Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 2. §-ában és 25. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások formái

1. § (1) *  E rendelet alkalmazásában települési támogatás:

a) a lakhatási támogatás,

b) az energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatás,

c) a lakbértámogatás,

d) a gondozási támogatás,

e) a hátralékkezelési támogatás,

f) a gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás,

g) a gyermeket egyedül nevelő szülő támogatása,

h) a beiskolázási támogatás,

i) a védőoltáshoz nyújtott támogatás,

j) a fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása,

k) a gyógyszerutalvány,

l) a temetési támogatás, valamint a köztemetés költségeinek megtérítéséhez nyújtott támogatás,

m) a nyugdíjszerű ellátásban részesülők plusz támogatása, valamint

n) a rendkívüli év végi támogatás.

(2) E rendelet alkalmazásában rendkívüli települési támogatás keretében nyújtható támogatás a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére meghatározott időtartamra szóló vagy eseti jelleggel nyújtott támogatás.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

1. ápolásra szoruló beteg: az a személy, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel és mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

a) étkezni,

b) tisztálkodni,

c) öltözködni,

d) illemhelyet használni,

e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, vagy

f) a mindennapi életvitelhez szükséges cselekményeket (bevásárlás, mosás, takarítás) ellátni;

2. elemi kár: a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetésszerű használatát akadályozó köztudomású, vagy okirattal igazolt károsodás (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, ár- és belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás);

3. elismert lakásnagyság: az Önkormányzat közigazgatási területén lévő lakás, melynek háztartásában, ha

a) egy személy lakik 45 nm,

b) két személy lakik 55 nm,

c) három személy lakik 65 nm,

d) négy személy lakik 75 nm,

e) négy személynél több lakik, úgy a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 nm-rel növelve,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága;

4. fogyatékos személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti egészségkárosodott személy,

b) aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül,

c) aki rokkantsági járadékban részesül,

d) aki rokkantsági ellátásban részesül,

e) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

f) aki korábban rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesült, és részére a kérelem benyújtásának időpontjában öregségi nyugdíjat folyósítanak,

g) aki fogyatékossági támogatásban részesül,

h) aki vakok személyi járadékában részesül,

i) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősül;

5. gyermeket egyedül nevelő szülő: az az egyedülálló személy, aki e minőségére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlékra jogosult;

6. helyi jövedelemalap: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-a;

7. kérelmező családja: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közössége;

8. törlesztési képesség: a kérelmező háztartása kiadásainak számlákkal igazolható, továbbá a kérelmező által becsült egyéb kiadások összegének és a háztartás nettó összbevételének különbözete Ft-ban meghatározva.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

3. Hatáskör gyakorlása

3. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, vagy törvény a hatáskör átruházását kizárja - az e rendeletben szabályozott hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

4. A szociális ellátások közös eljárási szabályai

4. § (1) Az 1. §-ban meghatározott pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, valamint a jogosultság fennállásának időszakonkénti felülvizsgálata iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: kérelem) az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) erre rendszeresített formanyomtatványon kell személyesen benyújtani, a Polgármesteri Hivatal címére postai vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény által szabályozott elektronikus úton eljuttatni.

(2) A kérelemhez - ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a következő dokumentumokat kell mellékelni:

a) a kérelmező és a családja rendszeres és nem rendszeres jövedelméről kiállított igazolások;

b) vállalkozó, társas vállalkozás vezető tisztségviselő kérelmező vagy családtagja esetében az állami adóhatóság által nyilvántartott jövedelemről szóló igazolás, vagy a le nem zárt adóév átlagos havi jövedelméről szóló nyilatkozat (elsődlegesen könyvelő által kiállítva);

c) nyilatkozat a kérelmező és a családjában élők számáról, családi állapotáról, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó adatokról;

d) a 16. életévet betöltött személy iskolalátogatási igazolása;

e) hajléktalan személy esetén nyilatkozat a tényleges tartózkodási helyéről;

f) saját jogon rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetén a kormányhivatal 2 hónapnál nem régebbi igazolása arról, hogy a kérelmező regisztrált álláskereső, kivéve azt, akit a kormányhivatal állapota okán nem vesz nyilvántartásba;

g) alkalmi munka esetén nyilatkozat az alkalmi munkáért kapott díjazásról;

h) jogszabály által előírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozat, igazolás.

(3) Amennyiben e rendelet alapján a kérelmező ingatlan tulajdoni lapjának benyújtására köteles, az azonosításhoz szükséges adatok közlésével kérheti, hogy a tulajdoni lap másolatát a szociális hatáskört gyakorló szerv szerezze be.

5. § A kérelmező szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok vagy a szociális hatáskört gyakorló szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel.

5. A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítése

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni és a rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy

c) a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetében a megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

7. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés összegét, valamint pénzegyenértékét és a kamat összegét (a továbbiakban együtt: megtérítendő ellátás) - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból az Önkormányzat Képviselő-testületének Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

a) elengedheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 300%-át;

b) legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 500%-át.

(2) A kötelezett kérelmére a polgármester legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a megtérítendő ellátás egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a kötelezett megélhetése súlyosan veszélyeztetett, ha a kötelezett személy családjának egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a helyi jövedelemalap 250%-át.

(4) A megtérítendő ellátás visszafizetésére kötelezett személy esetében, a határozat véglegessé válását követően - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - e rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátás ismételten csak akkor állapítható meg, ha

a) a kötelezett tartozását kiegyenlítette, vagy

b) a tartozása behajthatatlan és a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számítva 36 hónap eltelt.

(5) Amennyiben a kötelezett részére a megtérítendő ellátásokra vonatkozóan olyan részletfizetési kedvezmény került megállapításra, melynek folyamatosan eleget tesz, úgy a részletfizetés ideje alatt is részesülhet az e rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátásokban.

8. § (1) Ahol e rendelet méltányossági döntési jogosultságot biztosít, a döntés meghozatala előtt az alábbi szempontokat is mérlegelni kell:

a) a kérelmező és a családjában élők szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete, az egy főre jutó havi jövedelem összege;

b) a kérelmező és a családjában élők kora, egészségi állapota, fogyatékossága, egyéb személyi körülményei;

c) az érintett lakásban élők egy főre jutó lakásterületének nagysága;

d) a kérelmező és a családjában élők tekintetében a tárgyévben megállapított szociális ellátások összege.

(2) Ha e rendelet vagy más jogszabály méltányosság gyakorlását teszi lehetővé, a hatáskör gyakorlója a méltányossági jogkörét az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében az e célra meghatározott keretösszeg erejéig gyakorolhatja.

6. A szociális rászorultságtól függő ellátás kifizetése, folyósítása

9. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli szociális ellátásokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - postai úton lakcímre vagy folyószámlára történő utalással kell teljesíteni.

(2) A pénzbeli szociális ellátás abban az esetben fizethető ki a Polgármesteri Hivatal házipénztárából vagy pénzkezelő helyéről, ha a kérelmező a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül nem kapta meg az adott hónapra megállapított pénzbeli ellátást, vagy a kérelmező családjában váratlan megbetegedés, azonnali kórházi kezelés vagy kiskorú gyermekek egészségét veszélyeztető élethelyzet lépett fel.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben az ellátás a kérelem benyújtását és elbírálását követően azonnal kifizethető.

(4) Havi rendszerességgel nyújtott hátralékkezelési támogatás a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásra, természetbeni szociális ellátás formájában kerül utalásra, amennyiben a jogosult a 25. § (3) bekezdés szerint igazolja, hogy aktuális havi részleteit és az esedékes szolgáltatási díjakat teljesítette.

7. A szociális rászorultságtól függő ellátás megszüntetése

10. § (1) Ha a szociális ellátásra jogosult személy lakcíme az Önkormányzat közigazgatási területén a támogatás folyósításának ideje alatt megszűnik, akkor a szociális ellátásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(2) A szociális ellátásra jogosult személy halála esetén, a támogatást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. A fel nem vett ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel.

(3) A meghatározott időtartamra szóló, havi rendszerességgel folyósított szociális ellátás megszüntetése esetén, a támogatásra való jogosultságot és a szociális ellátás folyósítását a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos részletes rendelkezések

8. Lakhatási támogatás

11. § Lakhatásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásban (a továbbiakban: lakhatási támogatás) részesül az a kérelmező, akinek a lakása után fizetendő közös költség, lakbér-, különszolgáltatási- és közszolgáltatási díj összege meghaladja az ő és a családjában élők havi nettó összjövedelme 25%-át, és az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

a) saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban, vagy

b) más tulajdonában álló lakásban bérlőként, haszonélvezeti vagy használati jog jogosultjaként

életvitelszerűen, legalább egy éve folyamatosan lakik, és ezt okirattal igazolja.

12. § (1) Lakhatási támogatás egy hónapra megállapítható összege, a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme és az elismert lakásnagyság alapján kerül megállapításra.

(2) A lakhatási támogatás összege, amennyiben a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme

a) nem haladja meg a helyi jövedelemalap 150%-át, 8 000 Ft;

b) meghaladja az a) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 200%-át, 7 000 Ft;

c) meghaladja a b) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 250%-át, 6 000 Ft;

d) meghaladja a c) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át, 5 000 Ft.

(3) Amennyiben a lakott lakás nagysága meghaladja az elismert lakásnagyság mértékét, a támogatás összege a (2) bekezdésben meghatározott támogatási összeg és a lakott lakás alapterületének hányadosa, szorozva az elismert lakásnagysággal.

(4) Lakhatási támogatás

a) villamos áram díjához,

b) vízdíjhoz,

c) gázfogyasztás díjához,

d) távhőszolgáltatási díjhoz,

e) szennyvíz-használat díjához,

f) szemétszállítás díjához,

g) bérleti díjhoz,

h) közös költség díjához,

i) tüzelőanyag költségeihez, valamint

j) különszolgáltatási díjhoz

állapítható meg.

(5) A 17. § szerinti lakbértámogatásban, valamint Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakbérrendelet) szerinti lakbért csökkentő kedvezményben részesülő kérelmező részére lakhatási támogatás a (4) bekezdés g) pontja szerinti jogcímhez nem állapítható meg.

13. § (1) A lakhatási támogatás időtartama - a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) a 11. § a) pontja szerinti esetben legfeljebb 12 hónap,

b) a 11. § b) pontja szerinti esetben legfeljebb 12 hónap, amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában az azt megalapozó jogviszonyból kevesebb, mint 12 hónap van hátra, úgy annak időtartama.

(2) Amennyiben az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakásra fennálló bérleti jogviszony egy évnél rövidebb időtartamú, úgy a támogatást 12 hónapra kell megállapítani azzal, hogy a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésével - ide nem értve azt az esetet, ha a bérleti jogviszony a lejáratot követően Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Bérbeadási rendelet) szerint meghosszabbításra kerül - a támogatásra való jogosultság is megszűnik.

(3) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. A támogatás folyósítása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(4) A 12. § (4) bekezdés i) pontja szerinti lakhatási támogatást egy összegben kell folyósítani a kérelmező részére, azzal hogy egy éven belül csak két alkalommal állapítható meg támogatás ilyen jogcímen.

14. § (1) A 12. § (4) bekezdés i) pontja szerinti lakhatási támogatás fa- és szén tüzelőanyag vásárlásához nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakhatási támogatás összege a 12. § (2)-(3) bekezdés szerint megállapított összeg hatszorosa, de legfeljebb a vásárlást igazoló számla végösszege.

15. § (1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Nem állapítható meg lakhatási támogatás, ha

a) a 12. § (4) bekezdés a)-j) pontjában felsorolt díjakról kiállított számlák nem a kérelmező vagy családjában élő nevére szól;

b) a kérelmező vagy a családjában élők valamelyike már rendelkezik az e rendelet szerint megállapított lakhatási támogatással;

c) a lakhatási támogatás iránti kérelem elutasításra, vagy a megállapított lakhatási támogatás megszüntetésre került az elutasító vagy megszüntető döntés véglegessé válásától számított 3 hónapon belül, kivéve, ha

ca) a kérelmező részéről az Önkormányzat közigazgatási területen belüli lakcímváltozás történt,

cb) a kérelmező vagy a családjában élők valamelyike tekintetében az Szt. 25. § (7) bekezdése szerinti tartós jövedelemváltozás következett be, vagy

cc) a kérelmező közeli hozzátartozója elhunyt és eltemettetésének költségeit viselte, vagy erre köteles volt;

d) a kérelmező vagy a családjában élők valamelyike az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik;

e) a 11. § szerinti lakásra vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn;

f) a kérelmezőnek a 11. § szerinti lakás hasznosításával összefüggésben jövedelme keletkezik;

g) a kérelmező a 11. § szerinti lakást a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(3) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a kérelem alapjául szolgáló lakásban, az ott lakás jogcímét igazoló okiratot (pl. adásvételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti szerződés, használati szerződés);

b) a kérelem benyújtását legfeljebb 30 nappal megelőző keltezésű 12. § (4) bekezdésében meghatározott díjakról vagy költségekről kiállított számlákat, igazolásokat;

c) előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap feltöltései összegének igazolását;

d) társasház esetén a közös képviselő nyilatkozatát az ezzel összefüggő adatokkal (ügyfél-azonosító, fogyasztási hely azonosító) együtt arról, hogy a kérelmező közös mérővel rendelkezik a szolgáltatásra vonatkozóan;

e) vagyonnyilatkozatot a kérelmező és a családjában élők vagyonáról.

8/A. *  Energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatás

15/A. § *  (1) Az (5) bekezdésben meghatározott megnövekedett energiafelhasználási időszakban az e rendelet szerinti lakhatási támogatáson felül, a villamos áram, a gázfogyasztás, valamint az ezen energiát is tartalmazó közös költség díjához energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatás nyújtható a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő azon kérelmező részére, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

a) saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban, vagy

b) más tulajdonában álló lakásban bérlőként, haszonélvezeti vagy használati jog jogosultjaként

életvitelszerűen legalább egy éve folyamatosan lakik, és ezt okirattal igazolja.

(2) Az energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatás összege, amennyiben a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme

a) nem haladja meg a helyi jövedelemalap 150%-át, úgy a számlával igazolt havi energiafogyasztási díj összege, de legfeljebb 16 000 Ft;

b) meghaladja az a) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 200%-át, úgy a számlával igazolt havi energiafogyasztási díj összege, de legfeljebb 14 000 Ft;

c) meghaladja a b) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 250%-át, úgy számlával igazolt havi energiafogyasztási díj összege, de legfeljebb 12 000 Ft;

d) meghaladja a c) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át, úgy a számlával igazolt havi energiafogyasztási díj összege, de legfeljebb 10 000 Ft.

(3) Az energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatás feltétele, hogy a (2) bekezdésben meghatározott havi energiafogyasztási díjat igazoló számla a kérelmező vagy a családjában élők valamelyike nevére és az (1) bekezdés szerinti lakás tekintetében állítsa ki a szolgáltató vagy a társasház arra jogosult közösségi szerve.

(4) Amennyiben a kérelmező az (5) bekezdésben meghatározott időszakban az e rendelet szerinti lakhatási támogatásban részesül, úgy a (3) bekezdés szerinti számla összegéből az adott hónap lakhatási támogatásának összegét le kell vonni abban az esetben, amennyiben a szolgáltató vagy a társasház arra jogosult közösségi szerve a lakhatási támogatás összegét a számlával igazolt havi energiafogyasztási díjban nem érvényesíti.

(5) Az energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatás november 1. napjától április 30. napjáig állapítható meg.

(6) Az energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. A támogatás folyósítása a szolgáltató vagy a társasház részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató vagy a társasház arra jogosult közösségi szerve írja jóvá.

(7) Az energiafogyasztáshoz nyújtott kiegészítő támogatás megállapítása iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a kérelem alapjául szolgáló lakásban, az ott lakás jogcímét igazoló okiratot (pl. adásvételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti szerződés, használati szerződés); valamint

b) a kérelem benyújtását legfeljebb 30 nappal megelőző keltezésű (3) bekezdésben meghatározott díjról vagy költségről kiállított számlát, igazolást.

9. Lakbértámogatás

16. § (1) Lakbértámogatásra az az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakás bérlője, bérlőtársa, társbérlője jogosult,

a) aki a bérelt lakás után a Lakbérrendelet szerint szociális helyzet alapján vagy költségelven megállapított lakbért fizet;

b) aki tekintetében az a) pont szerinti lakbér összege meghaladja a család havi nettó jövedelmének 10%-át; továbbá

c) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 350%-át.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a lakás után fizetendő lakbér számításánál a ténylegesen fizetett lakbért, de legfeljebb az elismert lakásnagyság után megállapítható lakbért kell figyelembe venni.

17. § (1) A lakbértámogatás egy hónapra megállapítható összege a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme és az elismert lakásnagyság alapján kerül megállapításra. A támogatás összege

a) amennyiben a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a helyi jövedelemalap 100%-át, a lakbér 40%-a;

b) amennyiben a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme meghaladja az a) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 150%-át, a lakbér 35%-a;

c) amennyiben a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme meghaladja a b) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 200%-át, a lakbér 30%-a;

d) amennyiben a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme meghaladja a c) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 250%-át, a lakbér 25%-a;

e) amennyiben a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó jövedelme meghaladja a d) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 350%-át, a lakbér 20%-a;

f) amennyiben a félkomfortos, komfortnélküli vagy szükséglakásban kizárólag 70. életévet betöltött személy él, a lakbér összegével megegyező összeg.

(2) Amennyiben a 16. § (1) bekezdés szerinti lakás nagysága meghaladja az elismert lakásnagyság mértékét, a lakbértámogatás összege az (1) bekezdésben meghatározott támogatási összeg és a lakás alapterületének hányadosa, szorozva az elismert lakásnagysággal.

(3) A lakbértámogatás időtartama 12 hónap. Amennyiben a 16. § (1) bekezdés szerinti lakásra fennálló bérleti jogviszony egy évnél rövidebb időtartamú, úgy a támogatást 12 hónapra kell megállapítani azzal, hogy a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésével - ide nem értve azt az esetet, ha a bérleti jogviszony a lejáratot követően a Bérbeadási rendelet szerint meghosszabbításra kerül - a támogatásra való jogosultság is megszűnik.

(4) A lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. A támogatás folyósítása minden hónap 5. napjáig a lakbér beszedésére jogosult szervezet részére történik, és annak összegét a támogatással érintett lakbér tekintetében a lakbér beszedésére jogosult szervezet írja jóvá.

18. § (1) Lakbértámogatás - ide nem értve a társbérleti lakást - ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Bérlőtársak esetében a lakbértámogatás csak az egyik bérlő részére állapítható meg. A lakbértámogatás iránti kérelmet ebben az esetben a bérlőnek és a bérlőtársnak is alá kell írnia.

(2) Nem állapítható meg lakbértámogatás

a) - az 17. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével - a Lakbérrendelet szerinti lakbért csökkentő kedvezményben részesülő kérelmező részére;

b) akinek a 16. § (1) bekezdése szerinti lakás hasznosításával összefüggésben jövedelme keletkezik;

c) akinek a 16. § (1) bekezdése szerinti lakás bérleti jogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a 16. § (1) bekezdése szerinti lakását a lakbértámogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(3) A lakbértámogatás megállapítása iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a ténylegesen fizetett havi lakbér összegéről a lakbér beszedésére jogosult szervezet által kiadott igazolást;

b) a lakásban lakó személyek ott tartózkodásának jogcímére vonatkozó okiratokat;

c) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a lakáscsere szerződés másolatát;

d) felhatalmazó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a lakbér beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az Önkormányzatot tájékoztathassa.

10. Gondozási támogatás

19. § (1) Gondozási támogatásra jogosult az a hozzátartozója ápolását, gondozását végző személy (a továbbiakban: ápoló)

a) aki az Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen ott is élő, 18. életévét betöltött, ápolásra szoruló beteg hozzátartozójának (a továbbiakban: ápolt) ápolását, gondozását végzi;

b) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül; és

c) akinek, valamint a családjában élők egy főre jutó jövedelme együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 200%-át.

(2) A gondozási támogatásra való jogosultág egyidejűleg

a) csak egy ápolt személyre, valamint

b) az ápoltra tekintettel csak egy ápoló számára állapítható meg.

20. § (1) Gondozási támogatás egy hónapra járó összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegű ápolási díj havi összegének 80%-a.

(2) A gondozási támogatás megállapításához a kérelem benyújtását követően az ápolt körülményeinek, valamint az ápolóval való kapcsolatának tisztázásához környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány készítése a támogatás folyósításának ideje alatt bármikor megismételhető, ha a gondozási támogatásra való jogosultság tekintetében kétely merül fel.

21. § (1) A gondozási támogatás 12 hónapra állapítható meg.

(2) A gondozási támogatás megállapítása iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) háziorvosi vagy szakorvosi igazolást a 2. § 1. pontja szerinti állapot fennállásáról; valamint

b) a nyilatkozatot az ápolási tevékenység végzésének helyéről.

(3) A gondozási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(4) A gondozási támogatásra való jogosultságot - amennyiben arra okot adó körülmény felmerül - a támogatás folyósításának időtartama alatt bármikor felül lehet vizsgálni.

22. § (1) Nem állapítható meg gondozási támogatás, ha

a) az ápolt öröklési-, életjáradéki- vagy tartási szerződéssel rendelkezik;

b) az ápolt tekintetében a 20. § (2) bekezdése szerinti környezettanulmány vagy a 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti orvosi igazolás alapján, a 2. § 1. pontjában felsorolt képességek közül legalább kettő nem áll fenn;

c) a kérelmező vagy az ápolt tekintetében alanyi jogon ápolási díj kerül folyósításra az Szt. alapján;

d) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül;

e) az ápoló vagy az ápolt felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha az ápolt felsőoktatási intézmény látogatása csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;

f) az ápoló nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytat;

g) az ápoló keresőtevékenységet folytat.

(2) A gondozási támogatást meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;

b) az ápolt elhunyt;

c) az ápoló vagy az ápolt Önkormányzat közigazgatási területén való tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

d) a támogatásra való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást bármelyik fél akadályozza;

e) az ápoló vagy az ápolt a környezettanulmány készítésének megkísérlésekor - legfeljebb három alkalommal - nem található az ápolás helyszínéül szolgáló lakásban és akadályoztatását a környezettanulmány utolsó megkísérlését követő 15 napon belül nem igazolja;

f) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) Amennyiben a támogatás a (2) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, úgy a megszüntető döntés véglegessé válásától számított egy éven belül nem lehet ismételten gondozási támogatást megállapítani.

(4) A (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt esetekben a gondozási támogatást a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

11. Hátralékkezelési támogatás

23. § (1) Hátralékkezelési támogatásra jogosult az a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot (a továbbiakban: hátralék) felhalmozó személy,

a) akinek a családjában élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át, egyedül élő személy esetében a helyi jövedelemalap 350%-át;

b) akinek a hátraléka meghaladja az 50 000 Ft-ot, de nem haladja meg az 500 000 Ft-ot;

c) akinek a b) pont szerinti hátraléka legalább - a kérelem benyújtásához viszonyítva - 3 hónapja fennáll, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták; és

d) akinek a családjában élők vagyona nem haladja meg a nyugdíjminimum százszorosát,

feltéve, hogy vállalja a hátralék és a hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Hátralékkezelési támogatásban - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az részesíthető, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

a) saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban, vagy

b) más tulajdonában álló lakásban bérlőként, haszonélvezeti vagy használati jog jogosultjaként

életvitelszerűen, legalább egy éve folyamatosan lakik, és ezt okirattal igazolja.

(3) Hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) Hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) vezetékes gázdíjtartozás,

b) villamos áramdíj-tartozás,

c) távhőszolgáltatási díjtartozás,

d) vízdíjtartozás,

e) szennyvíz-használati díjtartozás,

f) lakbérhátralék és a különszolgáltatások díjában megjelenő távhőszolgáltatási, valamint víz- és szennyvíz-használati díjtartozás,

g) szemétszállítási díjtartozás, és

h) közös költség tartozás.

24. § (1) A hátralékkezelési támogatás mértéke a hátralékkezelésbe bevont 23. § (4) bekezdése szerinti díjtartozás 75%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerint fennmaradó díjtartozás 25%-át a jogosult köteles önrészként a szolgáltató részére megfizetni.

25. § (1) Hátralékkezelési támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani. A támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(2) Ha a kérelmező egyidejűleg többféle hátralék kezelését kéri, akkor a hátralékkezelési támogatást a kezelt hátralékok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ebben az esetben arról is rendelkezni kell, hogy a hátralékkezelési támogatás mely 23. § (4) bekezdése szerinti díjtartozás csökkentéséhez és milyen összegben kerül megállapításra.

(3) A jogosult az esedékességet követő hónap 15 napjáig köteles igazolni, hogy a 24. § (2) bekezdésében foglalt fizetési kötelezettségének eleget tett.

26. § Hátralékkezelési támogatás esetén annak időtartama alatt a jogosultnak Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központja (a továbbiakban: Központ) által biztosított hátralékkezelési tanácsadáson kell részt vennie, mely során köteles együttműködni a Központ tanácsadójával (a továbbiakban: tanácsadó). Az együttműködés keretében a jogosult köteles

a) hozzájárulni a hátralékára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához;

b) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a hátralékkezelési tanácsadás céljából kötött és a hátralék rendezésének feltételeit tartalmazó együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

27. § (1) Nem állapítható meg hátralékkezelési támogatás annak a személynek,

a) akinek a 23. § (4) bekezdése szerinti díjtartozáson túl is van egyéb lakhatásával összefüggésben keletkezett olyan hátraléka, mely esetben a tartozások együttes összege meghaladja a 800 000 Ft-ot;

b) akinek a törlesztési képessége nem haladja meg a maximálisan bevonandó hátralék 25%-ának 1/12-ed részét;

c) akinek valamely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó civil szervezet is támogatást biztosít hátraléka kifizetéséhez, és a hátralékkezelési támogatást ezen civil szervezet támogatásának feltételéül szabott önrész kifizetéséhez kéri;

d) akinek a hátralékkal érintett 23. § (2) bekezdése szerinti lakás hasznosításával összefüggésben jövedelme keletkezik;

e) akinek a 23. § (2) bekezdése szerinti lakásra, lakás bérleti jogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

f) aki a 23. § (2) bekezdése szerinti lakását a hátralékkezelési támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(2) A már megállapított hátralékkezelési támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult

a) aki a Központtal a 26. § b) pont szerint nem köt megállapodást vagy azt a hátralékkezelési támogatásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül nem nyújtja be;

b) lakásbérleti jogviszonya a hátralékkezelési támogatás időtartama alatt megszűnik;

c) 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hátralékkezelési támogatás alá vont lakása a hátralékkezelési támogatás megállapítását követően, annak időtartama alatt elidegenítésre kerül;

d) 23. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hátralékkezelési támogatás alá vont lakásán haszonélvezeti vagy használati joga megszűnik;

e) a 24. § (2) bekezdés szerinti díjtartozás megfizetését a hátralékkezelési támogatásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül, vagy részletekben történő teljesítés esetén a 25. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem igazolja.

(3) A hátralékkezelési támogatás folyósított összegét a jogosult köteles visszafizetni az Önkormányzat részére, amennyiben

a) az általa vállalt törlesztés legalább 2 havi részletét nem teljesíti, vagy

b) a 26. § b) pontjában foglaltaknak nem tesz eleget.

28. § Hátralékkezelési támogatás ugyanazon személy vagy vele egy családban élő részére - ugyanazon lakásra - a hátralékkezelési támogatásra való jogosultság

a) megszűnésétől számított 24 hónapon belül,

b) 27. § (2) bekezdése szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül

ismételten nem állapítható meg.

29. § Az Önkormányzat a lakhatást veszélyeztető mértékű hátralék felhalmozódásának elkerülése céljából a követelés jogosultjával megállapodást köthet, melynek keretében - a hátralékkezelési támogatásra jogosult írásbeli beleegyezése esetén - félévente tájékoztatja a legalább 3 havi tartozást felhalmozó személyekről.

30. § (1) Az, akinek

a) a 23. § (4) bekezdésében meghatározott hátralékra vonatkozó éves elszámoló számlájával összefüggésben keletkezett hátraléka nem haladja meg a nyugdíjminimum 500%-át, vagy

b) vezetékes gáz- vagy villamos áramdíj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében, amennyiben a hátralék összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át,

egy összegű hátralékkezelési támogatásban részesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hátralékkezelési támogatás esetén a hátralékkezelési támogatásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül a jogosult köteles a követelés jogosultjának egy összegben megfizetni a tekintetében megállapított önrészt, és a befizetésről szóló bizonylatot 15 napon belül bemutatni az Önkormányzatnak. A hátralékkezelési támogatás csak az igazolás bemutatása után folyósítható. A folyósítás közvetlenül a szolgáltató részére történik.

(3) Kizárólag az (1) bekezdés szerinti hátralékkezelési támogatás esetén a jogosultnak nem kell megkötnie a 26. § b) pontja szerinti megállapodást, valamint a 28. § a) pontjában meghatározott határidő 6 hónapra korlátozódik.

31. § A hátralékkezelési támogatás megállapítása iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a kérelmezőnek a hátralékot nyilvántartó szolgáltatónál történő azonosítására alkalmas okiratot vagy nyilatkozatot (pl. nyilvántartási szám, ügyfélazonosító);

b) a 23. § (2) bekezdés szerinti lakás fenntartásához kapcsolódó 23. § (4) bekezdésében felsorolt hátralék összegéről, keletkezési idejéről, jogcíméről szóló 15 napnál nem régebbi keltezésű eredeti igazolást;

c) tulajdonjogot, haszonélvezeti vagy használati jogot igazoló tulajdoni lapot vagy szerződést;

d) elszámoló számlát, vagy szolgáltatás ki- és visszakapcsolás díjának szolgáltató általi igazolását;

e) a tanácsadó hátralékkezelési támogatás megállapítására vagy elutasítására vonatkozó javaslatát lezárt borítékban;

f) előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap feltöltései összegének igazolását;

g) vagyonnyilatkozatot a kérelmező és a családjában élők Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonáról;

h) a kérelmező nyilatkozatát

ha) a 23. § (2) bekezdés szerinti lakásban tartózkodás jogcíméről,

hb) a kérelmező családjában élők számáról,

hc) arról, hogy vállalja a hátralék tekintetében az Önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését,

hd) arról, hogy vállalja a 26. § szerinti hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

12. Gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás

32. § (1) A kérelmező szülő gyermeke születéséhez kapcsolódó támogatásban részesül azon gyermeke után

a) aki születésétől a kérelem benyújtásának időpontjáig az Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik;

b) akinek legalább az egyik szülője az Önkormányzat közigazgatási területén

ba) lakóingatlan tulajdonjogával rendelkezik, vagy

bb) a gyermek születését megelőzően egy éve folyamatosan bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és

életvitelszerűen itt is él; valamint

c) akinek családjában élők egy főre jutó havi nettó jövedelme együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át.

(2) A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás összege gyermekenként egyszeri 40 000 Ft.

(3) A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatást a gyermek után csak az egyik szülő jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek megállapodás, hatósági vagy bírósági döntés alapján elhelyezésre került.

(4) A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatást a gyermek születését követő 180 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - mellékelni kell

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, valamint

b) - a gyermeket egyedül nevelő szülő esetén - a gyermek elhelyezéséről szóló dokumentum

másolatát.

(5) A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás vonatkozásában a szülőre vonatkozó szabályokat a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.

13. Gyermeket egyedül nevelő szülő támogatása

33. § (1) A gyermek nevelésével kapcsolatos költségek csökkentésére tárgyév június 1. és szeptember 15. napja között kérelmet nyújthat be azon 16. életévet még be nem töltött, vagy 16. életévet betöltött, de 19. életévet még be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermekét egyedül nevelő szülő, aki

a) gyermekével a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 hónapja az Önkormányzat közigazgatási területén folyamatosan bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott is él, és

b) aki családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 600%-át.

(2) A gyermeket egyedül nevelő szülő támogatásának mértéke gyermekenként évente egyszeri 10 000 Ft.

(3) A gyermeket egyedül nevelő szülő támogatása vonatkozásában a szülőre vonatkozó szabályokat a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.

14. Beiskolázási támogatás

34. § (1) A beiskolázás költségeinek csökkentésére a tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be az a szülő, aki a beiskolázás költségeit nem vagy nehézségek árán tudja előteremteni, és

a) 6. életévét betöltött gyermeke általános iskolában, vagy 18. életévét be nem töltött gyermeke nappali rendszerű középiskolában vagy szakiskolában tanul, vagy 18. életévét betöltött, de 23. életévét be nem töltött önálló keresettel nem rendelkező fiatal felnőtt gyermeke felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, és

b) aki családjában élők egy főre jutó havi nettó jövedelme együttesen nem haladja meg

ba) 2 fő esetében a helyi jövedelemalap 300%-át,

bb) 3 vagy ennél több fő esetében a helyi jövedelemalap 250%-át.

(2) A beiskolázási támogatás feltétele, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete - az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében - legkésőbb május 31. napjáig meghozott határozatával a tárgyévre vonatkozóan beiskolázási támogatás folyósításáról döntsön.

(3) A beiskolázási támogatás összege gyermekenként, valamint fiatal felnőttenként egyszeri 15 000 Ft, amely a tárgyév augusztus 1. és október 15. napja között kerül kifizetésre.

(4) A beiskolázási támogatást a gyermek után csak az egyik szülő jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek megállapodás, hatósági vagy bírósági döntés alapján elhelyezésre került.

(5) A gyermeket egyedül nevelő szülő esetén a beiskolázási támogatás iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - mellékelni kell a gyermek elhelyezéséről szóló dokumentum másolatát.

(6) A beiskolázási támogatás vonatkozásában a szülőre vonatkozó szabályokat a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.

15. Védőoltáshoz nyújtott támogatás

35. § (1) A gyermek védőoltásával kapcsolatos költségek csökkentésére védőoltáshoz nyújtott támogatásban részesül az a szülő,

a) akinek gyermeke a kérelem benyújtásakor

aa) - a (2) bekezdés a) pontja szerinti védőoltás esetében - a 24. hónapot nem töltötte be,

ab) - a (2) bekezdés b) pontja szerinti védőoltás esetében - a 6. hónapot nem töltötte be, és

ac) az Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen ott is él;

b) aki a gyermek születését megelőzően 3 hónapja az Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen ott is él; és

c) aki családjában élők egy főre jutó havi nettó jövedelme együttesen nem haladja meg

ca) 2 fő esetében a helyi jövedelemalap 700%-át,

cb) 3 vagy ennél több fő esetében a helyi jövedelemalap 650%-át.

(2) A védőoltáshoz nyújtott támogatás

a) a meningococcus B típusú baktérium által okozott agyhártyagyulladás, valamint

b) a rotavírus

elleni védőoltáshoz nyújtható.

(3) A védőoltáshoz nyújtott támogatás összege

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott betegség elleni védőoltás esetében összesen 25 000 Ft;

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott betegség elleni védőoltás esetében összesen 10 000 Ft;

c) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekre tekintettel a teljes oltás-sorozat árának megfelelő összeg.

(4) A védőoltáshoz nyújtott támogatás az arra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül kerül kifizetésre.

(5) A védőoltáshoz nyújtott támogatást a gyermek után csak az egyik szülő jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek megállapodás, hatósági vagy bírósági döntés alapján elhelyezésre került.

(6) A védőoltáshoz nyújtott támogatás iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell

a) a gyermek oltási kiskönyvének másolatát, melyből megállapítható, hogy a gyermek megkapta a (2) bekezdés szerinti védőoltás-sorozat valamelyikét;

b) gyermeket egyedül nevelő szülő esetén a gyermek elhelyezéséről szóló dokumentum másolatát;

c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a védőoltás-sorozat megvásárlását igazoló számlát.

(7) A védőoltáshoz nyújtott támogatás vonatkozásában a szülőre vonatkozó szabályokat a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.

16. Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása

36. § (1) Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában részesítheti a Bizottság azt a személyt, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

a) az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakásban bérlőként, bérlőtársként, társbérlőként;

b) saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban;

c) más tulajdonában álló lakásban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti vagy használati jog jogosultjaként

lakik, és önhibáján kívül lakhatási költségei (a továbbiakban: közüzemi díjak) megfizetésének elmulasztása miatt jelentős hátralékot halmozott fel.

(2) Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában - az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is - csak az részesíthető, aki a következő feltételeknek megfelel:

a) a kérelmező saját maga fogyatékosnak minősül, vagy a családjában fogyatékos személy él;

b) az a) pont szerinti fogyatékos személy a kérelem benyújtását megelőzően legalább 2 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen, állandó jelleggel a hátralékkal érintett lakásban lakik;

c) a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó havi nettó jövedelme együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 500%-át;

d) a kérelmező és a családjában élők nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal;

e) a hátralék az Önkormányzat közigazgatási területén lévő, a kérelmező által lakott (1) bekezdés szerinti lakásra keletkezett;

f) a kérelmező vállalja, hogy a kérelem elbírálása során a hátralékkal érintett lakásban környezettanulmány készüljön.

(3) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása

a) vezetékes gázdíjtartozás,

b) villamos áramdíj-tartozás,

c) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

d) vízdíjtartozás,

e) szennyvíz-használati díjtartozás,

f) szemétszállítási díjtartozás,

g) kéményseprési díjtartozás,

h) közös költség tartozás, lakásszövetkezeti költséghátralék,

i) lakbérhátralék, valamint

j) külön szolgáltatások díjhátralék

kiegyenlítésére fordítható.

37. § (1) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása összege a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor fennálló összes hátraléka, de legfeljebb 700 000 Ft.

(2) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásának folyósítása a közüzemi szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

38. § (1) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában és egy jogcímen állapítható meg.

(2) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatását ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy kérelmező részére lehet megállapítani. Bérlőtársak vagy tulajdonostársak esetén a támogatás csak az egyik bérlő vagy tulajdonostárs részére állapítható meg.

(3) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatására való jogosultság vizsgálatakor a kérelmező által lakott lakás nagyságát nem kell figyelembe venni.

(4) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása iránti kérelem elbírálása során - az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete okán - előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt

a) aki a fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásával hátralékát teljes egészében ki tudja egyenlíteni;

b) akinek az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság felé áll fenn hátraléka.

(5) Nem részesíthető fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában az a kérelmező

a) akinek eltartásra köteles és képes hozzátartozója van, vagy aki eltartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján ellátásban részesül;

b) akinek az érintett lakás hasznosításával összefüggésben jövedelme keletkezik; vagy

c) akinek vagy akire tekintettel az Önkormányzat a támogatást 3 éven belül már egyszer megállapította.

39. § (1) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásának feltétele, hogy a Bizottság - az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében - legkésőbb május 31. napjáig meghozott határozatával a tárgyévre vonatkozóan fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása folyósításáról döntsön. A kérelem benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint a támogatásra vonatkozó felhívás Önkormányzat honlapján való megjelenéstől számított 30 nap.

(2) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - mellékelni kell

a) a közüzemi szolgáltatók igazolását a hátralék keletkezésének időpontjáról és mértékéről;

b) a fogyatékosság igazolására szolgáló okiratot;

c) a kérelmező és a családjában élők vagyonnyilatkozatát;

d) a 36. § (1) bekezdés szerinti lakásban, az ott lakás jogcímét igazoló okiratot (pl. adásvételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti szerződés, használati szerződés);

e) a kérelmező nyilatkozatát

ea) miszerint a hitelező szervezetet felhatalmazza arra, hogy a 36. § (3) bekezdés szerinti díjfizetés elmaradásáról az Önkormányzatot tájékoztathassa;

eb) miszerint a kérelmező és a családjában élők a kérelem benyújtását megelőző 3 évben nem részesültek fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában.

(3) A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása iránti kérelem elbírálása során környezettanulmányt kell készíteni.

17. Gyógyszerutalvány

40. § (1) Gyógyszerkiadásainak csökkentésére, valamint a közgyógyellátásból nem fedezhető gyógyszerköltségek kiegészítésére gyógyszerutalvány formájában nyújtandó természetbeni támogatásban részesül az az Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező kérelmező, akinek a családjában élők az egy főre jutó havi nettó jövedelme együttesen nem haladja meg:

a) egyedül élő személy esetében a helyi jövedelemalap 300%-át;

b) 2 fő esetében a helyi jövedelemalap 200%-át;

c) 3 vagy ennél több fő esetében a helyi jövedelemalap 150%-át;

d) - az a)-c) pontban meghatározottaktól eltérően - a kérelem benyújtásakor 75. életévét betöltött kérelmező esetében a helyi jövedelemalap 400%-át.

(2) Ha a kérelmező fogyatékos személy vagy családjában fogyatékos személy él, továbbá ha a kérelmező vagy a családjában élők valamelyike időskorúak járadékában részesül, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a helyi jövedelemalap 25%-ával megemelkedik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelmező és családjában élők együttes jövedelméből le kell vonni:

a) az igazolt gyógyszerköltségek havi összegét,

b) gyógyászati segédeszköz esetén a gyógyászati segédeszköz árát, de legfeljebb 30 000 Ft-ot.

41. § (1) A gyógyszerutalvány éves keretösszege az öregségi nyugdíjminimum 180%-a, de alkalmanként legfeljebb az igazolt gyógyszerköltség összege.

(2) A gyógyszerutalvány (1) bekezdés szerinti összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni az éves keret összegének időarányos felhasználására.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeget a polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100%-ával megemelheti.

(4) A családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított gyógyszerutalványt az éves keretösszegbe együttesen bele kell számítani.

42. § (1) Gyógyszerutalvány ugyanazon kérelmező részére havonta legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

(2) A közgyógyellátásból nem fedezhető gyógyszerköltségek kiegészítését szolgáló gyógyszerutalvány iránti kérelem elbírálása és a közgyógyellátásra való jogosultság igazolása céljából az ellátást megállapító hatóságot meg kell keresni.

(3) A gyógyszerutalvány iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - mellékelni kell a háziorvos vagy szakorvos (a továbbiakban: kezelőorvos) igazolását a gyógyszerszükségletről, valamint a gyógyszertár 30 napnál nem régebbi igazolását a havi gyógyszerszükséglet összegéről.

43. § (1) A legalább 50 Ft-os címletű gyógyszerutalvány a kiállítás napjától számított 90 napig használható fel, azon feltüntetésre kerül a lejárat dátuma, ameddig az beváltható.

(2) A gyógyszerutalvány kizárólag az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárakban váltható be. A gyógyszertárakkal kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a gyógyszerutalvány csak a kezelőorvos igazolásában nevesített, és az Önkormányzat által jóváhagyott gyógyszer vásárlására használható fel.

18. Temetési támogatás, valamint a köztemetés költségeinek megtérítéséhez nyújtott támogatás

44. § (1) Az a személy, aki elhunyt egyeneságbeli rokona, örökbefogadott-, mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, testvére, házastárs egyeneságbeli rokona vagy más közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott temetési támogatásban részesül, amennyiben ezen elhunyt hozzátartozójának eltemettetése nem közköltségen történt.

(2) A temetési támogatás összege az igazolt temetési költség összege, de legfeljebb a helyi jövedelemalap 200%-a, ha a kérelmező és a családjában élők egy főre jutó havi nettó jövedelme együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 375%-át.

(3) Ugyanazon elhunyt személyre tekintettel a temetési támogatás egy alkalommal állapítható meg.

(4) A temetési támogatás iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell

a) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, aki után temetési támogatást igényelnek;

b) a temetés költségeit igazoló, a kérelmező nevére kiállított 3 hónapnál nem régebbi eredeti számlákat.

45. § A Bizottság azt az eltemettetésre köteles személyt, aki a 44. § (1) bekezdésben meghatározott hozzátartozója eltemettetéséről nem gondoskodott, a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

a) az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 350%-át;

b) az eltemettetésre köteles személynek és családjának nincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona; és

c) a 44. § (1) bekezdésben meghatározott elhunyt hozzátartozó hagyatéka nem nyújt megfelelő fedezetet a hagyatéki teherként bejelentett temetési költségek kielégítésére.

19. Nyugdíjszerű ellátásban részesülők plusz támogatása

46. § (1) A polgármester évente egy alkalommal nyugdíjszerű ellátást kiegészítő támogatást nyújt az öregségi nyugdíjban, időskorúak járadékában, szolgálati járandóságban, szolgálati nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő azon személy részére, akinek a havi összes jövedelme nem haladja meg a helyi jövedelemalap 375%-át.

(2) A nyugdíjszerű ellátást kiegészítő támogatás összege

a) 8 000 Ft, ha a kérelmező havi összes jövedelme nem haladja meg a helyi jövedelemalap 125%-át;

b) 5 000 Ft, ha a kérelmező havi összes jövedelme a helyi jövedelemalap 125%-át meghaladja, de nem haladja meg a 250%-át;

c) 3 500 Ft, ha a kérelmező havi összes jövedelme a helyi jövedelemalap 250%-át meghaladja, de nem haladja meg a 375%-át.

20. Rendkívüli év végi támogatás

47. § (1) Egyszeri kiegészítő rendkívüli év végi támogatásban részesítheti a Bizottság azt a személyt, aki az e rendeletben meghatározott feltételek szerint a tárgyévet megelőző év november 15. napja és a tárgyév november 14. napja között az e rendelet szerinti szociális ellátásban részesült.

(2) A rendkívüli év végi támogatásra való jogosultság megállapítása - a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - erre vonatkozó kérelemre tekintet nélkül történik.

(3) A rendkívüli év végi támogatás összege legfeljebb 15 000 Ft.

(4) A rendkívüli év végi támogatás évente egy alkalommal, a jogosultság megállapításáról szóló döntés véglegessé válását követően legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig kerül kifizetésre.

21. Rendkívüli települési támogatás

48. § (1) Rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy meghatározott időtartamra szóló vagy eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásban részesül, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem együttesen nem haladja meg:

a) egyedül élő személy esetében a helyi jövedelemalap 275%-át;

b) 2 fő esetében a helyi jövedelemalap 225%-át;

c) 3 vagy ennél több fő esetében a helyi jövedelemalap 200%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a helyi jövedelemalap 25%-ával emelkedik,

a) ha a kérelmező fogyatékos személy vagy családjában fogyatékos személy él, továbbá

b) ha a kérelmező, a kérelmező házastársa vagy élettársa időskorúak járadékában vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.

(3) A rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, azonban annak éves összege (a továbbiakban: segélykeret) nem haladhatja meg

a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező esetén a nyugdíjminimum 400%-át,

b) azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetbe (pl. elemi kár, sérelmére elkövetett bűncselekmény, szabálysértés) került kérelmező esetén a nyugdíjminimum 350%-át,

c) minden egyéb - az a-b) pont hatálya alá nem tartozó - esetben a nyugdíjminimum 300%-át.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott összeget a polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100%-ával megemelheti.

(5) A rendkívüli települési támogatás meghatározott időtartamra, előre ütemezett fizetési feltételekkel is megállapítható a (3) bekezdésben meghatározott időarányos kifizetéssel. A családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított rendkívüli települési támogatás együttes összegét a segélykeret összegébe bele kell számítani. A családban élő közeli hozzátartozók közül egy hónapban csak egy személy részére lehet rendkívüli települési támogatást megállapítani.

(6) A megállapított rendkívüli települési támogatás a kérelmező kérésére szolgáltató, valamint intézmény részére is átutalható.

(7) Rendkívüli települési támogatás havonta legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

(8) Az (1)-(7) bekezdésétől foglaltaktól eltérően a polgármester azon személyt, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe került, amit nem képes önerőből megoldani, évente legfeljebb 3 alkalommal a nyugdíjminimum 350%-át meg nem haladó összegű rendkívüli települési támogatásban részesítheti abban az esetben, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 700%-át.

(9) A (3) bekezdés b) pontja, valamint a (8) bekezdés alapján megállapított rendkívüli települési támogatás összegét a segélykeret összegébe nem kell beleszámítani.

(10) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni kell az azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot másolatban (pl. biztosítótársasági jegyzőkönyv, értesítő, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése miatti feljelentés).

(11) Rendkívüli települési támogatás a 4. § (2) bekezdésben és a (10) bekezdésben meghatározott dokumentumok csatolása nélkül is megállapítható, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napban

a) elveszítette a munkahelyét,

b) elveszítette lakhatását,

c) gyermeke született és igazolja, hogy a rendkívüli települési támogatás a gyermek kórházból történő hazaviteléhez szükséges költségek biztosításához indokolt.

(12) A (11) bekezdés alkalmazása esetén az elmaradt dokumentumokat a kérelmező a rendkívüli települési támogatás megállapításáról szóló döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles benyújtani.

49. § (1) A 48. §-ban foglaltakon túl a Bizottság - a polgármester javaslata alapján - méltányosságból, évente legfeljebb egy alkalommal 100 000 Ft-ot meghaladó, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 275%-át.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított rendkívüli települési támogatás kérelemben foglalt célra történő felhasználását a folyósítást követő 90 napon belül igazolni kell.

50. § A 48-49. §-ban foglaltakon túl a Bizottság - a polgármester javaslata alapján - legfeljebb a helyi jövedelemalap 200%-át meg nem haladó havi összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg 12 hónapra annak a személynek,

a) aki életművével Újpesten belül, országosan vagy nemzetközi viszonylatban általános elismerést szerzett, vagy Újpest közösségének, életének, hagyományainak gazdagításához járult hozzá; valamint

b) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem együttesen nem haladja meg a helyi jövedelemalap 500%-át.

IV. Fejezet

Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztallal kapcsolatos rendelkezések

22. Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztal

51. § (1) Az Önkormányzat az Szt. alapján létrehozza az Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal).

(2) A Kerekasztal feladatai:

a) az Önkormányzat Szolgáltatásszervezési Koncepciójában (a továbbiakban: Koncepció) meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

b) a Koncepció teljesítése során tapasztalt negatív jelenségek feltárása, intézkedések kezdeményezése azok kiküszöbölése érdekében;

c) a szociálpolitika tervezésében és megvalósításában közreműködő szervezetek, testületek munkájának elősegítése;

d) a szociálisan hátrányos csoportok élethelyzetének javítását célzó feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés.

(3) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

a) az Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye igazgatója, mint a Kerekasztal elnöke,

b) az Önkormányzat feladatkör szerinti alpolgármestere;

c) a Bizottság elnöke,

d) az Önkormányzat közigazgatási területén lévő, nem az Önkormányzat által fenntartott szociális intézmény fenntartójának vezetője vagy az általa megbízott személy.

(4) A (3) bekezdés szerinti tagok folyamatos nyilvántartásáról a Kerekasztal elnöke gondoskodik.

(5) A Kerekasztal ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról, valamint a működési feltételek biztosításáról az elnök gondoskodik.

(6) A Kerekasztal elnöke a Kerekasztal ülésére tanácskozási joggal köteles meghívni a (3) bekezdésben felsorolt személyeket, valamint az Önkormányzat illetékességi területén működő ismert szociális érdekvédelmi szervezetek képviselőit. A Kerekasztal elnöke a Kerekasztal ülésére más személyt meghívhat, aki ott tanácskozási joggal vehet részt.

(7) A Kerekasztal ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmada jelen van. A Kerekasztal a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(8) A Kerekasztal a tevékenységéről évente beszámol a Bizottság részére.

(9) A Kerekasztal működésének feltételeit az Önkormányzat biztosítja, a működés egyéb részletes szabályait az általa elfogadott Ügyrendje határozza meg.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. Hatályba léptető rendelkezés

52. § Ez a rendelet 2022. június 1. napján lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezés

53. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

25. * 

54. § * 

Dr. Dallos Andrea s. k. Déri Tibor s. k.
jegyző polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2022. április 29. napján.

Dr. Dallos Andrea s. k.
jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: rendelet) Budapest Főváros Kormányhivatala célellenőrzés keretében vizsgálta, melynek eredményeképp a 2015-ben megalkotott rendelettel kapcsolatban szakmai segítségnyújtás keretében észrevételeket tett. Az észrevételek a rendelet felhatalmazó rendelkezéseivel, a személyi és területi hatállyal, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások rendszerével, a nem normavilágos megfogalmazásokkal, az indokolatlanul párhuzamos szabályozási tilalom elvébe ütközéssel, valamint egyéb eljárási rendelkezések pontosításával kapcsolatban érkeztek.

Fenti indokok, valamint a Képviselő-testület elfogadott ez évi munkaterve alapján is esedékessé vált a szociális rendelet átfogó felülvizsgálata, valamint annak eredményeképpen a feltárt jogtechnikai és tartalmi hibák korrigálása. Az új rendelet ennek keretében tér ki továbbá a támogatási összegek korrekciójára is.

Tekintettel arra, hogy az új rendelkezéseket nem lehetett megfelelően a jelenleg hatályos rendeletbe illeszteni, ezért az egész jogszabály újraszabályozása történt meg.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A rendelet által biztosított támogatási formák részletes felsorolását tartalmazza.

2. §-hoz

Az értelmező rendelkezések között szerepelnek azon fogalommeghatározások, amelyek a rendelet tervezetben több helyen megjelenő kifejezések pontos tartalmi meghatározását tartalmazza.

3. §-hoz

A szociális igazgatás általános szabályai szerint a hatáskört gyakorló szerv a képviselő-testület, ezen szakaszban a hatáskört - a speciális esetek kivételével - a polgármesterre ruházza át.

4. §-hoz

A szociális ellátások tekintetében rögzítésre kerülnek az kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási rendelkezések.

5. §-hoz

A környezettanulmány készítésének szabályai kerülnek rögzítésre.

6-8. §-hoz

A Szt. rögzíti a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítését. Jelen szakaszok az ezzel kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.

9. §-hoz

Ez a szakasz rögzíti a települési támogatások jogosult részére történő kifizetésének szabályait.

10. §-hoz

A szociális ellátások megszűnésének közös szabályait tartalmazza.

11-15. §-hoz

A szociális ellátások közül az Szt.-ben is nevesítésre került lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás részletszabályai kerülnek rögzítésre.

16-18. §-hoz

A lakbértámogatás szintén a lakhatási költségek csökkentése körébe tartozik, azonban a jogviszonyok eltérő mivolta miatt külön szabályok kerülnek kialakításra. Rögzítésre kerül a jogosultság, valamint a folyósítás feltétele is.

19-22. §-hoz

Az Szt. által nevesített települési támogatások között rögzítésre kerül a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtandó települési támogatás. Ezen szakaszok szabályozzák a gondozási támogatás részletes szabályait, továbbá azt is, hogy a támogatási formához kapcsolt egy hónapra járó támogatási összeg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegű ápolási díj havi összegének a 80%-a.

23-31. §-hoz

A hátralékkezelési támogatást az Szt. szintén kiemelt, és fontos, a településeken elérendő támogatási forma közé sorolja. Ezen szakaszokban rögzítésre kerülnek a támogatási forma igénylésének részletszabályai, amely alapján és amely feltételek fennállása esetén válik jogosulttá a kérelmező, továbbá felsorolásra kerül a támogatási formához szükséges csatolandó további mellékletek is. A hátralékkezelési támogatás esetében továbbra is feltétel marad az Újpest Önkormányzat Szociális Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központ hátralék- és adósságkezelési tanácsadóival való aktív kapcsolattartás.

32. §-hoz

A szabályozásban továbbra is cél a gyermekek támogatása. Ez alapján támogatásban részesül az a szülő, aki lakóingatlan tulajdonjogával, vagy a gyermek születését megelőzően egy éve folyamatos bejelentett újpesti lakóhellyel rendelkezik.

33. §-hoz

Ez a szakasz rögzíti, hogy adott időintervallumban támogatási kérelmet nyújthat be azon szülő, aki gyermekét, gyermekeit egyedül neveli. A szakasz tartalmazza továbbá a támogatás részletszabályait is.

34. §-hoz

Az iskolakezdés minden évben jelentős terhet ró minden családra, ezért adott év nyarának végén, az iskolakezdést megelőzően támogatás iránti kérelmet lehet benyújtani. A beiskolázási támogatás szabályai között rögzítésre kerülnek a jogosultság feltételei, valamint az, hogy milyen esetekben kell iskolalátogatási igazolást is csatolni a kérelemhez.

35. §-hoz

A párhuzamos szabályozás tilalmának történő megfelelés céljából, a rendeletbe bekerült ezen jogcím, melyre vonatkozóan eddig másik önkormányzati rendelet tartalmazott szabályozást. A korábbi feltételekhez képest változásként jelenik meg a jövedelmi helyzet vizsgálata, mely egy elengedhetetlenül fontos feltétele a szociális igazgatási eljárásnak.

36-39. §-hoz

A fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása a közigazgatási eljárásjoghoz lett igazítva, ennek keretében a korábbi pályázati rendszer kivezetésre került, a támogatás iránt a vonatkozó eljárásjogi jogszabállyal összhangban kérelmet kell benyújtani. Erre továbbra is egy meghatározott időkeret áll rendelkezésre, amit továbbra is a Bizottságnak kell meghatároznia.

40-43. §-hoz

A korábbi szabályozáshoz képest jelentős változás nem történik ennél a jogcímnél. Természetbeni juttatásként gyógyszerutalványban részesülhet azon személy, aki a szakaszokban meghatározott feltételeknek megfelel.

44. §-hoz

A korábbi rendelet a temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatást a rendkívüli települési támogatás közé helyezte. Jelen rendeletben külön rögzítésre kerül, és a korábbinál kiszámíthatóbb támogatási összeg kerül meghatározásra az arra való jogosultság esetén.

45. §-hoz

Az Szt. és a vonatkozó jogszabályok a köztemetés elrendelésére részletes szabályokat tartalmaznak. A települési önkormányzatoknak csak azon esetre kell szabályt alkotni, hogy miként részesülhet fizetési könnyítésben, vagy akár mentességben a köztemetés megtérítésének költségei alól az a személy, akinek gondoskodnia kellett volna a hozzátartozója eltemettetéséről. Ezen szakasz tartalmazza azon méltányossági szabályokat, melyeket alkalmazni kell a megtérítés eseteinél.

46. §-hoz

A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek számára nyújtott évente egy alkalommal igényelhető támogatás jövedelmi feltételeit, valamint a jövedelmi szinthez kapcsolódó támogatás összegeit tartalmazza a szakasz.

47. §-hoz

A támogatás nyújtása továbbra is a Bizottság hatáskörében marad, aki azon személyeket részesítheti támogatásban, akik valamely rendeletben és adott időintervallumban rögzített települési támogatásban részesültek.

48-50. §-hoz

Az Szt. rögzíti, hogy a képviselő-testület rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani azon személyek részére, akik rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamin időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek. Települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, akinél, vagy a családjában jelentős többletkiadások keletkeztek. A jelen szakaszokban a korábbi rendeleti szabályozással összhangban kerülnek megállapításra azon részletszabályok, amelyeket az Szt.-ben meghatározott élethelyzet esetén alkalmazni kell.

51. §-hoz

A Szt. szerint a 2000 fő feletti lakosságszámú önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt köteles létrehozni. Ezen felhatalmazás alapján kerülnek meghatározásra a Kerekasztal szabályozási feltételei.

52. §-hoz

Ez a szakasz hatályba léptető rendelkezést tartalmaz a kellő felkészülési idő követelményére figyelemmel.

53. §-hoz

Ez a szakasz átmeneti rendelkezésről szóló szabályozást tartalmaz, miszerint a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

54. §-hoz

Ez a szakasz hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.

Előzetes Hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezései értelmében a jogszabály-tervezet várható következményeiről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai

A rendelet-tervezet a benne szabályozott támogatási formák igénybe vevői számára pozitív társadalmi hatást biztosít. Költségvetést jelentősen befolyásoló hatása nem várható, tekintettel arra, hogy a 2021-es évi realizált összegek képezték a viszonyítási alapot a rendelet-tervezetben meghatározásra kerülő számszaki adatoknál.

Környezeti és egészségi következményei

A rendelet-tervezet környezeti és egészségügyi következménye, hogy a lakosság részére biztosított támogatással a jogosult személyek egészségi állapota is javulhat.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai

A rendelet-tervezet elfogadása az adminisztrációs terheket nem növeli.

Jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye

A rendelet-tervezet elfogadása szükséges figyelemmel Budapest Főváros Kormányhivatala szakmai segítségnyújtásában foglaltakra. Amennyiben a rendelet-tervezet nem kerül elfogadásra, úgy Budapest Főváros Kormányhivatala törvényességi észrevétellel élhet.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei

A rendelet-tervezet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak.

A tervezett jogszabály-módosítás egyéb jelentősnek ítélt hatásai

A rendelet-tervezetnek egyéb hatásai nincsenek.


  Vissza az oldal tetejére