Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében, az 5. § (3) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében, a 19. § (1)–(2) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) és (6) bekezdéseiben, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében és a 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat vagy bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra terjed ki, függetlenül attól, hogy azok az önkormányzat közigazgatási területén belül, vagy azon kívül helyezkednek el.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat által működtetett Nyugdíjasházban lévő lakásokra.
2. § (1) A Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) megillető tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére a rendelet hatálya alá tartozó lakások tekintetében jelen rendelet keretei között
a) a Képviselő-testület,
b) a Képviselő-testületnek a lakás bérbeadásával összefüggő feladatokat ellátó állandó bizottsága (a továbbiakban: Bizottság), és
c) a polgármester
jogosult és köteles.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója egyes bérbeadói feladatok ellátásával közszolgáltatási szerződés keretében a PALOTA–HOLDING Ingatlan-, és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: PALOTA–HOLDING Zrt. vagy Ingatlankezelő) bízza meg.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. a lakás átalakítása: a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), vagy a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának és rendeltetésének megváltoztatása;
2. beköltözhető lakás: az a rendeltetésszerű használatra alkalmas lakóingatlan,
a) amely a kérelmező, pályázó, bérlő és a vele együtt költöző személy tulajdonában van és harmadik személyt megillető, a tulajdonos használati jogát korlátozó jog nem terheli;
b) amelyen a kérelmezőnek, pályázónak, bérlőnek és a vele együtt költöző személynek kizárólagos haszonélvezeti joga áll fenn;
c) amelyet a kérelmező, pályázó, bérlő és a vele együtt költöző személy önkormányzattól bérel a XV. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakáson fennálló bérleti jogviszonya kivételével,
d) amelynek 1/1 arányú tulajdonjogával a kérelmező, pályázó, bérlő és a vele együtt költöző személy összességében vagy külön-külön rendelkezik és rajtuk kívül álló személynek az ingatlanon haszonélvezeti joga nincs;
3. bérleti díj: az adott lakásra érvényes lakbér és a szerződésben meghatározott külön szolgáltatás díjának együttes összege;
4. díjtartozás: lakbér, külön szolgáltatások díja, távhőszolgáltatás és egyéb közüzemi szolgáltatás díja meg nem fizetéséből keletkező tartozás;
5. egyedül élő: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy;
6. életvitelszerű tartózkodás: a természetes személy akkor tartózkodik életvitelszerűen a lakásban, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, melyhez közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, valamint elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.
7. felújítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti tevékenység;
8. felújítási kötelezettségvállalás: bérlői kötelezettségvállalás a bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére és a költségek viselésére, aminek műszaki tartalmát a nyilvánosan meghirdetett pályázat feltételei szerint megkötött lakásbérleti szerződés vagy a bérbeadó és a bérlő között létrejött külön megállapodás tartalmazza;
9. használati díj: a lakás jogcím nélküli használata esetén a volt bérlő vagy az ingatlant ténylegesen használó által fizetendő, a 3. pontban meghatározott összeg;
10. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy;
11. jogcím nélküli lakáshasználó: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 91/A. § 13. pontja szerinti természetes személy;
12. jövedelem: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel, figyelemmel a Szoctv. 4. § (1a)–(1c) bekezdésében foglaltakra;
13. karbantartás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerinti tevékenység;
14. komfortfokozat: a lakásnak az Ltv. 91/A. § 2–5. pontjában meghatározott szintje;
15. lakásleadás: a bérbeadó tulajdonában álló lakás bérleti jogáról lakáspályázati feltétel teljesítéseként a bérlő által történő lemondás;
16. rendeltetésszerű használatra alkalmas lakás: az Ltv. 7. § (2) bekezdése szerinti lakás.
4. § (1) A polgármester évente az Ingatlankezelő tájékoztatója alapján beszámolót terjeszt a Bizottság elé, amelyben szerepelteti az üres lakásállomány összetételét, az üres lakások számát. Javaslatot tesz az üres és várhatóan megüresedő lakások hasznosításának irányelveire és az 5. §-ban meghatározott bérbeadási jogcímek szerinti bérbeadás keretszámaira. A polgármester egyidejűleg beszámol az előző időszakban megvalósult lakásbérbeadásokról is.
(2) A Bizottság a polgármester előterjesztése alapján minden évben, a költségvetésről szóló rendelet elfogadását megelőzően dönt az (1) bekezdésben meghatározott beszámoló elfogadásáról, valamint a tárgyévi lakáshasznosítás irányelveiről és a bérbeadások keretszámairól. A polgármester javaslata alapján a Bizottság a bérbeadási jogcímekre vonatkozó keretszámokat az év során módosíthatja.
5. § Önkormányzati lakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni;
1. Pályázat útján
a) szociális alapon,
b) költségelven, vagy
c) piaci I. és piaci II. alapon
a pályázati kiírásban meghatározottak szerint, vagy
2. Pályázaton kívül
a) bérlőkijelölési jog alapján,
b) elhelyezési kötelezettség alapján,
c) lakásgazdálkodási érdek alapján,
d) közérdekű feladatok megvalósítása érdekében,
e) munkaviszony fennállásához kötötten,
f) cserelakás biztosításával,
g) méltányosság jogcímén,
h) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése útján,
i) bérlőtársi szerződés útján,
j) lakásbérleti jog folytatása alapján,
k) lakáscseréhez történő hozzájárulással,
l) lakásbővítés céljából, vagy
m) lakásbérleti szerződés meghosszabbítása, ismételt bérbeadás útján.
6. § (1) Lakás bérbeadására irányuló pályázat szociális helyzet alapján, költségelven, vagy piaci I. és piaci II. alapon, legfeljebb 5 éves időtartamra írható ki.
(2) A pályázat – a meghirdetésre kerülő lakás állapotától függően – felújítási vagy helyreállítási, korszerűsítési kötelezettséggel terhelten vagy felújítást nem igénylő módon kerülhet kiírásra.
(3) A felújítási vagy helyreállítási, korszerűsítési kötelezettségnek a szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül kell eleget tenni.
(4) Lakásleadás feltételével meghirdetett pályázat nyertese olyan, legfeljebb 5 évre szóló határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogot szerez, amellyel a leadott lakásra rendelkezett.
(5) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
7. § (1) A pályázat kiírásáról és feltételeinek meghatározásáról a Bizottság dönt. A pályázat lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáról a polgármester gondoskodik.
(2) A pályázati kiírást az Önkormányzat honlapján és a XV. kerület közéleti lapjában közzé kell tenni, valamint a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, és az Ingatlankezelő hirdetőtábláján legalább 15 napra ki kell függeszteni.
8. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) annak tényét, hogy a meghirdetett lakás felújítási, helyreállítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása, és piaci, költségelvű, vagy szociális bérleti díj fizetése mellett kerül bérbeadásra,
b) a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát,
c) a lakás címét, a beköltözhető személyek számát, a lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
d) felújítási, helyreállítási, korszerűsítési kötelezettséggel járó pályázat esetén lakásonként a szükséges munkák megjelölését, a befejezési határidőt,
e) a lakások megtekintésének módját,
f) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját és határidejét,
g) az elbírálás szempontjait,
h) a bérleti szerződés időtartamát,
i) lakásonként a bérleti díjat,
j) az eredmény közlésének módját,
k) a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat.
(2) A pályázat keretében megvalósuló adatkezelésekhez kapcsolódó adatkezelési tájékoztatót az Önkormányzat a pályázati kiírással egyidejűleg közzéteszi a honlapján.
9. § A pályázaton olyan nagykorú természetes személy vehet részt, aki megfelel az egyes pályázati típusokra előírt feltételeknek és nem esik az e rendeletben meghatározott egyéb kizáró okok hatálya alá. A cselekvőképességében korlátozott, vagy cselekvőképtelen személyt a pályázati eljárásban a képviseletére jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat által feljogosított személy képviseli.
10. § A pályázatot írásban kell benyújtani a pályázati kiírás mellékletét képező formanyomtatványon, amelynek minden esetben tartalmaznia kell:
a) a pályázó adatait és
b) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és hozzájárul az adatainak kezeléséhez a kapcsolattartás, a pályázat elbírálása és az eredményről való értesítés céljából.
11. § Egy pályázó legfeljebb három lakásra nyújthat be érvényesen pályázatot, de csak egy lakás bérbevételére jogosult.
12. § (1) A pályázatok eredményét a pályázati határidő lejártát követő 60 napon belül a Bizottság állapítja meg.
(2) A Bizottság:
a) a pályázati kiírásban meghatározottak szerint érvénytelennek minősülő pályázatokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
b) az érvényes pályázatot benyújtók közül a pályázati kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján lakásonként megállapítja a nyertes pályázó, valamint a második és a harmadik helyre sorolt pályázó személyét, vagy
c) nem állapít meg nyertes pályázót, és ezzel az eljárást részben vagy egészben eredménytelennek nyilvánítja.
13. § (1) A pályázók a pályázat eredményéről – a bizottsági határozathozatalt követő 15 napon belül – a pályázat benyújtását követően kapott sorszám közzétételével a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében kifüggesztett hirdetményen és az Önkormányzat honlapján keresztül értesülnek. A nyertes pályázók postai úton is kapnak értesítést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg, a bérbeadó felhívja az első helyezett, szükség szerint a második, vagy a harmadik helyezett pályázót, hogy a felhívást követő 15 napos határidőn belül nyújtsa be a lakásbérleti szerződés megkötéséhez szükséges – a pályázati kiírásban meghatározott – iratokat és igazolásokat.
(3) Nem köthető lakásbérleti szerződés, ha:
a) a pályázó a (2) bekezdés szerinti iratokat és igazolásokat az ott meghatározott határidőn belül, hiánytalanul nem nyújtja be,
b) a (2) bekezdés szerint benyújtott iratok, igazolások a pályázatban megadott adatokkal, nyilatkozatokkal ellentétesek vagy ellentmondásosak,
c) a (2) bekezdés szerint benyújtott dokumentumok eredetiségével, tartalmának valódiságával szemben kétség merül fel, és azok valódiságát a pályázó a szerződés megkötésére nyitva álló határidőn belül hitelt érdemlően nem igazolja.
14. § (1) A nyertes pályázó a lakásbérleti szerződést a 13. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtását követő 15 napon belül köteles megkötni, amely határidő elteltével a bérbeadó ajánlati kötöttsége megszűnik.
(2) Amennyiben a nyertes pályázóval a lakásbérleti szerződés megkötése bármely okból meghiúsul, a lakásbérleti szerződést a második helyre sorolt pályázóval, ha az sem lehetséges, a harmadik helyre sorolt pályázóval kell megkötni, az (1) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) A Bizottság az érvényes pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja és a pályázót a pályázati eljárásból legfeljebb 5 évre kizárja, ha
a) az I–III. helyre rangsorolt pályázó a szerződéskötés feltételeként előírt iratokat, igazolásokat nem, vagy nem határidőben csatolja be,
b) a szerződéskötésre jogosult a bérleti szerződést önhibájából határidőben nem köti meg, vagy attól, kifejezett írásbeli nyilatkozattal visszalép.
15. § (1) A felújítási, helyreállítási, korszerűsítési kötelezettség mellett kiírt pályázat esetén a Bizottság a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.
(2) Ha a bérlő a munkálatokat a megállapodásban meghatározott, vagy a (1) bekezdés alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, az Ingatlankezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja.
(3) Amennyiben a bérlő a munkálatokat nem a megállapodásban meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően végzi el, az Ingatlankezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja.
(4) Amennyiben a pályázatban meghirdetett lakásra önkormányzati lakás leadásának feltételével lehetett pályázni, a megpályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles – a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben – a leadott lakást kiürített, tiszta, kifestett, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, díjtartozás mentesen az Ingatlankezelő birtokába adni.
16. § (1) Bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogot alapítani az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján lehet, amelyről a Képviselő-testület dönt.
(2) Átlátható szervezet részére egyszeri vagy többszöri bérlőkiválasztási jog biztosítható.
(3) Az egyszeri vagy többszöri bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog biztosítása történhet:
a) pénzbeli térítésért vagy
b) ingyenesen állami szerv, önkormányzat, vagy költségvetési szerv, továbbá a Budapest XV. Kerület Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy intézmény részére.
(4) A bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog ellenértéke
a) egyszeri bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog biztosítása esetén, a felajánlott lakás forgalmi értékének 30%-a,
b) többszöri, de legfeljebb háromszori bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog biztosítása esetén a felajánlott lakás forgalmi értékének 40%-a.
(5) A bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogot alapító megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre, bérlőkiválasztásra jogosult és a bérbeadó jogait és kötelezettségeit, a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog gyakorolhatóságának számát, valamint, hogy a bérlőkijelölés vagy kiválasztás pénzbeli térítés ellenében vagy ingyenesen történik.
(6) Amennyiben a többszöri bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog gyakorlása során a lakás megüresedik, a bérlőkijelölésre, bérlőkiválasztásra jogosultat fel kell hívni arra, hogy a felhívás közlésétől számított 30 napon belül nevezze meg azt a személyt, akit bérlőnek választott ki, és határozza meg a bérbeadás azon a feltételeit, melyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja. Ha a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultja határidőben nem nyilatkozik, úgy – a határidő lejártát követő naptól –, köteles a lakás költségelven megállapított lakbérének megfelelő összeget és a külön szolgáltatás díját, valamint a lakás üresen állásával együtt járó egyéb költségeket megtéríteni.
(7) Ingyenes bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog biztosítása esetén a megállapodásban rögzíteni kell, hogy a joggal érintett lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultját terheli és, hogy a bérlő helyett felelősséggel tartozik a bérleti jog bármely okból történő megszűnése esetén, amennyiben a bérlő a lakás birtokbaadásáig helyreállítási, tartozás megfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(8) Az Ingatlankezelő a kijelölt személlyel csak akkor köthet bérleti szerződést, ha az
a) rendelkezik a jelölő szerv képviselője által aláírt nyilatkozattal, és
b) vállalja a rendelet alapján meghatározott bérleti díj megfizetését.
17. § A bérlőkijelölési jog alapján történő bérbeadásról a polgármester írásbeli tulajdonosi nyilatkozatot ad ki.
18. § (1) Azzal a személlyel, akivel szemben jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján a bérbeadónak elhelyezési kötelezettsége áll fenn, határozott idejű – legfeljebb 5 évre szóló – lakásbérleti szerződést kell kötni.
(2) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásról a polgármester írásbeli tulajdonosi nyilatkozatot ad ki, az ismételt bérbeadásról a Bizottság dönt.
19. § (1) A Bizottság döntése alapján a bérbeadó az épület vagy a benne lévő lakás elidegenítése, lebontása, felújítása, átalakítása, vagy bővítése esetén megállapodhat a bérlővel a bérleti szerződés megszüntetéséről és arról, hogy részére másik, megfelelő lakást (a továbbiakban: cserelakás) ad bérbe vagy pénzbeli térítést fizet.
(2) Lakásgazdálkodási érdek jogcímén kötött bérleti szerződés az eredeti lakásbérleti szerződésben meghatározott feltételekkel jön létre.
(3) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(4) Lakásgazdálkodási érdekből történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket – a lakbéren kívül – az Önkormányzat viseli.
(5) Pénzbeli térítésre az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal, hogy a térítés határozott időre szóló bérleti szerződés megszűnése esetén is adható, melynek mértéke a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értékének legfeljebb 10%-a lehet.
20. § (1) Amennyiben a bérlő az elidegenítés, lebontás kivételével a 19. § (1) bekezdésében meghatározott munkálatokkal érintett lakásba vissza kíván költözni, a polgármesterrel kötött külön megállapodás alapján, átmeneti elhelyezésben részesül. Az átmeneti elhelyezés időtartamára a bérlő bérleti jogviszonya szünetel.
(2) A bérlő és vele jogszerűen együtt lakó személyek az átmeneti elhelyezés során hasonló lakásra (szobaszám, alapterület) tarthatnak igényt, mint amilyen az átmenetileg kiürített lakás.
(3) A bérlő az átmeneti elhelyezésként biztosított lakás használati, közüzemi és egyéb díjainak fizetésére köteles. A lakás használati díja az átmeneti lakásra számított, a bérlő szociális és vagyoni helyzete alapján megállapított bérleti díjjal azonos mértékű összeg.
(4) A bérlő lakásbérleti jogviszonyának szünetelése és átmeneti elhelyezése véget ér, ha a kiürített épületben, lakásban végzett munkákat befejezték, vagy – az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság az épületre, a lakásra a hatósági bizonyítványt, vagy a használatbavételi engedélyt megadta.
(5) Átmeneti elhelyezés esetén a bérlő költöztetéséről a bérbeadó gondoskodik, ennek elmulasztása esetén a bérlő számlával igazolt költöztetési költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
21. § (1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás
a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás, vagy a kisajátítási eljárást helyettesítő egyezség létrehozása esetén,
b) az Önkormányzat tulajdonában álló lakás megsemmisülése miatti elhelyezési kötelezettség teljesítéseként,
c) az Önkormányzat területrendezési, térségfejlesztési céljainak megvalósítása érdekében,
d) más önkormányzattal való megállapodás alapján, vagy
e) egyéb önkormányzati érdekből.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Bizottság megállapodhat a bérlővel a bérleti szerződés megszüntetéséről és arról, hogy részére másik lakást (a továbbiakban: cserelakás) ad bérbe vagy pénzbeli térítést fizet.
(3) Közérdekű feladatok megvalósítása jogcímén kötött bérleti szerződés az eredeti lakásbérleti szerződésben meghatározott feltételekkel jön létre.
(4) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(5) Közérdekből történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket – a lakbéren kívül – az Önkormányzat viseli.
(6) Pénzbeli térítésre az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal, hogy a térítés határozott időre szóló bérleti szerződés megszűnése esetén is adható, melynek mértéke a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értékének legfeljebb 10%-a lehet.
22. § (1) Munkaviszonyhoz, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyhoz kötődően önkormányzati bérlakás – a polgármester kijelölése alapján – annak adható bérbe, aki:
a) a Polgármesteri Hivatallal,
b) az Önkormányzat intézményeivel,
c) az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasággal,
d) az Önkormányzat közigazgatási területén működő állami szervvel, közfeladatot ellátó intézménnyel, vagy az Önkormányzattal, önkormányzati feladat ellátására szerződéses kapcsolatban álló más szervezettel
közszolgálati, közalkalmazotti, szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban áll.
(2) Önkormányzati bérlakás az (1) bekezdésben meghatározottakon túl bérbe adható olyan személynek is, aki legalább 5 éve a kerületben él és kiemelkedő művészi tevékenységével hozzájárult a kerületi kulturális élet színvonalának jelentős emeléséhez.
(3) A bérbeadásról az érintett kérelme és a munkáltató javaslata alapján a Bizottság dönt. A lakásbérleti szerződés az (1)–(2) bekezdés szerinti jogviszony vagy tevékenység fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra köthető.
(4) Nem köthető bérleti szerződés azzal az (1)–(2) bekezdésben meghatározott személlyel, aki, vagy a vele együtt költöző személy nem felel meg a bérlővel szemben e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(5) Bérlő az (1)–(2) bekezdés szerinti jogviszonya vagy tevékenysége megszűnését legkésőbb a megszűnést követő 3 napon belül köteles bejelenteni a bérbeadónak. Ennek elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondására.
(6) Ha a bérleti jogviszony 5 éves időtartama úgy jár le, hogy az (1)–(2) bekezdés szerinti jogviszony vagy tevékenység még fennáll, a lakás a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére ismételten bérbeadható, ha a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(7) Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya legalább 10 éve fennáll és az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott jogviszonya nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt szűnik meg, kérelmére a Bizottság az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott jogviszony megszűnését követően is bérbe adhatja 5 éves határozott időtartamra a lakást, mely időtartam többször meghosszabbítható.
(8) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő – családtagjaival együtt – köteles a lakásból kiköltözni és a lakást kiürített, tiszta, beköltözhető, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, cserelakás és kártalanítási igény nélkül az Ingatlankezelő birtokába adni.
23. § (1) A bérlő minőségi lakáscserére irányuló kérelme és a Bizottság döntése alapján, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, a bérlő részére másik önkormányzati lakás (a továbbiakban: cserelakás) adható bérbe, amennyiben
a) a bérlő orvosilag igazolt egészségi, vagy a lakás műszaki véleménnyel alátámasztott egészségre ártalmas állapota azt szükségessé teszi,
b) a bérlő a kiadások csökkentése érdekében kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú önkormányzati lakás biztosítását kérelmezi,
c) a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyekre számított lakásnagyság a méltányolható lakásigény alsó határát nem éri el és a bérlő nagyobb alapterületű, vagy nagyobb szobaszámú önkormányzati lakás bérbeadását kérelmezi,
és nem állapítható meg az e rendeletben meghatározott egyéb kizáró ok.
(2) A cserelakás iránti kérelmek teljesítésére az Önkormányzat rendelkezésére álló lakások számától és lakásgazdálkodási feladataitól függően kerülhet sor.
(3) Cserelakás bérbeadása esetén a bérlőnek vállalnia kell a számára kijelölt bérlakásra kötelezően meghatározott felújítások elvégzését, felújított lakás esetében pedig a felújítási költségeknek a Bizottság által meghatározott részét.
(4) A Bizottság döntését a Polgármesteri Hivatal által készített környezettanulmány és az Ingatlankezelő műszaki szakvéleménye figyelembevételével hozza meg, melyek az előterjesztés mellékletét képezik. A szakvélemény 3 hónapnál régebbi nem lehet.
(5) A bérlő a csere iránti kérelem benyújtásakor köteles igazolni, hogy a cserével érintett bérleményén nem áll fenn bérleti díjtartozás, és a közműszolgáltatók felé sincs lejárt tartozása, vagy tartozás esetén ezek megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött.
(6) Cserelakás bérbeadása esetén a bérlővel a korábbi lakásbérleti szerződés időtartamával megegyező szerződést kell kötni.
(7) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlő a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
24. § (1) A Bizottság kérelemre és a polgármester előterjesztése alapján méltányosságból önkormányzati bérlakást biztosíthat annak a személynek,
a) akinek szociális, munkahelyi, lakhatási körülménye vagy egészségügyi állapota a lakáshoz juttatást indokolttá teszi, és
b) aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább 5 éve folyamatosan a XV. kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
amennyiben nem állapítható meg az e rendeletben meghatározott egyéb kizáró ok.
(2) A kérelem elbírálásánál figyelembeveendő szempont minden olyan tény, körülmény, mely a kérelmező igényjogosultságát alátámasztja, így különösen:
a) a kérelmező családjában három vagy több gyermekről gondoskodik,
b) kérelmező családjában tartósan beteg gyermek él,
c) kérelmező családjával egészségre veszélyes, rossz lakhatási körülmények között él, vagy
d) kérelmező önhibáján kívül veszítette el korábbi lakhatását, vagy annak elvesztése valószínűsíthető, és a lakhatás nehézség előre nem látható rendkívüli változás következménye.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon kívül méltányosságból bérlakás biztosítható annak a személynek is, aki az Önkormányzat által kiírt szociális lakáspályázaton – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző 10 évben – legalább 2 alkalommal érvényes, de sikertelen pályázatot nyújtott be, és megfelel az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt rendelkezéseknek.
25. § (1) A kérelmek elbírálásához környezettanulmány szükséges, amelyben rögzíteni kell a kérelmező és a vele együtt költöző hozzátartozók foglalkoztatási jogviszonyát, a háztartás becsült bevételeit és kiadásait, a lakhatás jogcímét, a lakhatás elvesztésének körülményeit, a lakhatását szolgáló ingatlan tulajdoni viszonyait, és minden egyéb, a méltányosság jogcímén történő bérbeadást alátámasztó lényeges körülményt, mely a rendkívüli változás megállapításának alapjául szolgál.
(2) Méltányosságból történő bérbeadás esetén a kérelmezőnek vállalnia kell a számára kijelölt bérlakás felújításának, felújított lakás esetében pedig a felújítási költségeknek a Bizottság által meghatározott részét.
(3) A jogosultság feltételeinek igazolása a kérelmező kötelezettsége, így a kérelemhez csatolni kell különösen:
a) XV. kerületi tartózkodás hitelt érdemlő (lakcímkártyával történő) igazolását, lakáshasználat esetén a bérleti szerződést vagy tulajdonosi nyilatkozatot, anyaotthonban, krízisközpontban és titkos menedékházban lakó esetén a befogadó intézmény igazolását,
b) kérelmező és a vele együtt költöző személyek jövedelemigazolását,
c) baleset, betegség, haláleset, fogyatékosság, egészségkárosodás esetén a vonatkozó egészségügyi dokumentációt, orvosi szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást vagy mindezeket igazoló hatósági bizonyítvány hitelt érdemlő másolatát.
(4) Méltányosság jogcímen bérleti szerződés első alkalommal legfeljebb 1 évre köthető, amely időtartam a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
26. § (1) Erre irányuló kérelem és a Bizottság döntése alapján, a bérbeadó lakásbérleti szerződést köthet azzal a személlyel, aki
a) a lakás bérlőjéből jogcím nélküli használójává vált,
b) jogcím nélküli lakáshasználóként az a) pont szerinti volt bérlő halála után maradt vissza a – méltányolható lakásigénye felső határát meg nem haladó – lakásban, ha a volt bérlő halálakor és az azt megelőző három évben életvitelszerűen a lakásban lakott, ott bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezett és az elhunyt bérlő élettársa, házastársa, szülője, gyermeke, unokája vagy testvére,
amennyiben nem állapítható meg az e rendeletben meghatározott egyéb kizáró ok.
(2) A lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére a Bizottság másik, a méltányolható lakásigény alsó határának megfelelő lakás bérbeadásáról is dönthet.
(3) A lakásbérleti jogviszony létesítésének feltétele, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó
a) a jogviszony rendezése iránti kérelmét, a jogcím nélkülivé válását követő legkésőbb 30 napon belül benyújtja,
b) a lakás használatával kapcsolatos kiadásokat (lakáshasználati díj, közüzemi díjak, külön szolgáltatási díjak) rendszeresen fizeti, nincs hátraléka, vagy a hátralék megfizetésére kötelezettséget vállal, és
c) lakókörnyezetében (társasházban) betartja az együttélési szabályokat és ezzel kapcsolatban a lakáshasználóval vagy a vele együtt lakókkal szemben jogos panaszbejelentés egy éven belül nem érkezett a bérbeadóhoz.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott határidő elmulasztása esetén az Ingatlankezelő intézkedhet a lakáskiürítési eljárás megindítása iránt.
(5) Az elhelyezésre és a bérletre való jogosultság megállapításához szükséges adatok, nyilatkozatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat 30 napos határidő megjelölésével fel kell hívni.
(6) Jogcím nélküli lakáshasználat rendezése jogcímen lakásbérleti szerződés első alkalommal, legfeljebb egy évre köthető, amely időtartam a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
27. § A 16. és 17. § kivételével az e fejezetben meghatározott bérbeadási jogcímek esetében, amennyiben a lakhatás megoldása azonnali intézkedést igényel, a polgármester írásbeli tulajdonosi nyilatkozat kiadásával jogosult a kijelölt személy Bizottság döntéséig szóló, ideiglenes elhelyezésének engedélyezésére.
28. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérheti a polgármestertől, aki a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról írásbeli tulajdonosi nyilatkozatban dönt.
(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére az Ltv. 4. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki a bérlő gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője, testvére, valamint élettársa és hitelt érdemlően bizonyítottan a bérlővel legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik. Az élettársi kapcsolatot az élettársak erre irányuló nyilatkozatának közjegyzői okiratba foglalásával vagy az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozatuknak a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésével, a bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyvi kivonat bemutatásával kell igazolni.
(4) Új bérbeadás esetén bérlőtársi szerződést kell kötni a házastársak közös kérelmére, valamint kérelemre bérlőtársi szerződés köthető a (3) bekezdésben felsorolt személyekkel. Új bérbeadás esetén a bérlőtársi jogviszony létesítéséről a Bizottság jogosult dönteni.
(5) Bérlőtársi szerződés abban az esetben köthető, ha a leendő bérlőtárs megfelel az e rendeletben a bérlővel szemben támasztott követelményeknek.
(6) A (2)–(3) bekezdés szerinti bérlőtársi jogviszony időtartama megegyezik a lakásra már fennálló bérlői szerződés időtartamával.
(7) Új bérbeadás esetén a bérlőtársakkal szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető, amely időtartam a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
29. § (1) Aki lakásbérleti jog folytatására jogosult és a jogviszonyt folytatni kívánja, a bérlő halálától számított 60 napon belül köteles a bérlő haláláról az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata csatolása mellett a polgármestert írásban tájékoztatni.
(2) A polgármester az Ltv. 32. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén írásbeli tulajdonosi nyilatkozattal értesíti az Ingatlankezelőt a bérlő személyében történt változásról.
(3) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére a Bizottság döntése alapján több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
30. § (1) A lakásbérleti jogviszony létrejöttére az Ltv. 2. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bérleti szerződés minimális tartalmi elemeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Bérleti szerződés csak tulajdonosi nyilatkozat alapján, az abban kijelölt személlyel köthető. Semmis az a szerződés, amelyet tulajdonosi nyilatkozat nélkül kötnek meg.
(4) A lakásbérleti szerződést a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi nyilatkozat alapján az Ingatlankezelő köti meg a bérlővel. A bérleti szerződés módosításához, kiegészítéséhez a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi nyilatkozat szükséges.
(5) A bérleti szerződést a polgármester által kiadott tulajdonosi nyilatkozat bérlő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megkötni.
(6) Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést – a tulajdonosi nyilatkozatban megjelölt – határidőn belül nem köti meg, a nyilatkozat hatályát veszti. A határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye, amelynek elfogadásáról a polgármester dönt.
31. § (1) Az Ingatlankezelő a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően legalább 60 nappal írásban tájékoztatja a bérlőt a jogviszony meghosszabbításával kapcsolatos feltételekről.
(2) A szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a szerződés megszűnését megelőző napig be kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalnál. A kérelemhez csatolni kell a bérlő és a vele együtt lakó személyek jövedelemigazolását, a közműszolgáltatók hátralékmentességet tartalmazó igazolását.
(3) A hosszabbítás iránti kérelem késedelmes, vagy hiányos benyújtása a határozott időtartam elteltét követően a jogviszony megszűnését eredményezi.
(4) A bérleti szerződés meghosszabbítása előtt
a) bérleményellenőrzést kell tartani,
b) szociális alapú bérleti díj jogosultság alátámasztására környezettanulmányt kell készíteni,
c) vizsgálni kell, hogy a bérlő a bérleti jogviszony ideje alatt a lakás, a lakásban található berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos jogszabályban előírt, vagy a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette-e.
(5) A Bizottság a bérleti szerződést meghosszabbíthatja, ha a bérlő igazolt módon eleget tett a jogszabályban előírt és megszűnő vagy a korábban megszűnt bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeinek. A bérleti jogviszony akkor is meghosszabbítható, ha a bérlő a fennálló lakbér-, különszolgáltatási díj tartozása kiegyenlítésére részletfizetési megállapodásban kötelezettséget vállal.
32. § (1) Önkormányzati lakást határozatlan időre, határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.
(2) Önkormányzati lakást – a (3)–(5) bekezdésben meghatározottakon kívül – határozott időre kell bérbe adni, amely az e rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható.
(3) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a bérbeadó vagy a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.
(4) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni
a) e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor,
b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik,
c) ha a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.
(5) A lakást határozatlan időre lehet bérbe adni, ha a bérlő határozott idejű szerződése legalább egy alkalommal meghosszabbításra került, és a meghosszabbított bérleti szerződésben meghatározott időtartam eltelt.
33. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője csak természetes személy lehet.
(2) Nem lehet bérleti jogviszonyt létesíteni azzal a személlyel:
a) aki, vagy akinek a vele együtt lakó vagy költöző hozzátartozója beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy önkormányzati lakás bérleti jogával rendelkezik, kivéve, ha a bérleti szerződés aláírásáig, pályázat esetén a pályázat kiírásának napjáig azt megszünteti, vagy az Önkormányzat tulajdonában álló lakás esetén a pályázatban lakásleadási kötelezettséget vállal,
b) aki az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan után bérleti, közüzemi vagy használati díjjal tartozik, kivéve, ha a tartozás megfizetésére kötelezettséget vállal, és ennek teljesítését vagy a teljesítés ütemezéséről szóló részletfizetési megállapodás megkötését igazolja,
c) akinek a pályázat benyújtásának időpontjában bármely jogcímen helyi adótartozása van,
d) aki az Önkormányzat tulajdonában álló lakást úgy vesz birtokba, hogy arra nincs jogalapja, a jogszerűtlen birtokállapot fennállásának tartama alatt, valamint annak megszűnését követő 5 éven belül,
e) aki a bérbeadás iránti kérelme vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 éven belül az önkormányzattal fennálló bérleti jogviszonyát térítés ellenében szüntette meg, vagy azt az Ltv. 29. § (1)–(2) bekezdése alapján kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra cserélte,
f) aki az önkormányzattól 10 éven belül vásárolt lakását a bérbeadás iránti kérelme benyújtását vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőzően elidegenítette,
g) aki a bérbeadás iránti kérelem benyújtását, vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 éven belül önkormányzati lakáson fennálló bérleti vagy használati jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – ide nem értve a bérleti vagy használati díj megfizetésének kötelezettségét – megszegte, jogviszonyával visszaélt, amennyiben a bérleti jogviszony megszüntetésére, különösen
ga) az önkormányzati lakás engedély nélküli bérbeadása,
gb) a lakásból történő két hónapot meghaladó jogszerűtlen távollét,
gc) a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben tanúsított, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartása,
gd) lakás, a közös használatra szolgáló helyiség, terület rongálása, vagy rendeltetésével ellentétes használata,
ge) a lakás karbantartására és műszaki állagmegóvására vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt került sor, vagy
h) aki a bérbeadás iránti kérelmében vagy pályázatában az együtt költözők személyére, szociális, jövedelmi vagy vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az adatközlést követő 5 évig.
34. § (1) Az Ingatlankezelő a lakást a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a felújítási kötelezettséggel kiírt pályázat kivételével – rendeletésszerű használatra alkalmas állapotban köteles bérlő birtokába átadni.
(2) Az Ingatlankezelő köteles a lakást a bérleti jogviszony megszűnése esetén birtokba venni.
(3) A lakás birtokbaadásának részletes szabályait a 63–67. § rendelkezései tartalmazzák.
35. § (1) A bérlő a lakást az 54. §-ban meghatározott kivétellel csak lakás céljára használhatja.
(2) A bérlő – a lakásra megállapított lakbér és különszolgáltatási díjak, valamint a közüzemi költségek fizetésén túl – köteles gondoskodni:
a) saját költségén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
b) a lakás és helyiségei, valamint a részére átadott eszközök és a lakás alkotórészeinek rendeltetésszerű használatáról, – közegészségügyi, járványügyi szempontok figyelembevétele melletti – tisztántartásáról, állaguk megőrzéséről;
c) az épületben, az épület központi berendezéseiben, felszereléseiben, és a lakásban a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt keletkezett hibák kijavításáról vagy az okozott kár megtérítéséről;
d) a közüzemi szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződések megkötéséről, a szerződések maradéktalan betartásáról,
e) az épületre vonatkozó házirend és az együttélés szabályainak betartásáról,
f) a bérleti jogviszony megszűnésekor az ingóságaitól kiürített lakásnak és berendezéseinek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tisztán, kifestve az Ingatlankezelő részére történő birtokbaadásáról.
36. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megkötésekor és annak fennállása alatt köteles igazolni a szociális, a költségelvű és a piaci I. és II. lakbérre jogosultságát, mind maga, mind pedig a vele együtt lakó vagy költöző személyek tekintetében, melyet a következő okiratokkal tehet meg:
1. a rendszeres havi jövedelemmel rendelkező személyek a kérelem benyújtását megelőző, folyamatos 3 havi, ennél rövidebb idejű munkaviszony esetén a rendelkezésre álló, de legalább 1 havi nettó jövedelemről szóló igazolás, (táppénz, CSED, GYES, GYED, GYET, GYOD is),
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző adóbevallással lezárt időszakról, az illetékes állami adóhatóság (NAV) által kiállított hivatalos igazolás. Az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő által kiállított hivatalos igazolás, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. Amennyiben közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság tagja, vagy részvénytársaság részvényese, úgy csatolni kell (könyvelő által kiállított) hivatalos igazolást a kérelem beadását megelőző adóbevallással lezárt évre vonatkozó osztalék nettó kifizetéséről (osztalék előleg kifizetése esetén a kérelem beadását megelőző 12 hónapra vonatkozó hivatalos igazolást),
3. nyugdíjas esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában megküldött értesítése, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a legutolsó nyugdíjszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása. (Az értesítőt évente csak egy alkalommal kell csatolni.) Ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolata,
4. közfoglalkoztatásban részvevők esetén a közfoglalkoztatási szerződés másolata,
5. álláskeresők ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülők esetében az illetékes állami foglalkoztatási szerv megállapító határozatának fénymásolata, és az utolsó csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, álláskeresők ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata,
6. egyszerűsített (alkalmi) foglalkoztatásban résztvevők esetében a munkáltató által kiállított igazolást a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónapra vonatkozóan, vagy ilyen igazolás hiányában, büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,
7. a Járási Hivatal által megállapított pénzbeli ellátásról szóló határozat másolata, valamint az utolsó postai csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása,
8. ha a háztartásban kiskorú gyermek van, igazolás a családi pótlék, iskoláztatási támogatás összegéről, esetlegesen igazolás az árvaellátás összegéről,
9. 16 éven felüli gyermek(ek) esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról (a tagozat megjelölésével, pl.: nappali), egyetemi, főiskolai hallgatónál az oktatási intézmény által kiállított igazolás az ösztöndíj összegéről, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, havi tételes bontásban (amennyiben nincs, úgy az oktatási intézmény által kiállított nemleges igazolás) vagy szakképzésben résztvevők esetében a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról,
10. amennyiben a 16–20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel sem rendelkezik, szükséges mellékelni az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy álláskeresők ellátásban, vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül-e,
11. ha a kérelmező elvált, a válásról, gyermek elhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló bírósági döntés fénymásolata, ennek hiányában közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodást. Igazolás a tartásdíj összegéről (postai szelvény fénymásolata, számlakivonat, a pénzintézet igazolása, vagy nyilatkozat két tanú aláírásával), képzelt apa bejegyzésére vonatkozó hivatalos irat másolata,
12. a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági jegyzőkönyv, végzés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igazolása,
13. gyámolt vagy gondnokolt személy esetén a hatályos gyám- vagy gondnokkirendelő határozat másolatát,
14. fogyatékos személy esetén a szakorvos hivatalos igazolása a fogyatékkal élő személyre vonatkozóan,
15. egészségkárosodott személy esetén a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv érvényes és hatályos szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt ellátások összege év közben változik, a változásról szóló igazolást is csatolni kell.
37. § (1) A bérlő a szerződés időtartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát az Ingatlankezelő részére előzetesen írásban bejelenteni, és azt hitelt érdemlő módon igazolni.
(3) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének előre nem látható okból nem tud eleget tenni, a távollétet és időtartamát az akadályoztatás megszüntetését követő 30 napon belül köteles írásban bejelenteni, és azt hitelt érdemlő módon igazolni.
(4) Ha a távollét időtartama az 1 évet meghaladja, a távollét indokát a bérlő köteles évente írásban igazolni, mely igazolást június 30-áig kell az Ingatlankezelő részére benyújtani.
38. § A bérlő a szerződés megkötését követően, 6 havonta köteles az Ingatlankezelő részére bemutatni a közüzemi szolgáltatók által kiállított számlákat és igazolásokat arról, hogy az általa bérelt lakásra tartozás nem áll fenn.
39. § (1) A Bizottság döntése alapján az Ingatlankezelő a bérlővel megállapodást köthet, hogy
a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel,
b) az épülettel vagy a lakással kapcsolatos, az Ltv.10. §-a szerinti, a bérbeadót terhelő kötelezettséget a bérlő átvállalja,
c) a bérlő a lakást – a szükséges karbantartás kivételével – felújítja, átalakítja, korszerűsíti.
(2) A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése esetén a bérlő a felmerülő költségek megtérítéseként – a felújítási, korszerűsítési lakáspályázat kivételével – lakbérkedvezményre tarthat igényt. Az Ingatlankezelő csak a lakhatás feltételeit minimálisan biztosító mértékig vállalja a költségek beszámítását. A bérlő által vállalt munkálatok elvégzését és azok költségét számlákkal kell igazolni.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az elvégzendő munkák:
aa) pontos meghatározását, megnevezését,
ab) befejezésének határidejét,
ac) költségeit,
ad) költségei elszámolására és beszámítására vonatkozó kikötéseket;
b) azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzéséről a bérlő köteles gondoskodni;
c) a munkavégzéssel összefüggően a bérlő kárfelelősségének rögzítését a bérbeadóval, az épület többi bérlőjével, tulajdonosával és használójával szemben;
d) szabálytalan vagy az engedélyektől eltérő kialakítás esetén a bérlőnek az eredeti állapot szerinti, vagy az engedélyeknek megfelelő helyreállítási és kártalanítási kötelezettségét.
(4) A (2) bekezdés szerinti lakbérkedvezmény mértékét és időtartamát az elvégzett munkák ellenértékéhez igazodóan kell meghatározni.
(5) A bérbeadó a bérlő számlával igazolt tényleges költségeit – havonta egyenlő részletekben – a bérleti díjba, legfeljebb annak 50%-a erejéig számíthatja be.
(6) Ha bérleti szerződés azt megelőzően szűnik meg, mint ahogyan a költségek a bérleti díjba beszámításra kerültek volna, a fennmaradt összeget a bérlő részére a lakás – Ingatlankezelő részére történő – birtokbaadását követő 8 napon belül egy összegben kell megfizetni.
(7) Amennyiben a bérlő a megállapodásban rögzített határidőn belül a megállapodásban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget a lakásbérleti szerződést az Ingatlankezelő felmondhatja.
40. § (1) Az ingatlankezelő erre felhatalmazott munkatársa évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi a lakásnak a rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a bérlő karbantartásra, felújításra vonatkozó kötelezettségének teljesítését.
(2) Az ellenőrzés időpontja előtt a bérlőt legalább nyolc nappal az ellenőrzés tényéről értesíteni kell.
(3) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles az Ltv.-ben meghatározott eseteken kívül a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén is.
(4) Az Ingatlankezelő – önállóan vagy a Polgármesteri Hivatal felkérése alapján – előzetes értesítés nélkül soron kívüli bérleményellenőrzést tarthat, amennyiben olyan körülmény merül fel, amely a bérleménynek, nem az Ltv. vagy a szerződésben foglaltak szerinti használatára utal.
(5) Ha az épületben vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek rongálással vagy nem rendeltetésszerű használattal kárt okoznak, az Ingatlankezelő felszólítására a bérlő a hiba kijavítására vagy a kár megtérítésére köteles.
(6) A bérleményellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv és fényképfelvétel készül.
(7) A bérleményellenőrzéssel kapcsolatos adatkezeléséről, így különösen a (6) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben feltüntetendő személyes adatok kezeléséről, az érintett bérlőt vagy bérlőtársat az ellenőrzés tényéről szóló tájékoztatás megküldésével egyidejűleg tájékoztatni kell. A bérleményellenőrzéssel kapcsolatos adatkezelések körülményeit az Adatkezelő bérleményellenőrzésekkel kapcsolatos adatkezelésről szóló adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.
41. § (1) Önkormányzati lakást
a) szociális helyzet alapján,
b) költségelven, vagy
c) piaci alapon I. és piaci alapon II.
lehet bérbe adni(a továbbiakban együtt: bérbeadás módja).
(2) A bérbeadás módját a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell.
42. § (1) Szociális helyzet alapján bérleti jog megszerzésére az a személy jogosult, akinek és a vele együtt lakó vagy költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadáskor, vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor
a) nem haladja meg a 110.000 Ft-ot,
b) egyedül élő esetén nem haladja meg a 130.000 Ft-ot,
és nem állnak fenn a jelen rendeletben meghatározott egyéb kizáró okok.
(2) Első alkalommal történő bérbeadás esetén az egy főre jutó nettó jövedelemnek legalább 60.000 Ft-ot el kell érnie.
43. § Költségelven történő bérleti jog megszerzésére az a személy jogosult, akinek, és a vele együtt lakó vagy költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadáskor vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor
a) meghaladja a 110.000 Ft-ot, de nem haladja meg a 200.000 Ft-ot,
b) egyedül élő esetén meghaladja a 130.000 Ft-ot, de nem haladja meg a 250.000 Ft-ot,
és nem állnak fenn a jelen rendeletben meghatározott egyéb kizáró okok.
44. § Piaci I. alapon történő bérleti jog megszerzésére az a személy jogosult, akinek, és a vele együtt lakó vagy költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadáskor vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor
a) meghaladja a 200.000 Ft-ot, de nem haladja meg a 280.000 Ft-ot,
b) egyedül élő esetén meghaladja a 250.000 Ft-ot, de nem haladja meg a 380.000 Ft-ot,
és nem állnak fenn a jelen rendeletben meghatározott egyéb kizáró okok.
45. § Piaci II. alapon történő bérleti jog megszerzésére az a személy jogosult, akinek, és a vele együtt lakó vagy költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadáskor
a) meghaladja a 280.000 Ft-ot, vagy
b) egyedül élő esetén meghaladja a 380.000 Ft-ot,
és nem állnak fenn a jelen rendeletben meghatározott egyéb kizáró okok.
46. § (1) A lakásokat komfortfokozattól függetlenül a szobaszám és a költöző személyek számának figyelembevételével a 2. mellékletben meghatározott lakásigény mértéke szerint lehet bérbe adni.
(2) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a pályázón, a bérlőn és a leendő bérlőn túlmenően csak a vele együtt költöző vagy lakó személyeket lehet figyelembe venni, azzal, hogy amennyiben a pályázó, bérlő, a leendő bérlő vagy a vele együtt költöző hozzátartozó a 3 hónapot meghaladó várandósságát hitelt érdemlően igazolja, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.
47. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt, csak a polgármester írásbeli tulajdonosi hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személynek a lakásba történő befogadását 15 napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni.
48. § (1) A bérlő a lakásba – a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyeken kívül – csak
a) nagyszülőjét,
b) házastársának gyermekét és unokáját,
c) nem befogadott gyermekének a gyermekét,
d) testvérét,
e) élettársát,
f) élettársa gyermekét és unokáját,
g) gyermeke házastársát vagy élettársát, és annak gyermekét,
h) gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját, gondnokoltját, gondnokát, valamint
i) tartási szerződés szerinti eltartóját
fogadhatja be.
(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A befogadás során a bérlőnek igazolnia kell a saját, a vele együtt lakó és a befogadni kívánt személy jövedelmi viszonyait, melyet a 36. § (1) bekezdésében felsorolt okiratokkal tehet meg. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a bérlőnek igazolnia kell, hogy nincs bérleti díj- és közüzemi díjtartozása, vagy annak megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött.
(3) A lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(4) A lakásba történő befogadást abban az esetben is meg kell tagadni, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 46. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.
(5) Ha a befogadáshoz a Lakástörvény alapján más személy hozzájárulása is szükséges, úgy a bérbeadó a hozzájárulását csak az erre feljogosított személyek beleegyezését követően adhatja meg.
(6) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy az (1) bekezdés alapján befogadott személy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén elhelyezési igény nélkül köteles a lakásból, legkésőbb a megszűnés napjától számított 30 napon belül – ingóságaival együtt – kiköltözni. A befogadott személy kiköltözéséről a bérlő köteles gondoskodni.
49. § (1) A befogadáshoz történő hozzájárulás legfeljebb a bérleti jogviszony időtartamára adható meg.
(2) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a hozzájárulás is hatályát veszti.
50. § Amennyiben a bérlő – a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyeken kívül – a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogad be a lakásba valakit, az Ingatlankezelő a bérleti szerződést felmondhatja.
51. § (1) Tartási szerződés mind határozatlan, mind határozott időtartamú lakásbérleti szerződés esetén köthető. Határozott időtartamú lakásbérleti jogviszony esetén az eltartó részéről a jogviszony folytatása a határozott időtartam lejártáig szól.
(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulás megadásáról vagy annak megtagadásáról a Bizottság dönt.
(3) A bérbeadó a tartási szerződésben foglalt eltartói kötelezettség teljesítésének tényét ellenőrizheti.
(4) A határozott időre szóló bérleti jog folytatása estén a bérlőnek a bérleti szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére a bérleti szerződés több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
52. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga – az Ltv. 29. §-ában foglaltaknak megfelelően – elcserélhető.
(2) Lakáscsere esetén a lakásra a volt bérlő lakásbérleti szerződésében meghatározott időtartammal megegyező szerződést kell kötni.
(3) A lakáscseréhez történő hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a polgármester írásbeli tulajdonosi nyilatkozatban dönt.
(4) Amennyiben a csere jóváhagyását tartalmazó tulajdonosi nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül a cserélő fél vagy felek a lakásbérleti szerződést nem kötik meg, a polgármesteri tulajdonosi nyilatkozat hatályát veszti, vagy, ha a nyilatkozat kiadásának dátumától számított 60 napon belül a felek a cserét nem hajtják végre, a megkötött lakásbérleti szerződés az ezt követő napon megszűnik.
(5) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére, a Bizottság döntése alapján több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
53. § (1) Lakásbővítés céljából a Bizottság a bérlő kérelmére hozzájárulhat lakásának a falszomszédos, önkormányzati tulajdonban álló üres lakással történő összecsatolásához, amennyiben:
a) lakhatásra önállóan nem alkalmas,
b) a bővítendő lakás bérlője vállalja az üres lakás felújítását, bővítését és az ezzel kapcsolatos munkák hat hónapon belül – saját költségére – történő elvégzését, az egyéb járulékos költségek – társasház esetén az alapító okirat módosításával járó költségek – megfizetését, valamint
c) vállalja a csatolással kapcsolatos, az Ingatlankezelő által kért dokumentumok benyújtását.
(2) A kérelem benyújtásakor a bérlőnek igazolnia kell, hogy bérleti díj vagy közüzemi díj hátraléka nem áll fenn.
(3) Az (1) bekezdés szerinti munkálatok elvégzését, műszaki megfelelőségét az Ingatlankezelő ellenőrzi, amelyről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel. A megvalósulást követően a változást az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, valamint a vagyonkataszterben át kell vezetni.
(4) A lakásbővítés útján létrejövő új lakásra, a bérlő meglévő lakásbérleti szerződése időtartamával megegyező szerződést kell kötni.
(5) A határozott időre kötött bérleti szerződés a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt benyújtott kérelmére több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
54. § Önkormányzati tulajdonú bérlakásban székhely, vagy telephely létesítéshez polgármesteri tulajdonosi hozzájárulás szükséges. A hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlő vállalja, hogy a székhelyként, telephelyként bejegyzett lakás bérleti jogviszonyának megszűnésekor a székhely, telephely megjelölést a cégjegyzékből törölteti, és a törlés tényét az Ingatlankezelő felé igazolja.
55. § A bérlő a lakást albérletbe nem adhatja. E tilalom megszegése esetén az Ingatlankezelő a bérleti szerződést azonnali hatállyal jogosult felmondani.
56. § A lakásbérlet az Ltv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben szűnik meg.
57. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozott és a határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel is megszüntetheti.
(2) Határozott időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor – a 19. § (5) bekezdésében és a 21. § (6) bekezdésében meghatározottak kivételével – a bérbeadó a bérlő számára pénzbeli térítést nem fizet, de a bérlő kérésére másik, megfelelő lakást biztosíthat.
(3) A másik lakás megfelelőségénél figyelemmel kell lenni az Ltv. 26. § (2) bekezdésében foglaltakra.
58. § (1) Határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő
a) pénzbeli térítés megfizetését vagy
b) másik, megfelelő lakás bérbeadását
kérheti.
(2) A másik lakás megfelelőségénél figyelemmel kell lenni az Ltv. 26. §-ában foglaltakra.
(3) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt pénzbeli térítés ellenében szünteti meg, a megállapodásban ki kell kötni, hogy a bérlő az Önkormányzattal szemben 5 évig elhelyezési igényt nem támaszt.
(4) A bérbeadó a bérlő pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlását nem köteles elfogadni, arról a költségvetés szerint erre a célra elkülönített összeg függvényében dönt.
(5) A határozatlan időre bérbe adott lakás felajánlása esetén pénzbeli térítésként a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értékének legfeljebb 30%-a fizethető ki. Az értékbecslés elkészítésének költsége a lakásgazdálkodási érdekből és a közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadási jogcímek kivételével a bérlőt terheli.
(6) A térítés összegéből a bérbeadó az Ingatlankezelő írásbeli igazolása alapján levonja a lakást terhelő bérleti díj hátralékot és annak törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint a bérlőt terhelő, el nem végzett feladatok ellenértékét. A bérleti szerződést megszüntető megállapodásban ezt rögzíteni kell.
(7) A bérlőt megillető térítést a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás az Ingatlankezelő részére történt birtokbaadásról szóló írásbeli igazolás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül egyösszegben fizeti ki.
(8) Amennyiben a lakás átadása a megállapodás szerinti időpontig a volt bérlő hibájából nem történik meg, a bérbeadó jogosult a megállapodást felmondani.
59. § (1) A bérleti szerződést az Ltv. 2. § (5) bekezdése szerint a bérbeadó és a bérlő csak írásban mondhatja fel.
(2) Az Ingatlankezelő a bérleti szerződés felmondását a rendeletben meghatározottak mellett, különösen a következő esetekben kezdeményezheti:
a) a bérlőnek legalább 6 havi vagy 300.000 Ft összeget meghaladó bérleti díj vagy közüzemi díj hátraléka halmozódik fel, azt felszólítás ellenére sem fizeti meg és nem vállalja részletfizetési megállapodás megkötését;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy a jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, vagy területet rongálják, rendeltetésükkel ellentétesen használják,
e) ha bérlő megsérti a 37. §-ban meghatározott életvitelszerű lakásban lakás követelményét,
f) a bérlő vagy a vele együtt lakó személy az önkormányzati lakás bérleti szerződésének időtartama alatt adás-vétel útján beköltözhető lakás ingatlanon tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt vagy egyéb felmondási ok fennáll, az Ingatlankezelő legalább 8 napos határidő tűzésével felszólítja a bérlőt a teljesítésre, a magatartás abbahagyására és a jogsértő magatartástól való későbbiekben történő tartózkodásra.
(4) Nem lehet felmondani a bérleti szerződést abban az esetben, ha a bérlő a mulasztást menthető okból követte el, és ezt a bérbeadónak a felszólításban adott határidőben igazolja.
60. § (1) Az 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felmondási ok elkerülése érdekében kettő havi vagy 100.000 Ft összeget meghaladó hátralék esetén az Ingatlankezelő fizetési emlékeztetőt küld a bérlő részére, melyben felszólítja a bérlőt a tartozás 8 napon belüli megfizetésére, a tartozás összegének, jogcímének és esedékességének feltüntetésével.
(2) Amennyiben a hátralék nem kerül rendezésre a (1) bekezdésben megjelölt határidőre, az önkormányzat fizetési felszólítást küld a bérlőnek.
(3) A fizetési felszólításban a bérlőt részletesen tájékoztatni kell:
a) a részletfizetési megállapodás megkötésének lehetőségéről,
b) a kerületi családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatásokról és az elérhetőségéről,
c) az igénybe vehető lakhatási települési támogatásokról,
d) a tartozás miatt alkalmazható bérbeadói intézkedésekről,
e) az esetleges felmondás jogkövetkezményeiről.
61. § (1) Amennyiben a 60. § (2) bekezdése alapján kiküldött felszólításban előírt határidő eredménytelenül telik el, és a felszólítás alapjául szolgáló felmondási ok továbbra is fennáll, az Ingatlankezelő az 59. § (2) bekezdés a) pont szerinti esetben jogosult a lakásbérleti szerződés felmondására.
(2) Az Ingatlankezelő a felmondást megelőzően vizsgálja, hogy a bérlő
a) a bérleti díj hátralék részletekben történő megfizetése érdekében együttműködött-e az önkormányzattal,
b) a kerületi családsegítő szolgálattal kapcsolatba lépett-e és
c) igénybe vett-e adósságkezelési szolgáltatást.
(3) Az Ingatlankezelő a felmondásban legalább 30 napot köteles biztosítani a bérlő részére a lakás birtokbaadására és a fennálló tartozása megfizetésére.
(4) A felmondásban a bérlőt részletesen tájékoztatni kell
a) a felmondás jogkövetkezményeiről,
b) a bérleti jogviszony megszűnésével keletkezett kötelezettségeiről,
c) a lakáshasználati jogcím rendezésének lehetőségeiről,
d) a jogorvoslati lehetőségeiről,
e) a kerületi családsegítő szolgálat elérhetőségéről és
f) a lakhatási települési támogatások igénybevételének lehetőségéről.
62. § (1) Az Ingatlankezelő a 61. § (3) bekezdés alapján szabott határidő eredménytelen elteltét követő 45. napon kezdeményezheti a tartozás behajtása és a bérlakás kiürítése iránti eljárást.
(2) A bérlő kérelmére az Ingatlankezelő az 59. § (2) bekezdés esetén kezdeményezi a polgármesternél a felmondás visszavonását, ha
a) a bérlő a bérleti díj vagy, közüzemi díj tartozását a felmondási időn belül maradéktalanul kiegyenlítette, vagy annak megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött,
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a felmondási időn belül teljesítette, vagy
c) a bérlő a bérleti szerződés felmondására okot adó körülményt a felmondási időn belül megszüntette.
(3) A felmondás visszavonásáról a polgármester írásbeli tulajdonosi nyilatkozatot ad ki.
63. § (1) A lakás bérlő részére történő átadásával és a bérlőtől való visszavételével kapcsolatos teendőket az Ingatlankezelő végzi.
(2) A lakás bérlő részére történő birtokbaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A lakás átadásakor a lakás berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt és fényképfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés mellékletét képezi. A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a lakás az Ingatlankezelő felé történő visszaadása esetében is.
64. § A bérlő köteles a bérlemény visszaadásakor a közszolgáltatók legutolsó havi számlájának (fizetési értesítésének) vagy nullás igazolásának bemutatásával bizonyítani, hogy a közszolgáltatók felé tartozása nem áll fenn. Ha a bérlőnek a közszolgáltatók vagy a bérbeadó felé tartozása áll fenn, a lakás visszaadásáról készült jegyzőkönyvben azt rögzíteni kell.
65. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a lakást a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, a lakásban lakó- vagy tartózkodási helyet létesített személyek kijelentkezéséről gondoskodni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt az Ingatlankezelő birtokába adni.
(2) A bérlő – e rendelet vagy más jogszabály, valamint a szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – másik lakásban való elhelyezésre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(3) Amennyiben a volt bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a kiköltözési kötelezettségüket elmulasztják, a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
66. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, a bérbeadó az örököst felszólítja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat legkésőbb a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül szállítsa el.
(2) Az örökös a bérlő halálát követő naptól a hagyatéki tárgyak elszállítása napjáig a bérleti díjjal egyező összegű tárolási díj fizetésére köteles.
(3) Amennyiben az örökös a bérbeadó felszólítására a hagyatéki tárgyakat nem szállítja el, a bérbeadó az ingóságokat az örökös terhére és veszélyére lomtalanítja. A lomtalanítás költsége az örököst terheli.
(4) Az örökös kártérítési felelősséggel tartozik a bérlő halála bejelentésének elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő kárért.
(5) Az örökös a lakás helyreállításáért nem tartozik felelősséggel.
67. § A lakás átadásával vagy visszavételével kapcsolatos eljárást a jogcím nélküli lakáshasználó esetén is alkalmazni kell.
68. § A lakbérek megállapításánál figyelemmel kell lenni az Ltv. 34. §-ában foglaltakra.
69. § A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének képzésénél az épület karbantartásával, a központi berendezések üzemeltetésével, a közös használatú helyiségek állagának megőrzésével, az ilyen helyiségekben keletkező hibák kijavításával, valamint a közös használatú területek tisztántartásával, közüzemi díjaival kapcsolatban felmerülő kiadásokat kell számításba venni.
70. § A költségelven bérbe adott lakások lakbérének képzésénél a 68–69. §-ban meghatározott költségeken túlmenően figyelembe kell venni az épületek és a lakások üzemeltetésével és működtetésével és egyéb ráfordításaival kapcsolatos költségeket is.
71. § A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy tartalmazza mindazon költségeket is, melyek a 68–70. §-ok szerinti lakbérképzés során nem vehetők figyelembe, és az így képzett lakbér bevételéből nyereség is képződjön.
72. § Ha jogszabály vagy megállapodás eltérően nem rendelkezik, a lakások lakbérének képzésénél nem lehet figyelembe venni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkálatok költségeit.
73. § (1) Az önkormányzati lakás lakbérének mértékét alapvetően a lakás alapterülete, komfortfokozata és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A lakásbérleti jogviszony létrejötte alkalmával az alacsonyabb komfortfokozat esetén alacsonyabb, magasabb komfortfokozat esetén magasabb lakbért kell a bérlőnek fizetni.
74. § A különböző kategóriák lakbérének mértékét a Képviselő-testület minden év október 31. napjáig az aktuális üzemeltetési önköltségszámítás alapján felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
75. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért bérleti díjat köteles fizetni, mely az adott lakásra érvényes lakbér és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatások díjának összege.
(2) Külön szolgáltatásnak minősül különösen:
a) víz- és csatornahasználat,
b) szemétszállítás,
c) fűtésszolgáltatás (különösen távfűtés, központi fűtés, meleg vízszolgáltatás),
d) kéményellenőrzés megrendelés szolgáltatási- és kiszállási díja,
e) közös víz,
f) közös áram,
g) takarítás,
h) kaputelefon- és felvonóhasználat,
i) rovar- és rágcsálóirtás,
j) kertgondozás.
(3) A víz- és csatornahasználati díjat – önálló fogyasztásmérő beépítését és hitelesítését követően – közvetlenül a szolgáltató részére kell megfizetni.
(4) A vízmérő beépítésének és hitelesítésének költsége a bérbeadót terheli.
(5) A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg lakbér jellegű kötelezettségként kell teljesíteni.
76. § (1) A bérlő egyéb lényeges kötelezettségének minősül a közüzemi szolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése.
(2) A bérlő 6 havonta köteles a közüzemi költségek befizetését igazolni nullás igazolással vagy az esetleges díjtartozás rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodással. Ennek elmulasztása a bérleti szerződés felmondását vonhatja maga után.
77. § Az önkormányzati lakások lakbér-kategóriái a következők:
a) szociális,
b) költségelvű,
c) piaci
ca) piaci I. és
cb) piaci II.
78. § A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében a lakbér mértéke:
a) Összkomfortos: 450 Ft/m2/hó,
b) Komfortos: 400 Ft/m2/hó,
c) Félkomfortos: 260 Ft/m2/hó,
d) Komfort nélküli: 200 Ft/m2/hó.
79. § A költségelven bérbe adott lakások esetében a lakbér mértéke:
a) Összkomfortos: 950 Ft/m2/hó,
b) Komfortos: 850 Ft/m2/hó,
c) Félkomfortos: 760 Ft/m2/hó,
d) Komfort nélküli: 570 Ft/m2/hó.
80. § A Piaci alapon bérbe adott lakások esetében a lakbér mértéke:
a) Piaci I.
aa) Összkomfortos: 1.550 Ft/m2/hó,
ab) Komfortos: 1.380 Ft/m2/hó,
ac) Félkomfortos: 1.240 Ft/m2/hó,
ad) Komfort nélküli: 930 Ft/m2/hó,
b) Piaci II.
ba) Összkomfortos: 1.950 Ft/m2/hó,
bb) Komfortos: 1.740 Ft/m2/hó,
bc) Félkomfortos: 1.560 Ft/m2/hó,
bd) Komfort nélküli: 1.170 Ft/m2/hó.
81. § (1) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő szociális, költségelvű és piaci I. lakbérre való jogosultságát, az Ingatlankezelő minden év június 30. napjáig felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő köteles minden év április 30. napjáig az Ingatlankezelőhöz az erre irányuló igazolásokat benyújtani.
(2) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles igazolni a szociális, a költségelvű és a piaci I. lakbérre jogosultságát, mind maga, mind pedig vele együtt lakó vagy költöző személyek tekintetében, melyre a 36. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok alkalmasak.
(3) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz szükséges adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális, a költségelvű vagy a piaci I. lakbérre való jogosultságát, az Ingatlankezelő 30 napos határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.
(4) A (3) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén a bérlőt, minden újabb értesítés kiküldése után 2.500 Ft adminisztratív költség terheli, melyet köteles az Ingatlankezelő részére megtéríteni.
(5) A szociális, a költségelvű és a piaci I. lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és az Ingatlankezelő rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani.
(6) A felülvizsgálat lezárultát követően az Ingatlankezelő tájékoztatja a polgármestert, ha a bérlő jövedelmi viszonyainak változása a szociális, a költségelvű vagy piaci I. lakbér fizetésére való jogosultságát érinti. A polgármester írásbeli tulajdonosi nyilatkozatban állapítja meg az új lakbért mértékét, melyet a nyilatkozat kiadását követő második hónap első napjától kell megfizetni. A polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi nyilatkozat alapján az Ingatlankezelő 30 napon belül gondoskodik a bérleti szerződés módosításáról.
(7) Ha a bérlő szociális, költségelvű vagy piaci I. lakbérre való jogosultságának fennállását a (3) bekezdés szerinti határidőben nem igazolja, Ingatlankezelő a bérleti szerződést jogosult felmondani.
82. § (1) Amennyiben a költségelvű vagy a piaci I. és piaci II. lakbért fizető bérlő és a vele együtt költöző vagy lakó személyek jövedelmi viszonyaiban olyan változás következik be, amely indokolja a szociális, a költségelvű vagy a piaci I. lakbér alkalmazását, a bérlő kérelmet nyújthat be az Ingatlankezelőhöz a lakbér megváltoztatása iránt.
(2) Ha a kérelem elbírálásának eredményeképpen megváltozik a lakbér mértéke, a polgármester – az Ingatlankezelő értesítése alapján – írásbeli tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új lakbért, melyet a nyilatkozat kiadását követő második hónap első napjától kell alkalmazni. A nyilatkozat alapján az Ingatlankezelő 30 napon belül gondoskodik a bérleti szerződés módosításáról.
83. § (1) Az e rendelet szerinti bérleti díj és közüzemi szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti szerződés hatályba lépésének napjától a lakásbérleti szerződés megszűnésének napjáig áll fenn.
(2) A bérleti díj összegével megegyező mértékű használati díj és közüzemi szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége a lakásbérleti szerződés megszűnése napjától a lakás tényleges használata megszűnésének napjáig áll fenn.
(3) Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő és a lakáshasználó havonta, egy összegben, legkésőbb a számlán megjelölt fizetési határidőig köteles eleget tenni.
(4) A külön szolgáltatásokért fizetendő díj nem fizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nem fizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.
(5) A lakás jogcím nélküli használata esetén – használati díjként – az e rendelet alapján megállapítható havi lakbérnek megfelelő összeget, valamint a lakásra megállapított külön szolgáltatások összességét kell alapul venni.
84. § (1) Az Ingatlankezelő a bérlő, vagy a jogcím nélküli lakáshasználó (a továbbiakban: együtt hátralékos) kérelmére a bérleti, a használati vagy egyéb, az adott lakásra megállapított díjhátralékra és annak kamatára részletfizetési megállapodást köthet. A futamidő a 24 hónapot nem haladhatja meg.
(2) A részletfizetési megállapodás megkötésének feltétele, hogy a hátralékos a részletfizetési megállapodás előkészítésének ideje alatt további díjhátralékot nem halmoz fel.
(3) Amennyiben a hátralékos a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, amelyre a hátralékost fel kell hívni.
(4) Ha a hátralékos a részletfizetési megállapodásban foglaltak teljesítésére önhibán kívüli okból (különösen munkahely elvesztése, betegség, keresetcsökkenés) nem képes, vagy képtelenné válik, ezt a körülményt a bérbeadó felé haladéktalanul írásban jelezni és igazolni köteles. A hátralékos jelzése alapján az Ingatlankezelő és a hátralékos egy alkalommal a részletfizetési megállapodást úgy módosíthatják, hogy a hátralékos a részletfizetési megállapodásban foglaltakat észszerű erőfeszítés mellett teljesíteni tudja.
85. § (1) E rendelet alkalmazásában adatkezelőnek minősül Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata.
(2) Az e rendeletben meghatározott, személyes adatok kezelését végző személyek, szervek és intézmények tevékenységük során a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016/679. számú általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni, kiemelt figyelmet fordítva a GDPR 24. és 25. cikkeiben hivatkozott, adatvédelmi kockázatokkal arányos technikai és szervezési intézkedések végrehajtására, felülvizsgálatára és szükség szerinti naprakésszé tételére.
(3) Az e rendeletben meghatározott, lakások bérbeadására, a jogosultságok megállapítására és ellenőrzésére, a bérleti díjak megállapítására vonatkozó adatkezelések részletes körülményeit, szabályait és feltételeit az adatkezelő mindenkor hatályos adatkezelési tájékoztatója tartalmazza. Az adatkezelési tájékoztatóban meghatározott címzetteken kívül az e rendeletben meghatározott személyes adatokhoz a GDPR 4. cikke szerinti egyéb címzettek, harmadik felek nem rendelkeznek hozzáféréssel.
(4) Az e rendeletben meghatározott személyes adatokat, valamint okiratokat az adatkezelő az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendeletben meghatározottak szerint, az egyes adatkategóriák, valamint okiratok esetében előírt megőrzési időtartamoknak megfelelően kezeli.
86–87. § *
88. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba.
89. § A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
| dr. Kevevári Edit s. k. jegyző | Cserdiné Németh Angéla s. k. polgármester |
1. A bérleti szerződésnek különösen, de nem kizárólag tartalmaznia kell:
1.1. Bérbeadó és az Önkormányzat bérbeadói feladatainak ellátásával megbízott Ingatlankezelő nevét, székhelyét,
1.2. a bérlő személyazonosítási adatait (név, születési név, születés helye, ideje, anyja neve, személyigazolvány és adószám, lakcíme, jogi személy esetében nyilvántartási adatai, és a fentiek szerint képviselőjének adatai),
1.3. a szerződő felek,
1.4. a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát és a lakás egyéb lényeges adatait,
1.5. a bérleti szerződés időtartamát, lejáratát vagy feltételét,
1.6. a bérbeadás jogcímét, a bérbeadást megalapozó tulajdonosi nyilatkozatra való utalást,
1.7. a lakásba a bérlővel együtt költöző személyazonosítási adatait a) pontnak megfelelően és lakáshasználatuk jogcímét,
1.8. a lakbért, a bérlő által igénybe vett külön szolgáltatásokat és azok díját, megállapításuk, megfizetésük és elszámolásuk módját, a megváltoztatásukra vonatkozó szabályokat,
1.9. a bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit, jogait, felelősségét,
1.10. a befogadás szabályait, vagy arra való utalást,
1.11. a bérlő kötelezettségszegésének jogkövetkezményeit, a bérbeadói felmondás lényeges szabályait,
1.12. jogcím nélküli lakáshasználatra vonatkozó szabályokat, a használati díj számításának alapját, mértékét,
1.13. a lakás átadásának, visszaadására vonatkozó szabályokat,
1.14. utalást arra, hogy a bérleti jogviszonyt érintő bérlővel kötött megállapodások, tulajdonosi nyilatkozatok, igazolások, stb. a szerződés mindenkori mellékletét képezik,
1.15. a bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az Ingatlankezelő az e rendeletben meghatározott adatait, különösen személyes adatait kezelje, továbbá a bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az adatkezelés kapcsán az Ingatlankezelő a bérlő személyes adatait harmadik személynek továbbítsa, így különösen, de nem kizárólagosan a bérlővel szembeni bármely követelésének érvényesítése vagy ilyen követelésének átruházásával összefüggésben,
1.16. a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettségre (opció) vonatkozó kikötéseket, és szabályait,
1.17. utalást arra vonatkozóan, hogy az Ltv.-nek és az Önkormányzat lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendeletének bérlőre és bérbeadóra vonatkozó szabályai akkor is a bérleti szerződés tartalmát képezik, ha azok a szerződésben nem szerepelnek,
1.18. a bérleti szerződés létrejöttének helyét, idejét,
1.19. felek aláírását.
2. A bérleti szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bérleti szerződések módosítására és kiegészítésére is.
| A | B | ||
| 1 | Lakószobák száma | Elhelyezhető személyek száma | |
| 2 | 1 szobás lakás | 1–3 személy | |
| 3 | 1+ 1 félszobás lakás | 1–6 személy | |
| 4 | 2 szobás lakás | 2–6 személy | |
| 5 | 1 + 2 félszobás lakás | 3–7 személy | |
| 6 | 2 + 1 félszobás lakás | 4–8 személy | |
| 7 | 3 szobás lakás | 4–8 személy | |
| 8 | 1 + 3 félszobás lakás | 5–8 személy | |
| 9 | 2 + 2 félszobás lakás | 5–9 személy | |
| 10 | 3 + 1 félszobás vagy 4 szobás lakás | 5–9 személy |
