Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 33. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, Pest Megyei Kormányhivatal, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, honvédelmi miniszter, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Országos Atomenergia Hivatal és Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya Budapest X. kerület Üllői út, Ceglédi út, Bihari utca és a vasút által határolt területére (a továbbiakban: Terület) terjed ki.
(2) A Területre vonatkozó szabályozási tervet (a továbbiakban: Szabályozási Terv) az 1. melléklet határozza meg.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték;
b) esőtető: önálló gyalogos közút területén lévő, eső- és napvédelemre szolgáló, lábakon álló tető;
c) fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész;
d) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, valamint környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez nem kötött;
e) levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum: az egészségügyi, oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, szociális intézmény, rekreációs terület és a sporttelep;
f) parkolási szintterületi mutató: kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték;
g) szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, amely az általános és a parkolási szintterületi mutatóból adódik össze.
3. § (1) A szabályozási vonal végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha az építési telek területe az építési övezetben megengedett legkisebb érték alá csökken.
(2) Olyan telek, amely több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, nem alakítható ki.
(3) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
(4) A sajátos építményfajta számára az építési övezeti és övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(5) A közterület ütemezetten is kialakítható.
4. § (1) A beépítésre szánt terület megközelítését biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki az alábbiak szerint:
a) e rendeletnek a telek kialakítható legkisebb méretére, a szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseit a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni,
b) közforgalom elől elzárt magánút csak a Gksz építési övezetben alakítható ki,
c) közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia,
d) a magánút telkének minimális szélessége
da) kiszolgáló út hálózati szerep esetén 12 méter,
db) gyalogút vagy kerékpárút hálózati szerep esetén 4 méter,
e) a magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne,
f) a 30 méternél hosszabb, közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén a tehergépjárművek számára visszafordulási lehetőséget kell kialakítani, a zsákutcaként kialakítható útszakasz hossza legfeljebb 250 méter lehet.
(2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül.
(3) A magánút területén épület nem helyezhető el.
5. § Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát az alábbiak szerint kell biztosítani:
a) minden megkezdett négyszáz személygépjármű-férőhelyig egy útkapcsolat létesíthető,
b) teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek számára önálló útkapcsolat létesíthető,
c) az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.
6. § Helikopter-leszállóhely kizárólag honvédelmi, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi vagy államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén létesíthető.
7. § (1) Az építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-tárolóhelyet telken belül kell elhelyezni a következők szerint:
a) lakórendeltetés esetében a létesítendő személygépjármű-tárolóhelyek 100%-át épületben vagy terepszint alatt kell elhelyezni,
b) szabadonálló beépítési mód esetén a létesítendő személygépjármű-tárolóhelyek legalább 50%-át épületben kell biztosítani a szállás, felsőfokú oktatás, közösségi szórakoztató, kulturális, sport-, igazgatási és iroda rendeltetés esetében,
c) bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletszemélygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhely-mennyiség megtartása mellett,
d) a közúti vasút (villamos) megállójától mért 300 méteren belül érintett telken az előírt személygépjárműtárolóhely-mennyiség 50%-át kell biztosítani a lakás rendeltetési egység, valamint a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet kivételével,
e) lakás rendeltetési egységenként 1 személygépjármű elhelyezését kell biztosítani,
f) gyalogos aluljáróban kialakított kereskedelmi létesítmény esetében az előírt számú személygépjármű-tárolóhelyet nem kell biztosítani.
(2) Személygépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.
8. § (1) A Területet úgy kell tekinteni, hogy azon rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.
(2) Új beépítés esetén a kerékpárok telken belüli elhelyezési lehetőségét a lakó, szállás, valamint oktatási rendeltetés esetében épületben kell biztosítani.
(3) A kerékpár elhelyezését biztosító épületen belüli tárolóhely a földszinten vagy az első pinceszinten helyezhető el.
(4) A gyorsvasúti megállóhely környezetében B+R parkolót kell kialakítani legalább a jogszabályban előírt mennyiség tárolásához.
9. § (1) Az építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-tárolóhelyet telken belül egyedi méretezés alapján kell kialakítani.
(2) Bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlettehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhely-mennyiség megtartása mellett.
(3) Tehergépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.
10. § (1) Az építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához minden megkezdett 200 férőhely után egy autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani az alábbi esetekben:
a) 50 vendégszobát meghaladó szállás rendeltetési egységnél,
b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetési egységnél,
c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató üzemi vagy raktározási rendeltetésű telephelyen, valamint
d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítménynél.
(2) Bővítés vagy rendeltetésmódosítás során csak a keletkező többletautóbusz-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhely-mennyiség megtartása mellett.
(3) Autóbusz-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.
11. § (1) Épületet elhelyezni kizárólag teljes közművesítettség esetén lehet.
(2) Szennyvízközműpótló nem alkalmazható, a szennyvíz elvezetése kizárólag csatornában történhet.
(3) A szennyvíz és a tisztított szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) Korlátozott mennyiséget befogadni képes egyesített rendszerű közcsatorna vagy elválasztott rendszerű csapadékcsatorna esetén a többletcsapadékvíz-mennyiséget telken belül vissza kell tartani.
(5) A 400 m2-t meghaladó alapterületű új épület esetében a tetőfelületekről lefolyó esővíz a telken belül, terepszint alatt vagy épületben létesített ciszternában gyűjtendő, amely tárolókapacitásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 10 perc alatt keletkező, 255,17 [l/s×ha] mértékadó fajlagos csapadékvízhozam esetén számított csapadékvíz-mennyiséget befogadja. Minden 25 m2 burkolt felület kialakításához legalább 1 m3 tárolókapacitás létesítése szükséges.
(6) A keletkező csapadékvizeket közvetlenül közterületre kivezetni és a szomszédos telekre átvezetni tilos.
(7) Csapadékvíz elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába nem vezethető.
(8) A Területen új épület létesítése esetén a többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.
(9) Telken belül elszikkasztani csak a tetőfelületekről elkülönítve gyűjtött csapadékvizet lehet.
(10) Hordalékkal szennyezett csapadékvizet a telken belül létesítendő hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követően vezethető a befogadóba.
(11) A 400 m2-nél nagyobb parkolóból lefolyó csapadékvizet olaj- és hordalékfogón keresztül lehet a befogadóba vezetni.
12. § (1) A Területen – eltérő rendelkezés hiányában – hulladékgazdálkodási tevékenység nem végezhető, kivéve a megengedett rendeltetéshez kapcsolódó tevékenység során a helyben keletkező hulladék átmeneti tárolását és előkezelését. Az előkezelés kizárólag zárt térben végezhető, és csak a hulladék szétválasztására, darabosítására, tömörítésére és bálázására terjedhet ki.
(2) A Szabályozási Terven „Potenciálisan talajszennyezett terület” jellel jelöl területen az építési és bontási tevékenység megkezdése előtt a tényleges szennyezettséget feltáró állapotvizsgálatot kell végezni.
13. § (1) Az úthálózati elemek létesítése vagy teljes keresztmetszetet érintő felújítása esetén a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával fasort kell telepíteni a Szabályozási Terven „Telepítendő fasor” jellel jelölt szakaszon.
(2) A fát a fa életterének közműmentes biztosításával kell ültetni.
(3) A Szabályozási Terven „Közterület zöldfelületként fenntartandó része” jellel jelölt területen a zöldfelületek aránya legalább 70%.
14. § A Szabályozási Terven „Telek zöldfelületként fenntartandó része” jellel jelölt területen
a) új építmény nem helyezhető el, kivéve a lakó rendeltetés elhelyezését megengedő építési övezeteket, ahol tároló kivételével egyéb kerti építmény létesítése megengedett,
b) a zöldfelületek aránya legalább 80%.
15. § (1) A melléképítmények közül – eltérő rendelkezés hiányában – minden építési övezetben elhelyezhető
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény a tároló kivételével, valamint
d) zászlótartó oszlop.
(2) Kizárólag építési helyen belül építhető
a) víz- és fürdőmedence, kerti tető, épített tűzrakóhely, valamint
b) gépjármű- és egyéb tároló.
(3) Az előkertben – eltérő rendelkezés hiányában – kizárólag
a) kerítés,
b) hulladéktartály-tároló,
c) közmű-becsatlakozási műtárgy,
d) előlépcső, valamint
e) akadálymentes közlekedést biztosító rámpa
helyezhető el.
(4) Ha egy meglévő telek egynél több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, az övezethatár által elválasztott telekrészekre vonatkozó előírásokat külön-külön kell figyelembe venni.
16. § (1) Szabadon álló beépítési mód esetén – eltérő rendelkezés hiányában – a terepszint feletti építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az előkert méretét a Szabályozási Terv határozza meg, ennek hiányában 5 méter,
b) az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 4 méter,
c) a hátsókert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértéke, de legalább 6 méter.
(2) Az épületmagasság számítása során a homlokzat felületéhez hozzászámítandó építményrész legmagasabb pontja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékétől legfeljebb annak 20%-ával térhet el, de magasépítmény nem létesíthető.
(3) Terepszint alatti beépítés az (1) bekezdésben meghatározott terepszint feletti építési helyen kívül kizárólag úgy létesülhet, hogy a telekhatár mellett legalább 5 méter széles be nem épített sávot kell biztosítani a terepszint alatt.
(4) A KÖu övezet mentén lévő földszinti helyiségeket legalább 3,5 méteres belmagassággal kell kialakítani.
(5) A Területen sorgarázs nem létesíthető.
17. § (1) Közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és autómosó – az elektromos töltőállomás kivételével – kizárólag a Vi–2/2 építési övezet területén létesíthető. Autómosó kizárólag üzemanyagtöltő állomással együtt létesíthető.
(2) Elektromosgépjármű-töltőpont valamennyi övezetben és építési övezetben elhelyezhető.
18. § (1) A Vi–2 építési övezet intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület.
(2) A Vi–2 építési övezetben – eltérő rendelkezés hiányában – kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) kiskereskedelmi, szolgáltató, kereskedelmi célú szállás,
c) diákotthon, kollégium,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) hitéleti, szociális,
f) sport és
g) parkolóház
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(3) A Vi–2 építési övezetben a kiskereskedelmi célú bruttó szintterület – eltérő rendelkezés hiányában – telkenként nem haladhatja meg az 5000 m2-t.
(4) A Vi–2 építési övezet területén
a) többletkapacitást biztosító közlekedésfejlesztés nélkül összesen legfeljebb 100 gépjármű-várakozóhely elhelyezésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető új rendeltetés, illetve annak építménye létesíthető,
b) a 100. gépjármű-várakozóhely elhelyezésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető épület létesítésekor a közlekedési rendszernek az alábbiak szerint kell üzemelnie:
ba) a Bihari utcán a Zágrábi utcánál új szintbeni csomópontnak kell üzemelnie,
bb) az Üllői út és Balkán utca csomópontjának megnövelt kapacitással (az Üllői úti osztályozósáv hosszának növelése, megduplázása és a Balkán utcán új jobbra kanyarodó sáv létesítése) kell üzemelnie, és
bc) a ba) és bb) alpontok szerinti fejlesztésekhez kapcsolódó gyalogos- és kerékpárosinfrastruktúra-elemeknek üzemelniük kell,
c) az 1700. gépjármű-várakozóhely elhelyezésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető új épület létesítésekor a b) pontban meghatározottakon túl a Balkán utca és a Fertő utca között létesítendő új kiszolgáló útnak és ezen út Fertő utcai csomópontjának üzemelnie kell,
d) a 2000. gépjármű-várakozóhely elhelyezésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető új épület létesítésekor az b) és c) pontban meghatározottakon túl az Üllői út környezetében az elővárosi vasúti megállóhely és ennek közvetlen gyalogos megközelíthetősége a metrómegállótól legyen biztosított, valamint
e) a 3200. gépjármű-várakozóhely elhelyezésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető új épület létesítésekor a b), c) és d) pontban meghatározottakon túl a közlekedési rendszernek az alábbiak szerint kell üzemelnie:
ea) a Balkán utca folytatásában vasúti közúti aluljárónak kell üzemelnie, és
eb) meg kell valósulnia a Fertő utca forgalomtechnikai korszerűsítésének és az ehhez szükséges csomópontok kiépítésének.
(5) A Vi–2 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
19. § (1) A Vi–2 építési övezetben az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új lapostetőnek legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.
(2) A Vi–2/2 építési övezetben az épület földszintjén üzemanyagtöltő állomás létesíthető.
(3) A Vi–2/4 építési övezetben lakás rendeltetési egység is létesíthető, kivéve a vasút telekhatárától és a Fertő utcai telekhatártól számított 50 méteren belüli sávot. A lakások száma telkenként legfeljebb a lakáscélra igénybe vett bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.
20. § (1) A Gksz–2 építési övezet területe elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetés és annak építménye elhelyezésére szolgál.
(2) A Gksz–2 építési övezetben – eltérő rendelkezés hiányában – kizárólag
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) iroda,
d) parkolóház és
e) sport
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(3) A Gksz–2 építési övezetben kizárólag a megengedett rendeltetésekhez kapcsolódó tevékenység során keletkező hulladék tárolása, kezelése és hasznosítása megengedett.
(4) A Gksz–2 építési övezet telkének előkertjében legfeljebb 20 m2 alapterületű portaépület és ezzel egybeépített kerékpártároló létesíthető.
(5) A 10 000 m2-t meghaladó méretű telken a hátsókert és az egyik oldalkert menti telekhatáron legalább 10 méter széles, háromszintes növényállományú zöldsávot kell létesíteni.
(6) Az építési övezet területén a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 5000 m2 lehet.
(7) A Gksz–2 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.
21. § (1) A Gksz–2 építési övezetben a lakóterület, a lakó rendeltetés elhelyezését megengedő intézményterület vagy a levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum telekhatárától számított 50 méteren belül nem helyezhető el
a) 30 férőhelyesnél nagyobb parkoló,
b) 7,5 tonna össztömeget meghaladó jármű tárolására szolgáló parkoló,
c) nyitott rakodóudvar és szabadtéri raktározás, valamint
d) telepengedély-köteles vagy környezethasználatiengedély-köteles rendeltetés, illetve annak építménye.
(2) A telkek beépítésével egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden 200 m2-ére legalább egy fa jusson.
22. § (1) Az útvonalak hálózati szerep szerinti besorolását a közlekedési területek övezeti besorolásának figyelembevételével a 3. melléklet határozza meg.
(2) A KÖu–2, KÖu–3 és KÖu–4 övezetek területén épület nem helyezhető el, a meglévő épület nem bővíthető.
23. § (1) A KÖu–2 övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közúti-vasúti pálya, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén lévő főútról a határos beépítésre szánt területen lévő ingatlan közvetlen gépjármű-kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos, vagy e célra külön szervízsáv vagy szervízút létesül.
(3) A metrómegállót és a Népliget vasúti megállót összekötő önálló gyalogos közút területén esőtető létesíthető.
24. § A KÖu–3 övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közúti-vasúti pálya, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
25. § A KÖu–4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közúti-vasúti pálya, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
26. § A Kt-Kk övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak, a kiszolgáló és lakóutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
27. § (1) A Kt-Gy övezet településszerkezeti jelentőségű gyalogút, amely kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
(2) A metrómegállót és a Népliget vasúti megállót összekötő önálló gyalogos közút területén esőtető létesíthető.
(3) A Kt-Gy övezet határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.
28. § (1) A KÖk övezet kizárólag az országos és helyi érdekű vasúti hálózat vonalai, a főutaktól és településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutaktól elkülönülő gyorsvasúti pályák és az önálló közúti-vasúti pályák, azok megállói és állomásai, műtárgyai, üzemi épületei, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint közúti közlekedési pálya, parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
(2) A Szabályozási Terven „Különszintű közúti átvezetés” jellel jelölt területen biztosítani kell a meglévő közúti keresztezés fennmaradását, valamint a Balkán utcánál új közúti aluljáró létesítésének lehetőségét.
(3) A KÖk övezet határértékeit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
| D. Kovács Róbert Antal polgármester | Dr. Szabó Krisztián jegyző |
1. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi–2)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1. | Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telekterület (m2) | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint alatti beépítés legnagyobb | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (telek m2/m2) | |||
| (%) | Legkisebb | Legnagyobb | mértéke (%) | Általános | Parkolásra fordítható | ||||||
| 2. | Vi–2/1 | 6000 | szabadonálló | 40 | 4,5 | 30,0 | 30 | 80 | 2,25 | 1,5 | |
| 3. | Vi–2/2 | 6000 | szabadonálló | 50 | 6,0 | 30,0 | 25 | 80 | 2,25 | 1,5 | |
| 4. | Vi–2/3 | 3000 | szabadonálló | 35 | 6,0 | 12,5 | 30 | 50 | 1,20 | 0,5 | |
| 5. | Vi–2/4 | 3000 | szabadonálló | 35 | 4,5 | 16,0 | 30 | 50 | 2,00 | 1,0 | |
2. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület (Gksz–2)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1. | Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telekterület (m2) | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint alatti beépítés legnagyobb | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (telek m2/m2) | |||
| (%) | Legkisebb | Legnagyobb | mértéke (%) | Általános | Parkolásra fordítható | ||||||
| 2. | Gksz–2/1 | 3000 | szabadonálló | 40 | 3,0 | 16,0 | 25 | 60 | 2,0 | - | |
| 3. | Gksz–2/2 | 3000 | szabadonálló | 40 | 3,0 | 8,0 | 25 | 60 | 1,0 | - | |
3. Önálló gyalogút területe (Kt-Gy)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1. | Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telekterület (m2) | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint alatti beépítés legnagyobb | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (telek m2/m2) | |||
| (%) | Legkisebb | Legnagyobb | mértéke (%) | Általános | Parkolásra fordítható | ||||||
| 2. | Kt-Gy | - | - | 30* | - | 4,5 | - | - | 0,3 | - | |
| * Esőtető létesítése esetén Budapest Főváros Kormányhivatala BP/1701/00207–4/2022 iktatószámú OTÉK-felmentése alapján | |||||||||||
4. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1. | Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telekterület (m2) | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke (%) | Terepszint alatti beépítés legnagyobb | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (telek m2/m2) | |||
| (%) | Legkisebb | Legnagyobb | mértéke (%) | Általános | Parkolásra fordítható | ||||||
| 2. | KÖk | - | - | 5 | - | 7,5 | - | - | - | - | |
| A | ||
| 1 | I. rendű főút | |
| 2 | Üllői út | |
| 3 | II. rendű főút | |
| 4 | Ceglédi út | |
| 5 | Bihari utca | |
| 6 | Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút | |
| 7 | Fertő utca |
