A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv. 45. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
1. § Az anyagi érdekeltség célja az adóügyi feladatok szakszerű és eredményes ellátása érdekében a közreműködő személyek ösztönzése, felelősségük növelése.
2. § * E rendelet hatálya a Budapest Főváros XV. kerületében az adóhatáskör címzettjeire, továbbá a Polgármesteri Hivatal adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire terjed ki.
3. § * Adójutalékból az alábbi személyek részesülhetnek:
a) jegyző,
b) aljegyző,
c) * adóügyi irodavezető
d) * az adóügyi iroda dolgozói
e) írásos megbízás alapján a Polgármesteri Hivatal azon dolgozói, akiknek nem munkaköri kötelességük, de munkájukkal közvetlenül hozzájárulnak a sikeres adóvégrehajtáshoz.
4. § (1) * Az anyagi érdekeltség forrása az építmény és telekadó tárgyidőszakában beszedett adótartozásból, továbbá a feltárt és beszedett adóhiányból befolyt összeg 12%-a, de legfeljebb az évi teljes adóbevétel 2%-a.
(2) A jutalékalap terhére kifizetés csak akkor eszközölhető, ha a tárgyidőszakban az éves költségvetési előirányzat befolyt összege az I. félévben a 45%-át, a II. félévben 98%-át eléri a betervezett adóbevételt.
5. § (1) A végrehajtási érdekeltség:
a) a jogerősen megállapított adóhátralékok behajtása;
b) a költségvetés bevételi előirányzatának teljesítése érdekében végzett végrehajtási eljárást lebonyolító tevékenység.
(2) Az ellenőrzési érdekeltség:
a) adótárgy felderítéséhez adatszerzés;
b) adó szemletárgy ellenőrzése;
c) adóhiány, mulasztási bírság, késedelmi pótlék megállapítása.
6. § (1) * A jutalék összege évente két alkalommal - tárgyév július 31-ig, illetve tárgyévet követő január 31-ig - kerül kifizetésre.
A jegyző jutalékának összegét a polgármester állapítja meg. A fennmaradó összeg felosztását a 3. § (1) bekezdés b), c) d) és e) pontjában felsoroltak tekintetében a jegyző határozza meg.
(2) A tárgyévben nyugdíjba, illetve sorkatonai szolgálatra bevonuló, GYES-en, GYED-en, illetve egyéb okból tartósan távollévő dolgozó az utolsó munkában töltött napig, feladatai időarányos teljesítésének arányában kaphat jutalékot.
7. § (1) A jutalék alap forrásaiból képződött összegeket számvitelileg elkülönítetten kell kezelni.
(2) A jutalék alapból kell a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási és egyéb járulékot is fizetni.
(3) A jutalék alapból történő kifizetéseknél felmerülő egyéb kérdésekben a munkabérre, bérjellegű juttatásra vonatkozó társadalombiztosítási és adó jogszabályokat kell alkalmazni.
(4) A nyilvántartás szerint az év végén mutatkozó pénzmaradvány a következő évre átvihető és rendeltetésszerűen felhasználható.
(5) A jogszerűen előírt, de méltányossági kérelem alapján a Képviselő-testület által elengedett adó miatti bevételkiesés nem érinti a köztisztviselőknek adható jutalék mértékét.
8. § (1) A személyenkénti jutalékösszeg megállapításánál az alábbi sorrendet kell figyelembe venni:
- a felderített és beszedett adóhiány, mulasztási bírság, késedelmi pótlék összegét;
- a behajtási munkában való részvételt és annak eredményességét;
- az elvégzett munka mennyiségét, pontosságát, színvonalát és az ellenőrzésekben való részvételt.
(2) A súlyos mulasztást, illetve fegyelmezetlenséget elkövetett köztisztviselő - az eset körülményeitől függően - jutalékban nem, vagy csak részben részesíthető.
9. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1996. július 1-től kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a helyi adók és a gépjárműadó végrehajtására vonatkozó anyagi érdekeltségi rendszerről szóló 18/1993. (XII. 15.) ÖK. rendelet hatályát veszti.
dr. Kis Margit sk. aljegyző | Ambrus János sk. alpolgármester |