Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (IX. 29.) *  önkormányzati rendelete

Budapest XV. kerület településkép védelméről

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota épített környezetének megőrzése érdekében a kerületi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A kerületi védelem célja Budapest XV. kerület városképe és városszerkezete, történelme és kultúrája szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyszeri és egyedi arculatának, karakterének, egyéniségének megőrzése azon területek és egyedi ingatlanok kerületi védelmével, melyek országos, vagy fővárosi védelem alatt nem állnak.

3. § *  A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egyedi karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet előírásait az Önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

6. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. citylight berendezés: digitális tartalom megjelenítésére is alkalmas, 1 m2-t meghaladó, de 3 m2-nél kisebb felületű eszköz,

2. információs vagy más célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, közérdekű hirdetmény, citylight, valamint nagyformátumú információs berendezés,

3. kerületi védelem: kerületi szintű helyi védelem,

4. közérdekű hirdetmény: a Budapest Főváros XV. kerület életének történetéről, jelentős eseményéről, értékeiről közérdekű tájékoztatást tartalmazó, merev vagy nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény,

5. közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom,

6. manzárd tető: olyan tört síkú magastető, mely 45°-nál nagyobb (általában 70–80°) dőlésszög után a gerinc felé enyhe hajlásszögre (10–20°) vált,

7. nagyformátumú információs berendezés: álló vagy fekvő formátumú, legfeljebb oldalanként 10 m2 látható hirdetőfelülettel, digitális vagy analóg kijelzővel rendelkező eszköz,

8. önkormányzati hirdetőtábla: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából fenntartott, elsődlegesen a kerület élete szempontjából jelentős információk, közlemények, események közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

9. utcai traktus: legalább 5,0 méter széles, tetőgerinctől közterület felé néző épületrész,

10. útbaigazító tábla: közérdekű információt nyújtó olyan jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról szóló tájékoztatás vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,

11. saját használatú lakókert: úszótelkes telepszerű beépítés esetén a lakóközösség és az önkormányzat között kötött megállapodás alapján a lakók által gondozott, közterületen lévő kert,

12. testvérház: közös telekhatáron egymáshoz önálló határfallal csatlakozó két épület, melyek a tömegformálás, építészeti kialakítás és az épület magasság alapján nem számítanak ikerháznak, és a nem közös telekhatár mellett oldalkert vagy épülethézag van,

13. utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom,

14. utcával párhuzamos tetőgerinc: utcai tetősík hosszméretének legalább 50%-át kitevő összefüggő tetőgerinc,

15. visszahúzott tetőemelet: az a meghatározott szintszám feletti legfelső szint, mely a közterület felé az alatta lévő szint párkánymagasságára állított 45°-os síkon belül helyezkedik el.

II. Fejezet

Kerületi védelem

3. A kerületi védelem fajtái

7. § *  E rendelet céljainak elérése érdekében a kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

4. A területi védelem meghatározása

8. § (1) A területi védelem lehet:

a) védett településrész, jelölése: VT;

b) védett utcaszakasz, jelölése: VU.

(2) Védett településrész (VT), védett utcaszakasz (VU) a város épített és természeti környezetének olyan összefüggő része (utcák, terek, városrészek), ahol a város arculatát, karakterét, egyéniségét meghatározó egyedi értékek történelmileg kialakult együttest alkotnak, amely a város jellegzetes szerkezete, utcahálózata, városképe, tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképe szempontjából meghatározó akkor is, ha az egyes építmények egyedileg nem védettek.

(3) A védett településrészek (VT) pontos lehatárolását a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza, térképen a 2. melléklet 4. pontja ábrázolja.

(4) Védett utcaszakaszok:

a) Pozsony utca 10. és 20. közötti szakasza egy telek mélységig;

b) Régi Fóti út a 45/a-b és 53. szám közötti szakasza egy telek mélységig;

c) Pestújhelyi út mindkét oldala a Molnár Viktor utca és a Szerencs utca között egy telek mélységig;

d) Gubó utca 6–8. (munkáslakóházak együttese),

mely ingatlanok pontos felsorolását a 2. melléklet 2. pontja, térképi ábrázolását a 2. melléklet 4. pontja tartalmazza.

5. Az egyedi védelem meghatározása

9. § (1) Egyedi védett épület, építmény (VÉ) minden olyan alkotás, épület, építmény, amely a város történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a városkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országos, illetve fővárosi védelem alatt nem áll.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tételes felsorolását a 2. melléklet 3. pontja, térképi ábrázolását a 2. melléklet 4. pontja tartalmazza.

6. A kerületi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

10. § (1) *  A kerületi védettség alá helyezést, annak módosítását vagy megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél. A védetté nyilvánítási eljárás hivatalból is megindítható.

(2) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b) *  a védelem típusával kapcsolatos javaslatot;

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását;

d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.

(3) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b) *  egyedi védelem esetén a védett érték felmérési és fotó dokumentációját;

c) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását;

d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

11. § (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(2) Az értékvizsgálat részletes tartalmi követelményeit az 1. melléklet állapítja meg.

12. § (1) A kerületi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekelt felek:

a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa(i);

b) *  épület, műalkotás esetén a tervező, alkotó, vagy a szerzői jogok jogosultja;

c) a kezdeményezők;

d) az illetékes építésügyi hatóság;

e) az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság;

f) Budapest Főváros Önkormányzata;

g) területi védelem esetén az érintett közműszolgáltatók.

(2) A kerületi védelem alá helyezés, annak módosítása vagy megszüntetése iránt eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján a polgármester 5 napon belül tájékoztatást tesz közzé, továbbá írásban értesíti az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

13. § *  Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem (a továbbiakban: fővárosi védelem) vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

13/A. § *  (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építményt, közterülettel határos építményrészletet, műalkotást, utcabútort az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

7. A testületi döntéssel összefüggő feladatok

14. § (1) *  A Képviselő-testület a 10. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 1 éven belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről, annak módosításáról vagy megszüntetéséről.

(2) A kerületi védelem alá helyezésre, annak módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés melléklete az 1. melléklet szerinti tartalommal készült megalapozó értékvizsgálat, valamint új védettség megállapítása, módosítása, vagy törlése esetén a 12. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítést követő 15 napon belül benyújtott észrevételei.

(3) A kerületi védelem alá helyezés az értékvizsgálat alapján, a tervtanács javaslatainak figyelembevételével történik.

(4) A rendelet hatálybalépését követően, új védettség megállapítása, módosítása, vagy törlése esetén a kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 12. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntéstől számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(5) * 

8. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

15. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a védett objektum történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.

16. § (1) A kerületi védelem bármely kategóriájával érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy részleges bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(2) Az egyedi védett épület, építmény (VÉ) felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni, megsemmisülése esetén rekonstruálni az építmény:

a) tömegformáját,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) kéményeit,

d) homlokzati tagozatait,

e) homlokzati díszítőelemeit és egyéb részletképzéseket,

f) egyéb épülettartozékait (rács, vasalat, világítótest, korlát stb.),

g) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

h) anyaghasználatát (tetőhéjalása az eredetihez hasonló színű és mintázatú korszerű építőanyaggal felváltható),

i) eredeti homlokzati színezését.

(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, tetőterének beépítését, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni a mai kor igényeinek megfelelő használatukat.

(4) *  Ha az eredeti állapotra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően magmaradt eredeti elemek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell az építményt helyreállítani.

9. A kerületi értékvédelem feladatai

17. § (1) A kerületi értékvédelem feladatai a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint megóvásuknak, fenntartásuknak, helyre-, vagy visszaállításuknak, jókarbantartásuknak elősegítse.

(2) A védett értékek dokumentálását

a) tervszerűen, a jelen rendelet és mellékletei szerint,

b) a helyi vagy országos védelemre való felterjesztés előtt,

c) a helyi vagy országosan védett ingatlanon végzett átalakítás, kutatás során,

d) a helyi vagy országos védelemből való törlés előtt

kell végezni.

(3) *  A védett értékek megóvását, fenntartását, helyre-, vagy visszaállítását

a) a 100. § szerinti pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,

b) a 85–86. § szerinti szakmai tanácsadással,

c) szükség esetén a 95–96. § szerinti hatósági kötelezéssel

kell elősegíteni.

10. A kerületi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

18. § (1) A kerületi védelem alá eső településrészekről, utcaszakaszokról és egyedileg védett ingatlanokról, területekről a polgármester cím szerint rendezett, részletes naprakész elektronikus nyilvántartást vezettet.

(2) A nyilvántartás része az értékvizsgálat, a védett elemeket tartalmazó lista, a védett elemeket ábrázoló kerületi térkép, valamint tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését;

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;

c) a védett érték azonosító adatait;

d) a védelem típusát;

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását;

f) a védelem rövid indoklását.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

(4) * 

III. fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

19. § (1) Budapest XV. kerületének településképi szempontból meghatározó területei:

a) városközpont terület – Rákospalota városközpont;

b) kisvárosi területek

ba) Rákospalota Újfalu;

bb) Rákospalota kelet;

c) kertvárosi területek:

ca) Rákospalota kertváros;

cb) Platán utcai kertváros;

cc) Központi kertváros;

cd) Rákospalota déli kertváros;

ce) Pestújhely kertváros;

d) falusias terület – Rákospalota Öregfalu;

e) Énekes utcai vegyes terület

f) lakótelepek

fa) Kossuth utcai lakótelep;

fb) Rákos úti lakótelep;

fc) volt BM lakótelep;

fd) Újpalota;

g) telepes beépítésű lakóterületek

ga) Kertvárosi lakótelep;

gb) Növényolajgyár területe;

gc) Palota Újfalu;

gd) Szocreál lakótelep;

ge) Újpalota parkváros;

h) alacsony intenzitású telepes beépítésű lakóterület – MÁV telep;

i) volt Észak-Pesti Kórház területe;

j) Szentmihály út menti vegyes terület;

k) vasút menti vegyes gazdasági terület;

l) gazdasági területek

la) Északi gazdasági terület;

lb) M3 menti gazdasági terület;

lc) Késmárk utcai ipari terület;

m) Szántóföld úti sporttelep;

n) erdőterületek

na) Szilas-patak menti erdő;

nb) Páskom-liget;

nc) Turjános;

o) különleges zöldfelület – Bányató és környéke.

(2) Budapest XV. kerületének településképi szempontból meghatározó területeinek pontos lehatárolását a 3. melléklet 1. pontja, térképi lehatárolását a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

20. § Kerületi védett elemek esetében a rájuk vonatkozó településképi szempontból meghatározó területek szerinti előírások mellett a kerületi védett elemekre vonatkozó településképi előírások is betartandók.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

21. § Rákospalota városközpont területén előkertes, vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén az utcafronton áttört kerítés alkalmazása a megengedett. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

22. § *  Rákospalota Újfalu területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér.

23. § (1) *  Rákospalota kelet területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Szentmihályi út mentén F+2+tetőtér, az M3 autópálya mentén F+3+tetőtér.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés alkalmazható. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

24. § (1) *  Rákospalota kertváros területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen F + 1 + visszahúzott tetőemelet.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

25. § (1) A Platán utcai kertváros területén a megengedett beépítés legfeljebb F + 1 + tetőtér.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

26. § *  A Központi kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + tetőtér, a Fő út és a Pozsonyi utca mentén legfeljebb F+1+tetőtér.

27. § (1) *  Rákospalota déli kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Rákos út mentén F+2+tetőtér.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

28. § (1) *  Pestújhely kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+1+tetőtér. A Bánkút utca menti lakótelep és az Árvavár – Adria – Ady Endre – József Attila utcák által határolt tömbben álló volt BM házak szintjeinek száma kialakult, megtartható, de nem növelhető, a meglévő magastető beépíthető.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

29. § (1) *  Rákospalota Öregfalu területén a megengedett beépítés

a) a Fő út és a Régi Fóti út között a b) pontban meghatározott területen kívül legfeljebb F+tetőtér;

b) a Fő út mentén egy telek mélységig legfeljebb F+2+tetőtér;

c) a Régi Fóti út és a Telek utca között legfeljebb F+1+tetőtér.

(2) A közterületi telekhatáron kialakításban, anyaghasználatban és színezésben a beépítéshez és a régi kerítésekhez illeszkedő kerítés létesítendő.

30. § (1) *  Az Énekes utcai vegyes területen a megengedett beépítés

a) az Énekes utcai lakótelepen legfeljebb F+4;

b) a Szövőgyár utcai volt gazdasági területen legfeljebb F+2+tetőtér vagy F+2+visszahúzott tetőemelet;

c) a Leánynevelő Intézet területén legfeljebb F+4+tetőtér;

d) egyebekben F+1+tetőtér.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

31. § (1) A Kossuth utcai lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

32. § (1) A Rákos úti lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

33. § (1) A volt BM lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

34. § (1) Az Újpalotai lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

35. § (1) A Növényolajgyár területén szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2) A területen a megengedett beépítés legfeljebb földszint + 6 emelet, a Szilas-patak felé csökkenő magasságban.

36. § (1) Palota Újfalu területén egységes mélységű előkerttel szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2) *  A területen a megengedett beépítés legfeljebb:

a) 10. melléklet 1. számmal jelölt területén F+2,

b) 10. melléklet 2. számmal jelölt területén F+2, visszahúzott tetőemelet nem megengedett,

c) 10. melléklet 3. számmal jelölt területén F+1,

d) 10. melléklet 4. számmal jelölt területén F+1+tetőtér,

e) 10. melléklet 5. számmal jelölt területén F+tetőtér.

37. § A szocreál lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

38. § (1) Újpalota parkváros területén szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2) A területen a megengedett beépítés legfeljebb F+4 emelet.

39. § (1) *  A MÁV telep területén a településképet meghatározó beépítés jellemzően F+1 és F+2 emelet. Az eredeti szecessziós épületeken a kialakult szintszám megtartandó. Tetőtérbeépítés a meglévő épületkontúr megtartásával lehetséges. Új épületek építése esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+2+tetőtér vagy F+2+visszahúzott tetőemelet, az épületen erkély nem, csak loggia létesíthető.

(2) A terület sajátos telekhasználatához tartozó gazdasági épületek megtartandók. Átalakításuk, újraépítésük meglévő tömegükön belül oldandó meg a főépülethez illeszkedő építészeti stílusban, vagy kortárs építészeti eszközökkel.

(3) *  A településképet meghatározó kerítéskialakítás a fehérre festett áttört MÁV típuskerítés, mely a közterületek felé megőrzendő. Új, közterület felőli kerítés létesítése, meglévő átépítése esetén legalább az adott közterületi szakasz 1/3-án visszaépítendő az eredetihez illeszkedő módon a Vasutastelep utca, Szent Korona útja és a Wesselényi utca mentén. Egyéb közterület felőli szakaszokon legfeljebb 40 cm magas betonlábazatos, áttört, fémpálcás kerítés létesíthető. Nem közterülettel határos kerítés csak alacsony, áttört kialakítással létesíthető.

40. § (1) A volt Észak-pesti Kórház területén új épületek építése esetén a legnagyobb megengedett magasság a meglévő műemléképületek magasságánál nem magasabb, legfeljebb F+4 emelet.

(2) A területen új kerítés építésekor az Adria és Őrjárat utcák felöli telekhatáron meglévő kerítésekkel azonos építészeti kialakítású, anyaghasználatú kerítést kell létesíteni. A Pestújhelyi út és a Neptun utca felöli telekhatáron meglévő kerítéseket egységesíteni kell a fentiek szerint.

41. § (1) *  A Szentmihályi út menti vegyes területen új beépítés esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + 7 emelet.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás a laktanya és a temető körül az utcafronton meglévő tömör kerítés, ezek megtartandók. A kereskedelmi- és a lakófunkciójú területek kerítés nélküli területek.

42. § (1) *  A vasút menti vegyes területen lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+1+tetőtér.

(2) A vasút menti vegyes területen csak áttört kerítés létesíthető.

43. § *  Az Északi gazdasági területen új épület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+7 emelet.

44. § *  A Késmárk utcai ipari területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén az F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magassággal épülhet. Ettől való eltérés kizárólag az épület rendeltetésének megfelelő technológiai igény esetén megengedett.

44/A. § *  Az M3 menti gazdasági területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén az F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magassággal épülhet.

45. § (1) *  A Páskom-liget területén a megengedett beépítés legfeljebb F+tetőtér.

(2) Kerítés építése esetén alacsony áttört fa anyagú kerítés, vagy sövény megengedett.

46. § (1) *  A Bányató környéke területén a megengedett beépítés legfeljebb F+2+tetőtér.

(2) Kerítés építése esetén alacsony áttört fa anyagú kerítés, vagy sövény megengedett.

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

47. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken fa rönkház nem építhető.

(1a) *  Lakóövezetben lapostető nem építhető, kivéve, ha azt a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó előírások lehetővé teszik.

(1b) *  Lakóövezetben 10–30° fok közötti hajlásszögű, élgerinccel rendelkező összetett tetőidom nem építhető. Az épületforma tagolására földszint és felsőbb szint között nem alkalmazható 10–30° fok közötti hajlásszögű tető vagy előtető, a 3,0 m2 alatti bejárati előtető, valamint meglévő lakóépülethez utólagos hozzáépítés kivételével.

(1c) *  Utcával párhuzamos tetőgerinc kialakítása esetén, ha a telek közterületi határa és oldalhatára a derékszögtől eltérő szöget zár be, az épület utcával párhuzamos tetőgerince az oldalsó telekhatárral párhuzamos falára merőleges vonalra illeszkedve alakítandó ki.

(2) Közterület felé nyíló homlokzaton az épületnek a közterület(ek) felé utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie. Alárendelt homlokzat, tűzfal nem építhető a közterület felé.

(3) Egy épületen árnyékoló, biztonsági rács alkalmazása esetén egyféle rács alkalmazható, egységes kivitellel, egyforma színben.

(4) *  A településképi szempontból meghatározó területeken – gazdasági területek kivételével – a közterület felőli homlokzaton, közterületről látható tetőzeten parabola antennát, egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet.

(5) Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületeken kívül a településképi szempontból meghatározó területeken légkondícionáló berendezést és annak kifolyóját az épület közterület felőli homlokzatán telepíteni és működtetni nem lehet.

(6) Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületek esetében légkondícionáló berendezés a loggia, vagy erkély mellvédje által takartan, loggia, vagy erkély nélküli lakások esetében tervezetten, egy vonalban egymás fölött helyezhető el.

(7) *  Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületek homlokzati színezése nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színű nem lehet.

(8) *  Zártsorú, hézagosan zártsorú és előkert nélküli, legfeljebb F + 1 + tetőtér beépítés esetén közterületre néző homlokzaton épületgépészeti berendezést elhelyezni nem lehet.

(9) *  Zártsorú, hézagosan zártsorú és előkert nélküli beépítés esetén a magastető arányos kialakítása érdekében a tetőgerinc közterületről nem látható 10° alatti hajlásszögű tetőrésszel kiváltható, legalább 3,0 m tetőmagasság felett. Az előírás értelmezését segítő ábrát a 11. melléklet tartalmazza.

(10) *  Napelem, napkollektor utcai homlokzaton csak panel, vagy más iparosított technológiával készült épület, továbbá gazdasági, vagy iroda rendeltetésű épület esetében helyezhető el.

(11) *  Napelem, napkollektor magastetőn a 73. § (7) bekezdésében és 74. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a tető lejtésével párhuzamosan beállítva úgy helyezhető el, hogy

a) az a tető szélein, gerincén ne lógjon túl,

b) legfeljebb három sort alkosson,

c) az adott tetősík legfeljebb 75%-át fedheti le.

(12) *  Napelem, napkollektor lapostetőn a teljes felületen elhelyezhető, azzal, hogy attikafal hiányában a falsík szélétől 50,0 cm távolság tartandó.

(13) *  Tetőcserépbe integrált napelem a teljes tetőfelületen alkalmazható.

48. § Rákospalota városközpont területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

49. § (1) Rákospalota Újfalu területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) *  A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton az utcai traktus tekintetében csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

50. § (1) Rákospalota kelet területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

51. § (1) Rákospalota kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) *  A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett, kivéve meglévő épület átépítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje esetén, amennyiben az eredeti tetőforma kerül visszaépítésre.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

(5) *  A Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen lapostető megengedett.

52. § (1) A Platán utcai kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

53. § (1) A Központi kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) *  A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

54. § (1) Rákospalota déli kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) *  A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

55. § (1) Pestújhely kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

56. § (1) Rákospalota Öregfalu területén az épületek homlokzati színezésénél pasztell árnyalatú színeket lehet alkalmazni. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(2) A területen az épületek tetőhéjazata cserépfedés lehet, táblás jellegű illetve műanyagfedés nem alkalmazható. Fémlemez fedés csak tetőfelépítmények fedésére alkalmazható.

(2a) *  A területen a (3) bekezdésben meghatározott terület kivételével az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett, kivéve meglévő épület átépítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje esetén, amennyiben az eredeti tetőforma kerül visszaépítésre.

(3) *  A Fő út és a Régi Fóti út közötti területen, a 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott terület kivételével

a) oldalhatáros beépítés esetén új épület közterület felé eső traktusának szélessége 6,0–7,0 m között lehet az oldalkertek figyelembevételével,

b) a telek utcai homlokvonalától számított 10,0 m-en túl az oldalhatárra merőlegesen épületszárny elhelyezhető, az oldalszárny traktus szélessége nem lehet nagyobb a főépület traktusszélességénél,

c) az épületek utcára merőleges hossza a kerületi építési szabályzatban meghatározott mértékben meghaladhatja a 20 m-t,

d) új épület 38–45° közötti hajlásszögű nyeregtetővel alakítható ki, ennél kisebb hajlásszögű lefedés csak a tetőfelépítményeken alkalmazható,

e) manzárd tető alkalmazása nem megengedett,

f) oldalhatáros beépítés esetén új épület közterület felé eső traktusán oromfalas nyeregtető alakítandó ki,

g) oldalhatáros beépítés esetén új épület közterület felé eső traktusának tetőgerince az utcára merőleges, zártsorú beépítés esetén az utcával párhuzamos, az ettől való eltérés nem megengedett,

h) az oldalkertre néző tetőzeten a tetőtéri kiemelések összhossza nem haladhatja meg az épület hosszának 1/3-át, egy tetőkiemelés nem haladhatja meg a 3,0 m-t,

i) a nyílászárók az utcai homlokzaton csak állított téglalap arányúak lehetnek, osztott üvegezéssel, utcafronton erkély, franciaerkély nem létesíthető.

(4) A telek utcai homlokvonalától számított 10,0 m-en túl az oldalhatárra merőlegesen épületszárny elhelyezhető. Az oldalszárny traktus szélessége nem lehet nagyobb a főépület traktusszélességénél.

(5)–(11) * 

57. § (1) Az Énekes utcai vegyes területen manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén

a) új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet,

b) ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet,

c) a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

58. § A Kossuth utcai lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

59. § A Rákos úti lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

60. § A volt BM lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

61. § Újpalota területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

62. § (1) A Növényolajgyár területén manzárd tető alkalmazása nem megengedett. Lapostető, visszahúzott tetőemelet alkalmazható.

(2) Épület tetősíkja fölé kerülő épületgépészeti berendezések, szerelvények és egyéb technikai berendezések – a legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop kivételével – csak épület-szerkezettel takartan helyezhetők el.

63. § *  (1) Palota Újfalu területén új épület

a) 10. melléklet 1. számmal jelölt területén 30–40° közötti hajlásszögű tetővel, a terület egységes arculatát biztosító módon,

b) 10. melléklet 2. számmal jelölt területén lapostetővel, a terület egységes arculatát biztosító módon,

c) 10. melléklet 3. számmal jelölt területén lapostetővel,

d) 10. melléklet 4. számmal jelölt területén 30–40° közötti hajlásszögű tetővel

alakítható ki.

(2) A 10. melléklet 4. számmal jelölt területén új épület utcára merőleges tetőgerinccel készülhet, keresztszárny építése megengedett. Saroktelek esetén a telek rövidebb homlokvonalára kell a merőleges tetőgerincet kialakítani.

(3) Palota Újfalu területén manzárd tető alkalmazása nem megengedett.

64. § (1) A Szocreál lakótelep területén a szocreál stílusban épült épületeket eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(2) A szocreál stílusú épületek homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell látványában megtartani, az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével. Csak az eredetihez illeszkedő homlokzatszínezés alkalmazható. Részleges homlokzatszínezés nem megengedett.

(3) A meglévő szocreál stílusú épületek részleges hőszigetelése nem megengedett, minimum egy egybefüggő homlokzatot kell egyszerre megvalósítani az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével úgy, hogy az épület eredeti tagolása visszaidézésre kerüljön.

(4) A meglévő szocreál stílusú épületek nyílászáró cseréinél az eredeti nyílásméret megtartásával csak az eredeti formával és osztással megegyező nyílászáró helyezhető el.

65. § Újpalota parkváros területén új földszintes, földszint + tetőtér beépítéses épület 38–45° közötti hajlásszögű tetővel, F+3 szintes épületek lapostetővel, + visszahúzott tetőemelettel alakíthatók ki. A területen manzárd tető alkalmazása nem megengedett.

66. § (1) *  A MÁV telep területén a meglévő szecessziós stílusú épületek tetőhéjazat cseréje esetén csak az eredeti palafedéshez mind színben, mind anyagban illeszkedő kiselemes fedés helyezhető el. Állagmegóvás céljából átmenetileg – legfeljebb a megvalósítástól számított tizenöt évig – szürke vagy barna árnyalatú, matt felületű cserepeslemez tetőhéjalás is alkalmazható.

(2) Fehér műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

(3) Az eredeti szecessziós épületeket eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(4) A meglévő szecessziós épületek homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelően kell látványában megtartani, az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével.

(5) A meglévő szecessziós stílusú épületek részleges hőszigetelése nem megengedett. Minimum egy egybefüggő homlokzatot kell egyszerre megvalósítani úgy, hogy az épület eredeti tagolása visszaidézésre kerüljön.

(6) A meglévő szecessziós stílusú épületek eredeti nyílászárói megőrzendők, csere esetén csak az eredeti formával és osztással megegyező nyílászáró helyezhető el.

(7) *  Közterület felé néző homlokzatot bővíteni nem lehet.

(8) *  Közterület felé néző homlokzaton épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

(9) *  Közterület felé néző homlokzaton redőny beépítése nem megengedett.

(10) *  E rendelet alkalmazásában a MÁV telepen lévő épületek közterület felé néző homlokzatainak ábrázolását a 12. melléklet tartalmazza.

67. § A Szentmihályi út menti vegyes területen a temető területén elhelyezhető virág- és kegyeleti tárgy árusító, valamint porta és pihenő épületek fedése nem lehet 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű.

68. § (1) *  A volt Észak-pesti Kórház területén a műemléki védelem alatt álló, szecessziós stílusú épületek felújítása során az eredeti vakolatarchitektúra helyreállítandó.

(2) A felújítandó épületeken nyílászárók cseréje csak szín, anyag, kialakítás szempontjából egységesen lehetséges.

69. § A vasút menti vegyes területen manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

70. § A Késmárk utcai ipari területen az üzemi épületek homlokzatképzését igényes homlokzati anyagokkal, tervezett színhasználattal, a látszó gépészeti berendezések elhelyezését, takarását a homlokzat kialakítását figyelembe véve, annak osztásaihoz, anyag- és színhasználatához igazodva, az épület szerves részeként kell megoldani.

14. A kerületi védelem alatt álló településrészekre (VT, VU) vonatkozó területi építészeti követelmények

71. § (1) Meg kell őrizni a múlt egyes korszakainak építészeti értékeit képviselő arculatát, elemeit:

a) történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét;

b) telekosztását,

c) jellemző beépítési módját,

d) a jellegzetes utcakarakterét, térfalait.

(2) Új beépítés esetén a telek beépítési módját úgy kell meghatározni a kerületi építési szabályzatban, hogy az illeszkedjen a tömbben jellemző, meglévő beépítéshez.

(3) A kerítés és a kapuzat nem lehet hullám- és vaslemezből. A kerítés min. 75%-ban áttört kialakítással készülhet, mely nem takarható. Kerítés fedésére kizárólag égetett agyagcserép használható.

15. A kerületi egyedi védelem alatt álló értékekre (VÉ) vonatkozó területi építészeti követelmények

72. § A kerítés és a kapuzat nem lehet hullám- és vaslemezből. A kerítés legfeljebb alacsony lábazatú áttört kialakítással készülhet, mely nem takarható. Kerítés fedésére kizárólag égetett agyagcserép használható.

16. A kerületi védelem alatt álló településrészekre (VT, VU) vonatkozó egyedi építészeti követelmények

73. § (1) A védett településrészeken meg kell őrizni a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, anyaghasználatot.

(2) *  Védett településrészen új építés, valamint meglévő épület felújítása, átépítése, bővítése esetén a telek beépítési módját és az épület

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját,

c) párkánymagasságát,

d) gerincmagasságát,

e) jellegzetes nyílásarányait,

f) anyaghasználatát

úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a tömbben jellemző, meglévő beépítéshez.

(3) *  Védett településrészen (VT) nem alkalmazható kőporos fröcskölt vakolat, műanyag homlokzatburkoló elem, betoncserép, bitumenes zsindely, fém hullámlemez fedés, előre gyártott betonelem. Az épület homlokzati és tetőfelületén fehér műanyagablak csak abban az esetben alkalmazható, ha az az eredeti ablakosztással és nyílásmérettel megegyezik.

(4) Védett utcaszakaszon (VU) műanyag nyílászáró alkalmazható, ha színe harmonizál a homlokzat színével, arányai és osztása az eredeti nyílászáró rendszerét tükrözi, új építés esetén a védett utcaszakaszon jellemző nyílásrendszerrel harmonizál. Fehér színű műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

(5) *  Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) előkert nélküli meglévő épület átalakítása, bővítése esetén utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó elhelyezése csak abban az esetben lehetséges, ha a telek beépítése zártsorú, vagy hézagosan zártsorú és a meglévő oldalkert mérete kisebb, mint 2,50 m, valamint mindkét beépítési mód esetén a meglévő épület utcai homlokzatának szélessége nagyobb, mint 9,50 m. Az épület utca felőli homlokzatán maximum 1 db garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja alakítható ki, melynek szélessége legfeljebb 3,0 méter lehet. A garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja a meglévő homlokzati nyílásrendhez, architektúrához, homlokzati arányokhoz illeszkedő módon alakítandó ki. Meglévő épület zártsorúvá történő bővítése esetén az épület személyi bejárata az utca felőli homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapujának szélességén felül, önállóan is kialakítható, de azok együttes szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének harmadát.

(6) *  Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) előkert nélküli új épület építése esetén utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja csak akkor helyezhető el, ha a telek beépítése zártsorú. Ebben az esetben 20 m-nél kisebb telekszélesség esetén maximum 1 db, 20 m-nél nagyobb szélesség esetén maximum 2 db garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja alakítható ki az épület utca felőli homlokzatán, melyek szélessége legfeljebb 3,0 méter lehet. Az épület zártsorú kialakítása esetén az épület személyi bejárata az utca felőli homlokzaton garázskapu(k), vagy gépkocsi behajtó(k) kapujának szélességén felül, önállóan is kialakítható, de azok együttes szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének harmadát.

(7) *  Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) az épületek közterület felőli homlokzatán és a közterületre néző tetőzetén – napelem kivételével – épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

17. A kerületi egyedi védelem alatt álló értékekre (VÉ) vonatkozó egyedi építészeti követelmények

74. § (1) A védett épületek homlokzati színezésénél amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Rikító, telített szín nem alkalmazható.

(2) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagával összhangban kell lennie.

(3) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki.

(4) *  A védett épület közterület felőli homlokzatán és közterületre néző tetőzetén – napelemes tetőcserép kivételével – épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

75. § *  (1) A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmény és műtárgy elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) terület és az M3 menti gazdasági terület alkalmas.

(2) 120 kV feszültséget el nem érő új energiaellátási és elektronikus hírközlési közművezetéket kizárólag terepszint alatt kell elhelyezni.

(3) 120 kV feszültséget el nem érő meglévő közmű-légvezetéket a vezeték rekonstrukciója esetén terepszint alá kell áthelyezni, új légvezeték bekötése nem megengedett. A terepszint alatt lévő közmű-vezetéket – rekonstrukciója esetén – továbbra is a terepszint alatt kell tartani.

76. § Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények és műtárgyak az alábbi területeken:

1. Rákospalota városközpont;

2. Rákospalota Újfalu;

3. Rákospalota kelet;

4. Rákospalota kertváros;

5. Platán utcai kertváros;

6. Központi kertváros;

7. Rákospalota déli kertváros;

8. Pestújhely kertváros;

9. Rákospalota Öregfalu;

10. Énekes utcai vegyes terület

11. Kossuth utcai lakótelep;

12. Rákos úti lakótelep;

13. volt BM lakótelep;

14. Újpalota;

15. Kertvárosi lakótelep;

16. Növényolajgyár területe;

17. Palota Újfalu;

18. Szocreál lakótelep;

19. Újpalota parkváros;

20. MÁV telep;

21. volt Észak-Pesti Kórház területe;

22. * 

23. vasút menti vegyes gazdasági terület;

24–27. * 

28. Szilas-patak menti erdő;

29. Páskom-liget;

30. Turjános;

31. * 

77. § A teljes kerület ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

1. Szentmihályi út menti vegyes terület,

2. Északi gazdasági terület,

3. M3 menti gazdasági terület,

4. Szántóföld utcai sporttelep,

5. Bányató és környéke

6. a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) területek

78. § *  Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak az alábbi területeken:

1. Rákospalota városközpont,

2. Rákospalota Újfalu,

3. Rákospalota kelet,

4. Rákospalota kertváros,

5. Platán utcai kertváros,

6. Központi kertváros,

7. Rákospalota déli kertváros,

8. Pestújhely kertváros,

9. Rákospalota Öregfalu,

10. Énekes utcai vegyes terület,

11. Palota Újfalu,

12. Szocreál lakótelep,

13. MÁV telep,

14. volt Észak-Pesti Kórház területe,

15. Szilas-patak menti erdő,

16. Turjános,

kivéve, ha azok elhelyezése épületen belül, kívülről nem látható módon, rejtett kivitelezésben történik.

79. § A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek lehatárolásának térképi ábrázolását a 4. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

A reklámokra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. A településképi szempontból meghatározó, kerületi területi és egyedi védelemmel érintett területekre vonatkozó településképi követelmények

80. § *  Önkormányzati hirdetőtábla és közérdekű hirdetmény egyéb jogszabályi rendelkezések betartása mellett, településképi bejelentési eljárás nélkül közterületen elhelyezhető.

81. § *  Amennyiben a citylight vagy a nagyformátumú információs berendezés időben folyamatosan változó, digitális megjelenítési technológiát használ, abban az esetben a megjelenített tartalom idejét tekintve legfeljebb kétharmadában sugározhat reklámot, legalább egyharmad részében reklámnak nem minősülő információs vagy közérdeket szolgáló tartalmat kell megjeleníteni. Ezen feltételnek minden órában időarányosan teljesülnie kell. Közterületi digitális megjelenítést használó információs berendezést nem lehet a teljes képernyőt kitöltő valós idejű videótartalom megjelenítésére használni. Az animált tartalom kizárólag a teljes képernyőnek csak egyes részein jelenhet meg oly módon, hogy az animált részlet háttere statikus, vagy nagyon lassan változó lehet. Biztosítani kell, hogy a berendezés fényereje automatikusan változtatható legyen, naplemente után legfeljebb 400 Cd/m2 fényerővel. A digitális berendezések reklámot kizárólag 6:00 óra és 22:00 óra között tehetnek közzé, 22:00 óra után kizárólag statikus tartalommal, közérdekű információt sugározhat.

82. § Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.

83. § *  Kerületi rendezvény, vagy a kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra hirdetmény településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül kihelyezhető.

84. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 8 méterenként 1 db, összesen legfeljebb 3 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(2) *  Cégérek homlokzatonként méretükben, elhelyezési magasságukban, betűnagyságukban egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, a különböző cégérek megjelenését össze kell hangolni, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(3) Benzinkút, 2.000 m2-nél nagyobb telken szabadonálló beépítésű kereskedelmi, gazdasági funkció esetén építési telkenként legfeljebb 1 pilon helyezhető el, mely több, egymáshoz illeszkedő cégtáblát tartalmazhat.

(4) *  A cégéreket, reklámcélú szerkezeteket és hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Cégér, hirdetőtábla az adott tetősík vagy attika fölé nem nyúlhat.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák figyelmen kívül hagyhatók.

(7) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(8) *  Útbaigazító tábla egységes városképi megjelenéssel helyezhető ki.

VI. Fejezet

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

20. A kötelező szakmai konzultáció esetei

85. § *  (1) A főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről és a kerületi építési szabályzat előírásairól.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen kötelező szakmai konzultációt kérni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) esetén.

21. A szakmai konzultáció részletes szabályai

86. § (1) *  A szakmai konzultáció az építtető, vagy az általa megbízott építész tervező papír alapon vagy elektronikusan benyújtott kérelmére indul.

(2) *  A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység rövid leírását. A kötelező szakmai konzultáció kérelméhez lehetőség szerint mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a 9. melléklet szerinti tartalommal, bővítés, átalakítás esetén a b), c), d) és e) pontokat a meglévő és a tervezett állapotnak megfelelően kell benyújtani.

(3) *  A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége.

(4) *  A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények és a kerületi építési szabályzat előírásainak ismertetése, valamint a tervezett építési tevékenységre vonatkozó szakmai javaslattétel.

(5) *  A konzultációról emlékeztető készül, amelyet a főépítész nyilvántartásba vesz.

(6) *  A kötelező szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben

a) a dokumentáció nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység nem felel meg e rendelet és a kerületi építési szabályzat előírásaiban meghatározott követelményeknek.

VII. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

22. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

87. § (1) *  Az önkormányzat az építési engedélyezési eljárást megelőzően jogszabályban meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le minden, a (2) bekezdésben fel nem sorolt esetben. A településképi véleményezési eljárás lefolytatását a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

(2) A településképi véleményezési eljárás előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:

a) a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére eredményes tervpályázat került lefolytatásra,

b) olyan felvonó létesül, amely az épület külső homlokzati megjelenését nem érinti,

c) *  az építési tevékenység fővárosi védelem alá vont építményt érint.

(3) A polgármester a véleményét

a) a kerületi építészeti-műszaki tervtanács,

b) amennyiben a tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, vagy a tervtanácsi rendeletben előírt határidők figyelembevételével nem lehetséges tervtanácsi ülés tartása, az önkormányzati főépítész

szakmai álláspontjára alapozza.

23. Az eljárás lefolytatása

88. § (1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) *  A településképi véleményezési eljárást indító kérelmet a 6. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak a 9. melléklet szerinti dokumentumokat kell tartalmaznia.

(4) A polgármester településképi véleményét – a 87. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a főépítész készíti elő.

(5) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja, vagy

b) feltétellel javasolja, vagy

c) nem javasolja.

(6) * 

(7) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (pdf formátumban) a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

89. § Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a vonatkozó jogszabályban meghatározottakon túl a kerületi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési rendjéről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott munkarészeket, dokumentumokat kell tartalmaznia.

24. A településképi véleményezés szempontjai

90. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) *  megfelel-e a településrendezési eszközben és e rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,

b) *  figyelembe veszi-e

ba) a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításokat, ajánlásokat,

bb) előzetes főépítészi konzultáció esetén az emlékeztetőben rögzítetteket.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e, zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, valamint ebből eredően,

ad) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel, a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő, valamint a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)–(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, annak hiányában a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

VIII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

91. § *  (1) *  Az önkormányzatnál településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

a) *  fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló építményen homlokzatot, védett értéket érintő felújítás, nyílászárócsere, tetőcsere, épületgépészeti berendezés kihelyezése,

b) fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló telken kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület – amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet – építése, bővítése,

c) kerületi területi védelem esetén a közterületre néző homlokzat átalakítása,

d) panel, vagy más iparosított technológiával készült épület utólagos hőszigetelése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

e) *  az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység lakás, illetve vendéglátó rendeltetésre történő módosítása, valamint az építmény lakás rendeltetési egységei számának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltoztatás),

f) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő átalakítása,

g) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott reklámok, reklámhordozók elhelyezése,

h) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezet esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

i) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése,

j) utcabútor kihelyezése,

k) *  önkiszolgáló kézi autómosó építése,

l) *  Újpalotai Vásárcsarnok területén közterületre néző homlokzaton cégér kihelyezése, átalakítása,

m) *  csomagautomata elhelyezése,

n) *  napelem, napkollektor panel, vagy más iparosított technológiával készült épület, továbbá gazdasági vagy iroda rendeltetésű épület utcai homlokzatán történő elhelyezése

esetén.

(2) Nem kell településképi bejelentést kezdeményezni

a) építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,

b) nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek,

c) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz kihelyezése

esetén.

(3) *  A Képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

26. A településképi bejelentési eljárás szabályai

92. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, melyhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2) *  A településképi bejelentési eljárást indító kérelmet a 7. melléklet szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani. Rendeltetésváltoztatás esetén mellékelni kell legalább a megfelelőséget igazoló műszaki leírást, helyszínrajzot és az összes szintet ábrázoló alaprajzot.

(3) *  A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

(4) *  A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti hatósági bizonyítvány kiállításakor az (1) és (3) bekezdést kell alkalmazni. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani.

93. § (1) A 91. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak,

b) *  a tervezett építési tevékenység, a tervezett reklám, reklámhordozó illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

c) *  a tervezett építési tevékenység vagy a rendeltetésváltoztatás megfelel a kerületi építési szabályzatban előírt követelményeknek,

d) *  a tervezett építési tevékenység, vagy reklámelhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek,

e) a tervezett reklámelhelyezés nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.

(3) A polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.

94. § (1) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(2) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megtiltásáról a polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.

(3) * 

(4) * 

(5) Az építési tevékenység, vagy reklámelhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(6) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását.

(7) *  Ha a polgármester a 91. § szerinti építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy a rendeltetésváltoztatás esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, építési tevékenység és a rendeltetésváltoztatás esetén településképi kötelezési eljárást folytat le, reklámelhelyezés esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

IX. Fejezet

A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság * 

27. A településképi kötelezési eljárás * 

95. § *  (1) Az önkormányzat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le

a) a településképi rendeletben rögzített településképi követelmények, kerületi értékvédelmi előírások és kötelezettségek megszegése,

b) a 93. § szerinti döntésben foglaltak megszegése vagy végre nem hajtása

esetén.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.

96. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul

a) bejelentés, vagy

b) a hivatal részéről eljáró személy észlelése

alapján.

96/A. § *  (1) Ha a polgármester megállapítja az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértését, vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztását, felhívja az ingatlan tulajdonosának a figyelmét a jogszabálysértésre, és legfeljebb 180 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A kötelezett kérelmére a településképi kötelezésben megállapított határidő egy alkalommal meghosszabbítható.

(3) A polgármester az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az építmény, építményrész felújítására vagy bontására vonatkozó – meghatározott időtartamon belül teljesítendő – kötelezettséget írhat elő a tulajdonos számára, továbbá ellenőrzi e kötelezettség végrehajtását.

28. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke * 

97. § (1) *  Az önkormányzat a kötelezettet 1 000 000 forintig terjedő, de legalább 100 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget. A településkép-védelmi bírság kiszabásának hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) *  A településkép-védelmi bírság összegéről a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt. A polgármester a bírságot településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg.

(3) *  A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogszabálysértés megszüntetése alól. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá, ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi.

(4) *  A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

a) a jogsértéssel okozott hátrány mértéke,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

d) a jogsértő állapot időtartama,

e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása,

g) a jogsértés gazdasági súlya,

h) a bírságnak ugyanazon mulasztás miatt történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(5) *  A településkép-védelmi bírság összege:

a) * 

b) tevékenység tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1 000 000 forint,

c) a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntésben vagy a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500 000 forint,

d) a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntésben előírt kikötések megszegése esetén legfeljebb 500 000 forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak megszegése esetén alkalmanként legfeljebb 1 000 000 forint.

(6) *  A bírság méltányosságból részletfizetéssel is teljesíthető, a bírságot kiszabó döntés véglegessé válásától számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

(7) *  A (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

98–99. § * 

X. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

29. Védett építészeti értékek megőrzésének támogatása

100. § (1) *  Az önkormányzat a fővárosi védett épületegyüttesek és a kerületi egyedi védett épületek, védett utcaszakasz részét képező építmények, épületek illetve azok tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához az éves költségvetési rendeletben meghatározott „XV. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” terhére támogatást nyújthat.

(2) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés 50%-át és egyúttal nem lehet több nettó 2.000.000 Ft-nál.

(5) *  A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően az illetékes Bizottság írja ki. Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem kerül felhasználásra, az illetékes Bizottság dönthet ismételt pályázat kiírásáról.

101. § (1) A pályázatot az ingatlan tulajdonosa nyújthatja be a polgármesterhez.

(2) A pályázatoknak az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatásokról szóló helyi rendeletében meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) megfelelő tervezési jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített, a tervezett építési tevékenység megérthetőségéhez szükséges szintű építészeti tervdokumentációt, valamint műszaki leírást a hiteles helyreállításhoz szükséges eredeti állapotot ismertető dokumentumokkal (esetenként archív terv, archív kép, történeti leírás),

b) fényképeket a védett értékről, épületrészről,

c) a megvalósítást szolgáló részletezett, tételes költségvetést azokról a várható költségekről, melyek közvetlenül a védett érték megőrzését szolgálják,

d) banki igazolást az árazott költségvetésben szereplő összeg megpályáztatott részén felüli pénzösszeg elkülönített számlán történő elhelyezéséről,

e) a támogatás meghatározott célra és határidőn belül történő felhasználására vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

(3) A pályázat csak az összes melléklet egyidejű benyújtásával érvényes. Nyilatkozatok utólagos pótlására egyszer van lehetőség a kiírásban rögzített határidő figyelembevételével.

(4) A pályázati kiírás a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(5) *  A pályázat benyújtásának és elbírálásának a határidejét a pályázati kiírásban kell meghatározni.

102. § (1) * 

(2) *  A formailag és tartalmilag megfelelő pályázatokról szakmai szempontok alapján az illetékes Bizottság dönt a támogatás odaítéléséről.

(3) A pályázókat írásban kell értesíteni a pályázat eredményéről.

103. § (1) *  A támogatási szerződés megkötésére, felmondására, a támogatás elszámolására és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatásokról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) *  Engedély, vagy bejelentés köteles munka esetén a nyertes pályázóval a támogatási szerződés csak a szükséges végleges döntés megléte esetén köthető.

(3) A szerződésben rögzíteni kell a támogatás folyósításának idejét és módját, a támogatás felhasználásának módját, határidejét, az elszámolás, a felhasználás ellenőrzésének szabályait, a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(4) *  A támogatás összegét annak átvételétől számított egy éven belül fel kell használni, és a felhasználásra rendelkezésre álló határidőt követő 30 napon belül azzal el kell számolni.

(5) * 

XI. Fejezet

Záró- és átmeneti rendelkezések

30. Hatálybalépés

104. § (1) Jelen rendelet 2017. október 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

105. § * 

dr. Lamperth Mónika sk. Hajdu László sk.
jegyző polgármester

1. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez

Az értékvizsgálat adattartalma

A. Azonosító adatok:

1. Helyszín megnevezése

2. Településrész

3. Cím

4. Helyrajzi szám

5. Nyilvántartási azonosító

6. Adatfelvevő neve

7. Adatfelvétel éve

B. Az épület/építmény alapadatai

1. Az épület/építmény megnevezése

2. Jelenlegi funkció

3. Eredeti funkció (amennyiben ismert)

4. Építész (amennyiben ismert)

5. Építtető (amennyiben ismert)

6. Építés éve (amennyiben ismert)

7. Hatályos védelem

8. Javasolt védelem

9. Jelleg, értékelés

10. Védendő értékek

11. Eredeti tervek, dokumentumok (amennyiben fellelhető)

12. Bibliográfia, archív fotók

13. Állapotfotók

2. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez

1. Védett településrészek (VT) meghatározása

védett településrész érintett ingatlanok
Öregfalu Attila utca 10–12.
Attila utca 16.
Attila utca 1–7.
Attila utca 23–31.
Attila utca 2–4.
Fő út 34–36.
Fő út 4–30.
Hunyadi utca hrsz: 90120
Hunyadi utca 1–3
Hunyadi utca 2b.
Hunyadi utca 8.
Juhos köz hrsz: 89996
Juhos köz 3–7.
Juhos köz 6–8.
Juhos utca 30a, 30b–36
Juhos utca 3–31.
Juhos utca 33–39.
Juhos utca 4–26.
Kajár utca 2–6.
Kajár utca 7.
Kál köz 3.
Kál köz 5–9.
Kazinczy utca 1–31.
Kazinczy utca 2–32.
Kisfaludy utca 1b–7a.
Kisfaludy utca 4.
Kisfaludy utca 9–23.
Kismező utca 4.
Kismező utca hrsz:9009
Kossuth utca 2–8.
Kossuth utca 36.
Magyar utca 2b–20.
Magyar utca 3–23.
Öregfalusi utca 2–20.
Petőfi utca 1–23.
Petőfi utca 2b–24.
Pozsony utca 2–4
Régi Fóti út 12.
Régi Fóti út 16a–34.
Régi Fóti út 36–40.
Régi Fóti út 44–60.
Vörösmarty utca 1–17.
Vörösmarty utca 21.
Vörösmarty utca 2–20.
Üdülőtelep Csákó utca 1–13.
Csákó utca 17–19.
Csákó utca 18–20.
Csákó utca 2–14.
Ferenczy Sándor utca 20–24.
Ferenczy Sándor utca 3–23.
Ferenczy Sándor utca 4–14.
Géza fejedelem tér 1–8.
Győzelem utca 20.
Győzelem utca 3–23.
Győzelem utca 4–16.
Győztes utca 3–23.
Győztes utca 4–24.
Platán utca 12–14a 14b
Platán utca 19–23.
Platán utca 20–24.
Platán utca 2–6.
Platán utca 27–31.
Platán utca 28–32.
Platán utca 3–13.
Kertváros Állomás köz 2–6. (4.) hrsz: 87947)
Állomás köz 3.
Állomás köz (5.) hrsz: 87954
Bartók Béla út 12–14.
Bartók Béla út 1–31.
Bartók Béla út 16a–42.
Bartók Béla út 2a–6
Batthyány utca 10–12.
Batthyány utca 16–20.
Batthyány utca 17–21.
Batthyány utca (2.) hrsz 87715/2
Batthyány utca 27–31a
Batthyány utca 30–32.
Batthyány utca 35.
Batthyány utca 3–5.
Batthyány utca 38.
Batthyány utca 39–43.
Batthyány utca 42–46.
Batthyány utca 4–6.
Batthyány utca 47–51.
Batthyány utca 50–56.
Batthyány utca 9b–13.
Bem utca 1–3.
Bem utca 32–36.
Bem utca 38–44.
Bem utca 4–28.
Bem utca 7–53.
Fő út 72–74.
Fő út 78a–84.
Fő út 90.
Fő út 94.
Kurta utca 1.
Kurta utca 2–4.
Lukácsy Sándor utca 1a–5.
Lukácsy Sándor utca 2–10.
Morzsa utca 4–6c.
Morzsa utca 5–9.
Pozsony utca 11. (Rákóczi utca 2.)
Pozsony utca 23–35.
Pozsony utca 3–19. (21.) hrsz:87744
Pozsony utca 41–45.
Pozsony utca 49.
Pozsony utca 53.
Pozsony utca 59a- 61a.
Rákóczi utca 1–17.
Rákóczi utca 21–35.
Rákóczi utca 4–38.
Sín utca 14–22.
Sín utca 1–5.
Sín utca 19a–23.
Sín utca 27–31.
Sín utca 35–37.
Sín utca 41–51.
Sín utca 4–6.
Sín utca 9–11.
Sződliget utca (45c) hrsz: 87926/4
Sződliget utca 11–17.
Sződliget utca 20–22.
Sződliget utca 23–33.
Sződliget utca 3.
Sződliget utca 30–38d
Sződliget utca 39–41.
Sződliget utca 4–14.
Sződliget utca 42a–48.
Sződliget utca 45a–45b
Sződliget utca 47–49.
Sződliget utca 53.
Sződliget utca 7.
Rákospalota – Újfalu Arany János utca 12–18.
Arany János utca 13–19.
Arany János utca 1–9.
Arany János utca 20–22.
Arany János utca 25–35.
Arany János utca 26–32.
Arany János utca 2–8.
Arany János utca 36–42.
Arany János utca 39–41.
Arany János utca 46–52.
Arany János utca 47.
Arany János utca 53–55.
Baksay Sándor utca 33–35.
Baksay Sándor utca 41.
Baksay Sándor utca 42–64.
Beller Imre utca 127–161a
Beller Imre utca 146–152.
Beller Imre utca 165b
Beller Imre utca 19–65.
Beller Imre utca 22–60.
Beller Imre utca 66–74
Beller Imre utca 71–123.
Beller Imre utca 78–86b
Beller Imre utca 90–142.
Bethlen Gábor utca (148.) hrsz: 80439 Wysocki utca 10.
Bethlen Gábor utca 1. hrsz: 87582
Bethlen Gábor utca 104–122.
Bethlen Gábor utca 105–107.
Bethlen Gábor utca 111a–119.
Bethlen Gábor utca 123–125.
Bethlen Gábor utca 126a
Bethlen Gábor utca 129a–153.
Bethlen Gábor utca 130–156.
Bethlen Gábor utca 13–39.
Bethlen Gábor utca 18–44a
Bethlen Gábor utca 4–14.
Bethlen Gábor utca 43a–45a
Bethlen Gábor utca 46–72b
Bethlen Gábor utca 47–49.
Bethlen Gábor utca 53–55.
Bethlen Gábor utca 59–65.
Bethlen Gábor utca 73a–101.
Bethlen Gábor utca 74–100a
Bethlen Gábor utca hrsz:87082
Bezerédi utca 124–136.
Bocskai utca 109–173.
Bocskai utca 124a–144.
Bocskai utca 14–28b
Bocskai utca 150–180a
Bocskai utca 177–189.
Bocskai utca 186.
Bocskai utca 21b–43.
Bocskai utca 32–36.
Bocskai utca 40–62.
Bocskai utca 47–51.
Bocskai utca 55–63.
Bocskai utca 5–7.
Bocskai utca 66–68.
Bocskai utca 67–73b.
Bocskai utca 77–101.
Bocskai utca 101 (hrsz: 87122)
Bocskai utca 101. hrsz.87123
Bocskai utca 80–84.
Bocskai utca 88b–118.
Bocskai utca 9- 17.
Dobó utca 11–15.
Dobó utca 14.
Dobó utca 18–20.
Dobó utca 21–33.
Dobó utca 26–28.
Dobó utca 37–39.
Dobó utca 4.
Dobó utca 7–9.
Dobó utca 8–12.
Dugonics utca 15–23.
Dugonics utca 20–26.
Dugonics utca 2–16.
Dugonics utca 27–33.
Dugonics utca 30–36a
Dugonics utca 3–11.
Dugonics utca 37–43.
Dugonics utca 42.
Dugonics utca 46–48.
Dugonics utca 47.
Dugonics utca 51–59.
Dugonics utca 52–58.
Eötvös utca 114a hrsz: 86883
Eötvös utca (112) hrsz:86879/2
Eötvös utca 1.
Eötvös utca 113a–133b.
Eötvös utca 114.
Eötvös utca 116–194.
Eötvös utca 12–14.
Eötvös utca 137–139a
Eötvös utca 141b–149.
Eötvös utca 153–173.
Eötvös utca 20–44.
Eötvös utca 21–57.
Eötvös utca 48–50.
Eötvös utca 5–15a
Eötvös utca 58–74.
Eötvös utca 63–65.
Eötvös utca 73–77.
Eötvös utca 78–108.
Eötvös utca 81–111.
Galgó utca 1–7.
Galgó utca 2–8.
Hubay Jenő tér 11–15.
Hubay Jenő tér 19–23.
Illyés Gyula utca 12–22.
Illyés Gyula utca 2–10.
Kinizsi utca (151a) hrsz: 80647
Kinizsi utca 115–165.
Kinizsi utca 120–174.
Kinizsi utca 1–23.
Kinizsi utca 16–24.
Kinizsi utca 2–10.
Kinizsi utca 26a–48.
Kinizsi utca 27–51.
Kinizsi utca 52–76.
Kinizsi utca 55–79.
Kinizsi utca 80–84.
Kinizsi utca 83–111.
Kinizsi utca 88–114.
Mackó utca 2.
Népfelkelő 83. (Arany János utca 55.) hrsz 85830
Népfelkelő utca 83–93a
Népfelkelő utca 96.
Nyáry Pál utca 1a–19.
Nyáry Pál utca 23–25.
Nyáry Pál utca 2a–42.
Oroszlán utca 2–28.
Oroszlán utca 2–28.
Oroszlán utca 25.
Oroszlán utca 32–80.
Oroszlán utca 32–80.
Oroszlán utca 4–21.
Oroszlán utca 49–65.
Oroszlán utca 50. (Szerencs utca 50.)
Oroszlán utca 84. (hrsz:86785)
Oroszlán utca 84. (hrsz: 86782)
Oroszlán utca 86–108.
Palánk utca 102.
Palánk utca 116–148.
Palánk utca 13–47.
Palánk utca 28–94.
Palánk utca 51–65.
Palánk utca 71–89.
Palánk utca 93–119.
Palotás tér 2–3.
Palotás tér 5a–11.
Pázmány Péter utca hrsz: 87589/2
Pázmány Péter utca (55–57) 87589/8 87589/9
Pázmány Péter utca (66a, 66b) hrsz: 87280/1 87280/2
Pázmány Péter utca 100–124.
Pázmány Péter utca 126b–142.
Pázmány Péter utca 3–53.
Pázmány Péter utca 59–61.
Pázmány Péter utca 68–72a
Pázmány Péter utca 74–96.
Pázmány Péter utca 75–85.
Pázmány Péter utca 8–64.
Pázmány Péter utca 87–95.
Pázmány Péter utca 99–105b
Pázmány Péter utca hrsz: 87589/11
Pázmány Péter utca hrsz: 87589/3
Rädda Barnen utca 11–25.
Rädda Barnen utca 30–42.
Rädda Barnen utca 31–39.
Rädda Barnen utca 3–7.
Rädda Barnen utca 4–26.
Rädda Barnen utca 46.
Rädda Barnen utca 47.
Rädda Barnen utca 50–52.
Rädda Barnen utca 51–55.
Rädda Barnen utca 56–62.
Rädda Barnen utca 9. (hrsz 87295)
Rákos út (29.) Galgó utca 8. hrsz: 86486
Rákos út 125–137.
Rákos út 141–185.
Rákos út 17–27.
Rákos út 33–39.
Rákos út 40–50.
Rákos út 43–67.
Rákos út 54–56b
Rákos út 60–90.
Rákos út 77–95.
Rákos út 99–121.
Szerencs utca 16–40.
Szerencs utca 2.
Szerencs utca 46–54.
Szerencs utca 50.
Szerencs utca 56–66.
Szerencs utca 69.
Szerencs utca 6a–12.
Wysocki utca 10–18.
Wysocki utca 22–26.
Wysocki utca 30–34.
Wysocki utca 40–42.
Wysocki utca 4–6.
Pestújhely villanegyed Ady Endre utca 16–18.
Ady Endre utca 17–19.
Ady Endre utca 22.
Ady Endre utca 23–27b
Ady Endre utca 26–28.
Ady Endre utca 31–33.
Ady Endre utca 7–11.
Ady Endre utca 8–12.
Árvavár utca 1–3.
Árvavár utca 7b–17.
Bezsilla Nándor utca 19–25a
Bezsilla Nándor utca 1b–15.
Bezsilla Nándor utca 29b–59.
Bezsilla Nándor utca 38–44b
Bezsilla Nándor utca 4–34.
Klebelsberg Kunó utca (32) hrsz:82117
Klebelsberg Kunó utca 1–37.
Klebelsberg Kunó utca 20–22b
Klebelsberg Kunó utca 2–18.
Klebelsberg Kunó utca 26–56.
Klebelsberg Kunó utca 41–41a
Molnár Viktor utca 1b–19.
Molnár Viktor utca 21b–51b.
Pestújhelyi tér 2–4
Pestújhelyi út 20–24.
Pestújhelyi út 4a
Pestújhelyi út 6a–10
Pestújhelyi út 7–29.
Szűcs István utca 1–21.
Szűcs István utca 18.
Szűcs István utca 2–12b
Szűcs István utca 25–59a.
Szűcs István utca 26–56a
Őrjárat utcai szocreál lakótelep 80819/1
80819/2
80819/3
80819/4
80821/1
80821/2
80821/3
80821/4
80821/5
80821/6
80824/1
80824/2
80824/3
80824/4
80824/5
80824/6

2. Védett utcaszakaszok (VU) meghatározása

utcaszakasz helyrajzi számok:
Pozsony utca 10. és 20. közötti szakasza egy telek mélységig 88369, 88368, 88367, 88366, 88365, 88348, 88347
Régi Fóti út a 45/a-b és 53. szám közötti szakasza egy telek mélységig 90686, 90684, 90683, 90681/1
Pestújhelyi út mindkét oldala a Molnár Viktor utca és a Szerencs utca között egy telek mélységig 83546, 83547, 83548, 83549, 83552, 83553, 83556, 83557, 83560, 83561, 83564, 83565, 83568, 83569, 83575, 83493, 83491, 83490, 82404, 82405,82406 82407, 82408, 82409, 82486, 82487, 82488, 82489, 82490, 82605, 82607, 82608, 82610, 82612, 82613, 82614, 82615, 82711, 82712, 82713, 82714, (82716), 82718, 82719, 82720, 82721, 82722, 82723, 82724, 82483, 82604, 83867, 83868, 83861, 83860 83857, 83856, 83855, 83854, 83849, 83848, 83845, 83844, 83843, 83842, 83587, 83586, 83583, 83582,83581, 83580, 83579, 82402, 82401, 82400, 82399, 82398, 82327, 82326, 82325, 82324, 82323, 82318, 82317, 82316, 82245, 82241, 82240, 82238, 82237, 82236, 82235, 82234, 82497, 82496, 82495, 82494
Gubó utca 6–8. (munkáslakóházak együttese) 88258/10, 88258/9

3. Egyedi védelem alatt álló épületek, építmények (VÉ) meghatározása

1. Ady Endre utca 13.–15. – Szűcs István utca 24.
2. Ady Endre utca 20.
3. Ady Endre utca 32. – Klebelsberg Kunó utca 18/ a.
4. Ady Endre utca 34.
5. Ady Endre utca 36.
6. Ady Endre utca 41
7. Ady Endre utca 47.
8. Attila utca 6.
9. Attila utca 8.
10. Attila utca 14.
11. Árvavár utca 7/a.
12. Árvavár utca 19.
13. Árvavár utca 21/a, b – Molnár Viktor utca 1/a.
14. Bartók Béla utca 14/a
15. Batthyány utca 7. – Rákóczi utca 19
16. Batthyány utca 22.
17. Batthyány utca 26.
18. Batthyány utca 31/b
19. Batthyány utca 34
20. Batthyány utca 36
21. Batthyány utca 37.
22. Batthyány utca 40/b.
23. Bácska utca 1. – Széchenyi tér 5. – Jókai utca 4.
24. Bácska utca 3.
24a. *  Bácska utca 13–15.
25. Bácska utca 17. – Bethlen Gábor utca 2.
26. Bácska utca 25. – Pázmány Péter utca 6.
27. Beller Imre utca 76
28. Beller Imre utca 163
29. Beller Imre utca 165/a.
30. Bethlen Gábor utca 3.
31 Bethlen Gábor utca 5
32. Bethlen Gábor utca 7
33. Bethlen Gábor utca 9. – Dobó utca 6.
34. Bethlen Gábor utca 11.– Dobó utca 9.
35. Bethlen Gábor utca 41
36. Bethlen Gábor utca 51.
37. Bethlen Gábor utca 57.
38. Bethlen Gábor utca 71
39. Bethlen Gábor utca 103.
40. Bethlen Gábor utca 109.
41. Bethlen Gábor utca 121.
42. Bethlen Gábor utca 124.
43. Bezsilla Nándor utca 17.
44. Bezsilla Nándor utca 29.
45. Bezsilla Nándor utca 36.
46. Bocskai utca 38.
47. Bocskai utca 45.
48. Bocskai utca 53. – Radda Barmen utca 27.
49. Bocskai utca 64. – Radda Barmen utca 29.
50. Bocskai utca 65.
51. Bocskai utca 70 –78.
52. Bocskai utca 103.
53. Bocskai utca 175.
54. Dobó utca 3.
55. Dobó utca 5.
56. Dobó utca 18.
57. Eötvös utca 3
58. Eötvös utca 8.
59. Eötvös utca 10.
60. Eötvös utca 15/b – Dobó utca 14.
61. Eötvös utca 17. – Dobó utca 17.
62. Eötvös utca 18. – Dobó utca 19.
63. Eötvös utca 19.
64. Eötvös utca 46.
65. Eötvös utca 67.
66. Eötvös utca 69.
67. Eötvös utca 71.
68. Eötvös utca 79.
69. Eötvös utca 135/a, b
70. Eötvös utca 151.
71. Énekes utca 10/b – Horváth Mihály utca 9.
72. Fő út 2. – Énekes utca 1/a.
73. Fő út 33. – 35.
74. Fő út 39.
75. Fő út 41.
76. Fő út 62.
77. Fő út 76.
78. Fő út 86.
79. Gergő utca 85. – Hősők útja 6. sarok (feszület)
80. Gubó utca 2.- 4.
81. Illyés Gyula utca 15. – Beller Imre utca sarka
82. József Attila utca 49.
83. Juhos köz 4.
84. Kert köz 2.
85. Kinizsi utca 86. Rákospalotai Baptista Gyülekezet
86. Kisfaludy utca 14.
87. Klebelsberg Kunó utca 24.
88. Klebelsberg Kunó utca 39.
89. Klebelsberg Kunó utca 43.
90. * 
91. Közvágóhíd utca 13. – Esthajnal utca 2.
92. Közvágóhíd utca 30.- 31. (volt vágóhíd)
93. Molnár Viktor utca 59.
94. Pázmány Péter utca 1/c.
95. Pázmány Péter utca 98. – Szerencs utca 3.
96. Pázmány Péter utca 111.
97. Pestújhelyi tér – Pestújhelyi Keresztelő Szent János r. k. Plébániatemplom
98. Pestújhelyi út 31. – Molnár Viktor utca 53/a
99. Pestújhelyi út 35/b
100. Pestújhelyi út 72.
101. Pestújhelyi út 74. – Templom tér 6.
102. Pozsony utca 26/a., 26/b.
103. Pozsony utca 37.
104. Pozsony utca 39.
105. Pozsony utca 47. – Sződliget utca 2.
106. Pozsony utca 51.
107. Pozsony utca 57. – Sín utca 2
108. Rákos út 52.
109. Rákos út 58.
110. Rákospalotai körvasútsor 43. (feszület)
111. Rákospalotai Körvasútsor 49.
112. Régi Fóti út 42.
113. Régi Fóti út 75. Református Imaház
114. Régi Fóti út 77. Zsinagóga
115. Sín utca 7. – Batthyány utca 45.
116. Sín utca 10. – Batthyány utca 47/a.
117. Sín utca 12.
118. Sín utca 13. – Morzsa utca 2.
119. Sín utca 15. – Morzsa utca 1.–3.
120. Sín utca 17
121. Sín utca 24.
122. Sín utca 25.
123. Sződliget utca 19.
124. Sződliget utca 21.
125. Sződliget utca 24–30.
126. Sződliget utca 40.
127. Sződliget utca 43
128. Sztárai Mihály tér 3.- Pestújhelyi Református Egyházközösség Temploma
129. Szűcs István utca 14.
130. Szűcs István utca 16.
131. Szűcs István utca 20.
132. Szűcs István utca 23.
133a. *  Vörösmarty utca 14.
133. Szűcs István utca 75.
134. Vörösmarty utca 19.
135. *  88586 hrsz. Kábelépület
136. *  89748 hrsz. Trafóépület

4. *  A védett elemek térképi ábrázolása

3. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez

1. Budapest XV. kerület településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása

megnevezés lehatárolás
Rákospalota városközpont kerülethatár – Fő út – Öregfalusi utca – Kisfaludy utca – Epres sor egy telek mélységben – Cserba Elemér utca – Toldi sor – Szentmihályi út – Régi Fóti út – Palotás utca – Régi tér – Dobó utca a Palánk utcáig egy telek mélységben – Dobó utca – Pázmány Péter utca – Árpád út – kerülethatár
Rákospalota Újfalu Pázmány Péter utca – Dobó utca a 86236/9 hrsz-ú telek kivételével – Régi tér – Palotás utca – Rákos út – Tompa Mihály utca – Baksay Sándor utca – Rákos út – Arany János utca – Népfelkelő utca – Rákos út – Szerencs utca – Dessewffy Arisztid utca – Wesselényi utca – Rákos út – Wysocki utca – Pázmány Péter utca
Rákospalota kelet Rákos út – Szentmihályi út – Toldi sor – Cserba Elemér út – Telek utca – Szentmihályi út – Bánkút utca – Wesselényi utca – Dessewffy Arisztid utca – Szerencs utca – Népfelkelő utca – Arany János utca – Rákos út – Baksay Sándor utca – Tompa Mihály utca – Rákos út
Rákospalota Kertváros Dunakeszi–Vác vasútvonal – Sipos tér – Székely Elek utca – Csomád utca – Ajándék utca – Károlyi Sándor út – Szántóföld utca – Kosd utca – Közvágóhíd utca – Károlyi Sándor út – Szilas-patak – Veresegyházi vasútvonal – Dunakeszi–Vác vasútvonal által határolt terület, a 89266/2, 89260, 89202/1 és a 89255/2 hrsz-okon beékelődött lakótelep kivételével
Platán utcai kertváros vasút – Szilas-patak – Károlyi Sándor út – Géza fejedelem tér – vasút
Központi kertváros vasút – Géza fejedelem tér – Pozsony utca – Fő út – vasút
Rákospalota déli kertváros Wysocki utca – Széchenyi út – Árvavár utca – Rákospalotai körvasútsor – vasút – Taksony sor – Bulcsú utca – Lehel utca – 80176/2 hrsz. ingatlan délkeleti telekhatára – Wysocki utca
Pestújhely kertváros Gazdálkodó út – Pörge utca páros oldali telkeinek hátsó telekhatára – Szerencs utca – Hősök útja – Madách utca – Nyírpalota utca – Drégelyvár utca – Rákospalota körvasútsor – Árvavár utca – Adria utca – Pestújhelyi út – Neptun utca – Őrjárat utca – Wesselényi utca – Bánkút utca – Gazdálkodó út
Rákospalota Öregfalu Kossuth utca – Régi Fóti út – Szilas-patak – 91041/2 és 91042/1 hrsz-ú ingatlanok közötti telekhatár – Telek utca – Cserba Elemér utca – Régi Fóti út – a (90153/1) közterület hátsó telekhatára – Kisfaludy utca – Öregfalusi utca – Fő út a Pozsony utcáig- a Fő út – a Fő út páros oldalának hátsó telekhatára – Énekes utca – Kossuth utca
Énekes utcai vegyes terület Szilas-patak (88262/2) – a 88258/2 hrsz. ingatlan nyugati telekhatára – a 882558/3 hrsz. ingatlan nyugati telekhatára – Énekes utca – Horváth Mihály utca – Gubó utca páros oldalának hátsó telekhatára – Csobogós utca – Fő út páros oldala egy telekmélységig– Pozsony utca – Károlyi Sándor utca – Szilas-patak
Kossuth utcai lakótelep Csobogós utca – Régi Fóti út – Kossuth utca – Csobogós utca
Rákos úti lakótelep Kazán utca – Alkotmány utca (M3-as bevezető szakasz) – Széchenyi út – Rákos út – Kazán utca
volt BM lakótelep Wesselényi utca – Őrjárat utca – Szent Korona útja – Vasutastelep utca – Wesselényi utca
Újpalota Szentmihályi út – (91104) hrsz-ú közterület – (91158/215) hrsz-ú közterület – Neptun utca – (82937/31) hrsz-ú közterület – (82937/33) hrsz-ú közterület – Lőcsevár utca – kerülethatár – Drégelyvár utca – Madách utca – Hősök útja – Szerencs utca – Pörge utca páros oldali telkeinek hátsó telekhatára – Gazdálkodó utca – Bánkút utca – Szentmihályi út
Kertvárosi lakótelep Szántóföld utca – Csővár utca a 89336 hrsz-ú ingatlanig – Csővár utca páros oldalának hátsó telekhatára Közvágóhíd utca – Vácduka tér – Vácrátót tér – Vácegres utca – Szántóföld utca
Növényolajgyár Közvágóhíd utca – Csobogós utca – Gubó utca páros oldalának hátsó telekhatára – Horváth Mihály utca – Énekes utca – 88258/3 hrsz. nyugati telekhatára – 88258/2 hrsz. nyugati telekhatára – Szilas-patak Károlyi Sándor utca – Közvágóhíd utca
Palota Újfalu Turjános körút – Erdőmenti út – Újfalusi út – M3-as bevezető szakasza) – Szilas-patak – Külső Fóti út – Turjános körút
Szocreál lakótelep Szent Korona útja – Őrjárat utca – Széchenyi út – Vasutastelep utca- Szent Korona útja
Újpalota parkváros Szentmihályi út – kerülethatár – (91115) hrsz-ú közterület és annak egyenes vonalú meghosszabbítása – (91158/215) hrsz-ú közterület – Szentmihályi út
MÁV telep Wesselényi utca – Vasutastelep utca – Széchenyi utca – Alkotmány utca (M3-as bevezető szakasz) – Kazán utca – Rákos út – Wesselényi utca
volt Észak-pesti kórház Neptun utca – Pestújhelyi út – Adria utca – Őrjárat utca – Neptun utca
Szentmihályi út menti vegyes terület Szilas-patak – 98132/2 hrsz-ú terület – 98133 hrsz-ú terület – 98134 hrsz-ú terület – Szentmihályi út – Telek utca – Szilas-patak
vasút menti vegyes gazdasági terület vasút – Árpád út – Pázmány Péter utca – Wysocki utca – 80176 2 hrsz. ingatlan délkeleti telekhatára – Lehel utca – Bulcsú utca – vasút
Északi gazdasági terület vasút – Csömöri-patak – vasút – 98039/1 hrsz-ú terület – 98039/2 hrsz-ú terület – 98039/1 hrsz-ú terület – (98040/2) hrsz-ú közterület – 98047 hrsz-ú terület – (91176) hrsz-ú közterület – (98065/1) hrsz-ú közterület – a 98056/81 hrsz-ú ingatlan délkeleti határa és annak egyenes vonalú meghosszabbítása a 88868 hrsz-ú ingatlanig – 88868 hrsz-ú ingatlan észak-keleti telekhatára – 98073/10 hrsz-ú ingatlan észak-keleti telekhatára és annak egyenesvonalú meghosszabbítása a Felsőkert utcáig – Felsőkert utca – Külső Fóti út – Csobogós utca – Mogyoród útja – Kosd utca – Szántóföld utca – Károlyi Sándor út – Ajándék utca – Csomád utca – Székely Elek út – Sipos tér – vasút által határolt terület a 91170 hrsz-ú terület kivételével
M3 menti gazdasági terület Külső Fóti út – (98108/1) közterület – (98108/2) közterület – 98109/75 hrsz-ú ingatlan – 98118// hrsz-ú ingatlan – (98114/2) hrsz-ú közterület – Erdőmenti út – Turjános körút – Külső Fóti út
Késmárk utcai ipari terület Lőcsevár utca – kerülethatár – (91115) hrsz-ú közterület és annak egyenes vonalú meghosszabbítása a (91158/215) hrsz-ú közterületig – (91158/215) hrsz-ú közterület – (82937/33) hrsz-ú közterület – Lőcsevár utca
Szántóföld úti sporttelep 91170 hrsz
Szilas-patak menti erdő 98115/2 hrsz
Páskom-liget Szilas-patak – kerülethatár – Szentmihályi út – 91100/16 – 91100/19 hrsz-ú ingatlanok délkeleti telekhatára
Turjános 98123/6, 98123/7, 98123/8, 98123/66, 98123/67, 98123/68, 98123/97, 98123/107, 98123/108, 98123/109, 98123/110, 98123/111, 98123/112, 98123/113, 98123/114, 98123/115, 98123/126 hrsz-ú ingatlanok és a 98123/14 hrsz-ú ingatlannak a 98123/115 hrsz-ú ingatlan menti sávja
Bányató és környéke vasút – kerülethatár – M0 autópálya – vasút – Dunakeszi út – Csömöri-patak – vasút

2. Budapest XV. kerület településképi szempontból meghatározó területeinek térképi ábrázolása

4. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezhetőségének térképi ábrázolása

Felszíni energiaellátási sajátos építmények:

Elektronikus hírközlési sajátos építmények:

5. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

6. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

Kérelem a településképi véleményezési eljárás megindításához

Településképi vélemény iránti kérelem

Kérelmező:

neve:
tervező/építtető (aláhúzandó) /egyéb:
posta címe:
telefonszáma: (megadása javasolt)

A kérelemmel érintett ingatlan:

címe:
helyrajzi száma:
a tervezett építési tevékenység:
a kérelem mellékletét képező tervdokumentáció ÉTDR azonosítója:
tervtanácsi vélemény száma:

Kelt:

aláírás

7. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

Kérelem a településképi bejelentési eljárás megindításához

Településképi bejelentési eljárás lefolytatása iránti kérelem

Kérelmező:

neve:
tervező/építtető (aláhúzandó) /egyéb:
posta címe:
telefonszáma: (megadása javasolt)

A kérelemmel érintett ingatlan:

címe:
helyrajzi száma:
a tervezett építési tevékenység:
reklám elhelyezés esetén annak tervezett időtartama:
műszaki leírás db
helyszínrajz db
benyújtott mellékletek: alaprajz db
homlokzat db
utcaképi vázlat/színterv/látványterv db

Kelt:

aláírás

8. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

Hatósági bizonyítvány iránti kérelem
ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából

Kérelmező:

neve:
posta címe:
telefonszáma: (megadása javasolt)
A kérelemmel érintett ingatlan címe:
A kérelemmel érintett ingatlan helyrajzi száma:
A kérelem a következő igazolására irányul (aláhúzandó):
– az építmény vagy az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása és új rendeltetése
– az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása és az új rendeltetésszáma
Az építmény megjelölése, illetve a korábbi és a megváltozott rendeltetése:
Építés éve:
műszaki leírás db
helyszínrajz db
benyújtott mellékletek: alaprajz db
db
db

Kelt:

.....................................
aláírás

9. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma

a) tervezési programot tartalmazó építészetiműszaki leírást,

b) (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot M=1:500 léptékben

ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának,

bc) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének

bd) a tervezéssel érintett ingatlan zöldfelületi borítottságának, burkolt felületeinek, meglévő és tervezett parkolóinak méretezett ábrázolásával,

c) az épület eltérő szintjeinek alaprajzát M=1:100 léptékben,

d) metszeteket M=1:100 léptékben,

e) valamennyi homlokzatot M=1:100 léptékben,

f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, legalább M=1:500 léptékben,

g) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

10. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

11. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez * 

12. melléklet a 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez *