Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesterének 16/2020. (XI. 26.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat kerületi építési szabályzatáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Budapest X. kerület közigazgatási területének az 1. melléklet I. pontjában meghatározott szabályozási terven (a továbbiakban: Szabályozási Terv) a „Szabályozási terv területi hatálya” jellel jelölt részére (a továbbiakban: Terület) terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték;

b) fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész;

c) kialakult állapot: az e rendelet hatálybalépésekor fennálló állapot;

d) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, valamint környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez nem kötött;

e) levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum: az egészségügyi, oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, szociális intézmény, rekreációs terület, sporttelep, közhasználatú park, kert, valamint ökológiailag sérülékeny terület, közjóléti erdő, mezőgazdasági és természetvédelem alá vont terület;

f) parkolási szintterületi mutató: kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték;

g) szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, amely az általános és parkolási szintterületimutató-értékből adódik össze;

II. Fejezet

A telekalakítás és a magánút

1. A telekalakítás

3. § (1) A szabályozási vonal végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telekterület az építési övezetben vagy övezetben megengedett legkisebb érték alá csökken.

(2) Olyan telek, amely több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik - az egyes építési övezetekre, illetve övezetekre vonatkozó előírásokban meghatározott kivétellel - nem alakítható ki.

(3) Nyúlványos telek kizárólag a tömbbelsőben önálló mélygarázs vagy zöldterület létesítésére alakítható ki.

(4) A sajátos építményfajta számára az építési övezeti, illetve övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.

(5) A közterület ütemezetten is kialakítható.

(6) A Szabályozási Terven „Javasolt, feltételhez kötött szabályozási vonal” jellel jelölt szabályozási vonalat az érintett közterület tulajdonosa és a csatlakozó ingatlan tulajdonosa megegyezése esetén lehet végrehajtani.

2. A magánút

4. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki az alábbiak szerint:

a) e rendeletnek a telek kialakítható legkisebb méretére, a szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseit a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni,

b) magánút - eltérő rendelkezés hiányában - csak a Vi és Gksz építési övezetben, valamint a Szabályozási Terven „magánút létesíthető” jelöléssel meghatározott területen alakítható ki,

c) közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia,

d) a közforgalom elől el nem zárt magánút telkének minimális szélessége

da) kiszolgáló út hálózati szerep esetén 12 méter,

db) gyalogút, illetve kerékpárút hálózati szerep esetén 4 méter,

e) a közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne,

f) a 30 méternél hosszabb, közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén a tehergépjárművek számára visszafordulási lehetőséget kell kialakítani, a zsákutcaként kialakítható útszakasz hossza legfeljebb 250 méter lehet,

g) a gyalogút és a kerékpárút kivételével a kétoldali fasor létesítéséhez szükséges helyigényt legalább 1,5-1,5 méter széles zöldsávval biztosítani kell, és

h) gyalogos járdát minden építési telekkel határos szakaszon biztosítani kell.

(2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül.

(3) A magánút területén épület nem helyezhető el.

III. Fejezet

A közlekedés és a járművek tárolása

3. Az ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálása

5. § Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) minden megkezdett négyszáz személygépjármű-férőhelyig egy útkapcsolat létesíthető,

b) teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek számára önálló útkapcsolat létesíthető,

c) az Lk, Lke és Vi építési övezetben a gépjárműbehajtást szolgáló behajtók, kapuk és garázskapuk szélessége az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszonként összesen nem haladhatja meg a 7 métert,

d) az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát - amennyiben az több útról is biztosítható - az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.

6. § Helikopter-leszállóhely kizárólag honvédelmi, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, illetve államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén létesíthető.

4. Személygépjárművek tárolása

7. § (1) Az építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-tárolóhelyet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - telken belül kell elhelyezni a következők szerint:

a) lakórendeltetés esetében a zártsorú beépítési mód kivételével a létesítendő személygépjármű-tárolóhelyek 100%-át épületben vagy terepszint alatt kell elhelyezni,

b) zártsorú beépítési mód esetén a létesítendő személygépjármű-tárolóhelyek legalább 90%-át épületben vagy terepszint alatt kell elhelyezni,

c) szabadonálló, ikres vagy oldalhatáron álló beépítési mód esetén a létesítendő személygépjármű-tárolóhelyek legalább 50%-át épületben kell biztosítani a szállás, felsőfokú oktatás, közösségi szórakoztató, kulturális, sport-, igazgatási, iroda, valamint a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi rendeltetés esetében,

d) bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletszemélygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhely-mennyiség megtartása mellett,

e) a Hungária körút tengelyvonalától mért 300 méteren belül, valamint a gyorsvasúti megállóhelytől mért 500 méteren belül érintett telken az előírt személygépjárműtárolóhely-mennyiség 50%-át kell biztosítani a lakás rendeltetési egység, valamint a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet kivételével,

f) gyalogos aluljáróban kialakított kereskedelmi létesítmény esetében az előírt számú személygépjármű-tárolóhelyet nem kell biztosítani,

(2) Az előírt számú személygépjármű-tárolóhely az építési telek határától mért 500 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a személygépjárműtárolóhely-biztosítási kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése mellett, ha

a) az építési telekre a behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai vagy az építési telek meglévő beépítése miatt nem lehetséges,

b) az építési telek legnagyobb szélessége nem éri el a 10 métert,

c) az építési telken lévő, jogszabályban védett épület, védett fás szárú növény vagy a Szabályozási Terven „Megtartandó fa” vagy „Megtartandó növényállomány” jellel jelölt fa, illetve növényállomány miatt telken belül személygépjármű-tárolóhely nem helyezhető el, vagy

d) a parkolási létesítmény rámpájának minimális területe meghaladná a telek területének 25%-át.

(3) Személygépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.

(4) A Szabályozási Terven „P+R rendszerű felszíni parkoló, parkolóház, garázs számára igénybe vehető terület határa és minimális befogadóképessége” jellel jelölt területen legalább az előírt minimális befogadóképességű parkolási létesítményt kell elhelyezni.

5. Kerékpárok tárolása

8. § (1) A Területet úgy kell tekinteni, hogy azon rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.

(2) Új beépítés esetén a kerékpárok telken belüli elhelyezési lehetőségét a lakó, szállás, valamint oktatási rendeltetés esetében épületben kell biztosítani. Bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén a meglévő állapothoz képest többletként biztosítandó tárolót a közterületen is el lehet helyezni.

(3) A kerékpár elhelyezését biztosító épületen belüli tárolóhely a földszinten vagy az első pinceszinten helyezhető el.

(4) P+R parkoló létesítésekor annak részeként legalább a személygépjármű-kapacitás 20%-ának megfelelő befogadóképességű B+R parkolót kell kialakítani.

6. Tehergépjárművek tárolása

9. § (1) Az építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-tárolóhelyeket telken belül egyedi méretezés alapján kell kialakítani.

(2) Bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlettehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhely-mennyiség megtartása mellett.

(3) Zártsorú beépítési módú területen bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén - amennyiben nincs előkert vagy az nem megfelelő méretű - a rendszeres áruszállítást igénylő, 100 m2 bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmény ellátása közterületen lévő, koncentrált rakodóhelyről is biztosítható.

(4) Tehergépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.

7. Autóbuszok tárolása

10. § (1) Az építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához minden megkezdett 200 férőhely után egy autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani az alábbi esetekben:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás rendeltetési egységnél,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetési egységnél,

c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató üzemi vagy raktározási rendeltetésű telephelyen, valamint

d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítménynél.

(2) Bővítés vagy rendeltetésmódosítás során csak a keletkező többletautóbusz-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhely-mennyiség megtartása mellett.

(3) Autóbusz-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.

(4) Üzemi vagy raktározási rendeltetetés kivételével a keletkező autóbusztárolóhely-létesítési kötelezettség az ingatlannal határos közútszakaszon is biztosítható, ha

a) bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén az építési telekre az autóbuszbehajtás a közút forgalomtechnikai adottságai vagy az építési telek meglévő beépítése miatt nem lehetséges, vagy

b) az építési telken lévő, jogszabályban védett épület, védett fa vagy a Szabályozási Terven „Megtartandó fa” vagy „Megtartandó növényállomány” jellel jelölt fa, illetve növényállomány megőrzése miatt telken belül autóbusz-tárolóhely nem helyezhető el.

IV. Fejezet

A közművek

11. § (1) Épületet elhelyezni kizárólag teljes közművesítettség esetén lehet.

(2) Közmű kiváltása, illetve megszüntetése esetén a közműhálózat műtárgyait el kell távolítani, amennyiben a bontás nem veszélyezteti a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(3) Szennyvíz közműpótló nem alkalmazható, a szennyvíz elvezetése kizárólag csatornában történhet.

(4) A szennyvíz és a tisztított szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

12. § (1) Korlátozott mennyiséget befogadni képes egyesített rendszerű közcsatorna vagy elválasztott rendszerű csapadékcsatorna esetén a többletcsapadékvíz-mennyiséget telken belül vissza kell tartani.

(2) A 400 m2-t meghaladó alapterületű új épület esetében a tetőfelületekről lefolyó esővíz a telken belül, terepszint alatt vagy épületben létesített ciszternában gyűjtendő, amely tárolókapacitásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 10 perc alatt keletkező, 255,17 l/(s,ha) mértékadó fajlagos csapadékvízhozam esetén számított csapadékvíz-mennyiséget befogadja.

(3) A keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni és a szomszédos telekre átvezetni tilos.

(4) Csapadékvíz elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába nem vezethető.

(5) Gksz-1/1, Gksz-1/2, Gksz-1/3, Gksz-1/4, Gksz-1/6, Gksz-1/7, Gksz-1/8, Gksz-1/11, Gksz-1/13, Gksz-1/15, Gksz-2/1, Gksz-2/2, Gksz-2/3, Gksz-2/5, Gksz-2/8, Gksz-2/P, Lk-2/6, Lk-2/7, Lk-2/9, Lk-2/11, Lk-2/12,Lk-2/13, Lk-2/14, Lk-2/17, Lk-2/18, Lk-2/AI-1, Vi-1/3, Vi-2/8, Vi-2/9, Vi-2/15, Vi-2/16, Vi-2/17, Vi-2/30 és Vi-2/31 építési övezetekben új épület létesítése esetén a többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

(6) Telken belül elszikkasztani csak a tetőfelületekről elkülönítve gyűjtött csapadékvizet lehet.

(7) Hordalékkal szennyezett csapadékvizet a telken belül létesítendő hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követően vezethető a befogadóba.

(8) A 400 m2-nél nagyobb önálló parkolóból lefolyó csapadékvizet olaj- és iszapfogón keresztül lehet a befogadóba vezetni.

V. Fejezet

A természeti környezet védelme

8. A környezeti elemek védelme

13. § (1) Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott szabályozási terven „Karsztos terület” jellel jelölt területen közterületi gépjármű-tárolóhely számára víz- és légáteresztő burkolat nem alkalmazható.

(2) A Lk-2/1, Lk-2/5, Lk-2/10, Lk-2/14 és Lk-2/15 építési övezetek telkein a Köu-3 övezet határától mért 25 méteren belül levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny új objektum nem helyezhető el.

(3) A Területen - eltérő rendelkezés hiányában - a megengedett rendeltetéshez kapcsolódó tevékenység során keletkező hulladék átmeneti tárolása kivételével hulladékgazdálkodási tevékenység nem végezhető.

9. Bányászati módszerekkel kialakított alápincézett területek

14. § (1) A bányászati módszerekkel kialakított alápincézett területen

a) az új épület meglévő és megtartandó pinceszellőzőtől mért távolsága legalább 10 méter,

b) az új épület területére eső meglévő és megtartandó pinceszellőzőt a tető fölé elvezetést biztosító megoldással kell kialakítani,

c) az új pinceszellőző levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő objektumtól, lakórendeltetést is tartalmazó épülettől, valamint a beépítetlen építési telek határától legalább 20 méter távolságban helyezhető el.

(2) Ha a területen védendő objektum vagy lakórendeltetés van, a pincehasznosítás csak olyan tevékenységgel lehetséges, amely az övezeti előírás alapján a felszínen is végezhető lenne.

(3) A pincében tilos az alábbi rendeltetések elhelyezése:

a) a környezetihatásvizsgálat-köteles és az egységes környezethasználati eljáráshoz kötött tevékenység,

b) a telepengedély-köteles tevékenység,

c) a vegyi, robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező termék vagy hulladék raktározása, valamint

d) híradástechnikai termék, készülék gyártása, műszergyártás, nyersanyag visszanyerése hulladékból, üzemanyag-kereskedelem, nagykereskedelem.

10. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

15. § (1) Az úthálózati elemek létesítése vagy teljes keresztmetszetet érintő felújítása esetén a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával fasort kell telepíteni a Szabályozási Terven fasorral jelölt szakaszon.

(2) A fát a fa életterének közműmentes biztosításával kell ültetni.

(3) Ha a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi, fasor telepítésénél legalább 1,5 méter széles, az útburkolattal párhuzamos zöldfelületet kell létesíteni az öntözés lehetőségének biztosításával. A 1,5 méternél keskenyebb zöldsáv esetében cserje ültethető a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével.

(4) A Szabályozási Terven „Közterület zöldfelületként fenntartandó része” jellel jelölt területen

a) a játszókert, illetve pihenőkert kialakítása - a KÖu-3 övezet, valamint az azzal határos telek kivételével - megengedett,

b) a zöldfelületek aránya rekreációs rendeltetés elhelyezése esetén legalább 50%, egyéb esetben 70%.

11. Építési övezetek zöldfelületeire vonatkozó előírások

16. § (1) A teleknek a Szabályozási Terven „Megtartandó növényállomány” jellel jelölt részén épületet elhelyezni nem lehet, az egyéb építmény, illetve burkolat legfeljebb a jelölt terület 15%-át foglalhatja el. A területen fát kivágni kizárólag életvédelmi, illetve növény-egészségügyi okból lehet.

(2) A Szabályozási Terven „Telek zöldfelületként fenntartandó része” jellel jelölt területen

a) új építmény nem helyezhető el, kivéve a lakó rendeltetés elhelyezését megengedő építési övezeteket, ahol tároló kivételével egyéb kerti építmény létesítése megengedett,

b) a zöldfelületek aránya rekreációs rendeltetés elhelyezése esetén legalább 60%, egyéb esetben legalább 80%.

(3) A Szabályozási Terven jelölt „Megtartandó fa” törzsétől számított 3 méter sugarú körben 0,5 méternél mélyebb alapozási munkát és a gyökérzónát érintő tereprendezési munkát végezni nem lehet. A fa lombkoronájának terepszinti vetületén belül új építmény - út-, illetve térburkolat kivételével - nem létesíthető, új közműlétesítmény elhelyezése vagy meglévő felújítása során a fa életterét biztosítani kell. A fa törzsétől számított 1,5 méter sugarú körben vízzáró burkolat nem létesíthető.

(4) A Szabályozási Terven „Kialakítandó védőzöldsáv” jellel jelölt területen télen is takaró lomb- és tűlevelű örökzöldeket is tartalmazó háromszintes növényállományú zöldfelületet kell létesíteni. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,5 méter széles járda, gépkocsibehajtó, támfal és terepszint alatti műtárgy helyezhető el.

VI. Fejezet

Építmények elhelyezése

12. Általános előírások

17. § (1) A melléképítmények közül - eltérő rendelkezés hiányában - minden építési övezetben elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény, valamint

d) zászlótartó oszlop.

(2) Kizárólag építési helyen belül építhető

a) víz- és fürdőmedence, kerti tető, épített tűzrakóhely, valamint

b) gépjármű- és egyéb tároló.

(3) Az előkertben - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag

a) kerítés,

b) hulladéktartály-tároló,

c) közmű-becsatlakozási műtárgy,

d) előlépcső, valamint

e) akadálymentes közlekedést biztosító rámpa

helyezhető el.

(4) A saroktelekre vonatkozó szabályozási határértékeket akkor lehet alkalmazni, ha a telektömb több mint 4 telekre tagolódik.

(5) Ha egy telek egynél több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, az övezethatár által elválasztott telekrészekre vonatkozó előírásokat külön-külön kell figyelembe venni.

(6) 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt - eltérő rendelkezés hiányában - zártsorúan sorolni és funkcionálisan összekötni nem lehet.

(7) Gyalogos alul- és felüljáróban kereskedelmi létesítmény akkor helyezhető el, ha

a) a közlekedő utak méretezett szélessége a kereskedelmi létesítmény elhelyezésével nem csökken,

b) az elhelyezett kereskedelmi létesítmény nettó alapterülete 10 m2-nél nagyobb, kivéve a közlekedésijegy-árusító fülkét,

c) az aluljáróban minden, a gyalogosok számára rendelkezésre álló 100 m2 gyalogos közlekedő felületre legfeljebb egy üzlethelyiség jut.

(8) Az Lk és Lke építési övezetben

a) a lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületet építeni olyan telken lehet, ahol meglévő lakóépület található,

b) kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület kizárólag földszintes, tetőtérbeépítés nélküli, legfeljebb 3 méter, műterem esetén legfeljebb 4,5 méter épületmagasságú, legfeljebb 6 méter gerincmagasságú kialakítással létesíthető, amelynek bruttó alapterülete legfeljebb 50 m² lehet.

18. § (1) A 2. mellékletben meghatározott legkisebb és legnagyobb beépítésimagasság-értéket zártsorú beépítési mód esetén párkánymagasságra vonatkozó határértékként, egyéb esetekben épületmagasságra vonatkozó határértékként kell figyelembe venni.

(2) Az épület homlokzatfelületéhez hozzászámítandó építményrész legmagasabb pontja a legnagyobb épületmagasság értékétől - eltérő rendelkezés hiányában - legfeljebb annak harmadával térhet el.

(3) Zártsorú beépítésű módú építési övezetben - eltérő rendelkezés hiányában - az épület közterület felőli párkánymagassága a két oldalról szomszédos épületek közterületi párkánymagassága számtani átlagát legfeljebb 0,5 méterrel lépheti túl oly módon, hogy a párkánymagasság nem haladhatja meg az építési övezetben megengedett legnagyobb értéket.

13. A zártsorú beépítési mód

19. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában a KÖu övezet menti szállás jellegű, valamint lakás rendeltetési egység legkisebb padlószintmagassága a járdaszinthez képest legalább

a) 3 méter, ha az előkert mérete legfeljebb 1 méter,

b) 1,5 méter, ha az előkert mérete 1 méternél nagyobb, de 5 méternél kisebb.

(3) A Kt-Kk övezet menti szállás jellegű, valamint lakás rendeltetési egység legkisebb padlószintmagassága a járdaszinthez képest legalább 0,9 méter, ha az előkert mérete legfeljebb 1 méter.

(4) Az épületek zárt sora a megengedett párkánymagasság legalább kétharmadának megfelelő, de legalább 10 méteres épületközzel megszakítható. Ebben az esetben az épületet a közre néző oldalán homlokzattal kell kialakítani.

14. Az ikres beépítési mód

20. § Eltérő rendelkezés hiányában ikres beépítési mód esetén

a) az előkert mérete 5 méter,

b) az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési magasság fele, de legalább 3 méter,

c) a hátsókert mérete legalább 6 méter.

15. A szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód

21. § (1) Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén - eltérő rendelkezés hiányában - az előkert mérete 5 méter, a hátsókert mérete legalább 6 méter. Ha az oldalszomszédos ingatlanon az épület homlokvonala a közterületi telekhatárhoz 5 méternél közelebb helyezkedik el, az előkert méretét a szomszédos ingatlanon kialakult állapothoz kell illeszteni.

(2) Szabadon álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3 méter.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értéke.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkertet az adott utcaszakaszra jellemző kialakult állapot szerinti oldalon kell tartani kivéve, ha az oldalkert helye mindkét szomszédos telken eltér az adott utcaszakaszra jellemző helyzettől.

16. A közhasználat céljára átadott terület

22. § Közhasználat céljára átadott terület - eltérő rendelkezés hiányában - csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre, gépjármű-várakozóhely, ingatlan kiszolgálását biztosító terület, továbbá zöldfelület létesítésére alakítható ki.

17. Az üzemanyagtöltő állomás és a gépkocsimosó

23. § (1) Önálló üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló gépkocsimosó - eltérő rendelkezés hiányában - a KÖu övezetekkel határos Gksz és K-Közl építési övezetekben létesíthető.

(2) Nem önálló üzemanyagtöltő állomás vagy gépkocsimosó csak az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a Vi építési övezetben, önálló többszintes parkolóház, P+R parkoló, irodaház vagy 6000 m²-nél nagyobb kereskedelmi létesítmény részeként helyezhető el.

(3) Üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely Kt-Zkp és Kt-Zkk övezetek, lakó, egészségügyi, szociális, oktatási, illetve nevelési rendeltetésű épület telkével határos.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület az üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 50 méternél kevesebb nem lehet.

(5) Közforgalmat szolgáló mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(6) Új gépkocsimosó önállóan nem létesíthető.

(7) Elektromosgépjármű-töltőpont valamennyi övezetben és építési övezetben elhelyezhető.

MÁSODIK RÉSZ

A beépítésre szánt területek

VII. Fejezet

Lakóterületek

18. Általános rendelkezések

24. § (1) A lakóterületeken - eltérő rendelkezés hiányában -

a) lakó,

b) kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás,

f) sport, valamint

g) igazgatási, iroda

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) A lakóterületeken - eltérő rendelkezés hiányában - a szolgáltató rendeltetések közül a 10 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló és parkolóház nem létesíthető.

(3) A lakóterületen a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény, valamint

e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(4) Az AI és I jelű építési övezetek területén - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag

a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

b) kulturális, közösségi szórakoztató,

c) sport, valamint

d) igazgatási

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(5) Abban az esetben, ha a beépítési mód nem került meghatározásra, a beépítés feltételei az alábbiak:

a) a 14 méternél szélesebb telken új épületet szabadon álló beépítési mód szerint kell elhelyezni,

b) 14 métert nem meghaladó telekszélesség esetén új épület oldalhatáron álló beépítési mód szerint is elhelyezhető, ebben az esetben az építési hely amellett a telekhatár mellett van, amely esetben a nagyobb telepítési távolság biztosítható,

c) meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet,

d) ha meglévő beépítés esetén a telken belül egyik szomszédos telekhatár mentén sem biztosított a 3 méter széles oldalkert, a telek zártsorú beépítési mód szerint építhető be, az épület hátsókert irányába történő bővítése esetén mindkét telekhatár mentén 3 méter széles oldalkert biztosítandó.

(6) Az 1000 m2-nél nagyobb és 60 métert meghaladó mélységű telken a hátsó telekhatártól számított 10 méteren belül építmény nem helyezhető el, azt zöldfelületként kell kialakítani.

(7) Az Lk és Lke építési övezetekben a telek beépítésével egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m2-ére legalább 1 fa jusson.

(8) Lakóterületen csak a KÖu övezet menti telken helyezhető el bruttó 1000 m2-t meghaladó szintterületű kereskedelmi célú önálló rendeltetési egység.

19. Nagyvárosias lakóterület (Ln)

25. § (1) Az Ln-2 építési övezet nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület.

(2) Az Ln-2 építési övezetben kulturális, közösségi szórakoztató és szállás rendeltetés, illetve annak építménye nem helyezhető el.

(3) Az Ln-2 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

26. § (1) Az Ln-3 építési övezet nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület.

(2) Az Ln-3 építési övezet területe a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az Ln-3/3 építési övezetben kizárólag lakó, oktatási, kulturális, egészségügyi, igazgatási és iroda rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(4) Az Ln-3/4 építési övezetben

a) kizárólag kulturális, egészségügyi, igazgatási és iroda rendeltetés, illetve annak építménye, valamint parkolóház helyezhető el,

b) épület részeként legfeljebb bruttó 1000 m2 szintterületű önálló kiskereskedelmi rendeltetés létesíthető.

(5) Az Ln-3/5 építési övezetben kizárólag lakó, oktatási, kulturális, egészségügyi, szállás, igazgatási és iroda rendeltetés, illetve annak építménye, valamint parkolóház helyezhető el.

(6) Az Ln-3/AI-1 építési övezetben közösségi szórakoztató rendeltetés nem helyezhető el.

(7) Az Ln-3 építési övezetben a Szabályozási Terven „Közműterület” jellel jelölt területen csak az ivóvíz-szolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetés helyezhető el.

(8) Az Ln-3 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

27. § (1) Az Ln-T építési övezet nagyvárosias telepszerű lakóterület, ahol az épületmagasság jellemzően meghaladja a 12,5 m-es épületmagasságot.

(2) Az Ln-T építési övezet területén kulturális, közösségi szórakoztató, vendéglátás és szállás rendeltetés létesítése - eltérő rendelkezés hiányában - nem megengedett.

(3) Az Ln-T építési övezet telkén - eltérő rendelkezés hiányában - legfeljebb bruttó 2000 m2 szintterületű kiskereskedelmi rendeltetés létesíthető.

(4) Az Ln-T/5 építési övezetben kizárólag

a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint

b) igazgatási, iroda

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(5) Az Ln-T/6, Ln-T/7 és Ln-T/9 építési övezet területén legfeljebb bruttó 100 m2 szintterületű kiskereskedelmi, illetve szolgáltató rendeltetés létesíthető.

(6) Az Ln-T/10 építési övezetben

a) a Harmat utca mentén előkert nem alakítható ki,

b) kiskereskedelmi rendeltetés csak pinceszinten vagy földszinten létesíthető,

c) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb a bruttó szintterület százzal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

(7) Az Ln-T építési övezet határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.

20. A kisvárosias lakóterületek (Lk)

28. § (1) Az Lk építési övezetekben lakó rendeltetésen kívül - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag a helyi lakosság ellátását szolgáló

a) kiskereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás, valamint

e) igazgatási, iroda

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) Az Lk építési övezetekben telkenként - eltérő rendelkezés hiányában - legfeljebb bruttó 1000 m2 szintterületű kiskereskedelmi rendeltetés létesíthető.

(3) Az Lk építési övezetekben telkenként elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma - eltérő rendelkezés hiányában - legfeljebb a bruttó szintterület százzal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

29. § (1) Az Lk-1 építési övezet kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület.

(2) Az Lk-1/16, Lk-1/17, Lk-18 és Lk-1/19 építési övezetekben

a) több épület csak az 1000 m2-nél nagyobb telken helyezhető el,

b) egy telken belül több épület elhelyezése esetén az épületek közötti távolság legalább 12 méter,

c) épületköz az Lk-1/16 és Lk-1/18 építési övezetekben nem alakítható ki,

d) a telkenként elhelyezhető lakás önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb a bruttó szintterület nyolcvannal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

(3) Az Lk-1/17, Lk-1/18 és Lk-1/I-4 építési övezetekben a helyi lakosság ellátását szolgáló sport rendeltetés kizárólag épületben létesíthető.

(4) Az Lk-1/21 építési övezetben

a) - amennyiben a Szabályozási Terv eltérően nem rendelkezik - az építési hely a telek közterületi határvonalától számított 16 méterig - az előkert figyelembevételével - a telek teljes területe, azon túl a telekhossz 50%-áig az oldalkertre vonatkozó szabályok szerint meghatározott,

b) meglévő épület mellé tűzfalcsatlakozással épülő új épület csatlakozó párkánymagassága a közterületről láthatóan legfeljebb 2 méterrel térhet el a meglévő párkány magasságától.

c) kizárólag lakóépület, igazgatási és irodaépület helyezhető el,

d) telkenként legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el.

(5) Az Lk-1 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

30. § (1) Az Lk-2 építési övezet kisvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterület.

(2) Az Lk-2 építési övezetek sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(3) Az Lk-2/3 építési övezet területén 2000 m2-nél nagyobb telek esetén minden teljes 1000 m2 telekterület után helyezhető el egy fő rendeltetésű épület.

(4) A Lk-2/10 építési övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.

(5) Az Lk-2/17 építési övezet területén telkenként egy önálló rendeltetési egység alakítható ki.

(6) Az Lk-2 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 5. pontja határozza meg.

31. § (1) Az Lk-T építési övezet kisvárosias, telepszerű lakóterület.

(2) Az Lk-T/AI-1 építési övezetben az előkert mérete 0 méter.

(3) Az Lk-T építési övezet határértékeit a 2. melléklet 6. pontja határozza meg.

21. Kertvárosias lakóterület (Lke)

32. § (1) Az Lke építési övezetben lakó rendeltetésen kívül - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag a helyi lakosság ellátását szolgáló

a) kiskereskedelmi, szolgáltató,

b) oktatási,

c) hitéleti, valamint

d) egészségügyi

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) A szolgáltató rendeltetések közül az 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, önálló parkoló, szálláshely-szolgáltatás, valamint vendéglátás nem létesíthető.

(3) Az Lke építési övezetben telkenként egy fő rendeltetésű épület helyezhető el kivéve a legalább 80 méter mélységet meghaladó telket, amelyen két fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(4) Az Lke építési övezetben az önálló rendeltetési egységek számát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) a 400, 450 és 600 m2 legkisebb telekméretű építési övezet telkén legfeljebb egy önálló rendeltetési egység létesíthető,

b) a 800 m2 legkisebb telekméretű építési övezet telkén a bruttó szintterület 125-tel való osztásából adódó lefelé kerekített egész számú rendeltetési egység építhető, de nem haladhatja meg a négy rendeltetési egységet,

c) az 1200 és 1500 m2 legkisebb telekméretű építési övezet telkén a bruttó szintterület 125-tel való osztásából adódó lefelé kerekített egész számú rendeltetési egység építhető, de nem haladhatja meg a hat rendeltetési egységet.

(5) Amennyiben az építési övezet előírása nem zárja ki, telkenként egy önálló gépjárműtároló épület helyezhető el abban az esetben, ha a telken fő rendeltetési egységként már meglévő lakóépület található.

(6) Az Lke építési övezet határértékeit a 2. melléklet 7. pontja határozza meg.

33. § (1) Az Lke-1 építési övezet intenzív kertvárosias lakóterület.

(2) Az Lke-1/2 építési övezet területén a Csősztorony utca menti területen az előkert mérete 0 méter.

(3) Az Lke-1/11-13 építési övezetekben az előkert mérete 5 méter, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapothoz illeszkedő.

(4) Az Lke-1/14 és Lke-1/16 építési övezetekben

a) - amennyiben a Szabályozási Terv eltérően nem rendelkezik - az építési hely a telek közterületi határvonalától számított 16 méterig - az előkert figyelembevételével - a telek teljes területe, azon túl a telekhossz 50%-áig az oldalkertre vonatkozó szabályok szerint meghatározott,

b) meglévő épület mellé tűzfalcsatlakozással épülő új épület csatlakozó párkánymagassága a közterületről láthatóan legfeljebb 2 méterrel térhet el a meglévő párkány magasságától.

(5) Az Lke-1/16 építési övezetben

a) önálló gépjárműtároló építmény nem létesíthető,

b) az építési övezetben az előkert mérete a kialakult állapothoz illeszkedő lehet.

(6) Az Lke-1 építési övezetben a kiskereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 200 m2 lehet.

(7) Az Lke-1 építési övezetben szolgáltató rendeltetés önállóan nem, csak lakó rendeltetést is tartalmazó épületben létesíthető. A szolgáltató célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg a 100 m2-t.

VIII. Fejezet

A vegyes területek

22. Kiemelt jelentőségű helyi központ területe (Vt-H)

34. § (1) A Vt-H építési övezetek területe Kőbánya kerületközpontjában elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt-H építési övezetekben - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag

a) lakó,

b) igazgatási, iroda,

c) kiskereskedelmi, szolgáltató, kereskedelmi célú szállás,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) sport

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(4) A Vt-H/4 építési övezetben

a) új épület építése nem, csak a meglévő épület bővítése lehetséges kizárólag az alaprendeltetés és az azt kiegészítő, kiszolgáló vagy ahhoz kapcsolódó rendeltetés elhelyezése érdekében,

b) telek megosztása nem megengedett és

c) terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(5) A Vt-H/5 építési övezetben lakó és szállás rendeltetés nem helyezhető el.

(6) A Vt-H építési övezet határértékeit a 2. melléklet 8. pontja határozza meg.

23. Az intézményterület (Vi)

35. § (1) A Vi építési övezetek területe több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményterületen - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) sport,

f) üzemanyagtöltő állomás,

g) lakó és

h) parkolóház

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) Az intézményterületen a melléképítmények közül - eltérő rendelkezés hiányában -

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény, valamint

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(4) A Vi építési övezetekben a Szabályozási Terven meghatározott átmeneti zóna területén a kereskedelmi célú bruttó szintterület - eltérő rendelkezés hiányában - telkenként nem haladhatja meg a 10 000 m2-t.

(5) Ha az építési övezetben lakás rendeltetés létesíthető, a lakások száma telkenként legfeljebb a lakáscélra igénybe vett bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

36. § (1) A Vi-1 építési övezet intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület.

(2) A Vi-1 építési övezetekben lakó rendeltetés nem létesíthető.

(3) A Vi-1/2 építési övezetben

a) kizárólag hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, közösségi szórakoztató és kulturális, valamint sport rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

b) az előkert 3 méter.

(4) A Vi-1 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 9. pontja határozza meg.

37. § (1) A Vi-2 építési övezet intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület.

(2) A Vi-2/11, Vi-2/23, Vi-2/25, Vi-2/27, Vi-2/29, Vi-2/31 és a Vi-2/32 építési övezetben lakás rendeltetés nem létesíthető.

(3) A Vi-2/2

a) építési övezet kizárólag az igazgatás büntetés-végrehajtási intézménye elhelyezésére szolgál,

b) építési övezetben

ba) az előkert mérete 0 méter,

bb) az oldalkert mérete legalább 3 méter a létesítmény őrzését szolgáló építmény kivételével, amely oldalkertben is elhelyezhető.

(4) A Vi-2/5 építési övezetben

a) kizárólag iroda, kutatás-fejlesztés, az ezeket kiszolgáló rendeltetés, valamint parkolóház rendeltetés, illetve annak építménye,

b) a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, valamint zászlótartó oszlop helyezhető el.

(5) A Vi-2/7 építési övezetben

a) büntetés-végrehajtási intézmény, iroda és szolgáltató rendeltetés helyezhető el,

b) az előkert mérete 5 méter,

c) az oldalkert mérete 7,5 méter a létesítmény őrzését szolgáló építmény kivételével, amely oldalkertben is elhelyezhető.

(6) A Vi-2/8 építési övezetben

a) parkolóház és üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el,

b) a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg az 4000 m2-t,

c) legalább 1500 m2-t meghaladó közhasználat céljára átadott terület kialakítása esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a telekterület alapján számított további 10%-kal növelhető, a közhasználat céljára átadott terület 60%-án zöldfelület kialakítása kötelező, valamint

d) kerítést és térhatároló szerkezetet létesíteni nem lehet.

(7) A Vi-2/9 építési övezetben

a) amennyiben az építési övezet területén a korábbi funkció zavaró környezeti hatása megszűnt, legfeljebb 6 000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi, vagy raktárkereskedelmi létesítmény, közintézmény, egyéb közösségi szórakoztató, igazgatási és irodaépület, a szolgáltatás és vendéglátás épülete, sportépítmény és parkolóház helyezhető el,

b) új lakóépület nem létesíthető, meglévő lakóépület átalakítása esetén a lakáscélú rendeltetési egységek száma nem növelhető,

c) az előkert mérete

ca) a Zách utca felől 5 méter,

cb) a Hős utca és a Kerepesi út felől 10 méter,

cc) a Pilisi utca és a Pesti Gábor utca felől legalább 5 méter,

d) az oldalkert mérete legalább 6 méter,

e) a hátsókert mérete legalább 6 méter,

f) az épületek legmagasabb pontja legfeljebb 20 méter.

(8) A Vi-2/10 építési övezetben

a) kizárólag igazgatási, iroda, sport, valamint az azokat kiszolgáló szolgálatás, illetve szállás rendeltetés helyezhető el;

b) az előkert mérete 5 méter,

c) az oldalkert mérete 7,5 méter,

d) a hátsókert mérete 7,5 méter.

(9) A Vi-2/15 építési övezetben

a) a Szabályozási Terven „Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal” jellel érintett telken az épületek homlokvonalának legalább 60%-át az építési vonalra kell építeni.

b) az előkert mérete

ba) a Zách utca felől 0 méter,

bb) a Hős utca felől 10 méter,

bc) a Pongrác út felől 10 méter,

c) az oldalkert mérete legalább 7,5 méter.

(10) A Vi-2/20 építési övezetben

a) kizárólag igazgatási és lakó rendeltetés helyezhető el,

b) meglévő épület átalakítása, új épület építése a meglévő épület tömegén belül lehetséges.

(11) A Vi-2/21 építési övezetben

a) kizárólag oktatási, kulturális, egészségügyi, hitéleti és igazgatási rendeltetés helyezhető el,

b) az előkert mérete 5 méter, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő,

c) az oldalkert mérete 3,75 méter, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő.

(12) A Vi-2/22 építési övezetben

a) az előkert mérete 5 méter,

b) az oldalkert 3,75 méter,

c) a hátsókert mérete 7,5 méter.

(13) A Vi-2/26 építési övezetben

a) az előkert mérete 5 méter,

b) az oldalkert 3,75 méter,

c) a hátsókert 7,5 méter,

d) az épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t, és

e) az építési telek legnagyobb megengedett területe 4500 m2 lehet.

(14) A Vi-2/27 építési övezetben

a) kizárólag kiskereskedelem, szolgáltató, szállás, hitéleti, szociális, igazgatási és iroda rendeltetés helyezhető el,

b) a kiskereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg a 2000 m2-t.

(15) A Vi-2/28 építési övezetben kizárólag honvédelmi létesítmény, szállás, igazgatási és iroda, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó, valamint parkolóház rendeltetés helyezhető el.

(16) A Vi-2/31 építési övezetben

a) kizárólag kiskereskedelmi, szolgáltató, valamint iroda rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

b) az előkert mérete 0 méter,

c) a Szabályozási Terven ábrázolt, „Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal” hosszának legalább 60%-án épülethomlokzatnak kell állnia, az építési vonal legfeljebb 40%-án az épület homlokzata legfeljebb 5 méterrel a telek belseje felé hátrahúzható.

(17) A Vi-2/32 építési övezetben

a) kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, valamint iroda rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

b) az előkert mérete 0 méter.

(18) A Vi-2/34 építési övezetben

a) sport, üzemanyagtöltő állomás és parkolóház rendeltetés nem létesíthető,

b) az előkert mérete 0 méter.

(19) A Vi-2 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 10. pontja határozza meg.

38. § (1) A Vi-3 építési övezet intézményi, a helyi lakosság alapellátását biztosító terület.

(2) A Vi-3 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 11. pontja határozza meg.

IX. Fejezet

Gazdasági területek

24. Általános előírások

39. § (1) Lakóterület, lakó rendeltetés elhelyezését megengedő intézményterület vagy levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum telekhatárától számított 50 méteren belül gazdasági területen nem helyezhető el

a) 30 férőhelyesnél nagyobb parkoló,

b) a 7,5 tonna össztömeget meghaladó jármű tárolására szolgáló parkoló,

c) nyitott rakodóudvar, szabadtéri raktározás, telepengedély-köteles rendeltetés, valamint annak építménye.

(2) Az 5000 m2-nél nagyobb telkek esetében a telektömbön belüli telekhatárok mentén a zöldfelületeken legalább 10 méter széles sávban háromszintes növényállomány telepítendő.

(3) A telkek beépítésével egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden 200 m2-ére legalább egy fa jusson.

(4) Gazdasági területeken telkenként legfeljebb kettő, a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.

25. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

40. § (1) A Gksz-1 építési övezetek területe elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés és annak építménye elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-1 építési övezetek területén kizárólag

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakó,

c) kereskedelmi, szolgáltató,

d) saját alkalmazott számára fenntartott szállás,

e) igazgatási,

f) iroda,

g) parkolóház,

h) üzemanyagtöltő állomás,

i) sport,

j) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint

k) kulturális, közösségi szórakoztató

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) A saját alkalmazott számára fenntartott szállás rendeltetés és annak építménye kizárólag a Gksz-1/1-3 és a Gksz-1/5 építési övezetekben létesíthető.

(4) A Gksz-1 építési övezetek területén a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény,

e) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, valamint

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5) A Gksz-1 építési övezetekben a kereskedelmi célú bruttó szintterület - eltérő rendelkezés hiányában - telkenként nem haladhatja meg a 10 000 m2-t, 300 méteren belüli kötöttpályás tömegközlekedési megálló megléte esetén a 20 000 m2-t.

(6) A Gksz-1 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 12. pontja határozza meg.

41. § (1) A Gksz-1/2 építési övezet területén

a) kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, oktatás, nevelés, saját alkalmazott számára fenntartott szállás, iroda és kulturális, egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

b) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 16 méter.

(2) A Gksz-1/3 építési övezet területén

a) kizárólag kiskereskedelmi, szolgáltató, oktatási, igazgatási, kulturális, egyéb közösségi szórakoztató, iroda, sport, valamint parkolóház rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

b) az előkert mérete 0 méter.

(3) A Gksz-1/7 építési övezet területén

a) a túlépített telken új beépítés akkor létesíthető, ha 100 m2 beépítéshez legalább 125 m2 beépítés visszabontása is megtörténik,

b) azon a telken, ahol az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelület nem biztosított, új beépítés akkor létesíthető, ha 100 m2 beépítéshez legalább 100 m2 új zöldfelület létesítése is megtörténik,

c) a telek Sörgyár utca felőli 30 méter széles sávjában legfeljebb 12,0 m épületmagasság alkalmazható,

d) gépjármű kiszolgálás céljából a Kocka utca, a Maglódi út és a Kada utca felől egy-egy útkapcsolat létesíthető.

(4) A Gksz-1/9 építési övezetben telepengedély-köteles tevékenység számára szolgáló rendeltetés nem helyezhető el.

(5) A Gksz-1/11 építési övezet területén

a) kiskereskedelmi, szolgáltató, igazgatási és iroda rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

b) az előkert mérete 0 méter,

c) az oldalkert mérete legalább 10 méter.

(6) A Gksz-1/13 építési övezet területén az előkert mérete 0 méter.

(7) A Gksz-1/14 építési övezet területén

a) kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, valamint iroda rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

b) az előkert mérete 0 méter.

(8) A Gksz-1/15 építési övezet területén az előkert mérete 0 méter, a Gyömrői úttal, valamint az Örmény utcával határos telken 5 méter.

42. § (1) A Gksz-2 építési övezetek területe elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetés és annak építménye elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-2 építési övezetekben - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) saját alkalmazott számára fenntartott szállás,

d) iroda,

e) parkolóház,

f) üzemanyagtöltő állomás,

g) hulladékkezelés, hulladékhasznosítás,

h) raktározás, valamint

i) a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) A Gksz-2 építési övezetekben - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag a megengedett rendeltetésekhez kapcsolódó tevékenység során keletkező hulladék tárolása, kezelése, hasznosítása megengedett.

(4) A Gksz-2/3, Gksz-2/5, Gksz-2/6, Gksz-2/8, Gksz-2/9, Gksz-2/13 és Gksz-2/15 építési övezetben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetés nem helyezhető el.

(5) Saját alkalmazottak számára fenntartott szállás rendeltetés és annak építménye kizárólag a Gksz-2/1-7, Gksz-2/10, Gksz-2/13 és a Gksz-2/15-16 építési övezetben létesíthető.

(6) A Gksz-2 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 13. pontja határozza meg.

43. § (1) A Gksz-2/1, Gksz-2/2 és a Gksz-2/14 építési övezetekben

a) a KÖu-3 övezettel határos terület mentén legalább 10 méteres előkertet kell biztosítani,

b) az előkertben építmény nem létesíthető, kivéve a KÖu-3 övezet közúti űrszelvénye felett az épületeket összekötő gyalogos híd építménye és az annak alátámasztását szolgáló pillérek,

c) az oldalkert legkisebb mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 5 méter,

d) a hátsókert legkisebb mérete az arra néző homlokzat tényleges magassága, de legalább az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele,

e) a zöldfelületek legalább 50%-át háromszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A Gksz-2/1 építési övezetben

a) az épület legmagasabb pontja

aa) a Gyömrői úti telekhatártól mért 100 méteren belül legfeljebb 37 méter,

ab) az aa) alpontban lehatárolt terület kivételével legfeljebb 33 méter,

b) a telek és a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló építmény a legalább bruttó 100 m2 és legfeljebb 400 m2 alapterületű portaépületen, valamint mobil üzemanyagtöltő és autómosó létesítményen és a jármű-tesztpályához tartozó műtárgyakon kívül nem helyezhető el.

(3) A Gksz-2/2 építési övezetben a Szabályozási Terven „Telek nem beépíthető része” jellel jelölt területen út kivételével építmény nem építhető, továbbá fa nem ültethető.

(4) A Gksz-2/4 építési övezetben az előkert mérete 0 méter.

(5) A Gksz-2/5 építési övezetben

a) olyan építési telek nem alakítható ki, amelynek gépjárművel történő megközelítése közvetlenül csak a Jászberényi útról biztosítható,

b) az előkert mérete 10 méter,

c) az oldalkert mérete 9 méter,

d) a hátsókert mérete 9 méter.

(6) A Gksz-2/6 építési övezet területén

a) kizárólag a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi és szolgáltató, saját alkalmazottak számára fenntartott szállás, iroda rendeltetés és - a Kozma utca menti 40 méteres sáv kivételével - hulladékkezeléssel, hulladékhasznosítással összefüggő építmény helyezhető el,

b) a hulladékok szabadtéri tárolása a hulladékkezelés, hulladékhasznosítás során nem megengedett,

c) a hulladékkezelési, hulladékhasznosítási tevékenység végzésének feltétele az ingatlan gazdasági kiszolgálásának a Gránátos utcát és a Venyige utcát összekötő, vagy arról nyíló feltáró útról történő biztosítása, a Gránátos utca és Venyige utca közötti átkötő útszakasz megépüléséig a 42518/4 helyrajzi számú út használható szállítási útvonalként a Kozma utca felől,

d) a kezelhető, hasznosítható hulladék megengedett maximális mennyisége 20 000 t/év/ha,

e) a kiskereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg a 3000 m2-t,

f) az övezetben előírt minimális zöldfelület 60%-át a telekhatárok mentén kell biztosítani,

g) az előkert mérete 5 méter,

h) az oldalkert mérete 7,5 méter,

i) a hátsókert mérete 7,5 méter,

j) háromszintes növényállományú zöldfelület létesítendő.

(7) A Gksz-2/7 építési övezetben a Szabályozási Terven ábrázolt, „Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal” hosszának legalább 50%-án épülethomlokzatnak kell állnia, az építési vonal legfeljebb 50%-án az épület homlokzata legfeljebb 5 méterrel visszahúzható.

(8) A Gksz-2/8 építési övezetben

a) a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg az 5000 m2-t,

b) az előkert mérete 5 méter a Porcelán utca déli oldala kivételével, ahol az előkert 0 méter,

c) az oldalkert mérete 7,5 méter,

d) a hátsókert mérete 7,5 méter.

(9) A Gksz-2/9 építési övezetben

a) az oldalkert mérete legalább 6 méter,

b) a hátsókert mérete legalább 12 méter.

(10) A Gksz-2/10 építési övezetben az előkert mérete 0 méter.

(11) A Gksz-2/11 építési övezetben

a) az előkert mérete 0 méter,

b) a Szabályozási Terven ábrázolt, „Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal” hosszának legalább 60%-án épülethomlokzatnak kell állnia, az építési vonal legfeljebb 40%-án az épület homlokzata legfeljebb 5 méterrel visszahúzható.

(12) A Gksz-2/12 építési övezetben az előkert mérete 0 méter.

(13) A Gksz-2/13 építési övezetben

a) kizárólag kőfaragás, sírkőkészítés és az ezekkel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató tevékenység, valamint virág és kegytárgyak árusítása végezhető, illetve ezek építményei helyezhetők el,

b) a Szabályozási Terven „Korlátozott funkciójú terület 1.” jellel jelölt területen kizárólag virág- és kegytárgy-kereskedelemmel összefüggő, vendéglátó rendeltetést, illetve temetkezési irodát tartalmazó építmény helyezhető el, a terület a közterület felől nem keríthető le,

c) a Szabályozási Terven „Korlátozott funkciójú terület 2.” jellel jelölt területen kizárólag virág- és kegytárgy-kereskedelemmel összefüggő, vendéglátó rendeltetést, illetve temetkezési irodát tartalmazó építmény helyezhető el, a vendéglátó rendeltetéshez kapcsolódóan saját alkalmazottak számára fenntartott szállás rendeltetés az épület jelenlegi tömegén belül kialakítható,

d) a környezeti ártalmak csökkentése céljából szállóporral járó tevékenység csak zárt térben végezhető,

e) a Szabályozási Terven lehatárolt termékbemutató területsávot legalább 30%-ban növényzettel fedett felületként kell kialakítani, burkolt felülete kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó termékek bemutatására szolgálhat,

f) új épület utcai homlokzata legalább 80%-ának a „Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal”-on kell állnia.

g) háromszintes növényállományú zöldfelület létesítendő.

(14) A Gksz-2/16 építési övezetben

a) az építési telek közterület felőli telekhatárának legalább 50%-án épületnek kell állnia,

b) az épület közterület felőli párkánymagassága a két oldalról szomszédos épületek közterületi párkánymagassága számtani átlagát legfeljebb 3 méterrel lépheti túl oly módon, hogy a párkánymagasság nem haladhatja meg az építési övezetben megengedett legnagyobb értéket,

c) a szabadtéri anyagtárolás nem megengedett,

d) az egyes telkeken az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelület hiánya esetén új épületet létesíteni csak abban az esetben lehet, ha egyidejűleg az újonnan tervezett beépített alapterülettel megegyező mértékű többlet zöldfelület létesül az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mérték elérésig,

e) a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 1500 m2 lehet.

(15) A Gksz-2/P építési övezet területén

a) kizárólag parkoló, parkolóház, parkolólemez létesíthető,

b) az előkert mérete 0 méter,

c) a hátsókert mérete 1 méter, és

d) az oldalkert mérete 5 méter.

(16) A Gksz-2/Kozmu1 és a Gksz-2/Kozmu2 építési övezet területén kizárólag az energiaközművek sajátos építményfajtái, valamint az energiaszolgáltatás funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények, a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetőek el.

X. Fejezet

Különleges területek

26. Egészségügyi terület (K-Eü)

44. § (1) A K-Eü építési övezet területe egészségügyi rendeltetés, illetve annak építménye elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a telek beépítésével egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden 150 m2-ére legalább egy fa jusson.

(3) Az építési övezetben a kötelező zöldfelület legalább 10%-át cserjefelületként kell kialakítani.

(4) A K-Eü építési övezet határértékeit a 2. melléklet 14. pontja határozza meg.

27. Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek)

45. § (1) A K-Rek építési övezetek a sport, rekreációs, szabadidős rendeltetés, illetve annak építménye elhelyezésére szolgálnak.

(2) *  Az építési övezetek területén a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény, valamint

d) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(3) A K-Rek építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 15. pontja határozza meg.

28. Honvédelmi terület (K-Hon)

46. § (1) A K-Hon építési övezetek területe honvédelmi létesítmény, az ahhoz tartozó szállás, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló rendeltetés elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Hon építési övezetek területen a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás is elhelyezhető.

(3) Az építési övezetekben a telkek beépítésével egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy fa jusson.

(4) Az K-Hon építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 16. pontja határozza meg.

29. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl)

47. § (1) A K-Közl/1 építési övezet területe kizárólag a közösségi közlekedés járműtelepei és karbantartó telepei rendeltetés, illetve annak építménye elhelyezésére szolgál, ahol

a) az előkert mérete 5 méter,

b) az oldalkert mérete legalább 5 méter,

c) a hátsókert mérete legalább 7 méter.

(2) A K-Közl/2 építési övezet kizárólag a P+R rendszerű parkolók és a közösségi közlekedés rendeltetés, illetve annak építménye elhelyezésére szolgál.

(3) A K-Közl építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 17. pontja határozza meg.

30. Vízkezelési terület (K-Vke)

48. § (1) A K-Vke építési övezet területén kizárólag az ivó- és iparivíz-szolgáltatási tevékenységgel összefüggő rendeltetés helyezhető el.

(2) A K-Vke építési övezet határértékeit a 2. melléklet 18. pontja határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

A beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

XI. Fejezet

A közlekedési területek

31. Általános előírások

49. § (1) Az útvonalak hálózati szerep szerinti besorolását a közlekedési területek övezeti besorolásának figyelembevételével a 3. melléklet határozza meg.

(2) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén épület nem helyezhető el, a meglévő épület nem bővíthető.

32. I. rendű főút területe (KÖu-2)

50. § (1) A KÖu-2 övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közúti-vasúti pálya, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén lévő főútról a határos beépítésre szánt területen lévő ingatlan közvetlen gépjármű-kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos, vagy e célra külön szervizsáv, szervizút létesül.

(3) A Körvasút menti körút részét képező Kőér utca - Gitár utca útvonal Gyömrői út és a Maglódi út közötti szakasza menti telkeken új építmény csak a közúti alagút távlati helybiztosítását figyelembe véve létesíthető.

33. II. rendű főút területe (KÖu-3)

51. § A KÖu-3 övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közúti-vasúti pálya, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

34. Településszerkezeti gyűjtőút területe (KÖu-4)

52. § (1) A KÖu-4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közúti-vasúti pálya, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

35. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

53. § A Kt-Kk övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak, a kiszolgáló és lakóutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

36. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)

54. § (1) A KÖk övezet kizárólag az országos és helyi érdekű vasúti hálózat vonalai, a főutaktól és településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutaktól elkülönülő gyorsvasúti pályák és az önálló közúti-vasúti pályák, azok megállói és állomásai, műtárgyai, üzemi épületei, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint közúti közlekedési pálya, parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖk övezet határértékeit a 2. melléklet 19. pontja határozza meg.

XII. Fejezet

A zöldterületek

37. Általános előírások

55. § A zöldterületek területén kizárólag a

a) játszókert, sportkert, kutyafuttató,

b) közműlétesítmény,

c) terület fenntartásához szükséges építmény, valamint

d) a közbiztonsági okból elhatárolandó terület

keríthető le.

38. Közkert (Zkp/Kk és Kt-Zkk)

56. § (1) A Zkp/Kk és Kt-Zkk övezetbe az egy hektárnál kisebb rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezetek területén

a) szabadidő eltöltését, pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

b) ismeretterjesztés építménye,

c) a terület fenntartásához szükséges építmény és

d) nyilvános illemhely

helyezhető el.

(3) Épületet elhelyezni kizárólag az 1000 m²-nél nagyobb területű telken lehet, összesen legfeljebb bruttó 100 m² alapterülettel.

(4) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa telepítendő.

(5) A Zkp/Kk-1 és a Kt-Zkk/1 övezetek területén sportkert, kutyafuttató nem helyezhető el.

(6) A Zkp/Kk-1, a Kt-Zkk/1 és a Kt-Zkk/3 övezetekben épület nem helyezhető el.

(7) A Zkp/Kk és Kt-Zkk övezetek határértékeit a 2. melléklet 20. pontja határozza meg.

39. Közpark (Zkp/Kp)

57. § (1) A Zkp/Kp övezetbe az egy hektárnál nagyobb rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezet területén

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) szabadidő eltöltését, pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

c) ismeretterjesztés építménye,

d) a terület fenntartásához szükséges építmény,

e) nyilvános illemhely és

f) terepszint alatti építmény

helyezhető el.

(3) Épületet elhelyezni összesen legfeljebb bruttó 100 m2 alapterülettel lehet.

(4) Az övezetek területének minden 200 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa telepítendő.

(5) A Zkp/Kp övezetek határértékeit a 2. melléklet 21. pontja határozza meg.

XIII. Fejezet

Fásított köztér (Kt-Fk)

58. § (1) A Kt-Fk övezetbe a telepszerű beépítés nagyarányú burkolt felülettel rendelkező közterületei és az alacsony zöldfelületi intenzitással rendelkező pihenőfunkciót szolgáló területek tartoznak.

(2) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 100 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa telepítendő.

(3) A Kt-Fk övezetek határértékeit a 2. melléklet 22. pontja határozza meg.

XIV. Fejezet

Az erdőterületek

40. Közjóléti erdő (Ek)

59. § (1) Az Ek övezetben az ötven férőhelyesnél nagyobb parkoló összterületének 20%-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani úgy, hogy a parkolófelületet legalább 50 m2 területű zöldfelületi egységek, növénysávok tagolják.

(2) Az Ek övezetben

a) szabadidő-eltöltés, pihenés, testedzés, ismeretterjesztés építményei,

b) turizmust szolgáló építmények,

c) a terület fenntartásához szükséges építmények, valamint

d) közműépítmények

helyezhetők el.

(3) Az Ek/2 övezetben az a) és b) pontban felsorolt építmények nem helyezhetők el.

(4) Az Ek/1 övezetben épület nem helyezhető el.

(5) Az Ek/2 övezetben csak 3000 m2-nél nagyobb telken építhető építmény, egyenként legfeljebb 300 m2-es alapterülettel.

(6) Az Ek övezetek határértékeit a 2. melléklet 23. pontja határozza meg.

41. Védelmi és védőerdő (Ev)

60. § (1) Az Ev övezetben épület nem helyezhető el.

(2) Az Ev övezet határértékeit a 2. melléklet 24. pontja határozza meg.

XV. Fejezet

Különleges beépítésre nem szánt területek

42. Megújuló energiaforrás hasznosítási területe (Kb-En)

61. § (1) A Kb-En övezetben megújuló energiaforrás hasznosításához szükséges energiatermelő létesítmény és a tevékenységhez szorosan kapcsolódó rendeltetésű építmény helyezhető el.

(2) A Kb-En/2 övezetben épület nem helyezhető el.

(3) A Kb-En övezet határértékeit a 2. melléklet 25. pontja határozza meg.

43. Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület (Kb-Ez)

62. § (1) A Kb-Ez övezetbe a közlekedési pályák által közrezárt, közhasználatra nem szánt zöldfelületek tartoznak.

(2) Az övezet területén háromszintes növényállományú zöldfelület alakítandó ki.

(3) A Kb-Ez övezet határértékeit a 2. melléklet 26. pontja határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

A Kőbánya egyes részterületeire vonatkozó egyedi előírások

63. § Az első, a második és a harmadik rész rendelkezéseit a Szabályozási Terven „Kőbánya egyes részterületei” jellel körülhatárolt részterületekre (a továbbiakban: Részterület) az e részben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

A Hungária körút, Kerepesi út, Pongrác út, Horog utca és Kőbányai út által határolt részterület (Laposdűlő)

44. A közlekedésre és a járművek tároló helyeire vonatkozó előírások

64. § (1) A Gksz1/4 építési övezet területének rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségből 200 férőhelyet telken belül, a fennmaradó mennyiséget 500 méter sugarú távolságon belül kell biztosítani.

(2) A Gksz1/4 építési övezet területének rendeltetésszerű használatához szükséges autóbusz-elhelyezési kötelezettség az építési övezettel határos Kt-Kk övezetben, vagy 500 méter sugarú távolságon belül egyéb telken is biztosítható.

(3) Ahol a Szabályozási Terven „Gyalogos kapcsolat” jelölés szerepel,

a) ott a Zách utca és a Kőbányai út között közvetlen, legalább 4 méter széles gyalogos összeköttetést kell teremteni a Zách utcai közúti aluljáró üzembe helyezése után, mely a Kőbányai úti villamos üzemszüneti óráiban lezárható,

b) a Gksz1/4 építési övezet területén a Kőbányai út északi telekhatárával párhuzamosan, az attól mért 10 méter távolságon belül közhasználat céljára időbeli korlátozás nélkül átadott, legalább 3 méter szélességű területet kell kialakítani a gyalogos kapcsolat biztosítására, mely átjárási szolgalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4) *  Az Lke-1/14 építési övezetben a Szabályozási Terven „Telek nem beépíthető része” jellel jelölt területen az út, csapadékvíz-elvezető rendszere, kerékpáros és gyalogosinfrastruktúra építménye, közmű és hírközlési építmény kivételével építmény nem helyezhető el.

45. A zöldfelületek

65. § (1) A terület Ln-3 és K-Hon építési övezetben annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-re után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronájú fa ültetendő.

(2) A Szabályozási Terven meghatározott „Kialakítandó védőzöldsáv” szélessége parkoló létesítése esetén 2 méterre csökkenthető.

46. A környezetvédelem

66. § A Keleti pályaudvar és Rákos állomás közötti vasúti pályaszakasz átépítése során zajárnyékoló falat kell létesíteni a MÁV-lakótelep és a Pongrácz úti lakótelep melletti szakaszon.

XVII. Fejezet

Az Örmény utca, Cserkesz utca, Alkér utca, Gyömrői út, Noszlopy utca, Vaspálya utca és Gyömrői út által határolt részterület

47. Az épületek, építmények elhelyezése és kialakítása

67. § (1) A Gksz-2/3 építési övezetben

a) azon a telken, ahol az új építés feltételei túlépítés miatt nem állnak fenn, új épületet létesíteni csak abban az esetben lehet, ha 100 m2 beépített területenként legalább 125 m2 beépítés visszabontása előzetesen megtörtént az előírt beépítési arány elérése érdekében,

b) azon a telken, ahol az új építés feltételei az építési övezetben előírt zöldfelület hiánya miatt nem állnak fenn, új épületet létesíteni csak abban az esetben lehet, ha 100 m2 újonnan beépített területenként legalább 100 m2 új zöldfelület egyidejűleg létesül az előírt zöldfelületi arány megvalósulása érdekében,

c) a Szabályozási Terven jelölt építési helyek közötti terület legfeljebb 10 méter szélességben felülépíthető az ott létesülő épületek összekötése céljából, melyet a beépítettség számításánál figyelembe kell venni,

d) a gépjármű-közlekedésre is igénybe vehető kapu mellett legfeljebb 50 m2 alapterületű portaépület és ezzel egy tömegben legfeljebb 150 m2 beépítetett alapterületű kerékpártároló akkor is létesíthető, ha a Szabályozási Terv nem jelöl építési helyet,

e) az egy tömbben lévő, azonos tulajdonú és építési övezeti besorolású, valamint egy gazdasági egységként működő telek esetében a jogszabály szerinti gépjárműtárolót a teljes létesítmény egészét tekintve kell biztosítani.

(2) A Gksz-2/15 építési övezetben

a) az előírt zöldfelület hiánya esetén új épületet létesíteni csak abban az esetben lehet, ha 100 m2 újonnan beépített területenként legalább 100 m2 új zöldfelület egyidejűleg létesül,

b) a Szabályozási Terven jelölt építési helyek közötti terület legfeljebb 10 méter szélességben felülépíthető az ott létesülő épületek összekötése céljából, melyet a beépítettség számításánál figyelembe kell venni,

c) az építési övezet területén áthaladó szennyvíz-gyűjtőcsatorna és közüzemi vízvezeték védőtávolságán belül épület, épületrész csak a rendezett terepszinttől számított 4,5 méteres magasságon felül helyezhető el,

d) új építéshez szükséges parkolót telken belül vagy legfeljebb 500 méter távolságon belüli saját tulajdonú telken kell biztosítani.

48. A közművek

68. § Ha a Gksz-2/15 építési övezet telkén a teljes telekterületre számított lefolyási tényező meghaladja a 0,3-et, a csapadékvíz visszatartására záportározót kell építeni, amelyből a vizeket továbbvezetni csak csökkentett hozammal lehet. A csökkentett hozam nem haladhatja meg a 0,3 lefolyási tényezőjű területként számolt, kétéves gyakoriságú, 15 perces időtartamú csapadékesemény vízhozamát.

XVIII. Fejezet

A Kerepesi út, Pilisi utca, 40907/7 telek ÉK-i határa, Rákos-patak vonala, Erdőterület NY-i határa, Pesti határút és Sárgarózsa utca által határolt részterület

69. § (1) A Szabályozási Terven jelölt vízvezeték védősávjának megközelíthetőségét biztosítani kell.

(2) Az 500 lakást meg nem haladó új építés feltétele, hogy a közlekedési hálózatnak a meglévő közúthálózattal legalább egy forgalmi kapcsolata létrejöjjön.

(3) Az 500 lakást meghaladó új építés esetén a közlekedési hálózatnak teljesítenie kell az alábbi feltételeket:

a) a Kerepesi út - Pilisi utcai és a Kerepesi út - Sárgarózsa utcai csomópontok forgalmi méretezés alapján történő szükséges bővítése (járműosztályozó, jelzőlámpás irányítás),

b) a meglévő közúthálózattal legalább egy forgalmi kapcsolat megléte, és

c) autóbusz-közlekedés létesítése a Tárna utcai kapcsolat, a Pesti határút, a Tárna utcai nyomvonal és a Pesti határút között 18 méter szabályozási szélességgel tervezett gyűjtőút szükség szerinti igénybevételével.

XIX. Fejezet

Az É-D metróvonal és a kerülethatár (Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre vezető út) által határolt részterület

70. § (1) A Szabályozási Terven ábrázolt, a Regina köztől nyugatra kialakuló tömbökben a munkahelyi építési övezet és turisztikai erdő határán nem kell telket alakítani, az egyes telkek két övezetbe tartozhatnak, az eltérő övezetbe tartozó telekrészek területe azonban nem lehet kisebb, mint az övezetben meghatározott legkisebb telekterület. Az övezeti paraméterek teljesülését az eltérő övezetbe sorolt telekrészeken külön-külön kell biztosítani.

(2) A külön övezetbe tartozó részek egy telekként építhetők be. Az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások és az ezek által meghatározott építési hely a teljes telekre vonatkozóan értelmezendő:

a) az előkert mérete 5 méter, a Regina köznél 0 méter,

b) az oldalkert 7,5 méter,

c) a hátsókert a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre vezető út mellett 15 méter.

(3) Az Gksz-2/10 építési övezetben

a) a 45. § (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken kívül szállás rendeltetés is elhelyezhető,

b) 300 parkoló létesítésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető bruttó szintterületet meghaladó rendeltetésmódosítás vagy új épület használatbavételi engedélye iránti kérelem benyújtásakor a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre vezető útra való felhajtásnak az Üllői út irányába rendelkezésre kell állni.

XX. Fejezet

Az Újhegyi út, Harmat utca, Hangár utca és Bányató utca által határolt részterület

49. Telekalakítás

71. § (1) Eltérő építési övezetekben lévő telkek, telekrészek összevonása kizárólag a Vi-2/6 és a K-Rek/5 építési övezetekbe tartozó telkek között lehetséges.

(2) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3) Magánút nem létesíthető.

50. Zöldfelületek általános előírásai

72. § (1) A megtartandó fasor faegyede részletes dendrológiai vizsgálat alapján, kizárólag

a) életvédelmi, illetve növény-egészségügyi okból,

b) inváziós fajú fa esetén vagy

c) a növényállomány megújítása céljából

vágható ki.

(2) A megtartandó fasor faegyedének kivágása esetén gondoskodni kell annak a fasorban történő pótlásáról a fasorral azonos vagy ahhoz karakterében illeszkedő fajú fa telepítésével.

(3) A megtartandó fasort alkotó fa életterének védelmét a földfelszín alatt oly módon kell biztosítani, hogy a fa tövének közepétől

a) kis lombkoronát növelő fa esetében legalább 1,5 méter,

b) nagy lombkoronát növelő fa esetében legalább 2,5 méter

távolságot kell tartani.

(4) A fasor telepítésénél és kiegészítésénél a faegyed öntözhetőségét biztosítani kell.

(5) Építési tevékenységet, tereprendezési munkát a talajfelszíntől számított 50 cm-nél nagyobb mélységben csak előzetes geotechnikai jelentés, valamint talaj- és talajvízalapállapot-felmérés alapján lehet végezni.

51. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület

73. § A Vi-2/6 építési övezet

a) a büntetés-végrehajtással kapcsolatos oktatási és továbbképzési rendeltetés, illetve annak épülete elhelyezésére szolgál,

b) területén kizárólag

ba) igazgatási, iroda,

bb) nevelési, oktatási,

bc) sport,

bd) szállás, valamint

be) legfeljebb egy szolgálati lakás

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el,

c) területén az előkert 5 méter, az oldalkert 6 méter,

d) területén a szállás rendeltetéshez személygépjármű-elhelyezést nem kell biztosítani,

e) telkén a Bányató utcai telekhatár mentén legalább 2 méter széles sávban gyep vagy talajtakaró, valamint cserjeszinten összefüggő zárt növényállomány telepítendő.

52. Különleges nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek

74. § (1) A K-Rek/1 építési övezetben

a) a fedett uszoda és a strand építményei mellett, azok kiegészítéseként, illetve kiszolgálása érdekében, önálló épületben vagy az uszoda-, strandépület részeként, a fő funkció zavartalan működésének feltételével nem üzemi jellegű szolgáltató, vendéglátó rendeltetés, továbbá a területen szabadtéri létesítmények is elhelyezhetők,

b) 10 férőhely után 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, amelybe 50% mértékéig beszámíthatók a telekhatártól 300 méteren belül lévő közterületi parkolók,

c) az előkert az Újhegyi út felől 5méter, a Harmat utca felől 10 méter, egyéb helyen 0 méter, az oldalkert 0 méter.

(2) A K-Rek/2 építési övezetben

a) sport rendeltetésű építmények, valamint speciálisan kialakított burkolt felületet igénylő szabadtéri sportok létesítményei helyezhetők el,

b) a parkolási igény telken belül biztosítandó,

c) az előkert 10 méter, az oldalkert 5 méter, a hátsókert 20 méter.

(3) A K-Rek/5 építési övezetben

a) szabadtéri sport és rekreációs rendeltetés, kutyafuttató létesítménye, valamint az azokat kiegészítő, illetve kiszolgáló, legfeljebb 50 m2 alapterületű szolgáltató, vendéglátó építmény, valamint illemhely helyezhető el, kivéve a Hangár utca menti 40 méteres sávban, ahol legfeljebb egy, bruttó 150 m2 alapterületű épület létesíthető,

b) telket alakítani - telekösszevonás kivételével - csak a Szabályozási Terven „Közhasználat elől elzárható terület” jellel jelölt területeken lehet,

c) a Vi-2/6 építési övezethez csatlakozó, a Szabályozási terven „Közhasználat elől elzárható terület” jellel jelölt terület telekalakítás esetén a Vi-2/6 építési övezetben lévő ingatlannal összevonandó, önálló telektestként nem alakítható ki, nem beépíthető, azon kizárólag szabadtéri sport és rekreációs rendeltetés létesíthető,

e) az uszoda és strand területén, az építési övezettel közös telekhatáron álló vendéglátó és szolgáltató kiszolgáló épületek a közhasználatú területek irányába megnyithatók,

f) a Szabályozási terven „Közhasználat elől elzárható terület” jellel jelölt terület kivételével az építési övezet területének közhasználatát biztosítani kell,

g) a Szabályozási terven „Terepkerékpáros pálya kijelölésére igénybe vehető terület” jellel jelölt terület az építési övezetben megengedett más célra is használható, de e területen kívül terepkerékpáros pálya csak ideiglenesen, verseny idejére létesíthető,

h) a Szabályozási terven „Kutyafuttató területe” jellel jelölt terület az építési övezetben megengedett más célra is használható, de kutyafuttató máshol nem jelölhető ki,

i) a Szabályozási terven „Központi fogadótér” és a „Pihenőtér” jellel jelölt területen kerítés nem létesíthető,

j) a Szabályozási terven jelölt egyes területegységek területének legalább 80%-át az elsődleges funkciónak megfelelően kell kialakítani és fenntartani,

k) a Szabályozási terven „Központi fogadótér” jellel jelölt területen épület nem helyezhető el,

l) a Szabályozási terven „Pihenőrét” jellel jelölt területen épület nem helyezhető el, a terület 90%-a gyepfelületként tartandó fenn,

m) az előkert 5 méter, az oldalkert 5 méter, a hátsókert 10 méter, kivéve a Hangár utca mentén lehatárolt Kutyaiskola területét, ahol a közhasználat elől elzárt területen belül 5 méter előkert és 15 méter oldalkert biztosítandó.

53. Kerületi jelentőségű közutak területe

75. § A Vi-2/6, K-Rek/1, K-Rek/2 és K-Rek/5 építési övezetekkel határos Kt-Kk övezet területén épület nem helyezhető el.

XXI. Fejezet

A Sárosi utca, Vasgyár utca, Vaspálya utca és Noszlopy utca által határolt részterület

76. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépített és beépíthető területen az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, amennyiben a Szabályozási Terv másképp nem jelöli.

(2) A telek közterület felőli telekhatárának legalább 50%-án épületnek kell állnia.

XXII. Fejezet

A Maglódi út, Szentimrey utca, Sörgyár utca és Lavotta utca által határolt részterület

54. Építési övezetek és övezetek zöldfelületeire vonatkozó előírások

77. § (1) Az építési övezet területén a zöldfelület minden 150 m2-én legalább egy parkfa telepítendő, illetve megtartandó.

(2) Az építési övezetbe tartozó terület kötelező zöldfelületi mértékének 10%-át cserjefelületként kell kialakítani.

(3) A Szabályozási Terven „Kötelező közterületi fásítás” megjelölésű fasor megtartandó, illetve kiegészítendő.

55. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

78. § (1) A térszín alatti gépjárműtároló elszívott levegője tetőgerinc feletti magasságú kifúvónyíláson bocsátható a külső légtérbe.

(2) A gépészeti berendezés kültéri egységét zajárnyékolt kialakítással kell elhelyezni.

(3) Terepszint alatti építmény mentén a talajvíz áramlás lehetőségét műszaki eszközökkel (szivárgórendszerrel) kell biztosítani.

(4) Terepszint alatti gépjárműtároló fölött intenzív zöldtetőt kell létesíteni.

(5) Egészségügyi veszélyes hulladék tárolás épületen belül vagy e célra létesített melléképítményben elzárva történhet.

56. Melléképítmények elhelyezése

79. § A telek és a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények közül minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) egészségügyi veszélyeshulladék-tároló.

XXIII. Fejezet

A Gyömrői út, Újhegyi út, Robert Bosch utca, Vaspálya utca és Vasgyár utca által határolt részterület

57. A közlekedés és a járművek tárolása

80. § A Gksz-2/1 építési övezet területén épület létesítésekor a közlekedési rendszernek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) a Vaspálya utca - Robert Bosch utca által alkotott útvonal és a Sibrik Miklós út között teljes értékű kapcsolatnak kell lennie,

b) a Gyömrői út Sibrik Miklós úti, Újhegyi úti és Vasgyár utcai csomópontjainak a beépítés közlekedési igényeit is ki kell tudni szolgálnia, valamint

c) a Vaspálya utcának, valamint annak Robert Bosch utcai csomópontjának a beépítés közlekedési igényeit is ki kell tudni szolgálnia.

81. § (1) Új építmény, önálló rendeltetési egység, illetve terület rendeltetésszerű használatához a Vi-2/5, a Gksz-2/1 és a Gksz-2/2 építési övezetek területén legalább egy személygépjármű elhelyezését kell biztosítani telken belül

a) a kutatási önálló rendeltetési egység kutatási helyiségeinek minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után,

b) az üzemi önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után,

c) a raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 1500 m2-e után, valamint

d) az iroda és egyéb önálló rendeltetési egység minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után.

(2) Új építmény, önálló rendeltetési egység, illetve terület rendeltetésszerű használatához a Gksz-2/14 építési övezet területén legalább egy személygépjármű elhelyezését kell biztosítani telken belül

a) a kutatási önálló rendeltetési egység kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,

b) az üzemi önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után,

c) a raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 1500 m2-e után, valamint

d) az iroda és egyéb önálló rendeltetési egység minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után.

(3) Bővítés, átalakítás, illetve rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletszemélygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni a meglévő parkolóhelyek megtartása mellett.

(4) Felszíni személygépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.

(5) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép) nem telepíthető.

58. Az egyes építményfajták elhelyezése

82. § (1) Közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás kizárólag a KÖu-3 övezettel határos Gksz építési övezetekben létesíthető.

(2) Közforgalmat nem szolgáló mobil üzemanyagtöltő állomás és autómosó kizárólag a Gksz-2/1 építési övezetben, a KÖu-3 övezet határától legalább 80 méterre létesíthető.

59. Az építés általános szabályai

83. § (1) Az oldalkert legkisebb mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele.

(2) A hátsókert legkisebb mérete az arra néző homlokzat tényleges magassága, de legalább az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele.

(3) A KÖu-3 övezettel határos terület mentén legalább 10 méteres előkertet kell biztosítani. Az előkertben építmény nem létesíthető kivéve az út műtárgya, valamint a KÖu-3 övezet közúti űrszelvénye felett az épületeket összekötő gyalogos híd építménye és az annak alátámasztását szolgáló pillér.

(4) A telek és a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló építmény a legalább bruttó 100 m2 és legfeljebb 400 m2 alapterületű portaépületen, valamint a Gksz-2/1 építési övezetben megengedett mobil üzemanyagtöltő és autómosó létesítményen és a jármű tesztpályához tartozó műtárgyakon kívül nem helyezhető el.

(5) A Részterületen magasépítmény nem létesíthető.

XXIV. Fejezet

A Kolozsvári utca, Kőrösi Csoma Sándor út, Szent László tér, Állomás utca és Korponai utca által határolt részterület

84. § (1) Zártsorúan beépült, védelem alatt nem álló épülettel közös telekhatáron a meglévő épület tűzfalához annál legfeljebb 5 méterrel nagyobb hosszúságú tűzfallal lehet csatlakozni.

(2) Az Lk-1/19 építési övezetben az épületek zárt sora a megengedett építménymagasság legalább 2/3-ának megfelelő, de legalább 10 méteres épületközzel megszakítható. Ilyen esetben az épületeket a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani.

85. § (1) A Részterület építési övezeteiben megengedett legnagyobb párkánymagasság paramétertől eltérő, meglévő szomszédos épületek esetében 4 méternél nagyobb magasságkülönbség esetén az övezetre előírt szintterületi mutató betartása mellett, a megengedett legnagyobb párkánymagasság értéktől a közterületi homlokzat hosszának legfeljebb 1/3-án el lehet térni a városképi illeszkedés biztosítás érdekében.

(2) Két vagy több épület elhelyezése csak az 1000 m2-nél nagyobb telken lehetséges.

(3) A telkenként létesíthető lakások száma legfeljebb a bruttó szintterület nyolcvannal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

XXV. Fejezet

A Vaspálya utca, Liget tér, Kőrösi Csoma Sándor út, Kápolna utca, Kápolna tér, Óhegy utca és Kőér utca által határolt részterület

86. § (1) Beépítetlen telekkel közös telekhatáron tűzfalas épületrész az utcavonaltól legfeljebb 30 méter mélységben építhető.

(2) Az épületek zárt sora a megengedett építménymagasság legalább 2/3-ának megfelelő, de legalább 10 méteres épületközzel megszakítható. Ilyen esetben az épületeket a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani.

(3) Két vagy több épület elhelyezése csak az 1000 m2-nél nagyobb telken lehetséges.

(4) A telkenként létesíthető lakások száma legfeljebb a bruttó szintterület nyolcvannal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

(5) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetők el.

XXVI. Fejezet

A Kőér utca, Dér utca, Szlávy utca és Óhegy utca által határolt részterület

60. *  A közlekedés

86/A. § *  (1) A Zkp övezet területén rendszeres gépjárműforgalom számára útpálya nem létesíthető.

(2) A Szabályozási Terven „Meglévő, kerékpározásra kijelölt útvonal” jellel jelölt útvonal nyomvonala nem szüntethető meg.

61. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások

87. § (1) Személygépjármű-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.

(2) Építmény létesítése, bővítése, átalakítása, illetve rendeltetésének változása esetén a terület rendeltetésszerű használatához legalább egy személygépjármű elhelyezését kell telken belül biztosítani

a) a Zkp/Kp-1 övezet területén a vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is), valamint

b) a Zkp/Kp-1 övezet területén a közhasználatú park területének minden megkezdett 1500 m2-e után.

62. A természeti környezet védelme és a zöldfelületek kialakítása

88. § (1) A Zkp övezet határa menti legalább 10 méter széles sávban - a játszótér, burkolt közlekedőfelület, a közhasználat elől állandóan elzárható terület kivételével - olyan térhatároló fásszárú növényzet telepítendő és fenntartandó, amelynek 15-20 éves kori mérete szerint a talajszinti fedettsége 100%-os, és egyidejűleg zárt térfalat is alkot. A térhatároló növényzet lombkorona- és cserjeszint fedettségének arányában a cserjeszint nem képviselhet 50%-nál nagyobb arányt.

(2) A Szabályozási Terven, a Részterületen „Megtartandó fa” jellel jelölt fa részletes dendrológiai vizsgálat alapján, kizárólag életvédelmi, illetve növény-egészségügyi okból vágható ki.

(3) A Szabályozási Terven, a Részterületen „Megtartandó fa” jellel jelölt fa életterének védelmét a földfelszín alatt oly módon kell biztosítani, hogy a fa tövének közepétől

a) 5 méter átmérőnél kisebb lombkoronát növelő fa esetében legalább 1,5 méter,

b) 5 méter átmérőnél nagyobb lombkoronát növelő fa esetében legalább 2,5 méter távolságot kell tartani.

63. Az építés általános szabályai

89. § (1) A Részterületen autómosó, valamint közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás - az elektromosgépjármű-töltőpont kivételével - nem létesíthető.

(2) A Részterületen mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(3) Épületet elhelyezni - a kilátó kivételével - csak teljes közművesítettség mellett lehet.

64. A közpark területe (Zkp/Kp-1)

90. § (1) A Zkp/Kp-1 övezet területén az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetők el:

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) nyilvános illemhely,

c) szabadidő eltöltését, pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény,

d) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építménye,

e) kilátó építménye, valamint

f) a terület fenntartásához szükséges, épületnek nem minősülő építmény.

(2) Az övezetben legalább 10 m2, legfeljebb 50 m2 alapterületű kioszk létesíthető. Csoportos telepítés esetében legfeljebb három, egyenként legfeljebb 100 m2 alapterületű területen helyezhetők el.

(3) A vendéglátó rendeltetésű épülethez tartozó terasz az épület alapterületének legfeljebb a kétszerese lehet.

(4) Kilátó építmény terepcsatlakozásától mért legmagasabb pontja 25 méter lehet.

(5) Az övezet területén a melléképítmények közül kerti építmény, közmű-becsatlakozási műtárgy, valamint zászlótartó oszlop helyezhető el.

(6) Az övezet területén kerítés kizárólag

a) a Szabályozási Terven „Közhasználat elől állandóan elzárható terület” jellel jelölt terület körül,

b) a kutyafuttató körül, valamint

c) a szelektívhulladék-gyűjtő pont körül

létesíthető.

(7) A Szabályozási Terven „Közhasználat elől állandóan elzárható terület” jellel jelölt területen

a) kizárólag a pince üzemeltetéséhez szükséges építmény helyezhető el, valamint

b) gépjárműtárolás nem megengedett.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

91. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

D. Kovács Róbert Antal
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a 16/2020. (XI. 26.) önkormányzati rendelethez

I. *  Szabályozási terv - a szabályozás alap-, másodlagos és tájékoztató elemei

1. szelvény

2. szelvény

3. szelvény

4. szelvény

5. szelvény

6. szelvény

7. szelvény

8. szelvény

9. szelvény

10. szelvény

11. szelvény

12. szelvény

13. szelvény

II. *  Szabályozási terv - a szabályozás védelmi, korlátozási és kötelezettségi elemei

1. szelvény

2. szelvény

3. szelvény

4. szelvény

2. melléklet a 16/2020. (XI. 26.) önkormányzati rendelethez

Az építési övezetek és övezetek határértékei

1. Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületek (Ln-2)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Ln-2/1 2500 Z 55 - 15,0 p 30 65 3 1,25
p párkánymagasság

2. Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jelegű lakóterületek (Ln-3)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Ln-3/1 K K K K 16 40 30 1,2 0,5
2 Ln-3/2 6000 SZ 25 - 12,5 50 35 1 0,5
3 Ln-3/3 2000 SZ 35 - 30 35 50 2,5 1,0
4 Ln-3/4 2000 SZ 35 - 16 35 50 2,5 1,0
5 Ln-3/5 2000 SZ 35 - 16 35 50 2,5 1,0
6 Ln-3/AI-1 2000 SZ 25 - 12,5 45 35 0,5 0,2

3. Nagyvárosias telepszerű lakóterület (Ln-T)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Ln-T/1 K K K K K K K K -
2 Ln-T/2 K K K 4 n 30 K K 1,5 -
3 Ln-T/3 K K K K 16 K K 1,5 -
4 Ln-T/4 K K K K 16 K K 1,2 -
5 Ln-T/5 K K 40 - 12,5 50 50 2,5 -
6 Ln-T/6 K SZ K K K K K K K
7 Ln-T/7 K SZ K K K K K K 1
8 Ln-T/8 K SZ K - 5,5 n 45 40 0,5 -
9 Ln-T/9 1000 SZ K 12,5 15 K 80 3,5 -
10 Ln-T/10 600 Z 75 7,5 n p 16 p 10 75 4 -
11 Ln-T/11 2000 SZ 30 4 n 7,5 n 10 70 1 0,5
12 Ln-T/AI-1 2000 SZ 40 4 n 7,5 n 30 50 1 0,5
13 Ln-T/AI-2 1000 SZ 40 4 nn 12,5 35 50 1 0,5
ⁿ BP/1002/00149-7/2020 számú OTÉK eltérési engedély alapján
ⁿ? BP/1002/00067-5/2018 számú OTÉK eltérési engedély alapján
p párkánymagasság

4. Kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület (Lk-1)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Lk-1/1 K K K K K K K K -
2 Lk-1/2 K K K K K 50 K K -
3 Lk-1/3 K K K - 12,5 35 55 2,2 0,8
4 Lk-1/4 800 K 30 4,5 12,5 50 45 1,2 0,75
5 Lk-1/5 800 K 25 3,5 7,5 50 30 0,7 0,2
6 Lk-1/6 2000 SZ 30 - 9 50 50 1 0,5
7 Lk-1/7 800 - 25 - 5,5 50 25 0,5 0,2
8 Lk-1/8 1200 SZ 25 - 7,5 50 30 0,7 0,2
9 Lk-1/9 800 - 25 - 7,5 50 25 0,5 0,2
10 Lk-1/10 400 - 30 - 5,5 50 30 0,5 0,2
11 Lk-1/11 400 SZ 30 3,5 5,5 50 40 0,5 0,2
12 Lk-1/12 900/2500 Z 35/50 s - 12,5 p 40/30 s 45/60 s 2,0/2,2 s 0,5/0,8 s
13 Lk-1/13 800/2000 Z 35/50 s - 12,5 p 40/30 s 45/60 s 2,0/2,2 s 0,6/1,0 s
14 Lk-1/14 800/1500 Z 35/50 s - 10,5 p 40/30 s 45/60 s 1,2/1,5 s 0,6/1,0 s
15 Lk-1/15 500/1200 Z 35/50 s - 7,5 p 40/30 s 45/60 s 0,8/1,0 s 0,5/0,8 s
16 Lk-1/16 - Z 35/50*/65**ⁿ - 12,5 p 50/35*/15**n 40/50*/65**n 1,4/2,0* /2,8** 0,9/1,2*/1,6**
17 Lk-1/17 - Z 50 12,5 p 35 60 2,0 1,2
18 Lk-1/18 - Z 35/50*/65**ⁿ - 10,5 p 50/35*/15**n 40/50*/65** n 1,3/1,75*/2,5** 0,9/1,2*/1,6**
19 Lk-1/19 - Z 35/50*/65**ⁿ - 7,5 p 50/35*/15**n 40/50*/65** n 0,9/1,25*/1,8** 0,45/0,6*/0,8**
20 Lk-1/20 400/800 Z 50/60s - 12,5 p 35/25 s 60/75 s 2,2/2,5 s 0,8/1,2 s
21 Lk-1/21 800 Z 30 - 7,5 p 50 30 0,7 0,2
22 Lk-1/22 800 Z 30 - 5,5 p 50 30 0,5 0,2
23 Lk-1/23 400 Z 35 - 7,5 p 45 35 0,7 0,2
24 Lk-1/24 400 Z 35 - 5,5 p 45 35 0,5 0,2
25 Lk-1/I-1 K K 45 - 10,5 30 50 1,5 0,4
26 Lk-1/I-2 K K 45 - K 30 35 1 0,25
27 Lk-1/I-3 2000 SZ 40 4 7,5 25 50 1 0,5
28 Lk-1/I-4 2000 SZ 30 3,5 7,5 50 35 0,7 0,2
* 2000 m2-es vagy nagyobb saroktelek esetén
**2000 m2-nél kisebb saroktelek esetén
s saroktelek esetén
ⁿ BP/1002/00149-7/2020 számú OTÉK eltérési engedély alapján
p párkánymagasság

5. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterület (Lk-2)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Lk-2/1 K K K K 16 40 30 1,2 0,75
2 Lk-2/2 800 K 30 4,5 12,5 50 45 1,2 0,50
3 Lk-2/3 1000 - 30 4,5 10,5 50 40 1 0,5
4 Lk-2/4 K SZ K - 5,5 40 40 0,5 0,2
5 Lk-2/5 K SZ 30 3,5 10,5 45 40 1 0,5
6 Lk-2/6 6000 SZ 30 3,5 7,5 55 35 0,7 0,2
7 Lk-2/7 4000 SZ 25 - 7,5 50 30 0,7 0,2
8 Lk-2/8 3000 SZ 25 4,5 12,5 55 35 1 0,5
9 Lk-2/9 2500 SZ 30 3,5 7,5 50 35 1 0,5
10 Lk-2/10 2000 SZ 35 4,5 12,5 35 50 1,5 0,5
11 Lk-2/11 2000 SZ 35 3,5 7,5 40 40 1 0,5
12 Lk-2/12 1200 SZ 25 - 7,5 50 25 0,5 0,2
13 Lk-2/13 1000 SZ 30 4,5 12,5 50 45 1,2 0,75
14 Lk-2/14 800 SZ 25 3,5 5,5 50 30 0,5 0,2
15 Lk-2/15 800 SZ 25 - 7,5 50 30 0,5 0,2
16 Lk-2/16 400 SZ 30 3,5 5,5 50 40 0,5 0,2
17 Lk-2/17 450 Z 30 3,5 p 7,5 p 50 35 0,7 0,2
18 Lk-2/18 400 Z 30 3,5 p 7,5 p 40 35 1 0,5
19 Lk-2/AI-1 2000 SZ 30 3,5 7,5 45 35 0,7 0,2
p párkánymagasság

6. Kisvárosias, telepszerű lakóterület (Lk-T)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Lk-T/1 K K K K K K 50 4,5 -
2 Lk-T/2 1200 SZ 35 4 15 35 50 1,5 0,5
3 Lk-T/AI-1 4000 SZ 40 7,5 15 30 50 1,5 0,5

7. Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület (Lke-1)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Lke-1/1 1500 SZ 30 - 5,5 50 35 0,5 0,2
2 Lke-1/2 1200 SZ 25 - 7,5 50 30 0,7 0,2
3 Lke-1/3 1200 SZ 25 - 7,5 50 25 0,5 0,2
4 Lke-1/4 800 SZ 30 - 7,5 50 - 0,7 0,2
5 Lke-1/5 800 SZ 25 - 7,5 50 - 0,7 0,2
6 Lke-1/6 800 SZ 25 3,5 5,5 50 30 0,5 0,2
7 Lke-1/7 800 SZ 25 - 7,5 50 30 0,5 0,2
8 Lke-1/8 400 SZ 30 3,5 7,5 50 40 0,5 0,2
9 Lke-1/9 400 SZ 30 3,5 5,5 50 40 0,5 0,2
10 Lke-1/10 600 IKR 30 - 7,5 50 - 0,7 0,2
11 Lke-1/11 600 IKR 25 - 5,5 50 30 0,5 0,2
12 Lke-1/12 400 IKR 35 n 3,5 6,5 50 40 0,7 0,2
13 Lke-1/13 400 IKR 35 n - 5,5 50 40 0,5 0,2
14 Lke-1/14 800 Z 30 - 7,5 p 50 30 0,7 0,2
15 Lke-1/15 800 Z 30 - 5,5 p 50 30 0,5 0,2
16 Lke-1/16 400 Z 25 3,5 p 5,5 p 50 30 0,5 0,2
17 Lke-1/17 800 - 25 - 7,5 50 25 0,7 0,2
18 Lke-1/18 800 - 25 - 5,5 50 25 0,5 0,2
ⁿ BP/1002/00149-7/2020 számú OTÉK eltérési engedély alapján
p párkánymagasság

8. Kiemelt jelentőségű helyi központ terület (Vt-H)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Vt-H/1 K K 40 - K K - 2 -
2 Vt-H/2 K SZ K - K K - K K
3 Vt-H/3 K SZ 80 - 12,5 K - 3 1,0
4 Vt-H/4 K SZ 40 - K 40 40 2 0,8
5 Vt-H/5 7000 SZ 60 4,5 12 25 65 1 1,2
6 Vt-H/6 K Z 60 - 18,5 p 20 3 1,2
p párkánymagasság

9. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Vi-1/1 2000 SZ 35 4,5 12 35 45 2 0,75
2 Vi-1/2 7000 SZ 55 4,5 12 25 65 1 0,5
3 Vi-1/3 7000 SZ 40 4,5 15 30 50 1,5 0,75

10. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Vi-2/1 500/1200 Z 35/50 s - 7,5 p 40/30 s 45/60 s 0,6 /0,8 s 0,25
2 Vi-2/2 35000 SZ 40 4,5 15 35 40 1 0,25
3 Vi-2/3 7000 SZ 30 - 16 35 50 1 0,25
4 Vi-2/4 7000 SZ 30 10 18 35 40 1,5 0,6
5 Vi-2/5 5000 SZ 45 4 25 25 45 2,4 1
6 Vi-2/6 5000 SZ 40 - 15 30 50 2 0,5
7 Vi-2/7 5000 SZ 35 3 15 35 50 2 1
8 Vi-2/8 5000 SZ 35 4 9 35 45 1,2 0,5
9 Vi-2/9 4000 SZ 35 7,5 15 35 50 1,5 0,5
10 Vi-2/10 4000 SZ 35 3 15 45 40 2 1
11 Vi-2/11 4000 SZ 35 7,5 30 35 40 3 1,25
12 Vi-2/12 3500 SZ 45 - 12,5 30 65 1,5 0,5
13 Vi-2/13 3000 Z 35 - 12,5 p 35 50 2 0,8
14 Vi-2/14 3000 SZ 30 6 35 50 0,5 0,25
15 Vi-2/15 100000 SZ 30 3 15 40 50 0,5 0,25
16 Vi-2/16 2500 SZ 50 - 16 30 60 2,4 1,2
17 Vi-2/17 2500 SZ 50 - 16 30 60 2,2 1,2
18 Vi-2/18 2500 SZ 30 10 18 30 40 1 0,3
19 Vi-2/19 2000 SZ 40 - 16 35 50 2,4 1
20 Vi-2/20 2000 SZ 35 4 7,5 40 40 0,8 0,25
21 Vi-2/21 2000 SZ 30 3,5 7,5 35 35 0,7 0,25
22 Vi-2/22 1500 SZ 40 - 7,5 30 - 2 0,75
23 Vi-2/23 1500 SZ 35 4,5 12 45 35 1 0,5
24 Vi-2/24 1400 SZ 30 - 8 35 50 1 0,5
25 Vi-2/25 1200 SZ 35 - 7,5 35 40 0,7 0,25
26 Vi-2/26 1000 SZ 25 - 7,5 40 - 0,7 0,25
27 Vi-2/27 2000 Z 40 - 12 p 30 60 1,5 0,8
28 Vi-2/28 2000 Z 40 4,5 p 30 p 35 50 2 0,8
29 Vi-2/29 2000 Z 40 4 p 9 p 35 50 1,5 0,5
30 Vi-2/30 2000 Z 40 4 p 7,5 p 35 50 1,5 0,5
31 Vi-2/31 2000 Z 40 6 p 12 p 35 40 1,5 0,5
32 Vi-2/32 1000 Z 50 4 p 7,5 p 25 60 1 0,5
33 Vi-2/33 1000 Z 45 4 p 9,5 p 35 55 1,5 0,75
34 Vi-2/34 600 Z 65 4,5 p 12,5 p 20 65 2,5 1,25
35 Vi-2/35 400 Z 35 - 5,5 p 45 35 0,5 0,25
s saroktelek esetén
p párkánymagasság

11. Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület (Vi-3)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Vi-3/1 2000 SZ 30 3,5 7,5 45 35 0,7 0,2

12. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz-1)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Gksz-1/1 10000 SZ 45 3 15 20 45 0,5 -
2 Gksz-1/2 40000 SZ 50 4,5 12 20 65 0,7 -
3 Gksz-1/3 10000 SZ 55 6 21 20 65 2 -
4 Gksz-1/4 10000 SZ 60 - 21 20 65 2 -
5 Gksz-1/5 10000 SZ 30 - 18 25 40 1 -
6 Gksz-1/6 3000 SZ 45 4,5 18 25 65 2,4 -
7 Gksz-1/7 50000 SZ 40 - 18 25 50 1,5 -
8 Gksz-1/8 3000 SZ 30 4,5 12 30 35 1,2 -
9 Gksz-1/9 3000 SZ 30 - 12 35 40 1 -
10 Gksz-1/10 2500 SZ 45 - 15 25 50 2 -
11 Gksz-1/11 2000 SZ 40 3,5 7,5 30 60 1 -
12 Gksz-1/12 2000 Z 50 - 8 p 20 60 1,3 -
13 Gksz-1/13 2500 Z 45 4,5 p 12 p 25 45 1,2 -
14 Gksz-1/14 1000 Z 50 4 p 7,5 p 20 60 1 -
15 Gksz-1/15 1000 O 50 4,5 7,5 25 60 1,2 -
p párkánymagasság

13. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek (Gksz-2)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Gksz-2/1 20000 SZ 50 4 25 25 50 2,4 -
2 Gksz-2/2 10000 SZ 45 4 11 25 30 2 -
3 Gksz-2/3 10000 SZ 40 4,5 27 25 60 2 -
4 Gksz-2/4 7000 SZ 40 4,5 15 25 50 1,5 -
5 Gksz-2/5 6000 SZ 45 3 18 25 60 2 -
6 Gksz-2/6 5000 SZ 45 3 15 25 60 1,5 -
7 Gksz-2/7 5000 SZ 30 4,5 18 25 40 1 -
8 Gksz-2/8 4000 SZ 45 3 15 25 60 1,5 -
9 Gksz-2/9 2500 SZ 45 4,5 12 25 60 1,5 -
10 Gksz-2/10 2500 SZ 45 - 15 25 40 2 -
11 Gksz-2/11 2000 SZ 40 4,5 15 25 50 1,5 -
12 Gksz-2/12 1000 Z 50 3 7,5 20 60 1,2 -
13 Gksz-2/13 1500 SZ 40 3 6 25 60 1 -
15 Gksz-2/14 20000 Z 45 4 p 15 p 25 35 2,4 -
16 Gksz-2/15 10000 Z 40 4,5 p 22 p 25 60 2 -
17 Gksz-2/16 1500 Z 50 6 p 15 p 20 60 2 -
18 Gksz-2/P 5000 SZ 90nn 4 25 10nn 50 2,4 -
19 Gksz-2/Kozmu1 20000 SZ 25 3,5 9 40 25 0,7 -
20 Gksz-2/Kozmu2 5000 SZ 35 3 15 25 50 0,5 -
nn BP/1002/00166-3/2018 számú OTÉK eltérési engedély alapján
p párkánymagasság

14. Egészségügyi terület (K-Eü)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 K-Eü K SZ 35 4,5 22 40 50 1,5 0,5
Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek)
A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 K-Rek/1 15000 SZ 35 - 15 40 40 0,6 -
2 K-Rek/2 10000 SZ 35 - 12 40 40 0,4 -
3 K-Rek/3 10000 SZ 25 3 12 45 35 1 -
4 K-Rek/4 10000 SZ 25 3 12 45 30 1 -
5 K-Rek/5 1500 SZ 10 - 4 75 - 0,1 -

15. Honvédelmi terület (K-Hon)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 K-Hon/1 100000 SZ 30 3 15,0* 40 50 0,5 -
2 K-Hon/2 2000 SZ 30 4,5 19 40 50 1 -
3 K-Hon/3 2000 Z 40 4,5 p 30p 35n 50 2 -
* a technológiai létesítmények műtárgyai esetén 30 méter
p párkánymagasság
n BP/1002/00149-7/2020 számú OTÉK eltérési engedély alapján

16. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 K-Közl/1 10000 SZ 45 n 3 15,0* 10 n 45 0,5 -
2 K-Közl/2 - SZ 10 3 6 10 n 90 1,8 -
3 K-Közl/3 100000 SZ 40 3 12,0** 40 40 2 -
4 K-Közl/4 10000 SZ 10 3 12,0** 0 n 10 0,5 -
* a technológiai létesítmények műtárgyai esetén 30 méter
** a technológiai létesítmények műtárgyai esetén 18 méter
n BP/1002/00149-7/2020 számú OTÉK eltérési engedély alapján

17. Vízkezelési terület (K-Vke)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 K-Vke/1 20000 SZ 10 3 6 50 40 0,1 -

18. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 KÖk - SZ 2 3 9 0,5 -

19. Közkert (Zkp/Kk és Kt-Zkk)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Zkp/Kk-1 5000 - 0 - - 60 0 0 -
2 Zkp/Kk-2 6000 SZ 2 - 4,5 75 0 0,02 -
3 Kt-Zkk/1 5000 - 0 - - 60 0 0 -
4 Kt-Zkk/2 6000 SZ 2 - 4,5 75 0 0,02 -
5 Kt-Zkk/3 1000 - 0 - - 70 0 0 -
6 Kt-Zkk/4 1500 - 10 - 4,5 60 0 0,1 -

20. Közpark (Zkp/Kp)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Zkp/Kp-1 200000 SZ 2 - 4,5* 75 2 0,02 -
2 Zkp/Kp-2 6000 SZ 2 - 4,5 75 0 0,02 -
* kilátó létesítése esetén 25 méter a BP/1002/00186-2/2019 számú OTÉK eltérési engedély alapján

21. Fásított köztér (Kt-Fk)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Kt-Fk/1 1000 - 0 - - 20 0 0 -
2 Kt-Fk/2 1000 - 0 - - 50 25 0 0,5
3 Kt-Fk/3 3000 - 0 - - 30 0 0 -
4 Kt/Fk/4 5000 - 0 - - 40 0 0 -

22. Turisztikai erdőterület (Ek)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Ek/1 10.000 - 0 - - 90 0 0 -
2 Ek/2 1500 SZ 3* - 6,0* 90 10* 0,1* -
* 3000 m2 terület felett, egyébként 0

23. Védelmi és véderdőterület (Ev)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Ev/1 100.000 - 0 - - 90 0 0 -

24. Megújuló energiaforrás hasznosítási területe (Kb-En)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Kb-En/1 50000 - 3 - 12 - 10 -
2 Kb-En/2 50000 - 0 - - 90 0 0 -

25. Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület (Kb-Ez)

A B C D E F G H I J


Építési
övezet

Kialakítható legkisebb telek terület


Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
jele (m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Kb-Ez/1 6000 - 0 - - 75 0 0 -

3. melléklet a 16/2020. (XI. 26.) önkormányzati rendelethez

A
1. I. rendű főutak
2. Ferihegyi repülőtérre vezető út
3. Hungária krt.
4. Könyves Kálmán krt.
5. Kerepesi út
6. Üllői út
7. 31. sz. főút bevezető szakaszának nyomvonala
8. Körvasút menti körút nyomvonala
9. II. rendű főutak
10. Kőbányai út
11. Kőrösi Csoma Sándor út
12. Dreher Antal út
13. Jászberényi út a Kőrösi Csoma Sándor út és a Tündérfürt utca között (31. sz. főút bevezető szakaszának átadásával)
14. Keresztúri út a Tündérfürt utca és a kerülethatár között (31. sz. főút bevezető szakaszának átadásával)
15. Kozma utca
16. Felsőcsatári út
17. Jászberényi út és a Veres Péter út közötti új kapcsolat a Kozma utca vonalában
18. Maglódi út
19. Sírkert út
20. Bihari utca
21. Ceglédi út a Bihari utca és Üllői út között
22. Gyömrői út
23. Sibrik Miklós út
24. Fehér út
25 Vaspálya utca a Kőbányai út és a Kőér utca között
26. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak
27. Pongrác út
28. Vajda Péter utca
29. Fertő utca
30. Basa utca a Kőér utca és a Hizlaló tér között
31. Keresztúri út a Váltó utca és a Kerepesi út között (31. sz. főút bevezető szakaszának átadásával)
32. új gyűjtőút a Keresztúri út és a Fehér út között (Fehérdűlő beépítésével)
33. Jászberényi út a Tündérfürt utca és a kerülethatár körött (31. sz. főút bevezető szakaszának átadásával)
34. Pesti határút
35. Kolozsvári utca
36. Kerületi jelentőségű gyűjtőutak
37. Albertirsai út a Kerepesi út és a Salgótarjáni út között
38. Állomás utca
39. Bánya utca a Liget utca és a Kőrösi Csoma Sándor út között
40. Bányató utca a Sibrik Miklós út és az Újhegyi út között
41. Bogáncsvirág utca a Tarkarét utca és a Csillagvirág utca között
42. Bolgár utca a Kápolna utca és a Gergely utca között
43. Csillagvirág utca
44. Dömsödi utca
45. Ezüstfa utca a Csillagvirág utca és a Napmátka utca között
46. Gergely utca a Bolgár utca és a Sibrik Miklós út között
47. Gyakorló köz
48. Gyakorló utca
49. Gyógyszergyári utca
50. Halom utca az Állomás utca és a Kápolna utca között
51. Harmat utca a Kőrösi Csoma Sándor út és az Újhegyi út között
52. Heves utca
53. Horog utca a Kőbányai út és a Kőér utca között
54. Ihász utca a Gergely utca és a Kápolna tér között
55. Korponai utca a Kolozsvári utca és az Állomás utca között
56. Lavotta utca a Mádi utca és a Harmat utca között
57. Liget utca a Korponai utca és a Bánya utca között
58. Mádi utca
59. Méhes utca
60. Napmátka utca
61. Orbán István utca
62. Tarkarét utca a Jászberényi út és a Bogáncsvirág utca között
63. Tavas utca a Bányató utca és a Harmat utca között

  Vissza az oldal tetejére