Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és rendjéről

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja szerinti közterületekre.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni továbbá az Önkormányzat tulajdonában nem álló egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére, az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között, ide nem értve a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló közterületeket.

(3) E rendelet előírásait a településkép védelméről szóló törvény, annak végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint az Önkormányzat Képviselő-testületének településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletében meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére;

b) az Önkormányzat költségén létesített, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületi pavilon bérbeadására;

c) *  az Újpesti Piac és Vásárcsarnok Kft. által szervezett alkalmi jellegű közterületi vásárokra.

(5) A közterületekre vonatkozó szabályok megsértése esetén a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) city light formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek teljes befoglaló mérete legfeljebb 120 cm széles és 180 cm magas, és amely belső megvilágítással rendelkező papíralapú reklám közzétételére alkalmas;

b) fényreklám: reklámhordozón, reklámfelületen, homlokzaton reklám megjelenítésére vagy figyelemfelkeltésre alkalmazott led panel, futófény, elektromos led állvány, videófal, monitor, vetített, álló, vibráló, pulzáló fényjelenség;

c) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;

d) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan az Önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;

e) közterület rendeltetése: a közterületnek az Étv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott célokra történő használata;

f) mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz;

g) pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas közterületen álló építmény;

h) megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közterületen elhelyezett ideiglenes és mobil reklámberendezés;

i) molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező hirdetőeszköz, amely falra, vagy más felületre, valamint két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának részét;

j) óriásplakát: 10,0 m2-nél nagyobb reklámcélú hirdető építmény, amely állandó vagy mobil tartószerkezettel rendelkező önálló megjelenésű hirdető felület;

k) rendeltetésétől eltérő közterület-használat: olyan használati mód, amely a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza vagy korlátozza;

l) totemoszlop, pilon: egy vagy több cégért, cégtáblát tartalmazó legalább 2,0 m magasságú önálló, tájékoztató oszlop, és amely reklámot és üzemanyagárat nem tartalmaz;

m) üzemi folyadék: a gépjármű üzeméhez szükséges folyadék;

n) *  elhagyott jármű: minden olyan közúti közlekedésre alkalmas és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amelynek tulajdonosát, üzembentartóját nem lehet megállapítani, és amelyet bármely okból az Újpesti Önkormányzati Rendészet jelzésétől, vagy az elhagyott jármű észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legalább 10 napot meghaladóan úgy tárolnak, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és a közterület igénybevételére vonatkozó közterület-használati engedély nem áll rendelkezésre;

o) *  roncs jármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésére már alkalmatlan;

p) *  üzemképtelen jármű: üzemképtelennek minősül minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, valamint amely sérülése miatt alkalmatlanná vált a közúti közlekedésre.

II. Fejezet

A közterület használatára vonatkozó szabályok

3. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata

3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használata (a továbbiakban: közterület-használat) kérdésében az Önkormányzat önkormányzati hatósági hatáskörben hoz döntést, amely határozat, végzés meghozatala, vagy – amennyiben annak e rendeletben meghatározott feltételei fennállnak – hatósági szerződés megkötése lehet. A közterület használatához – a 6. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az Önkormányzat hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt hozzájárulása szükséges (a továbbiakban: közterület-használati engedély).

(2) A közterület-használati engedély elbírálása során figyelemmel kell lenni a közérdekre, a városképi, városrendezési, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, közlekedési, közbiztonsági, közegészségügyi, köztisztasági, kereskedelmi és turisztikai szempontokra, továbbá az érintett területen a jövőben tervezett építési munkálatok és egyéb fejlesztések feltételeinek biztosítására.

(3) A közterület-használati engedély kiadására irányuló kérelem benyújtása nem jogosít fel a közterület rendeltetéstől eltérő használatára.

5. § (1) A közterület-használati engedély tekintetében az első fokú eljárás lefolytatására – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a polgármester jogosult.

(2) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati engedély megadásáról az Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt,

a) ha a kérelmező a közterületen településképi bejelentési kötelezettség alá eső, két évet meghaladó időtartamra szánt építményt kíván elhelyezni;

b) a két évet meghaladó határozott időtartamú, meghatározott feltételig tartó vagy határozatlan idejű közterület-használat engedélyezése esetében; vagy

c) a közúti közlekedési szolgáltatást végző, 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek közterületi tárolása esetén az e célra kijelölt területeken.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően nincs szükség a közterület-használathoz szükséges közterület-használati engedély megadására a Bizottság részéről

a) az önkormányzati tulajdonú pavilon,

b) a hírközlési tevékenységgel vagy közművel kapcsolatos berendezések, létesítmények, valamint az ilyen célt szolgáló oszlopok

közterületen történő elhelyezése esetében.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a közterület-használati engedély megtagadásáról a polgármester dönt, ha annak megadása jogszabályba ütközne.

6. § (1) *  Külön közterület-használati engedély nélkül, bejelentés alapján használható a közterület:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló közút, járda és zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez;

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

c) elektronikus hírközlési építmények, közműves berendezések, valamint létesítmények hibaelhárításához szükséges munkái elvégzéséhez;

d) * 

e) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be;

f) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez;

g) * 

h) a lakosság részére a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. által évente meghirdetett, kizárólag a lomtalanítási akció időtartama alatt elhelyezett anyagok tárolásához;

i) a fák és a zöldterületek védelmét biztosító, építési engedélyhez nem kötött berendezések és fenntartási eszközök elhelyezéséhez, ha azok reklámcélokat nem szolgálnak;

j) ha az ingatlan tulajdonosa által a tulajdonában álló ingatlanhoz kapcsolódóan építési törmelék, háztartási hulladék huszonnégy órát meg nem haladó gyűjtésére és elszállítására szolgáló speciálisan kialakított, legfeljebb 9 m3 űrtartalmú konténer ideiglenes elhelyezésére kizárólag parkolóhelyen kerül sor, parkolósáv hiányában bejelentéskor egyeztetett és jóváhagyott területen, megfelelő tehermentesítést biztosító kialakítással.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti közterület-használatot legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző hetvenkét órán belül be kell jelenteni.

7. § Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

1. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, fennmaradásához;

2. képek, mozgófilmek közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához;

3. árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, a már meglévő ilyen pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához;

4. a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához;

5. a törvény erejénél fogva a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésébe adott ingatlanok kivételével a Duna-partot érintő kikötői létesítmény, ezen belül a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók létesítéséhez, fennmaradásához;

6. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;

7. a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához;

8. utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;

9. totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb (különösen pénzváltó-, ital-, tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegy-, telefonkártya-, bank-, ATM) automaták felállításához, fennmaradásához;

10. építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához;

11. alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz;

12. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Filmtv.) szerinti közterületi filmforgatással összefüggő film-, fénykép-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez;

13. sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok megtartásához szükséges közterületi helyszín használatához, mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;

14. a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 5. § (1) bekezdésében meghatározott közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek elhelyezéséhez, tárolásához;

15. *  hirdető-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;

16. a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (különösen vendéglátó-ipari terasz, előkert);

17. települési szilárdhulladék-gyűjtő konténernek közterületen 24 órát meghaladó időtartamra való kihelyezéséhez;

18. lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához;

19. a KRESZ 5. § (1) bekezdésében meghatározott közlekedésben való részvétel feltételeivel rendelkező járművek közútnak nem minősülő egyéb közterületen történő tárolásához;

20. utcazenéléshez;

21. az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához;

22. civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

23. ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

24. kereskedelmi és szolgáltató létesítmények üzemeltetéséhez szükséges bármilyen egyéb közterület-használathoz;

25. elektronikus hírközlési építmények, közműves berendezések, valamint létesítmények létesítésével, felújításával, átépítésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkálatok végzéséhez, ide nem értve ezek hibaelhárításához szükséges munkák elvégzését;

26. * 

27. minden egyéb – a 8–9. § hatálya alá nem tartozó – közterület-használathoz;

8. § Nem adható közterület-használati engedély (tiltott területek és tevékenységek):

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja;

b) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;

c) közutak, hidak területén gazdasági reklámtevékenység végzéséhez;

d) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához;

e) olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;

f) olyan létesítmények és berendezések létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható;

g) jármű iparszerű javításán túl járművek átalakítására, festésére, veszélyes hulladéknak minősülő üzemi folyadék cseréjére, ide nem értve az ablakmosó folyadékot;

h) aluljárókban rendezvényhez kapcsolódó árusító vagy árusítással kapcsolatos berendezés, építmény, különösen fülke, pavilon elhelyezéséhez;

i) üzemképtelen gépek közterületen való tárolásához;

j) azoknak a személyeknek, akiknek az Önkormányzattal szemben közterület-használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (különösen közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotába történő helyreállítás költségei;

k) haszonállat-forgalmazási tevékenység végzéséhez.

9. § (1) A közterület-használati engedély kiadására csak azt követően kerülhet sor, ha a kérelmező rendelkezik a közterület-használathoz és a folytatni kívánt tevékenységéhez szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, ide értve az esetlegesen szükséges építésügyi hatósági engedélyt és településképi bejelentést is.

(2) Működési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetében – a (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a működési engedélyt csak a közterület-használati engedély kiadását követően kell beszerezni, valamint a bejelentést csak ekkor kell teljesíteni. Ebben az esetben a kedvezményezett a tevékenységét – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a működési engedély véglegessé válását vagy a bejelentés megtételét követően kezdheti meg.

(3) A 24. § (2) bekezdése, a 44. § (1) bekezdése szerinti hatósági szerződések megkötésére a polgármester jogosult.

III. Fejezet

Eljárási szabályok

4. Közterület-használat engedélyezésére vonatkozó eljárási rendelkezés

10. § A közterület-használati engedély iránt benyújtott kérelem miatt lefolytatott eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

5. Közterület-használati engedély iránti kérelem

11. § *  (1) A közterület-használati engedély megadása kérelemre történik. A kérelmet írásban, személyesen vagy – az elektronikus ügyintézés szabályai szerint – elektronikus úton az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani a tevékenység megkezdése előtt tizenöt nappal.

(2) A 7. § 10. pontja vonatkozásában, a konténer kihelyezésével kapcsolatos közterület-használati engedély iránti kérelmet – az (1) bekezdésben foglalt határidőtől eltérően – legkésőbb a közterület-használat tervezett megkezdése előtti munkanapon kell benyújtani.

12. § A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési munkákkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy megbízása alapján a kivitelezőnek kell kérelmeznie a közterület-használati engedélyt. Szórólaposztás esetén a közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, akinek érdekében a szórólapot osztani kívánják.

13. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell különösen:

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének vagy székhelyének (telephelyének) címét, képviselőjének elérhetőségét, elektronikus levelezési címét, ügyfélkapu elérhetőségét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát;

c) a közterület-használat helyének pontos meghatározását, területnagyságát, a használat módját és – amennyiben a pontos behatárolás érdekében szükséges – helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén továbbá a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek helyét, darabszámát;

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közterület-használathoz és a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyeket és településképi bejelentési kötelezettség esetében annak eredményét a kérelmező a közterület-használati engedély megadásáig beszerzi;

e) amennyiben nem az építtető a kérelmező, úgy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és az építésügyi hatósági engedélyt;

f) mutatványos tevékenység esetén a berendezés műszaki alkalmasságát igazoló – a vonatkozó jogszabályban meghatározott – érvényes tanúsítvány hitelesített másolatát;

g) a más érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulást, ha a folytatni kívánt tevékenység nem csak az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érinti;

h) a közút területét érintő közterület-használat esetében jóváhagyott forgalom-technikai tervet;

(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a folytatni kívánt tevékenység jellegéhez igazodóan – a kérelmezőt egyéb, az ügy elbírálása szempontjából fontos iratok csatolására is felhívhatja.

(3) Hiányos kérelem esetében a kérelmezőt egy alkalommal, határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felhívni. A felhívás eredménytelensége vagy a hiányok nem teljes körű pótlása esetén a kérelmet a polgármester visszautasítja.

14. § (1) A kérelmezőnek a közterület-használati engedély megadása előtt be kell mutatnia a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok és hatósági engedélyek eredeti vagy hitelesített másolati példányát.

(2) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használat esetén a közterület-használati engedély csak akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi, vagy nyilatkozik arról, hogy a hulladék elszállításáról és elhelyezéséről más, jogszerű módon gondoskodik.

15. § (1) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb (különösen építésügyi, egészségügyi, rendészeti) hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzését, bejelentések megtételét.

(2) A szükséges hatósági engedélyek beszerzése – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kérelmező feladata.

(3) A közút területét érintő közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során be kell szerezni a közút kezelőjének állásfoglalását.

16. § A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének (telephelyének) címét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes;

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;

d) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő hatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes;

e) az engedély megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét;

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, esedékességét, egyéb esetben a díjmentesség tényét;

g) a 29. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az egyéb ellenszolgáltatás pontos meghatározását, teljesítésének határidejét és módját;

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását;

j) a 18. és 19. §-ban meghatározott előírásokat;

k) az adott közterület-használat módra vonatkozó, az e rendeletben meghatározott egyéb kikötéseket, kötelezettségeket;

l) a közterület-használati engedély átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati engedély kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga át nem ruházható,

m) a zöldterületként (parkként) kialakított területekre vonatkozóan a közterület-használót terhelő, a zöldterület helyreállításának módját és mértékét.

17. § (1) A közterület-használati engedély tárgyában hozott döntésről a kérelmezőt írásban kell értesíteni.

(2) Azon közterület-használó esetében, aki a közterületet közterület-használati engedély nélkül – jogellenes módon – használja, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értesítési címnek azt a címet kell tekinteni, amely a jogellenes közterület-használatot megvalósító építményen vagy tárgyon fellelhető, vagy egyéb módon megállapítható (valószínűsíthető).

(3) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni:

a) a közterület-használat jogosultja,

b) a Hivatal Pénzügyi és Számviteli Osztálya,

c) az Újpesti Önkormányzati Rendészet, valamint

d) – rendezvény megtartása esetén – a Budapesti Rendőr-főkapitányság IV. kerületi Rendőrkapitánysága

részére.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek bejelentés- vagy engedély-köteles használatáról a Hivatal az információk elérhetőségének biztosítása érdekében egységes nyilvántartást vezet.

18. § (1) A közterület-használati engedély alapján a közterületet kizárólag a jogosult, valamint a tevékenységében közreműködő személyek használhatják.

(2) A közterület-használati engedély harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

19. § A közterület-használati engedély eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

6. A közterület használat időtartama

20. § (1) Közterület-használati engedély határozott időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkeztéig vagy határozatlan időtartamra adható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos berendezések és létesítmények, továbbá a közműves berendezések és létesítmények, valamint az ilyen célt szolgáló oszlopok közterületen történő elhelyezése határozatlan időtartamra is engedélyezhető.

(3) Határozatlan időtartamra kell engedélyezni a közterületre benyúló vagy az ott elhelyezett homlokzati hőszigetelés céljából történő közterület-használatot.

(4) Két évet meghaladó határozott időtartamú közterület-használat csak kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha azt a közterület-használat jellege vagy a közterületen létesítendő építmény rendeltetése indokolttá teszi.

21. § A határozott időtartamú közterület-használat időtartamát napokban, hónapokban vagy években kell meghatározni.

22. § Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag vagy törmelék elhelyezésére – vonatkozó közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára és csak a műszakilag indokolt területre adható.

23. § A közterület-használati engedély időtartama – amennyiben az engedélyezés feltételei fennállnak – a közterület-használat engedélyezésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, több alkalommal is meghosszabbítható.

7. Közterület-használati díj összege és megfizetése

24. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni.

(2) Az Önkormányzat és a jogosult kérelmező hatósági szerződésben rögzíthetik, hogy a közterület-használatért a közterület-használati díj helyett a jogosult kérelmező egyéb ellenszolgáltatást teljesít. Az egyéb ellenszolgáltatást a közterület használatával értékarányosan kell megállapítani.

(3) A díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást a jogosult kérelmező a közterület-használati engedélyben vagy hatósági szerződésben rögzített időtartamra, a meghatározott módon és esedékességgel – a közterület tényleges használatára vagy a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül – köteles megfizetni, teljesíteni.

25. § (1) A közterület-használati díj lehet éves, havi vagy napidíj, mennyiségi díj, valamint darabdíj.

(2) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek, valamint minden töredék köbméter egész köbméternek számít.

(3) A közterület-használati díj megállapítása szempontjából a figyelembe vehető legkisebb elfoglalt terület – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – 2 m2, illetve legkisebb mennyiség 2 m3.

26. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterben számított területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (különösen ponyva, előtető) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.

(2) A kézből történő utcai árusítással és szórólaposztásnál elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 2 m2-nek tekintendő.

(3) Vendéglátó előkert esetében a közterület-használati díjat a ténylegesen elfoglalt terület, de legalább 6 m2 után kell megfizetni.

(4) Idény jellegű fenyőfa-árusítás esetében a közterület-használati díjat

a) a ténylegesen elfoglalt terület, de legalább 20 m2 és

b) a közterület-használat tényleges időtartama, de legalább 20 nap után kell megfizetni.

(5) Hirdető-berendezés esetében a közterület-használati díj megállapításánál a hirdető-berendezés teljes hirdetőfelülete, több hirdetőfelület esetén azok egybeszámított felületét kell figyelembe venni.

27. § (1) A közterület-használati díjak mértékét az 1. melléklet határozza meg.

(2) Az igénybe vett közterülethez kapcsolódó, a jogosult által elfoglalt nem önkormányzati tulajdonban levő területek után közterület-használati díj nem állapítható meg.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban olyan önkormányzati tulajdonú, nem közterületként nyilvántartott, közforgalom részére átadott belterületi földrészleten végzett tevékenység után, amely az Önkormányzat tulajdonában lévő közterülettel műszaki, fizikai egységet képez, az 1. mellékletben az adott tevékenységre megállapított díjat kell megfizetni.

28. § (1) A közterület-használati díjat a kérelmező – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyezett időtartamra, előre és egy összegben köteles megfizetni az Önkormányzat részére. A közterület-használati engedély megadásának feltétele a közterület-használati díj megfizetése.

(2) A három hónapot meghaladó időtartamú, meghatározott feltétel bekövetkeztéig tartó vagy a határozatlan időtartamú közterület-használat esetében a közterület-használati díjat havonta előre, egy összegben kell megfizetni azzal, hogy a közterület-használat időtartama alatt a mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben megállapított díjat kell megfizetni. Ebben az esetben a közterület-használati engedély megadásának feltétele az első hónapra esedékes közterület-használati díj megfizetése. A továbbiakban az adott hónap közterület-használati díját tárgyhó 5. napjáig kell megfizetni.

29. § (1) Az egyéb ellenszolgáltatás a közterület fejlesztése vagy fenntartása érdekében végzett munka lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkának azonos értékűnek kell lennie a megváltandó közterület-használati díjjal. Amennyiben a közterület-használat jogosultja az (1) bekezdés szerinti munkavégzési kötelezettségének a meghatározott határidőre és módon nem tesz eleget, úgy a 24. § (2) bekezdés alapján megállapított közterület-használati díjat pénzben kell megfizetnie.

8. Mentesség, méltányosság

30. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni

a) az Önkormányzati tulajdonú vagy az Önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által elhelyezett létesítményekért, berendezésekért, valamint az ilyen szervezet által végzett közterület-fenntartói szolgáltatásokkal kapcsolatos közterület-használatért;

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat jogszerűen elhelyezett közterületi létesítményeiért;

c) a taxi-állomások rendeltetésszerű használatáért;

d) a köztisztaság fenntartását szolgáló közcélú létesítmények (különösen síkosság-mentesítési eszközök, hulladékgyűjtő ládák) elhelyezése, tárolása után; valamint

e) a közterület-használati engedély alapján létesített, a közterületre benyúló vagy az ott elhelyezett homlokzati hőszigetelés után.

31. § (1) A közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól kérelemre,

a) a közterület használatának kulturális-, sport-, hitéleti- vagy egyéb közérdekű céljára;

b) a közterületi rendezvény humanitárius, karitatív jellegére; vagy

c) a közterület használójának nonprofit jellegére

tekintettel részben vagy egészben felmentés adható. A felmentés kérdésében a Bizottság dönt.

(2) A Bizottság a közterület-használati díjat kérelemre mérsékelheti vagy teljes egészében elengedheti a mutatványos vagy cirkuszi tevékenység esetében.

(3) Az Önkormányzat, a Hivatal, az Önkormányzat által fenntartott, valamint működtetett intézmények és az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok által

a) szervezett közterületi rendezvények;

b) végzett építési, felújítási, karbantartási munkák; vagy

c) az általuk közterületen elhelyezett közérdekű célt szolgáló létesítmények, berendezések

esetében a polgármester részleges vagy teljes mentességet adhat a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Az Önkormányzat megbízásából vagy az Önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok esetében a polgármester részleges vagy teljes mentességet adhat a közterület-használati díj megfizetése alól.

(5) Amennyiben az e § alapján a közterület-használati díj a hatályos díjtól alacsonyabb mértékben kerül megállapításra, akkor annak mértékét a mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben megállapított díjak százalékos mértékével is meg lehet határozni.

9. A közterület-használati engedély megszűnése

32. § A közterület-használati engedély megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével;

b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével;

c) a közterület-használat visszavonásával;

d) ha a területre üzemzavar-elhárítás miatt, vagy egyéb fontos közérdekből szükség van;

e) a használatba adott közterület tulajdonosának, vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel;

f) ha a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság megszűnik;

g) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

33. § A közterület-használat megszüntethető, ha a közterület-használat jogosultja

a) a közterület-használati engedélyben vagy hatósági szerződésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a használattal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó jogszabályokat megsérti;

b) a közterület-használati engedélyben vagy a hatósági szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének az abban meghatározott határidőre nem tesz eleget;

c) részéről az Önkormányzattal szemben egyéb díjtartozása keletkezik.

34. § Az egy évnél hosszabb időtartamú hatósági szerződésben meghatározott közterület-használatot a felek bármikor, indokolás nélkül legalább harminc napos határidővel megszüntethetik.

35. § (1) Az Önkormányzat fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését rendelheti el.

(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába.

36. § A közterület-használati engedély megszűnése, megszüntetése vagy szüneteltetése esetén a közterület-használat jogosultja által már befizetett használati díj időarányos részét – a közterület-használati engedélyben foglaltak szerint – az Önkormányzat köteles harminc napon belül visszafizetni a közterület-használat jogosultja részére.

37. § (1) Ha a közterület-használati engedély megszűnik, megszüntetésre kerül vagy szünetel, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(3) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély megszűnésétől, megszüntetésétől a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, a közterület használójának az Önkormányzat felé az egyébként irányadó közterület-használati díj tízszeresét kell megfizetnie.

10. A jogellenes közterület-használat következményei

38. § (1) Aki közterületet hatósági határozatban vagy hatósági szerződésben foglaltaktól eltérően más tevékenység kifejtésére, vagy az engedélyben meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ (a továbbiakban: jogellenes közterület-használat), köteles az Önkormányzat vagy a 42. §-ban meghatározott megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterületet eredeti állapotába helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nyolc napon belül nem tesz eleget.

(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha

a) az élet- és balesetveszély;

b) jelentős anyagi kár elhárítása;

c) a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje fenntartása, valamint a rendeltetésszerű használat súlyos sérelmének elhárítása érdekében; vagy

d) az jelentős közérdekből egyébként indokolt.

(3) Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

39. § (1) *  Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottak szerinti közigazgatási bírság állapítható meg.

(2) A közterület-használattal kapcsolatos jogszabály alapján lefolytatott közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem mentesít az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetési, valamint az eredeti állapot helyreállítási kötelezettség alól.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén is megfelelően alkalmazni kell.

40. § Amennyiben a jogellenes közterület-használat az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelel a közterület-használati engedély a jövőre vonatkozóan megadható, azonban ebben az esetben a használó nem mentesül a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bírság megfizetési kötelezettség alól.

41. § Aki az Önkormányzat illetékességi területén, közterületen szemetet vagy bármilyen egyéb hulladékot helyez el – az egyéb jogkövetkezményeken túlmenően – az 1. mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni.

42. § E rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabály szerint ellenőrzésre jogosult más szervek és a Hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrzik.

43. § Az e rendelet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben a végrehajtást a döntést hozó önkormányzati hatóság is foganatosíthatja.

11. Egyes közterület-használati módokra és a közterületek rendjére vonatkozó különös szabályok

44. § (1) A lakóingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szomszédos közterületi zöldfelület (a továbbiakban: kapcsolódó zöldfelület) területileg arányos része kérelemre – hatósági szerződés keretében – korlátozott használatra a lakóingatlan tulajdonosának, valamint a lakóközösségnek átengedhető, amennyiben

a) a kedvezményezett vállalja a kapcsolódó zöldfelület fenntartását, karbantartását és szükség szerint annak kiépítését, a növényzet pótlását;

b) a kapcsolódó zöldfelület használata nem akadályozza, és szükségtelenül nem korlátozza a járművek és a gyalogosok közlekedését;

c) a kapcsolódó zöldfelület használata kizárólag a környezet rendezett állapotát és az ott lakók érdekeit szolgálja;

d) a kapcsolódó zöldfelületen jövedelemszerző tevékenységet, vagy közterület-használati engedélyhez kötött más tevékenységet – az a) pontban foglaltak kivételével – nem folytatnak; és

e) a kapcsolódó zöldfelület használata a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását és az azokhoz való hozzáférést nem akadályozza, vagy a kedvezményezett az érintett közmű-szolgáltatók által jóváhagyott módon biztosítja az azokhoz való megfelelő hozzáférést.

(2) Többlakásos lakóingatlan esetében az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződés megkötését a lakóközösség több mint 50%-a – társasház vagy lakásszövetkezet esetén a közgyűlés határozatában – kezdeményezheti.

(3) A kapcsolódó zöldfelület határvonalán – amennyiben az lehetséges – élő sövény, vagy – az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával – kerítés létesíthető, a területen játszóeszközök kivételével más építmény, vagy a zöldfelület rovására burkolt felület nem létesíthető.

(4) A jogosult kapcsolódó zöldfelület használatával kapcsolatos kötelezettségeit hatósági szerződésben kell rögzíteni. Amennyiben a jogosult a hatósági szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségének eleget tesz, úgy a 24. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást teljesíti.

(5) Az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni lehet az egyéb – nem lakó funkciójú – ingatlanokhoz közvetlenül kapcsolódó szomszédos közterületi zöldfelületek esetében is, amennyiben

a) azt a jogosult nem a szokásos tevékenységi körében kívánja használni, és

b) – szerződés eltérő rendelkezése hiányában – bárki számára biztosítja a kapcsolódó zöldfelület rendeltetésszerű használatát.

45. § Közterület-használati engedély a közterületre benyúló vagy az ott létesítendő homlokzati hőszigetelésre csak akkor adható, ha az a gyalogosok akadálymentes közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti, továbbá a közművek elhelyezését és az azokhoz való hozzáférést nem akadályozza. A járda előírt legkisebb hasznos szélességét a homlokzaton elhelyezett csapadékvíz-elvezető ejtőcsatorna tovább nem csökkentheti.

46. § *  A forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező vagy üzemképtelen járműveket közterületen, kizárólag mellékútvonalon közterület-használati engedély nélkül legfeljebb 10 napig tárolható.

46/A. § *  (1) Tilos roncs és elhagyott járműnek, továbbá a (2) bekezdés kivételével üzemképtelen járműnek közterületen történő tárolása.

(2) Üzemképtelen járművet a közterületen 10 napon túl csak akkor szabad tárolni, ha erre a tulajdonos, üzembentartó a közterület hasznosító szervtől közterület-használati engedélyt kér és a közterület használatáért e rendeletben meghatározott díjat megfizeti.

(3) A közterület-használati engedély legfeljebb 30 napra adható.

(4) A határidő leteltéig a tulajdonos, üzembentartó a járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.

46/B. § *  (1) A közterületen engedély és jogosultság nélkül tárolt 2. § n)–p) pontjaiban meghatározott járműveket az Újpesti Önkormányzati Rendészet észlelése, vagy egyéb bejelentés alapján az Újpesti Önkormányzati Rendészet jogosult elszállítani.

(2) Az Újpesti Önkormányzati Rendészet a jelen rendelet hatálya alá tartozó járművek elszállításáról az arra jogosultsággal rendelkező szolgáltató közreműködésével gondoskodik.

(3) Amennyiben a balesetet szenvedett, roncs jármű esetében az elszállításról nem a rendőrség rendelkezik, úgy az Újpesti Önkormányzati Rendészet a szállítás elrendelésétől számított 1 napon belül a rendőrség felé értesítési kötelezettséggel tartozik.

46/C. § *  (1) Az Újpesti Önkormányzati Rendészet a jármű elszállítására irányuló intézkedése előtt köteles írásban felszólítani a jármű tulajdonosát vagy üzembentartóját legalább 8 napos határidő biztosítása mellett arra, hogy a közterület szabálytalan igénybevételét szüntesse meg.

(2) Az Újpesti Önkormányzati Rendészet a szabálytalan igénybevétel megszüntetésére megállapított határidő eredménytelen elteltét követően a járművet az elszállítással megbízott szolgáltató szervezettel biztonságosan őrzött telephelyre szállíttatja. A jármű elszállításának megkezdése előtt jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a jármű elszállítását elrendelő megnevezését, székhelyét, közreműködő esetén annak a szervezetnek a nevét, címét, ahol a jármű kiváltása felől intézkedés kezdeményezhető;

b) a tárolóhely címét, illetőleg azt a helyet, ahol az elszállított jármű található;

c) az elszállítás időpontját;

d) a jármű elszállítás előtti helyét;

e) ha van, a jármű rendszámát, valamint gyártmányát, típusát, színét, és külföldi rendszám esetén az államjelzését;

f) a jármű elszállítása előtt látható sérüléseit és meghibásodását;

g) az intézkedő által a lezáratlanul talált járműben levő ingóságok jegyzékét;

h) az elszállítás okát a jogalap megjelölésével.

(4) A jármű elszállításának, tárolásának, értékesítésének, vagy megsemmisítésének költségei a tulajdonost vagy az üzembentartót terhelik.

46/D. § *  (1) Az elszállított járműveket az e célra kijelölt, vagy szerződés szerinti szolgáltató telephelyén a tulajdonos költségére kell tárolni.

(2) Ha a tulajdonos vagy az üzembentartó kiléte megállapítható, az Újpesti Önkormányzati Rendészet köteles 15 napon belül a tulajdonost felszólítani a tárolt vagyontárgy elszállítására, és ezzel egyidőben pedig a felmerült költségek megfizetésére.

(3) A költségek megfizetéséig a tárolást végző a járművet visszatarthatja.

46/E. § *  (1) Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa vagy üzembentartója nem állapítható meg, vagy az ismert tulajdonos (üzembentartó) a felszólítás ellenére az elszállítás napjától számított 6 hónap időtartamon túl sem jelentkezik, az őrzést végző saját maga vagy megbízottja útján jogosult a jármű értékesítéséhez, vagy amennyiben az értékesítés eredménytelen volt a szükséges intézkedések megtételére.

(2) Az értékesítésből befolyó vételár elsődlegesen a már felmerült költségek kielégítésére szolgál. A költségek kielégítése után fennmaradó részt az önkormányzat elkülönített számláján kezeli az értékesítés napjától számított 6. hónap végéig.

47. § (1) Közterületen – az erre vonatkozó közterület-használati engedély kivételével – építésből, bontásból, takarításból származó, vagy egyéb okból keletkezett hulladékot és szemetet tárolni nem megengedett. Az ilyen anyagokat azonnal, de legkésőbb a napi munkavégzés befejezésekor el kell szállítani.

(2) Az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az ömlesztett építési anyagokat csak kalodában, a darabáruk rendben, idomokba összerakva tárolhatók.

(3) Az építési munkálatok végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben szükség szerint elő kell írni:

a) a közterület felől kerítés létesítését;

b) az engedélyes kötelezését a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjáró létesítésére és annak szükség szerinti nappali megvilágítására, amennyiben a járda teljes szélességben elfoglalásra kerül és a gyalogos közlekedés a másik oldali járdára nem terelhető át.

48. § Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, vagy járműről, esetlegesen kézből történik-e, továbbá meg kell jelölni az engedélyezett körzetet, útvonalát (helyet) is.

49. § (1) Mozgóbolti árusítás során kizárólag a 2. mellékletben meghatározott útvonalakon alkalmazható hangjelzés és kizárólag

a) munkanapokon 7:00 és 19:00 óra közötti,

b) pihenő- és munkaszüneti napokon 09:00 és 13:00 óra közötti

időszakban.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a járművel történő hangosított tájékoztatási tevékenységekre is alkalmazni kell.

50. § (1) A közterület használata során az útburkolat bontása – jogszabály eltérő rendelkezése vagy az erre vonatkozó engedély kivételével – nem megengedett.

(2) A közterület-használat során a közművek szerelvényeit (aknáit) szabadon kell hagyni, úgy hogy azok bármikor hozzáférhetők legyenek.

(3) A közterület-használat során a közforgalom biztonságára ügyelni kell, ezért az elzárt útszakaszt (területet) a sötétben meg kell világítani.

51. § A közterület-használathoz esetlegesen szükséges közüzemi szolgáltatások biztosításáról a közterület használójának kell gondoskodnia. A közüzemi díjakat a közterület használója közvetlenül a közüzemi szolgáltatóknak köteles megfizetni.

12. Közterületek filmforgatási célú használata

52. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatára e rendelet előírásait

a) a Filmtv.-ben;

b) a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Korm. rendeletben; valamint

c) az e §-ban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos önkormányzati feladat- és hatásköröket – a (4) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja.

(3) A közterület filmforgatási célú használatáért a Filmtv. 3. mellékletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(4) Nem kell a közterület filmforgatási célú használatáért díjat fizetni

a) az Önkormányzat, az Önkormányzat intézményei és az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok által vagy a megbízásukból végzett filmforgatások esetében;

b) a hitéleti tevékenységgel kapcsolatos filmforgatások esetében;

c) amennyiben a díjmentességet a Bizottság a kérelmező kérelmére – a filmforgatásra irányuló kérelemnek az Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. tulajdonában álló gazdasági társasághoz történő benyújtását megelőzően – a filmforgatás közérdekű céljára figyelemmel engedélyezte.

(5) A filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotások forgatása esetében a Filmtv. 3. mellékletében meghatározott díj 20%-át kell megfizetni.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az Önkormányzat nyolc napon belül, a kérelmezővel egyeztetett időpontban köteles újra biztosítani a közterület-használatot. Amennyiben ezen időtartamon belül nem kerül sor a filmforgatásra, úgy a kérelmező csak új kérelem benyújtása és a hatósági szerződés Önkormányzat általi jóváhagyása esetén forgathat.

(7) A közterület filmforgatási célú használatáért fizetendő díjat legkésőbb a forgatás megkezdése előtt meg kell fizetni.

(8) A közterület filmforgatási célú használata során biztosítani kell a járművek és a gyalogosok biztonságos közlekedését.

(9) Vasárnap és ünnepnapon filmforgatási célú közterület-használat nem engedélyezhető.

(10) Nem engedélyezhető közterület-használat olyan közterületre, ahol a kérelemben megjelölt első forgatási napot megelőző egy hónapon belül filmforgatás zajlott.

(11) A filmforgatási célú közterület használatának feltétele, hogy a kérelmező a hatósági szerződésben vállalja

a) az eredeti állapot helyreállítását;

b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztántartását;

c) a keletkezett hulladék elszállítását;

d) a filmforgatás megkezdése előtt legkésőbb kettő héttel a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozások tájékoztatását és dokumentált egyeztetését a forgatással kapcsolatos lényeges információkról írásban, amely tájékoztató tartalmazza a filmes stáb és a Hivatal részéről a kapcsolattartó személy megnevezését, telefonszámát, email címét, a forgatás kezdő és befejező időpontját, az esetleges éjszakai forgatás tényét;

e) a filmforgatás során felmerülő károk megtérítését, ideértve a harmadik személy felé történt károkozást is.

(12) Ha ugyanazon közterületre több közterület-használat iránti kérelmet nyújtottak be, a korábban benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.

(13) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek,

a) aki a kérelem benyújtását megelőző egy évben a közterületet jogellenesen, a használati megállapodástól vagy a jóváhagyott hatósági szerződéstől eltérően használta; vagy

b) akinek a kérelem benyújtásakor az Önkormányzat felé közterület használat díjtartozása van.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

13. Hatályba léptető rendelkezés

53. § Ez a rendelet 2021. július 1. napján lép hatályba.

14. Átmeneti rendelkezések

54. § (1) E rendeletet a hatálybalépését megelőzően indult folyamatban lévő közterület-használati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépés napját megelőzően az Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulásával kötött közterület-használati szerződésekre is alkalmazni kell azzal, hogy az így megkötött szerződések új hatósági eljárás lefolytatása nélkül az e rendelet hatálya alá tartozó hatósági szerződéssé alakulnak.

(3) Amennyiben valamely ingatlan tulajdonosa az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szomszédos közterületi zöldfelületet

a) e rendelet hatályba lépését megelőzően erre vonatkozó szerződés nélkül használatba vette,

b) amelynek használata megfelel a 44. §-ban meghatározott feltételeknek, és

c) a tulajdonos vagy a lakóközösség a saját vagy az Önkormányzat kezdeményezésére megköti az erre vonatkozó hatósági szerződést,

úgy az e rendelet jogellenes közterület-használatra vonatkozó következményeit nem kell alkalmazni.

15. * 

55. § * 

Dr. Dallos Andrea
jegyző
Déri Tibor
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2021. június 25. napján.

Dr. Dallos Andrea
jegyző

1. melléklet a 25/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez

1. *  Általános közterület-használati díjtételek


DÍJ-
TÉTEL

KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT CÉLJA

DÍJÖSSZEG
DÍJÖSSZEG
KIEMELT
TERÜLET
ESETÉN
1. a közterületre 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet, elhelyezése 1 500 1 800 Ft/m2/hó
2. árusítópavilon, paviloncsoport 1 600 1 920 Ft/m2/hó
3. közterületi árusítás, árubemutató 2 500 3 000 Ft/m2/hó
4. mozgóbolt 2 500 3 000 Ft/m2/hó
5. üzemanyagtöltő állomás, kútkezelő fülke, védőtető, raktár, szerelőcsarnok, műhely, kút, tartályok, világítási berendezések telepítése 1 800 2 160 Ft/m2/hó
6. közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatványainak elhelyezése 3,5 tonna össztömegig 3 500 4 200 Ft/nap/jármű
7. jelen melléklet 6. pont szerinti járművek 3,5 tonna össztömeg felett 10 250 12 300 Ft/m2/nap
8. üzemképtelen járművek tárolása mellékútvonalon 250 300 Ft/m2/nap
9. szórólapterjesztés 500 600
10. építkezéssel kapcsolatos közterület-használat
2 m2-t meg nem haladó területre 75 90
2 m2-t meghaladó területre 375 450 Ft/m2/nap
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek irányadó bérleti díjának megállapítása szempontjából különösen kiemelt, kiemelt és jelentős területnek minősülő közterületek esetében 450 540
11. idény jellegű árusítás (pl. dinnye) a fenyőfa kivételével 170 204 Ft/m2/nap
12. alkalmi és mozgó árusítás (Mindenszentek, Halottak napja, Karácsony, Szilveszter) 2 100 2 520 Ft/m2/nap
13 javító és szolgáltató tevékenység 230 276 Ft/m2/nap
14. idény jellegű fenyőfa-árusítás 440 528 Ft/m2/nap
15. kép-, film-, videó- és hangfelvétel, ide nem értve a 3. pont szerinti eseteket 1 200 1 440 Ft/m2/nap
16. vendéglátói előkert létesítése (terasz, kerthelyiség) 3 900 4 680 Ft/m2/hó
17. szórakoztató, mutatványos cirkuszi tevékenység 1 400 1 680 Ft/m2/nap
18. használatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása mezőgazdasági célra (kerthasználat) 300 360 Ft/m2/év
19. vállalkozások területei, raktárak, forgalomnak átadott utcák ideiglenes elzárása, üzembővítés, anyagtárolás 1 800 2 160 Ft/m2/hó
20. garázsok elhelyezése 4 200 5 040 Ft/m2/év
21. őrzött parkolók létesítése 1 200 1 440 Ft/m2/hó
22. rakparthasználati díjak a Dunapart újpesti szakaszán 600 720 Ft/fm/hó
23. * 
24. szemét- és hulladék-elhelyezés 60 000 72 000 Ft/m3/nap
25. jelen mellékletben felsorolt használati célok egyikébe sem sorolható igény egyedi elbírálás szerint

2. Kiemelt közterület-használati díjtételek

Az alábbi közutak területét érintő, illetve az azok mentén lévő közterületeket vonatkozásában a jelen melléklet 1. pont C oszlopa szerinti díjtétel alkalmazandó:

– Aradi utca

– Baross utca

– Berda József utca

– Berlini utca

– Csányi László utca

– Deák Ferenc utca (Nádor utca – István út között)

– Elem utca

– Erdősor utca (Baross utca – Sporttelep utca között)

– Farkaserdő utca

– Fiumei út (Fóti út – Julianus barát utca között)

– Görgey Artúr utca

– Homoktövis utca

– Iglói utca

– Irányi Dániel utca

– István út

– Istvántelki út

– Íves út

– Julianus barát utca

– Károlyi István utca

– Kiss Ernő utca

– Kiss János utca

– Külső Szilágyi út

– Leiningen Károly utca

– Megyeri út

– Mildenberger utca

– Munkásotthon utca (Aradi utca – Rózsa utca között)

– Nádor utca

– Óceánárok utca

– Rózsa utca

– Sporttelep utca

– Szent Imre utca

– Szilágyi utca

– Tél utca

– Temesvári utca

– Templom utca

– Türr István utca

3. A hirdető-berendezések után fizetendő közterület-használati díjak

A B C
hirdető-berendezés típusa általános díjtételek minden más útvonal és terület esetében kiemelt díjtételek
kiemelt útvonalak és területek
esetében
1. cég- és címtábla 400 Ft/m2 /hó 500 Ft/m2 /hó
2. cégér 400 Ft/m2 /hó 500 Ft/m2 /hó
3. cégérszerű reklámtábla 600 Ft/m2 /hó 750 Ft/m2 /hó
4. egyedi tájékoztató tábla 400 Ft/m2 /hó 500 Ft/m2 /hó
5. hirdetőoszlop kis plakátozással 800 Ft/m2 /hó 1.000 Ft/m2 /hó
6. hirdetőoszlop óriásplakátozással 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
7. hirdetőtábla, hirdetővitrin 800 Ft/m2 /hó 1.000 Ft/m2 /hó
8. reklámvitrin 800 Ft/m2 /hó 1.000 Ft/m2 /hó
9. citylight berendezés 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
10. megállító tábla 600 Ft/m2 /hó 750 Ft/m2 /hó
11. óriásplakát 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
12. reklámtábla (hirdetőtábla) 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
13. reklámkorlát 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
14. előtető, napvédő ponyva reklámmal 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
15. integrált információhordozó 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
16. totemoszlop 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
17. reklámzászló 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
18. transzparens 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó
19. reklámcélú építési védőháló, molinó 1.000 Ft/m2 /hó 1.250 Ft/m2 /hó

4. A hirdető-berendezések szempontjából önkormányzati tulajdonú kiemelt útvonalak

Görgey Artúr út

Óceán-árok utca

Megyeri út

Íves utca

Baross utca

Bercsényi utca

Kiss Ernő utca

Leiningen utca

Iglói utca

Sporttelep utca

Szilágyi utca

Külső Szilágyi út

Tél utca (Pozsonyi utca – Rózsa utca között)

Berlini utca

Rózsa utca

Szabadság park

Szent István tér

5. A hirdető-berendezések szempontjából kiemelt területek

2. melléklet a 25/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez

Mozgóbolti árusítás során hangjelzés alkalmazására és járművel történő hangosított tájékoztatási tevékenységre kijelölt útvonalak

Árpád út

Baross utca

Berda József utca

Deák Ferenc utca

Elem utca

Erdősor utca

Farkaserdő utca

Fóti út

Görgey Artúr utca

Hajló utca

Homoktövis utca

István út

Külső Szilágyi út

Leiningen Károly utca

Megyeri út

Munkásotthon utca

Nádor utca

Óceánárok utca

Petőfi utca

Pozsonyi út

Rózsa utca

Sporttelep utca

Szent Imre utca

Szilágyi utca

Tél utca

Temesvári utca

Váci út

Általános indokolás

Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az önkormányzatok megfelelő szabályok megalkotásával biztosítsák a közterületek rendjét és a közterületek rendeltetésszerű használatát. Ugyanakkor mind lakossági, mind vállalkozói oldalról is igény van arra, hogy a közterületeken rendezett keretek között kereskedelmi, szolgáltató és szórakoztató tevékenységeket is lehessen folytatni. Az elmúlt időszakban a Kúria több döntésében is kiemelte, hogy a közterület-használati jogviszony hatósági jogviszony, továbbá az önkormányzat nem lehet mellérendeltségi viszonyban a használatot igénylővel. A szabályozás célja a felsőbb jogszabályokkal és a Kúria erre vonatkozó döntéseivel összhangban olyan előírások megfogalmazása, mely révén a közterületek rendeltetésszerű használatának elsőbbsége mellett azok korlátozott jellegű egyéb célú hasznosítása szabályozottabb keretek között valósuljon meg.

A szabályozásnak közvetlen egészségi következményei nincsenek. A közterületek rendjének szabályozása és az előírások betartásának fokozott figyelemmel kísérése jótékony hatással lehet a városkép védelmére, az épített és a természeti környezet állapotára.

Tekintettel arra, hogy a rendelet-tervezetben szereplő díjtételek azonos mértékűek a jelenlegi rendeletünkbe foglaltakkal, így a szabályozásnak érdemi, a költségvetést érintő hatásai nincsenek, a bevételeink növekedése érdemben nem várható.

Részletes indokolás

1. Fejezet, Általános rendelkezések (1–2. §)

1. cím: A rendelet hatálya, és alkalmazása

A tervezet meghatározza a rendelet hatályát, valamint azokat a szabályozási területeket, ahol – a szabályozás speciális volta vagy valamely más szabályozási kör egységes normarendszer igénye miatt – más önkormányzati rendeletek is tartalmazhatnak a közterületekre vonatkozóan előírásokat.

2. cím: Értelmező rendelkezések

A rendelet-tervezet az értelmező rendelkezések között a közterület fogalmát – összhangban a magasabb szintű jogszabályok fogalomrendszerével – úgy határozza meg, hogy közterület alatt a közhasználatra szolgáló minden olyan az Önkormányzat tulajdonában álló földterületet érteni kell, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

A rendelet-tervezet kimondja, hogy a közterületet rendeltetésének megfelelő célra (közlekedés, gyalogosforgalom, pihenés, stb.) – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

2. Fejezet, A közterület használatára vonatkozó szabályok (3–9. §)

3. cím: A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata

Ezen cím rendelkezései tételesen meghatározzák azokat a közterületi, a közterület rendeltetésszerű használatától eltérő célra történő használati módokat,

– amelyek csak közterület használati engedély birtokában folytathatóak,

– amelyek tekintetében nem kell külön közterület használati engedélyt beszerezni, illetve

– amelyek tekintetében nem adható közterület használati engedély (tiltott területek és tevékenységek).

A rendelet-tervezet fő szabályként a közterület-használati engedély szükségességét írja elő. A mentesítésre és a tiltásra csak különösen indokolt esetekben kerülhet sor.

A közterület-használati engedély megadásáról fő szabályként – az ügyek nagy száma és a döntéshozatal meggyorsítása érdekében – a polgármester dönt. A Rendelet-tervezet meghatározza azokat a speciális eseteket, amikor a döntés joga a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik.

3. Fejezet, Eljárási szabályok (10–52. §)

4. cím: Közterület-használat engedélyezésére vonatkozó eljárási rendelkezés

A közterület-használat engedélyezése iránt benyújtott kérelem miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak.

5. cím: Közterület-használati engedély iránti kérelem

A közterület-használati engedély megadása kérelemre történik. A kérelmet írásban vagy elektronikus úton (ügyfélkapun, cégkapun keresztül), a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani.

A rendelet-tervezet meghatározza a kérelem tartalmát, a kérelem elbírálásának egyes feltételeit, valamint a közterület-használati engedély főbb tartalmi elemeit.

6. cím: A közterület használat időtartama

Közterület-használati engedély fő szabályként csak ideiglenes jelleggel, határozott –, a szükségeshez mért időtartamra adható.

Egyes speciális esetekben lehetőséget ad a rendelet-tervezet arra is, hogy a Közterület-használati engedély s meghatározott feltétel bekövetkeztéig, vagy igen kivételes esetben határozatlan időtartamra kerüljön megadásra.

7. cím: Közterület-használati díj összege és megfizetése

A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat fő szabályként pénzben kell megfizetni, amelynek elszámolására az Önkormányzat számviteli bizonylatot bocsát ki. Kivételes esetben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a közterület-használatért a közterület-használati díj helyett hatósági szerződésben rögzített egyéb ellenszolgáltatást kell teljesíteni. Az egyéb ellenszolgáltatást a közterület fenntartásával összefüggésben, a közterület használatával értékarányosan kell megállapítani.

A rendelet-tervezet meghatározza a díjfizetés módját, a fizetendő díj megállapításának szabályait és feltételeit. A közterület-használati díjak mértékét a rendelet melléklete határozza meg. A díjtételek alkalmazásánál az általános forgalmi adónem kerül megállapításra.

8. cím, Mentesség, méltányosság

A rendelet-tervezet meghatározza azokat a közterület-használati módokat, amelyek esetében a közérdekre vagy az önkormányzati érdekre tekintettel nem kell közterület-használati díjat fizetni, vagy az alól részleges, illetve teljes mentesség adható.

9. cím, A közterület-használati engedély megszűnése

Ezen cím meghatározza a közterület-használati engedély megszűnésének eseteit és a megszűnés esetében alkalmazandó eljárás szabályait.

10. cím: A jogellenes közterület-használat következményei

Jogellenes a közterület-használat, ha valaki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon, különösen az engedélyben rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy az engedélyben meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használja.

A közterület-használattal kapcsolatban lefolytatott közigazgatási bírságolási hatósági eljárás vagy a szabálysértési eljárás nem mentesít közterület-használati díjfizetés, valamint az eredeti állapot helyreállítási kötelezettség alól.

Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre – az egyébként a rendelet szerint meghatározott közterület-használati díj tízszeresének megfelelő összegű díjfizetési kötelezettséget kell megállapítani.

A rendeletben foglalt előírások betartását az Újpesti Önkormányzati Rendészet munkatársai, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek és a Polgármesteri Hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizik.

11. cím, Egyes közterület-használati módokra és a közterületek rendjére vonatkozó különös szabályok

Ezen cím keretében egyes közterület-használati módok különös szabályai kerülnek meghatározásra, így többek között

– a közterületi zöldterület fenntartásával kapcsolatos különös szabályok,

– üzemképtelen vagy forgalomból kivont gépjárművek tárolása,

– építési munkák különös szabályai,

– az utcai árusítás különös szabályai,

– a mozgóbolti árusítás különös szabályait,

– a közterületek filmforgatási célú használatának szabályai.

12. cím, Közterületek filmforgatási célú használata

A filmforgatásai célú közterület használati igény növekedése szükségessé tette ezen tárgykör részletesebb szabályozását a rendeletben, összhangban a felsőbb jogszabályokkal.

4. Fejezet, Záró rendelkezések (53–56. §)

13. cím, Hatályba léptető rendelkezések

A rendelet 2021. július 1. napján lép hatályba.

14. cím, Átmeneti rendelkezések

A rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő közterület-használati eljárások esetén alkalmazandó rendelkezések meghatározása fontos, tekintettel azok számára.

15. cím, Hatályon kívül helyező rendelkezés

A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete.

HATÁSVIZSGÁLATI LAP

Előzetes Hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény előírásainak megfelelően elvégeztük Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a közterületek használatáról és rendjéről jogszabálytervezetének előzetes hatásvizsgálatát az alábbiak szerint.

a) a szabályozás várható társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A rendelet-tervezet elfogadásával a közterület-használati díjtételek nem változnak, így azok gazdasági hatása nem állapítható meg. A rendelet-tervezet a költségvetésre gyakorolt hatásai nincsenek.

b) a szabályozás várható környezeti és egészségi következményei:

A rendelet-tervezetnek környezeti és egészségi hatásai és következményei nincsenek.

c) a szabályozás várható adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A rendelet-tervezet elfogadása várhatóan az adminisztratív terhek csökkenésével jár az ügyfelek és a munkatársak esetében is.

d) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A Kúria több döntésben is kiemelte, hogy a közterület-használati jogviszony hatósági jogviszony. Ennek értelmében a rendelet-tervezet elfogadása szükségszerű, mellyel a tulajdonosi jogviszony hatósági jogviszonnyá alakul a közterület-használat tekintetében.

e) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak.

f) a tervezett jogszabály-módosítás egyéb jelentősnek ítélt hatásai

A rendelet-tervezetnek egyéb hatásai nincsenek.

g) a tervezett jogszabály-módosítás adatvédelmi hatásai:

A rendelet-tervezetnek adatvédelmi hatásai nincsenek.