piacok és a vásárcsarnokok létesítéséről és működésük rendjéről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2008. (X. 6.) önkormányzati rendelet 16. §, 28. § és 43. § A helypénz mértékét a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság határozza meg.
A külön díjazás ellenében végzett, a kereskedelmi tevékenységet segítő egyéb szolgáltatások díját, valamint a tárolási díjakat a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság határozza meg.
A piac területére megállapított irányadó bérleti díjnál alacsonyabb összegű bérleti díjjal csak a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jóváhagyásával lehet bérleti szerződést kötni.
9. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés, 21. § (2) bekezdés, 22. § (2) bekezdés, 27. § (3) bekezdés, 39. § (1) bekezdés, 41. § (1) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, 48. § (2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja:
a) a 100 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű forgalomképtelen vagyon 1 évet meghaladó, de 5 évet meg nem haladó időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása,
b) a 100 millió forint egyedi forgalmi értéket meg nem haladó értékű forgalomképtelen vagyon 5 évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása.
Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja:
a) az 5 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó, de a 25 millió forintot meg nem haladó értékű korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjogának megszerzése,
az 1 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó, de a 25 millió forintot meg nem haladó értékű korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjogának átruházása,
c) a 100 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű korlátozottan forgalomképes vagyon 1 évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása.
d) a 100 millió forint egyedi forgalmi értéket meg nem haladó értékű korlátozottan forgalomképes vagyon 5 évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása.
Az Önkormányzat üzleti vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja:
a) a 100 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű üzleti vagyon 1 évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása,
b) a 10 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó, de a 100 millió forintot meg nem haladó értékű üzleti vagyon 5 évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása.
A gazdasági társaságok tekintetében a Bizottság dönt:
a) a gazdasági társaság előző évi közszolgáltatási tevékenység költségének finanszírozására vonatkozó pénzügyi elszámolásának elfogadásáról, melyet a gazdasági társaságnak minden év február 28. napjáig be kell nyújtani a Bizottság részére,
b) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyásáról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntésről,
c) az éves közszolgáltatási és üzleti terv, és az annak végrehajtásáról szóló beszámoló jóváhagyásáról.
d) A gazdasági társaság előző évi pénzügyi elszámolásának benyújtására vonatkozó határidő egy alkalommal, a gazdasági társaság írásbeli kérelmére, indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem elbírálásáról a Polgármester dönt.
e) A gazdasági társaság előző évi pénzügyi elszámolásának a gazdasági társaság által elkészített és a Bizottság által elfogadott éves közszolgáltatási tervvel összehasonlíthatónak kell lennie.
Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes, bármely jogcímen történő átruházásáról, vagy a vagyon egyéb módon történő, ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról 500 ezer forint értéket meghaladóan, de 50 millió forint értéket meg nem haladóan a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt. Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzéséről 5 millió forint értéket meghaladóan, de 50 millió forint értéket meg nem haladóan a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt.
Önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlan társasházzá alakításáról forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlan esetében a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt.
Az Önkormányzat meglévő vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésének jóváhagyására – a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kivételével, illetve, ha a vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek tekintetében a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik – 100 millió forint pertárgy értéket vagy peren kívüli egyezségben szereplő 100 millió forint értéket meghaladóan a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jogosult.
Behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra vagy annak egy részéről történő lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – 500 ezer forint követelés összeget meghaladóan, de 50 millió forint követelés összeget meg nem haladóan a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt.
Behajthatatlanná vált követelésről való lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – 20 millió forint követelés összeget meghaladóan a Bizottság dönt.
10. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság A közterületek használatáról és rendjéről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 5. § (2); 30. § (1)–(2); 52. § (4) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati engedély megadásáról az Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága dönt, a) ha a kérelmező a közterületen településképi bejelentési kötelezettség alá eső, két évet meghaladó időtartamra szánt építményt kíván elhelyezni; b) a két évet meghaladó határozott időtartamú, meghatározott feltételig tartó vagy határozatlan idejű közterület-használat engedélyezése esetében; vagy c) a közúti közlekedési szolgáltatást végző, 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek közterületi tárolása esetén az e célra kijelölt területeken. Ettől eltérően nincs szükség a közterület-használathoz szükséges közterület-használati engedély megadására a Bizottság részéről
a) az önkormányzati tulajdonú pavilon,
b) a hírközlési tevékenységgel vagy közművel kapcsolatos berendezések, létesítmények, valamint az ilyen célt szolgáló oszlopok közterületen történő elhelyezése esetében.
A közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól kérelemre, a) a közterület használatának kulturális-, sport-, hitéleti- vagy egyéb közérdekű céljára; b) a közterületi rendezvény humanitárius, karitatív jellegére; vagy c) a közterület használójának nonprofit jellegére tekintettel részben vagy egészben felmentés adható. A felmentés kérdésében a Bizottság dönt. A Bizottság a közterület-használati díjat kérelemre mérsékelheti vagy teljes egészében elengedheti a mutatványos vagy cirkuszi tevékenység esetében.
Nem kell a közterület filmforgatási célú használatáért díjat fizetni amennyiben a díjmentességet a Bizottság a kérelmező kérelmére – a filmforgatásra irányuló kérelemnek az Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. tulajdonában álló gazdasági társasághoz történő benyújtását megelőzően – a filmforgatás közérdekű céljára figyelemmel engedélyezte.

II. A Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök

Sor-
szám
Az átruházott hatáskör címzettje A feladat-és hatáskör átruházásáról szóló döntés Az átruházott feladat-és hatáskör tartalma
1. Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság A sebességcsökkentő küszöbök lakossági kezdeményezés alapján történő létesítésének szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2003. (XII. 10.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés Indokolt esetben – amennyiben a sebességcsökkentő küszöb létesítését önkormányzati érdek is indokolja – a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság a létesítési költségek legfeljebb 50%-ának a megfizetése alól mentesítést adhat.

III. A Közművelődési és Oktatási Bizottságra átruházott hatáskörök

Sor-
szám
Az átruházott hatáskör címzettje A feladat-és hatáskör átruházásáról szóló döntés Az átruházott feladat-és hatáskör tartalma
1. Közművelődési és Oktatási Bizottság Az Önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete 8. § A jogszabályokban és a rendeletben meghatározott sportfeladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket az Önkormányzat Képviselő-testülete, a polgármester és a Közművelődési és Oktatási Bizottság gyakorolja.
2. Közművelődési és Oktatási Bizottság az Újpest Gyermekeiért Jótékonysági Alap (UGYJA) létrehozásáról és felhasználásáról szóló Budapest Főváros IV. került Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdés Az Alap felhasználásáról – támogatás(ok) odaítéléséről – e rendelettel átruházott hatáskörében az Önkormányzat Képviselő-testületének Közművelődési és Oktatási Bizottsága dönt.

III/A. A Közbeszerzési Döntéshozó Bizottságra átruházott hatáskörök

Sor-
szám
Az átruházott hatáskör címzettje A feladat-és hatáskör átruházásáról szóló Az átruházott feladat- és hatáskör tartalma
1. Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság A többször módosított Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros IV. került Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 70/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelet A közbeszerzési eljárást lezáró, a szerződő fél kiválasztását szolgáló döntést – közbeszerzési értékhatárra tekintet nélkül – a Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság hozza meg.
2. Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság A többször módosított Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros IV. került Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 70/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelet 2. Az előző pontban említett döntésen kívül:
a) dönt a megfelelő eljárási forma kiválasztásáról;
b) a hirdetmények – Kbt.-ben szabályozott kötelező közzétételi módokon kívüli – más módon történő közzétételéről;
c) meghatározza az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás elemeit, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának feltételeit.
3. Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság A többször módosított Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros IV. került Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 70/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelet 3. Amennyiben a Közbeszerzési Szabályzat másként nem rendelkezik, a Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság hoz döntést minden olyan egyéb kérdésben, amelyben a Kbt. szerint érdemi döntés szükséges.

IV. A Népjóléti és Lakásügyi Bizottságra átruházott hatáskörök

Sor-
szám
Az átruházott hatáskör címzettje A feladat-és hatáskör átruházásáról szóló Az átruházott feladat- és hatáskör tartalma
1. Népjóléti és Lakásügyi Bizottság A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 20. § és 21. § A személyi térítési díj elengedéséről vagy mérsékléséről és annak mértékéről, illetve a kedvezmény időtartamáról a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság dönt.
A Szociális és Egészségügyi Intézmény igazgatójának döntése ellen az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Önkormányzathoz lehet panasszal fordulni, amelyet a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság bírál el.
2. *  Népjóléti és Lakásügyi Bizottság A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2010. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet 23. §, 26. § (6) bekezdés, 28. § A gyermekjóléti alapellátásért fizetett személyi térítési díj összegét a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság évente kétszer felülvizsgálhatja.
A Gyermekek Átmeneti Otthonában az ellátásért fizetendő személyi térítési díjat a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság méltányosságból, részben vagy egészben elengedheti.
Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül – az ellátást nyújtó intézmény vezetőjén keresztül – a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a kérelmet a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság bírálja el.
3. *  Népjóléti és Lakásügyi Bizottság Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés, 11. § (3) bekezdés, 14. § (3) bekezdés, 15. § (2) bekezdés, 16. § (4) bekezdés, 17. § (4) bekezdés, 24. § (2) bekezdés, 25. §, 28. §, 37. §, 39. §, 40. §, 41. §, 43. §, 43/A. §, 49. §, 52/C. §, 60. §, 61. §, 62. §, 64. §, 65. § és 67. § (3) bekezdés Az NLB. indokolt esetben engedélyezheti, hogy a lakásbérleti jogviszonya) egy évnél hosszabb, de legfeljebb öt éves határozott időtartamra, b) határozatlan időre, vagy c) valamely feltétel bekövetkezéséig jöjjön létre. Amennyiben a bérlő nem felel meg a meghosszabbítás feltételeinek, úgy a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbításáról, vagy új bérleti szerződés megkötésének engedélyezéséről – méltányosság alapján – az NLB. jogosult dönteni. A 14. § (1) és (2) bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésében foglaltaktól az NLB. indokolt esetben eltekinthet. (szociális alapon való bérbeadás) A méltányolható lakásnagyságot az NLB. legfeljebb 1 lakószobával és 15 m2-rel megemelheti. A rendelet 17. § (4) bekezdésében foglaltak alól az NLB. indokolt esetben – a bérlő méltányolható személyi körülményeire tekintettel – mentesítést adhat. Ha a bérleti szerződés megkötésére nem a szociális helyzet alapján került sor, úgy a bérleti jogviszony időtartama alatt a szociális helyzet alapján történő bérbeadás szabályaira csak a bérlő kérelmére, méltányolható személyi körülményeinek változására figyelemmel, az NLB. hozzájárulásával és csak akkor lehet áttérni, ha a bérlő a jövedelmi és vagyoni helyzetének változása alapján a 17. § szerinti feltételeknek megfelel. A lakás bérbeadásáról – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik – az NLB. dönt. A lakások bérbeadására irányuló pályázatot (a továbbiakban: pályázat) az NLB. írhatja ki. A pályázatokat az NLB. bírálja el. Az NLB. a pályázat nyertesén túlmenően a további sorrendet is meghatározza. Közérdekű feladatok céljára való bérbeadásról és annak formájáról az NLB. dönt. Az NLB. kijelölhet olyan lakásokat, amelyeket kizárólag munkaviszonyhoz kötődően lehet bérbe adni. Az NLB. ennek során – e rendelet keretei között – a bérbeadás sajátos feltételeit is meghatározhatja. Munkaviszonyhoz kötődően a lakás szociális helyzet alapján vagy nem szociális helyzet alapján is bérbe adható. A bérbeadásról és annak formájáról az NLB. dönt. A fiatalok garzonházában lévő bérlakások esetében az NLB. pályázat útján dönt a lakás bérbe adásáról. Az NLB. – a munkáltató írásbeli javaslata alapján – pályázaton kívül is dönthet a fiatalok garzonházában lévő lakás bérbeadásáról annak részére, aki megfelel a 40. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételeknek. Az állami támogatással épült lakások esetében a bérbeadásról és annak módjáról az NLB. dönt. A nyugdíjasházi lakás bérleti jogának ellenértékét az NLB javaslatára a GPEB határozza meg. Az NLB. a bérleti szerződés felmondását követően három hónapos időtartamra bérbe adhatja a lakást annak, aki a lakbér vagy külön szolgáltatások díja tartozásai és járulékai megfizetésére legfeljebb 24 havi részletfizetési megállapodást köt. Az üres vagy megüresedett szükséglakást az NLB. döntése alapján csatolási céllal a vele szomszédos ingatlan bérlője részére is bérbe lehet adni. Az NLB. a lakás bérlőjének halálát követően, a kérelmező és vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzete alapján – a szociális helyzet alapján vagy a nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadás szabályai szerint – az 58. §-ban előírtakon túl is engedélyezheti bérleti szerződés megkötését az általa lakott lakásra, azon jogcím nélküli lakáshasználó részére, aki a bérlővel annak halálakor és az azt megelőző három évben jogszerűen befogadott személyként, folyamatosan és életvitelszerűen együtt lakott. Az NLB. – a nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadás szabályai szerint – kivételesen engedélyez-heti az Önkormányzat által bontásra vagy rehabilitációra kijelölt lakás bérbe adását, amennyiben a kérelmező a lakás megtekintése után vállalja, hogy a lakást önerőből rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi és ellátja a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, továbbá a 68. § szerinti költségtérítésről lemond. Az NLB. méltányossági jogkörben eljárva, a 3. §-ban meghatározott szempontok mérlegelése alapján különösen indokolt esetben – az e rendeletben meg-határozott egyéb jogcím hiányában is – dönthet lakás bérbeadásáról.
4. *  Népjóléti és Lakásügyi Bizottság A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés, 36. § (1) bekezdés, 45. §, 47. § (1) bekezdés, 49. § (1) bekezdés, 50. § Az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés összegét, valamint pénzegyenértékét és a kamat összegét (a továbbiakban együtt: megtérítendő ellátás) – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból az Önkormányzat Képviselő-testületének Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)
a) elengedheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 300%-át;
b) legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 500%-át.

Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában részesítheti a Bizottság azt a személyt, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő
a) az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakásban bérlőként, bérlőtársként, társbérlőként;
b) saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban;
c) más tulajdonában álló lakásban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti vagy használati jog jogosultjaként
lakik, és önhibáján kívül lakhatási költségei (a továbbiakban: közüzemi díjak) megfizetésének elmulasztása miatt jelentős hátralékot halmozott fel.

A Bizottság azt az eltemettetésre köteles személyt, aki a 44. § (1) bekezdésben meghatározott hozzátartozója eltemettetéséről nem gondoskodott, a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha
a) az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 350%-át;
b) az eltemettetésre köteles személynek és családjának nincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona; és
c) a 44. § (1) bekezdésben meghatározott elhunyt hozzátartozó hagyatéka nem nyújt megfelelő fedezetet a hagyatéki teherként bejelentett temetési költségek kielégítésére.

Egyszeri kiegészítő rendkívüli év végi támogatásban részesítheti a Bizottság azt a személyt, aki az e rendeletben meghatározott feltételek szerint a tárgyévet megelőző év november 15. napja és a tárgyév november 14. napja között az e rendelet szerinti szociális ellátásban részesült.

A 48. §-ban foglaltakon túl a Bizottság – a polgármester javaslata alapján – méltányosságból, évente legfeljebb egy alkalommal 100 000 Ft-ot meghaladó, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 275%-át.

A 48–49. §-ban foglaltakon túl a Bizottság – a polgármester javaslata alapján – legfeljebb a helyi jövedelemalap 200%-át meg nem haladó havi összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg 12 hónapra annak a személynek,
a) aki életművével Újpesten belül, országosan vagy nemzetközi viszonylatban általános elismerést szerzett, vagy Újpest közösségének, életének, hagyományainak gazdagításához járult hozzá; valamint
b) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 500%-át.
5. Népjóléti és Lakásügyi Bizottság Az egészségügyi alapellátások körzeteinek megállapításáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Ön-kormányzata Képviselő-testületének 2/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelet 6/A. § A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosokkal, házi gyermekorvosokkal és fogorvosokkal (egészségügyi szolgáltatókkal) kötött feladat-ellátási szerződéseknek a feladat-ellátásra kötelezett orvos személyét nem érintő módosításáról a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság dönt.

V. A polgármesterre átruházott hatáskörök

Sor-
szám
Az átruházott hatáskör címzettje A feladat-és hatáskör átruházásáról szóló döntés Az átruházott feladat-és hatáskör tartalma
1. polgármester A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet 13. § (2) és (4) bekezdés, 15. § (2) és (3) bekezdés, 17. § A lakás elidegenítéséről – ha az értékesítésre a lakástörvény szerint elővásárlási joggal rendelkező személy részére kerül sor – a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság kijelölésre vonatkozó döntésének figyelembe vételével a polgármester dönt. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság által kijelölt lakások elidegenítését a lakástörvény szerint elővásárlási joggal rendelkező bérlőnél a polgármester is kezdeményezheti. Az előbbi esetben, valamint az elővásárlási joggal nem terhelt elidegeníthető lakások esetében a polgármester dönt a lakás elidegenítéséről, illetve – e rendelet keretei között – annak módjáról és feltételeiről. Ezekben az esetekben a polgármester úgy is dönthet, hogy az elidegenítésre pályázat útján kerüljön sor.
2. polgármester A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdés A helyiségek elidegenítését a bérlőnél a polgármester is kezdeményezheti.
3. polgármester A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet 26. § (2) bekezdés A polgármester a vételár vagy annak egy része megfizetésére legfeljebb 120 napos haladékot engedélyezhet, amennyiben a vevő a vételárat részben vagy egészben banki hitelből fizeti meg.
4. polgármester A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V. 4.) önkormányzati rendelet 46. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az elidegenítések lebonyolításáról az UV Újpesti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás útján gondoskodjon.
5. polgármester A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjak mértékéről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 4. § és 4/A. § (2) bekezdése A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő közutak kategóriába sorolását elvégezze.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a közműszolgáltatókkal megállapodást kössön az üzemzavarok bejelentése, a közút helyreállításával kapcsolatos munkálatok műszaki paraméterei. a minőség-ellenőrzés rendje és a felelősségi szabályok tekintetében.
6. polgármester A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 7.) önkormányzati rendelet 2. § (1)–(2) bekezdés A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert mindazon bérbeadói jogok gyakorlására, amelyek a rendelet alapján nem tartoznak a Képviselő-testület vagy a Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság kizárólagos hatáskörébe.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a bérbeadói jogok meghatározott körének gyakorlásáról, továbbá a bérbeadói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntések végrehajtásáról az UV Újpesti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: UV Zrt.) kötött megállapodás útján gondoskodjon.
7. polgármester A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 7.) önkormányzati rendelet 3. § (1)–(2) bekezdés A bérbeadói kötelezettségek teljesítéséről a polgármester gondoskodik. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a bérbeadói kötelezettségek teljesítéséről az UV Zrt.-vel kötött megállapodás útján gondoskodjon.
8. polgármester A Polgármesteri Hivatal adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselői anyagi érdekeltségéről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II. 2.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés Az érdekeltségi alap felhasználásáról, a juttatásban részesülők köréről és a juttatások konkrét mértékéről – a jegyző és az Adóigazgatási Iroda vezetőjének javaslata alapján – a polgármester évente két alkalommal, július 31. napjáig és a tárgyévet követő január 31. napjáig dönt.
9. polgármester Az újpesti kisvállalkozások fejlődését elősegítő támogatásról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I. 31.) önkormányzati rendelet 4. § és 9. § (1) bekezdés A pályázatot a polgármester írja ki és bírálja el.
10. polgármester Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés, 5. §, 11. § (1), (2a) és (5) bekezdés, 29. § (2) bekezdés, 31. § (1) bekezdés, 52/D. §, 53. § (1) bekezdés, 54. § (1) és (2) bekezdés, 55. §, 57. §, 60. § (4) bekezdés, 67. § (1)–(2) bekezdés, 76. §, 101. § (2) bekezdés, 108. § (2) bekezdés A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert mindazon bérbeadói jogok gyakorlására, amelyek e rendelet alapján nem tartoznak a Képviselő-testület, az NLB. vagy a GB. kizárólagos hatáskörébe.
A bérbeadói kötelezettségek teljesítéséről a polgármester gondoskodik.
A bérleti jogviszony időtartamának lejártakor a bérleti jogviszony időtartamának egy évvel történő meghosszabbításáról a polgármester a rendeletben meghatározott eset kivételével dönt.
Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés hosszabbítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megállapodott a jogosulttal a díjhátralék (lakbér-, különszolgáltatási díj-, vagy közüzemi díj tartozás) kiegyenlítéséről, és igazolja a megállapodásban foglaltak teljesítését, a polgármester a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítását egy évnél rövidebb időtartamra is engedélyezheti.
Amennyiben a bérlő a hosszabbítás iránti kérelmét határidőben nyújtja be, a polgármester a határnapot követően, de legfeljebb a bérleti szerződés lejártát követő 30. napig indokolt esetben engedélyezheti a bérleti jogviszony időtartamának – legfeljebb három hónappal történő – meghosszabbítását, vagy ilyen időtartamú új szerződés megkötését.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázati kiírás egyéb, a rendeletben nem szabályozott tartalmi elemeit és a pályázati eljárás további szabályait – e rendelet keretei között – meghatározza.
A pályázati nyomtatvány tartalmát – a rendelet keretei között – a polgármester határozza meg.
A polgármester indokolt esetben, legfeljebb egyéves időtartamra engedélyezheti nyugdíjasházi lakás bérbe adását.
A lakásbérleti jogának elcseréléséhez szükséges bérbeadói hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a polgármester dönt.
Azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet (pl. tűzeset, elemi csapás, stb.) bekövetkezése esetén – az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján – a polgármester döntése alapján átmeneti elhelyezés céljából is bérbe lehet adni lakást. Átmeneti elhelyezés céljára szolgáló elhelyezés esetében a bérleti jogviszony időtartama legfeljebb három hónap lehet, amelyet a polgármester indokolt esetben további három hónappal meghosszabbíthat.
Ha a bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási joggal érintett lakást ismételten bérbe lehet adni, bérbeadásról a rendeletben meghatározott keretek között a polgármester dönt.
A törvényben, bírósági- vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről a polgármester gondoskodik.
A bérleti szerződésben és a részletfizetési megállapodásokban vállalt kötelezettségek teljesítése esetén a bérleti szerződés a polgármester döntése alapján újabb három hónapos időtartamokkal meghosszabbítható a tartozások teljes kiegyenlítéséig.

A lakbér és külön szolgáltatások díja tartozás után felszámítandó késedelmi kamatot a polgármester indokolt esetben részben vagy egészben elengedheti. A bérlő kérelmére a lakbér és külön szolgáltatások díja tartozására valamint járulékaira a polgármester legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet.
Ahol a Lakástörvény a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás tartalmának meghatározására.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy meghatározza a garzonház házirendjét.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy meghatározza a lakóépület házirendjét.
11. polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. §, 20. § (3) bekezdés, 21. § (3) bekezdés, 22. § (3) és (4) bekezdés, 27. (5) bekezdés, 29. § (3) bekezdés, 31. § (1) bekezdés, 35. (2) bekezdés, 39. § (1)–(2) bekezdés, 41. (1) és (4) bekezdés, 42. § (2) és (3) bekezdés, 43. § (2) bek. b) pont, 44. § (1) és (2) bekezdés, 45. §, 46. §, 48. §, 49. §, 50. §, 51. § (2) bekezdés, 52. § (2) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 56. § (5) bekezdés, 71. § (2) bekezdés, 78. § (1)–(2) bekezdés Bármely vagyonelem tekintetében az értékesítési eljárás megindításáról, annak módjáról és feltételeiről – e rendelet keretei között – értékhatártól függetlenül minden esetben a polgármester dönt.
Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett az a 20. § (1) és (2) bekezdésben nem említett, tulajdonjogot nem érintő egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett a 21. § (1) és (2) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
Az Önkormányzat üzleti vagyona felett a 22. § (1) és (2) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséről – az Önkormányzat éves költségvetési rendeleteinek keretei között – értékhatártól függetlenül a polgármester dönt.
A gazdasági társaságok tekintetében a 27. § (2)–(4) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
A polgármester a nem kötelező esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.
A versenyeztetési eljárás (pályázat) kiírásáról, módjáról, főbb feltételeiről a polgármester, annak eredményéről a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt.
A polgármester – indokolt esetben – a pályázat kiírásakor a rendelet 2. mellékletben foglaltaktól eltérő feltételeket is meghatározhat.
Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes, bármely jogcímen történő átruházásáról, vagy a vagyon egyéb módon történő, ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról 500 ezer forint értéket meg nem haladóan, valamint a rendelet 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a polgármester dönt.
Leselejtezett tárgyi eszköz ingyenes átruházásáról a polgármester dönt.
Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzéséről 5 millió forint értéket meg nem haladóan a polgármester dönt.
Az Önkormányzat javára történő közérdekű kötelezettségvállalás elfogadásáról a polgármester dönt.

Az önkormányzati vagyonelem alkalmi jellegű igénybevételét a polgármester jogosult engedélyezni. Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester dönthet az önkormányzati vagyonelem térítésmentesen vagy kedvezményesen történő alkalmi jellegű igénybevételéről is.
A vagyon más önkormányzattól vagy állami szervtől történő használatba vételéről a polgármester jogosult dönteni, amennyiben a 43. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a vagyon – tulajdonjogot nem érintő – használatba adására kerül sor.
Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken vagy egyéb ingatlanokon (telek, épület, létesítmény, stb.), azok alatt vagy felett, valamint abban közművek, vezetékek, valamint nyomvonal jellegű távközlési, telekommunikációs és egyéb építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények, vezetékek, a közműcsatornák és közműalagutak létesítéséhez, elhelyezéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról és annak feltételeiről a polgármester dönt. A nem említett egyéb építési beruházásokhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő építési vagy bontási munkálatokra, illetve funkcióváltásra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.
Önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlan társasházzá alakításáról
a) a) forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlan esetében a Bizottság,
b) minden más esetben a polgármester dönt. A társasház-alapítás végrehajtásáról a polgármester gondoskodik. A társasházi alapító okirat elfogadásáról és módosításáról a polgármester dönt. Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemekkel kapcsolatos vagy azokat érintő hatósági eljárásokban az ügyfél jogait – a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kivételével, illetve, ha a vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek tekintetében a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik, továbbá a rendelet 56. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja.
Az önkormányzati tulajdonú vagy tulajdonba bekerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás megindításáról a polgármester dönt. A telekrendezés végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.
A polgármester dönt továbbá
c) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett térrajzi munkarészek aláírásáról, valamint
d) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről.
Az 51. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően lakásra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása tekintetében minden esetben a polgármester jogosult dönteni.

Behajthatatlannak nem minősülő követelésről vagy annak egy részéről történő lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – 500 ezer forint követelés összeget meg nem haladóan a polgármester dönt.
A behajthatatlanná vált követelésről való lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik -
a) 500 ezer forint követelés összeget meg nem haladóan
aa) az önkormányzati költségvetési szervet megillető követelés tekintetében a költségvetési szerv vezetője,
ab) a Polgármesteri Hivatalt megillető követelés tekintetében a jegyző,
ac) a vagyongazdálkodó szervezet vezetője a vagyongazdálkodási szerződésben meghatározottak szerint,
ad) minden más követelés esetében a polgármester,
b) 500 ezer forint követelés összeget meghaladóan, de a 20 millió forint követelés összeget meg nem haladóan a polgármester.
Az intézményi vagyon tekintetében az 56. § (1)–(4) bekezdésben nem említett egyéb – tulajdonjog-változással nem járó – tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
A vagyonkezelési szerződés módosításáról a polgármester dönt, ha annak oka a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása.
Az ÚV Zrt.-vel kötendő közszolgáltatási szerződés jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. A szerződés alkalmazási körébe tartozó vagyoni kör módosításáról és a szerződés végrehajtása során szükségesé váló egyéb ügyekben a polgármester dönt. Az ÚV Zrt.-vel kötendő más vagyongazdálkodási szerződések jóváhagyásáról a polgármester dönt.
12. *  polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. §, 20. § (3) bekezdés, 21. § (3) bekezdés, 22. § (3) és (4) bekezdés, 27. (5) bekezdés, 29. § (3) bekezdés, 31. § (1) bekezdés, 35. (2) bekezdés, 39. § (1)–(2) bekezdés, 41. (1) és (4) bekezdés, 42. § (2) és (3) bekezdés, 43. § (2) bek. b) pont, 44. § (1) és (2) bekezdés, 45. §, 46. §, 48. §, 49. §, 50. §, 51. § (2) bekezdés, 52. § (2) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 56. § (5) bekezdés, 71. § (2) bekezdés, 78. § (1)–(2) bekezdés, 3. melléklet 5. pont. Bármely vagyonelem tekintetében az értékesítési eljárás megindításáról, annak módjáról és feltételeiről – e rendelet keretei között – értékhatártól függetlenül minden esetben a polgármester dönt. Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett az a 20. § (1) és (2) bekezdésben nem említett, tulajdonjogot nem érintő egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett a 21. § (1) és (2) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. Az Önkormányzat üzleti vagyona felett a 22. § (1) és (2) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséről – az Önkormányzat éves költségvetési rendeleteinek keretei között – értékhatártól függetlenül a polgármester dönt. A gazdasági társaságok tekintetében a 27. § (2)–(4) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. A polgármester a nem kötelező esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról. A versenyeztetési eljárás (pályázat) kiírásáról, módjáról, főbb feltételeiről a polgármester, annak eredményéről a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt. A polgármester – indokolt esetben – a pályázat kiírásakor a rendelet 2. mellékletben foglaltaktól eltérő feltételeket is meghatározhat. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes, bármely jogcímen történő átruházásáról, vagy a vagyon egyéb módon történő, ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról 500 ezer forint értéket meg nem haladóan, valamint a rendelet 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a polgármester dönt. Leselejtezett tárgyi eszköz ingyenes átruházásáról a polgármester dönt. Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzéséről 5 millió forint értéket meg nem haladóan a polgármester dönt. Az Önkormányzat javára történő közérdekű kötelezettségvállalás elfogadásáról a polgármester dönt. Az önkormányzati vagyonelem alkalmi jellegű igénybevételét a polgármester jogosult engedélyezni. Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester dönthet az önkormányzati vagyonelem térítésmentesen vagy kedvezményesen történő alkalmi jellegű igénybevételéről is. A vagyon más önkormányzattól vagy állami szervtől történő használatba vételéről a polgármester jogosult dönteni, amennyiben a 43. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a vagyon – tulajdonjogot nem érintő – használatba adására kerül sor. Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken vagy egyéb ingatlanokon (telek, épület, létesítmény, stb.), azok alatt vagy felett, valamint abban közművek, vezetékek, valamint nyomvonal jellegű távközlési, telekommunikációs és egyéb építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények, vezetékek, a közműcsatornák és közműalagutak létesítéséhez, elhelyezéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról és annak feltételeiről a polgármester dönt. A nem említett egyéb építési beruházásokhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt. Az önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő építési vagy bontási munkálatokra, illetve funkcióváltásra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. Önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlan társasházzá alakításáról a) forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlan esetében a Bizottság, b) minden más esetben a polgármester dönt. A társasház-alapítás végrehajtásáról a polgármester gondoskodik. A társasházi alapító okirat elfogadásáról és módosításáról a polgármester dönt. Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemekkel kapcsolatos vagy azokat érintő hatósági eljárásokban az ügyfél jogait – a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kivételével, illetve, ha a vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek tekintetében a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik, továbbá a rendelet 56. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja. Az önkormányzati tulajdonú vagy tulajdonba bekerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás megindításáról a polgármester dönt. A telekrendezés végrehajtásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester dönt továbbá c) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett térrajzi munkarészek aláírásáról, valamint d) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről. Az 51. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően lakásra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása tekintetében minden esetben a polgármester jogosult dönteni. Behajthatatlannak nem minősülő követelésről vagy annak egy részéről történő lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – 500 ezer forint követelés összeget meg nem haladóan a polgármester dönt. A behajthatatlanná vált követelésről való lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik -a) 500 ezer forint követelés összeget meg nem haladóan a a) az önkormányzati költségvetési szervet megillető követelés tekintetében a költségvetési szerv vezetője, ab) a Polgármesteri Hivatalt megillető követelés tekintetében a jegyző, ac) a vagyongazdálkodó szervezet vezetője a vagyongazdálkodási szerződésben meghatározottak szerint, ad) minden más követelés esetében a polgármester, b) 500 ezer forint követelés összeget meghaladóan, de a 20 millió forint követelés összeget meg nem haladóan a polgármester. Az intézményi vagyon tekintetében az 56. § (1)–(4) bekezdésben nem említett egyéb – tulajdonjog-változással nem járó – tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. A vagyonkezelési szerződés módosításáról a polgármester dönt, ha annak oka a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása. Az ÚV Zrt.-vel kötendő közszolgáltatási szerződés jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. A szerződés alkalmazási körébe tartozó vagyoni kör módosításáról és a szerződés végrehajtása során szükségesé váló egyéb ügyekben a polgármester dönt. Az ÚV Zrt.-vel kötendő más vagyongazdálkodási szerződések jóváhagyásáról a polgármester dönt. Az Újpesti Városgondnokság Kft-vel megkötött közszolgáltatási szerződés alkalmazási körébe tartozó – az Önkormányzat közigazgatási területén, az Önkormányzat feladat-ellátási körében álló – ingatlanok módosításáról a polgármester dönt.
13. polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének az Újpest Kártyáról szóló 30/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelete Az Újpest Kártya az alábbi kedvezményekre jogosít: a) az Önkormányzat, az Önkormányzat intézményei és az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok által nyújtott egyes térítéses lakossági szolgáltatások kedvezményes igénybevétele, egyes belépőjegyek kedvezményes vásárlása, b) a kártyarendszerbe belépett kedvezményt nyújtó szervezeteknél kedvezményes vásárlási és szolgáltatás igénybevételi lehetőségek. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményesen igénybe vehető önkormányzati szolgáltatások körének és a kedvezmények mértékének meghatározására.
Az Önkormányzat a kártyatulajdonosok részére esetenként tárgyi juttatásokat is biztosíthat. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az tárgyi juttatások biztosításáról való döntés meghozatalára, a tárgyi juttatások tartalmának és az átvétel feltételeinek meghatározására.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az Újpest Kártya kibocsátásának és a kártyarendszer működtetésének – az e rendeletben nem szabályozott – egyéb részletes feltételeinek meghatározására, a szükséges szabályzatok kiadására, megállapodások megkötésére és az e rendelet végrehajtása érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételére.
14. polgármester A közterületek használatáról és rendjéről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 5. § (1) és (4) bekezdés; 9. § (3) bekezdés; 31. § (3) és (4) bekezdés, 52. § (2) bekezdés A közterület-használati engedély tekintetében az első fokú eljárás lefolytatására – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a polgármester jogosult.

A (2) bekezdésben meghatározott esetben a közterület-használati engedély megtagadásáról a polgármester dönt, ha annak megadása jogszabályba ütközne.

A 24. § (2) bekezdése, a 44. § (1) bekezdése szerinti hatósági szerződések megkötésére a polgármester jogosult.

A polgármester az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a folytatni kívánt tevékenység jellegéhez igazodóan – a kérelmezőt egyéb, az ügy elbírálása szempontjából fontos iratok csatolására is felhívhatja.

Hiányos kérelem esetében a kérelmezőt egy alkalommal, határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felhívni. A felhívás eredménytelensége vagy a hiányok nem teljes körű pótlása esetén a kérelmet a polgármester visszautasítja.

Az Önkormányzat, a Hivatal, az Önkormányzat által fenntartott, valamint működtetett intézmények és az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok által
a) szervezett közterületi rendezvények;
b) végzett építési, felújítási, karbantartási munkák; vagy
c) az általuk közterületen elhelyezett közérdekű célt szolgáló létesítmények, berendezések esetében a polgármester részleges vagy teljes mentességet adhat a közterület-használati díj megfizetése alól.

Az Önkormányzat megbízásából vagy az Önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok esetében a polgármester részleges vagy teljes mentességet adhat a közterület-használati díj megfizetése alól.

Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos önkormányzati feladat- és hatásköröket – a (4) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja.
15. *  polgármester A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 3. §, valamint 7. § (2) bekezdés. A Képviselő-testület – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik vagy törvény a hatáskör átruházását kizárja – az e rendeletben szabályozott hatáskörei gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetén a kötelezett kérelmére a polgármester legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a megtérítendő ellátás egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
16. polgármester Az Újpesti Önkormányzati Rendészetről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelet 7. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert mindazon döntések meghozatalára, amelyeket a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény a képviselő-testület hatáskörébe utal feltéve, hogy az nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe.
17. polgármester Az újpesti építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés A Tervtanács tagjait – a (4) bekezdés szerinti javaslatok figyelembe vételével – a polgármester nevezi ki.
18. polgármester Az újonnan Újpestre költöző polgárok köszöntéséről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 8. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a köszöntés tartalmának meghatározására.
19. *  polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 158/2020. (VII. 15.) határozata az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosításáról közbeszerzési eljárásokban dönt az ajánlattételi, részvételi határidő meghosszabbításáról
20. polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete A Képviselő-testület a településkép-érvényesítési eszközök (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, rendeltetésváltozás, reklámok és reklámhordozók elhelyezése, településképi kötelezés kiadása és bírság kiszabása, településképi kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása) alkalmazásának jogkörét átruházza
21. polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének az Újpesti Babaköszöntő Program bevezetéséről szóló Budapest Főváros IV. került Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az e rendelet végrehajtása, a támogatások megállapítása és kiadása érdekében szükséges intézkedések megtételére és döntések meghozatalára.
22. polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról szóló Budapest Főváros IV. került Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/1996. (V. 6.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés Az Alap felhasználásáról a polgármester dönt.
23. *  polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelet 4. melléklet V.23. pontja A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a mindenkor hatályos személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló jogszabály alapján a nyári zárva tartás időtartamával kapcsolatos fenntartói döntés meghozatalára.
24. *  polgármester Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelet 4. melléklet V.24. pontja A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a mindenkor hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a nyári és a decemberi zárva tartás időtartamával kapcsolatos fenntartói döntés meghozatalára.

VI. A jegyzőre átruházott hatáskörök

Sor-
szám
Az átruházott hatáskör címzettje A feladat-és hatáskör átruházásáról szóló döntés Az átruházott feladat-és hatáskör tartalma
1. jegyző Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 53. § A vonatkozó jogszabályok előírásai szerint behajthatatlanná vált követelésről való lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik 500 ezer forint követelés összeget meg nem haladóan a Polgármesteri Hivatalt megillető követelés tekintetében a jegyző.
2. jegyző A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. §, 5/A. § – Az e rendeletben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyekben átruházott hatáskörben a jegyző jár el.

– A közigazgatási bírság végrehajtását a jegyző foganatosítja.
3. jegyző Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről szóló Budapest Főváros IV. került Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (7) és (9) bekezdés – A fakivágás engedélyezése tárgyában a jegyző dönt.
– A fás szárú növény kivágásának engedélyezéséről, az engedély megadása esetén a fapótlási kötelezettségről a jegyző hatósági határozattal dönt.

5. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendeletéhez * 

Az Önkormányzat és az Újpesti nemzetiségi önkormányzatok között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján létrejött közigazgatási szerződések

1. függelék a 22/219. (X. 30.) önkormányzati rendelethez * 

ALTFATTER ADALBERT

CZIGLER LÁSZLÓ

CZINKE SÁRA

DR. DABOUS FAYEZ

DÉRI TIBOR

FARKAS ISTVÁN

HLADONY SÁNDOR

MAHOLÁNYI ZSOLT

MOLNÁR TIBOR

NAGY ISTVÁN

OZSVÁTH KÁLMÁN

PERNECZKY LÁSZLÓ

RÁCZ NORBERT

RÁDI ATTILA

SZABÓ BALÁZS

DR. SZABÓ BÉLA

DR. SZABÓ GÁBOR

SZÉCSI PÉTER PÁL

SZECSŐDI TAMÁS

DR. TRIPPON NORBERT

VASVÁRI LÁSZLÓ